Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-15 / 12. szám
1986. JANUÁR 15., SZERDA 5 jB^jgfgp Több mint félszáz Szerencsés pályaművek Évente több témakörben indít pályázatot a Pest Megyei Pedagógiai Intézet. A pályaművek az óvónőket, a tanítókat, tanárokat, igazgatókat, s velük együtt a népművelőket arra késztetik, hogy véleményeiket, javaslataikat írásban kibontakoztatva tegyenek mind többet a megye közművelődéséért. Az 1985-ös esztendőben ötvennyolcán küldtek be pályamunkát. A legtevékenyeb- bek a nagykőrösi és a ceglédi pedagógusok voltak; a két körzet művelődésügyi osztályai dicséretes mozgósító munkát végeztek. Nagykőrösről tizenhat, Ceglédről tizenkét írás érkezett. A továbbképzések alkalmával valamennyit hasznosítják. Történelmi Társulat Sorsfordulók emlékezete A Magyar Történelmi Társulat a Magyar Tudományos Akadémia felügyeletével működő társadalmi szervezet. Pest megyei csoportja nyáron lesz három esztendeje, hogy megalakult. Több mint kétszázan tartoznak tagjaik sorába. Számos fontos feladatot tűztek maguk elé, ezek egyike a helyes történelmi tudat kialakítása és formálása. Nemzetünk és ezen belül a megye történelmi sorsfordulóiról méltó megemlékezésre ösztönöznek, segítenek az ismeret- anyag megszerzésében, ünnepek szervezésében, rendezésében. Pártfogolják és segítik a helytörténeti és üzemtörténeti kutatásokat. Az üzemtörténeti szakosztály az országos elnökség irányításával lassan két évtizede működik, tudományos szinten segíti az üzemtönténet- írást az előkészítésben éppúgy, mint a gyűjtött anyag fel- dóigozásábam. a kéziratok lektorálásában. A Magyar Történelmi Társulat Pesit megyei csoportjának vannak pártolói. E feladatkört üzemek, munkahelyek vállalták, s egyben azt is, hogy a helytörténeti és gazdaságtörténeti munkák megjelentetésében anyagiakkal segítsenek. A pártoló üzemek évente pártoló tagsági díjat fizetnek. Ezt a csoport azzal viszonozza, hogy segíti a pártoló tagok munkahely-történeti kutatásait, segítséget ad kiadványaik szerkesztéséhez. Két és fél szoba összkomfort Könyvtár a vasúti váróteremben Egy szál magam taposom a havat Göd határában, az árvízvédelmi gát tetején. A délelőtti fényben hókristá- lyok milliói csillognak a fehér mezőn. Csak tudnám, hogy jutok ismét lakott helyre, mert a töltés mindinkább a Duna felé halad. Végre találok egy átjárót a csatornán, s az albakerti üdülőtelep mögött jutok el az országúiig. Külön-külön A göld-felsői vasútállomásról kihúzott előttem a vonat, az autóbuszra sokat kellett volna még várnom. Ezért döntöttem . úgy, hogy gyalog teszem meg az utat a nagyközség másik központjáig, a göd- alsói tanácsházáig. Kerülni akartaim a 2-es főút nagy forgalmát, ezért választottam a töltést, tévedésből kényszerű kitérővel jutva el az úticélhoz. Közben volt időim gondolkodni azon, hogy e hatalmas területen, ahol 14—15 ezer ember él ma, nélkülözhetetlen a, jó közlekedés. Különben a távoli területek között lazul a kapcsolat. Ez kihat a helyi gazdasági, társadalmi életre, a közművelődésre is, melyet az elindulásom előtt tekintettünk át a göd-felsői Ady Endre Klubban Jámbor Gyula művelődésiház-igazga- tóval és kollégáival Nagy Gyula előadóval, Csanda Miklósáé könyvtárossal és az idelátogató Csonka Máriával, a dunakeszi városi könyvtár igazgatójával. Ez a mindössze két egybenyitható teremből, az irodából, meg a könyvtár helyiségéből álló kis épület most a nagy település egyetlen kulturális intézménye. Van ugyan a közeli utcában egy mozi is. Az épület homlokzatán betűhiányosan hirdeti a felirat a ház rangját; Fii.. színház, a hirdetőtábla keretei között nincs se kép, se műsor, de azért mindenki tudja, hogy rendszeresen játszanak valamit. A mozi nagyterme bizonyára több nézőt fogadhatna az olyan alkalomkor, mint amilyen nemrég Haumann Péter nagy sikerű előadói estje volt, de a gazda itt a Pest Megyei Moziüzemi Vállalat, s jó hazai szokás szerint két azonos célú intézmény működik egymás mellett — de egymástól függetlenül. A göd-alsói József Attila művelődési ház állapota már hosszú idő óta nem vonzotta a közönséget. Igazgatók adták egymásak a kilincset, s talán a sikertelenség, talán az alacsony fizetés, vagy mindkettő miatt odébbálltak. Haász Etelka megyei szakfelügyelő . közelmúltban készült vizsgálati jegyzőkönyvében kénytelen volt ezt rögzíteni, hozzáfűzve a máig érvényes tételt is, hogy javítani kell a munkatársak élet- és munka- körülményeit, törekedni kell stabilizálásukra. Hídfőállás a klubban A művelődési házat veszélyes állapota miatt végül 1983-ban bezárták. Felújítása olyan ütemben halad, amekkorát évente enged a tanács pénztárcája. Az itt működő szakkörök, csoportok egy része a Kilián György általános iskolában kapott helyet, a kiállításokat a tanácsházán rendezik, a nagyközségi könyvtár a gödi vasútállomás egyik várótermében osztozik a nyugdíjas vasutasok klubjával. Ebben a nehéz helyzetben érkezett és települt le Gödön családostól Jámbor Gyula magyar—történelem szakos tanár, az igazgató, aki az Ady Endre Klubban igyekezett hídfőállást kiépíteni. A kulturális élet kereteit itt az Ifjúsági, a magnós és az ifivezetők, s az utóbbiak védőszárnya alatt működő nyolcadikosok, valamint a harminc éven túliak klubja alkotja. A csoportok számát ezenkívül még a bábkészítők és a fotósok gyarapítják, akik most teszik mindenki számára nyitottá programjaikat, szolgáltatásokkal, tanácsadással színesítve a palettát. A színházba járók táborát budapesti és váci előadások jegyeinek árusításával növelik a népművelők, s ezen felül évente egy-két műsorra, előadói estre kerül sor. Nem áldoznak rá — Nem többre, mert kevés a pénz, évről évre szűkebb határokat szab a költségvetés — mondja az igazgató. A nagyközség két könyvtárából tavaly még az ilyen nehéz körülmények ellenére is ezer- hétszázan kölcsönöztek. Az Ady-ban volna elég lexikon és kézikönyv az elmélyült búvárkodásra, helyben olvasásra, de ahhoz az olvasónak és a szükséges bútoroknak egyaránt elegendő alapterület kellene. Pár száz ember viszonylag rendszeres, élményszerző találkozása természetesen nem jelenti a tömegek művelődését. Csanda Miklósné tapasztalatai szerint a könyvek drágulásával egy időben mind többen térnek vissza a kölcsönzők táborába, de náluk is az az általánosnak látszó tünet, hogy a látogatók többsége a gyerekek és a nyugdíjasok közül szerveződik, míg a 40—60 év közöttiek alig láthatók a házban, mert életmódjukra a túlzott elfoglaltság, a sok munka jellemző. Az elmúlt két év mérlegéről Nagy Gyula azt állapítja meg, hogy erősödtek a csoportok. Tagjaikkal együtt tervezik a programokat, s a tagság segítségükre siet a szakembereknek. — Ez az a pálya —mondja Jámbor Gyula —, ahol nem lehet akarómra, pusztán egyéni elhatározásokra építeni. A siker alapja a barátság, az emberek megnyerése. Ezért kell majd a másik ház megnyitása után alsón is mindent elölről kezdeni, ismeretségeket, barátságot kötni. Míg itt az adott feltételek között az elért eredmények megszilár. dítása a cél, ott a felkészülés. A József Attila művelődési ház felújítása 12 millió forintba kerül. Az építkezés meggyorsítására a tanács erre az évre területfejlesztési hozzájárulást javasolt. A szavazás végeredménye szerint azonban a többség nem hajlandó erre az áldozatra. — Így is befejezzük a felújítást — közölte Gáspár Gábor, a tanács végrehajtó bizottságának a titkára, de sajnos, csak 1987-ben kerülhet sor a megnyitásra. A tanács döntése szerint nyolcmillió forintot adunk át más területről az építkezés költségeire, s elő kell teremtenünk az ezen kívül még hiányzó összegeket is. Együttműködésről és esetleges anyagi hozzájárulásról is tárgyalunk a moziüzemi vállalattal azt remélve, hogy közös erővel jobb, kulturáltabb feltételeket teremthetünk. Jámbor Gyula azt Is elmondta, hogy a helyi Ga- mesznek tett költségvetési javaslat szerint a 400 ezer forintos fő összeget 170 ezer forint saját bevétel, és 140 ezer tanácsi támogatás alkotná az idén. A működési hozzájárulás legnagyobb összege megállapodás szerint a gödi Du- namenti Termelőszövetkezet 70 ezer forintos átutalása lenne. Am ezt nem merik biztosra venni, mert tavaly sem kapták meg, sok gondot okozva ezzel az intézmény gazdálkodásában. Több mint másfél évet kell még várniuk arra az értelmiségi, a nyugdíjas, a nők klubja, a kertbarátok és más csoportok tagjainak, hogy végleges otthonba kerüljenek. Nem ártana addig művelődésszociológiai nézőpontból is áttekinteni az agglomerációs övezet nagy településének valódi igényeit, szükségleteit. Ügy látszik, ma még kisebbségben vannak azok, akik méltó otthont akarnak teremteni a gödi művelődésnek. Pedig ez a többség érdeke is. Kovács T. István K IÁLLÍTÓTERMEKBŐL Képzőművészetünk nemzedékei J A Műcsarnokban három ^ szobrász, Melocco Miklós, ^ Körösényi Tamás és Török f Richárd mutatkozott be. | Ugyanitt volt látható a z Pillanatkép című kiállítás; ^ három korosztály magyar ' festőinek tárlata. Képi igazságok a Neue szívügyéWifried Skreiner, Galerie igazgatója nek tekintette, hogy általa válogatott, magyar képzőművészeti anya® vendégeskedjék Grazban 1985. október-novemberében. Ez a bemutatkozás fényesen sikerült, ezt követően az az anyag a Műcsarnokban volt látható, amely a magyar új festészet több nemzedékének eredményeit tárta fel. Megjegyzendő, hogy — nagyon helyesen — a magyar képzőművészet ma plurális törekvések jegyében keresi az új megközelítési lehetőségeket. Ez a kutatás több korosztály és elképzelés közös laboratóriumi munkája. Két dolog hangoztatása kötelező ebben az esetben. Az egyik az, hogy ez az áramlat képzőművészetünk küldetésének csupán egyik osztagát és lehetőségét jelenti, a másik pedig, hogy e kísérleték csak bizonyos értelemben foghatók fel eredménynek. Van olyan kép, amely mű, másik csupán haladási irány egy új tarta lomhoz. Aki a maga keresésében. kutatásában egyre inkább általános érvényű képi igazságokat közelít és közöl, az mindenekelőtt Keserű Ilona, Bak Imre. Nádler István és Hencze Tamás, a fiatalok közül Fehér László és Soós Ta más. ök azok, akik egyeztetni tudják a korszellemet saját vágyaikkal és képességeikkel Érdekesség, hogy Vető János és Méhes Lóránt közösen fest képeket élénk geometriai fantáziával és erős kolonisz- tikus érzékkel. Koncz András Janus-arca, Kelemen Károly bizarr látomásai és Ádám Zoltán Csirák című festménye is támpont: előre. Még nem eredmény, de annak közelítése. A magány értékei Melocco Miklós, Török Richárd, Körösényi Tamás közös bemutatkozásának Mű terem a címe és a lényege is. A műtermi munka elmélyült- sége, magánya, amely az ő esetükben érték is. Biztos, hogy: mindhárman kiválóan mintáznak, ismerik a szobor- teremtés fortélyait, belső erőállapotát, amely nemcsak munka és tehetség, de gondolkodás is. E három életmű jelzi: nagy baj nem lehet akkor, ha az alaptudás rendezett és biztosított. A többi már sors, akarat. szerencse, körülmény és szándék kérdése. Melocco Miklóst, aki Zsámbékon él, alkot, aki most kapta meg a Neufeld Anna-díjat, érdeklődésének és megrendülésének megfelelően, József Attila-ol- tárt komponált és halotti maszkokat készít. Nem monVáctól Gödöllőig Téli gyakorlaton a hallgatók A főiskolák, egyetemek téli vizsgaidőszaka után a hallgatók néhány hétre kirajzanak, úgynevezett szakmai gyakorlatokon vesznek részt. Hamarosan a művelődési házak ajtaján is kopogtatnak a diákok, hogy a gyakorlatban ismerkedjenek meg mindazzal, amiről ez ideig tanultak. Néhány esztendeje a Pest megyei intézmények szintén részt vesznek a munkában, a szén tendrei művelődési központ irányításával. Ebben az esztendőben február 3-tól 14-ig kapcsolódnak be a házak tevékenységébe a diákok, öt helyszínen — Vácott, Visegrá- don, Zsámbékon, Gödöllőn és Szentendre—Leányfalun tanulmányozhatnak egy-egy témakört az egyetemisták. A foglalkozások különlegessége, hogy nem szakosak számára szervezik. Így a jövendő mérnököktől, orvosoktól a pedagógusokig a legkülönbözőbb pályát választók ismerkedhetnek meg közelebbről a közművelődés különböző területeivel. Az egyes helyeken kijelölt központi témák igen változatosak : például munkás művelődés, művészetpolitika, értékmentés, szabadidő és idegenforgalom, szociálpolitika. Köz- művelődési szemlélettel felvértezve a gyakorlatokon részt vevők majdani munkahelyükön kamatoztathatják tapasztalataikat. Er. K. Melocco Miklós: József Attila-oltár dóm, hogy nincs szorongás e ■művekben, de teljesítmények a javából. Vízszintes figurák Török Richárd hiánytalanul mintáz a fogalom akadémikus értelmében, Szerencse, hogy szemlélete nem akadémikus, hanem telített bátorsággal. Körösényi Tamás is túljutott a klasszikus szobor- mintázás feladatain. Jogos, hogy kutat, kísérletezik. Azt hogy az 1983-ban megformált Bécsi műterem változatai a vízszintes figurákkal úisza- rűek és nyomasztók egyszerre, a kornak is tulajdoníthatjuk: a most fellépő korosztály ízlésének. Azt fejezi ki, ami a levegőben van. Baleset? Atomhalál? Nem tisztázza ezt Körösényi Tamás. Ránk bízza a választ, amelyre mi Genf után nagyobb reménnyel felelhetjük: e gipsztest nem a jövő. Kötelező még szintén megemlékezni Orosz Péterről is, aki második műszakjában szobrász. Most a kiállítás rendezésében remekelt. Losonci Miklós MOZIMŰSOR JANUAR 16-ATÖL 22-EIG ABONY 16—17: Volt egyszer egy vadnyugat I—II.» 18—19: Dutyi-dili (este) 19: Kistigris a napraforgón (du.) 20: Lombhullás 21: Altatódal nászágyon** BUDAÖRS 16—17: Egy kirándulás képei* 18—19: Az elefántember* 20—2i: Kék villám** CEGLÉD, Kamaraterem 16—19: Jelenetek a bábuk életéből*** 18—19: Sárga elefánt (du.) 20—22: Ufo Arizonában* CEGLÉD, Szabadság 16—19: A XX. század kalózai (du.) Szenvedély végszóra* (este) 20—22: A vadon szava (du.) 20—21: A 39. lépcsőfok (este) 22: Az alvilágot felszámolni (este) DABAS 16—17: Egy asszony visszanéz 18—19: Gregory barátnője 20—22: A békák királyt választanak (du.) 20: Eden boldogboldogtalannak*** (este) dunamaraszti 16—17: Tűtorony 18— 19: A gonosz Lady** (este) 19: A beszélő köntös (du.) 20—21: Az elefántember* DUNAKESZI. József Attila 16—17: Hosszú vágta (du.) 16: Morfium (este) 19— 20: őrizetbe vétel** 20— 22: A kőszívű ember fiai I—II. (du.) 22: Gyertek el a névnapomra!* (este) DUNAKESZI, Vörös Csillag 16— 20: A tenger zamata* (este) 17— 19: Hamupipőke (du.) ERD 16: Titokban Hongkongban 19: Gumi Tarzan (du.) 19— 20: Gyilkos bolygó** (este) 21: Kacor király FŐI 16—19: Életben maradni 20— 21: Szédülés* GÖDÖLLŐ 16—19: Aranytojás (du.) 16—17: Párizs, Texas* (este) 18— 19: Egy kirándulás képei* (este) 20—22: Halálcsapda** (este) GYAL 16—17: Atlantic City* 18—19: Mégis, kinek az élete?* (este) 20: Szemben a világgal** 21: Egy kicsit én, egy kicsit te* KEREPESTARCSA 16—19: Kék villám** 18—19: A hegyi barlang titka (du.) 20—21: A gonosz Lady** MONOR 16: Elet, könnyek, szerelmem* 17: Gyanútlan gyakornok 18—19: Hamupipőke királyfi (du.) Segítség, felszarvaztak!* (este) 20—22: Szenvedély, végszóra* NAGYKÁTA 16— 17: Fele-b»rát-nSm* 17— 19: Az elveszett kutya (du.) 18— 19: A medvevadász* (este) 20—21: Rendőrök háborúja** NAGYKÖRÖS, Arany János 16—19: Kék villám** 18—19: Király, akinek nem volt szíve (du.) 20—21: Egy zseni, két haver, egy balek 22: Elet, könnyek, szerelem* NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 16—17: Pucéran és szabadon* 18—19: Csatár a pácban* 20—22: Forgalmi dugó** PIUSVOROSVAR 16: A Jedi visszatér 17: Az utolsó szökés 18— 20: Vadállatok a fedélzeten (du.) 19— 20: Forró nyári éjszaka* (este) POMAZ 16— 19: A kincskereső kisködmön (du.) 16: A jégmezők lovagja (este) 17— 18: Végre, vasárnap* (este) 19— 20: Madonna, milyen csendes az este RÁCKEVE 16—19: Kő fiai (du.) 16—17: Egy zseni, két haver, egy balek* (este) 18— 19: Elvis Presley (este) 20— 21: Végállomás*** SZENTENDRE 16—19: Vük (du.) 16—17: Az elefántember* (este) ' 18—19: Végállomás*** (este) 20—22: A rézhegyek királynője (du.) 20—21: A vörös grófnő I—II. (este) 22: Vérnász (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 16—17: Eszterlánc 18— 19: Pöttöm Panna (du.) Aranyoskám* (este) 20—21: Párizs, Texas* TAPI6SZELE 16—17 :Altatódal nászágyon** 18: Folyóparti tangó* 19— 20: Atlantic City* VÁC 16— 19: Csalogány (du.) Szédülés* (este) 20— 22: Szarvacska-manócskr (du.) Kék villám** (este) VECSÉS 16: Halló, taxi!* 17— 19: Break (este) 19— 20: Vízipók — csodapók (du.) 20— 21: Egy kirándulás képei* (este) * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. *•• Csak 18 éven felülieknek. Az új filmek ismertetése a Mozgó Képekben.
