Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-24 / 20. szám

1986. JANUÁR 24., PÉNTEK Tervek az ezredfordulóra A városfejlesztés alkotmánya Távlati gondolkodás nélkül nem lehet építkezni, várost fejleszteni. Az épülő, különféle szociális-kulturális intézmé­nyek funkcióját, befogadóképességét nemcsak a jelen köve­telményei szabják meg. Az általános városrendezési terv a közigazgatás, a városfejlesztés egyfajta alkotmánya, amely a rövid távú intézkedéseknél mintegy irányelvként szolgál. Két szakaszban A Budapesti Várostervezési Intézet, közismert nevén a BUVÁTI tervezőasztalain ké­szült rajzokat, térképeket az elmúlt héten láthattuk a vá­rosi tanács épületének folyo­sóján. A kollektív vezetés, a nyílt várospolitika elvéből fa­kadt az a döntés, hogy mi­előtt a tanácsülés tárgyalná, széles körű vita előzze meg az előterjesztést. A fórumo­kon elhangzó nézetek, javas­latok legyenek alkotó elemei a végleges elhatározásnak. Hétfőn a szakmaközi bizott­ság és a Hazafias Népfront bizottsági tagjai tekintették át a tervezetet, s tették meg javaslataikat. Ezután a Kon­zervgyár és a Járműjavító kollektívája elé került a terv, mielőtt még a tanácstagok. most már a dolgozók vélemé­nyét ismerve, döntenek. A terv két szakasza közül első az 1995-ig tartó, úgyne­vezett hosszú távú. A számí­tások szerint ekkorára Duna­keszinek 33 ezer lakosa lesz. A 2010-ig tartó időszak végén a város lakossága eléri a 38 ezret. Ekkor a mai számítások szerint 14 ezer 200 lakása lesz a dunakeszieknek. Mint azt a tervezők elmondták, ennél nagyobb növekedés már nem ajánlatos, mert most is ke­vés az üres telek. Az ófalu területén A leendő városközpont az Árpád út, a László utca és a Tabán | által határolt körzet­ben, tulajdonképpen a régi falu területén alakul ki. E koncepció jegyében emelkedik már itt az új városi és kör­zeti szakrendelő, s ide kerül egy nevelési központ, több más közintézménnyel együtt. A mai elgondolások szerint ezer lakás épül ebben a városne­gyedben. A számítások és tervek alapján várható jövő szabja meg a közműellátás, az ivó­víz-szolgáltatás és a csator­naépítés feladatait. Mint azt múlt heti számunkban is kö­zöltük, a vízvezeték-hálózatot a regionális rendszerből táp­lálják majd. Vác és Budapest irányából. A szennyvízelveze­tést a Budapest térségében lé­tesülő tisztítómű oldja meg véglegesen. Különös gondot kell fordítani Dunakeszi és vonzáskörzetében a szemét és hulladék elhelyezésére. A há­rom település és ezenkívül Csornád közelében tilos ve­szélyes hulladékok lerakása. Csornád mellett, távol a la­kott területtől 30 évig bizto­sítottnak látszik a szeméttelep működése, de ide védő erdő­sáv ot kell telepíteni, s meg kell teremteni valamennyi biztonsági előírás feltételét. A korábban tervezett autó­pálya építése lekerül a napi­rendről, s továbbra is a 2-es főút lesz a forgalom fő szer­vező vonala. Harmóniát teremteni Az átfogó rendezési terv készítői: Garay Andorné, Varga Sándor, Fleck György- né és Nemes Zoltán szakmér­nökök. Nem beruházási prog­ramot készítettek, hanem az ötéves tervek készítéséhez, a mindennapi intézkedésekhez szolgál rendező elvül munká­juk. Ennek során sokféle szempontot kellett figyelem­be venniük. így például ha­tárt szab a város terjeszkedé­sének a földvédelmi törvény is. mely miatt nagyobb ipari terület kijelölése nem lehet­séges. csak néhány kisebb üzem áttelepítésére kerülhet sor a távoli jövőben. Gondot okozott a tervezésben a vá­rosszerkezeti egység megtar­tása, a jelenleginél jobb har­mónia megteremtése az egy­mással laza kapcsolatban álló körzetek között. Dunakeszi részleges, közép­fokú körzetközpontnak szá­mít. Ezért közintézményeinek, közműveinek tervezése össze­függ a körzetben élő mintegy 70 ezer lakos érdekeivel, el­látásával. Jó kezdeményezés volt ezért a nyílt vita megrendezése. A módszereket azonban mintha még finomítani kellene. A közéleti emberek nem mind­egyike jártas a bonyolult mű­szaki tervek ismeretében. So­kan kezdték így a felszólalá­sukat: „Nem tudom, helyén való-e a kérdésem?” Talán kevésbé szakszerű, de lényeg- retörő, áttekintő magyarázat kell az ilyen tanácskozásokon. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA______ Örömeink, bánatunk tanúi Életünk jeles napjain Hivatássá formálódik Ünnepeink hagyományokon alapulnak, de tartalmuk változá­sait világnézetünk is meghatározza. A meggyőződés tiszteletét, a lelkiismeret szabadságát, hívők és ateisták számára egy­aránt törvények garantálják. Ám ennél is többre van szük­ség. Azokra a feltételekre, melyek között a család életre szó­ló eseményeit örömteljcssé, emlékezetessé tehetjük, s személyi­ségünket meghatározó érzelmi nyomokat hagynak bennünk. Az állam új típusú intézmé­nyei a családi és társadalmi ünnepeket rendező irodák. Ez az intézmény 1978-ban ala­kult meg Dunakeszin. Műkö­dési köre ma már Főt nagy­községre is kiterjed. Változó szokások A nagyközségi tanácsházán kihelyezett szervezési előadó fogadja a házasságkötésre ké­szülő párokat, a névadó ün­Közbeszólt a fagy Az export is kockázattal jár Ha van nyersanyag, előfor­dul, hogy nincs vevő a kész termékre. Fel kell kutatni, meg kell szervezni a piacok Az is megtörténik néha. hogy van már vevő. szerződés kö­telezi a gyártót, de nem ér­kezik be a tervezett nyers­anyag, mert elfagyott a ter­més, hiányzik az utánpótlás. A Dunakeszi Konzervgyár szakemberei számolnak ezzel a kockázattal, de az olyan esztendők, mint a tavalyi, a sokévi átlag alapján készü­lő becsléseket is felülmúlják. Hosszú évek óta exportál­nak már Európa nyugati or­szágaiba. Áruik értéke 1981- ig évi 800 ezer dollár körül mozgott, s ezek 80 százaléka fagyasztott málna volt. Ter­mékszerkezetükön azért kel­lett változtatni, mert közben a piacon egyre olcsóbb lett a málna, s ezzel egy időben az energia és más árak változá­sa miatt itthon nőtt a terme­lés önköltsége, felére csök­kent a málnaexport állami támogatása. Ettől kezdve te­hát gazdaságosabbnak látták a csökkentését, amit ősziba­rackkal, meggyel, s más be­főttekkel pótoltak. Az elmúlt évre mintegy 20 millió 990 ezer forint értékű nyugati exportot terveztek. A közve­títő három külkereskedelmi vállalat a meggybefőttön kí­vül minden felajánlott ter­méket eladott. Nem tervez­ték, de jó áron értékesítet­ték az új cikknek számító, Hatvau évbő! fél évszázad Minden emlék és minden ének Csupa zene ez a ház — gondolom a József Attila Művelődési Központ folyosóján. Próbál a fúvószenekar, kiszűrődnek a dallamok, az épület másik szárnyában pedig Szakáll Lász­ióné dirigálja a férfikart. Megállók a nyitott ajtó előtt, hamar felfedeznek. Pedig még szí­vesen hallgatóztam volna. Hosszas bemutatás következik, noha itt most nem az én szemé­lyem a fontos, hanem Várkúti József elnöké, neki viszont a kórus. — Arról írjak, ne róla — tanácsolja. — Jó — bólintok helyeslőén. Csak még ki kell találni a módját, mert már sokszor, sokféleképpen írtak róluk. Az elnök élete pedig, ha jól tudom, összeforrt az együt­tesével. Hatvan éve szólalt meg először a dal, ekkor alakult meg a Magyarság Dal és ön­képző Egyesület, amely máig a munkáskóru­sok régi hagyományait őrzi. Néhány gödi és váci kórustag mellett a többség helybeli, s legtöbbjük a gyárban dolgozott. Mi a legfon­tosabb számukra? A zene, vagy az együttlét? — Ezt nehéz lenne eldönteni — válaszolja kicsit eltűnődve az elnök. — Mindkettő na­gyon fontos. Az is itt van a próbákon^ aki már ritkábban lép fel velünk, mert idős, de nem tud elszakadni a közösségtől. Szépen cseng még a Dunakeszi MÁV Fér­fikar hangja, nem hiába minősítették arany- diplomásnak az elmúlt év végén is. Hazai és külföldi sikerek állnak mögöttük, a tagok zavarbaejtő tájékozottsággal beszélnek zene- történeti korokról, stílusokról, szerzőkről, mű­fajokról. Mint Várkúti József is, aki 45 éve énekel itt, s vagy húsz éve vezető az együt­tesben. Volt titkár, aztán elnök lett. Negyvenkét évet töltött a Járműjavítóban, ahol először géplakatos volt. aztán a Kandó Kálmán Villamosipari Főiskolát elvégezve, meós. Szakmáját az Istvántelki Főműhelyben, a mai Landler Jenő Járműjavítóban tanulta, s már ott beszervezték egy kisebb kórusba, innen pedig ajánlást kapott — mert akkori­ban még ez is kellett — s a Testvériség ének­karba kerülhetett. Ez után következett a Ma­gyarság. — Volt-e más zenei indíttatása? — Apám alapító tag volt itt. Sokáig vele együtt énekeltem. Anyám egy cipőgyári kó­rusba járt. Így hát nem állt tőlem távol ez a művészet. — És a családja? A gyerekei is szeretik a zenét? — A fiam, amíg itt dolgozott a gyárban, a fúvószenekarban játszott. — Melyik a legszebb emléke, a legkedve­sebb zeneszerzője, kórusműve? Ismét hosszú tűnődés következik. Ezt is na­gyon nehéz eldönteni. Haaai és külföldi sze­replést, sikert említhetne Várkúti József bő­ven. Művet is, de ha minden emlék és min­den dal kedves, melyiket mondja elsőnek az ember? Ezt olvasom le az arcáról, s nem for­szírozom tovább a kérdést. Inkább arról vál­tunk még néhány szót, hogy a 32 tagú együt­tes átlagéletkora 57 év. Figyelmeztető szám ez, hogy gondolni kell az utánpótlásra. — Gondolunk — mondja —, de ez nem könnyű dolog. A fiatalok számára kevésbé vonzó a férfikari éneklés. Nehezítik a gene­rációs problémák, a sikertelen próbálkozások. Egy lehetőség volna ma is, a szakimunkásta­nulók tábora. De ez úgy van, hogy ha az is­kolavezetőség teszem fel énekkarpárti, ak­kor énekkart szerveznek, ha sportpárti, spor­tot. Pedig hát mindenre kellene gondolni, hi­szen a fiatalok érdeklődése is sokféle. — Mit mondanak a zene hasznáról, akiket hatalmába kerített? Az elnök mosolyog. — Egyesek szerint hosszú ujjra a zsebmet­szőknek és a zongoristáknak van szükségük. Nos, zseb.metszőből még lehet zongorista, de az utóbbiból sohasem lesz zsebmetsző. úgynevezett aszeptikus sárga, barackvelőt, ami pillanatok alatt olyan népszerű lett, hogy az idei éWe a négyszeres mennyiséget kérik kereske­dőpartnereik. A mérleg még nem pontos, s az is hozzátartozik majd a képhez, hogy hiába ígérkezett jó termés például uborkából, ha azután tönkretette a pero- noszpóra, ha elfagyott a kis- kunlacházi termelőszövetkezet barackosa s az is, hogy a ha­táron túli vevő ezt nem haj­landó tudomásul venni. Hiába vetnek latba idehaza mindent, nem tudják majd teljesíteni a vállalt kötelezettségeket, hi­szen a termés országszerte gyengébb a vártnál. — Lehet, hogy emiatt is­mét új piacokat kell felkutat­ni? A külföldi partner ugyan­is arra céloz, hogy ha nem érkezik meg a szállítmány, ő biz nem lesz vevő ezután. A rizikót sajnos nemcsak a kertek gazdáinak kell vállal­ni — állapítjuk meg Magas Árpáddal, a dunakeszi váro­si pártbizottság munkatársá­val, az iparág jó ismerőjé­vel. A vállalat vezetői — mint mondja — mindent megtesz­nek azért, hogy az idén elke­rülhessék a tavaly felismert akadályokat. népségét szervező szülőket éppúgy, mint Dunakeszin, a városi tanácson. Mindkét he­lyen nagy tapintattal kezelik a végtisztesség megadását méltó módon lebonyolítani akaró családtagok kívánságait, s nagy gondot fordítanak ar­ra, hogy érzelmileg is hatásos módon búcsúztassák szerettei­ket, kollégáikat, barátaikat, a családok, a munkahelyi kö­zösségek. A családi ünnepek rendezé­se hivatássá formálódik, foko­zatosan kialakulnak az általá­nosítható tapasztalatok. Mind­ez a helyi üzemek, intézmé­nyek segítségével, a jó együtt­működéssel válik valóra. Orgonisták, szónokok, fény­képészek, technikusok működ­nek közre egy-egy esemé­nyen. Forgatókönyv- és fotó- pályázatukkal nyertek már második-harmadik díjat, te­rületük elismert szakemberei. Mind többen Sokféle következtetésre ad­nak lehetőséget azok az iroda által közreadott számok, me­lyek szerint Dunakeszin tavaly 161 házasságot kötöttek, s ün­nepeltek polgári keretek kö­zött, vagyis huszonhattal töb­bet, mint 1984-ben. A fóti 111 esküvő is harminckettővel több az előző évinél. Itt kü­lönösen a 64 névadó ünnepség jelent nagy eltérést az egy év­vel korábbi kilenccel szem­ben. Hasonló változás tapasz­talható a városban is, de itt a legszomorúbb esemény rende­zésére valamivel kevesebb megbízást adtak az 1984. évi­nél. Számok Az év végén és az elején a várospolitikában is na­gyobb szerepet kap a ma­tematika. Ilyenkor összesí­tik a különféle adatokat, készítik a statisztikákat, számokkal mérik a közel­jövő terveit, s tűzik ki az elérhető célt. A városszeretet és áldo­zatkészség szép bizonyít­ványát állították ki ma­guknak az utcák, terek, körzetek lakói szorgalmuk­kal, összefogásukkal. Több mint 9 millió forint érté­kű társadalmi munkával gyarapították tavaly vá­rosukat, csupán gyalogjár­dából 8 ezer 799 négyzet- métert betonoztak le. Fel­ismerve, hogy amire kevés az állam, a város pénze, azt pótolhatja, a várakozás helyett gyorsabban kielé­gítheti az igényt a közös érdekből fakadó önzetlen cselekedet. A vállalatok nyújtotta hasonló segítség értéke 20 millió forint, ami szintén nemcsak a vezetők, s az általuk rendelkezésre bo­csátott eszközökkel elért eredményt jelzi, hanem azt is, hogy a város polgárai, vagy a környékről bejáró dolgozók tettek többet munkaköri kötelezettsé­güknél brigádvállalások, kommunista műszakok for­májában. A tavalyi ered­mény 3 millióval több, mint az 1984. évi. Ez az alap, az összefogásban rej­lő tartalék, amely már a tanácsi költségvetésben is tényezővé vált, s teljes biztonsággal számíthatnak rá a pénzügyi szakembe­rek. A hasznos törekvés fő szervező ereje a Hazafias Népfront városi bizottsága. A testületben az idén is teljes határozottsággal je­lentették ki többek között, hogy a HNF folytatja a járdaépítési akciót. Van még elég munka, hosszú kilométereken burkolatla­nok a gyalogjárdák, s kü­lönösen most, a hóolvadá­sok idején tapasztalhatjuk, mennyire hiányoznak. Éve' kig is eltarthat, amíg pó­toljuk, s a városias körül­ményekért ezen kívül is van még mit tenni. Akad­nak, akik ezt még nem is merték fel, vagy nem is akarják, s rendszerint ki­maradnak minden közös akcióból. Nem vagyunk egyformák. Az erkölcsi el­ismerésből sem oszthatunk azonos mércével. Azoknak jár belőle több, akik igé­nyesebbek, s ezért magu­kért és utódaikért többet is tesznek. Péntektől péntekig — Nótaest. Fellépnek: Solti Károly, Pintér Györgyi, Jákó Vera, Hódos D. Sándor. Kísér: Oláh Kálmán és zenekara. Az időpont: 23-a, kedd este 19 óra, a József Attila Művelődé­si Központban. — Az ellenőrzés feladatai. Erről a témáról tanácskoznak Terme! az új üzem Cserepek futószalagén Megkezdték a termelést az ÉVM 43. sz. Állami Építőipari Vál­lalat dunakeszi betoncserépgyárában. Műszakonként 45 ezer darab újfajta tetőfedőelem kerül le az anyagot formázó pa­lettákról 29-én 14 órakor a Hazafias Népfront székházában a tár­sadalmi szervezetek kereske­delmi ellenőrei. — Iparosbál. Már most áru­sítják a jegyeket a hagyomá­nyos farsangi mulatságra, bár a bálra csak február 8-án ke­rül sor a József Attila Műve­lődési Központban. Meghívó­kat a KIOSZ dunakeszi irodá­ján, vagy a 41-915-ös sz. tele­fonon lehet igényelni. A feb­ruári műsort vacsora és tom­bola egészíti ki. — Kutyakiállítás. Helybeliek és vidékiek, a kutyabarátok közös találkozójára kerül sor vasárnap a Vasutas sportpá­lyán. A kutyakiállításon több fajta bemutatására kerül sor. — Horgászhír. A Vasutas Horgászegyesület csütörtöki és szombati napokon 10 órától állítja ki tagjainak az évi en­gedélyeket. A fogadónapot a József Attila Művelődési Köz­pont játéktermében tartják. — Orvosi ügyelet. 24—26-án: dr. Debreczeni Loránd, 27-én: dr. Varga Imre, 28-án: dr. Fe­hér Katalin, 29-én: dr. Sáros- sy Tibor, 30-án: dr. Maár Ildi­kó, 31-től február 2-ig dr. Var­ga Imre. Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó: Barcza Zsolt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom