Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-17 / 14. szám
Moiioron élnek az önállósággal állják a versenyt ai élvonallal A felső képen: a monori Mezőgép aszódi üzemében új típusú szöghajtóművek g5rártását kezdték meg az elmúlt év végén. Az idén az első hónapokban még nyolcszáz darabos szériát szállítanak az NSZK-beli partner megrendelésére. Alsó kép: Tárnok István fejlesztőmérnök, az automata baromfizsigerelő gép alkatrészeit ellenőrzi a melegüzemi próba előtt A szervezés a helyi tanács dolga Együttműködéssel lehetséges p A közigazgatás átszervezését követően az új táji nácsi gazdálkodás bevezetése a kibővült hatáskörök ^ mellé pénzt is juttat, melyek felhasználását nem gátol- ^ ják a jövőben áthághatatlan kategóriák. Ám a tanácsi ^ bevételek rugalmas kezelése, esetleg ésszerű átcsoporí tosítása a fejlesztési igények szerint, az önállóság nagy y, próbája lesz. A lehetőségek bővülése egyben a döntést í hozó testület felelősségének növekedésével is jár. Í2 Napjainkban korántsem í egyértelmű előny, ha egy 'f magyar vállalat egyedi ^ gyártó az országban. A kül- ^ honi, de még a hazai pia- ^ cakón is jó nevű, nagy múl- ^ tú cégekkel kell versenyre g kelnie, sokszor éppen azzal, y, amelyiktől megvásárolta a licencet, Sokan még csak az első szárnypróbálgatásoknál tartanak, néhányszor tárgyaltak nemzetközi mezőnyben. Mások már jól úsznak a mély vízben, sőt a rajtfejes után elsőként értek partot, mint a Monori Mezőgép Vállalat is. Talán 1982-ben miég ők maguk sem gondolták, hogy a. nemzetközi versenytárgyaláson győztesként állnak fel az asztaltól, megelőzve a licenc- fulajdonost, a tanítómestert, a holland Storg céget. Két, 1500 darab/óra teljesítményű ba- romfivágó vonal tervezési, gyártási, szerelési jogát nyerték el a Komplex Külkereskedelmi Válla Lattal és az En engiaga zdá Iko dás i Intézettel közösen Algériában. A beruházást az idén kell kulcsrakészen átadniuk. Megelőzni a mestert A baromfifeldolgozásban nélkülözhetetlen berendezés- sor hazai gyártása 1977-ben kezdődött. A monori Mezőgép ekkor vásárolta meg a Storg- tól a licencet. Azóta továbbfejlesztették, kiegészítő egységékkel látták el a gépeket. — Ma már csak a nyitó- automata, a zsigerelő és a zúzafeldolgozó holland, de ezeket is az év második felétől, illetve a következő esztendőtől saját gyártmányainkkal helyettesítjük — újságolja - jogos büszkeséggel dr. Sándorfi László igazgató. — Az elmúlt évi tőkásexportunik meghaladta a 90 millió forintot, melynek döntő többsége éppen a broiler vágóvonalakból adódott. Kínában egy 4500 darab/óra teljesítményű sort szereltünk, ezt az üzletet az Agroberrel és a Komplexszel kötöttük, érteke 5 millió svájci frank volt. A csehszlovákiai Cifferben egy rekonstrukción dolgozunk — ennek tervezése is a mi munkánk — a létesítményt még januárban adjuk át. Tanulni nem szégyen, a tanítói szerepben pedig kiválónak bizonyult az NSZK-beli Kirchfeld cég is. A külföldi partner sok vágóhidat ad el Nyusat-Európáb.an és a harmadik piacon. A Kirchfelddel kötött együttműködési szerződés értelmében közösen vállalkoznak maid Egyiptomban, Iránban és Algériában. Az Európában is a legmodernebbek közé tartozó kaoos- vári sertésvágóhíd a szóban forgó német céget dicséri. A Szegedi Szalámigyár rekonstrukciós munkáit már együtt pályázták meg a monori Mezőgépnél. s elnyertél: a Világbank-tendert. Önállóan kereskedni A partner külkereskedelmi vállalattal gyümölcsöző volt a kapcsolat, a mononak mégis kértek és kaptak önálló export-import jogot. Egyszerűen azért, mert nem akartak egyek lenni, a sóik között, meg azért is, mert így közelebb kerülhettek a piachoz. Az sem elhanyagolható szempont, hogy áraik is •versenyképesebbek lettek. A külker-iroda feladata az üzletkötés, Düsseldorfban levő állandó képviselőjük pedig nagy segítséget nyújt a piaci információkban, a műszaki újdonságok megismertetés ében. Versenyképes ár, jó minőség, határidő, alkatrész-utánpótlás, szervizszolgáltatás. Ez jelenthet sorrendet is, egy azonban biztos: aki az utóbbi kettőt nem tudja produkálni, hiába teljesíti a többi feltételt, nem állnak szóba vele. A komplett- szolgáltatásba természetesen az is beletartozik, hogy a vevő szakembereit hazánkban, vagy a helyszínen kiképzik. Időben váltani — Vállalatunk nagy tételben gyárt szovjet, NDK, cseh erő- és munkagépekhez különböző importpótló alkatrészeket — folytatja az igazgató. — E. tevékenységünket azonban fokozatosan csökkentenünk kell, mert lefutó szériákról van szó. Ezért az NSZK-beli Kracht cégtől is vásároltunk licencet, szivattyúkat és hid- romotorokat készítünk. Míg 1984-ben mindössze 1000 szivattyút szállítottunk nyugati országokba, tavaly már négyezret, s az idén ennek több mint a duplájával kell számolnunk. E magas műszaki színvonalú -.termékeinkből jut a hazai piacra is. A kislakáskazánok a ceglédi gyáregységben készülnek. Ezekből évről évre kevesebbet tudnak eladni, az egykori 12— 13 ezer darab helyett tavaly már csak nyolcezret, noha a .kereskedelemben éppen 1985- ben értékesítettek a legtöbbet. Az ok kézenfekvő: sok a hazai gyártó, ráadásul külföldről is jó pár típus érkezett az üzletekbe. Alapos elemzés' dönti majd el: hogyan tovább ez ügyben? Tény azonban, hogy húsipari gépekre, baromfivágó berendezésekre itthon is, külföldön is nagy az igény, tehát a munkások nem maradnak dolog nélkül. És az sem lehetetlen. hogy a palettáról ma még hiányzó feldolgozó- és csomagológépek gyártásával is megbirkóznak majd, ha úgy hozza a szükség. Fazekas Eszter A főbb célok között Az igények persze mindenütt meghaladják a lehetőségeket. Ezért volt szükség arra, hogy a települések aprólékosan mérlegeljék, rostálják a fejlesztési elképzeléseket, javaslatokat, s végül rangsorolják a legfontosabb feladatokat. A szűrőn igen sok helyen fennmaradt a kereskedelmi hálózat bővítésének szükségessége, hiszen az egyre terebélyesedő falvak, városok új lakóterületei ellátatlanok, s szép számmal akadnak elavult, éppen csak megtűrt feltételek között dolgozó üzletek. Sok helyütt aláírták a településfejlesztési hozzájárulás fizetését eldöntő nyilatkozatot, s a listán célként gyakran szerepelt ABC- vagy élelmiszerbolt építése. A lakosság ezt a programot esetenként fontosabbnak ítélte, mint az út- vagy járdaépítést, sok más hiányosság megszüntetését. A hozzájárulásból összegyűlő forintok azonban sehol nem elegendők a többmilliós beruházásra, az ABC felépítésére. S a hiányzó pénz előteremtéséről a következő tervidőszakban már a helyi tanácsnak kell gondoskodnia. A terhek megosztása Az alapellátás biztosítása, a hálózatfejlesztés, természetesen a kereskedelmi vállalatok, az Áfészek számára sem érdektelen. Azért kerestük fel a Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatot — melynek működési területéhez 22 település tartozik, s közülük jó néhány felvette VII. ötéves programjába az ABQ-építést — hogy megtudjuk, mennyire számíthatnak támogatásukra a beruházások megvalósításában az érdekelt tanácsok. Borzovay Gábor, a vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese csupán elvi állásfoglalásra szorítkozott. — Tény, hogy a lakosság és a vállalat gazdasági érdeke is sürgetően követeli a fejlesztéseket. Konkrét megállapodásokról, ötéves tervünk célkitűzéseiről azonban még nem számolhatok be, hiszen sok tényező még bizonytalan. Nem született még döntés, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium hitel vagy támogatás formájában s milyen ösz- szeg'ben kíván a feilesztések- hez hozzájárulni. Nem tudni, a gazdasági szabályzók újabb változása mennyi pénzt von el tőlünk. Pontosan tehát ma még nem lehet megmondani, hol milyen részt vállalunk az építkezésekben. Annyi azonban bizonyos, hogy a beruházások eddigi konstrukciója változni fog, mind kevesebb lehetőség lesz arra, hogy saját erőnkből, az érdekelt település és a megyei tanács hozzájárulása nélkül építsük az üzleteket. A NYÉK — tartózkodó álláspontja ellenére — ebben a tervidőszakban is gondot fordít majd a fejlesztésekre. Hiszen az elmúlt öt esztendő alatt 13 boltot létesítettek, s ebből csupán négyhez kaptak jelentősebb helyi támogatást. Egy üzlet célcsoportos beruházásként épült, s a többi esetében csak a megyei tanács hozzájárulására vagy hitelre támaszkodhattak. — Konkrét tervszámok nélkül Is tudjuk, hol a legégetőbbek a gondok — mondja a kereskedelmi igazgató. — Ahol a szándék komoly, s a megvalósulás biztosnak ígérkezik, már folynak az előkészületek. így tárgyalunk Törökbálint, Százhalombatta, Tököl, Érd, Budakeszi vezetőivel, de a konkrét megállapodás azon múlik, milyen mértékben tudjuk megosztani a terheket. Pályázat útján A Pest Megyei Tanács kereskedelmi osztályvezetője, Kiss József többoldalas, pontos kimutatást tesz elém. — Érdekes módon a következő ötéves tervkoncepcióban a helyi tanácsok a kereskedelmi hálózatbővítést csak igényszinten fogalmazták meg, kevés helyen terveztek rá a bevételekből konkrét összeget. A felmérésünk pedig azt mutatja, 41 üzlet építése lenne elengedhetetlen a következő öt év alatt. Közülük is kiemelten kívánjuk kezelni Budakalász, Törökbálint, Üröm, Nagymaros, Kerepestarcsa, Tököl, Dunaharaszti és Vecsés helyzetét. — Az új tanácsi gazdálkodási forma alapvetően a helyi erőforrásokra épít. Milyen támogatásban részesítheti a megye ezután a kereskedelmi beruházásokat? — A tavaly augusztusi tanácsülés 100 millió forintot hagyott jóvá erre a célra. Nem nagy összeg ez, az igényekhez mérten. Éppen ezért olyan pályázati rendszer kidolgozása folyik, mely azokat a településeket részesíti előnyben, ahol már más forrásokból előteremtették a beruházás fedezetének javát, s nekünk csak hozzá kell járulnunk. Számításaink szerint négyzetméterenként 4000 forintot tudunk egy boltra fordítani. Az persze, az előbb említett, nyolc kiemelt településre is vonatkozik. Amennyiben nem tudják megteremteni a rájuk eső fedezetet, más nyeri el helyettük a pályázatot.. Források tehát, ha nem is túí bőségesen, többfelé buzognak. Hasonlóképpen nyilatkoznának feltehetően az Áfészek s a megye többi kereskedelmi vállalata, mint a NYÉK. S nyilván partnerre, beruházótársra vár minden tanács, ahol az alapellátás fejlesztése a tervidőszak célkitűzései közé tartozik. Az anyagi források koordinálása, a szervezés, a megfelelő partner megszerzése azonban a helyi tanácsok feladata. Nem könnyű munka, de felmérhetjük majd rajta, mennyire tudták kihasználni önállóságukat. Márványi Agnes Javul a tenyésztői kedv ÁÍIatforgalom Az idén életbe lépett kedvezmények, amelyeket az elmúlt év novemberében hirdettek meg, kedvező fogadtatásra találtak az állattartó kistermelők körében. Az Ál- latforgaLmi és Húsipari Tröszt adatai szerint élénkült a kis- tenyésztői kedv, már tavaly decemberben a korábbi hónapokhoz képest lényegesebben több sertésre kötöttek értékesítési szerződést, a vállalatok. Kedvező jel az is, hogy az állatpiacokon élénk a forgalmazás, Tavaly december végéig ösz- szcsen 2 millió 150 ezer sertés idei szállítására kötöttek szerződést a kistermelők és a vállalatok. Ez a teljesítmény ugyan elmarad az egy évvel korábbitól, ám az áremelés nyomán és a' takarmányhelyzet javulásának ismeretében a kistermelők egyetlen hónap alatt 000 ezer sertés hizlalására szánták el magukat. A kistermelők az idei átadásra szóló szerződéseket a továbbiakban is folyamatosan köthetik, úgy ahogyan beszerzik például a növendék állatokat, vagy éppen határoznak hizlalásukról. Ez a nap nem olyan, mint a többi. Ma délután valamennyien ünnepélyes _ egységgyűlésre vonulnak a Jókai Mór Művelődési Házba, hogy számot adjanak múlt évi munkájukról, s összegezzék soron következő feladataikat. Munkásőrök, a budaörsi Sziklai Sándor egysén tagjai. Munkásőrök. Köztük az a’apítók, akik nem sokkal azután ragadtak fegyvert, hogy névadójuk életét .vesztette. Meghalt, mert úgy hitte, szót érthet azokkal, akikért egész életében küszködött. De nem így lett. Mert támadói között nem a munkások vitték a prímet. A mártírhalálról Hollós Ervin könyvében olvashatunk hiteles sorokat: ..Budakeszin erős volt az ellenforradalmi hangulat. Röp- iratok és feliratok jelentek meg. ilyen szöveggel: „Vérfürdőt a telepeseknek’’. ..Bitófát a kommunistáknak...” Október 20-án Ma- rityi László hatszorosan büntetett előéletű bűnöző, a tanácsháza előtt nyíltan megfenyegette az MDP budakeszi bizottságának egyik vezetőjét. Kiss Lajosnét: „Magának mén melege lesz!” Október 23-án Marityi azt mondta Sziklai Sándornak: „Maga sem fog sokáig sétálni a faluban!” Sziklai Sándor ekkor Budakeszin lakott, a Hadtörténeti Intézet parancsnoka volt. Korábban a Honvédelmi Minisztériumban, azt megelőzően a pártapparátusban dolgozott. Hű kommunista volt. Az eszmével alig tizennyolc esztendősen, Tornya községben ismerkedett meg. ahol született, s ahol élt addig, míg be nem hívták katonának, az első világháborúba. Hadifogságból a forradalom katonái közé kerül, tizenhét februárjában már az ö oldalukon áll, majd beáll a Vörös Gárdába. Taskentbcn katonapolitikai egyetem hallgatója, majd tíz év múlva már a Sziverd- lov Egyetem docense. Annak idején aggódva kísérte figyelemmel — a fiatal szovjet forradalomért harcolva — a Magyar Tanácsköztársaság sorsát. Bukását mélységesen fájlalta. S amikor Spanyolországban kitört a polgárháború, ismét tudta, hol a helye. Pedro kapitány — Ladi Péter névre hallgatva — népszerű volt a spanyol köztársasági hadseregben. S a sorsa ismét egy fogolytábor, de nem ül ölbe tett kézzel, hanem aktív politikai munkát folytat, míg büntetőtáborba nem szállítják, majd száműzetésbe kergetik. Innen — 1943ban — a szovjet kormány közbenjárására szabadul, egy sor társával együtt. A szovjet hadsereg tisztjeként lépett magyar földre, hogy a fasizmus veresége után különböző tisztségekben legjobb tudását latba vetve részese legyen az országépítő munkának. S az is volt, míg ki nem oltották életét. Arról a napról így ír Hollós Ervin: „Október 26-án már ők (Marityiék) igazoltattak a faluban, elfogtak honvéd tiszteket, és az országúton barikádokat emeltek. A barikád építése közben az egyik fegyveres, Fehér Sándor javasolta: „Gyerünk Sziklaihoz, cl kall venni tőle a fegyvert és a zászlót.” A csoport nagy része el is indult a Sziklaiházhoz.. Sziklai Sándor, aki tudta, milyen hangulatot keltettek ellene, feleségét és gyerekét már elküldte hazulról, ő apósával, Kiss Lajos régi forradalmárral otthon maradt. Sziklai megpróbálta a ház előtt csoportosu- lókat csitítani, a válasz az volt, hogy elvágták a telefondrótot. Ezután szabályos támadást indítottak...” Kézigránátok robbantak, a honvédtiszt visszalőtt, majd megsebesült, elvesztette eszméletét. Apósa is megsebesült, Sziklai Sándort kivonszolták a kocsiútra, ütötték, míg meg nem halt. Ekkor otthagyták. Aki megpróbálta fölvenni s elvinni onnan, azt elkergették ... Az iszonyat napjai véget értek. A munkások fegyvert fogtak, s őrizték a gyárakat, védelmezték a néphatalmat, óvták mindazt, amit — ugyan buktatók közepette, de — elértünk a felszabadulást követő esztendőkben Mártírjaink életét — igaz — nem adta vissza' a történelem. De visszaadta hitünket a szocializmusban, a munkásság pártjának erejében, önmagunkban. Akik ma e mártírok nyomdokain járunk, legjobb tudásunk, meggyőződésünk szerint arra törekszünk, hogy építő munkánk töretlen legyen, hogy kiteljesedjék, amiért ők életüket adták: a szocialista Magyarország. A budaörsi munkásőrök köztudottan a legjobbak közül valók. Kiképzési, politikai munkájuk, utánpótlás nevelő tevékenységük minden bizonnyal ma is elnyeri az elismerést. Sziklai Sándor — aki most volna ki- lencvenesztendős, ha élne — büszke lenne rájuk. B. L Szikfai Sándor nevéhez méltóan Munkásőrök — a legjobbak közül
