Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-16 / 13. szám

1986. JANUÁR 16., CSÜTÖRTÖK 3 vÁfeírao Munkaköre: vezérigazgató így döntött a tanács Politikánk következetes, világos Kádár János röpgyűlésen találkozott a vállalat dolgozóival Havasi Ferenc előadása a politikai akadémián A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak politikai akadémiáján szerdán Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára tartott előadást Gazdaságpolitika-társadalom- politilza — o hatodik ötéves terv teljesítésének tapasztala­tai és a hetedik ötéves terv fő célkitűzései címmel. Az előadáson részt vett Be- recz János, a Központi Bi­zottság titkára. A megjelenteket — politi­kai, ideológiai, gazdasági, tár­sadalmi életünk képviselőit — a februárban kezdődő orszá­gos pártnapi sorozat előadóit — Lakatos Ernő, a Központi Bizottság agitációs és propa­gandaosztályának vezetője kö­szöntötte. Az előadás anyagát a Kos­suth Könyvkiadó megjelen­teti. Munkamegosztással Gimnáziumok, szakközépis­kolák, szakmunkásképző in­tézetek igazgatói, KlSZ-ta- náq<jadpri _ ,tgn.4rai, iskolaj KISZ-.titkáíok, a diákok szafij szervezeti csoportjainak tiszta ségviselői, a városi pártbi­zottságok és az iskolai peda­gógus pártalapszervezetek tit­kárai találkoztak, hogy vitat­kozzanak a középiskolákban és szakmunkástanuló intéze­tekben folyó KISZ-munka to­vábbfejlesztéséről. Ezen a te­rületen tehet a legtöbbet a KISZ az ifjúság neveléséért. A mozgalom eszközrendszere ugyanis nem elegendő ahhoz, hogy a pályaválasztástól, az otthonteremtéstől, a munkahe­lyi beilleszkedéstől kezdve az ifjúság megannyi problémá­ját egymaga oldja meg. Az ifjúságért nem egy szervezet vagy intézmény, hanem az egész társadalom a felelős, s a munkamegosztás lehetősé­get ad arra, hogy mindenki a saját területén segítse elő a célok megvalósítását. Ezért minden társadalmi szervezet­nek, a különböző intézmé­nyeknek át kell gondolni, meg kell újítani az ifjúsággal kap­csolatos tevékenységét. Az elképzelések szerint a KISZ tagfelvételi korhatára 14—26 év lesz, ami nem je­lenti azt, hogy ne lehetne a megszabott határon felül is fenntartani a tagsági viszonyt. Mint dr, Varga-Sabján László. a KISZ KB titkára, a tegna­pi aktíva egyik szónoka meg­fogalmazta: a KISZ-nek a ti­zenévesek, a diákok, a pálya­kezdők körében kell tevé­kenységét, befolyását erősíte­ni. Ennek terepe mindenek­előtt az iskola lehet, ahol ön- kormányzati alapon működő csoportokat, szakköröket, egye­sületeket kell létrehozni. Eze­ket az iskola felügyelné, míg a KISZ-nek o politikai arcu­lat erősítése a feladata. A szakmunkásképző inté­zetekben a diák szakszerveze­ti csoportok keretein belül működnének az öntevékeny csoportok. Segítve ezzel a munkássá válás folyamatát, közelebb hozva a fiatalokat a választott szakmájukhoz, mun­kahelyükhöz. Pályázat útján Dr. Varga-Sabján László arról is szólt, hogy milyen tennivalói lesznek az Iskolai KISZ-szervezeteknek, a pe­Tegnap a Gödöllői Ganz Árammérőgyár vállalati taná­csa azzal tette értekezletét maradandóan emlékezetessé, hogy vezérigazgatói rangra emelte a vállalat vezetőjének munkakörét. Az illetékes párttestületekkel és az Ipari Minisztérium vezetőségével egyetértésben a tanács ezt a döntését az érvek egész sorá­val indokolta. A gödöllői vállalat mintegy 50 ország cégeivel tart rend­szeres kereskedelmi kapcsola­tot, hiszen önálló export-im­port joggal rendelkezik; nem­zetközi műszaki programok megvalósításában vesz részt, s termékeivel jelen van a fon­tosabb külföldi vásárokon és kiállításokon. A külföldi tár­gyalásokon a partnervállala­tok vezérigazgatói elvárják, hogy a Ganz Árammérő- gyárat is a vezérigazgató kép­viselje. (Sokszor el kellett ne­kik mondani, hogy ennek a dagógusoknak, a pezsgő, vál­tozatos diákélet, az iskolai közélet formálásában. A fia­taloktól főleg azt várják, hogy konkrét feladatokat vál­laljanak a tehetséggondozás, a tanulásban Öfttatadók segí­tésére és az új ismeretek el­terjesztésére. A mozgalmi életnek továbbra is az iskolai osztály marad az alapja, nö­velve a diákbizottságok sze­repét. Az érdekvédelem a diá­kok közül megválasztandó képviselők dolga, akik tag­jai lesznek az iskolai tanács­nak, s minden fontos kérdés­be beleszólásuk lesz. Szeret­nék elérni, hogy minden is­kolában legyen egy olyan sze­mély, például nevelési igaz­gatóhelyettes, aki a diákéletet, szervezné, felügyelné. A KISZ KB éves költségvetésének 15 százalékát, 22 millió forintot oszt ki pályázat útján a leg­jobban működő csoportok, s jutalomként az azokat segítő pedagógusok között. Az elképzelések megvalósí­tása a területi, de mindenek­előtt az iskolai pártszerveze­tek hozzáállásán is múlik. Er­ről beszélt dr. Bárd András, az MSZMP Pest Megyei Bi­zottságának osztályvezetője. Felelősségük van abban, ho­gyan működnek majd a poli­tikai körök, fórumok, s egye­bek között abban is, hogy mi­lyen légkörben, tartalommal zajlanak le az iskolai ünnep­ségek. Szólt arról is, hogy a ' színes diákélet kialakítása nemcsak az iskola falain be­lül képzelhető el. abban részt kell venniük a különböző szer­vezeteknek, de mindenekelőtt a művelődési intézményeknek is. Nyitott kérdések A megfogalmazódott kérdé­sek és a délutáni szekcióülé­sek hangulata arról tanúsko­dik. hogy a középiskolai KISZ- élet megújításának terve megmozgatta az aktíva részt­vevőinek gondolatait. Mada­rast Zsuzsa, az érdi Vörös­marty Gimnázium KISZ-bi- zottságának titkára szerint szükségesek a változások, mert az utóbbi években lany­hult a diákok érdeklődése a KISZ iránt. Főleg azért, mert kevés az értelmes célokért mozgósító feladat. A mostani elképzelések újra pezsgést idézhetnek elő. Árendás Péter, a budaörsi gimnázium KISZ- tanácsadó tanára úgy értel­mezte a hallottakat, hogy az iskolának, a KISZ-nek szé­világhírű cégnek nincs vezér- igazgatója. Nem akarták el­hinni.) Szabó István vezérigazgató 28 éve dolgozik a Ganz Áram- mérőgyárban. Az elmúlt 10 évben — mióta igazgató — a gyár elnyerte önállóságát, dinamikusan fejlődött, s a magas hatékonyságú vállala­tok sorába emelkedett, amit a minisztérium kitüntetéssel honorált. Két éve Szabó Ist­ván igazgatót ugyancsak ki­tüntették a Munka Érdemrend arany fokozatával. Hatalmas munkabírása, embersége, kö­vetkezetessége közismert — ezért rendkívül népszerű em­ber. Szerénysége nyilvánult meg a vállalati tanács ülésének végén is, amikor azt mondta: az új cím kifelé szól, itthon a vállalat iránti odaadó szol­gálatra kötelez. Cs. S. lesebb tevékenységek felé kell nyitnia. így azokat is megle­hetne nyerni, akik eddig pasz- szívak voltak a mozgalom­ban. Giba István, a ceglédi Kossuth Gimnázium párt- alapszervezetének titkára he­lyesli, hogy valamennyire szétválik a politikai és a sza­badidős funkció, mert így jobban lehet összpontosítani a feladatokra. Ugyanakkor szük­ségesnek tartja az iskolai pártalapszervezetek megerő­sítését, annak érdekében, hogy eleget tehessenek a kívánal­maknak. Dr. Bognár Gyula, a nagy­kőrösi Toldi Miklós Élelmi- szerfbári" Szakközépiskola' és Szakmunkástanuló Intézet igazgatója úgy véli, hogy ki­futási időt kell hagyni az új módszereknek. Szerinte az évi 22 millió forint országos vi­szonylatban kevés lesz a cso­portok támogatására és a pe­dagógusok jutalmazására. Kér­dés az is, hogyan, milyen forrásból lehet előteremteni a munkába álló nevelési igaz­gatóhelyettesek bérét. Nagy­kőrösön egyébként már évek óta a most előterjesztett el­képzelésekhez hasonló úton ,járnak. A diák szakszerveze­ti csoportok és a KlSZ-szer- vezet együtt dolgozik, közö­sen mozgósítja a fiatalokat. Tapasztalataikat szívesen meg­osztják az érdeklődőkkel. Kövess László A napirenden a választás utáni új szervezeti felépítés­ből adódó feladatok, valamint a szakszervezeti költségvetés mellett két közérdeklődésre számot tartó téma szerepelt; a tanácsi gazdálkodás ez évtől érvényes új rendjét, s ennek oktatásügyi vonatkozásait, va­lamint az ágazat fejlesztésére vonatkozó VII. ötéves tervi megyei elképzeléseket Szeré- mi Zoltán, a Pest Megyei Ta­nács művelődési osztálya gazdasági csoportjának veze­tője ismertette. Mint elhangzott, a tanácsok anyagi önállóságának megnö­vekedése, valamint az egysé­ges pénzalappal való gazdál­kodás újszerű feladatokat je­lent mind az oktatási intéz­mények vezetőinek, mind a szakszervezeti tisztségviselők­nek. Szerémi Zoltán elmon­dotta azt is, hogy a fejleszté­si pénzeszközök mintegy ne­gyedének sorsáról továbbra is a Pest Megyei Tanács dönt, céltámogatást ad ebből a kü­(Folytatás az 1. oldalról.) nemzeti jövedelem jelentős részét állítja elő és ha a nép­gazdaság jövedelemtermelését növelni akarjuk, akkor az ipartól is többet várunk, mint amennyit eddig teljesített. A párt főtitkára néhány más, társadalmi összefogást igénylő tennivalót is említett, kiemelve a munkafegyelem­mel, a közlekedési fegyelem­mel, az italozással, a családi élet széthullásával kapcsolatos gondokat. Olyan feladatok állnak előttünk, amelyekkel eddig nem foglalkoztunk kel­lőképpen. Ezek megoldásában a nők támogatására az eddi­gieknél is jobban számítunk — mondotta, — Egészséges, megfelelő er­kölcsi normák szerint élő társadalmat akarunk, s ennek nélkülözhetetlen része, hogy a kollektívák is egészségesek legyenek, a család is rendben legyen, és maga az ember is harmonikusan éljen. Sok ten­nivalónk van, de nagyok a lehetőségeink is. Ha igazán meg tudjuk mozgatni társa­dalmunk erejét és a tisztes­séges emberek mindenütt megfelelő határozottsággal lépnek fel, akkor el tudjuk érni azokat a nagy célokat, amelyeket a párt XIII. kong­resszusa meghatározott, s amelyeket népünk a választá­sok idején szinte egyhangúan támogatott — mondotta befe­jezésül. Kádár János látogatásának befejező programjaként talál­kozott a vállalati tanács tag­jaival. Bárány György, a tes­tület elnöke köszöntötte a vendégeket, majd a tanács tagjai számoltak be az új ve­zetési forma kialakításának előkészületeiről. Ezt követően Kádár János kárt szót. — Örülök, hogy alkalmam van e fontos új intézmény­nyel, a vállalati tanáccsal megismerkedni, s annak is lönféle beruházásokhoz. Köz­ponti intézkedés alapján a vízhálózat és a lakásépítés mellett a középfokú oktatás is a prioritások közé került, a megyei tanács döntése pedig ide sorolta az alapvető egész­ségügyi hálózat és az általá­nos iskolák fejlesztését. így öt év alatt 1 milliárd 217 millió forint fordítható az alsó- és középfokú iskolaháló­zat bővítésére, . s tanterem­építéshez az a tanács kaphat támogatást, ahol a váltakozó tanítás aránya az 50 százalé­kot meghaladja, új iskola épí­téséhez pedig az, amelynél az iskolában legalább 80 száza­lékos a váltott műszakban ta­nulók aránya. Középiskolai fejlesztéshez oda adnak céltá­mogatást. ahol már jelenleg is van középfokú tanintézet. Meghatározták az egy tante­remre adható támogatás mér­tékét is, ez iskolatípusonként változó. Ami a VII. ötéves tervi el­képzeléseket illeti, az óvodás­örülök, hogy e testület tagjai­val személyesen is találkoz­hattam — mondotta, majd az elhangzottakhoz kapcsolódva rámutatott: az intézmény lét­rejötte demokratizálást je­lent, de demokratizálni csak önmagáért — nem helyes tö­rekvés. A demokratizálásnak rendeltetése van. Mint ahogy Marx, Engels és Lenin sem azért dolgozták ki a munkás- osztály forradalmi elméletét, hogy ezzel a történelemben megörökítsék a nevüket. Ha­nem azért, hogy az elnyomot­tak felszabadulhassanak, az embernek ember általi ki­zsákmányolása megszűnjék, s a dolgozók élete szebb, kü­lönb legyen. Vagy a máról szólva: marxista—leninista tu­dományunk, szocialista el­veink arra valók, hogy az embereknek jobb és emberibb életük legyen. Ilyen értelem­ben fogható fel a demokrati­zálás és a vállalati tanácsok létrehozása. A lényeg, hogy se­gítse szocialista céljaink, a hatékony gazdálkodás feltéte­leit. A döntés helyes volt, szükséges ez az intézmény. A továbbiakban arról szólt, hogy e tanácsok köznapi munkájának még természete­sen formálódnia, alakulnia kell. Segíteniük kell a haté­kony gazdálkodást, a fejlő­dést, annak az alapnak a létrehozását, amely a dolgozók életminőségének magasabb szintre emelését szolgálja. Ez a vállalati tanácsok alapvető rendeltetése. Éppen ezért elvileg fontos érteni: a kommunisták felada­ta az ilyen testületekben is az, hogy a párt és a kormány gazdaságpolitikai elveinek ér­vényesítéséért dolgozzanak. Kádár János utalt az egyik fel­szólalásban elhangzottakra, mely szerint a vállalati ér­dek a döntő. De ha a vállala­té és a népgazdaságé ütközik — folytatta — mindig a nép­korú népesség csökkent, így 90,8 százalékról 97—98 száza­lékra nőhet az e korosztályból ténylegesen óvodába járók aránya, s közben várhatóan mérséklődik a csoportok zsú­foltsága. A tervidőszak első éveiben stagnál, majd a mostani 123 ezer 500-ról 105 ezer körülire csökken az általános iskolai ta­nulók száma. Az egy tanuló- csoportra jutó létszám így a mostani 28 helyett várhatóan 24—25 lesz. A tervidőszakban a tanácsok szándéka szerint 436 általános iskolai tanterem épül, ebből 226 áthúzódó beru­házásként, 129-hez adhat cél- támogatást a megyei tanács, a többi a helyiek saját beruhá­zása lesz várhatóan. A napkö­zis ellátás aránya 40-ről 50 százalékra növekedhet. A legnagyobb gond a közép­fokú oktatásé lesz, ugyanis 1988—89-ben ugrásszerűen, mintegy 8—9 ezerrel megnő a tanulólétszám. Ehhez mérten 180 új osztályteremre lenne szükség, s még jelenleg 40 épül áthúzódp beruházásként. Vál­tozik majd az arány is: többen járnak gimnáziumba és szak- középiskolába, a szakmunkás­gazdasági érdek az első. A vállalati tanács tevékenységé­ben tehát érvényesülniük kell a gazdaságpolitikai elveknek, s a helyi és az országos érde­kek megfelelő összehangolását kell biztosítaniuk. Kitért arra is, hogy a vál­lalati tanácsok létrejöttével felmerült a vezérigazgatóval való együttműködés kérdése. Nem baj — mondotta —, ha magválasztásakor a vállalati igazgató függ a dolgozóktól, de az év munkanapjain az igaz­gató a „parancsnok”. Olyan kollektív vezetésre ugyanis nincs szükség, amely anarchiá­ra, fejetlenségre és meddő szócséplésre vezet az értelmes cselekvés helyett. Ezért is fon­tos tehát a hatáskörök pontos rögzítése, hogy minden szer­vezet, minden vezető tudja pontosan, világosan: mi az ő dolga és miért felel. Meg kell tanulni tehát ope­ratívan dolgozni. Általában gyenge pontunk a döntési fo­lyamat lassúsága. Jó lenne ezen javítani — hangoztatta —; nem szabad egy-egy kér­désen hónapokig meditálni, több helyen vitatkozgatni, mi­közben döntés nem születik. Mindez a vállalati tanácsok oldaláról: fontos szerepük van abban, hogy közvetítsék a kü­lönböző álláspontokat, minél szélesebb körű kollektíva vé­leményének birtokában szü­lessen meg a döntés, és ehhez nyerjék meg a dolgozók egyet­értését. Ügy kell működniük, hogy dolgozni, intézkedni is lehessen, és eközben az egy­személyi felelősség is érvénye­süljön. Kádár János kitért a fiata­lokról elhangzott vélemények­re is. Ezzel kapcsolatban han­goztatta, hogy valamiképpen párosítani kell az idősebb nemzedék tapasztalatát a fia­talok lendületével, dinamiz­musával, sőt türelmetlenségé­vel is. A műszaki értelmiség hely­zetérők szerepéről Kádár János hangsúlyozta: a társadalom fejlődésének törvényeiből adó­dóan a jövőben az értelmiség szerepe nemcsak termelési, ha­nem társadalmi értelemben is növekszik. Ennek megfelelő fi­gyelemmel kell e réteggel fog­lalkozni. Ez azért is lényeges, mert a szocialista rendszer sza­bad utat ad a termelőerők fej­lődésének, a műszaki-technikai előrehaladásnak, s ebben meg­határozó szerepe van a műsza­ki értelmiségnek. Végezetül Kádár János ered­ményes munkát, erőt, egészsé­get kívánt a vállalati tanács tagjainak. Ezzel ért véget az MSZMP főtitkárának szerdai munkaprogramja a Taurus Gumiipari Vállalatnál. képzésben részt vevők száma nem nő. A vitában nyolcán szólaltak fel, a téma jellegéből adódóan sok kérdés hangzott el, s szó­vá tették: sok a bizonytalan­ság a pedagógusok ez évi bér- fejlesztése körül. Bár ebből csak a szakemberek minőségi cseréjére tartalékolhatnak a tanácsok, több helyütt kísérel­ték meg, hogy — eddig indok nélkül — visszatartsanak a pénzből — jelezték. Szóba ke­rült az is; az 5 százalékos bér- fejlesztés alapjának megálla­pításánál a tanácsok gyakorla­ta nem egységes. Ily módon az oktatási intézmények vezetői­nek nagy felkészültséggel kell tárgyalniuk az immár önál­lóan gazdálkodó tanácsok ve­zetőivel, a szakszervezeti tiszt­ségviselőknek bátrabban, job­ban kell élniük a szakszerve­zeti jogokkal. Ez utóbbit hangsúlyozta ösz- szefoglalójában Nádasné Pri­bék Rozália, a Pedagógusok Szakszervezete Pest Megyei Bizottságának titkára is, mondván: a szakszervezetnek nem elég jelen lennie, részt kell vennie a helyi döntések­ben, képviselnie kell az ágazat érdekeit, ugyanakkor meg kell nyernie a fejlesztési feladatok­hoz, az oktatás-nevelés feltéte­leinek jobbításához a társadal­mi erők, a szülők, családok segítségét is. V. G. P. Aktíva - KISZ-kongresszus előtt Mi a teendőnk az iskolákban? Megújulásra készül a KISZ. Olyan szervezetté kíván for­málódni, amely megfelel a kor követelményeinek, a társada­lom és benne az ifjúság érdekeinek, s amely hatékonyabban járul hozzá a politika megvalósításához. Ehhez mindenek­előtt az kell, hogy megvizsgálja, átértékelje saját tevékeny­ségét. Az új hangsúlyokkal már találkozhatunk a KISZ KB Mi a teendőnk? című felhívásában, amely nyilvános vitára ösztönzi a fiatalokat az ifjúsági mozgalom helyzetéről, a KISZ feladatairól. Ezekben a hetekben valamennyi KISZ- szervezetben véleményt mondanak erről. Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán tegnap rende­zett ifjúsági aktívának is ez volt a feladata. Céltámogatás tantermekhez Helyben képviselni az érdeket Tegnap a SZOT székházában Hargitai Károly elnök veze­tésével tartott kibővített ülést a Pedagógusok Szakszervezeté­nek Pest Megyei Bizottsága, meghívták a városi és körzeti alapszervezetek titkárait is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom