Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-21 / 17. szám

•H . ( 'I PEST MEGVET VILÁG PBOIETABJAI, EGYESÜLJETEK! XXX. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM Ára: 1,80 Coríní 1086. JANUAR 21., KEDD MA: ' J* szovjet békegavaslat reális (2. oldal) Széles koTÜ párbeszéd $a párllssgsággesi (3. oldal) Mersmys kuli árts kell a pénzhez? (5. oldal) Élelmiszer-kereskedelem (8. Misi) Várat magára a pitaő Ä hajók még járják a vizelet — Csak két hete kellett komolyabb készültséget elren­delnünk — tájékoztat Miletics Dezső, a Pest Megyei Révha- józási és Hajóépítő Vállalat forgalmi osztályvezetője. — Az Ipoly éá a Garam ontotta jegét, ám az időjárás jobbra fordulásával különösebb gond nélkül múlt el az a szombat­vasárnap. A hajósok tavaly számos tapasztalatra tettek szert, hi­szen az akkori kemény tél jócskán próbára tette őkef. — Szó sincs még telelésről telepek közül; Cegléden és Budaörsön például, ahol ősszel még szénínség volt, most akár választhat a vá­sárló. Általában azonban az a jellemző a megyénk­re, hogy a mennyiségi igé­nyeket ki tudják elégíteni, a tüzslőválaszték azonban messze nem teljes, és az előjegyzés sem. szűnt meg még mindenütt. A mostani, rapszodikus időjárás hátráltatja a Pest Me gye i Villanyszere!ő ipari Vállalat tevékenységét is; a talaj menti fagy miatt küszködnek a munkagé­pek. Szentendre térségében villamoshálózat-bővítésen dolgozna!:, de bizony a földkábelek fektetése nem megy plusz öt fok alatt. Az sem éppen kellemes a szabad ég alatt dolgozók­nak, hogy hol hózápor, hol kiadós eső zúdul a nya­kukba. Jó hírekkel szolgál a Pest Megyei Állami Építő­ipari Vállalat. Január ide vagy oda, a munka halad. Ósz óta folyamatosán se­rénykednek az építők, el­sősorban persze belső sze­relés folyik, de ott láthat­juk munkásaikat Vác és Dunakeszi leendő lakóhá­zainak földmunkáinál, il­letve alapozásánál. Folyik a vasszerelés, a »betonozás. E ddig úgyszólván csak ízelítőt kaptunk a tél­ből, mintha kárpótol­ni akarna minket a ter­mészet, amiért az elmúlt évben úgy próbára tett. Január, február, itt a nyár — tartja a szólásmondás, s ha így van, hát bízzunk benne, idén nem kell az időjárás rovására írni a szokásosnál nagyobb vesz­teségeket, amelyek tavaly oly érzékenyen érintettek sok Pest megyei gazdálko­dót is. Szigethi Teréz — folytatja az osztályvezető. — Hajóink a Szigetszenimár­ton—Kiskunlacháza közötti szakasz kivételével mindenütt járnak. Ott Sajnos erős jég bénítja a forgalmat. Ameny- nyiben hidegebbre fordul az idő, fokozatosan állunk majd le. A Volánbusszal érvényben lévő megállapodásunk alapján ekkor indulnak a révpótló autóbuszok, , vagyis a közle­kedésben nem lesz fönnaka- dás. Az előrejelzések szerint a hét végére nem várható lé­nyeges változás. A vízállás- jeleníési szerint a Dunán kél- méteres az áradás, ez semmi­képpen sem fagy le olyan hirtelen, hogy akadályozná a hajózást. Az osztályvezetőtől azt is megtudtuk, hogy a vízi jár­műveket egyenként, pótlá­sukról gondoskodva javítják. A téli karbantartások ideje tehát jobban elhúzódik, ezt • azonban kárpótolja a forga­lomból eredő bevétel. Értékteremtő ífész-ipar Nyereséges kisüzemek kellenek A Pest megyei fogyasztási szövetkezetek ipari és szol­gáltató szakcsoporti tevékeny­ségének aránya mintegy az 50 százalékát teszi ki a megyei összes szövetkezeti ipari mun­kának. Az elmúlt tervidő­szakban gyors ütemben nőtt az ilyen típusú tevékenység; az új vállalkozási .formák kö­zül az ipari-szolgáltató szak­csoportok, szállítási szakcso­portok szerves részei ma már a fogyasztási szövetkezetek életének. Azt, hogy a fogyasztási szö­vetkezetek ipari termelésbe fogtak, kongresszusuk és a megyei pártbizottság határo­zatai mellett az is indokolta, hogy kevéssé nyereséges alap- tevékenységüket jövedelme­zőbb munkákkal egészítsék ki. Azonban a mögöttünk ha­gyott időszakban az Áfész- üzemek számának gyarapodá­sa és az árbevétel erőteljes növekedése ellenére kismér­tékben romlott az ipari tevé­kenység .nyereségszintje, még­pedig a munka- és bérigé­Gazdaságvezetek továbbképzése Csikhnt a jövedelmezőség Háromnapos továbbképzés kezdődött tegnap a tsz-ek elnökei, az állami gazdaságok igazgatói, a társvállalatok részére Bu­dapesten, a Mezőgazdasági Szövetkezetek házában. Az elnök­ségben foglalt helyet ILrassnai Lajos, az MSZJWP Pest Me­gyei Bizottságának első titkára, fi?. Villányi Jfilkldc, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára, Csonka Tibor, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese, Hege­dűs Oszkár, a Magyar Nemzeti Bank Pest Megyei Igazgató­ságának igazgatója, Kiss Jenő, a KISZ megyei bizottságának titkára. A részvevőket Főző József, a TESZÖV elnöke köszöntötte. Elmondotta, hogy a mezőgaz­daság a legnehezebb idősza­kot hagyta maga mögött. Ke­serű a szánk íze, mert éppen hogy talpon maradtunk és nem kellő mértékben léptünk előre — hangoztatta. Állítását dr. Villányi Miklós is meg­erősítette, de azt is hozzátet­te, hogy a VII. ötéves terv időszakára* sem terveznek az ágazatban túlzottan dinami­kus növekedést. Ennek egyik oka a hazai piac korlátaibán, másik oka pedig az export le­hetőségeiben rejlik. Továbbra is nyomott nemzetközi árakra lehet számítani, annál is in­kább, mert a Közös Piac tag­ja lett újabban Portugália és Spanyolország is. Mind a két állam jelentős mezőgazdasági r | ■as* r r Rekordot állítottak fel az Épületkerámia Ipari Vállá­E PPiíi mi Iß^Zamra lat őrbottyáni téglagyárának dolgozói, hiszen 71 mil­B vgiu EiiU.ivv Iiá 8 ezer téglát készítettek az elmúlt évben. Ezt az tette lehetővé, hogy egész évben szombati műszakokat tartottak. Ebben az évben valamivel kevesebb téglát készítenek, viszont megkezdték a hőtakarékos téglák kísérleti gyártását. Ha a vizsgá­latok pozitív eredménnyel zárulnak, akkor kezdődhet c tégla sorozatgyártása is. Tervezik még az idén helyi Tüzép-iroda nyitását is, amely megkönnyítené az építkezők gondját. Barcza Zsolt felvétele termeléssel rendelkezik, ami tovább rontja esélyeinket ha­gyományos piacainkon a nyu­gat-európai országokban. A Szovjetunió azonban nagy fel­vevőképességű és fizetőképes ország. Ezért ide exportáljuk mezőgazdasági termékeinknek mintegy 13 százalékát. Hetven százalékát itthon fogyasztjuk el a megtermelt húsnak, gabo­nának, zöldségnek, gyümölcs­nek, és 12 százalékát kell csak eladni a tőkés piacokon a megtermelt árunak. Mindez azt is jelzi, hogy a magyar mezőgazdaság ‘ rendelkezik azokkal az értékesítési lehető­ségekkel, amelyek lehetővé te­szik a további fejlődését. Lénárd László, a megyei pártbizottság titkára is a gaz­daság világpolitikai -összefüg­géseiről beszélt. De részlete­sebben szólt a mezőgazdasági nagyüzemek helyzetéről. Meg­állapította, 1980-hoz képest csökkent a jövedelmezőség, nőttek az elvonások, ez utób­bi 880 millió forintot tett ki 1984-ben Pest, megyében, ta­valy azonban ' már csak 200 millió forint volt az elvonás. Ezután részletesen elemezte a nyövénytermesztés és az állat- tenyésztés eredményeit, hiá­nyosságait. B. Z. nyesebb feladatok beindításá­nak következményeként. Ettől eltekintve az ipari ágazat nyereségszínvonala még min­dig jóval meghaladja a fo­gyasztási szövetkezetek hagyo­mányos feladatkörének jöve­delmezőségét. 'Megyénk Áfészeinek lakos­sági szolgáltatásból származó árbevétele, valamint a szol­ga Kató egységek száma nagy­mértékben csökkent az utób­bi időben, és szűkült a vá­laszték köre is. Ez nem ép­pen kedvező tendencia, amit azonban részben magyaráz, hogy bizonyos lakossági szol­gáltatásokat újabban szak­csoportok végeznek, ilyen például Dabason -az autójaví­tó. Eővülésről csupán három Áfész esetében beszélhetünk; a váci, a gödöllői és a galga- vidéki szövetkezetek kölcsönző és házhoz szállító tevékeny­sége a megyei hasonló szol­gáltatások több mint a felét adja. A szolgáltatás visszaszo­rulását egyébként elsősorban az állagromlás, az eszközök elavulása magyarázza. Az összességében nyereséget adó ipari ágazatnak a jövő­ben még nagyobb szerepet szánnak megyénk Áfiszei, éppen ezért az egyes fogyasz­tási szövetkezeteknek értékel­niük kell, egyrészt, hogy ho­gyan teremthetik elő a fej­lesztés forrásait, különös fi­gyelmet fordítva az exportké­pes termelésre alkalmas kis­üzemek műszaki korszerűsí­tésére, másfelől fel kell mér­niük, melyek azok a lakossá­gi igények, amelyek kielégíté­sével nyerhet mind a meg­rendelő, mind a szolgáltató. Kerti iMttorok'. exportra »I mv t * ■pH * J * % * / 'ti • I mmmjm •' ^ » 1 SWIM I * P ­Illat, hidat építenek Verseny a megbízásokért A verseny a gazdaság egyet­len szféráját sem kerüli ei. A kétmillió forintot meghaladó munkák elnyeréséért az út­építő vállalatoknak is pályáz­niuk kell, vagyis lényegében minden megbízás kivitelezési joga kizárólag versenytárgya­láson dől el. Kedvező áron, a lehetőségekhez képest rövid határidőn belül, minőségi munkára kell vállalkozni.' A legtöbbször csak minimális különbség billenti ide vagy óda a mérleg nyelvét, tehát az ajánlatok megtételénél bi­zony észen kell lenni. A Pest Megyei Üt- és Híd­építő Vállalatnál az elmúlt évben jól éltek a lehetőségek­kel, hiszen a kívánatos lét­ILIT Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, ha­zánk állandó KGST-képvise- lője hétfőn Moszkvába uta­zott, ahol részt vesz a KGST végrehajtó bizottságának so­ron következő, 113. üléssza­kán. Marjai József elutazása­kor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti - nagy­követe. Pozsgay Imre főtitkár veze­tésével az NDK Nemzeti Frontjának meghívására hét­főn az NDK-ba utazott a Ha­zafias Népfront küldöttsége. A küldöttség búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Karl-Heinz Lugenheim, az NDK budapesti nagykö­vete. Simái Mihálynak, a ma­gyar ENSZ-társaság elnöké­nek, az Országos Béketanács tagjának vezetésével magyar küldöttség. utazott hétfőn Genfbe. A héttagú delegáció részt vesz a nem kormány­közi szervezetek „Együtt a békéért” címmel, a nemzet­közi békeév jegyében meg­rendezendő ötnapos konferen­ciáján. számcsökkenés ellenére 220 millió forintos tervüket 10 millióval teljesítették túl, a termelékenység pedig 7 szá­zalékkal nőtt. A gazdálkodás eredményeképp 7 százalékos bérfejlesztést valósítottak meg. — Bevételeink nagy része sajnos nem a tanácsi mun­kákból adódott — tájékoztat Varga János igazgató. — An­nája ellenére, hogy Százhalom­batta főtere és az érdi lakó­telep úthálózata a mi mun­kánkat dicséri. E megbízá­sok mellé szereztünk megren­delést a MÁV-tól, építettünk gázvezetéket például Abony- ban. Ez utóbbi munkából 7 milliós bevételhez jutottunk, az összes gázvezeték-építés ér­téke 22 millió forint volt. Mi alakítottuk ki Baracska vas­útállomásának peronjait, • s dolgoztunk a bicskei MÁV- rekonstrukción is. Pillanat­nyilag kapacitásunk 25—30 százalékát tudtuk lekötni. Tervünk a tavalyi tényeket figyelembe véve készült, 5 százalékos bérfejlesztést tér- • veztünk. A vállalat joggal bízik ab­ban, hogy a településfejlesz­tési hozzájárulást megszava­zott községekben útépíté­sekre is költenek majd az összeadott pénzből. Számíta­nak továbbá megrendelésre Szigetszer.tmiklósról, Százha­lombattáról és Érdről, ahol a lakótelepek út- és gépkocsi­parkoló építéseiből akarják kivenni a részüket. A TÉL GONDJAI S zeszélyes a természet, nem egykönnyen hagy­ja magát kiismerni. Tavaly rendkívüli hideget zúdított ránk, annak min­den gondjával, bájával. Most meg, amikor e sorok íródnak, szinte tavaszi fu­vallat lebegteti a függönyt, a nap is elő-elöbukkan, felszárítva az esőáztatta utakat. A tél persze, ha nem múlja felül hidegével a sok évi átlagot, akkor is okoz gondokat, amelyek­kel azonban számolnak az érintettek. S mint a me­teorológusok jelzik, azért most sem lesz elég mindig az átmeneti kabát. Jön még hideg és jön még hó is — mint hírük. Kérdés már csak az, hogy időben érkezik-e a havazás. Mert a mezőgazdák, ha tehet­nék, mielőbbre rendelnék a puha, fehér takarót, hogy a jótékony csapadék­tól bokrosodásnak indult gabona el ne fagyjon va­lahogy. A sok nedvesség-, nek örültek a sokáig szom­jazó földek, de ha ránk köszönt a beígért hideg­hullám, az bizony megárt a csupasz vetéseknek. Ám ne gondoljuk, hogy ami jó, teszem azt, a búzának, az jó a téli tárolású zöldség­nek is. A tárolók tájékán ugyanis most azon aggo­dalmaskodnak: a plusz fo­kok miatt befülled a ter­més. A tél, mármint az igazi, elsők között teszi próbára a közlekedésben dolgozó­kat, a szállítókat, no meg a hóeltakarítókat. Ök ed­dig, mondhatni, megúszták. A tej, a kenyér eljuttatá­sa nem ütközött akadály­ba, a járművek motorjait sem kellett éjjelente me- legítgetni, hogy hajnalban útnak indulhassanak. Nyu- godtabb a helyzet a Tüzép­A Villgép Ipari Szövetkezet erdőkertesi öntödéjéből hetente két kamion árut szállítanak tőkés országokba. A külföldön oly közkedvelt alumínium kerti bútorok itthon is egyre népszerűb­bé válnak, így fennmaradó kapacitásukkal a belföldi piacokat elégítik ki. Barcza Zsolt felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom