Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-23 / 19. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! HZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA XXX. ÉVFOLYAM, 19. SZÄM Ára: 1,80 forillí i 1986. JANUAR 23., CSÜTÖRTÖK MA: Mennyi /sí? sb városoknak, községeinknek (3. oidssi) Színvonalasán írjunk a máiiréi (5. ®#dfc#J Qasáesg tavalyi éremiesrmés (7. oldal) IS és 12 év fegy hás (8. oldal) Az ipar idei tervfefadatai Csökkenő hiánycikklista Gazdaságvezetők továbbképzése Hasznos vita a mezőgazdasági éi Kibővültek az ismeretszerzés határai Készültség Szigetköznél Áradás a Dunán Az idei harmadik jelentősebb árhullám vonul le most a Dunán. Az első kettő — bár jelentős volt — nem igényelt árvízvédelmi intézkedést. Az újabb áradás azonban már magasabb vízálláskor érkezett, ezért az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóságon elrendelték az elsőfokú készültséget a Duna szigetközi védvonalán. Az újabb árhullám a Szigetköznél 547 centiméter vízmagassággal kedden tetőzött. A viszonylag magas vízállás belvizeket is okoz. Ezért kedden reggel a hansági belvíz- védelmi körzetben elrendelték az elsőfokú belvízvédelmi készültséget is. Három szivattyútelepet helyeztek üzembe, amelyek másodpercenként több mint 5 ezer liter belvizet távolítanak el a veszélyeztetett területekről. A legutóbbi helyzetértékelés szerint hosszabb ideig tartó ár- és belvízvédekezésre nem kell számítani. Szerdán az Ipari Minisztériumban a legfontosabb idei feladatokról és az évindítás tapasztalatairól tájékoztatták az újságírókat. 1986-ban a népgazdasági terv az ipari termelés 2,8 százalékos növekedésével számol, az ipari termékek rubelelszámolású kivitelét 4, a konvertibilis elszámolású exportot 4— 5 százalékkal szükséges bővíteni. Azok a vállalatok, amelyek akár hosszú távon, tehát több évre előre, akár erre az évre többlet konvertibilis exportra vállalkoznak, pályázat útján bizonyos adó és hitel- kedvezményekhez juthatnak. Az export széles körű növelésére azonban csak versenyképes. és jövedelmezően értékesíthető termékekkel nyílik lehetőség, ezért a minisztériumban rövidesen elkészítik az ipari szerkezetátalakítási programot. A vállalatok piaci gondjainak enyhítése céljából az Ipari, a Külkereskedelmi Minisztérium és a Kereskedelmi Kamara közös marketing vállalat létrehozásán fáradozik. Ez a kisvállalat ipari partnereinek piaci információkat szolgáltat, piacot szerez a termékeknek, s ha az üzlet létrejön, részesedik a vállalt árbevételéből. Fontos feladat a lakosság iparcikkekkel való jobb ellátása. Már eddig is jelentős erőfeszítéseket tettek a hiánycikkek körének csökkentésére, időszakonként azonban hiányzott az üzletekből a színes televízió, a fagyasztószekrény, sok esetben az automata mosógép, az elektromos forróvíztároló stb. Lekerültek a hiánycikk listáról a mezőgazdasági áruk (kapa, kasza, kovácsolt termékek, stb.), a csavarok, szögek és sokféle ruházati divatáru. Az idén várhatóan tovább szűkül majd a hiánycikkek köre. •Az évindításról szólva elmondták, hogy az ipari üzemek most 10 százalékkal magasabb rendelésállománnyal kezdhették meg terveik megvalósítását, mint egy évvel ezelőtt, s az is örvendetes, hogy mérséklődött a vállalatoknál a létszám csökkenése. Az Országos Béketanács elnöksége szerdán ülést tartott. Megvitatta a magyar békemozgalomnak a nemzetközi békeévre szóló programtervezetét, amelyet az Országos Béketanács február 4-re összehívott ülése elé terjeszt. Az OBT elnöksége állásfoglalást fogadott el az új szovjet leszerelési javaslatokról. Ez egyebek mellett kifejti: A magyar békemozgalom üdvözli a Mihail Gorbacsov nyilatkozatában megfogalmazott új, nagyszabású szovjet akció- programot a békéért és a nukleáris leszerelésért. A javaslatok megvalósítása a magyar nép érdeke is, ezért élvezik közvéleményünk egyértelmű támogatását. Erről tanúskodnak a Béketanácshoz naponta érkező levelek, táviratok. A magyar békemozgalom elégedetten nyugtázza, hogy a javaslatot az érintett Tegnap tovább folytatódott és, a délutáni fórummal befejeződött az a háromnapos továbbképzés, amelyet Pest megye mezőgazdasági nagyüzemei vezetőinek szerveztek Budapesten, a szövetkezetek házában. Az utolsó napon is sok érdekes, közérdeklődésre számot tartó téma szerepelt napirenden. Dr. Poden Gyula,, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese az érdekképviseleti munka fejlesztésének irányáról, lehetőségeiről tartott előadást. Hangoztatta, hogy a szövetkezeti demokrácia jobb érvényesítése érdekében jó lenne, ha a mezőgazdasági nagyüzemek még inkább maguk dönthetnek el, hogy milyen formában integrálják a háztáji gazdálkodást, a tágok érdekvédelmét. Az elmúlt két esztendő alatt — hazánkban — mintegy 65 ezerrel csökkent a téeszek tagsága. Van olyan gazdaság, ahol az alkalmazottak létszáma magasabb, mint a tagságé. Még inkább gond, hogy a tagok száma csökkenésének mértékében esetenként a termelés is mérséklődött. Jelenleg mintegy 180 ezer alkalmazott dolgozik a mezőgazdasági nagyüzemekben, és kívánatos vezető hatalmak fővárosainak többségében fontosságának megfelelően tanulmányozzák. Ugyanakkor nyugtalanságának ad hangot amiatt, hogy az Egyesült Államokban — egyes nyilatkozatokból ítélve — változatlanul ragaszkodnak az űrfegyverkezési programhoz, amely már eddig is súlyos tehertétele volt a szovjet—amerikai tárgyalásoknak. Az új szovjet kezdeményezés kedvező lehetőségeket teremt a két és többoldalú leszerelési és fegyverkorlátozási tárgyalások mielőbbi eredményes befejezéséhez. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy sajátos eszközeinkkel mindent megtegyünk a leszerelési akciótervben foglaltak minél szélesebb körű megismertetéséért és közvéleményünk hozzájáruljon a javaslatok elfogadtatásához — hangzik az állásfoglalás. lenne, hogy ezek közül minél többen váljanak tagokká. Igaz, ez nem kis feladatot jelentene néhány gazdaságnak, mert területéből nemigen futná a háztáji föld kiadására. Dr. Bíró Ferenc, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora a tudománypolitikai célokat ismertette. Tény, hogy fölgyorsult világunkban megnövekedett a tudományos eredmények iránti igény, kibővültek az ismeretszerzés határai. A mezőgazdaságban ugyancsak kutatják a génsebészet alkalmazásának lehetőségeit; ma már gyakorlat a solymári Rozmaring Tsz által folytatott vírusmentes szaporítóanyag előállítása. Az új biotechnológiai eljárások kutatására, a gyakorlatba történő mielőbbi bevezetésére szükség van, mert a természeti erőforVárosavató ünnepi tanácsülést tartottak szerdán Tisza- vasváriban. A művelődési házban rendezett ünnepségen Sulyok József tanácselnök köszöntötte a kibővített tanácsülés résztvevőit, köztük a szülőföldről elszármazott vendégeket és Szabolcs-Szatmár megye párt-, tanácsi és tömegszervezeti vezetőit. A várossá nyilvánító díszoklevelet Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára nyújtotta át, s kívánt újabb sikereket a település- fejlesztésben, olyan eredményes munkát, mint amivel a lakosság eddig is hozzájárult a várossá válás feltételeinek megteremtéséhez. Tiszavasvári a honfoglalás óta lakott Szentmihály jogutódaként négyszáz évvel ezelőtt Egyre többször hallunk a természet adta energiaforrásról, a biogázról, amelynek újabb és újabb felhasználási lehetőségeit tárják fel. A módszerek kidolgozásának lényeges eleme, hogy minél kisebb beruházás révén legyenek gazdaságosak. Nem véletlenül telepítik a felhasználókat a forráshoz — szeméttelepekhez, sok férőhelyes istállókhoz — közel. Nemrégiben született egy olyan megoldás is, amely mobil berendezéssel hasznosítja a biogázt. Hazánkban a városi útfenntartásban elterjedt és széleskörűen használatos útépítési anyag az öntött aszfalt. Jól ismerjük a pöfögő főzőkocsikat, amelyekben fortyog a majdani útburkolat. Nos, ezek a gépek meglehetősen nagy étvággyal fogyasztják a tüzelőolajat, s eddig kizárólag azt. Óránként 15 kilónyit fainak fel, s ha hozzávesszük, hogy az időjárástól függően 4—10 órán át tart a főzőcske, akkor láthatjuk, hogy tetemes mennyiségű fűtőanyagra van szükség. Most azonban változást ígér az a berendezés, amelyet a ceglédi Strada Tervező Munkaközösség tervei alapján fejlesztettek ki. A mobil gázégő egy kézzel mozgatható kocsiból, egy PGG—20 típusú gázégőből és a biztonsági-technológiai szerelvényekből áll, rások behatároltak, s ennek nyomán egyre több területen keletkeznek hiányok. Ezért a kutatást olyan helyekre kell irányítani, amelyeknek eredményeit a gyakorlat is gyorsan alkalmazhatja. Az előadó szólt a felsőoktatási intézmények, a kutatóintézetek és a termelők közötti kapcsolat szorosabbra fűzéséről. Ehhez a felsőoktatási intézmények szervezeti struktúrájának is meg kell újulnia; épüljön jobban egymásra a főiskolai és az egyetemi képzés. Gödöllőn vissza kell állítani az agrárközgazdasági tantárgyakat, mert a ma mezőgazdászának már el kell igazodnia a biológiai, műszaki és ökonómiai kérdések tömkelegében is. (Folytatás a 3. oldalon.) már városi rangot kapott, később azonban elvesztette a tokaj—erdélyi sóutak égyik állomásaként szerzett jelentőségét. A Tisza közelében, a keleti és nyugati főcsatorna mellett fekvő új város az elmúlt másfél évtizedben lendületes fejlődésnek indult. A helységben a hatodik ötéves tervidőszak folyamán kiépült a vízvezeték-hálózat, lefektettek csaknem tíz kilométer hosszú gázvezetéket, s tizennégy közművelődési, egészségügyi, szolgáltató, kereskedelmi létesítményt adtak át. A városavatás napján került sor az új — négy orvosi rendelőt és gyógyszertárat magába foglaló — egészség- ügyi intézmény átadására. kivitelezője a Vas Megyei Tüzeléstechnikai Vállalat. A gázégő egy tizenöt méteres flexibilis csővel és gyorscsatlakozóval kapcsolódik a biogázvezetékhez. A kocsi üzembe helyezéséhez és leválasztásához a főzőkocsiról egy perc is elég. A főzési helytől a munkahelyre történő kivontatás ideje alatt, vagy ha a masszát melegen akarják tartani, továbbra is ott az érintetlenül hagyott olajtüzelő berendezés. A 250 ezer forintos költséggel kifejlesztett berendezés a Szombathelyi Városgazdálkodási Vállalat kommunális szeméttelepére „épült”; a vállalat ezáltal 110 tonna tüzelőolajat spórol meg évente, s nyer azon is, hogy a jobb hatásfokkal tüzelhető gáz használata esetén jóval kevesebb alkalommal kell sort keríteni a kazántisztításra. Sz. T. ■ KöTTletm Katona István, a San Mari- nó-i Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására szerdán San Marinóba utazott, hogy az MSZMP képviseletében részt vegyen a párt január 24—26. között sorra kerülő XI. kongresszusán. ZSEBÍÍK1EÍ G azdasági kérdésekben nincs helye az érzelmeknek, indulatoknak, mégis mintha az utóbbi időben szerephez jutottak volna az emóciók annak megítélésében, hogy idejében avagy későn történtek-e lépések az állattenyésztés megfelelő szinten tartása érdekében. Mert ahogyan köztudott, kellő érdekeltség híján mintegy 20 százalékkal csökkent az állatállomány például Pest megyében. Hogy mindezt megfordítják-e azok a központi intézkedések, amelyek o felvásárlási árak növelése mellett te- nyészanyaggal is segítik elsősorban a kistermelőket? Valószínű, hogy igen. Az azonban tény, hogy az elkövetkező néhány hónapban kevesebb hízót tud majd felvásárolni a Pest— Nógrád Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. Igaz, helyesen, gyorsan cselekedni nem is olyan egyszerű még akkor sem, ha már 1984 második felében látszott, gondok vannak az állattenyésztéssel, különösen a sertéshizlalással. Csakhogy az is nyilvánvaló volt, hogy közben a sertés világpiaci ára is a mélybe zuhant. Több disznót hizlaltak meg a nagyvilágban, mint amennyi húsra, fizetőképes kereslet volt. Gabonából viszont többet termeltünk, illetve termelünk, mint eddig bármikor. A gabonának pedig épp a világszerte növekvő „kukoricapusztító” állatállomány okán — az utóbbi években — emelkedett az ára. Ráadásul nálunk a búza, az árpa, néhol még a kukoricatermesztés is kisebb költséget jelent az üzemeknek és a népgazdaságnak egyaránt, mint a sertéshizlalás. Vagyis az egy tonna gabonáért kapott dollár kevesebb forintba kerül, mint amikor gabonán hizlalt jószágot adunk el. Tehát minden jel szerint a növény a nagyobb üzlet, azt kellene eladni. Csakhogy most már az is nyilvánvaló, hogy gabonából legalább akkora túltermelés van a világon, mint húsból. Mindez érződik a nemzetközi piacokon is.A gyorsan változó nemzetközi piaci, gazdasági követelményekre mielőbb reagálni kell. Mezőgazdaságunknak úgy is,-hogy olcsóbban termel. Nem a termelésszerkezet módosítása a fő kérdés, hanem az, hogy nyereséges avagy veszteséges-e egy-egy terményünk, termékünk a külkereskedelemben. S hogy milyen lesz, az nemcsak a világpiaci áraktól függ — bár azok szinte minden agrárterméknél alacsonyabbak —, hanem attól is, hogy mi mekkora ráfordítás árán vagyunk képesek az adott árut előállítani. Mert számítások bizonyítják, hogyha a sertés nedvesen tartósított kukoricát kap, akkor kilogrammonként egy forint ötven fillérrel kisebb a hús előállításának költsége. Ez azonban nemcsak elhatározás kérdése, szükségeltetik ekkor a nedves tárolás anyagi, műszaki feltételeinek megteremtése is. Ugyancsak csökkenti a sertéshizlalás költségeit az olcsó húspéppel történő takarmányozás. E módszerrel hizlalják például a sertéseket a Felső- babádi Állami Gazdaságban. A világban tapasztalható értékesítési nehézségek miatt úgy tűnik, más országokban is mérséklődik a sertéshizlalási kedv. A csekély tőkével rendelkezők abbahagyják a termelést. Akinek viszont van tőkéje, van kitartása; képes átvészelni a nyomott árak időszakát, annak zsebében a nyerőlap. Mert amikor az árak újra emelkedni kezdenek, neki akkor is van áruja — hiszen termelőképessége érintetlen marad. Ezek közé tartozik a tápióbicskei Április 4. Termelőszövetkezet, ahol a nehezebb körülmények ellenére is korszerűsítették a nagyüzemi sertéstelepet. H osszan lehetne sorolni a tennivalókat, és azokat az okokat, amelyek nehezítik a termelőkedvet, nem utolsósorban hátráltatják a húsexportot. S hosszú lenne azoknak a listája is, akik sokat tehetnének azért, hogy kedvezőbbre forduljon állattenyésztésünk ügye. A szándék, az akarat nem elég. Célirányos tettek kellenek, mert csak akkor gyorsulhat fel a kívánatos ütemre egy olyan folyamat, amelynek felerősítésében az ország és Pest megye gazdasága egyaránt érdekelt. Bóna Zoltán _________J Ké nyelmes, sportos cipők Albcrtirsán a Haladás Cipőipari Szövetkezet üzemében ez évben mintegy 29 ezer pár cipőfelsőrészt készítettek. Jelenleg férfi bokacipőket gyártanak, amelyek tetszetősségük mellett kényelmes járást biztosítanak viselőjüknek. Képünkön Mester Mihályné á cipők kérgeit ragasztja össze líancsovszki János felvétele hi Országos Békeianács állásfoglalása Táiíiogafpfc a javaslatot Berecz János az ünnepi ülésen Városavató Tiszavasvárüjan SíRADA-öiiettel sztrádát Aszfaltfőzés — biogázzal
