Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-29 / 24. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 1986. JANUÁR 29., SZERDA Évente két alkalommal Öt év alatt! hár omszor annyit 'S Az MSZMP Vác Városi Bi- § zottság gazdaságpolitikai osz- S tájya január 32-én értékelte a üj társadalmi munkaakciók, a ^ kommunista műszakok ötéves í; eredményeit és megvitatta a ' soron következő feladatokat. Megállapították, hogy a kommunista műszakok szervezése sokkal átgondoltabb és hatásosabb, mint a megelőző időszakban volt. Az elmúlt öt év során a Vác és vonzáskörzetébe tartozó vállalati és szövetkezeti kollektívák évente két alkalommal, tavasszal és ősszel szerveznek kommunista műszakot. Ezekben a társadalmi munkaakciókban a dolgozók 70—75 százaléka vesz részt és egyénenként 12—16 órát áldoztak fel szabadidejükből. Ez természetesen átlag, de ezen belül egyes olyan jól szervezett vállalatoknál, mint a DCM, a HAGY, a Váci Kötöttárugyár, a Forte és a Városgazdálkodás a részvétel a 85—95 százalékot is eléri. Legnagyobb előrelépés a kommunista műszakok hatékonyságában, a többleteredmények létrehozásában van. A vállalatok túlnyomó többsége a kommunista műszakokat termelési feladatok megoldására szervezi. Még azok a nem fizikai állományú és egyéb kisegítő tevékenységet végző dolgozók is szívesebben vesznek részt a termelési folyamatokban, akiknek különben jiem ez lenne a feladatuk. Pél-. déul a DCM-ben az irodaház dolgozói és a karbantartó szakmunkások a nátronpaipír- zsák-igyárban és a kötélpályán- teljesítményben dolgozva végeznek munkát. Gyermekintézményeknek De említhetnénk a város textilüzemeit is, vagy a Forte gyárat, ahol aki csak tud, termelési feladatokat lát el a kommunista műszakok alatt. Ennek eredményét mi sem bi-' zonyítja jobban, mint az, hogy 198Í-ben a kommunista műszakokban előállított 17,8 millió forint termelési érték 1985- ben háromszorosára. 50,8 millió forintra növekedett a város üzemeiben. Az egy személyre jutó termelés növekedése a váci üzemekben 4174 forint, a vonzás- körzetben 1238 forint volt. Volumenében is kiemelkedik a DCM 14,1 millió forint, a Forte 6.4 millió forint és a HAGY 5.4 millió forint többlettermelésével, ami nemcsak az export szempontjából fontos, hanem lakossági hiányokat is pótolt. A kommunista műszakokért elszámolt munkabér felhasz- nálásávál is fontos közösségi célokat szolgáltak. A dolgozók, az üzemi kollektívák úgy döntöttek, hogy a kommunista műszakok munkabérének 70 százalékát Vác Város Tanácsa egyszámlájára utalják át, ami főleg gyermekintézmények fenntartására és fejlesztésére szolgál. Az öt év alatt átutalt 9,3 millió forintból jutott a váci uszoda építésére és új parkok, játszóterek létesítésére is. A kommunista műszakok munkabérének 30 százaléka általában a vállalatnál marad és szociálpolitikai célok megvalósítására szolgál. Ezen belül sok helyen a lakásépítési kereteket bővítik, vagy a szociális, kulturális és sportlétesítmények fenntartására fordítják. máshol az alacsonynyugdíjasokat, nagycsaládosokat segélyezik. A teljes bevételt Egyes vállalati kollektívák úgy döntöttek, hogy még a náluk maradt 30 százalékos részt is társadalmi célokra fordítják. Például a Váci Kötöttárugyár a földrengéskárosultaknak, a Dunakanyar KTSZ a Váci Sportegyesületnek adta, a Tejipari Vállalat az SOS Gyermekfalu segélyezésére, mások a Nemzeti Színház felépítésére fordítják. Hasonló a helyzet a vonzás- körzetben is. Az ott működő üzemek elsősorban a település fejlesztése .érdekében végeznek társadalmi munkát. Itt az a gyakorlat, hogy a képződött munkabér 75—95 százalékát utalják át. Példaként a kisné- medi, a bernecebaráti és a sződi téeszeket említhetnénk, ahol az 1985. évben képződött kommunista műszak teljes munkabérét a helyi tanácsok rendelkezésére bocsátották. Ott is iskolák, óvodák fejlesztésére, utak, kulturális és sportlétesítmények építésére fordítják a pénzt. Munkaverseny A gazdaságpolitikai értekezleten a területfejlesztő társadalmi munkák alakulásáról is szó esett. A vállalati kollektívák, a városi üzemek szocialista brigádjai nagyon sokat segítettek a kórházi rendelő, a városi könyvtár és a városi uszoda építésénél is. a Kommunális Költségvetési Üzem dolgozói egyénenként átlag 31 órát, a DCM, a Forte és a Vízmű 28, a Városgazdálkodási Vállalat, a Danubius 25,6 órát dolgoztak le egy-egy évben, ilyen közösségi, városunkat építő, szépítő munkák során. De sorolhatnánk a Váci Kötöttárugyárat, a Tungsramot és a Taurust is, ahol a szocialista brigádmozgalomnak és a munkásversenynek igen komoly hagyományai vannak. A május elsejei felvonulás előtt, amikor az MSZMP városi végrehajtó bizottsága a vállalatok gazdasági munkáját értékeli és dönt a vándorzászlók és oklevelek odaítéléséről, a társadalmi munkatevékenységet is figyelembe veszi. A kommunista műszakok vállalása, a területfejlesztő társadalmi munka a munkaverseny szerves része volt és reméljük, hogy az is marad. A szocialista brigádok felajánlásai között is szerepel a társadalmi munka. A brigádok szívesen tesznek ilyen vállalásokat, ha látják annak eredményeit és azt maguk is élvezik. Egyelőre a kommunista műszakok teljesítésével, a munkavállalás készségével nincsenek nagyobb gondok. Igaz, hogy az elszámolt munkabért társadalmi célokra fordítják, azonban a többleteredmény az év végén nemcsak népgazdasági szinten, de egyénenként is mint többletjövedelem jelentkezik. Maguk döntenek A kommunista műszakok munkabérének felhasználásáról a vállalati kollektívák eddig is, ezután is maguk döntenek. A városszeretet, a szocialista brigádok tettrekészsé- ge garancia lehet arra, hogy az eddig tapasztalt áldozat- készség ezután sem csökken. A szocialista brigádok társadalmi munkafelajánlásait is városunk tisztaságának javítására, a műemlékek védelmére, játszóterek és parkok megóvására, végső soron környezetünk fokozottabb védelmére szeretnénk ráirányítani. Pálmai László, az MSZMP Váci Városi Bizottságának titkára megköszönve a vállalati kollektívák áldozatos munkáját, ehhez kéri a szocialista brigádok segítségét. A vonzáskörzet vállalati és szövetkezeti dolgozói az eddigi gyakorlatot követve. helyes, ha a településeken végeznek közhasznú társadalmi munkát. A gazdaságpolitikai osztály tagjai az elmúlt ötéves terv társadalmi munkaakcióit eredményesnek ítélték. Ahhoz, hogy az elkövetkező időszakban is így legyen, kérik a vállalatok dolgozóinak, gazdasági és társadalmi vezetőinek hathatós segítségét. Horváth József városi munkaverseny-felelős A rendőrség felhívása Jelentkezzenek a károsultak! A rendőrség kéri, hogy jelentkezzenek azok a károsultak, akiktől 1984—1985. években Forberger János, Vác, Kereszt út 3, szám alatti lakos (leszázalékolt 30 éves személy) kölcsönöket kért, rendőrségi büntetésre, vagy balesetre hivatkozva, és ez idáig nem fizette vissza. A károsultak jelentkezzenek a Vác Városi Rendőrkapitányságon személyesen vagy telefonon a 10-022-es számon, a 14-es melléken. Javítják a 2-es utat A szeszélyes, változékony, frontátvonulással tarkított tél nemcsak az embereket, az utakat sem kíméli. A gyakori hőmérsékletingadozás, a csapadék megrepeszti, tönkreteszi az utak burkolatát. Ezért vált szükségessé, hogy már januárban hozzálássanak a hibák kijavításához. Felvételünk a. város határában készült, ahol a közúti igazgatóság szakemberei: Zelnik Ferenc, Mlinárcsek János, Sinka János és Teréki Mihály kátyúzták a 2-es út kitöredezett aszfaltburkolatát. (Hancsovszki János felvétele) IjTtpori és hazsi Szüret a félállás Nem tétlenkednek A. mezőgazdaság téli holt szezonjában a kertészek nem tétlenkednek: megkezdődött a szüret a fóliasátrak alatt. Január közepére beérett a fűtött sátrak védelmében a paradicsom és egyre nagyobb tételekben küldik a piacra a hegyes paprjkát- is. A sátrakhoz szükséges fólia máris igen keresett, sokan most szerzik be a következő hetekben fölhasználandó anyagot, A hazai ipar az elmúlt évben 14 ezer tonnányit készített belőle és 700 tonnát szereztek be importból. Azért voit szükség az átlagosnál nagyobb mennyiségben fóliára, mivel a tavalyi időjárás sok helyen összedön- tötíe a sátrakat és felújításukhoz kellett az új anyag. Az ipar az idén a tavalyinál 500 tonnával többet ajánlott fel a kereskedelemnek és javít a helyzeten, hogy ugyanennyivel nagyobb az év eleji nyitókészlet is. Vidéken is pályát választanak Korábbi, pályaválasztással foglalkozó írásunkban a váci gyerekek továbbtanulási lehetőségeiről és az általános iskolai tanárok választást előkészítő módszereiről szóltunk. Kí- § váncsiak voltunk, hogyan ^ csinálják ugyanezt vidéken. ^ Hátrányban vannak-e a Ä városban lakókkal szem- % ben? Őrbottyánba látogattunk megkérdezni mindezt. Az iskola igazgatónőjével Tóth Lászlónéval és a pályaválasztási felelőssel Szabó Károllyal beszélgettünk. — Vidéken a szülőknek két út közül kell választaniuk, vagy bejár a gyerek nap mint nap, vagy engedik, hogy kollégiumba költözzön. Ezt az utóbbit sokan eleve kihagyják, mert nem akarják szélnek engedni gyermekeiket — kezdte az igazgatónő a szerinte leglényegesebb kérdéssel. — Ezért nem is szívesen adják távolra őket — folytatta —. ami azonnal korlátokat szab a lehetőségeknek. — Vácra bejárni talán még nem olyan nagy gond, hiszen a busz fél óra alatt megteszi ezt a távolságot, de vajon meg tudják-e alaposan ismerni az ottani középiskolákat? — fordultam Szabó Károlyhoz. — Minden tudnivalót szóbon mondunk el a gyerekeknek, de kifejezetten ebből a célból egy szülői értekezletet is összehívunk évente. Egy nagyon jól használható kiadvány is készült összefoglalva a Pest megyei iskolákról mindazt, amit tudni kell a felvételihez. Alkalom adtán személyes élményeket is szereztünk, már közvetlenül a leendő iskolából. Mégis inkább a munkahelyeket igyekszünk megismertetni, hogy azonnal betekintést kapjanak a választandó szakmába. Ezért tartunk sok gyárlátogatást. A minisztérium ehgedélyéVel égy napot az egész iskola erre szánt a tanulási időből. Különböző helyekre mentek a rajok. Később közös rajgyűlésen számoltak be egymásnak, ki mit látott. A környékbeli üzemeket tanítás utánra időzítve az osztályfőnökök szervezésében külön is látogatják. — Nem riadnak visza a gyerekek, amikor az addig egy-egy szakmáról dédelgetett esetleg rózsaszínű elképzeléseiket ütközni látják a valósággal? — Célunk az, hogy reális képet kapjanak, ne érje csalódás őket a védett iskolai 2601 Vác, Pf. 32. Köszönet az akcióért Egy dunakeszi kisiparos leányával Budapesten járt január 12-én. Hazafelé jövet Rákospalota—Foton rövid időre megállt. Otthonában vette észre, hogy a rokonoktól, barátaitól összegyűjtött pénze — Sütő András: Csillagvitéz Hová lett a Boiha kutya farka? § A Madách Imre Művelő- ^ dési Központ diákszínját- ^ szói február 2-án, va- ^ sárnap délután 3 órakor ^ mutatják be újra, immá- ^ ron ötödik alkalommal i Sütő András: Csillagvitéz § című mesejátékét Németh \ Péter Mikola rendezésé- \ ben. A darab zenéjét Ba- ^ logh Ferenc és Balogh Mi- ^ hály készítették, a jelmez ^ és díszlet Havas Endréné ^ és/ Havas Zsolt munkája. Túivilági és földi lények ko- mázó-játékos élete jelenik meg ismét Sütő András: Csillag vitéz című mese játékában a Fügedes a paradicsomban és a Vidám sirató egy bolyongó porszemért színdarabjai nyomán. Ezt a darabot először, mint Ion Creanga román szerző meséjének, a Tarisznyás Ivánnak bábjátékká írt változatát készítette el. Ördögűző tarisznya címen, és a csak a végleges, színpadra alkalmazott játéknak adta a Csillag- vitéz címet. De nézzük csak, ki is valóiában ez a kardos, pisztolyos, katonamundéros legényke, Csillagvitéz? Ügy hírlik, a nép fia, mindannyiunké, aki azért hagyja, el faluját, hogy édesanyjának a legfinomabb lisztet vigye haza a Bojár udvarából, palacsintasütés végett. És hogy az úti társául szegődött kutyának, Bolhának közös erővel visszaszerezzék a farkát, amit a Bojár, aki egy személyben az ör- dögfiak vezére is, saját kezével vágott le, hogy meg tudja különböztetni Bolhát saját kutyáitól. A hosszú bolyongás után a két hős mennyre és pokolba száll. Az ördögökkel és a Halállal vív csatát, miközben megjelenik előttük az Isten, hol koldus, hol meg apa képében, Csillagvitéz apjáéban. És feltűnik az éden aranyfája is. Ám a Halál mindent elkövet, hogy az élet fáján bomló lelkek (a levelek); aggok, gyermekek, szülők, nagyszülők, szegény emberek jelképei nehogy örökéletűvé legyenek. Az örökéletet talán senki sem akarja, mert mi, az íróval egyetértésben, nem az égi boldogságra vágyunk, hanem az evilági élet szépségeire, a jóságra, a rendre. S mindez ha csak úgy önmagától való lenne, nem éreztethetné hiányát senkivel. E hiány bűvkörében fogalmazódhatott meg Sütő András földi álmoktól „terhes” gondolata „a mesei fényesség” kivételes pillanatában: „Inkább a nyugtalanság sodorjon bennünket bajba, semmint a szemünk csipá- sodjék a tétlenségtől’’ — állítja magabiztosain Csillagvitéz. amit egy most beindítandó nagyobb vállalkozásához szedett össze — nincsen sehol. Vélte, mintha egyszer — talán Újpesten? — pénztárcáját az autója tetejére tette volna. De akárhová is tette, most már nincs meg. A rendőrőrsön bejelentette. Személyi igazolványa is odavolt, pénzével együtt. A rendőrség azonnal akcióba fogott. Szinte azonos időben jött egy másik bejelentés. ... Főt környékén ismét láttak kóborolni néhány gyanús alakot. Ez a bejelentés másik rendőrőrsnél történt. De mert — sajnos — éppen e térségben gyakori a védett vadak pusztítása. közrezárták az itt csavargó négy fiatalt. Egy nő és három férfi volt. Ezek a rendőrök nem tudtak az elveszett pénzről. Ellenben már zsákban szorongott egy őzike. Egy sem dolgozott közülük. Mégis megtaláltak náluk egy szép, tömött pénztárcát, meg egy K. János névre szóló személyi igazolványt. A pénz (13 000 forint volt eredetileg), még így is több mint 10 000 forint. A hiányzót elég rövid idő alatt eldorbézolták. K. János pedig 14-én hajnalban arra ébredt, hogy szól a csengő. A kapuban a rendőrség állt a jó hírrel, megvan a pénze. Köszönet a rendőrség gyors akciójáért. Oravecz György Vác, Kárász u. 50. évék után. Talán így hozzájárulunk ahhoz, -hogy kevesebb csalódott, korán pályát módosító fiatal legyen. — A csalódás elkerülését szolgálja az is, ha kellőképpen, már az általános iskolában föl tudyak készülni leendő foglalkozásukra. Talán ritka, de előfordulhat, hogy egy két évvel a nyolcadik előtt van, aki már tudja mi szeretne lenni. Milyen lehetőségük van elmélyülni egy-egy ilyen választott tantárgyban, vagy sajátos érdeklődési körben? — kérdeztem ismét az igazgatónőt. — Tavaly óta jól működő fakultációnk van» ami tíz ágazatot foglal magában! Ezenkívül1 hét. iskolai szakkörünk is működik,'’ etrhéíéfi és gyakorlati egyaránt. A gyakorlatiak a legnépszerűbbek, mind között is a közlekedési, a -mezőgazdasági és a háztartási ismereteket nyújtó. Azoknak nagy segítség és sikerélmény is egyben, akiknek az elméleti tárgyak nem mennek olyan jól. — Az alkalmankénti programok mellett rendszeresen is foglalkoznak a pályaválasztással. Osztályfőnöki órákon már harmadiktól kezdve téma. Amellett, hogy az óra egy részét kitölti, még feladatokat is kapnak. Például olyat, hogy gyűjtsenek szakmákat, foglalkozásokat, megkérdezve szüleiket, ismerőseiket, ki mit dolgozik és milyen iskolába kellett járni hozzá. Nyolcadikra már minden gyerek legalább hat-nyolc szakmát .megismer. — Milyen eszközökkel rendelkeznek a tantárgyak szemléltetéséhez? Van például a gyerekek igényeinek megfelelő számítógép? — Pillanatnyilag ott tartunk, hogy örültünk a két írásvetítőnek és az egy automata diavetítőnek, amit meg tudtunk venni. Az iskola bővítése alaposan kimerítette az erőforrásainkat. Nem tudunk mindjárt mindent megszerezni. Be kell tartanunk a sorrendet. Először az alapvető dolgokat vesszük meg. — Az én személyes véleményem szerint nem is a tárgyi eszközökkel van a hiba. Sokkal inkább abban, hogy nem válnak felelősséget ismerő egyénekké, családtagokká a gyerekek. Ehhez persze az kell, hogy otthon önálló feladatokat kapjanak, részük legyen a háztartás gondjaiban. Akkor is, ha talán kezdetben ügyetlenül, netán kárt is okozva végeznek el valamit. Tapasztalatom' szerint kevés jó példa van. A- szülők inkább maguk csinálnak meg mindent, mondván „így gyorsabb és alaposabb és különben is, ne terheljük túl a gyereket, megteszi azt az iskola. Legyen jobb gyerekkora, mint nekünk volt”. Akik így gondolkoznak, nem is képzelik, milyen sok kárt okoznak! Dudás Zoltán ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)
