Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-23 / 19. szám

í A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1986. JANUAR 23., CSÜTÖRTÖK A zöldség-gyümölcs termesztésről Összefogás a jobb ellátásért íj Köteteket lehetne meg- í tölteni azokkal az írások- ^ kai, amelyek az elmúlt év- ^ tizedben a hazai zöldség- ^ és gyümölcsellátással kap- f csolatban napvilágot láttak. ^ Minden ígéretes intézkedés ^ ellenére sem a forgalma- '/ zás, sem a kereskedelem á nem jutott el arra a szint- j re, melyre a termelő és a fogyasztó azt mondhatná: í ez igen. / Mit vállalnak Nem mentesek a közismert gondoktól a varosban és a környező településeken élők sem. Ezt bizonyítja az a ta­nácskozás is, amelyet a na­pokban a városi pártbizottság tartott a termelőszövetkezetek és a kereskedelmi vállalatok vezetőinek részvételével. A szakemberek azt vitatták meg, hogy mit vállalnak a térség jobb zöldség- és gyü- mölcsellátása érdekében. Mi az a mennyiség, amit a gaz­daságok biztonsággal meg tudnak termelni, amelyet a kereskedelem tisztességes áron felvásárol és értékesít. Tény, hogy a térségben je­lentősen visszaesett a zöldség- termesztés, de a termelőszö­vetkezetek vezetői felszólalá­saikban megerősítették azt, hogy a termelőkedvet még helyre lehet állítani. Kovács Antal, a püspökhat­vani Galgavölgye Termelőszö­vetkezet elnöke elmondta, hogy a szövetkezet fő pro­filja az állattenyésztés, nagy­üzemi zöldségtermesztéssel so­hasem foglalkoztak. Ennek el­lenére a kistermelők szinte mindent • termelnek. Gond, hogy a jó minőség ellenére alacsonyak az átvételi árak, így sokan lemondanak a zöld­ségfélék termesztéséről. Ezt bizanyítja az is, hogy például Püspökhatvanban a hatvannégy tagú kertbarátkor létszáma tizenhatra fogyatko­zott. Véleménye szerint ha a felvásárlásban és az értékesí­tésben is érdekeltté teszik a termelőket, akkor újra vállal­koznának a Galga-völgyi em­berek a nehéz munkára. Eh­hez a termelőszövetkezet a háztáji keretében földet is ad, szakemberei pedig növényvé­delmi és -termesztési szakta­náccsal is segítik a vállalko­zókat. Tóth János, a kisnémedi Aranykalász Termelőszövetke­zet elnöke arról a szakcso­porti rendszerről számolt be a jelenlevőknek, amelyet a szövetkezet szervezett évekkel ezelőtt. Hagymát és patisszont termeltek a tagok a konzerv­iparnak. A hagyma helyett a jövőben torma termesztésé­re szerveznek szakcsoportot. Ha igény van a zöldségter­mesztésre és megfelelőek a termeltetési szerződések, a szövetkezet minden segítséget megad a tagoknak. Hagyma helyett Urbán Vilmos, a berneceba- ráti Börzsönyvidéke Termelő- szövetkezet elnöke elmondta, hogy a gazdaság két zöldség­gyümölcs üzletet is működtet Vácott. A természeti adottsá­gok miatt zöldségtermesztésre nem alkalmas a gazdaság te­rülete. Helyette inkább a bo­gyós gyümölcsök termesztésé­vel foglalkoznak szívesen az emberek. Évek óta el tudnák látni a térséget jó minőségű szamócával, de eddig a ke­reskedelem ezt nem igényelte. A hűtőház-bővítéssel a zöld­Az illetékes válaszol: Mindig engedéllyel Lapunk január 13-i szá­mában jelent meg olvasói levél a TXGÁZ munkájával kapcsolatban. Erre válaszol a vállalat budaörsi kiren­deltségének vezetője. Leve­lét teljes terjedelmében kö­zöljük. Az olvasó által kifogásolt problémára a kirendeltség nevében a alábbiakat közöl­jük: Az olvasó „jól” informált­sága téves, Vácott csak a deákvári lakótelepet ellátó el­osztóvezetékkel voltak problé­mák, korábban az újságban is közölt okok miatt. A „gáz­frász”, mint váci népbetegség terjesztését a TIGÁZ nem vállalja magára. (Szerintünk a szó tökéletes „magyartalan­sága” és értelmetlensége miatt terjesztésre sem méltó.) Az üzemzavarokat kivéve, általában egy gázelosztó ve­zetéken a gázszolgáltatás azért szokott szünetelni, mert más fogyasztókat kell bekapcsolni a hálózatba. Ez történt a leg­utóbbi esetben is. 1985. de­cember 18-án lett volna a deákvári lakótelepet ellátó el­osztó vezetéken gázszünet, a Csikós József utcai MŰM 204. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet gázellátásba történő bekapcsolása miatt. A TIÖÁZ az ilyen munká­kat megrendelésre végzi, taná­csi engedéllyel. A megrendelő­vel megállapodott földmunka azonban december 18-ra nem készült el, ezért az előre meg­hirdetett üzemszünet elmaradt. Űjbóli egyeztetés a meg­rendelővel, új leállási engedély megszerzése a tanács illetéke­seitől és január 8-án a szak­munkásképző intézet bekötése megtörtént. Reméljük, megértik az ol­vasók, hogy az iskola gáz­bekötése mennyire fontos e szűkös tüzelőellátási gondok mellett, mégha a fűtési idő kellős közepén kell js el­végezni. A fogyasztói bekapcsoláso­kat általában az elkészültük után 30 nappal kell a TIGÁZ- nak teljesíteni. Reméljük, hogy a jövőben azok, akik kivitele­zést végeztetnek, nem a téli hónapokra hagyják a munká­latok befejezését. A tanácstól körülbelül 3 órás üzemszünetre kaptunk engedélyt, amit be is tartot­tunk. Az üzemszünetről a ta­nácsi engedélyben foglaltak alapján a városrész lakosságát előre tájékoztatták. A TIGÁZ dolgozói nem azért mentek sötétedés után a tájékoztató papírokat kiragasztani, mert telnének a „nép haragjától”, hanem azért, mert munkaidő­ben a lakossági beüzemelése­ket és hibaelhárításokat vé­gezték, s erre a feladatra csak munkaidőn túl kerülhetett sor. Az idő rövidsége miatt a gázszünet tényét még az új­ságban is megjelentettük, hogy a gázfogyasztók kellő időben értesülve legyenek. (Sem a hangszórós kocsit, sem pedig a rádiót ilyen célra nem igé­nyeljük.) Az olvasók megnyugtatásá­ra: a TIGÁZ budaörsi ki- rendeltsége mindent megtesz azért, hogy minél kevesebbet szüneteljen a gázszolgáltatás, ha pedig mégis szünetel, azt az illetékesek engedélyével tesszük. Fejér István kirendeltségvezető ségfélék tárolását és fa­gyasztását tudná vállalni a jövőben a szövetkezet. Lévák József, aki a sződi Virágzó Termelőszövetkezetről adott tájékoztatót, sem volt mentes az indulatoktól. Véle­ménye szerint nem 'a terme­lései van baj, hanem a felvá­sárló háttérrel, mivel nincs értékesítési partner a termelő mögött. A zöldség-gyümölcs ellátás körül kialakult vita nemcsak ár-, hanem politikai kérdés is a térségben. Addig nem beszélhetünk összhangról — hangsúlyozta —, amíg a forgalmazó és a kereskedelmi partner több száz kilométerről szállítja a városba az 'árut és az itt megtermeltre pedig nem vevő. Korábban is voltak ha­sonló egyeztetések ebben a té­mában, de a megállapodás például a termelőszövetkezet és a Vác és Vidéke Áfész között egy árréskülönbség miatt sohasem jött létre. Ezért úgy védekezik a gazdaság, ahogy tud. Évekkel ezelőtt a szövetkezet kétszáz hektáron termesztett burgonyát, ebben az évben már csak húsz hek­táron fognak vetni. A kereskedelem képviselői közül Furák János, a Vác és Vidéke Áfész elnöke elmond­ta, még most is nagy gondot jelent az, hogy évekkel ez­előtt a Zöldért-telepet 45 mil­lió forint veszteséggel vette, át a szövetkezet. Minden be­tárolt árut vizsgálatoknak vet­nek alá, s gyakori a gond a termékek minőségével. Emiatt viták vannak a termelőkkel. A szerződést nem teljesítő termelőkkel nem tudnak mit tenni, és ilyen körülmények között nagyobb távolságokról kénytelenek beszerezni a zöld­ségféléket., Révay János, az ÉKV igaz­gatója elmondja, hogy a vál­lalat zöldség-gyümölcs forgal­mazása évente csaknem 50 millió forintra rúg. Gond, hogy például már 1985-ben meg kellett kötni az idei ter­meltetési szerződéseket. Az el­látás palettájának színesítése érdekében olyan gazdaságok­tól vásárolnak, amelyek a pri­mőrtől a déligyümölcsig min­dent szállítanak. Ennek elle­nére tavaly is eredményesen segítettek a gazdaságoknak az értékesítésben. Minden érdekelt A hozzászólásokat, vélemé­nyeket hallgatva biztató: ha a térségben minden érdekelt összefog, előrelátó termelés- szervezéssel, a piachoz rugal­masan alkalmazkodó kereske­delmi munkával elérhető, hogy a városban és a kör­nyező településeken a jövőben megoldódjék a zöldség-gyü­mölcs ellátás. Surányi János ^loziplakát, műsorfüzet Nem volt veszteséges évük A pénzért sokat kell dolgozni Miután gyakorlati idejét az ország apró nyomdáinak egyi­kében kitöltötte, s .maga mö­gött hagyta a tanulóéveket, 1973-ban vehette kezébe a szakmunkás-bizonyítványt. A katonaság után gépszerelői tanfolyam következett. 1978- tól a csemői tsz nyomdájának gépmestere, csoportvezetője. 1986. január elsejétől pedig a Pest Megyei Nyomda ceglé­di telepének vezetője Gálái Róbert. — Első munkanapja a Sza­badság téri kis üzemben fel­villanyozta vagy lehangolta? — Se egyik, se másik. Meg­lehetősen jól ismerem a helyi feltételeket, hiszen ipari ta­nulóként jómagam is itt sze­reztem meg a szükséges gya­korlatot. Így tulajdonképpen a régi munkahelyemre jöttem vissza, ahol a körülmények az elmúlt néhány esztendő alatt lényegesen nem változtak. — Kérem, mutassa be rövi­den a ceglédi nyomdát. — Elsősorban kereskedelmi, ügyviteli nyomtatványokat ké­szítünk, már csak azért is, mert a gépek erre alkalma­sak. Jó ideje tőlünk kerül ki a megye valamennyi mozipla­kátja, műsoros szórólapja igen-igen különböző példány­számokban : az 50 darabos­tól az 500-asig. Emellett a város közművelődési intéz­ményei nálunk rendelik meg a műsorfüzeteiket, katalógu­saikat, meghívóikat. Végül pedig az esküvői, névadói kár­tyák és a gyászlapok készíté­sével a lakossági igényeknek teszünk eleget. Ha mondjuk egy hónap alatt 100 tételt számlázunk, akkor abból 50— 80 biztosan kis szériás, apró­munka, ráadásul rögzített árakkal, így nem is kifizető­dő. — Akkor biztosan folyton veszteséggel zárnak. — Ellenkezőleg. Talán még nem is volt olyan év, hogy veszteséget könyvelt volna el az üzemi. 1985 is nyereséget hozott, de hogy pontosan meny­nyit, azt még nem tudom megmondani, mert most foly­nak a számítások. Annyi bi­zonyos, hogy a 6,5 millió fo­rintos árbevételi tervet több mint 7,5 millióra teljesítettük. — A műszaki jellemzőket, a munkakörülményeket tekintve meglehetősen nagy a különb­ség a váci központ és a ceg­lédi telephely között. — Nem volt mindig így. 1977-ig tulajdonképpen Vácott is eléggé elmaradott körülmé­nyek között dolgoztak. Ekkor­ra készült el az új beruhá­zás, főleg épületekről van szó. Ügyhogy gépekre már nem is igen maradt pénz. Azóta per­sze masinák is érkeztek Vác- ra. Most már a ceglédi telep­hely fejlesztése következne, de a nyereséges gazdálkodás el­lenére ennek kicsi a valószí­nűsége. — Azért csak fejlődött va­lamicskét a ceglédi üzem is... — Hogyne. 1977 óta létesült szociális helyiség, és egy sze­dőgéppel, valamint az ofszet- technika alapjait tudó beren­dezéssel gyarapodtunk. De megmaradt a helyhiány, a zsúfoltság és néhány nullára leírt gép. Vác a hazai lapokban A Postás Dolgozó legutóbbi száma példaképül állította ol­vasói elé Pomozi Miklóst, a váci 1-es postahivatal nyugdí­jas vezetőjét, aki több, mint négy évtizeden keresztül pos­tai dolgozó volt s ez mellett Vác város tanácsának a tagja 1950-től 1985-ig. A Dunántúli Napló (Pécs) képes tudósítást közölt a For­te-gyárról. Az üzem csaknem ötven fajta, 12 féle érzékeny­ségű amatőr és professzionális igényeket kielégítő filmet gyárt; tavalyi termelésükből a hazai kereskedelem kétmillió tekercset kapott. A Nógrád című megyei lap értesülése szerint kimagaslóan jó évet zártak 1985-ben a- Vá­ci Kötöttárugyár kazári gyár­egységében. Háromszáztízmil­lió forintos árbevételük 45 szá­zalékkal haladja meg az előző évit, szépek az Adidas sza­badidőruháik. A Vasárnapi Hírek megírta, hogy Magyarországon a vas­utas pálya csaknem másfél évszázados múltra tekint visz- sza: 1846, július 5-én érkezett az első gőzös Pestről Vúcra. Most tudományos alapossággal feldolgozták ennek az érdekes időszaknak a történetét. A Magyar Nemzet megemlé­kezett Kornis Gyuláról, aki száz évvel ezelőtt született Vácott. A harmincas években egyetemi tanár, minisztériumi államtitkár és szülővárosának képviselője. 1945-ben a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke lett. — Ha a nyereséges terme­lés ellenére is vajmi kevés esélyük van a technikai szín­vonal emelésére, miért nem próbálnak meg önállóvá vál­ni? ;— Mert ilyen gépparkkal az egyértelmű bukást jelentene. Egyébként már így is megle­hetősen önálló a ceglédi nyom­da. Csupán a bérszámfejtés marad a központra, no és ter­mészetesen az irányítás. — Melyek ma a helybeli nyomda legnagyobb gondjai? — Jó lenne, ha kialakulna egy stabil szakembergárda. Je­lenleg a kéziszedők között egyetlen fiatalabb található, őt három nyugdíjas segíti ki. A gépi szedő pedig még gép­mester és géptermi csoport- vezető is egyben. Alig-alig akad utánpótlás, . igaz, most három tanulót is foglalkozta­tunk. Másik nyomasztó gon­dunk a technikai fejlődés hiá­nya, vagy lassúsága. Erről már beszéltem. A harmadik pedig: a bérezés. Itt a nyom­dászok nincsenek túlfizetve, ezért a pénzért nagyon sokai kell dolgozni. V. S. Verébriadó Talán a januárban szo­katlanul enyhe idő tette, vagy valami titokzatos, a szemlélő számára megfejt­hetetlen erő, amely gyüle­kezésre késztette a város verebeit? Neih tudni. Min­denesetre fantasztikus lát­vány volt, amint a derült szeles időben mindenfelől érkező madárkák szinte lecsaptak a Szabadság tér egyik magas fájára. Eköz­ben éktelen zsivajt hallat­tak. A már helyet talált apróságok újra és újra fölröppentek, másik ágat keresve. Vég nélkül folyt a hangos helycserebere, újabb s újabb érkezőkkel gyarapodva a méhkas lát­ványát nyújtó fán. Med­dig bírták? Nem tudom, másnap a fagypont körüli levegőben mindenesetre már nyomuk se volt. D. Z. A nyugdíjasklubban Vácdukai jubileum A vácdukai nyugdíjasklub szombaton, január 25-én dél­után 3 órakor a községi mű­velődési otthonban ünnepli fennállásának 10. évforduló­ját, melyre minden helybeli és környékbeli érdeklődőt sze­retettel várnak. Acélszürke egyenruhában A világ nagyon sokat változott az elmúlt három évtized alatt. Bizony jócs­kán változott az ember is. A munkát azonban még ma is olyan lendüléttel végzi az ehhez szokott ember, mint régebben. Csak hát a munka is más volt. Ha jj valaki tiszta szándékkal ^ dolgozott, hamar a közélet £ sűrűjében találta magát, í így történt ez Cseri László- f val is, aki 1957-ben lett í munkásőr. — Nemigen meditált akkor az ember, hogy vállalja, ne vállalja — emlékszik vissza. — Az 1956-os események után föl sem merült bennem ez a 'kérdés. Ügy éreztem, hogy a pártnak akkor ott volt rám szüksége. Az csak később vált egyértelművé, hogy nekem is nagy szükségem van a társak­ra. Már a család is belenyugo­dott, hogy olyan az életem, akár a körzeti orvosé: zokszó nélkül teszek eleget a hiva­tásomnak, akár a műhelyben, akár a munkásőrségben van rám szükség. — Megkapják a fegyveres testület tagjai a munkahelyü­kön, a környezetükben azt a tiszteletet, megbecsülést, ame­lyet tevékenységükért, tisztes­séggel elvégzett társadalmi munkájukért megérdemelnek? — A válasz nem- könnyű, de nem is örülök ennek a kérdésnek. A megbecsülés ne­hezen körül határolható fo­galom.. Én önként vállaltam az acélszürke egyenruhát — úgy hiszem így van ezzel minden társam —, hogy a termelő, al­kotó munka mellett fegyveres szolgálatot is teljesítek. Az anyagi elismerés mellett a megbecsülés a különböző ki­tüntetésekkel is kifejezhető, ha úgy tetszik kézzelfogható­vá tehető. Én például, a mun­kahelyemen, a Ganz Danubius budapesti gyárában három al­kalommal kaptam meg a ki­váló címet. Itt az egységnél pedig már voltam kiváló munkásőr, a napokban pedig harmadik alkalommal vehet­tem át a Kiváló Parancsnok kitüntetést. — Gyakran van úgy, hogy el kell kéredzkedni a munka­helyről, ilyenkor a munka­társaim helyettesítenek. A vállalat politikai, gazdasági vezetői figyelemmel kísérik és elismerik az üzem munka­teljesítményét. Ennek meg­felelően, .mi munkásőrök is részesülünk jutalomban, el­ismerésben. — Mit jelent önnek a fegy­veres testület? — Az életet. Azt, hogy az emberek biztonságban éljenek legalább minden harmadiknak kell ilyen szolgálatot vállal­nia. A hosszú évek sorún olyan közösség alakult itt ki, amelyre nemcsak szolgálat közbeh, hanem a magánélet­ben is számíthatok. Az én ki­tüntetésem is az ő jó munká­juk eredménye. Hogy mindenki becsülettel végzi a feladatait, azt az egyéni kitüntetések mel­lett az ellátó szakalegység ki­váló címe is igazolja. S. J. Játékvezetők tanfolyama A körzeti és városi labda­rúgó szövetség februárban lab­darúgó játékvezetői tanfolya­mot indít. A képzés időtarta­ma két hónap. Az érdeklődők személyesen jelentkezhetnek a Vác Városi Tanács művelődé­si és sportosztályán, vagy a 11-788-as telefonszámon. A hosszú téli estéken »P&Prlfcc * W .. A téli hónapokban egyre többen töltik el szabadidejüket a Ma­dách Imre Művelődési Központ rendezvényein, klubjaiban. Asztalitenisz, futball-játékasztalok és változatos ifjúsági prog­ramok várják az érdeklődőket Papp László felvétele ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom