Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-15 / 12. szám

Alapanyag van Kevés a hamu Háztartási fűtésre alkalmas biobrikett előállításához mód­szert dolgoztak , ki a Péti Nit­rogénművek hódmezővásár­helyi gyárában. A'mellékter­mékként nagy tömegben ke­letkező, úgynevezett furfurol- korpát megfelelő kötőanyag hozzáadása után présgéppel formázzák briketté. A siker nyomán megállapodást kötöt­tek a Hódmezővásárhelyi Tan­gazdasággal, hogy a takar­mánygyártásban használt présgépükkel a téli mezőgaz­dasági holt idényben vegyenek részt a biobrikettgyártásban. A múlt év végéig a két gyár­tótól összesen mintegy ezer tonna brikett került a háztar­tásokba. Ebben az évben az ország számos vidékére is eljut a 4200 kalóriás, csupán öt százalék hamutartalmú fűtőanyag. Iklad Nyílt nap Nyílt tanítási napot tarta­nak január 24-én, pénteken az ikladi általános iskolában. Ez­úttal a hetedik osztályos tanu­lók szülei vehetnek részt az órákon, figyelhetik meg gyer­mekeik iskolai munkáját. Közkívánatra Markos, Nádas Tekintettel a nagy sikerre, közkívánatra ismét fellép a Gödöllő étteremben a Markos György, Nádas György páros. A január 23-án, csütörtökön este nyolc órakor kezdődő mű­sorban a népszerű kettős ven­dége most is Sasvári Anna­mária és a Defekt-duó lesz. •«Fii Mozi Kék Villám. Színes, magya­rul beszélő amerikai krimi. 4, 6 és 8 órakor. LLO A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1986. JANUAR 15., SZERDA Népfrontelnökségi ülés Együttműködés a fiatalokkal Ülést tartott a népfront gö­döllői bizottságának elnöksé­ge. A tanácskozás első napi­rendi pontjaként Mészáros Margit, a testület, illetőleg a KISZ gödöllői bizottságának tagja az ifjúsági szervezet má­jusban esedékes kongresszusá­ra való helyi készülődésről adott áttekintést, kiemelve a népfrontnak ebben való sze­repét. összefoglalta az eddig történteket, a veresegyházi felkészítőt, amelyen az érde­keltek részletes tájékoztatót kaptak a következő hetekben sorra kerülő alapszervezeti gyűlésekkel kapcsolatosan. A január közepétől március de­rekáig tartó taggyűléseken ér­tékelik az elmúlt évek tapasz­talatait. megválasztják az új tisztségviselőket, véleményt mondanak a kongresszusi le­vélről, átadják az új tag­könyveket, döntenek a városi értekezleten részt vevő kül­döttek személyéről. ' Alap a munka Mint ismeretes, a KISZ kö­zelgő kongresszusára a meg­újhodás jegyében készülnek a fiatalok. Arra törekszenek, hogy a KISZ legyen demokra­tikusabb, politikusabb, s diffe­renciáltabb. Ilyen összefüggés­Mogyoród a nők is A sakkszakosztály napjainkban halódik December végén tartotta" közgyűlését a Mogyoródi KSE. Ekkor értékelték a tavalyi, sőt az egész tervidőszak ered­ményeit. Az összejövetelt meg­előzve találkoztunk a községi sportegyesület elnökével! Ba­lhéz Balázzsal, s a labdarúgó- szakosztály vezetőjével. Merk Lajossal. Tanulságos dolgokat mondtak el az egyesület min­dennapi munkájáról, gondjaik­ról. sikereikről s terveikről. A Mogyoródi KSE-ben eleinte csak a labdairúgó-saak- osztály működött, nagy hagyo­mányokkal, 1911-ben alapítot­ták. Az egyesületet 1982-ig a mogyoródi Arany János Ter­melőszövetkezet patronálta, míg be nem olvadt a Rákos­völgye Tsz-be. Azóta vette fel a sportegyesület a községi ne­vet, s kap évente a helyi ta­nácstól százezer forint támo­gatásit. Ma az egyesület lét­száma megközelíti a százat, a tagság, azaz az aktív sportolók átlagéletkora 23 év körül van. A kézilabdások két éve ju­tottak fel a megyei Il-be, azóta két pályát épített az egyesület saját erőből és társadalmi munkában. Az új pályán már a villanyvilágítást is fölsze­relték. A múlt évben azonban nem sikerült dobogós helyezésit el­érnie a kézilabdásoiknak, mert az új pálya az idény máso­dik felében készült el. Ennek elleniére a megyei második osztályban negyedik helyezést ért el a két kézilabdacsapat. Az edzéseken a részvételi arány kilencvenszázalékos. A játékosok többsége tanuló, fő­iskolai hallgató, csak hárman- négyen dolgoznak. Az ifjúsági csapat tagjai nemrégen végez­ték el az általános iskolát. A sakkszakosztály napjaink­ban halódik, mért vezetője el­költözött Mogyoródról. Kár, hiszen a sakkozók korábban Pécsett és Zsolnán versenye­ket nyertek a 10 és 15 év alattiak kategóriájában. A focistáknak a legjobban a hetvenes években ment. Ta­valy a területiben tizedikek lettek, ebbe az eredménybe azonban belejátszott az Is, hogy a sorsolás szeszélye foly­tán 13 mérkőzésből kilencet idegenben játszottak le, s bár időközben egy ragyogó sport­öltözőt épített az egyesület, a pályát az idén okvetlenül fel kell újítani, mert már edzé­sekre sé nagyon alkalmas. Jellegzetes kupacsapat a mo­gyoródi. A november 7-re Gödöllőn kiírt kupát meg­nyerték; két éve a Magyar Népköztársasági Kupa leg­jobb 36 csapata közé is beju­tottak, igaz, az akkori focis­ták közül már csak a csapat- kapitány, Karácsonyi József maradt meg. S végül a tervekről beszél­gettünk. Elmondta a két sport­vezető, hogy szeretnék a mo­gyoródi nőket is bevonni a községi sportéletbe. Pingpong- szakosztályt is indítanának, ha az iskolai tornatermet nem tizenkétszer huszonnégy méte­resre terveznék az illetékesek. E kis méret ellen tiltakoznak az SE tagjai, vezetői, mond­ván, hogy az ezerforintos te­hát a lakosság 68 százalékban azért szavazta meg, hogy nor­mális méretű tornaterem ré­vén egy községi szabadidő- és sportközpontot alakíthassa­nak ki. Ugyancsak tervezik, hogy 1-2 év múlva a buják! sport- egyesület mintájára Forma II. vagy III. néven Mogyoród la­kosságának szerveznének ver­senyeket a Forma—1-es autó­pálya megépültével, s díjat az­az kupát is alapítanának. Négy éve megoldatlan gond­dal fejeztük be a beszélge­tést. Ez a sportpályától 100 méterre a gödöllői Városgaz­dálkodási Vállalat kezelésében levő szemétgyűjtőhely. A le­rakó gyakran kigyullad, füst­tel, bűzzel árasztva el a játé­kosokat, szurkolókat. A tűz­oltóság is többször kivonult már. Közben tüdőt tágító sportolás folyik a pályán. Csak kérdés, hogy levegő-e az, amit beszívnak a játéko­sok!? ... Aszódi László Antal ben esett szó az elnökségi ülé­sen arról a kezdeményezésről, hogy ezentúl az ifjúsági szer­vezetbe csak huszonhat éves korig kérhessék felvételüket. Akik ez után szeretnének a közéletbe bekapcsolódni, azok például a népfrontban kap­hassanak lehetőséget ilyen igényeik kiélésére. Természetesen a KISZ és a népfront, mint mozgalom, szervezet is együttműködhet, mind a városban, mind a kör­zet falvaiban. Különösen az utóbbi helyeken időszerű ez, hiszen akadnak települések, hangzott el az ülésen, ahol a népfront- és a KISZ-titkár nem is ismeri egymást. Közös akciókat is kezdeményezhet­nének, hiszen a munkában alapozható meg a legköny- nyebben az együttműködés. A második napirendi pont­ban Veres László, ugyancsak az elnökség tagja, a városi pártbizottság politikai mun­katársa, a XIII. pártkongresz- szus népfronttal kapcsolatos állásfoglalásáról beszélt. A népfrontnak a társadalomban betöltött szerepének, az elmúlt harminc esztendőben elért eredményeinek áttekintése után- a helyi testületek tevé­kenységét elemezte. Kiemelte, a népfrontJbizotteágoik, a poli­tikai és más szervezetekkel összefogva nagyszerűen moz­gósítottak a településfejlesztő si elképzelések megvalósításá­ra. Úgyszólván valamennyi te­lepülésen százezrekben-,. mil­liókban mérhető eredményhez vezettek a társadalmi munka akciói. Minél többen Megbecsülésre méltóan fára­doztak a különböző világnéze­tű emberek összefogásáért, a fogyasztói érdekvédelemért. Közreműködtek a család je­lentőségének erősítésében, a választások előkészítésében, lebonyolításában. A népfront- tesfületek minden tekintetben hathatósan segítették érvénye­síteni a szövetségi politikát. További feladatokban sincs hiány. Az egyik legfontosabb, elérni, hogy minél többen ve­gyenek részt a közéletben. Azért is sokat tehetnek, hogy a lakosság még aktívabban vegyen részt a településfej­lesztési koncepciók kialakítá­sában, a tervek valóra váltá­sában, a környezetvédelem­ben. Hallathatják hangjukat a nők helyzetének javítására irányuló javaslatok kidolgozá­sakor. Részt vállalnak A harmadik napirendi pont­ban Vari József, a környezet- védelmi bizottság vezetője azokról az elképzelésekről be­szélt, amelyeknek lényege: a városszépítők köre a továb­biakban a népfront égisze alatt működjék. Egyrészt azért, mert a Hazafias Nép­front a városszépítő egyesüle­tek országos hálózatát szeret­né létrehozni, másrészt így re­mélnek a korábbinál szélesebb alapot teremteni a munkához. Mint ismeretes, a gödöllői vá- rosszópítők körét a művelő­dési ház keretében hozták lét­re, a népfrontbizottság közre­működésével. Szót ejtettek ró­la, hogy a ház vezetősége nem akar megválni a körtől, an­nak az ülésen részt vett el­nöke viszont úgy nyilatkozott, hogy az új felállásban kedve­zőbb lesz a helyzetük. Végül abban állapodtak meg, hogy a házzal együttműködve igye­keznek 1 az; "óti ásztüetéűt: Etóser. gíténi. Megszívlelendő adalék, amit Fülöp István elnök elmondott. A Szarvason megtartott, or­szágos összejövetelen a gödöl­lői n kívül valamennyi egyesü­leti ott volt, s mind a nép­front kebelében. Az elnökség tagjai közül a legtöbben eh­hez a témához szóltak hozzá. Valamennyien gyakorlatias ol­dalról. Mintegy feladatokat javasolva a majdani egyesü­letnek. amelyben, ezt vala­mennyien hangsúlyozták, te­vékenyen részt kívánnak ven­ni. K. P. Magyar-szovjet barátság Tagcsoportok a körzetben A Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak mind több helyi tagcsoportja működik Gödöl­lőn és a vonzáskörzetben. Te­vékenységük színvonalának emelésére a megyei pártbi­zottság kezdeményezésére ko­ordinálóbizottságokat hoztak létre. A gödöllői bizottság el­ső feladata volt, hogy felmér­je a vidékünkön lévő tag­csoportokat. Mit tapasztaltak? összefoglalójukat azzal kezdték, hogy a városi párt- bizottság kezdeményezésére és irányításával az utóbbi évek­ben mindinkább kibontako­zott az együttműködés. Közös tevékenységükből tavaly ki­emelkedett a negyvenedik év­forduló megünneplése, a ma­gyar—szovjet barátsági napok sorozata, amelynek megszeg vezésében a Ganz Árammérő- gyár, a városi gimnázium, az ikladi Ipari Műszergyár tag­csoportjai jeleskedtek. Kiállí­tások nyíltak a körzetben, szovjet vendégeket fogadtak. Művészegyütteseket, a Szov­jet Kultúra és Tudomány Há­zának képviselőit. Ekkor írták alá a házzal a megújított együttműködési szerződést is. Ami akármelyikünkben fel­merülhet, megkérdezték ma­guktól a felmérők is. A ba­rátság mindig személyekhez kötődik. Mit tehet ezért az MSZBT mint szervezet? Vá­laszuk: megteremti azokat a feltételeket, amelyek köze­pette ismeretségek, barátsá­gok szövődhetnek. Városunkban és a vonzás- körzetben tíz üzemben, intéz­ményben találhatunk MSZBT- tagcsoportot. Három-három ipari, illetőleg mezőgazdasági munkahelyen, egy-egy az egyetemen, a gimnáziumban, valamint az általános iskolák­ban. Egy körzeti tagcsoport a tanácsi dolgozókra épít. Csak­nem húszezren dolgoznak azokon a területeken, ahol tagcsoportok léteznek. Tevé­kenységük a körzet tizenki­lenc településére sugárzik ki. Két olyan csoport van, amely tavaly ünnepelte megalakulá­sának huszonötödik évfor­dulóját ...... ..., Ma jdnem mindegyiknek yan -kapcsolata a Szovjet Kultúra és Tudomány Házával. Az egyetemiek és az árammérő­gyárlak a múlt évben szer­ződést is kötöttek a házzal, együttműködésük ezáltal szo­rosabbá vált. A csoportok tagjai rendszeresen keresik á kapcsolatot hazánkban élő szovjet emberekkel, katonai alakulatok tisztjeivel, család­tagjaikkal, iskolákkal. Az együttműködés, barátság jel­lemző formája az egymás munkájának segítése. Szovjet katonák segítettek a Rákos­völgye Termelőszövetkezetben a mezőgazdasági munkákban, a dányi gazdaságban szüre­telni, az árammérőgyár mű­helyeiben. A munka alapozta meg a közös kirándulásokat, klubesteket. A csömöriek a nyári orosz nyelvi táborukba minden évben meghívnak két-három szovjet gyereket. Kiemelkedő a szerepe a ba­rátság ápolásában az agrár­egyetemnek. Ez is elsősorban a tudományos és egyéb mun­kakapcsolaton alapul. A péceli termelőszövetkezet a hazánk­ba látogató szovjet mezőgaz­dasági szakembereknek tart évente nyolc-tíz alkalommal szakmai bemutatót. A bagi, a csömöri és a péceli iskolások szovjet katonasírokat ápolnak. Így kötöttek ismeretséget az elesettek hozzátartozóival. Az árammérőgyáriak a vilniusi hasonló gyárral vették fel az együttműködés szálait. Tagcsoportjaink részt vesz­nek az MSZBT országos el­nöksége által kezdeményezett, támogatott rendezvényeken, vetélkedőkön. Az ATE cso­portja a Ki tud többet a Szovjetunióról című vetélke­dőn harmadik lett, a Baráti szövetségben versengésben az árammérőgyáriak a megyei elődöntőn értek el hasonló helyet. A gimnázium csapata az orosz nyelvi kiejtési ver­senyen jutott a döntőbe. A koordinálóbizottság fel­mérői kérdéseket és ötleteket is kaptak a tagcsoport tag­jaitól. Ezekből is említsünk néhányat. Nem volna rossz, ha évente két-három alkalom­mal kiállítási anyagot kap­hatnának, amit körbejáratná­nak a csoportok között. Örömmel nyugtázták, hogy hosszabb szünet után ismét indítottak barátságvonatot, de jelezték, hogy jobb volna rö- videbb utakat szervezni. Így megkímélnék őket a fárasztó vonatozástól, kisebb lenne a költség. A célt, a barátkozást mégis jól szolgálnák az ilyen utak. Szakkörök A szép, rég! népi hagyomá­nyok , ápolására vállalkoztak a domonyi művelődési házban. Maczkó Mária jfjú népművész vezetésével népi játék-szakkör működük a házban. Az óvodá­sokból és az általános iskola alsó tagozatosaiból álló cso­portból a később kialakítandó, néptánc-szakkör ma<gvát, lel­kes táncosait szeretnék kine­velni. Mac?jkó Mária foglalkozik a megalakulásának hamarosan egyéves jubileumát ünneplő asszonykórussal is. Az idős, nyugdíjas asszonyok — Bojtár Mihdlyné, Bohunka Pálné, Zdenkó Jánosné és Valentinyi Pálné — . fellépéseiken egy­előre még csak a község lakóit örvendeztettek meg dalaikkal. Mire jó a népművelő? Kötetlenség, hagyomány kivételnek, eseményről ese. ményre élnek, az amatőr mű­vészeti csoportok száma fogy, zömüket csak egy-egy feszti­vál vagy más versenysorozat élteti. Föllépéseik általában n em annak a közösségnek szól­nak, amelyből vétettek, amely eltartja őket, hanem a zsűri­nek. Mondják, mára megváltozott az emberek időmérlege, ez is őka az érdektelenségnek. Ta­valy megkérdeztek száz mun­kást. Mit csinált tegnap dél­után? Hatvannyolcán további munkát végeztek, és csak hét akadt, aki könyvet, huszonöt, aki újságot vett a kezébe. Azt hallottam egy kollégámtól, hogy nálunk az emberek most jutottak el a kulturális fészek­rakás idejéhez, s hiába van­nak a különböző kultúrköz- vetítő eszközök, ha nem ta­nulták meg azok okos. embert nevelő hatását kiaknázni. Nép­művelői feladat lenne, hogy a közösségeken belül és min­denütt megtanítsuk az embe­reket a választásra, de ehhez a népművelőknek is meg kel­lene tanulniuk, hogy az a köz- művelődési gyakorlat, amely nem a társadalmi szükségle­tekből olvassa ki a maga cél­jait, teendőit, szükségszerűen talajtalanná, eredménytelenné válik. A művelődési otthonok tevékenységét a módosult vi­lághoz, a módosult emberek­hez kell szabni. Fercsik Mihály ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) szabad pártnapon, tanácstagi beszámolón jelent meg. Egy- tizede csupán azoknak a szá­ma, akik a hagyományos is­meretterjesztő alkalmakért vagy az öntevékeny művésze­ti csoportok tevékenységéért látogatták az intézményt. Azok pártján állok, akik azt mondják, hogy a művelő­dési házakban biztosítani kell a látogatók számára a kötet­lenséget. Ha a régi olvasókör­be elment a paraszt vagy a munkásotthonba a munkás, biztos lehetett abba, hogy ta­lál ott magához hasonlókat, akikkel megbeszéli ügyes-ba­jos dolgát, elolvassa az újsá­got, biliárdozik, esetleg kár­tyázik vagy sakkozik, meg­iszik egy pohár sört, és mi­előtt hazamenne, kivesz pár kötetet a könyvtárból magá­nak és a családjának. Művelődési intézményeink jelenleg programcentrikusak, ami annyit tesz, hogy oda csak akkor léphetek be, ha ott ne­kem valami rendezvényt szer­veztek. De csevegésre, duma­partira, újságok pihentető la­pozgatására, sakk-, esetleg kártyapartira nem ülhetnek be. Ennek a hiánya is oka le­het annak, hogy napjainkra kimentek a divatból a közös társasági formák. A néhány éve még viruló diszkó agoni­zál. Klubjaink, tisztelet a tésöknél, fejlesztési progra­moknál, s a népművelőt sem sorolják az értelmiség közé. Egyik népművelő ismerősöm panaszolta, hogy értelmiségi összejövetelt szervezett, mire megkérdezték tőle: s te mit ke­resel ott? Küldöttként részt vettem a Magyar Népművelők Egyesü­letének országos értekezletén. Sokan szóltak az említett gon­dokról, amelyeknek alapkérdé­se mindig ez volt: miért men­nek ma el az emberek a mű­velődési otthonba? Isimét a statisztikát hívom segítségül. A tevékenység-együtteseket kutató szabadidő-vizsgálatok szerint azok a járnak a mű­velődési házakba, akik mozi­ba, presszóba, táncolni és kon­certekre is járnak, vagyis az intézmény látogatása zömmel a szórakozást keresőknek a szokása. A számok szerint a lakosság egynegyede járt az elmúlt fél évben a helyi mű­velődési otthonba, öt százalék ennél régebben, hetven száza­lék még régebben vagy soha. A látogatók egyharmada szó­rakozás kedvéért lépte át a ház küszöbét, táncolt, zenét hallgatott, filmet vagy műso­ros előadást nézett meg. Ugyancsak egyharmada a lá­togatóknak társadalmi, tömeg­szervezeti rendezvényeken: falugyűlésen, zárszámadáson, A Kultúra és Közösség című folyóirat egyik 1978. évi szá­ma akadt a kezembe, amely egy statisztikát közöl. A meg­jelent adatokat — amikor ol­vastam a tanulmányt — pi­rossal aláhúztam. Gondolom, akkor szerettem volna a fel­fedett gondokról írni, ám va­lami miatt az elmaradt, de azt hiszem, ma is aktuálisak a hét évvel ezelőtti adatok. Pest megye mintegy tízezer hetedik osztályos tanulójának kellett felelni arra, hogy melyik pá­lya mit ér, s véleményüket pontszámmal kifejezniük. A diákok közel kilencven szel­lemi és fizikai foglalkozást rangsoroltak. A fiúknál a könyvtáros pálya a 72. helyre szorult, a lányoknál a 47-re. Olvasóink mondhatnák, hogy tizenkét-tizenhárom éves gye­rekek véleményére ilyen ügyekben nem kell sokat ad­ni, csakhogy én úgy vagyok vele —s ez aggaszt —, hogy a lányok és fiúk rangsorolásá­ban tükröződik felnőtt hozzá­tartozóik álláspontja, és bizo­nyos mértékig fellelhető ebben a megítélésben a társadalom értékítélete is. A népművelői pálya nem szerepelt az értékelendő fog­lalkozások sorában. Még talán szerencse is, mert attól tar­tok, esetleg a könyvtárosnál is rosszabb besorolást kapott volna. Több évtizedes tapasz­talat mondatja velem, hogy a népművelést csak kevesen tartják társadalmilag hasznos munkának, nem veszik számí­tásba a fontosabb közéleti dön-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom