Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-26 / 22. szám

Rubrikák Fölhívott az egyik váro­si szervezet munkatársa, segítsek összegereblyézni a vidékükön megjelenő üze­mi, intézményi lapokat. Ami hamarjában eszembe jutott, kezdtem sorolni. Az árammérőgyárét, a mű­szergyárét, az egyetemét, a termelőszövetkezetekét. Ép­pen levegőt vettem, ami­kor kérdezőm abbahagyat­ta. Nem kell több. mondta, van itt nekem egy kimu­tatásom, azon ilyen rubri­ka, hogy üzemi lapok. Be­írok egy párat, és kész, tudja, hogy van ez. Hogy­ne tudnám. Mint amikor annak idején, ipari tanuló koromban elkapott a mű­hely közepén egy kopaszo­dó, pocakos ember. Ide fi­gyelj, a nevem ez és ez, ha valaki kérdezi, én va­gyok a népnevelőd, értve?! Azóta se kérdezte senki Lehet, hogy ezt a kimuta­tást sem kérdezi senki. De hát papírunk van, toll is akad, ember szintén, miért ne töltsük ki? A többi száz­ezer között ez is elmegy. K. P. Egyetemi óvoda Japánból jött vendégek Városi intézményeknél I Kinevezések A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén személyi ügyekben is döntött. Dr. Mundroczó Jánosnak, a Madách Imre Szakmunkás- képző és Szakközépiskola igaz­gatójának megbízatását újabb ciklusra, 1991. július 31-ig méghosszabbították. A városi tűzoltóparancsnokság helyette­si posztjára ez év december 31-ig Fehér Endre tűzoltó hadnagyot, a megyei parancs­nokság tűzvizsgáló főelőadóját nevezték ki. Nagy örömmel robbant be az ajtón a minap kiscsoportos óvodás fiam: Mama, fyépzeld! Japán óvó nénik jönnek lá­togatóba az oviba. És bejön­nek a mi csoportunkba is, és énekelni fogunk nekik, meg megnézik, hogy milyen ügye­sen játszunk. Az Agrártudományi Egye­tem óvodája az Országos Pe­dagógiai Intézet felkérésére rendszeresen fogad szakmai tapasztalatszerzésre érkező óvónői csoportokat. Legutóbb 40 fős japán csoportnak tar­tottak egész napos szakmai bemutatót, amelyen részt vett dr. Benczés Mártonná és Ke­resztúri Ferencné, az OPI munkatársai is, A szakmai nap programja igen zsúfolt volt. A vendégek délelőtt mindhárom csoport­ban irodalmi foglalkozást néztek meg, amelyeket a kis­csoportban Kocsikné Karlo- vics Gabriella, a'középső cso­portban Zadravecz Teréz egyetemi óvónők vezettek. A nagycsoportos foglalkozás ve­zetője dr. Juharos Imréné meghívott kecskeméti óvónő volt, aki foglalkozását drama­turgiai játékkal, bábokkal tet­te élménygazdagabbá. Ebéd után az ATE föld­szinti rektori tanácstermében közös konzultációt tartottak a délelőtti foglalkozásokról Faust Dezsőné vezető óvónő és Juharos Imréné irányításá­val. Kedves színfoltja volt a napnak a vendégek megaján­dékozása. Az óvodások a sa­ját maguk készítette agyag­lánccal kedveskedtek az óvó néniknek, az óvodai dolgozók bedig a maguk sütötte mézes­kalács-figurákat adták át. Sajnos a nap zsúfolt prog­ramja nem tette lehetővé, hogy ' az óvodában folyó ha­gyományőrző tevékenységről is szó essék. Erre másnap a Penta Hotelban került sor, ahol Faust Dezsőné bevezető előadása után egy tanév ha­gyományőrző eseményeit meg­örökítő videofilmét nézhettek meg a vendégek, -amely igen szép sikert aratott körükben. Nagy volt az izgalom a lá­togatás előtti napokban a gyerekek között. Készültek, várták az óvónőket. Arra azonban, hogy zavartalanul si­került a szakmai program, az óvoda valamennyi munkatár­sának felkészültsége s mun­kájuk teljes összhangja volt a garancia. A fiam véleménye pedig a napról: Olyan aranyosak voltak az óvó nénik! Ügy figyeltek ránk. Jó lenne, ha máskor is eljönnének! B. K. Liszt-évforduló Zenekari hangverseny A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 22. SZÄM 1986. JANUAR 27., HÉTFŐ Liszt Ferenc műveiből ad hangversenyt a városi műve­lődési központban a buda­pesti Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakközépiskola ének- és A hét gödöllői műtárgya Moiret Ödön: emlékplakett (Sitkéi József né felvétele) A programban az e hétre tervezett műtárgyak: Nagy Sándor majmokat és tigrist ábrázoló szőnyegei az Iparmű­vészeti Múzeum reprezentatív Art Deco kiállításán láthatók, amelyek a szecesszióból kinö­vő, geometrizáló irányzatot mutatják be. A szőnyegek gö­döllői bemutatását későbbre halasztottuk. Moiret Ödön emlékplakett­jeiből már bemutattunk négy kisebb ismert alkotást, most egy kevésbé ismertet állítunk ki. 1985 szeptemberében a bé­csi iparművészeti múzeum rendezett életműkiállítást Moi­ret Ödön alkotásaiból, ahol bemutatták a Magyarorszá­gon jobban ismert szobrait, kisplasztikáit, plakettjeit és a főleg bécsi magántulajdonban lévő bútorait és bútorterveit. A bécsi kiállításon szerepelt a városi helytörténeti gyűj­temény állandó kiállításán látható az Elet angyala című kis térdelő női szobor gipsz­változata is, és a most bemu­tatandó plakett változata is. Az emlékplakett a művész édesanyjának portréját ábrá­zolja. Külön érdekessége, a fi­nom kidolgozás mellett, hogy szépen tervezett keretezésének formája későbbi műveinek (Síremlékterveinek, bútorai­nak) formáját idézi. Ekkor ké­szít még két hasonló kidolgo­zású, egyszerű, szűkszavú, ke­vésbé részletező munkát: Moiret Irmáról, testvéréről és első feleségéről, Gertrude Leichtről. A szem és a száj vo­nalának kidolgozásával e há­rom portré különféle lelkiálla­potot, szomorúságot, melan­kóliát, és mint az idős nőről készült portré, fájdalmas böl­csességet képes kifejezni. A későbbi két másik pla­kettportrén: Grete Enoch he­gedűművésznőről és Gambert- néről készült arckép már rész­letezőbb, a kontyos haj alkot­ta kanyargós vonalak játéka uralkodik. A műtárgy Kiss Horváth László műgyűjtő tulajdona. F. Zs. Vöröskereszt Az egészség ifjú őrei Gödöllő négy általános is­kolája ifjú egészségőrei szá­mára szervezett tanfolyamot a Vöröskereszt városi vezetősé­ge. Céljuk az egységes felké­szítés, ennek eredményeként több segítőkész, humánus gon­dolkodású felnőtt nevelése. Az előadássorozatot? négy alkalommal vesz részt a nyolc­van ifjú vöröskeresztes. Okta­tójuk Z ebegnyei Károly, a mentőszolgálat dolgozója. A múlt héten tartott első előadá­son a Vöröskereszt történeté­vel ismerkedtek meg a hallga­tók. A foglalkozás második részében az elsősegélynyújtás elméleti alapismereteiről ta­nulnak, a két utolsó alkalom­mal a legfontosabb kötözés! módszereket gyákorolják majd. Ez a tanfolyam egyben elő­készítő az április 22-i, műve­lődési központban tartandó te­rületi elsősegélynyújtó ver­senyre, valamint az Erkel Fe­renc Általános Iskolában má­jus 17-re tervezett rhegyei döntőre. Mozi A bég csapdájában. Színes, magyarul beszélő szovjet ka­landfilm. 4 és 6 órakor! Bűvös vászon. Színes olasz film. Csak 8 órakor! zenekara, február 8-án este 6 órakor a színházteremben. A műsor: Les preludes, Esz­tergomi mise (Missa solem- nis). Ezt a hangversenyt a Liszt­évforduló jegyében szervezték. A nagy magyar zeneköltő 175 éve született, száz éve halt meg. De ennyi idő sem volt elég ahhoz, hogy alkotói gé­niuszának teljes nagyságát és mélységét feltárják, mint er­ről nemrég az egyik legismer­tebb zongoraművészünk nyi­latkozta, egyben óvott attól, hogy az ilyenkor szokás év­fordulós hibákba essünk. Ez természetesen nem gödöllői feladat, sem a nagyság felmu­tatásában, sem a mértéktar­tásban nem mutathatunk messzire, ható példát. Minden­esetre dicséretes, hogy a szer­vezők gondoltak a kevésbé ér­tőkre. Nyilván nekik szól az az előadás, amelyet február 1-jén tartanak a Galga-terem- ben. Kellemes körülmények között Csokoládét gyártanak Túrán Ha én egyszer beszabadul­hatnék egy csokoládégyárba! Hányszor mondtuk gyermek­korunkban, halljuk fiainktól, lányainktól ezt az óhajt. Kép­zeletben hatalmas tornyokat látunk a finomabbnál fino­mabb édességből. Mennyit tudnánk ott kotnyeleskedni, sosem unnánk meg! A való­ság egészen más. Igazán azok tudják értékelni, akiket el­vittek az iskolából gyárláto­gatásra, megismerhették a gyártás folyamatát, a vele járó nehézségeket. Előnyös kapcsolat Jómagam is felnőtt fejjel ismertem meg ezt az édes tit­kot, és bizony most már csak a lyukas fogaimat juttatta eszembe a túrái Galgamenti Magyar—Kubai Barátság Ter­melőszövetkezet csokoládéüze­mében tett látogatás. A téesz a Csemege Édesipari Vállalat, hasonnevű gyárával áll szer­Lakó Józsefné és Gábor Lajosné adagolás közben Vidák Pálné kartondobozbe rakja az Édes Annát. (Han- csovszki János felvételei) A füstölő is eltűnik? Hűtőládában a disznóság A baromfipestis elleni köte­lező védőoltás idején hallot­tam a párbeszédet az egyik udvaron, ahol ötven-hatvan gyönyörű, fehér baromfi ka- pirgált a kertben. — Ne tessék beojtani őket, doktor úr. Ma délután valamennyi kés alá kerül. Jönnek a segítők és készre csináljuk a most még kapirgáló jércéket, ifjú kaka­sokat. Az oltást végző fiatal diák hitetlenkedett, de meggyőzték. — Nézze meg, itt ä 300 li­teres hűtőláda. Ezekkel az ál­latokkal rakjuk tele. Most kell számukra a kés, éppen elérték az optimális vágási súlyukat. Minden deka takarmány, amit ezután fogyasztanának, fölös­leges kiadást jelentene. Csak nem vagyunk a saját pénzünk ellenségei ? Bagón láttam az egyik por­tán, hogy két, egyenkint 300 li­teres hűtőpult őrzi a csálád élelmét. Egyikben zöldségfélé­ket, gyümölcsöt, a másikban húst tárolnak. Mindez azért jutott eszembe, mert tudom, hogy a téli falu­képhez hozzátartoztak az ud­var sarkában megépített füs­tölők, amelyek segítségével a húst tartósították a tavaszi, nyári hónapokra. Kovács Gá­bor, sok társával együtt ezen a télen már nem gyújtja be a füstölőt. — Lefagyasztja a húst, a kolbászt, a hurkát, az­tán, ha megkívánjuk, frissen elővesszük! — mondja. Nem tudom, hogy környé­künk falvaiban hányán ren­delkeznek háztartási fagyasz­tópulttal. Az orvos is arra bíz­tat, hogy használatával kor­szerűbb, egészségesebb lehet a táplálkozás. — Az élelmiszerek konzer­válása, hosszú ideig való fris­sen tartása az emberiség év­ezredes problémái közé tarto­zik — mondja a körzeti or­vos. — A tartósítási módsze­rek évszázadokon át változ­tak, egyre jobbak lettek, de csak a 20. században értük el a legtökéletesebb eljárást: a fagyasztást, amely megőrzi az élelmiszerek frissességét, táp­értékét és vitamintartalmát. Arra szeretném a figyelmet felhívni, hogy ne csak húst tá­roljunk. Akinek kertjében zöldségféle és gyümölcs terem, de szezon idején a piacon is olcsóbban vásárolhat, a fa­gyasztószekrénybe éltévé még télen is friss zöldséget ehet. A háziasszonynak a befőzéssel sem kell bajlódnia. A korsze­rű tárolóeszköz képes segíte­ni az egészséges, modern táp­lálkozást, így járul hozzá a technika fejlődése az ember egészségének megóvásához, életkorának meghosszabbításá­hoz. Nem hallottam még róla, de előfordulhatott, hogy egyes művelődési házakban előadá­sokat szerveznek az élelmisze­rek házi fagyasztásával kap­csolatos kérdésekről. Talán még nem késő ezeket ott is megszervezni, ahol eddig nem tették, s nyomukban az elkö­vetkezendő nyáron elsősorban zöldség- és gyümölcsfélékkel telnek meg a házi Mirelit-pul­tok. F. M. ződésben. A gyár adja a tej­port, kakaót, cukrot, az ízesí­tőanyagokat, az üzem pedig bérmunkában elkészíti, beeső, magolva, dobozokba rakva szállítja az árut. Két és fél éve tart ez a mindkét fél számára előnyös kapcsolat. A gazdaság tiszta, kellemes körülmények között tudja foglalkoztatni negyven tagját, a munkaadó pedig gyors, megbízható partnerre talált bennük. Tavaly hétszáz- nyolcvanegy tonna csokoládét gyártottak, ez a szám nem mond sokat, ha nem tudjuk, naponta harminc mázsa alap­anyagot kell emelni, keverni, bekenni és csomagolni. Hulladék nincs Első pillantásra korszerűt­lennek tűnik ez az üzem. A nehéz munkát, a keverőgép­be való töltést itt is férfiak végzik, ök öntögetik ládák­ból az adagológépbe a csigás szerkezetből kifolyó cukorsű­rítményt, a fondant. A gép kis befogadóképessége miatt sűrűn kell hajlonganiuk, mér­ni «-az adalékanyagot. Odébb a táblásítókés mellett már köny- nyebb dolguk van az asszo­nyoknak. Szalag viszi az ön­tetet, alatta előírás szerint — ne ragadjon — papírcsík van. Kényelmesen ülve kenegeti a csokilemez oldalát a soron következő hölgy. Teljesen mo­dern technológiával működik a hűtőalagút. ah'ová bekenés után kerül az anyag. Az alagútból kijövő lemezt a túloldalon ismét bekenik, majd a szeletelőgép szabvány szerint elvágja a csaknem kész csokoládét. A hulladék sem vész kárba, hiszen azt újra beöntik. A kellemes il­latú terméket ezután alumí- niu’mtálcákra teszik. 24—30 órás előtárolás után csoma­golják. Egyenletes termelés A csomagológép már félau­tomatikus rendszerben műkö­dik. A sztaniolpapírt orsóról leteken, az ízesítésnek meg­felelő feliratú külső borítást — Édes Anna, Szaljut, Mókus, Expressz — egy kis rekeszben helyezik el, ezt is a gép továbbítja. A dobozokba való csomagolás már igazán gye­rekjáték, talán ezért is vál­lalják a kismamák is, hogy terhességük hetedik hónap­jáig dolgozzanak ebben a munkakörben. Dolányi Mihály üzemvezető szerint elérték a nyolcmillió forintos árbevételt, 10—12 százalékos nyereségre számít­hatnak. Terveik teljesítését, a napi százharminckétezer da­rab csokoládé gyártását a vi­szonylag egyenletes igények­nek. a megfelelő anyagellá­tásnak is köszönhetik, nem kell dömpingsfeérűen dolgoz­niuk. B. E. Kerepestarcsa Véradás Január 28-án, kedden a ke- repestarcsai üzemek dolgozói­nak szervez véradást a Vörös- kereszt. A Szilasmenti Mező- gazdasági Termelőszövetkezet irodaházában csaknem száz, a Hazai Fésűsfonó és Szövő­gyár kistarcsai gyárának ebédlőjében ötvenhél több véradóra számítanak reggel nyolctól délután három óráig. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A bábszínházi bérletek III. előadása: A bűvös tűzszer- szám. 9.30, 11 és 15 órakor. Régi sikerfilmek: Ember a híd alatt, magyar film, készült 1936-ban, 17 órakor. Gödöllői művészek csoportos kiállítása, megtekinthető 15— 19 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Moiret Ödön: Emlékplakett, megtekinthető az előtérben. Szabadidősport Tenlszksdvsicfk figyelmébe A városi sportfelügyelőség igyekszik az eddiginél több lehetőséget teremteni a szabad idő mozgással, testedzéssel való eltöltésére. Ennek egyik formája az idén először meg­rendezendő amatőr teniszezők csapatversenye, amelyet tava­szi—őszi rendszerben bonyo­lítanak le. A Hazafias Nép­front városi bizottságával kö­zösen kezdeményezett csapat- bajnokságra február 28-ig le­het jelentkezni a sportfelüg.ve- lőségen. Címe:’ 2100 Gödöllő, Pf. 29. A lakosság bármely csoportjából, üzemek, intézmé­nyek kollektíváiból alakult kéttagú csapatok tagjainak a nevét, lakcímét kell feltüntetni a jelentkezési lapon. Az alsó korhatár 18 $v. A jelentkezé­sek beérkezése után megbe­szélést tartanak, amelyen el­döntik a lebonyolítás módját. A játéknapokat és a kezdési időpontokat szintén ekkor ha­tározzák meg. ISSN 0133—1957'(Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom