Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-18 / 15. szám

2 1986. JANUÁR 18., SZOMBAT HÉTVÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS Kedvező nyitány a békeévhez Hagy visszhangot keltettek Gorbacsov leszerelési javaslatai Reagan elnök különmsghízoitja a líbiai szankciók ügyében házal ÁLTALÁNOS NEMZETKÖZI PILLANATKÉP Az a háromlépcsős tervezet, Hmelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a genfi szovjet—amerikai szakértői tárgyalások kezdete elé időzí­tett — éppen az ENSZ által „békeévnek” nyilvánított esz­tendő elején —, alapos, min­den részletére kiterjedő me­netrendet képez ahhoz, hogy az ezredfordulóig bezárólag földünk megszabadulhasson a rakéta-nukleáris fenyege­téstől. Ez a program nem vé­letlenül keltett oly rendkívül nagy visszhangot világszerte. Mindenekelőtt, azért gyako­rolt mély benyomást a poli­tikusokra csakúgy, mint az egyszerű emberekre, mert nem épít légvárakat, hanem nap­jaink realitásait messzeme­nően figyelembe veszi. Azt hogy jelenleg még a novem­beri csúcstalálkozó után alig- alig megkezdődött komoly szovjet—amerikai párbeszéd korunk égető kérdéseiről nem parttalanul, hanem nagyon is konkrét, behatárolt keretek között folytatódhat. Igen, a szovjet javaslat a realitások­ból indult ki, amikor az első szakaszban kisebb lépéseket kíván csak megtenni, hiszen számol azzal, hogy az elmúlt évek lerakódásai folytán hiányzik még a kölcsönös bi­zalom a merészebb, radikáli­sabb leszerelési intézkedése­kig. Joggal mutatnak rá egyes kommentárok, hogy a három- lépcsős tervezet logikus kiegé­szítője, szinte a nemzetközi porondra való átveti tépe an­nak a grandiózus programnak, amelyet a Szovjetunió vezető testületéi az ezredfordulóig be­zárólag kidolgoztak, s amely­nek az a célja, hogy tökéle­tesítse, finomítsa a fejlett szo­cializmus rendszerét. Ezt a programot — mint megjegy­zik — a szocialista közösség országai is fejlődési, illetve fejlettségi szintjüknek megfe­lelően, helyi méretekben al­kalmazzák a KGST keretei­ben. S e nagyszabású fejlesz­tési programok végrehajtásá­hoz adhat biztonságos nem­zetközi körülményeket a há­romlépcsős szovjet javaslat. Így függenek össze szervesen és elválaszthatatlan módon az ezredfordulóig meghirdetett belső és külső programok. A NEGYEDIK FORDULÓ KEZDETÉN GENFBEN Gorbacsov nyilatkozata ala­posan összezavarta azt a for­gatókönyvet, amelyet a héten immár negyedik fordulójuk kezdetét megért genfi szovjet —amerikai tárgyalásokra Wa­shingtonban kidolgoztak. Mint emlékezetes, hosszabb szünet után tavaly tavasszal egymás­sal összefüggő módon kezdőd­tek meg a szovjet—amerikai szakértői tárgyalások a svájci konferenciavárosban a hadá­szati támadó, a közepes ható- távolságú nukleáris-rakéta fegyverrendszerek korlátozá­sáról, illetve arról, hogy a vi­lágűrre nem terjesztik ki a fegyverkezési versenyt. Szov­jet részről nem egyszer rá­mutattak, hogy a komoly tár­gyalások alapvető akadálya az, hogy Washington egysze­rűen nem kíván tárgyalni „űr­háborús” terveiről, vagyis ar­ról, hogy a kozmoszba ne he­lyezzenek a Földet fenyegető pusztító rendszereket. Reagan elnök dédelgetett terve az úgynevezett „hadászati védel­mi kezdeményezés”, láthatóan megy a maga útján, s mind több amerikai és nyugat­európai hadiipari konszern kapcsolódik be ebbe a busás hasznokkal járó fegyverkezési üzletbe. A tavaly novemberi Gorbacsov—Reagan találkozón nem sikerült olyan ígéretet sem kapni Washingtontól, hogy legalább csökkentené a „csillagháborús” előkészülete­ket. Sőt, ennek éppen ellen­kezőjét láthatta a világ: Genf után felgyorsult az a program, amely amerikai fegyverrend­szereket kíván elhelyezni a világűrben. Az új szovjet javaslat jog­gal teszi függővé a három- lépcsős tervezet megvalósulá­sát attól, hogy Washington le­mond-e vagy sem jelenleg fel­gyorsított „csillagháborús” ter­vének végrehajtásáról. Hiszen, ha kiterjed a fegyverkezési verseny a világűrre, bizony nem sokat ér, ha a Földünkön elhelyezett rakéták számában radikális csökkentést határoz­nak el... Washington azonban továbbra is mereven elzárkó­zik az elől, hogy „csillaghábo­rús” elképzelései vita tárgyát képezzék... A helyzet azonban már nem olyan egyszerű a Fehér Ház számára, mint korábban, ami­kor egyszerűen „lesöpörhette” az asztalról a szovjet javasla­tokat. Reagan elnöknek — most már „Genffel a hátában” — üdvözölnie kellett Gorbacsov átfogó indítványait. Sőt, azt mondotta, hogy gondosan ta­nulmányozni fogják azokat. Így az amerikai politika, amely­nek a negyedik genfi szakértői forduló előtt békeszerető szó­lamokon kívül tulajdonkép­pen nem volt semmi konkrét javaslata, most ugyancsak ne­héz propagandahelyzetbe ju­tott a szovjet átfogó indítvány nyomán. A Fehér Házat szo­rítja az a szovjet gesztus is, hogy Moszkva három hónap­pal meghosszabbítja önként, egyoldalúan vállalat atomrob­bantási moratóriumát. Ez de­cember 31-én járt volna le, s mivel az Egyesült Államok új fegyverek kipróbálása miatt nem volt hajlandó csatlakoz­ni ehhez, Nyugaton a hideg­háborús körök már azt jósol­gatták, hogy a szovjet vezetés kénytelen lesz felújítani saját kísérleteit, s így a Fehér Ház megszabadulhat egy hátrányos propagandahelyzettől. Wa­shington azzal sem érvelhet, hogy a szovjet vezetés nem törekszik „masszív” és „radi­kális” csökkentésre a legpusz­títóbb fegyverzetben. Kell-e annál drasztikusabb fegyver- zetcsökkentés, mint hogy az ez­redfordulóig atomfegyver­mentessé tenni a világot, úgy ahogy Gorbacsov javasolja? Az Egyesült Államok veze­tő körei láthatóan most időt szeretnének nyerni, hogy meg­indokolják: miért nem hajlan­dóak lemondani csillaghábo­rús programjukról. Hiszen ha az ezredfordulóig megvan ar­ra a lehetőség, hogy kölcsö­nösen felszámolják az atom­fegyverek fenyegetését, miért van akkor arra szükség, hogy a világűrbe állítólagos „védel­mi fegyvereket” telepítsenek ezek ellen? Nem vetődik-e fel joggal ezek után a kérdés sok egyszerű emberben Nyugaton is, hogy ezek a „védelminek” kikiáltott rendszerek tulajdon­képpen elsőcsapásmérő esz­közök, amelyekkel katonai fö­lényre törekednek az óceán másik oldalán, hogy így egy­oldalú előnyöket csikarjanak ki a szocialista közösség or­szágaitól?' AMERIKAI NYOMÁS DIPLOMÁCIAI MISSZIÓVAL Washington zavarát tükrözi egy másik intézkedés is, amely a földközi-tengeri feszültség ügyében határozódott el. Ami­kor Reagan elnök a bécsi és római véres terrorista merény­letek ürügyén gazdasági szank­ciók sorát határozta el Líbia ellen, felhívta az Egyesült Ál­lamok szövetségeseit, hogy csatlakozzanak ezekhez. Ez azonban elmaradt, s nem Lí­bia szigetelödött el, hanem az Egyesült Államok kormánya maradt magára. A szövetsé­gesek ugyanis Washington értésére adták: nincs bizonyí­ték arra, hogy valóban — úgy, ahogy a Fehér Ház állítja — Tripoli adna menedéket a bé­kés embereket halomra gyil­koló terroristáknak, s ezek Lí­biában rendezhetnék be ki­képző táboraikat. Hiába adott ki a washingtoni vezetés egy úgynevezett Fehér Köpyvet erről: ez vádaskodásokon kí­vül konkrétumokat nem tar­talmazott, minthogy ilyenek nincsenek. A helyzet most hasonló ah­hoz, amit Nicaragua ügyében egyszer már átélt a nyugati szövetség. Reagan, aki egy amerikai intervenció támoga­tására szerette volna meg­nyerni szövetségeseit, akkor is Fehér Könyvet adott ki, amely szerint állítólag „minden kö­zép-amerikai baj és terroriz­mus” forrása a managuai kor­mányzat. De ez a Fehér Könyv sem volt képes semmi konkrét bizonyítékot felsorakoztatni erre. Akkor is különleges el­nöki megbízott utazott Nyu- gat-Európába, hogy „meg­győzze”, illetve „meggyúrja” a NATO-szövetségeseket Wa­shington állítólagos igazáról. Ez azonban nem járt sikerrel. Mint ahogy a kommentátorok szerint aligha van esélye több eredményre Whitehead kül­ügyminiszter-helyettesnek, aki Reagan személyes megbízott­jaként utazott el Kanadába és nyolc nyugat-európai ország­ba, hogy felsorakoztassa Wa­shington szövetségeseit az Egyesült Államok Líbia elle­ni szankcióinak támogatására, azaz, hogy ezek a fővárosok is szakítsanak meg minden gazdasági és politikai kapcso­latot Tripolival. Árkus István Meghalt Valerian lom Valerian Zorin, a Szovjet­unió külügyminisztériumá­nak különleges megbízatású nagykövete, súlyos betegség következtében, január 14-én meghalt — jelentette pénteki számában a Pravda. Valerian Zorin 1902. január 14-én született, 1922 óta volt az SZKP tagja. Az ifjúsági szövetségben, majd a párt­apparátusban dolgozott. 1941 óta dolgozott a szovjet kül­ügyminisztérium szervezeté­ben. 1947—1952 és 1956—1960 között külügyminiszter-he­lyettesként tevékenykedett. 1971 óta a szovjet külügymi­nisztérium különleges megbí­zatású nagykövete volt, szá­mos nemzetközi értekezleten és tanácskozáson képviselte országát. Változatlanul bonyolult a helyzet Harcok Adenben és környékén A TASZSZ pénteken ku­vaiti keltezéssel, de adeni diplomáciai forrásokra hivat­kozva azt jelentette, hogy Dél-Jemenben változatlanul bonyolult a helyzet, s a tűz- szüneti felhívások ellenére folytatódnak a fegyveres ösz- szecsapásoik a szembenálló fe­lek között. A JNDK fővárosából szár­mazó értesülések szerint a kormányzó Jemeni Szocialis­ta Párt KB Politikai Bizott­sága csütörtökön különleges bizottságot hozott létre a bé­ke és a biztonság helyreállí­tásához szükséges intézkedé­sek kidolgozására és végre­hajtására — közölte a szov­jet hírügynökség. Az AFP szerint a KUNA Nekaszone ma találkozik a szovjet külügyminiszterrel Sevardnadze—Abe tárgyalások A hivatálos látogatáson To­kióban tartózkodó Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter péntek délután újabb tárgyalásokat folytatott japán kollégájával, Abe Sin- taróval. A nem hivatalosnak minősített találkozót közös megegyezésre iktatták be Se­vardnadze programjába azzal a céllal, hogy meggyorsítsák a hivatalos külügyminiszteri konzultációkról szóló közös közlemény szövegezését. Az eredeti programon kí­vüli találkozó napirendjéről japán részről közölték, hogy a külügyminiszterek a kétol­dalú kapcsolatokul összefüg­gő kérdéseket tekintették át. Megvitatták, hogy az említett kérdésekre vonatkozó állás­pontok milyen formában ke­rüljenek bele a tervezett kö­zös közleménybe. Sevardnadze szombat dél­előtt Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnökkel találkozik, majd a délutáni órákban két­oldalú egyezmények aláírásá­ra kerül sor. kuvaiti hírszolgálati Iroda pénteken arról adott hírt, hogy kudarccal végződtek a csütörtökön 14 óra hosszat folytatott tárgyalások, ame­lyen Ali Nasszer Mohammed államfőn kívül részt vett a PB által kijelölt négytagú bi­zottság is. A francia hírügy­nökség úgy tudja, hogy a bi­zottságban részt vesz Abdul Fattah lszmail volt államfő, továbbá Ali Antar alelnök egy-egy híve, a milícia kép­viselője és egy további szemé­lyiség. Diplomáciai források egybe­hangzó közlése szerint a ta­nácskozás kudarca után pén­teken kettőzött erővel lángol­tak fel a harcok Ádenben és környékén. A jelek szerint erősítések érkeztek, bár az nem ismeretes, hogy mélyik tábor részére. A Reuter lon­doni diplomatákra hivatkoz­va azt jelentette, hogy a kor­mányerők fölénybe kerültek, s AH Nasszer Mohammed hí­vei hangosbeszélőkön szólít­ják megadásra ellenfeleiket, akik közül több százat már elfogtak. Bejrúti diplomáciai erőfeszítések Összeomlott a rendezési terv Nabih Berri, az Amal vezé­re, Valid Dzsumblatt, a Ha­ladó Szocialista Párt vezetője, Georges Haui, a Libanoni Kommunista Párt KB, Asszem Kanszo, a libanoni Baath Párt egyik főtitkára, vala­mint a Damaszkusz támoga­tását élvező libanoni Nemzeti Demokratikus Front képvise­lői Damaszkuszban tárgyal­nak arról, milyen választ ad­janak a damaszkuszi egyez­ményt alapjaiban megrázkód­tató fejleményekre. Elie Ho- beika, a „libanoni erők”! volt vezetője — a damaszkuszi Támogatásra tolóit o nyilatkozat ‘V : ■ : ■ - ' / A Fehér Ház különleges leszerelési munkabizottsága, amely a külügyminisztérium, a hadügyminisztérium, a nemzetbiztonsági tanács és néhány más kormányszerv magas rangú képviselőiből áll, megkezdte a Mihail Gorba­csov által előterjesztett új szovjet leszerelési javaslatok részletes elemzését. Ezzel egy időben az amerikai küldöttség a genfi szovjet—amerikai tár­gyalásokon is felvilágosításo­kat kér a szovjet küldöttek­től a tervezet egyes részle­teiről. Mint jelentettük, Reagan elnök azt mondotta, hogy „nagyon hálás” a szovjet ja­vaslat előterjesztéséért. Az elnök szerint a tervezetben számos figyelemre méltó elem van. A Fehér Ház szak­értői és a különböző leszere­lési szakértők most ezeknek az elemeknek részleteit kí­vánják pontosabban megálla­pítani. A Xhe Washington Post szerint az amerikai fél egye­bek között érdeklődést tanú­sít a javaslatnak azon pont­ja iránt, amely a stockholmi tárgyalások meggyorsítását erősítheti, és elvezethet a bi­zalomerősítő intézkedések ki- terjesztéséhez az európai biz­tonsági folyamaton belül. Ugyancsak nagy figyelmet szentelnek a közepes hatótá­volságú európai nukleáris eszközökre vonatkozó javasla­toknak is. A lap szerint azon­ban az amerikai hivatalos személyiségek jelezték: az Egyesült Államok mindaddig nem akar beleegyezni az űr­fegyverkezés — Gorbacsov ál­tal javasolt — teljes eltiltá­sába, az ilyen fegyverek ki­próbálásának tilalmába, amíg „a nukleáris fegyverekre szükség van az elrettentés céljából”. Mint ismeretes, a szovjet javaslat az évezred végére irányozza elő a nuk­leáris fegyverek teljes felszá­molását. A lap vezércikket is szen­tel Gorbacsov javaslatának, megállapítva, ez a program „mindkét fél számára hozhat hadászati előnyöket”. „A genfi tárgyalásokon derül majd ki, hogy valóban elérhetőek-e ezek az előnyök” — írja a lap, amely egyébként úgy vé­lekedik, hogy a javaslat az egész világon támogatásra számíthat, s főként az ameri­kai hadászati védelmi kezde­ményezés, az űrfegyverkezés ellen mozgósíthatja a közvéle­ményt. A hosszú távú szovjet le­szerelési javaslatok kapcsán a pénteki londoni kommentá­torok a Szovjetunió kelet— nyugati politikájának realiz­musára, a szovjet tárgyalófél dinamizmusára helyezi a hangsúlyt. Az angol sajtó kü­lönösen figyelemreméltónak tartja azt, hogy „mértéktar­tóan foglaltak állást” Moszk­vában a brit részről „függet­lennek” minősített angol atomütőerővel kapcsolatban. A szovjet programjavaslatot diplomáciai csatornákon meg­kapta a londoni külügymi­nisztérium, amely rövid nyi­latkozatot adott ki. Eszerint úgy látják, Mihail Gorbacsov kezdeményezése „új elemeket tartalmaz, s ezeket átfogóan és gondosan tanulmányoz­zák”. A francia sajtó pénteken közölte az élső, részletesen ér­tékelő kommentárokat Mi­hail Gorbacsov nyilatkozatá­ról. A lapok pártállásukra való tekintet nélkül elismer­ték a nukleáris javaslatok átfogó jellegét, újszerűségét, vagy legalábbis „pozitív ele­meit”. Csehszlovákia népeinek aka­ratát kifejezve a CSKP KB elnöksége és a csehszlovák kormány üdvözli és teljes mértékben támogatja a Mi­hail Gorbacsov nyilatkozatá­ban megfogalmazott progra­mot — állapította meg a cseh­szlovák vezető szervek pénte­ken közzétett állásfoglalása. A javaslatokat támogatásá­ról biztosította a Szakszerve­zeti Világszövetség (SZVSZ) prágai központja. A szervezet kiemelte: az atomfegyverek általános betiltásáról való megegyezés iránti eltökéltsé­gét tanúsítja, hogy a Szov­jetunió három hónappal meg­hosszabbította az atomfegy­ver-kísérletek leállítására vál­lalt egyoldalú kötelezettségét. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár levelet kapott Mi­hail Gorbacsovtól. Az SZKP KB főtitkára ebben a leg­utóbbi szovjet békejavaslatok- kal foglalkozik — közölte pénteken Bonnban Friedhelm Ost kormányszóvivő. Ost nem ismertette részle­tesen a levél tartalmát, vi­szont megerősítette: kormánya behatóan tanulmányozni fonja a szovjet indítványolcat. Hoz­zátette ugyanakkor, hogy to­vábbi kiegészítő információ­kat várnak ezekről. egyezmény egyik aláírója — Párizsba száműzetett, s a li­banoni rendezés legújabb ter­ve minden . jel szerint zátony­ra futott. A Szíria támogatá­sát élvező erők ugyan táma­dást intéztek a jobboldali ke­resztény erők állásai ellen, de ezek a harcok — Szíria közvetlen beavatkozása nél­kül — legfeljebb a lakosság megpróbáltatásait fokozták. A legnagyobb kérdőjel: milyen magatartást tanúsít Damasz­kusz? A Falangista Párt közlemé­nyeiben arra helyezi a hang­súlyt, hogy véget kell vetni a hadiállapotnak, és továbbra is „különleges” viszonyt kell fenntartani Szíriával. Mérték­adó bejrúti körök szerint ezek a nyilatkozatok legfeljebb azt a célt szolgálják, hogy a jobb­oldali keresztény tábor meg­szerezze a sorai újjászervezé­séhez szükséges időt. A Falangista Párt most a néhai pártalapító — Pierre Dzscmajel — neve alatt igyek­szik egyesíteni a keresztény tábort. Kérdéses azonban, hogy Szamir Zsazsa, a „liba­noni erők” új vezetője, med­dig tart együtt a maroniták fő áramlatával. Jövő hétfőn Nyíkita Rizskov Londonba utazik Az angol fővárosban pénte­ken bejelentették, hogy hétfőn Londonba érkezik Nyikitá Rizskov szovjet külügyminisz­ter-helyettes. A szovjet politi­kus — minit a közlemény alá­húzta — a két ország közötti kétoldalú kapcsolatok, egye­bek között az újságírók köl­csönös utazásai, valamint a vizumkérdések témáiról tár­gyal. Hat munkacsoport alakult Értelmiségi vilá Varsóban pénteken zárt aj­tók mögött folytatódott az ér­telmiségi világkongresszus, amelyen tudósok és művészek arról tanácskoznak, hogy mit tehetnek az értelmiségiek a béke megőrzéséért, a nukleá­ris katasztrófa megakadályo­zásáért. A 47 országból érke­zett résztvevők hat munka- csoportban, a sajtó kirekesz­tésével folytatnak eszmecserét a bókét fenyegető veszélyek­ről. a környezet- és egészség- védelemről, a világgazdaság kilátásairól és az új gazdasá­gi világrendről, a kulturális értékekről, a békés nevelés­ről, a békeharc kilátásairól. A pénteki tanácskozás meg­kezdése előtt a kongresszus résztvevői megkoszorúzták a varsói hősök emlékművét ab­ból az alkalomból, hogy ép­pen ezen a napon van a len­gyel főváros felszabadulási­nak 4L évfordulója. Hadgyakorlat Február 10—17 között a Bal­tikumban és Belorussziában, Kalin yingrád, Baranovicsi, Polock és Riga térségében gya­korlatot tartanak a hadiflotta törzsei, egységei és erői — je­lentették be Moszkvában. A gyakorlat célja a törzsek és a csapatok felkészítésének korszerűsítése, a flotta erői­nek irányításával összefüggő kérdések kidolgozása. A gya­korlaton a fegyveres erők kü­lönböző rendeltetésű egységei­hez tartozó 50 ezer katonája vesz részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom