Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-30 / 25. szám

mzevW

A íiKMV-ífessziá Síi.

Folytatódik a gödöllői Közép-magyarországi Közmű- és Magasépítő Vállalat felszámolása. A fölszámoló Építőipari Beruházási Vállalat és a minisztérium minden csütörtökön koordinációs értekezletet tart a KKMV központjában és számos más csatornán is élénk tevékenység jellemzi a hazánkban a felszabadulás után eleddig példa nélkül álló eseményt. Ezúttal dr. Markó Attilának, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium koordinációs osztálya vezetőjének, tettük fel kérdéseinket.

fi gyenge bukott

— A fölszámolás a miniszter utasítására január 1-én kezdődött, tennivalóink nagy része tehát adott — mondja.

— Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának és a gödöllői pártbizottságnak a segítségével, valamint a vállalat politikai és társadalmi szerveivel és a kijelölt felszámolóval együttműködve végezzük munkánkat.

— Milyen folyamat vezetett el eddig?

— A KKMV felett tulajdonképpen — mint ahogy már megírták — a VI. ötéves terv elején kezdtek gyülekezni a viharfelhők. Alapvetően két jelentős változás élezte ki a vállalat egyébként is ingatag helyzetét. Az egyik, hogy a népgazdaság közismert gondjai miatt megcsappant a beruházások iránti igény, s a gödöllőiek is szép lassan kiszorultak egy sor piacról. (Néhány hónapja mi is megírtuk, hogy hanyag munkavégzés miatt a Fővárosi Tanács nem ad újabb megrendeléseket a KKMV-nek — a szerk.) A mélyépítésben egyébként is igen erős a piaci verseny. A másik ok: a 80-as évek elejétől érvényes szabályozók az építőipari ár- és nyereségszínvonalat csökkentették, s ezt a vállalat saját intézkedéseivel nem tudta ellensúlyozni, sem a szervezettségét, sem a jövedelmezőségét nem. növelte.

— Ezekkel más cégeknek is szembe kellett nézniük.

— Ez igaz, a vállalatok többsége azonban megfelelt a követelményeknek, de tapasztaltuk azt is, hogy néhány vállalat súlyos helyzetbe került, ám valahogy kievickél- tek a bajból. A tények azt bizonyítják, hogy a mélyépítők közül a KKMV volt a leggyengébb, ők tehát belebuktak. Náluk 1981—82-ben a gazdálkodás még nyereséges volt, de az ezernyi jel kellett volna, hogy figyelmeztesse a vállalat vezetését a felszín alatt már burjánzó zavarokra. (A gödöllői városi pártbizottság és mások is régebben

— már 1983-ban is! — szóvá tették a hiányosságokat! — a szerk!) 1983-ban azután a jelenlegi vizsgálatok szerint mintegy 25 millióval, két éve pedig 31 millióval kevesebb nyereséget értek el, mint amennyi a mérlegükben szerepel.

Efsdó szervezetek

— Tények bizonyítják — s ezt legutóbb a megyei pártvégrehajtóbizottsági ülésen a miniszterhelyettes is megerősítette —, hogy az elmúlt évek során a minisztérium különböző helyekről információkat kapott a gödöllőiek gondjairól. Miért nem léptek előbb?

— Személy szerint nincsenek adataim arról, hogy hozzánk kiktől, milyen jelzések érkeztek. Az igaz, hogy néha fölmerültek a KKMV-vel kapcsolatos problémák, de ezek megoldhatók voltak. Meg kell említenem, hogy 1980-tól a minisztérium a vállalatokkal fokozatosan teljesen új alapokra helyezte a kapcsolatait. Ennek lényege, hogy megadtuk valamennyi nyereségesen gazdálkodó vezetőnek a teljes önállóságot, s ez egyben azt is jelenti, hogy csak akkor nő meg a szerepünk, ha valamilyen gond megoldásában kell segítenünk. A vállalatok döntő többsége jól él az önállósággal, visszaélést ritkán tapasztalunk. A gödöllőiek azonban elpalástolták

valós nehézségeiket, a KKMV vezetése nem jelezte időben a bajokat.

— A KKMV által elkezdett, de be nem fejezett munkáknak mi lesz a sorsa? Ki vállal azért kezességet, hogy egyik megrendelő se járjon rosszul?

— A jogutód nélküli felszámolásnál a folyamatban lévő munkák jogviszonya is megszakad — legalábbis elvileg. Nekünk azonban az a célunk, hogy semmit se hagyjunk félbe. Ez a társadalom érdeke és ezt várja a környezet is. Néhány napja elküldtük azt a körlevelet, amelyben felajánjuk átadásra a gödöllőiek termelő szervezeteit minden eszközükkel és a félbe hagyott munkákkal együtt. Már az első napokban nagy az érdeklődés és biztos vagyok benne, hogy az átvevők a megrendelések legalább nyolcvan százalékát teljesítik. Ha nem, akkor a felszámolóval és a megbízóval a lehető legrövidebb időn belül új kivitelezőt keresünk.

— Ehhez milyen pénzügyi forrásokról lehet szó? Az adatok szerint a KKMV teljes vagyona sem fedezi a veszteségeket, s a jelenleg érvényes jogszabály szerint elsősorban az állami vállalatok és pénzintézetek jogos követeléseit kell kielégíteni.

— Ez igaz, de van megoldás.. Mi ,a KKMV termelő szervezeteinek forgalmi értékét jelenleg több mint 500 millió forintra becsüljük. Az adás-vételnél komoly alkura és versenyre számítunk, s ha nem is ezt az összeget, de várhatóan a veszteséget meghaladó pénzt kapunk ezekért. A felszámolón múlik, hogy mi lesz a végső egyenleg.

Veskezű igazgató

— Az egyik fontosabb kérdés most az emberek sorsának rendezése. Milyen jövőt szán a minisztérium a ma még KKMV-nél dolgozóknak?

— Mindenkinek szakképzettségének megfelelő helyet fogunk adni, ez biztos. A vállalat munkásainak szakmai összetételé ugyanis annyira kedvező, hogy bármikor gond .nélkül elhelyezhetjük őket az építőiparban. A legfőbb törekvésünk az, hogy az emberek ne külön-külön, hanem lehetőleg szervezetten, termelőegységenként kerüljenek más vállalathoz. így remény van arra, hogy az átvevők jobban, hatékonyabban foglalkoztatják majd ezeket a kollektívákat, s ez' az elsőrendű népgazdasági érdek. A már említett körlevélben megírtuk, hogy ezek a legfontosabb szempontok az adás-vétel során, s csak a második helyre került a pénz.

— A december végi munkaértekezleten fölmerült: az emberek egy része igényli, hogy sorsával külön is foglalkozzanak.

— Ez érthető törekvés, s természetesen, amit az előbb mondtam, nem ellentétes ezzel. A miniszterhelyettes egyetértésével társadalmi koordinációs bizottságot alakítottunk Gödöllőn, amelynek az az egyetlen feladata, hogy a dolgozók egyéni — de jogos — igényeinek érvényesítéséhez, a problémák feloldásához í -gítséget nyújtson.

— A vizsgálatok jórészt lezárultak. Adódik a kérdés: kit milyen mértékben terhel a felelősség a vállalat tönkremeneteléért?

— A vizsgálatok valóban több területen befejeződtek, de a felelősség megállapítása még folyik. Az tény, hogy elsősorban azokon a helyeken

keressük a mulasztókat, ahol több milliós veszteségek keletkeztek. Ezé“, közé tartozik például az exportvállalkozás és a pcstlőrinci lakásépítkezés, valamint a leányvállalat. Mindenkit meghallgatunk, milyen magyarázatot tud adni, s objektív mérlegelés után döntünk.

— A vállalat egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, nem? f

— De igen, s ez a KKMV esetében különösen igaz. Az irányítás ugyanis szinte teljesen centralizált, hogy azt ne mondjam, vaskezű volt. Az igazgató mellett azonban objektív mentő körülmények is szólnak. Ilyen például a hosszan elnyúló, súlyos betegsége és a korábban eredményes vezetői tevékenysége. Az igazgató felmentéséről egyébként a miniszter külön intézkedik.

— A valótlan mérlegért ki a felelős?

— A mérleget végül is az igazgató írja alá. De itt, mint beszéltünk róla, sokféle más felelősség is felvetődik. Nem egy vagy két ember munkáján, magatartásán múlott a vállalat csődje. Igyekszünk a felelősség mértékét objektiven megállapítani.

— Kezdeményeztek már valaki ellen fegyelmit vagy bűnvádi eljárást?

— Még nem, de az indokolt esetekben erre is sor kerül — kaptuk a választ dr. Markó Attilától, az ÉVM osztályvezetőjétől.

Furucz Zoltán

Szerdán Paksra látogatott az atomenergetikai gépgyártási együttműködést koordináló kormányközi bizottság, amely Budapesten tartja 13. ülését. A Paksi Atomerőmű Vállalatnál Pónya József vezérigazgató tájékoztatta a bizottság tagjait a Paksi Atomerőmű üzemelésének eddigi tapasztalatairól, valamint a folyamatban levő építkezésről. A KGST-tagországok szakemberei az üzemi tapasztalatcsere során arról kaptak

A közelmúltban egy férfi lövöldözni kezdett a csuklós autóbuszon. A fegyvert és a lőszert Hauzinger Imre, a Magyar Honvédelmi Szövetség budaörsi városi vezetőségének titkára adta át a lövöldözőnek, akinek a kilétét máris felfedjük: e sorok írója volt. Eme őszinte beismerés nem számít enyhítő körülménynek, e fegyverhasználat ugyanis nem valósított meg törvénybe ütköző cselekményt, mivelhogy a most Tinnyén állomásozó autóbusz arra a célra készült, hogy légfegyverrel lövöldözzenek rajta.

\

Népsrerfícltettéh

De hogy került ez az egykor Budapesten, az 55-ös útvonalán közlekedő autóbusz Tinnyére? Hauzinger Imre így válaszol a kérdésre a Honvédelmi Szövetség budakeszi bázisán.

— Nagyon sok tinnyei lakos dolgozik a Budapesti Közlekedési Vállalatnál. És nagyon sok, mintegy négyszáz tagja van az MHSZ-nek abban a községben. Ök javasolták, hogy a BKV-nál kiselejtezett autóbuszokból szerezzünk meg egyet, s aztán ők azt majd a mi céljainkra átalakítják. Negyven ember nekiesett ennek az akkor még lerobbant állapotban levő járműnek, felújította, három lőállásos lőteret, negyven személyt befogadó vetítőhelyiséget alakított ki benne, elektronizálta az autóbusz berentájékoztatást, hogy a Faksi Atomerőmű első és második blokkja üzembiztosán és ki“ váló teljesítménnyel termel, így megbízhatóan járul hozzá hazánk villamosenergia-ellá- tásához. Az épülő harmadik blokk üzembe állítása, párhuzamos kapcsolása várhatóan 1986 szeptemberében történik meg.

A kormányközi bizottság tagjai megtekintették a működő atomerőművet.

dezéseit, műszereit, úgyhogy ez a jármű jelenleg egymillió-kétszázezer forintos értéket képvisel. Eddig Pest megye negyvenhét településén népszerűsítették vele a honvédelmi szövetséget.

Összefogás

Az autóbuszhoz sátort is csatlakoztatnak, s abban az MHSZ életéről, technikai eszközeiről rendezett kiállítást százak és ezrek " tekinthetik meg. A magyarázó szöveget és a zenei anyagot az autóbuszban berendezett stúdióból sugározzák.

Persze mindennek a létrehozásához és működtetéséhez emberek önzetlen munkája, önként vállalt, hozzáértő fáradozása szükséges. Hauzinger Imrének régóta hangoztatott meggyőződése, hogy minden településen vannak a közösség javára munkálkodni kész emberek, csak meg kell őket találni. S hogy ő többnyire meg is találja őket, azt a tények bizonyítják.

Budaörsön és vonzáskörzetében jelenleg 24 honvédelmi klubban, illetve 31 szakosztályban összesen 2380 MHSZ- tag leli meg társadalmilag hasznos szórakozását. A lényeg az — mondja a városi titkár —, hogy a fiatalok nálunk találjanak vonzó programot, nálunk érezzék jól magukat, s ne a fővárosi aluljárókban.

A szakosztályok között a

lövészek ' vannak többségben, a harminctagú motoros és a 18 tagú sárkányrepülő szakosztály itt még az új alakulatok közé tartozik.

A „megtalált” segítőtársaknak nagy szerepük van a fiatalok összefogása és irányítása mellett a különböző objektumok felépítésére való mozgósításban is. Budajenőn, Törökbálinton, Pátyon, Tinnyén épültek lőterek, klubhelyiségek az elmúlt években a lakosság sok ezer órányi társadalmi munkájával. A budaje- nöi Török József, a pátyi Sárai Ferenc, Pető László, Pál- fálvi Ferenc, a tinnyei Kiss István, a budakeszi Kacsó László igazi motorja az MHSZ helyi életének. A pedagógusok közül Rcisz Béla, a zsámbéki főiskola testnevelő tanára és Szabó Sándor, a budaörsi 2-es számú általános iskola tanára emelkedik ki lelkesedésével.

Tervek

Ebben az évben öt új honvédelmi klubot, s ennél jóval több szakosztályt alakítanak a budaörsi vonzáskörzetben. Ez utóbbiak között lesz — a tervek szerint — ejtőernyős és búvár szakosztály is. Az embereket már megtalálta Hauzinger Imre ezek Irányítására, s ahogy leleményességét, ügybuzgalmát ismerik, bizonyára megtalálja a technikai eszközök beszerzésének a lehetőségét is.

Cs. S.

A feladatra összpontosít a Márka Skála

Még egy esztendeje sincs, hogy megnyitotta kapuit a szi- gctszentmiklósi Márka Skála Áruház. Az eddig eltelt ugyancsak rövid idd alatt jó néhány írásban foglalkoztunk a Taksony és Vidéke Afész e rég várt kereskedelmi egységével. Érdeklődésünk nemcsak az újdonságnak szólt, hanem bizonyos belső irányítási gondoknak is, amelyek természetesen kihatnak, kihatottak ax kollektíva munkájára, végső soron a szolgáltatásuk színvonalára.

•A vezető gárdában röpke fél év elteltével változás történt; új igazgatóhelyettes* kellett kinevezni. Ősz óta pedig az áruház élén is új ember áll Remsei István megbízott igazgató személyében, aki korábban áruforgalmi vezető volt. Elődjétől az Áfész igazgatótanácsa vonta meg a bizalmat. Nem kis megrázkódtatást okoztak a történtek a közösségnek, kivált, ha hozzávesszük, hogy ugyancsak szeptemberben távozott a műszaki osztály vezetője, akkora készletet hagyva maga után a részlegen, hogy súlyát a mai napig cipelik.

— Kétségkívül nem könnyű időszakot hagytunk magunk mögött — fog mondandójába Remsei István. — Az is tény, hogy a gyors ütemű változások rányomták bélyegüket mind a belső hangulatra, mind egész tevékenységünkre. Ezért vagy másért is, mindenesetre nagy volt a fluktuáció, a pult .mögött állók közül jó, ha a fele van itt kezdettől. És még most sem mondhatom, hogy végleg elcsitultak a kedélyek. Megesik, hogy a folyosói beszélgetések

elvonják az energiát a munkától. Ennek ellenére bízom benne, hogy most már összeáll a csapat, olyan csapat, amely a feladatára összpontosít, s azon van, hogy minél jobb szolgáltatást nyújtson.

— Hadd mondjak azonban még valamit. Valóban hiányzott a környéken egy áruház, de talán nem pont innen'. Ügy látom, nehéz igazán megvetni a lábunkat, nem utolsósorban azért, mert képtelenek vagyunk elérni, hogy a 38/A jelzésű kék busz, ami Lakihegyig jár, tegyen idáig egy kanyart. Pedig akkor például a csepeliek sokkal egyszerűbben idejuthatnának. Ami pedig a vonzáskörzetet illeti, onnan a tapasztalatok szerint csak jóval nagyobb reklámmal lehetne becsalogatni az embereket, arra viszont egyelőre nem futja.

Miközben a megbízott vezető szavait hallgatom, egy vaskos köteten akad meg a tekintetem. Címe: Ki mit gyárt, kutat, tervez, forgalmaz? Gazdája meglehetősen gya”kran forgatja a sokat tudó könyvet, bár inkább még csak jövőbeni elképzelésekkel.

De azért új kezdeményezésekről, ahogyan ezt Skáláék- nál megszoktuk, ezúttal is hírt adhatunk. A már régebben megnyitott Gazdaboltjuk mellett más, a taksonyi Áfész területéhez tartozó üzlet is Márka Skála emblémát visel ma már. Taksonyban a cégér mellett a vezető is más a vegyes iparcikkboltban; rátermettsége, éppúgy, mint a miklósi Gazdaboltnál, sikeres tevékenységet ígér. Dunavar- sányban a ruházati és a vas- vegyesiparcikk üzlet került kezelésükbe. míg Tökölön ugyancsak a vegyes iparcikket árusító egységet kebelezték be. Dunavarsányban további változás lesz. hogy a központban levő Áfész-ABC átalakított felső szintjére költözik az említett ruha- és vas-műszaki egység. Ez két szempontból is jó üzletnek bizonyulhat. A kisebb bevásárlóközpontnak is nevezhető boltegyüttes ugyanis nem bérleményben kap helyet — aminek a díja tudvalevőleg még borsosabb ez évtől —, a mostani helyiséget pedig, ami szintén Áfész-tulajdon, bérbe adják majd, így az is hoz valamit a konyhára. Másfelől viszont a ruhát és vas-műszaki árukat kínáló boltok közös készletgazdálkodása azt eredményezi, hogy ha kevésbé megy az egyik, kiegészíti a bevételt a másik részleg.

Külön figyelmet érdemel,

hogy a helyi Gazdabolt melleti februárban használtcikk- üzletet nyitnak, ahol vámkezelt háztartási és híradástechnikai berendezéseket vesznek át a lakosoktól bizományi értékesítésre, sőt olyan műszaki árukat is forgalomba hoznak, amelyek a garanciális időn belül hibásod iák meg. s így azokat visszavették. Ezeket a portékákat egy szerviz céggel kötött megállapodás alapján megjavítva, többnyire jótállással kínálják, az eredeti ár körülbelül 60—70 százalékáért.

Végezetül szóljunk arról, hogy a kezdeti buktatók ellenére mit ért el fennállása háromnegyed esztendejében a Márka Skála kollektívája. Nagyságához és az induló árukészlethez viszonyítva jó közepesen zártak: 148,5 millió forintos eredménnyel. 1986-ra 210 millió forintnyi bevételt határoztak meg, élőből a húzó ágazatnak számító élelmiszer-osztályra 100 millió jut. Itt említjük meg, hogy amióta javult a hentesáru-ellátás — újabb beszerzési források nyomán — érezhetően meglódult a forgalom; a havi 5—6 milliós eredményt nyolcmillióra tornázták fel. A tervezett összeghez járul azután a hálózat újabb 70 millió forintja.

Az igazgató — mint mondja — optimista, úgy érzi, meg tudnak, mert meg akarnak felelni mindazon követelményeknek, amelyeket a vevősereg, s a fenntartó Áfész támaszt velük szemben. Tudják persze, hogy ehhez az emberek pénze mellett a bizalmukat is meg (vagy visz- sza?!) kell szerezni.

Szigeíhi Teréz

Negyvenhét telepié sen láttál

Levüldizés a csuklás autóbuszon

Látogatás az^ atomerőműben ^ ^ ^