Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-21 / 17. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX.,ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 198Ű. JANUÁR 21., KEDD Hazai igények, külföldi piacok Filmek a világ mintíen iájára Az új gépsor februárban már termel A társalgóban ... í Egyik legismertebb gyá- ^ runk nemcsak a városban, £ hanem hazánkban és kül- ^ töklón is a Forte, ahol a ^ minap tartották a munkás- ^ gyűlést. A fórumon részt vett Pálmai László, a vá- í rosi pártbizottság titkára is. Dr. Lenyó László igazgató arról számolt be a jelenlevők­nek. hogy a gyár dolgozói, ki­magasló teljesítményt értek el a hatodik ötéves tervben. , Az elmúlt öt esztendőben fotópapírból több mint harmincmillió négyzetmé­tert, filmhő! pedig 6,6 millió négyzetmétert gyár­tottak. Árbevételük összesen 5,5 mil­liárd forint volt. Helytálltak a külpiacokon is: több mint öt­venkét millió dollár értékben tőkés országokba, és csaknem 29 millió rubelért szocialista országokba szállították az üzem termékeit. > Nemcsak a termékek muta­tói javultak, haném emelke­dett a dolgozók fizetése is. Míg 1930-ban 45 ezer 185 fo­rint volt az átlagkereset, ez 1985-ben már elérte a 74 ezer 200 forintot. - A tavalyi évet értékelve dr. Lenyó László elmondta« hogy a tőkésexporttervét túltel­jesítette a vállalat, a rubel el­számolású viszont valamivel elmaradt a tervezettől. Maxi­málisan teljesítették a belföl­di megrendeléseket is. Legeredményesebb terme­lő részlegük tavaly a bu­dapesti színesiabor volt, ahol 450 ezer tekercs fil­met hívtak elő a szakem­berek. A gyár várhatóan 170 millió forint nyereséggel zárja az 1985-ös évet. Ennek az ered­ménynek köszönhetően a dol­gozók csaknem tíz százalékkal vihettek több fizetést haza. mint 1984-ben. Tovább javul­Országszerte emelkedik az OTP-nél vezetett átutalási be­tétszámlák száma, ahová a fi­zetés .vagy egy része átutal­ható, és ahonnan az esedékes számlákat a takarékpénztár kiegyenlíti. Vácott és a váci OTP-fiók területén levő több mint harmincezer család kö­zül csak 2512-nek van átuta­lási betétszámlája, közülük is csak 394-en utalják át fizeté­sük egy részét. A többiek munkaidőben vagy szabadságuk alatt hosz- szú sorban állnak a posta és az OTP pénztárai előtt, hogy fizetési kötelezettségüknek eléget tegyenek. Innen elmen­nek az ÉDÁSZ-hoz. a TIGÁZ- hoz sorba állni számlájuk ki- egyenlítése miatt, vagy laká­sukon várják a díjbeszedőket, a postást, hogy egyéb számlá­jukat, s az újságok előfizetését is rendezzék. — Mi lehet az érdektelen­ség oka? Az OTP propagan­dája nem megfelelő? — tet­tük fel a kérdést Endrődi Im­rének, az OTP váci fiókja ve­zetőjének. — Én másban látom a hibát — felelte Endrődi Imre. — Ko­rábban több átutalási betét­j számlával rendelkező ügvfe- í»' ifink vólt, de pár hónappal ez­tak á munkakörülmények, a szociális helyzet. Nagy gondot fordítottak a műszaki fejlesztésre. A gyár több éve üzemelő öntözőbe­rendezései már elavultak. Ezért olyan gépekre cserélik azokat, amelyek megfelelnek napjaink korszerű technikai színvonalának. Az évekkel ez­előtt megkezdett beruházás egyik döntő láncszeme az ön­tési technológia korszerűsítése volt. Az új gépsor várhatóan már február első heteiben fo­lyamatosan termel. A világ- színvonalon álló berendezése­ken kezdetben fotópapírt, ké­sőbb filmet is fognak gyárta­ni. A rekonstrukció befejezé­sével nemcsak a mennyiség növekszik, hanem a termékek minősége is javul. Nagymértékben befolyásol­ják a gyár eredményességét az energiaköltségek — hangsú­lyozta az igazgató. Példaként elmondta, hogy tavaly 80. ezer köbméter ivóvizet használt fel a vállalat, aminek köbméte­réért négy fqrint nyolcvan fil­lért fizettek. Hasonló a hely­zet az ipari víznél is, melyből az elmúlt esztendőben össze­sen 225 ezer köbméter fogyott el, köbméterenként 12 forint 80 fillérért., A pozitív tények ellenére ilyen energiaköltségekkel égyre nehezebb eredmé­nyesen gazdálkodni. De nemcsak emiatt nem volt felhőtlen a gyár életében az 1985-Ós esztendő. Többször za­varták a termelést az anyiag- és alkatrészellátási gondok, s miattuk a kényszerű átprog­ramozások. Milyenek a kilátások 1986- ban? — tette fel a kérdést dr. Lenyó László, majd válaszol! is rá: az új beruházással ma­gasabb lett a műszaki színvo­nal. Növelik a nagyobb értékű termékek részarányát, folytatják a termékszerke­előtt két vállalat téves szám­lázásai miatt zavarok kelet­keztek. Az ügyfelek előbb minket kerestek panaszukkal. Elmagyaráztuk, hogy nálunk nincs lehetőség a vállalatok számlázásainak ellenőrzésére, ott reklamálják, ahol a szám­lát kiállították. Válaszul az ügyfelek meg­szüntették a betétszámlájukat. Indok: ha a téves számlát a lakásukra kézbesítik, annak kifizetését megtagadhatják, de így csak futhatnak a pénzük 'után. A hibás számlázások miatt nemcsak ügyfeleink, de dolgozóink idegei is kezdték felmondani a szolgálatot. Tu­domásunk szerint azóta nincs már annyi panasz, a lakosság mégsem veszi igénybe szinte ingyenes szolgáltatásainkat, mondván: Az embert egyszer lehet becsapni, utána már óva­tosabb lesz. Érdemes elgondolkozni azon. hogy a felelőtlen munka mi­lyen zavarok lavináját, hullá­mát indíthatja el. A rosszul dolgozó hibájának kijavításá­hoz sokkal több idő és ener­gia szükséges, mint amennyit a lelkiismeretesen végzett munkára fordított volna Ezenkívül vállalatának jó hír­nevén is csorba esett. M. Gy. zet fejlesztését. A külön­böző termékek jelentős ré­szét az idén is exportál­ják. 1986-ra 130 millió forint nye­reséget terveznek. Énnek el­éréséhez nagyobb szervezett­ségre, a takarékossági intézke­dések sorára, és a munkafe­gyelem megszilárdítására lesz szükség. A Vendéglátó- és Kereske­delmi Szakmunkásképző Inté­zetben negyvennégy első- és másodéves tanuló vállalkozott arra, hogy a „Ki tud többet a Szovjetunióról?" iskolai vetél­kedőn részt vegyen. Tanárok és diákok egyformán izgalom­mal készültek a versenyre. Tanulmányozták a Szovjetunió című folyóirat elmúlt időszak­ban megjelent lapszámait, a történelemkönyveket és más olyan irodalmat is, amelyek bővítették ismereteiket a Szov­jetunióról. A tanári kar szim te minden tagja lelkesen és önzetlenül vállalta Bózsa Je­nöné tanár, az iskola MSZBT- tagcsoportjának vezetője fel­hívására a felkészítést és le­bonyolítást. A játékban könnyebb és ne-' hezebb kérdések egyaránt sze­repeltek. A tanulók könnye­dén ismerték fel áz informá- e'iós játékban a híres szovjet akadémikust, Szergej Ilju- csint, aki a repülőgépek ter­vezésében ért el világraszóló sikereket. Szinte minden csa­pat bizonyította, hogy hallott, olvasott már Zsanna Bicsevsz- kaja gitárművészről, Valért) Plátnyikov fotóművészről, Mi­hail Szavickij festőművészről. Nagyobb fejtörést, még több ismeretet igényelt a „Lóugrás­sal az eredményig” című já­ték. Ebben nem születtek' ki­emelkedő eredmények. Nehe­zen találták ki Atekszandr Pe- részvet orosz hadvezér nevét, aki 1380-ban, a kulikovári csa. tában harcolt a tatár-mongol csapatok ellen. Ugyancsak ke­vesen ismerték Jean Kross észt nemzetiségű írót. A riporterjáték nagy izgal­mat okozott. Sok ismeret, ügyesség, gyors reagáló- és be­szédkészség egyaránt szüksé­ges volt ahhoz, hogy eredmé­nyesen szerepeljenek a csapa­tok, érdekes, jó .riportok ké­szüljenek. Sok információt tudtak meg e játék keretében A. Jefimov repülőmarsallról, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének helyetteséről, Na­talia Szmirnova művészettör­ténészről és más neves szovjet emberekről. j A 11 csapatból a 2. számú, az I. f. eladói osztály csapata (Danié Zsuzsa, Csákvári And­rea, Csörögi Andrea, Greff Beáta) került az első helyre. Győzött mind a 44 szakmun­kástanuló és mindazok a kö­zépiskolások, akik városunk­ban részt vettek ezen a dél­utánon a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” ez évi verse­nyén. Hogy kik képviselik vá­rosunkat a területi, megyei és reméljük, az országos verse­nyen, még nem tudjuk, azt vi­Fonalgyártó szakmunkások­nak készülnek azok a lányok — az idén 60-an —, akik a Pamutfonóipari Vállalat váci gyárában tanulják a szakmát, s a gyár leányotthonában lak­nak. A szállodarendszerű ott­hon kifogástalan körülménye­ket biztosít a pihenéshez, a szabadidő hasznos, tartalmas- eltöltéséhez. Jelenleg — ál­lamközi szerződés alapján — 26 vietnami lány is itt ismer­kedik a szakmával. Mint ké­pünkön látható, szemmel lát­hatóan jól érzik magukat, s nemcsak szűkebb környezetük, szont igen, hogy hasznos, sok­irányú ismeretek birtokosa lett több száz váci diák. — lie 1960-tól 1968-ig a Fonó az NB II-ben játszik. Játékereje, tudása egyre nő, két ízben ,is elnyeri a Balaton Kupát. 1981- és 62-ben. A csapat vezetésé­ben és játékosállományában több változás következik be: Gendur Pál edzőt 1962-ben Földi Károly, majd őt egy esz­tendő múlva. 1963-ban, Sziko- ra Gusztáv váltja fel. A játé­kosok között pedig játékra je­lentkezik a kisebbik Török fiú, a későbbi edző: Török Gábor. Ahogy hozzátartozik a Fonó fogalmához Vuklovszki János és Szikora Gusztáv, úgy hoz­zátartozik a két Török: Sándor és Gábor személye is. Sanyi­nak bizonyos napokon nem le­het gólt lőni, Gabi minden meccsen gólokat lő. Indításból, betörésből, átlövésből elsül Gabi „slutyis” keze. Szikora Gusztáv távozása után évekig ő viszi hátán a Fonót. 1978-ig, tizennyolc éven keresztül tag­ja a Fonó kezdő csapatának. 1962-ben leszerel Baracsi István, aki játékosként a Gép­ipari Technikumban, majd a Váci Kötött kispályás csapatá­ban szerepelt, katonaideje alatt a Kaposvári Honvéd já­tékosa volt. Kleiner Feri mel­lett „Buló” a másik mókames­ter, de ha kell, nagyon kemény védő és ragyogó átlövő is. Másik új játékos Vértesi Já­nos, a „Tüzes”. Becenevét még az anyaegyesületéből, a Váci Spartacusból hozta magával. Minden bizonnyal gyorsaságá­ra, lendületére utalva szerez­te. Kitűnő irányító, ragyogóan szervez, labdáinak „szeme” van, s betöréseiből számtalan gólt szerez. A későbbi NB I bés csapat stabil játékosa, Szi­kora Gusztávtól átvéve a sta­fétabotot, 1973—76 között a csapat játékosedzője lesz. A harmadik új szerzemény Fetrányi Ferenc, aki testvéré­vel Istvánnal együtt szintén a Spartacus csapatából érkezett a Fonóba Ragyogó kapus, ki­válóan ellensúlyozza Török Sanyit Nem „szálldos”, hanem megáll, hosszú karjaival bű­völi az ellenfél csatárát, külső­re maga a megtestesült nyuga­lom, Évek hosszú során .meg­bízható „portása” a csapat­nak. NB II-ben és NB I bében egyaránt 1969—72 között edző­je a Fonó ifistáknak. maid a Spartacus és a Híradás csa­patainak egyesülése után, a Váci Híradás Vasasnak edzője 1983 és 75 közötti években. Sajnos, ma már csak a róla elnevezett „Petrányi , Kupá­hanem a város is befogadta őket. Kép és szöveg: Hancsovszki János Január 21., kedd: Kádas Éva keramikusművész kiállí­tása az emeleti galériában. — 18 órakor a művelődési köz­pont 4-es termében , Időszerű politikai kérdések címmel TIT-előadás a KNF nőklub tagjainak. — A 47-es terem­ben ugyanebben az időben Bakonyvári M. Agnes beszél a képzőművészetről. Január 22., szerda: 16 óra­kor Játsszunk táncot! címmel foglalkozás a 37-es teremben. — 17 órakor a pedagógusklub vendégeként, a 4-es teremben ban” szerepel neve a váci ké- zilabdasportban. 1963-ban egyetlen új név a Fonó névsorában: Fehér Lász­ló, aki csak két éVet játszik a csapatban. 1964-ben játszik utoljára bajnoki mérkőzést Kleiner Ferenc. Ebben az esz­tendőben az ifjúsági csapat edzéseit Szigetvári Mihály, testnevelő tanár-vezeti. 1966-ban Pákozdi Imre a Dunakeszi Vasutasba igazol át, Sulyánszki Dezső befejezi ak­tív játékos . tevékenységét, a Forte női csapatának lesz edző­je, ezt a tevékenységet — maholnap húsz esztendeje — napjainkig végzi. Ki M róla? Közeledik március 15-e, egyik jeles nemzeti ünne­pünk. A napokban többen .iártak városunkban a sza­badságharccal kapcsolatos emlékek megtekintése és lefo- tózása végett. Szívesen vállal- Koztam a kalauzolásra. Nem akartam hosszú kerülőket té­ve elfárasztani őket, ezért először a szanálás alatt álló középvárosi temetőben nyug­vó Landerer Lajos sírjához mentünk, aki 1854. február 1-én halt meg városunkban, agyvérzés következtében, hir- telenül. A síremléket nem kellett keresnem, hiszen fél évszázada tudom a helyét, de a sírkőbe foglalt márványtáb­lát, amelyről idegenek is tud­ták, ki nyugszik a hantok alatt, nem találtam. Nem erő­szakosan távolították el, n-em törték össze, hanem szépen kifejtették a kőkeretből. Ez megállapítható. Talán valaki olvashatóbbá akarta tenni a szöveget és utána visszahe­lyezni. Bár így lenne. Papp Lászlóné csehországi él­ményeit ismerteti. — 18 óra­kor a 34-es teremben: a For­rás című folyóirat szerkesztő­ségi estje, a Madách Kör rendezésében. Január 23., csütörtök: 14 órakor a Vác Városi Fogyasz­tók Tanácsa idei első ülését tartja a párt- és tömegszerve­zeti székházban. — 17 órakor a Dunakanyar Eszperantó Csoport tagjai találkoznak a 4-es teremben. — 18 órakor az alkoholizmus káros hatá­sairól beszél dr. Sólymos Já­nos ideggyógyász főorvos a 47-es teremben. Január 24., péntek: Játszó­ház, kisdobosoknak a Radnóti Miklós Általános Iskolában. — Nagy B. István festőművész kiállítása a Madách Galériá­ban. — 18 órakor a Híradás- technikai Anyagok Gyárának ifjúsági klubjában Németh Péter Mikola tart előadást A csillagok világa és a költé­szet címmel ..............................-­Ja nuár 25., szombat: A Ha­jós Alfréd Üttörőház vezető­sége egynapos sítúrát szervez Doriovalyba. Megfelelő hó­viszonyok esetén síverseny Kemencén, a Vác Várdsi Ta­nács művelődési és sport osz­tálya, valamint a helyi sport­egyesület közös rendezésében. Január 28., vasárnap: 10 órakor a művelődési központ 22-es termében Havas Endré- né bábkészítési foglalkozást vezet. — 18-tól 22 óráig vi- deodiszkót rendeznek a büfé­előtérben. B. A. (Folytatjuk) FENYŐK ÉS KOSZORÚK Esténként, a korai nap­lemente után megelevene­dik a lakótelepi . „felsőbb szintű” élét: dísztelen, sö­tét árnyak zuhannak alá, s tompa puffanással érnek földet, aszfaltot a. kará­csonyfák, obsitos fenyők. Gurulnak még néhányat a szaloncukrok, csillagszórók, díszek nélkül oly csontváz- szerű fácskák, majd vala­melyik épület tövében megpihenve dermednek másnap délelőttig. Akkor jön értük a szemeteskocsi, markos emberek dobálják halomba az eddig oly becs­ben tartott, karácsonyillatú fenyőket. Most így, kopár árvasá­gukban nagyon egyformák ezek a fácskák, pedig más és más otthonok örömét őrizték csillogó estéken, csöndes éjszakákon. Gyer­meknevetés, asszonyboldog­ság, férfiöröm tanúi a tű­levelek, amelyek között most már csak drótdara­bok, megperzselt papir- fecnik éktelenkednek. Utaznak a fenyők, egy­más hegyén-hátán. össze­akaszkodott ágakkal, dö­cögnek a lófogat .kocsiján. Néha közéjük markol a vi­haros erejű szél. Vajon mennyi öröm. ne­vetés. boldogság maradt a falak között? ★ öregembert kísérünk utolsó útjára: a temető topped{ sírjai között kerül­getjük a bokaficamító. kő­keményre fagyott sártara­jokat. Elfojtott zokogás, meg­megmoccanó emlékezés hangjai csöndesítik a fagy­tól vörösre csípett kezű, sírásó férfiak mordulásait, akik nem éppen válasz­tékos szavakkal emlegetik a hidegei, s a kemény időt. Vagy tízen körbeálljuk a sírt. Emlékezünk az egy­szerű koporsóban nyugvó egyszerű emberre. Ki-ki helyére teszi a nyolcvan- éves múltat. Két kapa moz­dul, s hogy megvillan az élük, illendően feltör a zo­kogás. A szabálytalan gö­dör fölé szabálytalan föld­kupac türemlik, a fejnél gyalulatlan fakeresztet ékel rögök közé az egyik sírásó. A koszorúk óvatosan fekszenek egymás mellé. Egyik-másik kicsit fészke- lődik még, hadd látszód- jék szalagján a betű, a szó: ki küldte? Még egy ’ utolsó simoga- tás a kérges fakereszten, s aztán a temetőkapu felé indul a kis menet. Hangosabban hullanak már a szavak, s az özvegy is elteszi fekete szegélyű zsebbkendőjét. Megcsillan egy odafagyott könnycsepp. D. I. A. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) OTP kontra díjbeszedők A feEelőtienség lavinái Surányi János Ki tud többet a Szovjetunióról ? Lóugrássá! az eredményig A hét programjából Fogyasztók Tanássa \ A váci kézilabda 59 éve Xü. levét egy kupa őrzi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom