Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-28 / 23. szám
MA: Egyetértés után a tie szócska (3, oldal) Mindennapi csodák az iskolában (5. oldat) formálódó váci gárda (7, oldal) Karambolozó teherautók (8. oldal) A solymári téglák megfelelnek az igényeknek Az elmúlt tíz esztendőben a tégla- és eserépipar számos új falazóanyagot fejlesztett ki, részben saját elképzelések, részben nyugati licencek alapján. Ezek egy része kielégítette az 1985 végéig érvényben levő hötechnikai követelményeket. Január első napjától azonban szigorúbbak a szab- bányelöírások. A Tégla- és Gépipari Tröszthöz tartozó vállalatoknál folyik a felkészülés az ennek megfelelő új termék gyártására. Az elmúlt év őszén Kőbányán, az Épületkerámiaipari Vállalatnál kihelyezett miniszteri aktívaértekezlet keretében egyebek között elhangzott, hogy a megváltozott szabványt minden körülmények között HOPPSZASZA E sztendők óta tart ez az ugrálós tánc. mint hallani az érintettektől. abbahagyják, illetve ismét megpróbáljak ... Gazdasága válogatja, hol mit vélnek, ítélnek helyesnek, s az adott hely agroökonó- miai adottságai, feltételei mellett bizonyos, szerepe van ebben a hoppszasza- ban a serkentés, a visszafogás meglehetősen gyakori váltogatásának. Az őszi talaj-előkészítés ennek hű tükreként körzetenként isméi mást mutat, mint esztendővel korábban, az érdekesen furcsa csak az a dologban, hogy a honpsza- sza ellenére a megye ösz- szességébe.n egy évtized alatt' ezinte semmit »lém változott a cukorrépa vetésterülete. Mert a cukorrépáról van szó, arról a növényről, amelynek csillaga hol fényeskedik a gazdaságosság egén, hol meg olyan halovány, mint ami kimúlásra készül, A felvásárlási ár tavalyi emelése — pontosabban a cukortartalomnak megfelelően progresz- szíven változó ár bevezetése — némely termelőszövetkezetet arra ösztönzött — a megyében a cukorrépa négyötödét a közös gazdaságokban termelik meg —. hogy ismét próbálkozzon, bár a gépek, berendezések java eléggé elöregedett. Másutt viszont — éppen az eszközök pótlásának borsos ára és az ezt fedező forintok hiánya miatt — visszaléplek, indok is van, hiszen igaz, ez a növény roppant kényes a talajminőségre, a tápanyagok összetételére. Siránkozzunk tehát, avagy mondjuk azt, ez így helyes, a célszerűség érvényesítése a termelésben nem tűri a merevséget, sokkal inkább megköveteli a folyamatos, rugalmas igazodást, s mi más lenne a hoppszasza, mint a mindenkori feltételekhez való igazodás? Hajiunk ez utóbbi jogosultságára, mivel elképesztő az az út, melyet néhány esztendő alatt befutott a végtermék a világpiacon. Volt időszak. amikor — soha addig nem létező rekord — egy tonna cukorért ezerkétszáz dollárt lehetett kapni, rábukkanhatunk olyan szakaszra is. amikor ennek az — egyébként irreális — árnak egytize- déért a vevő után* dobták az árut... Ilyen változásokhoz, Írjuk le úgy, ahogyan igaz, ma még nem képesek sem a mezőgazdasági üzemek igazodni termelési terveikkel —, még kevésbé fejlesztési elképzeléseikkel — sem az irányítás.nem képes ennyire formálható anyagból kigyúrni a közgazdásápi feltételeket. Egyszerűbben fogalmazva: a piac gyorsabban mozog, mint amilyen mozgásra általában és a cukorrépa esetében konkrétan, mi hajlandóak, képesek alkalmasak vagyunk. Nem a szót'szaporítás íratta le a mondat vegén a három kifejezést, a hajlandót, . a képeset, az alkalmasat, hanem a törekvés annak érzékeltetésére, más és más okokra vezethető vissza a lényegében azonos végeredmény, a megyében a teljes termésmennyiségnek a jó ideje tartó változatlansága. Amit nem feledtet az egy hektárra vetített átlagtermések — egyébként esztendőt és esztendőt ösz- szevetve, nagyon is ingadozó — emelkedése. Az emelkedés a területcsökkenésnek és a termesztéstechnológiai fejlesztésnek egyszerre következménye, ráadásul úgy, hogy az egyes nagyüzemek között de a közös gazdaságok egyes termőtáblái között is — rendkívül nagyok az eltérések az egy-egy hektárra vetített költségeket és terméseredményeket mérlegelve. Ezek a különbségek — ugyan viszonylag szerény körben szerzett tapasztalataink szerint — gyakran hét-tízezer forintot tesznek ki hektáronként a költségek esetében, öt-hét ezer kilogrammot a termésátlagoknál. Nem állítjuk, csupán kérdezzük: valóban kizárólag a talaj- adottságokkal magyarázha- tóak ezek a nagy eltérések? Avagy az eltérésekben megmutatkozik az is. hol miként élnek, nem élnek a termelési tartalékokkal és általában, hol milyen a gazdálkodás fegyelme, színvonala ? V eszedelmes dolog lenne jóslásokba bocsátkozni, vajon a megye mezőgazdasági üzemei számára a hetedik ötéves terv céljai között szereplő termésmennyiség-gyarapítás — csupán tájolási pontként említjük. a szomszédos Ausztriában az átlagtermés negyven-öt- ven százalékkal magasabb a hazainál — mi módon érhető el. Az tény hogy míg az 1971. és 1980. közötti években lényegében változatlan maradt a megyében a cukprrépa egy hektárra jutó átlagos termése, a legutóbbi öt évben nem is jelentéktelen mértékben — húsz, huszonöt százalékkal — gyarapodott. Igaz. a költségek sem maradtak, ott. ahol korábban! Ráfordítás és hozam alapos elemzése, talán ez az. ami véget vethet a sokféle veszedelmet rejtő hoppsza- szának. Időt kellene találni erre az elemzésre, nem csak a mezőgazdasági üzemekben. M. O. bevezetik. Az ÉVM fejlesztési főosztályának 1984 júniusában készült felmérése szerint az 1986—90-es időszakra fokozott hőszigetelő képességű téglafélékből évente mintegy 20 ezer lakás külső falainak megépítése várható. Ez összesen 400 millió kisméretű ’téglaegységnek megfelelő téglafajták gyártását igényli. Az elmúlt évben bekövetkezett nagymérvű keresletcsökkenés és a remélhetően átmeneti piaci pangás érthetően nem várt gondokat . és kellemetlenségeket okozott nemcsak az iparágnak, de az építőanyag- ipar egyéb ágazatainak, is. A téglaipar által gyártott termékek közül az új előírásnak a Rába-blokkokból épült 38 centiméter vastag fal, valamint a két sor hőszigetelő betéttel ellátott THERMOTON- elemekből épült 30 centiméter vastag fal is megfelel. A fokozott hőszigetelő képességű falazóanyagok iránti további igények kielégítésére szükség volt arra, hogy az UNIFORM- termékek egy részét továbbfejlesztve, azokat alkalmassá tegyék a szabványnak megfelelő falak építésére. Az előrelépés legkézenfekvőbb módjának a THERMOPOR falazóanyag gyártása bizonyult. Pest megyében a solymári I-es gyárban készített" UNIFORM, és a II-esben égetett POROTON-téglák megfelelnek a követelményeknek, s várhatóan újabb gyárak is bekapcsolódnak a korszerű, az eddiginél több hőt visszatartó téglák termelésébe. A kislakásépítők körében már megszokott téglafajták, köztük a B—30-as, a kisméretű tömör, vagy a válaszfaltéglák csak olyan falszerkezetekbe építhetők be, amelyek csupán statikailag vannak igénybe véve, és ezekkel szemben nincsenek hőtechnikai követelmények. Forma—1 Mogyoródon Célegyenes éles kanyarokkal Fölgyorsultak az események a magyarországi Forma—1 versenypálya építése körül. Ügy tűnik, lassan a célegyenesbe érkezik a beruházás és a szervezés. Annak ellenére, hogy az augusztusi futamig még számos kanyart, bukkanót (buktatót) kell leküzdeniük a szervezőknek. Ez derült ki a közelmúltban megalakult Forma—1 Grand Prix sajtóiroda tegnapi tájékoztatójából és abból a vezetői értekezletből, amit a Pest Megyei Tanácson tartottak Vágvölgyi József általános elnök- helyettes vezetésével és ár. Nagy Ervin közlekedési miniszterhelyettes résztvételével. A Magyar Autóklub székházában megtartott sajtótájékoztatón a szervezők fölvonultattak szinte mindenkit, akinek valamilyen köze lehet a rendezvényhez. Az Aszfaltútépítő Vállalat, mint generálkivitelező részéről Kiss János főépítésvezető elmondta, hogy az építkezés tavaly október közepén kezdődött, s mostanra végeztek a földmunkák 80 százalékával. Megtudtuk, milyen kiszolgáló létesítmények lesznek a pályán, s hogy a szektorokra osztott nézőtéren 2c ezer ülőhelyet alakítanak ki, s hogy milyen infrastrukturális létesítmények gondoskodnak majd a 120 ezres nézőseregről. Az egészségügyi és mentési óvintézkedések megtervezéséTizenegy megyei gazdaság a tagja Nagyobb terméshozamok Az iparszerű kukoricaterme-' lés bölcsőjéhez méltó eredménnyel zárták a hatodik ötéves tervet az Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer taggazdaságai. A közös vállalat összegzése szerint az elmúlt öt év alatt 12,5 millió tonna kukoricát és búzát termeltek a taggazdaságok. Mindkét növényből az eddigi legnagyobb termésátlagot érték el annak ellenére, hogy az öt évből három aszályos volt. 1980-ban kukoricából hektáronként 6,2 tonnát, a múlt évben pedig már 7,2 tonnát takarítottak be. Az őszi búza átlaghozama 5 tonnáról 5,2' tonnára emelkedett. A fejlődést az is tükrözi, hogy a tervidőszak alatt százra emelkedett azoknak a taggafcdasá- goknak a száma, amelyek 8 tonna feletti kukoricatermést értek el. A hatodik ötéves terv kezdetén 228, tavaly 261 — ebből .11 Pest megyei — taggazdaság tartozott a bábolnai iparszerű kukoricatermelő közös vállalathoz. Az IKR a tervidőszak minden évében korszerűsítette, új elemekkel egészítette ki a gabonatermeiési technológiát. . Ennek is szerepe volt abban, hogy a csapadékszegény időszakban is igazolódott a bábolnai termelési rendszer ha^ tékonysága, például a kiskunlacházai Petőfi Termelőszövetkezetben, ahol tavaly több mint 7 tonna kukoricát termeltek hektáronként. A tagság igényeinek megfelelően számottevően bővítette szolgáltatásait a közös vállalát. A korábbinál nagyobb hozam- fokú anyagot, jobb kukoricahibrideket és kalászos gabonafajtákat bocsátott taggazdaságai rendelkezésére. Az alkát- részgondok enyhítésére megszervezte számos importeszköz hazai gyártását. Fejlesztésekre. új beruházásokra 5.2 milliárd forintot költött fél évtized alatt a vállalat, s ebből- 4,3 milliard forint értékű gépet vásárolt és adott át taggazdaságainak; Ezzel jó feltételeket teremtett ahhoz, hogy minden munkát szakszerűen és időben fejezzenek be. Az új ötéves tervben további intenzív fejlesztéssel megteremtik az alapjait annak, hogy az eddiginél is nagyobb terméshozamot érjenek el az IKR taggazdaságaiban. Most a cél az, hogy a vállalat javítsa szolgáltatásainak minőségét. Bekapcsolódik például a hibridkukorica termelésébe. Még ebben-az évben megkezdik és 1837-ben befejezik egy évi 10 000 tonna vetőmag feldolgozására alkalmas hibridüzem építését. ért felelős dr. Nemes György elmondta, hogy a pályán épül egy mini kórház, ahol az esetlegesen sérült, balesetet szenvedett versenyzőket szállítás- rsr'fchőkészítik. Természetesen iesz helikopter-leszállópálya és hat ponton mentőkocsik állnak majd készenlétben. Ugyancsak hat elsősegély-állomás lesz a nézőtéren is, mentőkocsikkal és megfelelő személyzettel. Kijelölték azokat a kórházakat is, ahova a sérülteket szükség esetén szállítani fogják, ezek között van a kerepestarcsai is. Ami tehát a nagyszabású rendezvény kerítésen belüli részét illeti, az úgy tűnik, jó kezekben van, s a kivitelezés a megfelelő ütemben halad. A kapun kívüli helyzetről ez már nem mondható el ilyen egyértelműen. Sok még a kérdőjel a pálya megközelítésében, a parkolóhelyek kijelölésében, forgalomszervezési, közlekedés- és közbiztonsági, valamint közegészségügyi kérdésekben. Mindezek tervezése szintén folyamatban van — mondta Auth Györgyi, á beruházás miniszteri biztosa —, az érintettek állandó kapcsolatban állnak egymással, egyeztetik elképzeléseiket. A délelőtti sajtótájékoztatón kialakult érzéseinket megerősítették a délutáni értekezleten hallottak. A megbeszélésen részt vettek a megyei tanács illetékes — mezőgazdasági. építési és vízügyi, kereskedelmi — osztályainak, a Pest Megyei Tanácsi Tervező Vállalatnak, a mogyoródi és kerepestarcsai tanácsnak a vezetői, képviselői és természetesen a miniszteri biztos is. Zá- vodszky István, a PTTV igazgatója már a tanácskozás elején megállapította, hogy a pályán kívüli teendőknek nincsen igazi, minden részletkérdést átfogó koordinálója, szervezője. A későbbiekből Ismételten az derült ki, hogy bizonytalan, pontosan hol és mennyi jármű számára kell parkolóhelyet kialakítani, mennyi legyen ebből az ideiglenes és mennyi az állandó. Vonatkozik ez a pályához vezető utakra is. Nem ismeretes még az sem, mekkora nyomás hárul majd a tömegközlekedésre, a HÉV-re, a Volán-ra, a MÁV- ra. Hasonlóan nyitottak a rendezvényfelügyelet kérdései, erről — a délelőtti sajtótájékoztatón — Orbán Sándor őrnagy, a Budapesti Rendőr-főkapitányság képviselője sem tudott közelebbit mondani. A tervekben három kemping, illetve sátorozóhely kialakítása szerepel. Nem tisztázott azonban, hogy ki, mikor és milyen feltételek mellett építi meg ezeket. Víz-, szennyvíz-, hulladék- gyűjtés: fix pontnak tekinthetők, a tervek reálisak, viszonylag kevés a bizonytalansági tényező. Annak ellenére, hogy még megszervezendő, ' hova szállítják például a szennyvizet a szippantókocsik. Ügy tűnhet a kívülállónak, hogy a szervezők túl sokat töprengenek, egyezkednek apróságnak tűnő dolgokon. Ezek azonban korántsem csekélységek, mivel bármi merült is fel, mindjárt elhangzott: ez 40, amaz 30 millió forintba kerülne. Másrészt — s ez a bizony(Folytatás a 7. oldalon.) A mogyoródi pálya vonalvezetése, a kiszolgálóépüleíek és a természetes amfiteátrum makettje. A cím fölött: Egy leendő gyors kanyarban dolgoznak nagy tempóban a versenyautóknál jóval lassúbb földmegmunkáló gépek. Követelmény a jobb hőszigetelés Új termék a szigorú szabványhoz PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXX. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM forint 1980. JANUÁR 28., KEDD l
