Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-21 / 17. szám

1988. JANUAR 21., KEDD 3 A tervidőszak kezdetén Célirányos tettekre van fi TMB'JFIZETES 01 RENDJE r um SS SZELES KORÚ PÁRBESZÉD A népgazdaság VI. ötéves terve a gazdasági fejlődés fő irányaként az egyensúlyi hely­zetnek, ezen beiül a külgaz­dasági7 egyensúlynak a meg­szilárdítását jelölte ki. Ez a feladat a gazdálkodás minden területén minőségileg jobb. rugalmasabb. hatékonyabb munkát követelt. A tervidő­szak utolsó esztendeje volt a tavalyi. Amikor minősítjük, nem hagyhatjuk figyelmen kí­vül, hogy a gazdálkodásban lényeges szigorodás követke­zett be. Sok más körülmény mellett nem kedvezett a hosz- szú tel, az energiakorlátozás. Annak ellenére, hogy a terme­lés és az export növekedése meghaladta az előző évi érté­ket, országosan nem érte el a tervezett szintet. így léptük át az 1986-os esztendő küszöbét, amely meg­határozó jelentőségű, hiszen megalapozza a. következő kö­zéptávú tervet. Az iparválla­latok feladata most jövede­lemteremtő képességük foko­zása, régi piacaik megtartása és a további exportlehetősé­gek felkutatása. Jó évet zártak Megyénkben szinte minde­nütt munkásgyűiéssel kezdték az évet. Így volt ez a Mecha­nikai Müveknél is, ahol a ne- ' kézségek ellenére jó évet zár­tak. Mint azt Kasza Károly műszaki igazgatótól megtud­tuk, a vállalat 104,5 százalék­ra teljesítette tavalyi tervét. Szocialista exportjuk maga­sabb a vártnál, s a tőkés kivi­telt 42,6 millió helyett 46,4 millióra teljesítették. A Szov­jetunióval 10 esztendeje fenn­álló kooperációs megállapodás értelmében számtanait festék? szóró gépeket és elektrolit konttéiiiátótok&tíí '02 utóbbi termeltek egyébként minden szocialista országban kereset­tek. Legjelentősebb tőkés pia­cuk az NSZK, ’’ ahová fémtö­megcikkeket exportálnak. A tavalyi eredméhyek alapján a vállalatnál 11 százalékos bér- fejlesztést valósítottak meg. — Az idei tervünk szerint a belföldre szánt termelés részaránya nő és jelentős fej­lődéssel számolunk a tőkés ex­portban is — tájékoztat a műszaki igazgató. — Említés­re méltó tény, hogy az 1986-os tőkés exporttervünk 70 millió forintot irányoz elő. Gondot az okoz, hogy jócskán meg­emelkedtek az alapanyag- árak és pontosan még az sem körvonalazódott, miként sze­rezzük be a szükséges import­anyagokat. Kevés a szakember A Pest Megyei Műanyag­ipari Vállalat nehéz körülmé­nyek között, de teljesítette ter­vét. A solymári gépészeti gyár — bár elsősorban szolgáltató tevékenységet végez —, 8,5 millió forintos önálló export­jával számottevő a vállalat életében. Jó minőségű mű- anyagipari szerszámokat érté­kesítettek Ausztriában és az NSZK-bím. — Az NSZK-beli Desma céggel kötött szerződés értel­mében a 8,5 milliónyi export 40 százalékát velük bonyolí­tottuk le — mondja Magyar Gáspár, a gépészeti gyár fő- ,mérnöke: — A partner elége­dett volt termákeinkikel, így az idén is szállítunk, ráadásul a tavalyinál valamivel többet. A tétel anyagigényét előrte tudjuk, így e területen nincse­nek beszerzési gondjaink. Ne­hezebb a helyzet az egyedi megrendeléseknél, mint ami­lyet a szintén az NSZK Kunstoftechnik, és az osztrák Lienn cég számára teljesítet­tünk. A gépészeti gyár szakember- hiánnyal küzd. Jó esztergá­lyosnak, marósnak, lakatosnak mindig nyitva az ajtó, de ke­vesen kopogtatnak. Nincs utánpótlás, mert az emberek *á4 * *jSöbfcí*n7 fizető helyekre igye­keznek ... Kilábalni a bajákból Súlyos gondokkal küzd a ■’Cement- és Mészművek, csak nagy erőfeszítések árán nem Magánkereskedőkre várnak Elsődleges a felújítás Tavaly több, már korábban elkezdett nagyberuházás feje­ződött be a belkereskedelmi hálózatban. Összességében mintegy 100 ezer négyzetmé­terrel bővült, s ma már meg­haladja a 8 millió négyzetmé­tert a kereskedelmi és ven­déglátó-hálózat. A kereskede­lemben elsősorban a nagyobb alapterületű üzletek részará­nya növekedett, míg a ven­déglátásban mind több a ki­sebb, hangulatos söröző, gyorsétkező, grillbár. Üj ven­déglátó láncok is kialakultak: A fővárosban már több City- grill, Krumplis Fáni-üzlet mű­ködik, s ha a tárgyalások eredménnyel járnak, MacDo- nald-hálózat is lesz. Az idei hálózatfejlesztési el­képzelések szerények, a válla­latok óvatosan terveztek, mert még nem tudják pontosan, hogy milyen anyagi források állnak majd rendelkezésükre. Ezért ebben az évben na­gyobb beruházást nem kezde­nek. Célul tűzték ki a háló­zat technikai színvonalának fejlesztését, s a Belkereske­delmi Minisztérium is szor­galmazza a felújításokat, hi­szen a bolthálózat mintegy háromnegyed része már el­avult. A technikai eszközök — például a hűtőgépek, pénz­tárgépek, bolti mérlegek — cseréje is sok helyütt sürgető feladat. A minisztérium eh­hez a korábbiaknál nagyobb központi támogatást nyújt az idén. Tervezik a Tüzép-telepek felújítását is, a legtöbb he­lyen ugyanis rendkívül mos­toha körülmények^ között ».olgáljak ki a tüzelő- és épí­tőanyagokat. A rendelke­zésre álló anyagi eszközö­ket elsősorban a szilárd út­burkolatok kialakítására, anyagmozgató gépek vásárlá­sára és az áru megóvását szolgáló építmények létesíté­sére fordítják. Korszerű vá­sárlási körülményeket nyújtó Fészek Áruház eddig 14 van, de számos szövetkezet is nyi­tott hasonló jellegű áruháza­kat. Tervezik a hálózat továb­bi bővítését, az idén azonban nem lehet számítani új léte­sítmény megnyitására. A kistelepülések bolthálóza­tának fejlesztése a tanácsok hatáskörébe tartozik. Az éh­hez szükséges anyagi eszkö­zök a szakigazgatási szervek rendelkezésére állnak, ám önállóan döntenek arról, hogy esetleg — a lakosság által is fontosnak ítélt — más célok­ra fordítsák azokat. A Belke­reskedelmi Minisztérium szá­mításai szerint az alapellátó hálózat az elkövetkezendő öt évben a kistelepüléseken, a peremkerületekben és a lakó­telepeken összességében 140— 170 ezer négyzetméterrel gya­rapszik. Számítanak arra is. hogy a magánkereskedők mind több üzletet nyitnak ezéken az ellátatlan helyeken, a működési engedélyek ki­adásával a tanácsok is erre ösztönzik őket. » A tervek szerint a kistele­pülések, a peremkerületek és az új lakótelepek mellett az üdülőkörzetek kereskedelmi hálózatát is tovább fejlesztik a hetedik ötéves terv idősza­kában. A konkrét elképzelé­seket a közeljövőben egyezte­tik. Ä PÁRTTAGSÁGGAL Az elmúlt év novemberében pártunk Központi Bizottsága — a kongresszus ál­lásfoglalásának megfelelően — határoza­tot hozott a tagdíjfizetés rendjének mó­dosítására. Tapasztalataink szerint párt­tagságunk c dokumentumot egyetértőén és megelégedéssel fogadta, mivel ugyanak­kor messzemenően figyelembe vette a kongresszusi előkészítés időszakában a kommunisták ezzel kapcsolatos reális ész­revételeit, konstruktív javaslatait. Minden jel szerint a Központi Bizott­ság tagdíjfizetésre vonatkozó határozata számtalan hasznos energiát lekötő feszült­séget felold, a párt életében fel-felbukka- nó vitát lezár. Elismerően szól arról a ta­gadhatatlanul fontos tényről, hogy pár­tunkban a tagdíjfizetési morál jó. A kom­munisták túlnyomó többsége jövedelmé­nek megfelelő mértékben, havonta rend­szeresen eleget tesz tagdíjfizetési kötele­zettségének. Mivel az elmúlt öt évben a párttagságunk nagy részének életkörül­ményei is nehezebbé váltak, ezért egyre szélesebb körben tették szóvá a tagdíj nö­vekvő összegét. lettek veszteségesek. Az öt gyár mindössze 100—150 mil­liós eredménnyel zárta az évet. Ennek hátteréről dr. Ju­hász László kereskedelmi fő­osztályvezető adott tájékozta­tást : — Tavalyi tervünkben négymillió 100 ezer tonna ce­ment termelésével számoltunk, e 'helyett 3 millió 672 ezer tonnával zártunk. Az export százezer tonnával lett keve­sebb, a részben helytelen bel­kereskedelmi igényfelmérés miatt. Azt az utasítást kap­tuk, hogy a belföldi szükség­leteket minden körülmények között ki kell elégítenünk, de a TÜZÉP-ek — a kereslet csökkenése miatt —, éppen 100 ezer tonnával kevesebbet rendeltek. A katasztrofális helyzeten már az sem sokat segített, hogy az időjárás de­cember végéig kedvezett az építkezőknek. Nőtt ugyan a cementigény, de ez már nem tudta pótolni az értékesítésben •mutatkozott lemaradást. A kereskedelmi főosztályve­zető véleménye szerint a CEMÜ gyárai közül viszony­lag kedvező helyzetben voltak a váciak. Itt összesen 931 ezer tonnát gyártottak, tízezerrel többet a tervezettnél. Az ok kézenfekvő: a gyár elsősorban a fővárosba szállít, s itt ke­vésbé csökkentek az igények, változatlanul a legnagyobb a felvevőképesség. A DCM váci gyára mésztermel ése is jobban alakult a vártnál, 150 ezer tonna helyett 177 ezer tonná­nyi hagyta el a gyárat. Ezzel a túlteljesítéssel sikerült pó­tolni a tatabányai gyár terme­léskiesését. — Sok még a bizonytalan­ság az idei esztendőt illetően — folytatja dr. Juhász László. — A TÜZÉP-ekfcel nem kötöt­tük meg a szerződést, mert tisztázatlan, hogy a rendelés tíz Áfószek áltál igényéit meny- nyiséget is magában foglalhat­ja-e, vagy sem. Exportra 100 ezer tonna cementet szánunk, de a pontos mennyiség a bel­földi kereslettől függ. Mint a fentiekből kitűnik: az iparvállalatok helyzete a VII. ötéves tervidőszak kezde­tén egyáltalán nem mond­ható rózsásnak. Olyan gazda­ságirányítási magatartásra és cselekvésre van szükség, amely megállítja az egyensúly 1985-ben bekövetkezett rom­lását, illetve visszafordítja ezt a folyamatot. Ez a termelés élénkülését, a célirányos piaci munka serkentését kívánja. Az intézkedések remélhetőleg gyorsak és eredményesek lesz­IÜAZSÁGÖSAB3 LESZ A tagdíjfizetésre vonatkozó új határozat — mindenek­előtt az alacsony jövedelem­mel rendelkező párttagok ese­tében — csökkenti a tagdí­jak mértékét. A túlmunkából származó keresetek figyel­men kívül hagyása a tagdíj megállapításánál, valamint a keresetarányos százalékos tag­díjmegállapítás a párttagok számára igazságosabbá teszi a tagdíjfizetést. Mindezek kö­vetkeztében megítélésünk sze­rint — mind a korábban ki­alakult tagdíjfizetési fegye­lem, mind a jelenlegi tagdíj­fizetés mértékének csökken­tése és egyszerűsítése — elő­segíti a határozat kedvező fo­gadtatását és eredményes vég­rehajtását. Ennek alapján reá­lisnak tekinthető az az igény, hogy megfelelő politikai elő­készítő munka után, és a párttagsággal való személyes beszélgetést követően, ez év áprilisától minden pártalap- szervezetben bevezethető, ér­vényesíthető lesz a tagdíjfize­tés módosított új rendje. A jelenlegi időszakban — lehgtpleg januárban — a párt- alap”szervezetelc egyik legfon­tosabb tennivalója a tagdíj- fizetésre vonatkozó határozat ismertetésének, egységes ér­telmezésének biztosítása. En­nek érdekében az alapszerve- zetek vezetőségei remélhetően gondoskodnak arról, hogy a kommunisták pártfórumokon, lehetőleg taggyűléseken meg­ismerjék a Központi Bizott­ságnak e témával összefüggő határozatát. A határozat is­mertetése és értelmezése al­kalmával célszerű kitérni a KB-dokumentum elfogadását indokló előadói beszédre, va­lamint a végrehajtást szolgá­ló útmutató főbb megállapí­tásaira is. Egyúttal helyes tá- 'jékoztatást adni a vezetőség­nek arról a tervéről, hogy az új tagdíj besorolásáról előre­láthatóan kivel, mikor, mi­lyen módon kerül sor a sze­mélyes beszélgetésre. A taggyűlésen — a tájékoz­tatást követően — a pártta­goknak legyen alkalmuk, le­hetőségük a határozat terv­be vett helyi végrehajtásáról kérdezni, véleményt nyilvá­nítani. A vezetőség — ameny- nyiben erre ismeretei elegen­dőek — helyes, ha rögtön vá­laszt ad a kérdésre. Abban az esetben, ha az adott problé­makörről információik nem teljesek, inkább a taggyűlést követő személyes beszélgeté­seken térjenek vissza a kér­dések megválaszolására, az irányító pártszervükkel tör­tént konzultációkat követően. Ott, ahol a helyi körülmények miatt a közeljövőben taggyű­lés nem hívható össze, a ve­zetőség erre felkészült tag­jai pártcsoporí-megbeszélésen oldják meg a határozat ismer­tetésével kapcsolatos teendő­ket. SZEMÉLY SZERINT A határozat ismertetését követően az alapszervezet ve­zetőségének egy tagja az adott pártcsoportbizalmival együt­tesen minden párttaggal ja­nuár-február hónapban sze­mélyesen beszélgessen el. Ez alkalommal is vegyék figye­lembe a kommunisták min­den egyéb kérdéssel össze-, függő észrevételeit, javasla­tait. (Értékes információkat, sok jó javaslatot gyűjthet ösz- sze ezúttal is a pártvezető­ség.) A beszélgetés befejezté­vel — a vonatkozó határozat alapján — a párttaggal egyet­értésben állapodjanak meg az április 1-től fizetendő tagsá­gi díj új összegében, Természetes igényként kell kezelni azt is, hogy amennyi­ben a párttag kéri, az alap­szervezet vezetősége adjon se­gítséget az 1985. évi jövedelem figyelembevételével a tagdíj­alap kiszámításához. A beszél­getéssel megbízott vezetősé­gi tagok, pártcsoport-bizal- miak legyenek körültekintően tájékozottak az egyes pártta­gok családi, illetve magánéle­tének problémáiról. Minden indokolt esetben — a párttag szociális körülményein ele je­lentős rosszabbodása vagy tartós betegsége esetén — hu­mánusan és felelősségteljesen éljenek a tagdíj csökkentésé­re vonatkozó javaslatitétellel, vagy a saját kezdeményezé­sükre, vagy a párttag kérését figyelembe véve. A beszélge­téssel megbízottak rögzítsék a párttagokkal folytatott párbe­széd főbb tapasztalatait, és azt juttassák el a vezetőség­nek, amely majd összesíti és értékeli azokat. Rögzítsék az egyes párttag tagdíjának áprilistól fizeten­dő új összegét. Foglaljanak ál­lást — az okok, indokok, kö­rültekintő mérlegelésével — a tagdíjak csökkentésére vonat­kozó javaslatokban, Mindezek együttesen képezzék a már­ciusban tartandó e témával foglalkozó taggyűlési napi­rend mondanivalójának lé­nyegét. E pártfórumon feltét­len térjenek ki a kommunis­ták másirányú észrevételeire, minősítsék azt, és jelezzék azok további sorsára vonat­kozó elképzeléseiket, őszin­tén tájékoztassák a taggyű­lést' a határozat fogadtatásá­ról. Helyes, ha minősítik a kommunisták tagdíjfizetési készségét. Végül személy sze­rint terjesszék elő javaslatai­kat arra vonatkozóan, hogy a pártalapszervezet vezetősége kiknek az esetében, milyen okok miatt, milyen mérték­ben csökkenti az előírás sze­rint megállapított tagdíjat. A tagdíjai!: mérséklése az éves besoroláskor kizárólag a taggyűlés hatáskörébe tarto­zik. Évközben felmerülő egye­di. tagdíjcsökkentési igények­ről a vezetőség saját hatás­körében dönt, amelyről helyes, ha a párttagságot soros tag­gyűlésen tájékoztatja. Termé­szetesen e pártfórumokon kell azt is ismertetni, ha netán akad olyan párttag, aki in­dokolatlanul — a határozat­tól eltérően — méltánytala­nul kevesebb párttagsági dí­jat kíván fizetni. Mindezeket a taggyűléssel megvitatva, ezt követően az alapszervezet ha­tározattal erősítse meg 1986. évi tagdíj besorolását. Az eset­leg fennmaradó vitás kérdé­sek lezárásához a vezetőség feltétlen igényelje az irányí­tó pártszerv segítségét, amely­ről helyénvaló a legközeleb­bi taggyűlést tájékoztatni. Mivel a jövőbén a pártta­gok keresetük arányában szá­zalékosan, tagbélyeg nélkül tesznek .eleget tagdíjfizetési kötelezettségüknek, a pártcso- portbizalmiak feladata az eddig alkalmazott módszere, egyben felelőssége is megvál­tozik, megnövekszik. A meg­állapított tagsági díj befizeté­sét a pártcsoporibizalmi min­den hónapban a párttag által bemutatott tagsági könyvbe személyesen, számmal jegyzi be, és azt aláírásával is bizo­nyítja. A párttag a befizetést a tagdíjfizetési íven szintén aláírásával igazolja. KÖRÜLTEKINTŐBBEN Ez a helyzet sok helyen megköveteli a hosszú éveli óta kialakult tagdíjfizetési gya­korlatunk lényeges megváltoz­tatásét. A pártesoportbizal- miak csak akkor tudnak hiánytalanul eleget tenni fel­adatkörükből adódó követel­ményeknek, ha a párttagok többsége ehhez minden segít­séget megad: mindenütt, ahol lehetséges, a tagdíjfizetéskora kommunisták tagkönyvükkel együtt kéressék fel bizalmi­jukat. E módszernek általá­nossá kell válnia az alapszer­vezetekben. Minden valószí­nűség szerint a legalább ha­vonta egyszeri személyes ta­lálkozás, a kölcsönös eszme­csere javítja, erősíti a párton belüli közvetlenebb emberi kapcsolatokat, az alapszerve­zetek közösségi szellemét. A tagkönyvünk gyakoribb kéz­bevétele pedig arra figyelmez­tet, hogy azt gondosabban őrizzük, körültekintőbben ke­zeljük. Természetesen a tag- díjfizetés új rendjének beve­zetésekor számtalan más kö­rülményre figyelemmel kell lennünk. Gondolnunk kell a betegség miatt felmentett, vagy távollévő elvtársakra, a szétszórt munkahelyen dol­gozókkal való kapcsolattartás új módszereinek kialakítására iS. Mindenütt a helyi körül­mények és lehetőségek gon­dos számbavételével érjük el azt, hogy a kommunisták ha­vonta lelkiismeretesen tegye­nek és tehessenek eleget a párttagsággal járó egyik el­engedhetetlen • kötelezettsé­güknek — a tagdíjfizetésnek. KOVÁCS PÉTER, az MSZMP KB alosztályvezetője nek. ' Fazekas Eszter Divatosak és fék Az alagi Bőripari Szövetkezet az idén 40—50-féle új terméket gyárt a kereskedelem megrendelésére. Többek között irattartó­kat, női táskákat, sporttáskákat. Képünkön: a gyártásra ke­rülő modelleket ellenőrzik Barcza Zsolt felvétel«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom