Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-29 / 24. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! sw w íren; AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM Ára: f,ftO fariul 1986. JANUAR 29., SZERDA MA Egy sikertelen válóper irtán (3. oldal) Agfón kívül maradt a magány (5. oldest) Jogi tanácsok (6. oldal) Elvették n személyidét (8. oldal) A detonációt feltehetően senki sem élte túl Felrobbant a Challenger űrrepülő Felszállás közben felrobbant a Challenger' amerikai űr­repülőgép. A repülőgép hét­tagú személyzettel közép­európai idő szerint röviddel fél hat után emelkedett fel a floridai Cape Canaveral űr- repülőtérről — többszöri ha­lasztás után. Negyvenöt má­sodperccel a rajtot követően az űrrepülőgép felrobbant mintegy kilenc mérföldre a rajt helyétől. A helyszíni köz­vetítés képei alapján arra le­het következtetni, hogy a kül­ső hajtóanyagtartályok egyiké­ben következett be a robba­nás. A személyzetből a robbanást feltehetően senki sem élte túl. Többszöri halasztás után indult útjára a floridai űr- repülőtérről a Challenger amerikai űrrepülőgép, amely közvetlenül az indítás után felrobbant. Héttagú személy­zet tartózkodott fedélzetén. Az amerikai hatóságok hala­déktalanul mentőegységeket irányítottak abba a tengeri körzetbe, ahová a felrobbant Challenger űrrepülőgép ron­csai hullottak. Ejtőernyősöket dobtak a vízre, de egyelőre nincs jelentés arról, hogy van-e egyáltalán remény a BÉRBAJOK személyzet tagjainak életben maradására. Szakéi'tők szerint ez teljesen valószínűtlen. A Challenger robbanását meg­előzően a műszerek semmiféle hibát nem mutattak. Az űrre­pülőgépet három rakéta együtt juttatja pályára: két szilárd hajtóanyagú rakéta, amelyek kiégésük után leválnak az együttesről, és egy hatalmas, folyékony üzemanyagú rakéta, amelynek tartályában több mint egymillió liter hajtó­anyag van. A pályára állást megelőző szakasz elérésekor ez is leválik, s csak az űrrepülő­gép áll pályára. Az első ké­pekből ítélve a robbanás ak­kor következett be, amikor a szilárd hajtóanyagú rakéták tolóerejét a rajt után körülbe­lül egy perccel fokozni kell. A több ezer jelentkező kö­zül kiválasztott New Hamp­shire állambeli tanárnő, Chris­ta McAuliffe — az űrrepülő­gép első „polgári” utasa — fér­jezett, kétgyermekes anya, aki állampolgári ismereteket taní­tott Concord város egyik 'kö­zépiskolájában. Szülei jelen voltak a rajtnál. Ronald Reagan amerikai elnök úgy döntött, hogy a Challenger űrrepülőgép tragé­diája miatt a jövő hétre ha­lasztja az Egyesült Államok helyzetéről szóló kongresszu­si üzenetét. San Marino Véget ért a kongresszus Kedden hazaérkezett San Marinóból Katona István, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának tagja, aki az MSZMP képvise­letében részt vett a San Ma- rinó-i Kommunista Párt ja­nuár 24—26. között megtartott XI. kongresszusán. Katona István átadta az MSZMP KB üzenetét, amely méltatta a San Marinó-i Kommunista Párt által az ország gazdasági és társadalmi fejlődésének elő­mozdításában, a demokratikus vívmányok továbbfejlesztésé­ben elért eredményeket, és to­vábbi sikereket kívánt a San Marinó-i kommunisták tevé­kenységéhez. Az atomenergetikai feladatokról Budapesten ülésezik a kormányközi bizottság Lázár György, az MSZMP a Minisztertanács elnöke kedd atomenergetikai kormányközi 1 vevő delegációk képviselőit. Havasi Ferenc, az MSZMP a KB titkára a nap folyamán fogadta a bizottság ülésén társ A szívélyes, baráti légkör polyi László ipari miniszter is A Budapest Kongresszusi Központban kedden megkezd­te 13. ülését az atomenergeti­kai gépgyártási együttműkö­dést koordináló kormányközi bizottság. A tanácskozáson a bolgár küldöttséget Ognyan Dojnöv, a Bolgár Kommunis­ta Párt Politikai Bizottságá­nak tagja, a központi bizott­ság titkára, gépipari minisz­ter; a csehszlovákot Ladislav Gerle miniszterelnök-helyettes, a jugoszlávot Rade Pavlovics, Politikai Bizottságának tagja, •n a Parlamentben fogadta az izottság budapesti ülésén részt Politikai Bizottságának tagja, a KB székházában ugyancsak raló vezető szakembereket, i találkozókon részt vett Ka­az energetikai és ipari szövet­ségi bizottság elnöke, a len­gyelt Zbigniew Szalajda, a minisztertanács elnökhelyette­se, a magyar Kapolyi László ipari miniszter, az NDK-t Rolf Kersten nehézipari és ipari berendezések gyártásá­nak minisztere, a románt Konstantin Dumitru ipari és nehézgépgyártási miniszter, a Szovjetunióét pedig lvan Szi- lajev, a minisztertanács elnö­kének helyettese vezeti. Az első konkrét lépések Az ülés napirendjén szere­pel a KGST 41. rendkívüli ülésszakán elfogadott, a tag­országok műszaki-tudományos haladásának 2000-ig szóló komplex programjából a bi­zottságra háruló feladatok megtárgyalása. A delegációk áttekintik az atomerőművi reaktorblokkok és más beren­dezések gyártásával és szállí­tásával kapcsolatos kötele­zettségek teljesítését, megvi­tatják a tagországokban 2000-ig létesítendő atomerő­művek és atomfűtőművek épí­tési programját, illetve az ezekhez szükséges berendezé­sek gyártásánál kialakítandó szakosításokat, kooperációkat, s erre vonatkozóan javaslato­kat készítenek elő. A tanácskozást Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnök- helyettese, hazánk állandó KGST-képviselője nyitotta meg. A kormány nevében üd­vözölte a résztvevőket, majd a kormányközi bizottság mos­tani tanácskozásával kapcso­latban elmondta: — A testü­let összehívása éppen arra az időszakra esik, amikor a KGST 41. rendkívüli üléssza­kán jóváhagyott komplex program megvalósítása érde­kében meg kell tenni, az első konkrét lépéseket. A bizott­ságra felelősségteljes feladat hárul, hogy az atomenergeti­Ufalvány nélkül is Zavartalan a tápellátás Az elmúlt esztendőkben ér­zékelhető kedvezőtlen tenden­ciák után. a jelek szerint, fo­kozódni kezd az állattartási kedv a vidéki lakosság köré­ben. A folyamatot, természe­tesen az új sertésprogram ke­retén belül, különféle ked­vezményekkel igyekeznek elő­segíteni. Többek között azzal az utalvánnyal próbálják a gaz­dák termelési kedvét serken­teni, amelyet minden leadott sertés után kapnak, s ame­lyért, a megye bármelyik táp- boltjában 300 kg tápot, leg­alább fele részben szemes­takarmányt- vásárolhatnak. A megye 586 üzletében — a Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat infor­mációja szerint — mind ez ideig egyetlen utalványt sem váltottak be. Valószínű azért, mert az elmúlt évekkel szem­ben idén kiegyensúlyozott és bőséges a takarmányellátás, kielégítő, minden üzletben a választék. Senkinek nem volt eddig szüksége arra, hogy utalványra vegye igénybe a kedvezményt, a soronkívülisó- . get. Az állattenyésztési kedv növelése érdekében a tavalyi év jó termését, a bőséges ta­karmánykészletet is kihasz­nálja a megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat. A napraforgódarából például, amelyből nagy mennyiség áll rendelkezésre, április 30-ig á tenyésztők kedvezményes áron vásárolhatnak. Gondot fordí­tanak arra is, hogy folyama­tos legyen az-ellátás, szomba­ton is vásárolhassanak az emberek. A sertésprogram kezdete. óta a tápboltok egy része hétfőn, másik része pénteken tart zárva. Mindez még nem ' vezeteti oda. hogy jelentős mértékben fellendüljön a kereslet a ta­karmányok iránt. A sokéves tapasztalat azonban azt mu­tatja, hogy tavasszal, amikor a baromfitenyésztés már nem igényel energiát, s amikor a sertéstartás is kedvezőbb kö­rülményekkel számolhat, hir­telen megnő a terményboltok fofgajma. A készletek alap­ján a forgalmazók bizakodva néznek, idén a, szezonkezdet, a tavas?* csúcsforgalom élé. ka gyorsított fejlesztésére irányuló együttműködési prog­ram megvalósítását megszer­vezze és irányítsa. Hazánk érdekelt e program végrehaj­tásában az energiaigények biztonságos és gazdaságos ki­elégítése és az iparfejlesztés szempontjából is, hiszen az e területen kifejlesztésre és al­kalmazásra kerülő modern csúcstechnológiák segítségével az ipar más területei is gyor­sabban fejlődhetnek majd. A kormány elnökhelyettese ez­után rámutatott: a hatodik ötéves tervben eredményesen hajtottuk végre az energia racionálisabb felhasználására irányuló kormányprogramot, csökkentettük energiaellátá­sunkban a szénhidrogének arányát, elsősorban a kőolaj, a kőolajtermékek területén, üzembe helyeztük a paksi atomerőmű első két egységét. E blokkok 1985-ben 6,5 milliárd kilowattóra áramot termeltek, és ezzel az ország össz-energiaigényének közel öt százalékát, villamosenergia­termelésünknek egynegyedét az atomenergia biztosította. A KGST-országok atomenergeti­kai együttműködésében jelen­tős siker, hogy a paksi atom­erőmű első két blokkja az üzembe helyezés óta igen jól és megbízhatóan üzemel, tel­jesítménye nemcsak eléri, ha­nem a második blokk eseté­ben kismértékben meg is ha­ladja a névleges értéket, és kiváló üzembiztonsága a nem­zetközi összehasonlításbab is jónak minősíthető. Koncepció az ezredfordulóig — Az elért eredmények igazolták annak a következe­tesen végzett munkának a szükségességét és helyességét, amelyet az építés minden fá­zisában a minőség biztosítása cs ellenőrzése érdekében vé­geztek el a szakemberek — hangsúlyozta Marjai József —, majd így folytatta: Mind hazánkban, mind a többi KGST-orszagban nagy tapasz­talatokat szereztek az elmúlt néhány évben az atomerőmű­vek építői, s ezeket a tapasz­talatokat az együttműködés­ben mind hatékonyabban hasznosítják. Marjai József ezután a hosszú távra szóló hazai ener­getikai programról szólva ki­fejtette: — A 2000-ig terjedő idő­szakra kialakítottuk energeti­kai fejlesztésünk koncepcióit és hozzákezdtünk azok meg­valósításához. A termelési struktúra megfelelő módosítá­sával, az energiafelhasználás hatékonyságát növelő tech­nológiák kifejlesztésével és meghonosításával el kell érni, hogy a nemzeti jövedelem egyszázalékos növekedése leg­feljebb 0,4 százalékkal növelje az összenergiaigényt. Ezzel összhangbán az ezredfordulóig az energiaigény évi növekedé­se nem haladhatja meg az 1 százalékot, a villamosenergia­igény évi növekedése pedig a 3 százalékot. Továbbra is célunk, hogy energiamérle­günkben csökkentsük a szén- hidrogének részarányát, a vil- lamosencrgia-igények növeke. dósét pedig alapvetően atom­erőművek építésével és a szénbázisú villamosenergia­termelés növelésével elégít­sük ki. Ennek keretében hatá­roztuk el a paksi atomerőmű­nek a jelenlegivel azonos tí­pusú, további négy 440 mega­wattos blokkal való bővítését. Az 1000 megawattos blokkok­ra atomerőmű-építési progra­munkban csak az 1990-es évek második felében kívá­nunk áttérni — mondotta a miniszterelnök-helyettes. — Az előirányzott atomerő­mű-építési program és a szén- erőművi termelés növelése beruházási erőforrásainkat maximálisan igénybe veszi. Ezért megvalósításuk mellett továbbra is szükség van az energia, ezen belül a villa­mos energia importjára. Rendkívül nagyra értékéi: ük — hangoztatta a miniszterel­nök-helyettes — a Szovjetunió­nak azt a készségét, hogy biz­tosítja számunkra a nukleáris fűtőanyagot, illetve a kiégett fűtőelemek visszafogadását. Irányt megszabó határozatokat Hazánk is részt vesz a KGST-országok nukleáris üzemanyag-ellátására irányuló együttműködésben és több mint 40 iparvállalat foglalko­zik valamilyen módon atom- crőművi berendezések gyártá­sával. A gyártásázakosítas ke­retében megoldottuk az átra­kógépek és speciális karban­tartó gépek megfelelő minő­ségben való gyártását. Az erre létrehozott kapacitásain­kat szeretnénk megfelelően kihasználni, s ezzel elősegí­teni a többi KGST-crszág atomerőmű-építési programjá­nak megvalósítását is. Ugyan­akkor az együttműködés fej­lesztésének lehetőségei koránt sincsenek teljesen kihasznál­va — mutatott rá Marjai Jó­zsef és hozzáfűzte, hogy a magyar ipar adottságait, mér­legelve van még olyan terület, ahol az együttműködés bővít­hető. Ilyen például az atom- erőművi irányítástechnika ké­szülékeinek és további speciá­lis karbantartó gépeknek az előállítása és szállítása. Ebből a szempontból is rendkívül fontosnak tartjuk és teljes mértékben támogatjuk az atomenergetika gyorsított fej­lesztésére irányuló együttmű­ködési • feladatok végrehajtá­sát, és magunk is részt kívá­nunk venni ebben a munká­ban — mondotta. — Alapve­tőnek tartjuk, hogy mielőbb meghatározásra kerüljenek a konkrét érdekeltségek és a munkában való részvétel fel­tételei. — A kormányközi bizottság mostani ülése előtt is nagy munka áll. Több té­mában irányt megszabó, fon-; tos határozatokat kell hozni — fejezte be beszédét a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. A pozitívum a meghatározó. A megyében hat százalék felett volt tavaly a bér- és bérjellegű pénzbevételek gyarapodása — kivéve a mezőgazdaságot —, s tény, az ipari, a mezőgazdasági üzemek java többet nyúj­tott teljesítményben, mint korábban, azaz kellő jog­alapot teremtett a forintok kifizetéséhez. A bérbajok azonban mélyre eresztett gyökerek­ből táplálkoznak, azaz nem szabad túlságosan gyorsan, hamari módon megnyugod­ni benne, a jókat hamaro­san követik a közepesek, a gyengék is, azaz minden rendben lesz. Tartunk at­tól, hogy a bérbajok ma­kacsul vissza-visszatérnek. A megyében vállalatok se­rege — gépipariak, textil­ipariak, építőanyag-ipariak egyaránt vannak közöttük —- kényszerül megmaradni a központi kercsetszabályo- zási formában, azaz a köz­pontilag meghatározott bér­emelési lehetőségekhez tar­tani magát. Az ok az ala­csony nyereségszint. A munkavállaló természete­sen nem sok ügyet vet rá, cégét ilyen formában tart­ják nyilván a keresetszabá­lyozáson belül, s ha módja nyílik rá — és sokaknak van erre lehetősége —, töp­rengés nélkül távozik oda, ahol több kerül a fizetési jegyzékre. Akkor is, ha a több forint mögött azon a helyen kevesebb népgazda­sági érték áll, mint előző munkaadójánál állt a ke­vesebb forint mögött...! V alahol itt rejlik az igazi veszedelme .a bérbajoknak, abban, hogy korántsem fejezik ki a bérek az egy-egy terü­lettel szemben támasztott népgazdasági követelmé­nyeket. Ezek a követelmé­nyek ugyanis meglehetősen esetlegesek, a tűrhetőnél jobban kötődnek az adott terület hagyományos helyé­hez a népgazdasági hierar­chiában, s kevésbé a tény­leges hatékonysághoz. Az MSZMP Központi Bizottsá­ga 1985. november 12-i ülésén elhangzott előadói beszédében, a hetedik öt­éves terv irányelveit indo­kolva, Havasi Ferenc, a Po­litikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára így fogalmazott: „A fejlő­dés jelenlegi szakaszában a szocialista árutermelő gazdaságban a dolgozóknak a szocialista építésben való aktív részvételét az erköl­csi ösztönzők mellett hosz- szú távon csak az anyagi érdekeltség elvének alkal­mazásával lehet fenntar­tani.” Ennek az elvnek rengeteg a híve: És gya­korlati alkalmazásának?! Mészáros Ottó S okféle tanulsággal szolgált a tavalyi év a megye gazdál­kodó szervezeteinél. A leg­fontosabbak egyike: ugyan­az a lehetőség nem min­denkinek kamatozik azo­nos eredménnyel. A lehe­tőség a keresetszint-szabá- lyozás volt, s a cégek több­sége kedvező tapasztalatok­ra tett szert, haszonnal élt a felkínált mozgástér tá­gasságával. Haszonnal, mert módja nyílt az érté­kesebb munka elismerésére és ugyanakkor a népgaz­daságnak is előteremtette azt a többletet, mely in­dokolta a vastagabb fize­tési borítékokat. A gazdál­kodók egy kisebb — de nem jelentéktelen — cso­portjánál viszont bebizo­nyosodott, a lehetőség értő hasznosítása nem jön létre attól, hogy óhajtják; céltu­datos munka kell hozzá. Ez a céltudatos munka né­mely helyen hiányzott, a többletbér mögött nem so­rakozott fel — a magabiz­tosan várt — teljesítmény­többlet. Meglehet, azért nem, mert fordítva okos­kodtak, cselekedtek. Valószínű, a gondolat- menet ez volt: o bérek majd hozzáigazodnak a teljesítményekhez, de mert a teljesítményeket javítani ösztönzéssel kell, előlegez­zünk meg forintokat... Megelőlegezték. A teljesít­mények változása azonban késett, elmaradt. Véljük, azért maradt el, mert a kiinduló álláspont téves, hibás. A béreknek ugyanis nem a teljesítményeket kell tükrözniük, hanem a köve­telményeket kifejezniük. S ha jól fejezik ki, akkor a teljesítmények igazodnak a követelményeket félreért­hetetlenné tevő bérekhez. Lényeges sorrendi — gon­dolkodás- és magatartás­beli! — különbség. A baj az, hogy ez utóbbi sorren­det még kevés helyen ér­zékelik, érvényesítik, annál gyakoribb a fordítottja, s az eredmény, a következ­mény a hígabb pénz, mely többnek látszik a koráb­biaknál, de mert nincsen kellő árufedezete, mert hiányzik a teljesítmények igazodása a fokozott kö­vetelményekhez, nem ér annyit a mai több, mint a tegnapi kevesebb. Látszatra egyik forint olyan, mint a másik, a valóságban azon­ban — a jelzett okok miatt — az egyik nyereség a tár­sadalomnak, a másik vi­szont veszteség. Lehetetlen tehát eldönteni, abban a tényben, hogy 1985-ben a megyében foglalkoztatottak havi átlagbére az előző esztendeinél gyorsabban növekedett, mennyi a po­zitívum és mennyi a nega­tívum. Reménykedjünk: a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom