Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 3. szám
1986. JANUÄR á„ SZOMBAT ~xMhm 3 ÁTVETTÉK AZ OKLEVELET (Folytatás az l. oldalról.) — s ahogyan dr. Korom Mihály kifejtette: ahhoz, hogy átvehessék a várossá nyilvánítás dokumentumát, mégis az egész lakosság összefogására volt szükség. Idézte a szónok a történelem napjait: a budaörsi dombokon már négyezer évvel ezelőtt is éltek emberek. Az első írásbeli emlék ÍV. Béla király idejéből származik... A történelem vihara ezen a vidéken is végigvonult. A török időben elnéptelenedett az akkori falu ... a második világháború is nagy sebeket ütött. Buda előőrse — mondta dr. Korom Mihály — hol a jó, hol a rossz ügy mellett állt. A fasizmus leverése után a kitelepítés, majd a község benépesítése következett. S az évek múlása bizonyítja, hogy aki most itt lakik, egyformán megbecsült embere a társadalomnak. Budaörs népe híve a szocializmus építésének. A vidéken a nagy forduló 1949 volt: ez volt a Préko alapításának esztendeje. Ma több mint harminc ipari és mező- gazdasági üzeme gyarapítja a nemzeti vagyont és teremt több mint tízezer embernek biztos megélhetést. Az ISG, a Mechanikai Művek, a MÉM Repülőgépes Szolgálata, a PVCSV és a többi intézmény nevét sorolta. Azután azt a nagyszerű tényt említette, hogy valamennyi óvodáskorú gyermeknek van helye az óvodákban, az iskolákban egy műszakban tanulhatnak a diákok. Kilencven nap alatt építettek óvodát, hogy legyen mindenkinek helye. Itt mindig lerövidítették a határidőket, itt mindig volt képesség a lakosság mozgósítására, az együttes munkára — emlékeztetett dr. Korom Mihály. Itt központi támogatás nélkül alakították át az ünnepségnek is helyszínt adó művelődési házat. Tudták, tudják az itt élők, hogy maguknak, gyermekeiknek és unokáiknak építenek, teszik kényelmesebbé életüket. Köszönet jár érte mindenkinek — mondotta saját, valamint a Központi Bizottság és az Elnöki Tanács nevében dr. Korom Mihály. Külön szólt a kommunisták motort betöltő szerepéről, mert azok voltak ők és azok lesznek a jövőben is. A tegnapi nap egybeesett a VII. ötéves terv indulásának megyében élő és dolgozó emberek munkafeltételeinek, életkörülményeinek javítása, életük szebbé tétele érdekében tettünk. Felvetették az előrehaladást gátló gondokat, problémákat. A vitában felszólaló 18 küldött felelősséggel és valóság- érzékkel mondta el véleményét. Többségük a beszámolóhoz, a szóbeli kiegészítéshez kapcsolódott. Egészséges türelmetlenséggel szóltak a kedvezőtlen jelenségekről, sürgették a hibák kijavítását, a mulasztások pótlását. Ugyanakkor kifejezték azt is, hogy a dolgozó kollektívák részt vállalnak azokból a feladatokból, amelyek a gazdasági munka-, az élet- és munka- körülmények javítására irányulnak. Ugyanakkor elvárják. hogy a jövőben a szak- szervezetek vezető testületéi a munka minden területén még bátrabban, határozottabban döntsenek ügyükben, legyenek felelős tényezőig a helyi körülmények alakításának. Kiemelt figyelmet kapott a vitában a területpolitikai munka: Többen kérték a VII. ötéves tervidőszakra rendelkezésre álló összegek célszerű felhasználását, a nyugdíjak reálértékének megőrzését, a fiatalok lakáshoz jutásának elősegítését. Itt is sok szó esett a lakosság színvonalasabb ellátását akadályozó szervezési, anyagi természetű problémákról, a jelentkező munkaerőhiányról, a szolgáltatásban dolgozók rossz munkakörülményeiről. A vezető szervek, a tisztség- viselők megválasztása demokratikusan, szabályszerűen zajlott. A testületi tagok és a tisztségviselők egyhangú szaelső napjaival. E terv új távlatot nyit az egész ország számára, így Budaörs számára is. Az igények mindig nagyobbak a lehetőségeknél, de ahol oly felelősen dolgoznak, mint e városban, remélhető, hogy legfontosabb terveik valóra válnak, s a városi címet igaz tartalommal töltik meg. Ez azon is múlik, milyen nyitott várospolitikát folytat majd a város vezető testületé. A körzet számára is fontos e nap, hiszen a város példás kisugárzó hatása bevilágítja az ő szebb holnapjukat is. A legjobb kívánságot mondotta dr. Korom Mihály: e településre évszázadok múltán is úgy emlékezzenek az utódok, itt mindent megtettek a nép boldogulásáért. Azt hitte az ember, dr. Korom Mihály szavait már semmi sem múlhatja felül. S akkor kinyílt a nagyterem ajtaja: a Dobi István és a Dózsa György úttörőcsapat kisdobosai és tagjai vonultak be énekszóval. A jövendő tanács tagjai, akik negyedszázad múltán elfoglalják a maiak helyét! Elmondták a jelenlegi tanácsnak, mit várnak a várostól. Mit várnak? Azt is. És azt: ők maguk mit tesznek érte! Okmányként őrzi ez időtől a tanács a gyermekek pecsétes dokumentumát: Vállaljuk, hogy részt veszünk a város tisztán tartásában, vállaljuk, hogy virágok ültetésével, parkok gondozásával segítünk szebbé tenni a várost, vállaljuk, hogy a város vezetői által ránk bízott feladatokat teljesítjük! Ez volt a legszebb a tegnapi ünnepen: együtt voltak a veteránok és a legifjabbak. A holnapi feladatok elvégzésére tettrekészek: a felnőtt lakosok és a diákok. Akik magukénak érzik a város örömét-gondját: a központi, a megyei, a budaörsi vezetőség —, közösen valamennyi városi lakóval. Az ünnepség véget ért. A fogadáson Csapó Sándor, a városi pártbizottság első titká-' ra is elmondta tetszéssel fogadott pohárköszöntőjét. A posta azonban egyre hozta még késő este is a köszöntő táviratokat Szentendréről, Ráckevéról, Pilisvörösvárról, Bu- dajenőről, Telkiből, Sziget- szentmiklósról. Jókívánságokat, amelyek mától, a hétköznapok nehéz csatáiban válnak valósággá. Sági Agnes vazatot kaptak. Ez a választók nagyfokú bizalmát mutatja, amellyel az új testületnek felelősen kell élnie. Elő kell segítenie a megyében kialakult jó politikai légkör erősítését, társadalmi és gazdasági célkitűzéseinek elfogadtatását, megvalósítását. A jövőben is nagy gondot fordít a tisztség- viselők felkészítésére, tájékoztatására, bátorítja a kezdeményezőkészséget, az elkötelezett felelősségvállalást. Mozgósít azért, hogy a dolgozók széles köre vegyen részt a terület- és településfejlesztési célok valóra váltásában. Tár- sadalmimunka-akciókat szervez. Továbbra is nagy figyelmet fordít a demokratizmus érvényesítésére, arra, hogy időben, jól informálja a tagságot az őt érdeklő eseményekről. Segíti a gazdaságira^ nyitás továbbfejlesztését. A vállalati és a tanácsi gazdálkodás önállóságának növekedésével összhangban korszerűsíti a szakszervezeti tevékenységet. Munkájában nagy figyelmet kap a termelést, a gazdálkodást segítő tevékenység fejlesztése, a megújulási folyamat sokoldalú segítése, a gazdaságpolitikai célkitűzések elfogadtatása, a dolgozók mozgósítása. A szakszervezeti választásokon kifejeződött, hogy a tagság kész cselekvési egységben tovább dolgozni azért,, hogy a munkahelyeken, az alapszervezetekben, a lakóhelyeken korszerű tartalommal és módon oldjuk meg a gazdálkodás, termelés feladatait, és fejlesszük a társadalmi viszonyokat, az emberi jó kapcsolatokat. DR. ARATÓ ANDRÄS, az SZMT vezető titkára H ajnali négy óra előtt néhány perccel zöld furgon kanyarodik a budaörsi postahivatal elé. Kútfej Gábor ugrik le a vezetőülésről; pilóta, rakodó egy személyben. A Süllő utcai nyomdában kezdődött a napja, ahol felvette a Népszabadságot, a Népszavát, nem sokkal utána a Somogyi Béla utcában már az említett hatezer példány Pest Megyei Hírlapot rakta az autóba. Két zsákkal Szánkót hozott Máskor csak egy, most hét zsák Pest Megyei Hírlapot hoztam — mondja a fázósan toporgó fiatalember. — Innen Törökbálintra megyek, azután számomra véget ér a műszak. A zsákok nem sokáig hevernek a kapuszínben. Négy óra harminckor két kézbesítő érkezik, behordják a lapokat és elkezdik szétosztani a 13 postás asztalára, körzetek szerint. — Hát bizony, ezzel most több munka lesz, mint máskor — mondja Gubinszki Sándor. — Még az a szerencse, hogy ma jobban ráérünk, ilyenkor, ünnepek után szűkebben van a levél és az egyéb küldemény. Először az újságokat hordjuk ki, utána indulunk az újabb körre a postával. Van olyan nap, hogy reggel négytől délután négyig is tart a műszak. Keresni nem sokat keresünk a lapkézbesítésen, havonta hat- hétszáz forintot — egy fizetési szalag is előkerül bizonyságul —, egy alkalmi kézbesítő egy szombaton többet kap. — Na, azért most nem járunk rosszul — szól közbe Vadász Ferenc, föl sem pillantva a lapok szortírozásából. — Egy forintot kapunk darabonként a szokásos hat fillérrel szemben. Aludt a város, volt, aki épp hazaért HAVAS HAJNALON BUDAÖRSÖN ..Fél öt felé jár, mire a különböző lapok és a hatezer Pest Megyei Hírlap szétosztva várja az indulást. Igaz, közben a kézbesítőknek nincs idejük belepillantani az újságba — erre legfeljebb csak a reggelinél, de többnyire csak munka után kerül sor —, e pillanatban azonban pusztán azt méregetik, milyen vastag az a napilap, mennyit nyom majd a táskában. Hovanetz Ottóné elégedetten nyugtázza a nyolcoldailas hétköznapi számot. — Azt hittem, vastagabb lesz, még szánkót is hoztam, hogy azzal húzzam a köte- geket. Ma különösen sietek, fél kilencre Pesten kell lennem az iskolában, a posta- forgalmi szakközépbe járok — mondja, útban a Kőhegyen levő körzete felé. — Nincs is szükség a szánra, különösen, hogy a bátyám eljött segíteni, 6 cipeli a táskát és a kö- tegeket. Mindezt persze nem ilyen összefüggően mondja el a fiatalasszony, mert olyan fürgén ingázik — szinte szalad — az utca két oldala között, hogy alig győzzük követni a síkos havon. Az utcák még teljesen kihaltak, sötét minden ablak, csak néhány kutya ugrik dühösen csaholva a kerítésnek. Még munkába indulókkal sem találkozunk, csak a mi nyomaink látszanak a friss hóban. — Elsősorban idősebb emberek laknak ezen a környéken — magyarázza Hovanetz Ottóné —, ezért ez a nagy nyugalom. Vadász Ferenc és Gubinszki Sándor (a háttérben) szortírozzák az újságot Kútfej Gábor hordja be a friss lapszámokkal teli postazsákokat Végre világosság szűrődik ki egy házból. Közelebb érve egy fiatalembert látunk, aki a járdát tisztítja. — Most jöttem meg a munkából — bök a kapu előtt parkoló taxira Ott László —, gondoltam, lefekvés előtt eltakarítom kicsit a havat. Hát ez mi? — veszi át meglepődve az újságot. — Ja, a Pest Megyei Hírlap! És van benne valami arról, hogy várossá lettünk? — kérdezi, s a lapátnyélre támaszkodva nyomban lapozgatni kezdi a friss újságot. Ezután megveszem A lakótelepi kézbesítők 5 óra körül érkeznek a postahivataliba, hiszen ők végeznek a leggyorsabban. Persze, ez is csalóka, mert ugyan kevesebb helyre mennek, viszont több lakásba kell eljuttatniuk az újságokat, leveleket. Néhány perc múltán már a szatyrokban, válltáskákban lapulnak az újságkötegek. Útnak indul a Meggyes házaspár: a lakótelep nagy része az ő körzetük. — Harmadik éve hordom a lapokat, gyalog vagy biciklivel — mondja Meggyes Ká- rolyné. — Most jöttem visz- sza gyesről, még egy évet sem töltöttem otthon, de közben is beugrottam néhányszor hélyettesíteni. — Én április óta csinálom, persze, nem tréfából — mondja a család feje, Megy- gyes Károly. — Így tudjuk a legjobban beosztani az időnket. Lévai utca 33. A házban csend honol, csak néhány lakás ablakából szűrődik ki a fény. Meggyes Károly saját kulcsával nyitja a lépcsőházi ajtót, sokáig ácsoroghatna, míg valaki beengedi. Gyakorlott mozdulatokkal csúsztatja a Pest Megyei Hírlapokat a levélszekrényekbe. A Patkó utcai tízemeletes házak egyikébe kísérjük el Meggyes Károlynét. Az a néhány perc, amíg odaérünk, elég ahhoz, hogy életre keljen a lakótelep. Sietős lépteik kopognak a lépcsőházaikban, az utcákon pedig köhögő, füstölő autók törnek ki a hóból. Virágné Rádóczi Annát, a Patkó utca egyes számú ház gondnokát hólapáttal a kezében találjuk a bejárati ajtó előtt. — Korán kellett kelni, mert egész éjszaka esett, és a hóseprésen kívül is akad még dolgom. Délután pedig ott a helyem az ünnepségen, mert érdekel, hogy milyen tervei vannak a városi tanácsnak. Jó lenne, ha bővítenék az ABC-áruházat, ha újra megnyílna a gyógyszertár, s hogy buszmegállót helyezzenek a Patkó utca közelébe. Virágné még sorolná, hogyan is képzeli a városi életet, ám közben betoppan a kutyasétáltatásból Honthi Fe- rencné, az egyik lakd — Belenézett már a levélszekrénybe? — tudakoljuk tőle. — Még nem, miért? — kérdez vissza, majd kíváncsian átlapozza a kiihalászott újságot. — Holnap megveszem, kíváncsi vagyok, mit írnak. — Én is — csatlakozik hozzá a ház gondnoka. összeállításion kait írták: Kövess László és M. Nagy Péter. Fényképezték: Barcza Zsolt, Han- csovszki János és Veress Jenő. Priskin Gyulához negyed hatkor kopogott be a kézbesítő, ■ S rögtön Honthi Ferenoné (halra) és Virágné Rádóczi Anna kíváncsian fogad- nagy érdeklődéssel lapozott bele lapunkba ták a lapot