Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-29 / 24. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 1986. JANUÁR 29., SZERDA Biztató évkezdet Gyorsabban, kisebb költséggel Egy tavaly adott interjújá­ban a vállalatot különböző okok miatt igencsak kiszolgál­tatott helyzetben lévőnek fes­tette le. Még most is tartja a véleményét? — többek között erről érdeklődtünk Sárik Já­nostól, a Dél-Pest Megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat igaz­gatójától. — Sőt — hangzik a válasz —, ha a szabályozók következ­ményeire gondolok, tovább romlik a helyzet. A tavalyi esztendő legnagyobb kérdése az volt, hogy az időjárás okoz­ta év eleji kényszerű kiesést sikerül-e valahogyan pótolni. A szándékkal nem is volt baj, hiszen ha azt mondom az em­bereknek: ennyi és ennyi a le­maradás, rá kellene kapcsolni, akkor azt válaszolják, rendben van, de nézzük meg, milyen feltételek mellett. Munkaközösségek Próbáltunk is lépéseket ten­ni annak érdekében, hogy bér­preferenciával vagy -korrek­cióval díjazni tudjuk a jelentős túlmunkát. De hát erre nem volt lehetőség, a 2 százalékos bérfejlesztési keret pedig eh­hez kevés. Így tehát a kiesést nem pótolhattuk teljes mér­tékben. Viszont a gazdasági munkaközösségeket elláttuk munkával, mi több, újakat hoztunk létre. Eléírt- aztán a vállalati létszám nem hogy csökkent volna, de megállapo­dott, év végére pedig némileg növekedett is. — Végül is milyen pénzügyi egyenleggel zárták 1985-öt? — Úgy néz ki, hogy alap­hiány nélkül. De ebben a pil­lanatban még nincsenek pon­tos adataim. Nyereséges — Hogyan alakultak az idei év kilátásai? — A teljes kapacitásunkat lekötöttük, és ami nagyon fon­tos, a rendelésállomány össze­tétele is jóval kedvezőbb. Ugyanis nem szerepel benne lakásépítés vagy más hasonló veszteséges munka. A nyitány bíztató, mert bár tél van, de a festők és a melegburkolók kivételével valamennyi szak­ma képviselői számára akad feladat. Elsősorban iskolák és egészségügyi létesítmények építésénél található meg most a DÉTÉV. Ezeknek a vállalá­soknak a nyereségtartalma el­fogadható, sőt a költségek le­szorításával, az átfutási idők csökkentésével, . fegyelmezett munkavégzéssel esetleg növel­hető is. — Milyen gondokkal kell szembenézniük? — Sajnos ijesztően elörege­dett a cég gépparkja. Űj esz­közöket nem tudunk vásárolni, a meglevők javítása pedig — fődarabok és alkatrészek híján — lassanként szinte lehetetlen­né válik. Esztendőnként több Rangadók az NB ll-ben Győzelem után vereség A férfi asztalitenisz NB II. Gárdos csoportjában szereplő Ceglédi VSE második csapata az őszi idény januárra áthú­zódó hajrájában két rangadót is játszott, mindkettőt hazai pályán. A CVSE mérlege egy győzelem és egy vereség. Ceglédi VSE II.— Bátonyterenye 16-9 A vendégek az elmúlt év­ben osztályozón vehettek részt az NB I-be jutásért. Az aka­dályt nem sikerült venniük, így újra a feljutás reményé­ben vágtak neki a következő bajnoki évnek. Ennek megfe­lelően az élmezőnyben állnak, a BVSC II., a Kiskunfélegy­háza és a CVSE II. társasá­gában. A találkozón elmaradt a várt, nagy küzdelem. A ceglédi fiatalok bravúros ’ győzelmet arattak, úgy, hogy a bátony- terenyeieknek egy pillana­tig sem volt esélyük a győze­lem kivívására, sőt a veresé­gük különbsége akár még na­gyobb is lehetett volna, a lá­tottak alapján elsősorban Szappanos révén. Győztek: Iván, Orosz (4— 4), Kristóf, Türei (3—3), Szap­panos (2). Kiskunfélegyháza— Ceglédi VSE II. 14-11 Sokáig úgy tűnt, a Vasutas folytatja j'ó, győzelmi soroza­tát. Sokkal jobban kezdett vetélytársánál, s fölényét 7-2- es, majd a 8-5-ös vezetés is jelezte. Ekkor fordult a koc­ka, a fólegyháziak Bene és Szily Gy. révén két olyan par­tit is meg tudtak nyerni, ame­lyet már csaknem elvesztet­tek. Kristóf Bene ellen a har­madik játszmában már 20-15- re vezetett, de innentől vesz­tett. Ugyanakkor Nagy egy nyert játszma után 11-3-as előnyre tett már szert egykori klubtársa, a Kiskunfélegyhá­zában ebben az évben köl­csönjátókosként szereplő Szi- lyvel szemben. A későbbiekben a vendégek jól éltek a váratlanul adó­dott lehetőséggel, egyenlítet­tek, majd a győzelmet is megszerezték. A rendkívül iz­galmas’ csapattalálkozó több mint három órán át tartott. Győztek: Türei, Iván (3—3), Kristóf, Szappanos (2—2), Nagy (1). U. L. millió forintra rúg a karban­tartási számla, ugyanakkor ve­szélybe kerül a dolgozók biz­tonságos szállítása — a 8 buszt már évente visszük vizsgáztat­ni —, holott 60—70 kilométe­res távolságokat kell áthidal­ni. De van egy másik ellent­mondás is. Nemrég számoltuk ki, hogy az átlagosan 5 száza­lékos bérfejlesztés mellett 1986-ban és 87-ben mekkora adóterhek várhatók a DÉTÉV- nél. Kijött, hogy mindent ösz- szeadva, teszem azt 150 mil­lió forintos árbevétel és a meg­duplázott tavalyi, tehát 9—10 millió forintos nyereség mel­lett 4,5 millió forintnyi alap­hiányt kapunk végeredmény­ként. I987-re is legalább 3 mil­liós alaphiányt jeleztek a szá­mítások. Több helyen — Ez bizony semmi jóval sem kecsegtet. De azért ilyen helyzetben is kell lennie hasz­nálható taktikának. — Mivel nem válogathatunk a megrendelések között, arra gondoltunk, hogy egy-egy munka előkészítésére az eddi­ginél több időt kellene fordí­tanunk. Felhalmoznánk a do­kumentáció mellett egyéb szükséges eszközöket is, és amikor minden együtt áll, ak­kor vinnénk csak oda az em­bereket. A koncentrált munka­végzés lehetőségét kihasznál­va rövidebb idő alatt, s a költ­ségeket is kímélve készülhet­ne el az adott létesítmény. A vgmk-k adta esélyeket tovább­ra is szeretnénk kihasználni, és igyekszünk alvállalkozók­kal dolgoztatni, persze csak akkor, ha így gazdaságosabb. Elképzelhető, hogy részt ve­szünk egy jelentős szovjetunió­beli építkezésben is. — És ahol biztosra vehető a DÉTÉV közreműködése ... — Cegléden az új buszpálya­udvarnál, a művelődési háznál és az új tüdőgondozónál. Tá- piógyörqyén téglagyárat. Tá- piószölösön, Inárcson, Sziget­halmon és Tökölön iskolát építünk. V. S. Kísérleti üzem A polihisztorok kora lejárt Legendás az összetartásuk. — Közülünk bárkivel törté­nik valami, a sorsát nem ke­rülheti el: ugratjuk és cikiz­zük. Mindenki megkapta már a magáét. Amikor kijött az a rendelet, hogy névnapokon nem lehet itt bent fröccsözget- ni, akkor határoztuk el, hogy nem fogunk stikában, olajos poharakból inni egymás egész­ségére. Egy évben két alka­lommal — feleségekkel, ven­dégekkel — fehérasztal mel­lett megtartjuk a névnapokat. Bort hozunk, mi főzzük a ka­ját. És soha nem marad el a műsor, amelyben az év emlé­kezetes eseményeit, alakítá­sait parodizáljuk. — Ha elmegyünk színház­ba... Színház! Győr... hát az csuda sztori volt. Hivatalos úton a környéken tartózkod­tunk. Szakadt az eső. Egész úton énekeltünk, mindenféle laza szöveget a Quantanaméra dallamára, ami persze rólunk szólt. Fél óráig őgyelegtünk, mire leparkolhattunk a Nysá- val. Véget ért az előadás. El akartunk indulni, erre az autó beintett. Péter nekiállt szerel­ni, mi meg asszisztáltunk a még mindig zuhogó esőben. Felnyitotta a motorháztetőt, és mindjárt megfürdette nyak­kendőjét az olajban, szikrázott a szeme az örömtől. Mivel nagyon precíz, számí­tógéppel hozta ki, hogy 14 li­ter benzinnek kell lenni a tankban. Egy csepp sem volt. Némi komplikáció után mű­anyag kannával elmentünk a legközelebbi benzinkúthoz. Legalább 3 kilométer gyalog­lás — az eső még mindig ... A benzinkutas rosszul lett. Nem szolgálhat ki bennünket, hozzunk másik edényt. Adjon 2 liter naftát, és hamarosan jövünk a járgánnyal, s negy­venet veszünk. Adott. Minden oké volt, gyerünk a szállodá­ba. Kiderült, hogy a parkoló­helyen hagytuk a kalapácsot. Újra vissza. Végre ágyba ke­rültünk. Az álom kellős kö­zepén Péter felébresztett: — Rájöttem, hol van az admi­nisztrációs hiba. Hajnali há­romkor! Ha színházba, vagy bárhová megyünk, bármit csinálunk... Ott volt például a kölyök ... (Hallottam róla. Állami gondo­zott volt, és örökbe akarták fogadni. Törődtek vele. A ka­rácsonyt hol egyiküknél, hol másikuknál töltötte. Az örök­befogadást a szabályok lehe­tetlenné tették. Egy régi ha­verje megszédítette, elment, azóta sem tudnak felőle.) — Nekünk nem az a fontos, hogy a brigádnaplóban jól mutassanak a színházi jegyek, és a lapok pironkodjanak a nagy dumáktól. Mi ilyenek vagyunk. A KÖZGÉP kísérleti üze­mének főnökeivel, Kecskés Gyulával és Pál Jánossal be­szélgetünk. — Mikor és miért létesült a kísérleti üzem? — A vállalati gyártmányok fejlesztésére alakult 1973-ban. Azzal a céllal, hogy az útépítő iparágat új, korszerű, a mai igényeknek megfelelő gépek­kel lássuk el. Rekord gyorsa­sággal épült fel. Sok sikeres konstrukció és több szabadal­mazott megoldás fűződik a kezdeti időszakhoz. — De közben változott az eredeti elképzelésük. — Hogyne. Az útépítő ipar­ág, a beruházások visszafogá­sa miatt egyre kevesebb gépet igényelt. Ezért új lehetősége­ket, új piacokat kellett keres­nünk. Az első próbálkozásunk az erdészetek hasonló jellegű igényét vette célba. Megszüle­tett a VARUTA 62 rönkhor­dozó. A 0-szériáig jutottunk el, s az év végéig talán egy nagyobb sorozat is készül be­lőle. — Ezek után persze ültek a babérjaikon. — Szó sincs róla. Ez olyan, mint a boksz. Aki leengedi a kezét, az gyorsan padlóra ke­rül, és kiszámolják. Ami szá­munkra stabil piacnak látszik, az a mezőgazdaság. Olyan járművet alkottunk — neve VARITRAK —, amelyhez ha­sonlót 2—3 ismert nyugat­európai cég, a Mercedes Benz, a FIAT, a Fendt sem produ­kált még. Ez a szerkentyű olyan csereeszközparkkal ren­delkezik, hogy egész évben használható. Kombinációs technológiával egy menetben valósítható meg például a szárzúzás, a vegyszer kijutta­tása, a talajmegmunkálás. A drága, csupán egy műveletet végző gépeket adapterek al­kalmazásával helyettesítheti. Előnyei: egész éves kihasz­náltság, gazdaságos üzemelte­tés, üzemanyag-megtakarítás esetleg kevesebb munkaerő foglalkoztatása. — Ki pénzelte a VARI­A városi sportcsarnokban tartották meg a Kossuth Lajos Gimnázium érettségi előtt ál­ló diákjai hagyományos sza­lagavató báljukat. A meghí­vott hozzátartozóknak, vendé­Cipőket varr ötven asszony ötven nőnek ad munkalehetőséget az alig egy éve létesített cipőfelsőrész-készítő üzem Al- bertirsán. A Haladás Cipőipari Szövetkezet részlegében, a betanulást is beleszámítva, 'már 20 ezer pár ragasztott férfi félcipőt gyártottak szovjet exportra az ott dolgozók. Képünk elő­terében: Zátrok Mártonné szélberagasztó gépen gyantázza össze a cipő kérgeit. (Hancsovszki János felvétele) geknek a gimnázium irodalmi színpada adott műsort, majd Kerepesi László virtuóz zon­gorajátéka aratott sikert. Az est fénypontja a nyitótánc, a Palotás bemutatása volt, amit videón örökítettek meg. Varga Katalin táncpedagógus jó munkát végzett, mert — élénk tetszésnyilvánítás közepette — a produkciót megismételtették a táncosokkal. Sok amatőr fényképész készített felvétele­ket az est folyamán. A felszalagozott fiatalok kezdetben húzódoztak a tánc­tól, és az idősebbek kezdték el a bált. Később az ünnepeltek vették birtokukba a hatalmas parkettet, és végig vidám, ön­feledt mulatsággal töltötték el a bál óráit. A szülők, rokonok, hozzátartozók a fehér asztalok mellől nézték kedvenc cseme­téik szórakozását. K. S. TRAK-programot? Hol mutat­ták be a prototípust? Hogyan fogadták a szakemberek? — Fejlesztési hitelből a MÉM, az OMFB és az Ipari Minisztérium teremtette meg az anyagi feltételeket. A cél­meghatározást és a szakmai irányítást az IKR-től kaptuk. Nagy gyártóknál több évet venne igénybe egy ilyen mun­ka. 1985 márciusában született .döntés arról, hogy ez a prog­ram beindul, és szeptember 15-én Bábolnán, az állami gaz­daságban, ahol köztudomású, hogy rengeteg vendég forog, megvolt a bemutató. Nem­csak a minisztériumok illeté­kes vezetői és az érdeklődők, de az ott tartózkodó külföldi szakemberek körében is si­kert aratott a masinánk. — Hogy alakul a VARI­TRAK további sorsa? — Próbaüzemeltetés, Ceglé­den és Bábolnán. Sorozatgyár­tásra alkalmas prototípus el­készítése Minőségi vizsgálatok elvégzése, szabadalmi kérelem. A kecskeméti AGROKER üz­leti fantáziát lát konstruk­ciónkban. A nemzetközi meg­méretésre is van remény, bár ott valószínű a vevő igénye szerinti változtatás. — Hogyan születik meg egy új gép? — Van egy ragyogó fő- konstruktőrünk Budapesten, Néder Imre. Tőle indul az el­képzelés, amit aztán közösen megbeszélünk. A polihisztorok kora lejárt, mivel a technika eszméletlenül sok csodát pro­dukál. Ezért némiképp szako­sodtunk. Mindenkinek meg­van a maga területe. Nemcsak tervezők, de gyakran üzletem­berek is vagyunk. — Kik dolgoznak az üzem­ben? — Huszonötén vagyunk: 9 műszaki (mérnökök, tervezők, technológusok), és 16 jól kép­zett szakmunkás, ők általá­ban több mesterséghez is ér­tenek. Papírra álmodott raj­zainkat képtelenek lennénk megvalósítani nélkülük. Ná­lunk nincsenek fehér köpe­nyesek és munkásruhások. Alkotó társak vagyunk. Sem­mihez sem hasonlítható az, amikor a legkisebb elemtől a legnagyobbig alakot ölt min­den, megmozdul, és élővé lesz. A VARITRAK kivitelezése­kor éjt nappallá téve dolgoz­tunk. Nem volt olyan, hogy mérnök vagy melós. A terve­zők is beöltöztek overallba, ha kellett, reszeltek, hegesztet­tek. Annyi borostás képű, ki- alvatlan embert azóta sem láttam. Nemegyszer így for­dultunk egymáshoz: apukám, eredj haza, aludj egyet, addig én csinálom. Az ilyen munkák észrevétlenül összecsiszolnak bennünket. Másképp nem is lehetne ezt bírni. Az évejf so­rán fontosak lettünk egymás­nak. — Mi az, ami segíti a mun­kájukat? — Kifogástalan a kapcsolat a ceglédi gyáregységgel. Be­segítenek a csúcsidőben, s vannak munkák, amit csak ők tudnak elvégezni, vagy amire nincs ' kapacitásunk. Mindig készségesek, talán azért, mert átérzik, hogy amit mi csiná­lunk, abban benne van az ő jövőjük is. Elfelejtették mondani, hogy szocialista brigádjuk ötszörös aranykoszorús és négyszeres kiváló cím tulajdonosa. A 85-ös év munkája alapján újabb szép siker várományo­sai. Fehér Ferenc Hideg volt a piacon A vasárnapi ceglédi piacra is rányomta bélyegét a hideg idő. Az elárusító helyek nagy része üresen maradt. Kevés volt a nézelődő, mert aki a piacra ment, többnyire vásá­rolt is valamit. Bő volt a kí­nálat almából, burgonyából és sütni való tökből. Gyökérzöld­ségből és sárgarépából vi­szonylag kevesebb volt. Fólia alatt termesztett primőrt most nem árultak. A vasárnapi piac jellemző árai így alakultak: burgonya 6—7, alma 6—12, gyökérzöld­ség 15—25, sárgarépa 12—16, fehér bab 60, mandula 300, dióbél 180—200, naspolya 30, mák 80, sütni való tök 5 forint kilónként. Szép téli körtét kí­náltak 20—25 forintért. A sós­ka és a spenót 60 forintba ke­rült. Az ültetni való dughagy- mát 40, a heremagot 80, a napraforgómagot 25 forintért mérték literenként. A tojást mérettől függően, 2,60—3,50-ért adták. A bódésoron többféle húsból lehetett válogatni a vasárnapi ebédhez. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Szalagavató Videón a nyitótánc

Next

/
Oldalképek
Tartalom