Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-14 / 11. szám

Alapozzák a sikert Hatásos a szakosítás Az őszi szántás, vetés befe­jezése után elcsendesült a ha­tár. hótakaró lepte be a föl­deket. A termelőszövetkezetek­ben azonban most sem állt meg az élet, a tavaszi munkák sikerének megalapozásához a traktorokat, kombájnokat, munkagépeket ellenőrzik, ja­vítják. így van ez Túrán, a Galgamenti Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezet­ben is. Hosszú évek óta felszí­ni talajműveléssel kísérletez­nek a termesztők, ezért a mély­szántás elkerülésével gyorsabb ütemben folynak a földmun­kák, sőt, a gépeket is kímélik. Idén a korábbi évekhez vi­szonyítva jobban haladnak a javítási, karbantartási mun­kákkal. A csaknem egyhóna­pos előbbretartás Sára József műszaki íőágazatvezető szerint annak köszönhető, hogy a szo­kásosnál jóval hamarabb vé­geztek a betakarítással. Alkat­részhiány sein hátráltatja az előkészületeket, hiszen tagjai a nádudvari Kukorica- és Ipa­ri Növénytermelési Együttmű­ködésnek. A KITE a taggaz­daságok rendszergépeihez min­denkor kellő időben gondosko­dik a szükséges bel- és kül­földi alkatrészekről. Nincsenek beszerzési gondjaik kis telje­sítményű erőgépeiknél sem, ezekhez szerződés alapján az Agroker szállítja a tartozéko­kat. Egész tevékenységüket fél­éves tervekben határozzák meg. A tervkészítést rendkívül komolyan veszik, ilyenkor a hat ágazat képviselői is jelen vannak a tárgyalásokon. Egyeztetik elképzeléseiket, ja­vasolnak, módosításokat aján­lanak, mit és hogyan lehet egyszerűbben, praktikusabban megoldani, ök tudják, mikor, milyen gépet akarnak hasz­nálni, érkezik-e az ágazat szá­mára új berendezés. A megbeszélések nehéz idő­szakban történnek, hiszen a műszakiaknak ahhoz, hogy az igényelt időpontra minőségi­leg is megfelelő gépeket tud­janak rendelkezésre bocsáta­ni, már ősszel fel kell készül­niük. A határban azonban ilyenkor van a munka dan­dárja, de az ágazati szakem- berekt “1 biztos visszajelzést kapnak az esetleg elkövetett hibákról. Ök is érzik, az ő ér­dekükben terveznek, csak szer­vezéssel lehet elérni, kellő idő­ben, előtárolva álljanak ren­delkezésükre az anyagok. A karbantartási munkák ütemezését rutinos, régi szak­emberek készítik elő, akik egy­részt ismerik a termelőszövet­kezet felépítését, másrészt, ha kell, akár napokat is eltölte­nek a különböző felmérések­kel. A tervezést megkönnyíti, hogy a gazdaságban a tevé­kenységi körök nagyon elha­tároltak, a javítások két nagy műhelyben történnek. A sza­kosítás következtében az itt meglevő létszámra alapozva, bátran tudnak tervezni. Az igé­nyeknek megfelelően speciális üzemeik — festő-, fődarab ja­vító-, hidraulikaműhely — is vannak. Ezzel elérik, hogy a műszaki kiszolgálás teljes mér­tékben a mezőgazdasági mun­kák szolgálatába álljon. Mozi Kék Villám. Színes, magya­rul beszélő amerikai krimi. 4, 6 és 8 órakor. Váll váll mellett Nemrégiben Irtunk arról, milyen kis létszámmal, fe­szített munkatempóban kell dolgozniuk a gödöllői postahivatal alkalmazottai­nak. Elmentek már közü­lük sokan kevesebb munka, magasabb keresel reményében. A napokban a még ott maradók láthat­ták, azoknak van igazuk, akik máshol nem dolgoz­nak. Meglepő látvány fogadta a járókelőket a Kossuth Lajos utcában, éppen a postával szemben. Körülbe­lül harminc centiméteres szélességben két ember törte fel az utat kereszt­ben. Nem ez volt meglepő, hanem az. hogy szinte hozzá sem fértek a légkalapács­hoz, mert váll váll mellett legalább húsz férfi nézte őket a keskeny szakasz két oldalán. Győzött a kíváncsiságom, úgy döntöttem, megkérde­zem, mit csinálnak ekkora lelkesedéssel. Szerencsémre éppen a munkavezetőt szó­lítottam meg, barátságosan félre is jött velem, tud­junk beszélgetni a gépek zajától. A jegyzetfüzet és a toll láttán azonban menten megváltozott a hangulata. Csupán ennyit mondott mérgesen: — Mit akar tő­lem? Azért vagyunk itt ilyen sokan, mert máshol sincs munkánk. Az új pos­tának fektetünk le egy ká­belt. Valóban, mit akartam én tőle? Semmit, csak érde­kelt volna, miért érnek rá annyira. Egy dolog azonban na­gyon tetszett. Éppen ebéd után mentem oda. a mun­kások sorra szálltak le a buszról, és egytől egyig a járda mellett álló kukába dobták ebédjük maradékát. Fejlődésre van még re­mény ... LLJÖI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, II. SZÁM 1986. JANUÁR 14., KEDD Túra nincs messze Ikfadió! j E hónaptól újabb gyártmányok Még nem lehetnek elégedettek Túra nincs messze Ikladtól, érthető hát, hogy az Ipari Mű­szergyár és túrái telephelye között sokkal élőbb a kapcso­lat, mint a vállalat és a távo­labb levő gyáregységei között. Akik kitartottak A túrái telep 1983 októberé­től tartozik az IMI-hez. Mi­ként Rékasi József üzemegy­ségvezető elmondta, azelőtt az aszódi Ferromechanika telepe volt ez, ahol kooperációban bérmunkaként kézi tekercsbe­rakást végeztek. Az Ipari Mű­szergyár idekerülésével ez a profil nem szűnt meg, sőt ki­egészült a motorokhoz szüksé­ges kivezetők és huzalok gyár­tásával. A túrái üzem az Ik- ladon levő alkatrészgyáregy­séghez tartozik. A régi gárda szinte teljesen feloszlott az IMI Túrára tele­pülésével, tizennégyen azon­ban kitartottak és így átkerül­tek az Ipari Műszergyár állo­mányába. Azóta többen is fel­vételüket kérték, s ma már ötvenkilencen dolgoznak itt. Két év alatt az átlagórabér tíz forinttal nőtt. Míg 1983-ban 13 volt, ma már 23 forint 60 fil­lér. — Kénytelenek voltunk utolérni a környező üzemek bérszínvonalát — állítja Ré­kasi József. — Sokan nem tud­ják még a környéken, hogy milyen változások történtek nálunk. így azt sem, hogy az itt dolgozók ma már jóval több pénzt visznek haza. Bizony, annak ideién még a munka is más volt. Ikladról, a készülékgyáregységből az utánműveletes forgácsolási technológia került ide a mű­anyagüzemből kitelepített ki­vezető gyártásával együtt 1983- ban. Ezután éppen mire bele­jöttek a munkába. Túráról a vasadi gyáregységbe tették át a forgácsolást. Ismét nulláról kellett kezdeniük a taraiak­nak. Ekkor alakult ki a mosta­ni profiljuk, amelynek fő ré' sze az egyfázisú Wágner álló­rész berakása, de kisebb soro­zattípusokkal is foglalkoznak. A jelenlegi létszámból hu szonketten tekercskészítést, te­kercsberakást végeznek. Ez nem éppen könnyű munka, de aránylag hamar megtanulha­tó. A Ferromechanikától az IMI-be átkerült tizennégy em­bernek már nem volt új ez a feladat. A többiek a betanulási időszak három hónapja alatt sajátították el. Kedvező legyen A dolgozók java része beta­nított munkás, de akad köztük szakmunkás is. Többnyire két- három gyerekes édesanyák, s ezért a vezetők úgy alakították ki a munkarendet a telephe­lyen, hogy az az asszonyoknak kedvező legyen. Reggel fél nyolctól délután négyig tart a munkaidő. A túrái üzemben a férfiak vannak kisebbségben. Számuk mindössze tíz, s főként laka­tosok, beállító lakatosok. Ikladon, a műszergyárban a kézi tekercsberakás szalag­rendszerben folyt. Itt megpró­bálták másként, ahogy mond­ják: párosítva. — 1986 januárjától újabb terméktípusok és gyártmányok lépnek be — mondja az üzem­egységvezető —, ez viszont már nálunk is szalagszerű gyártást igényel. Az 1986-os évtől azt várjuk, hogy az ide­kerülő gyártmányok nagy so­rozattípusok legyenek, továb­bá, hogy fejlesztéssel, átalakí­tással a meglevő, szétaprózott technológiai folyamatokat ösz- sze tudjuk fogni. A későbbiek során még harminc ember fel­vételét tervezzük. Hogy a munkaadó mennyire törődik alkalmazottai szociá­lis ellátásával, azt bizonyítja: a telppen rövid idő alatt meg­felelő öltözőhelyiséget alakí­EGY ÉVE lehet annak, hogy Kartalon Deák István fényké­peket mulatott az egykori községi színjátszókról. Néhány hete a tura-i Pásztor Péter idézte fel színjátszással kap­csolatos élményeit. Valóban, a negyvenes lévek elején nem volt olyan község, 'ahoíl ne működött volna színjátszó cso­port. Minden ;községben akadt a mozgalomnak lelkes apos­tola. Galga-mácsán Vankó Ist­ván, Domonyban Balatoni Dá­niel, Bagón -! Lanczinger Fe­renc, Aszódon Molnár Béla és folytathatnám a sort. A községi kocsmák táncter­meinek végében megépültek a színpadok, s lehetett játszani, mókázni, csak a fiaitalok egy csoportja kellett hozzá, vala­mint egy megszállott, aki hitt abban, hogy a szereplési al­kalmak gazdagítják, színesítik, viselkedni és beszélni tanítják a fellépésre vállalkozókat, ugyanakkor szórakoztatják, új Ismeretekhez is juttatják a belépődíjait megfizető nézőket. Ma. ha ugyanezeket, a köz­ségeket felkeressük, már csak az emlékezöket találjuk. — A maiak nem igénylik — közük az érdekelték. — Ott van a televízió, a video. — Nem a vita mondatja velem, de négy­öt évvel ezelőtt, amiikor a fia­tal. tenni akaró és tudó Fodor Mihály tanító Hévízgyörkre került, fél év alig kellett hozzá, hogy tíz, tizenöt, addig Kocsmák tánctermeiben A tapsot nem pótolja csellengő, helyét nem találó fiatal összeálljon, dramatizálja és színpadra állítsa Petőfinek A helység kalapácsa című el­beszélő költeményét. Láttam ezeket a lányokat, fiú-kait Veresegyházon szere­pelni. láttam őket saját közsé­gükben bemutatkozni, s velük együtt éltem át azt az örömet, amit a közös munkával meg­formált egyéni teljesítmény teremthet. És a nagyok mel­lett Fodor Mihály a gyerekek csoportját is megszervezte. Amikor Bagra került taní­tani, s a hévízgyörkiek gazda nélkül maradtak, megszűntek a csoportok. De ami az egyik faluban elszáradt, az a má­sikban kivirágzott. Fodor Mi­hály a bagi gyerekeket eljut­tatta az ország legjobb szín­játszói közé. Ügy tudom, hogy műsorukat bemutatja a Ma­gyar Televízió is. A felvéte­lek még a nyár végén elké­szültek. Ha most azt kellene meg­fogalmazni, mi kell a falusi színjátszás újjászületéséhez. első helyre kerülne a csoport vezetőjének a kiválasztása. Nem elsősorban rendezőre gondolok, hanem olyan egyé­niségre, aki akar valamit mondani a körülötte élőknek, képes a megszerzett és felhal­mozott tudás, jellem és em­berség többletét megosztani a reá bízottakkal. Képes velük együtt gondolkodni, gondjai­kat meghallgatni, örömükben társ lenni, s barátként velük élni. Azt hiszem, hogy az egy­kori néptanítók, akik a mű­kedvelő előadások sokaságát megtanították, a felsorolt sze­mélyiségjegyekkel rendelkezi tek. De nagy gondot kellene for­dítani az öntevékeny művé­szeti munkának erre az ágára azért is, mert emlékezhetünk, hogy a színjátszó csoportok­nak óriási a közösségteremtő ereje. Nem megyek túl Hévízgyörk határán. Legényként éltem át a felszabadulást, s alig múlt el néhány hónap, már össze­verődött az első színjátszó együttes Móricz és Zilahy La­jos egvfelvonásosait mutatták be. Akkora volt a munkából részt kérők száma, hogy ha­marosan több csoport alakult. Voltak színjátszói a MADISZ- nak, első darabjuk a Vissza­hív a tanya, ezután a Vetés következett. Az evangélikus fiatalok A piros bugyellárist mutatták be. A katolikus le­gények a Betyárt. A sportolók Szigligeti Ede Cigány című darabjával léptek színpadra. Az iparosok és középiskolások egy csoportja Vadvirágok né­ven Pauló Lajos vezetésével, aki később színházi rendező lett, külön színjátszókört ala­kított és Zilahy Lajos Süt a nap című darabját adták elő. Nem volt a faluban művelő­dési ház. A régi katolikus is­kola két termét egybe lehe­tett nyitni, így elfértek vagy kétszázan a teremben, s meg­épülhetett a színpad is. Igaz, a vasárnapi előadást követően azonnal le kellett bontani, mert hétfőn szükség volt a tanteremre. A MADISZ-fiata- lok az elhagyott Schlésinger- házat vették birtokukba. Ki­verték a közfalakat, megépí­tették a színpadot. Nem saj­nálták a munkát, a fárado­zást. Akartak valami szépet, merészet. MEGVÁLTOZOTT a világ. A televízió a legrangosabb és leg­ismertebb színészekkel sugá­rozza otthonunkban a legjobb előadásokat. Ez igaz. De az is igaz. hogy mindez nem pótolja a fiatalok cselekvő részvételét a felkészülés munkát, figyel­met. akarást követelő folya­matában. s nem pótolja a si­kert jelentő, az átdolgozott éj­szakákat megköszönő tapsoi sem. Fcrcsik Mihály tottak ki, valamint, mivel más mód nem kínálkozott, az ebé­deltetést úgy oldották meg, hogy a dolgozók a közelben levő Galgagyöngye étteremben étkezhessenek. Hozzátehetjük: kulturált körülmények között, vállalati hozzájárulással! Átcsoportosítás Az üzemben foglalkoztatot­tak zömét munka után várja a második gazdaság. De ha a helyzet úgy kívánja a telepen, akkor túlóráznak, s az átcso­portosítások miatt sem zúgo­lódnak. Nehezebb viszont a mozgalmi munkába bevonni őket. A telepen csak két párt­tag van, s abból is egyik az üzemegységvezető. Fontos po­litikai feladatuknak tartják ezért a pártépítést. Könnyebb dolguk lenne, ha ehhez az utánpótlást a helyi KlSZ-szer- vezet nevelné ki. De mivel ez itt nincs — akik KISZ-esek, azok is másutt tagok —, ma­guknak kell a kádereket fel­fedezniük. A szakszervezeti ta­gok aránya kedvező képet mu­tat ugyan, de azért a szerve­zettséggel még nem lehetnek maradéktalanul elégedettek. Garamvölgyi Annamária Hazai anyagból Jegyautomata A MÁV távközlési és bizto­sítóberendezési központ fő­nökségének munkatársai új­fajta, elektronikus vasúti sze­mélypénztárgépet konstruál­tak. Jó néhány évvel ezelőtt Olaszországból vásárolt a vas­út néhány jegynyomtató gé­pet, s azok beváltak, ám to­vábbiak vásárlására nem volt mód az import szűkülése miatt. A MÁV saját fejlesz­tésében most kidolgozott jegy­nyomtató gép döntően hazai anyagokból, sorozatban gyárt­ható, a jegy alapanyagául magyar papír szolgál. Előnye még, hogy a pénztáros betáp­lálja a gépbe a szükséges in­formációkat — úticél, vonat-, kocsiosztály, kedvezményfajta — és a berendezés pillanato­kon belül kinyomtatja a kí­vánt jegyet. Gimnáziumi hírek A Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskolában is folynak az országos közép­iskolai tanulmányi versenyek helyi fordulói. Tárgyanként 20—25-en versengenek azért, hogy továbbjuthassanak a me­gyei döntőbe. Ide az első négy mehet. A hónap végén tartják az első félévi osztályozó konfe­renciát, majd február 3-a és 7-e között osztják ki a bizo­nyítványt. A következő hír azokat ér­dekelheti, akik tavaly végez­tek és az idén is jelentkezni akarnak valamelyik felső ok­tatási intézménybe. Tőlük azt kérik, hogy mielőbb jelent­kezzenek a gimnáziumban, s ne feledjék, hogy lapjaikat feb­ruár 10-ig kell leadni. Domony Ügyességi vetélkedő Nagyszabású szellemi, ügyességi vetélkedőt tartanák január 18-án, szombaton a do- monyi művelődési házban. A délután öt órakor kezdődő rendezvényre négy-öt tagú csapatok jelentkezését várják. A vetélkedő után klubesten szórakozhatnak a résztvevők. Nádas Lajos-teremtorna Az első két forduló Ebben az esztendőben ötö­dik alkalommal írták ki Ná­das Lajos emlékére a kispá­lyás labdarúgók teremtorná­ját. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem sportcsarnoká­ban lejátszották az első cso­portmérkőzéseket. A tizenhat együttest négy csoportba osz­tották. Az első forduló ered­ményei : A-csoport: AT E—Barátság 16-2. A tornagyőzelemre esé­lyes egyetemisták rangjukhoz méltó gólkülönbséggel nyer­ték a találkozót. Gelka—Gépgyár I. 3-1. A városi kispályás bajnokság első osztályának győztese ezt az akadályt is biztosan vette. B-csoport: HTÜ—GSC öreg­fiúk 2-3. Ez volt az első já­téknap legjobb mérkőzése. Topi—Áfész 1-0. A Topi vé­letlenül győzött. C-csoport: Veresegyház— MÉMM1 11-4. A két csapat a városi bajnokság különböző osztályaiban játszik. Ez a mostani mérkőzésen is meg­mutatkozott. KIOSZ—Vácegres 5-4. Ezen a találkozón is a szerencse döntötte el a két pont sorsát. D-csoport: Viktória—Tan­gazdaság 3-3. Az első forduló legnagyobb meglepetése, a ta­valyi győztes szenvedett a pá­lyán. Állami Biztosító—Gépgyár II. 5-7. Az Állami Biztosító játékosai négy kapufát lőt­tek. Ez történt a második napon: A-csoport: Gelka—ATE 1-8. Ezzel a győzelemmel az egye­temisták esélyei tovább növe­kedtek. Barátsági—Gépgyár 1. 6-3 Kemény mérkőzésen kereked­tek felü] a Barátság öregjei. B-csoport: Topi—HTÜ 3-6. A Topi csapatában egy játé­kossal kevesebben játszottak, és így nem is lehettek nagy reményeik. GSC—Áfész 4-4. Drámai mérkőzésen igazságos ered­mény született. 1 KIOSZ—Veresegyház 1-9. A kisiparosoknak ezen a talál­kozón sem sikerült semmi. MÉMM1—Vácegres 4-1. A MÉMMI-seknek sima mérkő­zésük volt. D-csoport: Állami Biztosító —Viktória 2-6. A Viktóriának sikerült a javítás. Tangazdaság—Gépgyár II. 4-3. A nap legizgalmasabb mérkőzésén 1-3-rói fordított a Tangazdaság. Két játéknap után a cso­portok állása: A-csoport: 1. ATE 2 2 — _ 24- 3 4 2. Gelka 2 I — 1 4- 9 2 3. Barátság 2 1 — 1 5-19 2 4. Gépgyár I. 2 —1 — 2 4- 9 — B-csoport 1. GSC 2 11 — 7- fi 3 2. HTÜ 2 1 — 1 8- fi 2 3. Topi 2 1 — 1 4- fi 2 4. Áfész 2 — 1 1 4- 5 1 C-csoport 1. Veresegyház 2 2 — _ 20- 5 4 2. MÉM M I 2 1 — 1 8-12 2 3. KIOSZ 2 1 — 1 fi-13 2 4. Vácegres 2------­2 5- 9­D-csoport: 1. Viktória 2 1 1 — 9- 5 3 2. Tangazdaság 2 1 I — 7- fi 3 3. Gépgyár 11. 2 1 — 1 10- 9 2 4. Állami Bizt. 2-----­2 7-13 — Az első két játéknapon négy játékost állítottak ki végleg, s ők a következő fordulóban nem léphetnek pályára. Rét­laki Ferenc (Barátság), Huszár Sándor (GSC). Juhász Mihály (Áfész). Mészáros Ferenc (Vácegres). A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Gödöllői művészek csoportos kiállítása, megtekinthető 15— 19 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Nagy Sándor: Bőrparaván, megtekinthető az előtérben. ISSN 0133—19S7 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom