Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-13 / 10. szám
1986. JANUÁR 13., HÉTFŐ *&£íwlem 5 pontra és a mindinkább kibontakozó művészeti életre. Ez utóbbinak a hagyományai egészen a századelőig nyúlnak vissza, a magyar szecesszió egyik fellegvárának tekintett gödöllői művésztelepig. Azt azért túlzás lenne állítani, hogy töretlen folyamatnak vagyunk tanúi. Mert amíg a hetvenes években még rendszeresen bemutatkoztak a Gödöllőn élő vagy a városhoz kötődő művészek, addig az el- ’muít ’tíz évben most rendeztek először közös tárlatot a Gödöllői Galériában. A szombaton megnyílt kiállításon huszonegy művész mutatta Be alkotásait a közönségnek. Katona Szabó Erzsébet: Hajnal Barátainkról Kambodzsa tájfun után ÉVEK ÖTA az egész világ figyelmének központjában él Kambodzsa, ez az ázsiai ország, amely a napokban ünnepelte újkori történelmének hetedik esztendejét. Éppen ennyi ideje, hogy a nép megszabadult a Pol Pót irányította embertelen rendszertől. Ez a nagyon régi, nagymúltú nép történelme sorén nagyon sokat szenvedett: korábban a szegénységtől, elmaradottságtól, majd az amerikaiak által pénzelt reakciós rendszerektől és a Pol Pot-féle népirtó vörös khmer-mozgalomtól. Ebbe az országba kalauzol el bennünket a Kossuth Kiadó Ország-Világ sorozatában megjelent Kambodzsa tájfun után című kötete, amelyet Máté György írt. A szerző régi ismerőse Indokínának. Éveket töltött Vietnamban, de már korábban beutazta az egész indokínai félszigetet, járt Laoszban és Kambodzsában is. Most újra ellátogatott immár a népi Kambodzsába, és egy érdekes könyvvel tért haza. A szerző nagyon szépen, lí- raian vezeti be könyvét. Ül egy durván faragott kövön, amelyen talán már a khmer királyok is ülhettek, és azon gondolkodik, hogy milyen is ez a gyönyörű ország, amely tele van népi emlékekkel, hagyományokkal. Mindenhol a történelem lehelete érezhető, hiszen a mai Kambodzsa jó része már időszámításunk kezdetekor létezett, s a Punan királysághoz tartozott, és a khmerek, a chamok, a vietnamiak, a malájok és a hinduk népesítették be. A legenda szerint a tengermelléki Koh Tlok tartományban uralkodott a Sárkánykirály. Öt követte a bráhmánizmus, az ősi indiai természeti vallásokból létrejött felekezet, amely létrehozta a kasztrendszert. Később Buddha is teret nyert ezen a területen is. : <, •./. Ná'gy'8fl?,r,»d^KéáeÁ8/íattatya velünk a Tónié Thom történetét, amely nem más, mint a Mekong folyó, amelyet Kambodzsában hívnak Tónié Thomnak, s amely nagyon meghatározó az itteni nép életében. Csodálatos természeti jelenség a folyó és az azt körülvevő szubtrópusi erdő, amely ezer színben tündöklik, s amely barátja és ellensége is a benne élő népnek. Máté György leírja azt is, hogy milyenek a nappalok, az éjszakák ebben az érdekes, nem mindennapi országban. Újra és újra hoz egy-egy népmesét, amely itt valami csodálatos mondanivalóval és nagyon is emberi tartalommal telítődött. Miközben megismertet bennünket az ország múltjával, természeti szépségeivel, a nép életével, szinte észrevétlenül elvezet bennünket a mába. Amikor is ez a nép szabadon formálja sorsát, saját lábára állt, hogy megszabadulva ‘ az évszázados gyarmati uralom alól, saját maga alakítsa életét. Ismert, hogy Franciaország ebben a térségben is ügyesen alkalmazta az oszd meg és uralkodj elvet, s a különböző hercegeket egymásnak uszította, felhasználta őket arra, hogy uralkodhasson a népen. A nép felszabadítási harcában, a japán megszállás elleni harcban jelentős szerepet vittek a hazafiak, a két háború között alakult kommunista párt, amely igyekezett megszervezni a nép mozgalmát. Amikor a franciák Vietnamban vereséget szenvedtek, akkor Kambodzsa is önálló lett, de továbbra is megmaradt a gyarmati befolyás, s a francia elnyomókat az amerikaiak váltották fel. Sokáig Szihanuk herceg uralkodott, s a kormányok pedig egymást váltották, és nem a nép boldogulását keresték, hanem az amerikaiak kegyeit. Különösen a Lón Nol-puccs után nehezült meg a nép helyzete, amikor az egykori katona mérhetetlenül felduzzasztottá a hadsereg létszámát, 30 ezerről 300 ezerre növelte, és mindenáron részt akart venni az amerikaiak oldalán a vietnami háborúban. A nyomor, a féktelen elnyomás is hozzájárult, hogy végül a vörös khmerek jutottak hatalomhoz. Pol Pót irányításával, a szocializmus nevében aztán olyan pokoli elnyomást valósítottak meg, amely minden addigit felülmúlt, az emberek százezreit hurcolták el, s az egész országot 'VmmHYé kísérletnek vetették alá, olyan kísérletnek, amelyben a múltat, a hagyományokat, az értelmiséget, sőt magát a népet is fel akarták áldozni valamiféle demagóg baloldali jelszavaknak. AMIKOR már betelt a pohár, 1979 januárjában az igazi hazafiak segítségül hívták a szocializmust építő Vietnamot, s megteremtették az igazi függetlenséget. A khmerek a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt és a Nemzeti Egységfront vezetésével hozzálátták hazájuk újjáépítéséhez. Gáli Sándor Gödöllői művészek csoportos kiállítása nyílt meg szombaton Gödöllőn, a művelődési központban. A tárlaton — amely február 2-ig tekinthető meg — a városban élő és alkotó textilesek, festők, grafikusok, szobrászok és fotósok mutatkoznak be a közönségnek. Anti Szabó János fajátékai j. Lázgörbéhez hasonlíthatjuk a televíziós vetélkedők meghirdetéseit, lebonyolításuk rendszerét: egyszer ugyanis a legmagasabb értékek sávjában ugrándoznak e mutatók, másszor meg a hőemelkedés vonalkáját sem érik el, oly keveset láthatunk belőlük. Mostanában inkább az utóbbi tünetek kedvetlenítik el azokat, akik esküsznek a különböző Ki mit tud?-ok általános sikerére. Be lehet ugyan kapcsolódni ebbe a kérdezz-fele- lekbe, meg amabba is, de amolyan országosan mozgósító agytornát bizony már régen láttunk. Nos, végre-valahára ennek az ideje is elérkezett, hiszen a múlt szerdán kezdetét vette a Magyarország című hetilap és a Magyar Televízió közös vetélkedője, az Utazás Quiz- landba. Aki végigizgulta, végigtippelte e háromrészes sorozat első jelentkezését, biztos lehet benne, hogy ez a javarészt külpolitikai témaköröket feszegető nyilvános vizsga ál talános sikert fog aratni. Egyszerűen azért, mert nagyon közérdekű és nagyon képér nyőre illik! Tetszik, nem tetszik, tudnunk kell — temérdek sajtótermékünknek, valamint a rádiónak meg a tévének hála, tudjuk is —, hogy a világnak emebben vagy amabban a sár' kában miért és mekkóra zajjal zörög a haraszt; összezsugorodott a földgolyó, az egyik kontinensről a másikra pillanatok alatt átröppennek a mindenkit érintő, érdeklő* hírek. A Quizlandba indulóknak is, meg az őket képzeletben elkísérő előfizetőknek is bőven van tehát ismeretanyaguk, amiből egy-egy kérdés kapcsán meríthetnek. Ami pedig a föntebb jelzett tévészerűséget illeti, hát azt Liska Dénes felelős szerkesztő és csapata jól kifundálta: szánté mindazokat á látványelemeket felsorakoztatta, amelyek kedves masináink elülső oldalára odaillenek, -fémek. Azok a lelkes és még lelkesebb újságolvasók, amatőr hír- magyarázók, akik az elözsűri- zé'sek után a nyilvános adásokig eljutottak, tapasztalhatólag gyorsan elfeledték, hogy höl is töprengenek, mert akárha egy baráti társaságban szik- ráztatták volna elméjüket, olyan közvetlenséggel tippeltek, felelgettek. Nyilván azért Is, mert a minősítésükre vállalkozó zsűri éppen nem egy fennsőbbséges vizsgabizottságként, hanem az egyenrangú társalkodó partnerek kis közösségeként ítélt, pontozott, élt a kiegészítés lehetőségével, ahol kellett. Színház. Szintén újdonságként nyugtázhatjuk, hogy a színházi közvetítések is kezdenek visszalopakodni a képernyőre. Gyors egymásutánban láthattuk a kaposváriak egészen elsőrangú Liliom-előadását; aztán Szép Ernő Májusát — megintcsak élvezhető tálalásban, elviselhető terjedelemben — a Pesti Színházból; és most, szombaton Körmendi János és Gálvölgyi János közös estjét — talán a Radnóti Miklós Színpadról vagy valahonnan. Közös tanulságuk ezeknek az átvételeknek az, hogyha egy-egy nagyobb formátumú alakításra (Liliom: Lukáts Andor, az öngyilkos: Reviczky Gábor, meg az imént említett két János) épülnek, és ha nem lépik túl az elviselhetőség időhatárait, akkor nagyon jó perceket tudnak szerezni. Egyúttal pedig olyan produkciókat hoznak nézőközeibe, amelyekkel különben aligha találkozna az előfizetők túlnyomó többsége. A kaposvári társulat az tényleg az ország égyik legjobb, legegységesebb társulata — győződhettek meg a saját tapasztalataik alapján, mindazok, akik eddig csak hallották, olvasták az amonnan, Somogyitól szállingózó híreket. Kedves zenénk tehát ismét a teátrum! függönyök szárnycsapkodása ... Akácz László Tíz éve először Erős szállal kötődve a múlthoz Az alkotó munka keresztmetszetét látjuk Egy település városiasodását nemcsak a külső jegyeken mérhetjük le, még akkor sem, ha elsődleges követelményként a megfelelő út-, víz- és csatornahálózatot állítjuk, vagy a szolgáltatások kielégítő rendszerét. Egy felnőtt korba lépő városnak — amilyen a húszesztendős Gödöllő — már szellemi javakat is illik felmutatnia, hisz ezzel többet árul el magáról, mintsem gondolnánk; nem kevesebbet annál, hogy képes-e vonzani s mi több, megtartani, magához kötni alkotó szellemű embereket, csoportokat? Olyanokat, akik tudományos, kulturális, művészi tevékenységükkel a város gyarapodásáért, hírnevének növeléséért is dolgoznak. Szellemi örökség Gödöllő nincs híján a városiasodás e kevésbé látványos jegyeinek. Gondoljunk csak az egyetemre, a hazai agrárkutatás és oktatás fontos bázisára, vagy a közművelődés új útt — : i. t. rt« ^ 7/« /(■* — Ha nem is nevezhetjük ezt a ma Gödöllőin alkotó csoportot az egykor.; művésztelep egyenes ági utódjának, a kötődésnek igen erős szálait fedezhetjük fel. Maga a város sem feledkezik meg az örökségről: nemrégiben avatták föl például Remsey Jenő emléktábláját. A valamikori alkotóközösség szellemiségéből minden bizonnyal őriz még valamit a Remsey családnak az a négy tagja, akik ezen a mostani tárlaton is szerepelnek munkáikkal. Textil és fotó A tágan értelmezett folyamatosságnak vannak még ennél is kézzelfoghatóbb jelei: a textiles hagyományok továbbélése például. A textil- munkák a kiállítás kiemelkedő darabjai. Katona Szabó Erzsébet és Remsey Flóra ékesen bizonyítják, hogy miként lehet korszerűen újat alkotni a hagyományos gobeli,nteehni- kával. De ebbe a sorba tartóznak Szekeres Erzsébet és Bartunek Katalin textiljei is. Sokszínű anyaggal jelentkeztek a gödöllői festők, grafikusok és szobrászok is a közös tárlaton. Említhetjük Bada Márta festményeit. Fóbián Dénes grafikáit vagy Pet- rovics József szobrait, kisplasztikáit. Feltétlenül külön kell szólni a gödöllői fotósokról. E viszonylag fiatal művészeti ág rangot vívott ki magának a városban. Szerepe van ebben annak a következetes munkának, amit Kincses Károly végez g művelődési központban Barcza Zsolt: Birkózó nők a fotótörténet értékeinek felkutatásáért és átmentéséért. A koncepciózus kiállítások sora, az új' törekvések felkarolása Gödöllőn a többi művészeti ággal egyenrangúvá tette a fotót. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a kiállítás fotósblokkja. Áttörésnek is nevezhetnénk ezt, hiszen az első alkalom a mostani, hogy a fotósok a képzőművészekkel közösen állítják lei munkáikat. Kresz Albert már-már a fotográfia klasszikusnak nevezhető stílusában készült képei, Fuszenecker Ferenc szociografikus ihletésű felvételei, Kincses Károly az újabb törekvésekhez kötődő kompozíciói, vagy Barcza Zsolt riporteri erényeket megmutató fényképei fémjelzik az egyra erősödő gödöllői fotográfia színvonalát. Érdeklődő figyelem A gödöllői művészek tárlata keresztmetszetét adja a városiban folyó alkotói munkának, művészi törekvéseknek. A szombati megnyitó azonban szolgált egy másik tanulsággal is: azzal, hogy nem csupán az alkotók tartják fontosnak a bemutatkozást, nem csupán ők éreznek kötődést a városhoz. A tárlatnyitó nagyszámú közönsége azt sugallja, hogy a gödöllőiek érdeklődve kísérik figyelemmel a városukban élő és alkotó művészek tevékenységét. M. Nagy Péter Tervpályázat Műemlék kastély mentése Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az idegenforgalom és a műemlékvédelem fejlesztésében érintett országos és helyi szervezetek közös pályázatot hirdettek a Keszthely melletti fenékpusztai műemlék kiskas- tély és a hozzá tartozó major- épületek idegenforgalmi hasznosítására, rendezésére és fejlesztésére. A pályázat célja, hogy a Fes- tetics-hitbizomány hajdani híres ménesének fenékpusztai műemlék majorságában a Ba- laton-parti üdülés és lovassport rangos központját hozzák létre. Ennek a célnak megfelelő javaslatokat várnak a pályázóktól a meglevő épületek legcélszerűbb felhasználására. Az előzetes elképzelések szerint ménest kap a majorság, mintegy száz lovat tenyésztésre és export sportló nevelésre. Ezenkívül további ötven lovat tartanak majd az üdülővendégek szórakoztatásának céljára, lovaglásra és kikocsizásra. Javaslatokat kérnek a kiskastély berendezésére, olyan fogadó kialakítására, amelyben majd családos elhelyezésre alkalmas lakrészeket lehet bérelni. Gondoskodni kell étterem, fodrász és kozmetikai szalon, továbbá borozók, sörözők, bárok elhelyezéséről is. A tervezők feladata az is, hogy megoldásokat kínáljanak a kastély előtti római castrum romterületének bemutatására. A pályázati kiírást már átvehetik az érdekeltek az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban, s a kész terveket legkésőbb május * 19-ig kell postán elküldeni a Keszthelyi Városi Tanácsnak. Á legjobb tervek díjazására és megvásárlására 760 ezer forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság legkésőbb június 20-ig hirdeti ki a pályázat eredményét.
