Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-22 / 18. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1986. JANUÁR 22., SZERDA Felkészítik a testületet Felelősséggel foglalnak állást Döntöttek 150 millió forint sorsáról Hz Arany János Múzeum régészeti tevékenysége 1985-ben Ásatásokról, leletmentésekről Aki meghívottként részt ve­hetett már — mint e sorok írója is — a Ceglédi Állami Tangazdaság vállalati taná­csának ülésén, meggyőződhe­tett róla, hogy tevékeny tes­tületet kapott partnerként a vezetés, amely energikusan, a közösség érdekeit szem előtt tartva folytat vitát, vélemé­nyez, adja beleegyezését, s ha úgy ítéli meg, mond nemet is a szóban forgó fontos kérdé­sekben. Határszemlén Sárközi Ferenc, a CÁT ter­melési igazgatóhelyettese, egy­ben a vállalati tanács elnöke, eddig két alkalomma! kormá­nyozta a hullámzó vizeken a testület hajóját. Az utóbbi al­kalommal reggeltől késő dél­utánig tartott a sok fontos napirendi pontot megvitató értekezlet, s végül elégedetten állhatták fel az asztaltól, mert sikerült mindent legjobb lelki­ismeretűk szerint elrendezni. A tanács elnökétől kaptunk képet az új vállalatvezetési forma eddigi tapasztalatairól. Sárközi Ferenc elmondotta, hogy először a szervezeti és működési szabályzatot hozták létre. Megtörtént az igazgató- választás — amiről annak idején lapunkban is hírt ad­tunk —, majd a huszonhat fő­ből álló tanács tagjai tavaly nyáron kétnapos határszemlén vettek .részt. Nagy szükség volt erre induláskor, hiszen rendkívül kiterjedt, tagolt a CÁT területe. Lehet, hogy aki Csemőben dolgozik, nem is­meri a nagykőrösi vagy a törteit körülményeket, mint ahogy az újszilvási vagy a cifrakerti tanácstag sem jár­tas például a feldolgozóban vagy, az erdészetben. így al­kalmuk volt valamennyi ke­rülettel alaposan megismer­kedni. Megalapozottabban tud­nak állást foglalni, döntést hozni. A törvény előírása szerint évenként legalább kétszer kell ülést tartania a tanácsnak. Egyszer a mérleget és a ter­vet kell jóváhagynia, egyszer az év végi várható eredményt kell körvonalazni, továbbá megtárgyalják a következő esztendő elképzeléseit. Két változat A november derekán tartott összejövetelt alapos előkészü­letek előzték meg. Indokolt volt a körültekintés, hiszen az 1986-os fejlesztésekről kellett dönteni, ami egyúttal a hete­dik ötéves terv része. Két al­ternatíva készült. A gazdaság- fejlesztés céljait egy dina­mikus beruházási program ke­retei között vázolták fel, je­lentős hitelfelvételt kilátásba helyezve. Ezzel párhuzamosan kiadtak egy szolidabb, főleg saját erőre támaszkodó, keve­sebb hitelre alapozott prog­ramjavaslatot is. Ezék meg­felelő vitaanyagul szolgáltak. Mindenki időben megkapta az írásbeli előterjesztést, volt mód tanulmányozásukra. Részletesen megvitatták mindkét elgondolást, A tanács­tagok nagyon aktívan, sokszor parázs vita közepette ütköz­tették a véleményüket, de vé­gül egységes döntést hoztak. Összesen 22 határozatot hoz­tak ezen az ülésen. Az ered­mény: meghatározták a válla­lat 1986. évi stratégiáját. Tisz­tázódtak a tervcélok és a be­ruházási elképzelések. A fejlesztéssel kapcsolatban kompromisszumos megegyezés született. A szerényebb el­képzeléseket választották, hi­telfelvétellel. Szigorúan meg­szabták, hogy csak termelés- bővítő vagy minőségjavító be­ruházásokról lehet szó. Ki­kötötték, hogy az 1985-ben megkezdett áthúzódó munkák az idén fejeződjenek be a megszabott költségszinten, gyors üzembe helyezéssel. A gépvásárlásra 21 millió forin­tot fordíthatnak. A gépkapa­citásnak nem kell növeked­nie és arra is vigyázni kell, hogy az alkatrészköltség se legyen nagyobb. Kiemelt program az idén a hibridüzem 27 millió forintos rekonstrukciója. A csemői sertéshústermelő kombinátra 15, a cifrakerti sertéstelepre 5 millió forintot költenek. Je­lentős tényező, hogy a csemői sertéskombináthoz — 24 mil­lió forint felhasználásával — megérkezett a földgáz. Kecskéscsárdán artézi kutat fúrnak, újabb hulladéktüze­lésű Agroláng kazánokat állí­tanak be. Nagykőrösön és a törteti erdészetben is ilyenek­kel fűtenek ezentúl. Kérdőjelek A dolgozók ■ lakásépítési alapjára évi egymillió forintot hagytak. Eldöntötték, hogy a ceglédberceli Egyetértés Tsz területén 75 hektáron szőlőt telepítenek, amelyet a tsz- tagok és a CÁT dolgozói szak­csoport keretében művelnek. A szárazság miatt a hibrid­üzem nem tudta teljesíteni a tervét, ezért a partner gazda­ságokba (Tiszaföldvár, Mező­túr, Héki Állami Gazdaság, Öcsöd, Kunszentmárton, Duna- vecse, Tószeg) 15 millió forint értékben öntözőberendezéseket helyeznek ki. Az idén vezetik be a föld­gázt a csemői lucerna- és vetőmagfeldolgozó üzembe, összességében 150 millió fo­rint sorsáról döntött a válla­lati tanács. Állásfo’glalása alapján a nagykőrösi sertés­telep működését átmenetileg szüneteltetik. Legközelebb feb­ruárban ülnek össze az 1985- ös mérleg és az 1986-os tervek jóváhagyása végett. Sárközi Ferenc elmondotta, hogy tanulnak még, mert nincs nagy gyakorlatuk, de már most is nagy felelősség­gel hoznak határozatokat, s ezek jól szolgálják a vállalat stratégiáját. A MÉM mérnök- továbbképző keretében a vál­lalati tanács működésével kapcsolatban kétnapos foglal­kozást tartanak február 5-én és 6-án a testület tagjainak. Sok olyan kérdés van, ami még országos viszonylatban sem tisztázódott, mint pél­dául az, hogy a korábbi hie­rarchiához viszonyítva hogyan alakul a vállalati tanács és a szakszervezet kapcsolata, hol kezdődnek és érnek véget a hatáskörök. Miben kötelező az egyeztetés, bizonyos témák felvetését ki kezdeményezi? Jó lenne a hatásköröket és az illetékességet mihamarabb el­rendezni. Ma még korai lenne arról beszélni, hogy a vállalati ta­nács tagjait minden esetben jól választották-e a kollektí­vák. de a jövőben az eddigi­hez hasonló cselekvőkészséget, kritikai szellemet várnak tő­lük, amit a munkában fel­használhatnak a vezetők. Sárközi Ferenc arra is fel­hívta a figyelmet, hogy a tan­gazdaság életében jlyen korán (előző év novemberében) még nem álltak készen a következő év tervjavaslatai és a válla­lati stratégia nem rajzolódott ki olyan pontosan, mint most. Így tudták a kerületek is el­készíteni a maguk terveit ja­nuár derekára. További teendő, hogy a vál­lalati tanács összejövetelein rövidebben, határozottabban tudjanák dönteni. Fontos a határozati javaslatok ponto-. sabb előkészítése, éppen ezért törekedni kell még teljesebb anyagok összeállítására. Tamasi Tamás A törüli sít emlékére A Turini Százas Küldöttség műzeumbarát köre a turini út 109. évfordulója alkalmából díszközgyűlést rendez a város­háza dísztermében január 23-án, csütörtökön* délután fél 6-ékor. A szabadságharc nép­szerűsítői címmel dr. Szomorú István tart előadást. Kossuth és a 48-as külpolitika kérdés­körét Erdődy Gábor történész ismerteti. Befejezésül a Vas­utas Dalkar műsora hangzik el. Szombaton Süni klói), óriáskígyóval Január 25-én, szombaton délelőtt 10 órától tartja fog­lalkozását a Süni klub a ceg­lédi Kossuth Művelődési Köz­pontban. Az összejövetel ér­dekességének ígérkezik az a bébi óriáskígyó, amelyet Palla András állatbarát hoz el fő­városi otthonából. A gyerekek megismerkedhetnek a terrá­riumbán tartható állatok gon­dozásával. Az érdeklődők a számítógépet is kipróbálhat­ják, amely ugyancsak hasznos — és játékos — ismeretszer­zést kínál. < * Év végén, új év elején mér­leget készítettünk a nagykő­rösi Arany János Múzeum ré­gészeti tevékenységéről. Álta­lában minden múzeumi szak­mai munka négy részből: gyűjtésből, konzerválásból, restaurálásból és nyilvántar­tásból, illetve feldolgozásból áll. Mivel a régészetnek leg­inkább a gyűjtőmunkája (ásatás, leletmentés) áll az érdeklődés homlokterében, el­sőnek ezt részletezem. Közismert tény. hogy mi­lyen nagy szerepe van a régé­szet tudományában a vélet­lennek. Egyrészt esetleges a föld mélyében rejtőző emlé­keknek az odakerülése, más­részt véletlenszerű ezeknek századokon át való megmara­dása és felszínre bukkanása. Idei ásatásunk' tárgya is vé­letlenül látott napvilágot Nagykőrös—Száraz dűlőben, még 1984 novemberében. Mélyszántáskor Erdősítést megelőző mély­szántáskor talált leletekről tett bejelentést Erdei Károly er­dészeti főágazatvezető. Elő­ször rövid próbaásatással vizs­gáltuk: mit lehet és egyálta­lán érdemes-e még kutatni a szántás után. A kérdésre egy­értelmű igen volt a válasz, ezért az idén majdnem 4 hó­napig tartó leletmentő ásatás­sal folytattuk a munkát a lajosmizsei határ közelében. Őskori, szarmata, avar, és X—XII. századi objektumok és tárgyak kerültek újra nap­fényre az ásó nyomán. Az eddigi vizsgálódások sze­rint az avarkori és a X—XII. századi temetkezések a legje­lentősebbek. Ez a megállapí­tás egyaránt érvényes a lele­tekre (aranyozott bronz és ezüst övveretek, hajfonatdí- szek, gyöngyök, fegyverek, munkaeszközök stb) és a kü­lönböző. jelenségekre (sírrab­lás, egy-egy ékszer, fegyver viseletének módja), temetke­zési szokásokra (koporsó, ha­lotti kerevet), nagyobb össze­függésekre (a temető „benépe­sítésének” rendje, különböző korszakokból származó teme­tőrészek kapcsolata). A modern régészettudomány ugyanis nem elsősorban arra törekszik, hogy minél több és szebb lelet kerüljön a múzeu­mi raktárakba, hanem arra, hogy a régmúlt korok emlé­keit eredeti helyzetükben és állapotukban kutassa, megál­lapíthassa azok egymáshoz fű­ződő kapcsolatait. Csak így lehet hozzávetőlegesen re­konstruálni a mindenkori em­ber hétköznapi életét, szoká­sait. társadalmi kapcsolatait, azaz történelmét. A Nagykőrös—Száraz dűlői avarokról az eddigi kutatá­sok szerint megállapítható. hogy a VII. század második felében, harmadik harmadá­ban éltek, a korabeli társa­dalomban jelentős helyet töl­töttek be és leszármazottaik talán megérték Árpád ma­gyarjainak IX. század végi honfoglalását. Eddig mintegy ezerkétszáz .négyzetmétert kutattunk át. Ilyen nagy terület tüzetes vizsgálatát 4 hónapi munká­val nem lehetett volna elvé­gezni gépi segítség nélkül. Ennek megszervezésében tá­mogatott az MSZMP Nagykő­rös Városi Bizottsága és az Arany János Mgtsz vezető­sége. Bejelentések Sok esetben nem ásatások, hanem különböző mezőgaz­dasági munkák, építkezések, csatornázások hoznak felszín­re értékes leleteket. Ezekben az esetekben válhat a múlt iránt érdeklődő kötelességtu­dó ember a régész segítőtár­sává úgy, hogy az útjába akadt, vélhetően régi tárgyak­ról értesíti a területileg ille­tékes múzeumot. A nagykő­rösi Arany János Múzeum gyűjtőterülete Nagykőrös és — ez évtől — a volt dabasi járás. 1985-ben Nagykőrösről a következő leletek kerültek gyűjteményünkbe: őskori edénytöredékek Homolytájá- ról, a Szurdok és Pocok dűlő­ből, Alsójárásból; szép szarma­ta sírleletek (gyöngyök, ru­hakapcsoló tűk, ezüstözött bronz tükör stb.), Gógányból; Árpád-kori pénzek a Száraz dűlőből és Csikvárból; közép­kori templom körüli temetke­zések a református templom közeléből, őskori és XV—XVI. századi kerámia a városköz­pont különböző részeiből. Akik ajándékozták vagy felhívták figyelmünket rájuk: Bujdosó Dénes, Erdei Károly, Fabók István, Ferkó Gyula, Kovács László, Kovács Tibor, dr. Ku­lin Sándor, Molnár Elekné, Pap István, ifj. Pap István, Rácz István, Soós Attila, Sza­bó Géza, Szabó Márk, Szera- fin István, Szécsény Balázs, Szényei Zsigmond. Sz. Tóth László, Vancsa Mihály. (Zá­rójelben persze: azokról is lehetne „fekete listát” össze­állítani. akik fittyet hányva a bejelentési kötelezettségnek, anyagi hasznot remélve kufár- kodnak történeti emlékeink­kel ...) Bár csak ez évtől munka- területünk a volt dabasi já­rás. már három leletbejelen­tés érkezett onnét. Faragó István tatár szentgyörgyi bronzkori településre. Győrfi Imréné az alsónémedi katoli­kus templom melletti régi te­mető nyomaira, Czagány László több lnárcs környéki középkori lelőhelyre hívta föl a figyelmünket. Remélhetőleg 1986-ban megsokszorozódik erről a vidékről is az Arany János Múzeumba érkező be­jelentések száma. Terepbejárások Külső régészeti munkáknak az utóbbi évtizedekben általá­nossá vált fajtája a topográ­fiai terepbejárás. Nem lehet minden lelőhelyen ásatást vé­A dánszentmiklósi nyugdí­jasok klubja egy hónap múl­va ünnepli megalakulásának második évfordulóját. Az első évben csak mint másodhege­dűs segítettem a klub munká­ját. A második évben azon­ban már a klub első , számú irányítójaként egyengettem útjukat, szerveztem program­jaikat. A népművelők általá­ban a többi embernél jobban örülnek a kitüntetésnek, ju­talomnak, mert tudják, hogy munkájuk eredményét nem lehet számokkal, adatokkal mérni. A múltkor betegségem miatt hetekre ágyba kénysze­rültem. Változó, hogy ki ho­geznl, de tudni róluk szinte elengedhetetlenül szükséges a tudomány számára. Ezért a régészeti topográfia célja egy- egy település, megye, vagy akár egész ország valameny- nyi lelőhelyének felgyűjtése. Ezt a roppant idő- és munka- igényés feladatot 1973-ban kezdték meg a Pest megyei szakemberek, együttműködve az MTA Régészeti Intézetének munkatársaival. Erőfeszíté­seik első gyümölcse a Dunán­túlra eső megyerész feldolgo­zása, Magyarország Régészeti Topográfiája 7. köteteként a közeljövőben megjelenik. Nagykőrös és környéke min­den zegét-zugát bejárta már, egyszer dr. Balanyi Béla, a múzeum tudományos munka­társa 1949. és 1981. között. Űjabb nagyarányú terepren­dezések és az egyre intenzí­vebbé váló mezőgazdasági művelés miatt szükséges en­nek a munkának részbeni megismétlése, amit évek óta folyamatosan végzünk. 1987-től tervezzük a volt dabasi járásban megkezdeni a topográfiai terepbejárásokat. Minden bizonnyal e vidék régészeti szakirodalmának számtalan „fehér folt”-ját si­kerül majd felszámolni ezzel. Restaurálások Ásatáson gyakorta kérdezik a látogatók: Mit csinál a ré­gész. ha éppen nem ás? A szo­kásos válasz: részletes doku­mentációt készít az ásatásról, nyiltvántartásba veszi és res­taurálja a leleteket, végül tu­dományos vagy ismeretter­jesztő tanulmányban feldol­gozza azokat. Ez így elmond­va rendkívül egyszerű, végig­csinálni azonban csak ritkán sikerül zökkenőmentesen. A nagykőrösi múzeumban — akárcsak Magyarországon másutt is — gondot okoz a raktározás. Az Arany János Múzeumnak nincs régészeti raktára, ezért a dobozolt lele­teket legtöbbször oda tesszük, ahol éippen hely van. Ilyen körülmények között nem le­het normális raktári rendet kialakítani, s sokszor órákat kell eltölteni egy-egy lelet megkeresésével. Ugyanakkor feltétlenül eredményként könyvelhetjük el. hogy 1986- tól restaurátora lesz a mú­zeumunknak. Mivel a régésze­ti gyűjtemény mintegy 90 szá­zaléka restaurálatlan, óriási lemaradást kell pótolni ezen a téren. E mostoha körülmények el­lenére is szerénytelenség nél­kül állíthatjuk, hogy tudomá­nyos feldolgozások, publiká­ciók készítése terén az ország első múzeumai közé tarto­zunk. Évkönyveinket, mono­gráfiáinkat — köztük az 1984- ben megjelent régészeti köte­tet is — Leningrádtól Wa­shingtonig ismerik a szakem­berek. Nemzetközi vándorki­állítások révén pedig az Arany János Múzeum régé­szeti gyűjteményének legszebb ^arabjait _ az 1981-ben lelt avar .aranykard jelenleg Nürnbe’rgben van kiállítva — közelről is megismerheti a külföld. Reméljük, hogy ezekhez ha­sonlókat rejt még magában a föld gyűjtőterületünkön. és azt is. hogy ezek ásónk út­jába akadnak. Simon László gyan tűri betegségét, jóma­gam bizony kissé türelmetlen vagyok. S hogy 3 hét után miért váltam türelmessé és bizakodóvá? Mert úgy érzem, hogy a népművelők legszebb kitüntetését kapom, . nyugdí­jasklubom tagjai felváltva lá­togatnak. hozzák a csodaszép virágot, és a biztató, meleg szavakat: Ne féljek, hamar meggyógyulok és ők nagyon várnak vissza, hiányzóm ne­kik, Lehet-e szebb jutalma egy népművelőnek? Király Józsefné könyvtáros ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Mari levele Marikám! — nyitott be széles ajtóval Lidi néni a kert végében meghúzódó csöppnyi, ám barátságos albérleti szobába. Hivata­los leveled érkezett. Nézd csak! Mari elvette a leve­let és az asztalra tette. Nem akarta a csupafül Lidi néni előtt felbontani, pedig igen kíváncsi volt a tartalmára. Mindenféle apró dolgok­ról beszélt a Mari, arra számítva, hogy majd csak megszabadul a lakásadójá­tól. De az nem tágított, és hajtogatni kezdte: Mari­kám! Olvassuk már el azt a levelet! Mit tehetett mást, hát most is, mint már annyiszor, engedett. Tisztelt igénylő! Hiva­talosan értesítjük, hogy la­kásigényét még ebben az évben ki fogjuk elégíte­ni.” Mari csak lesett. Káp- rázik a szeme? Nem tudta a hivatalos szöveget jól megjegyezni, csak azt ér­tette meg, hogy vége lesz rövidesen a tizenöt éve tartó albérleti nyomorgá- sának. Kitört belőle a sí­rás. Először csak szipogott, majd hangos, szaggatott sírásra váltott át. De jó lesz! — gondolta, mert már kibírhatatlannak érezte Lidi néni önző féltékeny- kedését. amivel mindenki­től elszigetelte és valósá­gos albérleti börtönbe zár­ta. A rá sáakadt nagy örömtől egyre csak sírt meg sírt. Mi van abban a levél­ben, hogy így kell siratni? Várta a választ a Lidi né­ni, de mivel Mari gondo­latai már az új lakás kö­rül forogtak, nem tudott kíváncsiságára féket rak­ni, és egy gyors mozdulat­tal kikapta a levelet Mari kezéből. Jé, hát te megka­pod a lakást?! — rémüldö­zött. Istenkém, miért versz te állandóan engem? Olyan szépen megvoltunk mi a papával meg veled. Ugye így van, Marikám? Most miért akarsz itthagyni minket? De ezt már sírva, zokogva kérdezte. Tudod, nem az a havi ezerötszáz hiányzik majd, hanem hogy elveszítünk, amikor mi saját gyerekünknek hit­tünk és, úgy is bántunk ve­led. Ömlött a könnye és összekeveredett a Mari szeméből lefolyó könnyek­kel. amikor egymáshoz szorították az arcukat. Kiss Sándor Olvasónk írja Gyógyulást hoz a törődés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom