Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-03 / 2. szám
1986. JANUAR 3., PÉNTEK 3 lék között a legjobbnak lenni Nagy érdeklődéssel hallgatták a beszámolót Veress Jenő felvételei A legrégibb művészet, a legújabb tudomány I világ legolcsóbb beruházása Piaci igény van a tanácsadó tevékenységre A vezetés a legrégibb művészet és a legújabb tudomány — tartja egy már szállóigévé vált megállapítás. A kérdés csali az, hogy az emberek, akik vezetnek, akikbal vezetők lesznek, felismerik-e, helyesen látják-e a társadalom támasztotta, de mindig változó igényeket? Mert azok a hibák é3 ellentmondások, amelyeknek nemcsak az egyén, hanem az egész társadalom is kárát látja, pontosan magyarázhatók a feladatok helytelen értelmezésével, a fejlődés vargabetűivel. Nem törvényszerű azonban, hogy minden esetben konfliktusokba torkolljon a vezetői bizonytalanság. Hiszen az iparilag fejlett országokból is a tanácsadó tevékenység üzleti sikereiről kapunk híreket. Ez pedig arra enged következtetni, hogy erre valós piaci igény van. A ráfordítások mind a tanácsot kérőnek, mind az adónak tisztes hasznot hoznak. Tulajdonképpen ez a felismerés vezette a Euda-Flax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezetőit, amikor 1983. július 1-jével 800 ezer forint induló tőkével létrehozták a Flax-Men Tanácsadó Leányvállalatot. műszaki, technikai színvonal. (Folytatás az l. oldalról.) export arányát — mondta dr. Novák Béla. — Tavaly 810 járművet adtunk el. Üjra megnyertük Kína bizalmát, Spanyolországba szervokormányaink, Jugoszláviába sebességváltóink viszik el a vállalat jó hírnevét. Partnereink elégedettek termékeinkEredményes fél évtized: így summázhatja az eltelt öt esztendőt Cegléden a- Vas-,, Elektromos- és Műszeripari Szövetkezet. Eejíődésüfc, dina-í mikus volt, eredményesen valósították meg mindazt, ami reájuk hárult a gazdasági és politikai célkitűzésekből. A most véget ért ötéves terv első esztendejében 74,1 millió forint volt a termelési értékük, a tavalyi ennek szinte négyszerese, elérte a 290 millió forintot. Nyereségük több mint ötszörösére nőtt és a dolgozók jövedelme is viszonylag gyorsan emelkedett. A szövetkezet árbevételének 80 százaléka exportból adódik. Termelésük belső szerkezetét az évek során a nép- gazdasági igények szerint alakították, eszerint nőtt a tőkés és a szocialista exportjuk. Cégen belül az intenzív fejlesztés volt a jellemző. Nagy gondjuk oldódott meg, amikor 1982-ben a város kialakuló gyárnegyedében elkészült központi telepük. Fejlesztése még most is tart, erre a lehetőségek szerint költenek. öt éve gyártmány- és gyártásfejlesztésre nem sokkal több mint egy-, most hétmillió forintot fordítottak. A termékszerkezet négy év alatt 80 százalékban megváltozott. Szinte minden termékükhöz találmány vagy újítás kapcsolódik. Fontos állomás volt életükben, amikor együttműködési szerződést kötöttel? a Számítástechnikai Intézettel, a Gépipari Technológiai Intézettel, a Geofizikai Kutatóintézettel. A találmányok, újítások javarészt ennek az együttműködésnek köszönhetőek. Tavaly a kutatóintézeteknek 16 millió forint licencdíjat fizettek, tavalyelőtt ez még tízmillióval kevesebb volt. Ám megérte a tudományt a saját szolgálatukba állítani. A szövetkezet tőkés exportja 17 millió forintról 40 millióra, a szocialista 30 millióról 220 millió forint értékűre nőtt. Gyártmányaik tehát megállják a helyüket külpiacon. Van olyan laborberendezésük, amellyel a szövetkezet jövőjét akár másfél évtizedre biztosítani tudják. A VII. ötéves tervben ezt szeretnék továbbfejleszteni. Tavaly ebből úgy 200 millió forint értékben gyártottak. Kifejleszkel, ezt bizonyítja, hogy Kínával 1986-ra már most érvényes a szerződésünk 600 alvázra, és bízhatunk a szíriai és egyiptomi üzletek létrejöttében is. A Csepel Autógyár 800 millió forintos nyereséggel zárta az évet. Értékét az emeli, hogy ebből 300 millió az tettek egy könnyűszerkezetű csarnokrendszerhez alkalmazható . tetőelerngt.. Tayaly a BNV-n be is mutatták, Ceg- í égi* tettek belőle. A Gépipari Technológiai Intézet irányításával elemgyártó sor továbbfejlesztésével foglalkoznak. A ceglédi Vas-, Elektromos- és Műszeripari Szövetkezet a VII. ötéves tervben a saját technikai felkészültségén akar többet javítani. A kutatóintézetekkel a gyártmányaikhoz felhasználható technológiai és eszmei importot szeretnék kiteljesíteni. polgár farija a papírt a kezében, majd tekintetét az égre veíi, sóhaj szakad fel kebeléből, hogy íme: megint micsoda megpróbáltatásoknak teszi ki őt az élet. Tétovázása azonban csak egy pillanatig tart, hivataloknak tartogatott szúrós tekintetét a tanácstagra emeli, s nem is mondja, inkább szűri fogai között a szót: Tornapályát? Ide? Amikor az IKV csak a főcsöveket hajlandó kijavítani? Jattért uram! Mert, ha elmarad a borravaló, a szerelők képesek egy plusz lyukat fúrni a már meglevő mellé! Már jártam így! S ezek után én tefát fizessek? Nem, ne javítson ki, nem hozzájárulás ez, hanem adó! Amikor nálam állandóan a mellékcsövek lyukadnak ki, s áztatják ronggyá az alattam lakó plafonját, meg az idegeinket. S ennek a javítási költségei engem terhelnek, nem az IKV-t, amely egyébként is csak a lakbér beszedésében jeleskedik. Kát nem uram, én nem akarok tornapályát. Mást és ezt (!?) A szentmártonkátaiak tanácselnöke, Balaton Béla túl van a nehezén. Tanácstagként végiglátogatta körzetét, kikérte a lakók véleményét a településfejlesztési hozzájárulásról. Benyomásai, enyhén szól* va, vegyesek. — Mit kerteljek — mondja indulatosan —, előfordult, hogy pucoltam a házból, mint anyag- és energiatakarékossági intézkedéseknek köszönhető. A megvalósított műszaki fejlesztések, a korszerű technológiák, a folyamatban levő elképzelések garanciát nyújtanak a gyárnak az állandó megújulásra, s a következő esztendők sikerére. A feltételek lehetőséget adtak kimig; ,s'ó szociális juttatásokra is. íUadták a 100 személyes óvodát, bővítették a sportcsarnokot és a munkásszállót. Lakásépítésre 15 millió forintnyi kölcsönt folyósítottak; 110 dolgozójuk összesen 8 millió forintos vállalati támogatással vásárolt lakást. Eredményeik alapján január 1-től 8 százalékos bér- fejlesztésre van mód. A vállalat vezetése bízik abban, hogy ennek hatása érződi!? majd a munkaerőhelyzet javulásában is, noha 1985-ben már 3 százalékos emelkedést tapasztaltak a fizikai állományú dolgozók létszámában. A következő évek gyári arculata természetesen az ipari tervkoncepcióhoz igazodik. Változatlanul teljesítik vállalt kötelezettségeiket az Ikarusnak, ezenkívül speciális járműveket, alvázakat, fődarabokat, pótalkatrészeket gyártanak. A vezérelv továbbra is a minőség, a versenyképesség, amelynek alapja a korszerű technológiák alkalmazása. Dr. Kapolyi László ipari miniszter az MSZMP Pest Megyei Bizottsága és az Ipari Minisztérium nevében köszöntötte a munkásgyűlés résztvevőit és kívánt minden dolgozónak sikerekben gazdag új esztendőt. Elmondta, hogy a Csepel Autógyár az előző tervidőszakban kétszer nyerte el a Kiváló Vállalat címet, amelyért mcjst is komoly esélyek- 4?«4”’päfya2ik.:i Ä« ipari. nagy- családján belül fejlődésük töretlen és dinamikus, termelési eredményeik kimagaslóak, termékeikkel közvetlenül és közvetve érintettek a hazai járműprogram sikeres m sgva 1 ÓíS í t ás á ban. M ű.s zaki kultúrájuk, emberi teljesítményeik, pontosan körvonalazott termelési, értékesítési pozícióik alapján minden lehetőségük megvan arra, hogy a jók között a legjobbak lehessenek. Fazekas Eszter akit kergetnek. A nyomda- festék is belepirulna abba, amit röpke két perc alatt a fejemhez vágtak. Pedig nálunk a többség a teho mellett van. nem is akármilyen ősz- szeggel. évi ezer forinttal segítik községünk fejlesztését. Két dolgot azonban nem értek. Ha valaki nem akar fizetni. miért nem tudja kulturáltan közölni nemleges válaszát? Miért kell a tanácstagot megalázni, mint tették velem, meg az egyik fiatal- asszonnyal, akit jó tíz percig hagytak álldogálni a bezárt ajtó előtt — később sem engedték be! —. miközben a család jól hallhatóan tévézett a szobában. A másik: hogyan propagáljuk mi sikeresen a településfejlesztési hozzájárulást. ha a tömegkommunikációs eszközök szinte állandóan a negatív példákat sorolják. Nemegyszer vágták a fejünkhöz: ebben meg abban a községben sem fizetnek, bemondta a rádió, mutatta a tévé. Akartuk vagy sem. az elmúlt hónapok vitái során a településfejlesztési hozzájárulás amolyan vízválasztóvá vált. Közismert, illetve mélyben rejtőzködő problémák sora váltja ki, erősíti az indulatokat, mondatja ki pro és kontra az érveket, ellenérveket. Ám a minduntalan elhangzó kérdés — fizessünk?, ne fizessünk? — mögött lényegesebb folyamat húzódik Üzleti siker A vállalkozásairól is ismert Buda-Flax felismerve a hazai vezetői tanácsadásban rejlő lehetőségeket, hozzákezdett az elképzelés megvalósítására alkalmas szakemberek felkutatásához. Amikor dr. Fülöp Sándor, a legnagyobb hazai pamutipari vállalat, a PA- NYOVA országos hírű igazgatója nyugdíjba vonult, kevesen gondoltak arra, hogy a kiváló közgazda nem a megérdemelt pihenéssel tölti majd idejét. Ö lett a vezetői tanácsadó vállalat igazgatója, helyettese pedig Horváth Józsefné, akit szintén a textiles szakma legjobbjai között tartana!? számon. Az anyavállalat néhány helyiségében, 15 dolgozóval kezdte meg működését a menedzselésre életre hívott Flax- Men. A munkatársak is az ipar, ezen belül elsősorban a könnyűipar közgazdasági és műszaki területeit jól Ismerő szakértői szintű dolgozókból verbuválódott össze. Mindez feleslegessé tette az úgynevezett gyakorlóévét. A gazdasági-társadalmi haladás három, forrásból táplálkozik. Az anyagi javakból, a dolgozók számából, szakmai felkészültségéből, s nem utolsósorban a vezetés színvonalából, a döntések helyességéből. És mert az előbbi kettő az, amelyik szinte évekre, évtizedekre előre meghatározott és kiszámítható, a fejlődés tartalékai is nagymértékben a vezetés színvonalának emelésében rejlenek. Sokszor és sokan mondogatják, hogy elavult hazánkban a meg. Az államhoz fűződő állampolgári kapcsolatunk változására kérdezünk, rá, amikor a tehó szóba kerül. S ettől a változástól, mint azt az indulatok is jelzik, egyként idegenkedik a hivatal és az állampolgár. A hivatal szemei Nem lehet feladata újságcikknek kibogozni azt, mikor, milyen eszközökkel hódított akkora teret paternalisztikus államfelfogásunk, hogy ahhoz még akkor is görcsösen ragaszkodunk, amikor a köz- tuaatban élő „jótékony állambácsi” ugyancsak szabadulna már a kéretlenné vált szerepkörétől. Kétségtelen, a régi gyakorlat kényelmes volt. Az innen- onnan befoiyó jövedelmeket elvonta a költségvetés, majd „visszaosztotta” a különböző rendű és rangú településeknek. A hatvanas-netvenes évek fodulóján jól is működött ez a gyakorlat, hiszen volt mit visszaadni. S ha valamilyen oknál fogva egynéhány kérés kielégítetlen maradt, hathatós érvekkel és in- doKokkal általában sikerült elérni, hogy mégiscsak csur- ranjon-cseppenjen valamennyi pénz ezek megoldására. Nem véletlen^ hogy ebben az időben az állampolgárnak beszámolni köteles hivatalok is inkább arrafelé vetették figyelő Holott ez csak részben igaz, mert igen gyakran .tapasztalni, hogy a meglévő technikai szintet sem éri el a szellemi. Először, ezt kell összhangba, hozni a technikával, továbblépni csak azután lehet. Ez is egyik feladata a Flax-Men- nek, amely nemcsak a saját főfoglalkozású munkatársaira épít, hanem az együttműködési formák széles skáláját kihasználva alkalmazkodik a megbízók igényeihez. Ennek jegyében más intézetek, intézmények közreműködésére is számítanak, ugyanakkor alvállalkozóként bedolgoznak ezen üzemeknek. Aktív és nyugdíjas szakértőket foglalkoztatnak, s több kis szervezet szolgáltatásait is igénybe veszik. A közös megbízónak külföldi tanácsadó szervező cégekkel, hazai kis és nagy számítástechnikai vállalkozókkal működnek együtt a szerződött feltételek közepette. Jelenleg mintegy 30 vállalattal áll kapcsolatban a leányvállalat. Két hazad ipari nagyüzemben nyugati szervezőkkel közösen dolgoznak. Vám nélkül Mindez örvendetes, mert sok érdekes dolgot tanulhatnak egymástól a hazai és külföldi szervezők. A hazai szakemberek az üzemi információ és információműködés, irányításszervezés, a fejlett termelési eljárások módjait tanulmányozhatják. A külföldiek pedig a hasznosítás, a megvalósítás fogásait sajátíthatják el tőlünk, mert a magyar szervezők jobban ismerik a hazai viszonyökat. szemeiket, ahonnan a pénzt várhatták. S mivel e rendszerben a lakosság különösebb anyagi erőfeszítések nélkül viszonylag sok, mindent megkapott. a képviseletére létrehívott hivatalok nemigen hajlottak egyenrangú félként kezelni az állampolgárokat. Jó esetben felnőtt, de a bevált gyakorlat szerint inkább enyhén gyermeteg ügyfélként tog- lalkoztak velü{n)k. Úgy tűnik, a változások nálunk évtizedfordulókra esnek. A hetvenes évek végétől újdonságként vagyunk kénytelenek tudomásul venni: gazdaságunk igen nehéz anyagi helyzetbe került, amely természetesen kihat az érte aranyfedezetet vállaló államra is. A közhiedelemmel ellentétben azonban, nemcsak a pénzszűke hívta életre többek között a településfejlesztési hozzájárulást is. Hiszen akkor elegendő lett volna csupán elrendelni: családonként ennyi és ennyi összeget kell évente befizetni. A demokrácia továbbfejlesztése — amelynek csak egyik vetülete a teho lebonyolítása — sok más tényező miatt is aktuálissá vált. Mi tagadás, ezek között kitüntetett helyet foglal el jelenlegi gazdasági helyzetünk, hiszen épp ez mutatott rá: át kell értékelnünk az állami szerepköröket. Vannak és lesznek tehát olyan területek, ahol az állam áfA szervezés a világ legolcsóbb beruházása. Hiszen amíg egy-egy ■ új termelőeszköz értéke 5—10 év alatt, addig a szervezésé egy-két év alatt térül meg. És még csalk vámot sem kell fizetni, mint az importált gépek után. Ezért is fontos, sőt, a jövőt eldöntendő kérdés, kikből és milyen felkészültségű, szemléletű emberekből lesznek a holnap vagy a ma vezetői. Milyen feladatokkal kell megbirkózniuk, mire kell elsősorban felkészülniük? Ködös képek És talán még fontosabb az, hogy mielőbb feloldódjanak azok az ellentmondások, kitisztuljanak a közgondolkodásban ma még élő ködös képek, amelyeknek alapján sajnos nemegyszer tévesen ítélik meg a vezetői tanácsadásban rejlő lehetőségeket. Ezen túl kell lépni és mipél előbb. Annál .is inkább, mert a megállapodások kétoldalú biztosítékokra épülnek. A megbízó olyan feltételeket kér, illetve köt ki, hogy a vállalkozási díj és a tanácsadással feltárt tartalék nagysága között elvárható különbség legyen. A leány- vállalat pedig a pénzügyi kockázatnál jóval nagyobb, hírnevét továbbra is garantáló biztosítékokat foglal a szerződésbe. Ezek nemcsak az anyagi érdekeltségre korlátozódnak, hanem mindkét fél hitel- képességének befolyásolására is kiterjednek. Ez utóbbi — ha csak a reklámköltségeket vesz- szük alapul —, gyakran meghaladja a tanácsadás és megvalósításának költségeit is. Bóna Zoltán engedi a kezdeményezést és a végrehajtást polgárainak, illetve a különböző szervezeteknek. Ezek közé tartozik a települések fejlesztése is, amelynek megvitatása során először kellett tudomásul vennünk: a közösségi célok megvalósulásáért nekünk is kell áldoznunk. Új munkastílus E nagykorúvá nyilvánítás persze nem megy zökkenők nélkül. A hivataloknak, így a helyi tanácsoknak is, meg kell tanulniuk, hogy azokat tekintsék egyenrangú félnek, akikért egyáltalán létrehoztál?. Sok még a bizonytalankodás, a partneri kapcsolat léket kap még imitt-amott. Bár ebben nemegyszer — kulturált vitamódszerek hiányában — a lakosok is vétkesek. Az együttműködés most alakuló módszerei új munkastílust követelnek. Ez utóbbinak egyik érdekessége, hogy több községben a tanácselnök kérésére. illetve azzal megbeszélve, a helyi népfrontmozgalomban aktívan dolgozó papok is agitáltak például a településfejlesztési hozzájárulás mellett. Ezt az üdvözlendő tényt azonban még azok is furcsállják kicsit, akik maguk is részesei voltak ilyen együttműködésnek. A teho lebonyolítása, soksok új vonásával egyetemben — kísérlet. Próbája annak, hogy mennyire vesszük komolyan felelősségteljes feladatunkat — önmagunkat, hogy továbbra is ügyfelek kívánunk maradni, vagy állampolgárok szeretnénk lenni. Horváth Judit A szövetkezet fejleszt, gyárt Szerződtetett agytrösztök E. K. Önmagunk megmérettetése Ügyfelek vagy állampolgárok