Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-13 / 10. szám

1986. JANUÁR 13., HÉTFŐ *&£íwlem 5 pontra és a mindinkább ki­bontakozó művészeti életre. Ez utóbbinak a hagyományai egészen a századelőig nyúlnak vissza, a magyar szecesszió egyik fellegvárának tekintett gödöllői művésztelepig. Azt azért túlzás lenne állí­tani, hogy töretlen folyamat­nak vagyunk tanúi. Mert amíg a hetvenes években még rendszeresen bemutatkoztak a Gödöllőn élő vagy a városhoz kötődő művészek, addig az el- ’muít ’tíz évben most rendeztek először közös tárlatot a Gö­döllői Galériában. A szomba­ton megnyílt kiállításon hu­szonegy művész mutatta Be alkotásait a közönségnek. Katona Szabó Erzsébet: Hajnal Barátainkról Kambodzsa tájfun után ÉVEK ÖTA az egész világ figyelmének központjában él Kambodzsa, ez az ázsiai or­szág, amely a napokban ün­nepelte újkori történelmének hetedik esztendejét. Éppen ennyi ideje, hogy a nép meg­szabadult a Pol Pót irányí­totta embertelen rendszertől. Ez a nagyon régi, nagymúltú nép történelme sorén nagyon sokat szenvedett: korábban a szegénységtől, elmaradottság­tól, majd az amerikaiak által pénzelt reakciós rendszerek­től és a Pol Pot-féle népirtó vörös khmer-mozgalomtól. Ebbe az országba kalauzol el bennünket a Kossuth Kiadó Ország-Világ sorozatában megjelent Kambodzsa tájfun után című kötete, amelyet Máté György írt. A szerző ré­gi ismerőse Indokínának. Éve­ket töltött Vietnamban, de már korábban beutazta az egész indokínai félszigetet, járt Laoszban és Kambodzsában is. Most újra ellátogatott im­már a népi Kambodzsába, és egy érdekes könyvvel tért ha­za. A szerző nagyon szépen, lí- raian vezeti be könyvét. Ül egy durván faragott kövön, amelyen talán már a khmer királyok is ülhettek, és azon gondolkodik, hogy milyen is ez a gyönyörű ország, amely tele van népi emlékekkel, ha­gyományokkal. Mindenhol a történelem lehelete érezhető, hiszen a mai Kambodzsa jó része már időszámításunk kez­detekor létezett, s a Punan királysághoz tartozott, és a khmerek, a chamok, a vietna­miak, a malájok és a hinduk népesítették be. A legenda sze­rint a tengermelléki Koh Tlok tartományban uralkodott a Sárkánykirály. Öt követte a bráhmánizmus, az ősi indiai természeti vallásokból létre­jött felekezet, amely létrehoz­ta a kasztrendszert. Később Buddha is teret nyert ezen a területen is. : <, •./. Ná'gy'8fl?,r,»d^KéáeÁ8/íattatya velünk a Tónié Thom törté­netét, amely nem más, mint a Mekong folyó, amelyet Kambodzsában hívnak Tónié Thomnak, s amely nagyon meghatározó az itteni nép éle­tében. Csodálatos természeti jelenség a folyó és az azt kö­rülvevő szubtrópusi erdő, amely ezer színben tündöklik, s amely barátja és ellensége is a benne élő népnek. Máté György leírja azt is, hogy mi­lyenek a nappalok, az éjsza­kák ebben az érdekes, nem mindennapi országban. Újra és újra hoz egy-egy népmesét, amely itt valami csodálatos mondanivalóval és nagyon is emberi tartalommal telítődött. Miközben megismertet ben­nünket az ország múltjával, természeti szépségeivel, a nép életével, szinte észrevétlenül elvezet bennünket a mába. Amikor is ez a nép szabadon formálja sorsát, saját lábára állt, hogy megszabadulva ‘ az évszázados gyarmati uralom alól, saját maga alakítsa éle­tét. Ismert, hogy Franciaor­szág ebben a térségben is ügyesen alkalmazta az oszd meg és uralkodj elvet, s a kü­lönböző hercegeket egymás­nak uszította, felhasználta őket arra, hogy uralkodhas­son a népen. A nép felszabadítási harcá­ban, a japán megszállás elle­ni harcban jelentős szerepet vittek a hazafiak, a két hábo­rú között alakult kommunis­ta párt, amely igyekezett meg­szervezni a nép mozgalmát. Amikor a franciák Vietnam­ban vereséget szenvedtek, ak­kor Kambodzsa is önálló lett, de továbbra is megmaradt a gyarmati befolyás, s a fran­cia elnyomókat az amerikaiak váltották fel. Sokáig Szihanuk herceg uralkodott, s a kor­mányok pedig egymást vál­tották, és nem a nép boldo­gulását keresték, hanem az amerikaiak kegyeit. Különö­sen a Lón Nol-puccs után ne­hezült meg a nép helyzete, amikor az egykori katona mérhetetlenül felduzzasztottá a hadsereg létszámát, 30 ezer­ről 300 ezerre növelte, és min­denáron részt akart venni az amerikaiak oldalán a vietna­mi háborúban. A nyomor, a féktelen el­nyomás is hozzájárult, hogy végül a vörös khmerek jutot­tak hatalomhoz. Pol Pót irá­nyításával, a szocializmus ne­vében aztán olyan pokoli el­nyomást valósítottak meg, amely minden addigit felül­múlt, az emberek százezreit hurcolták el, s az egész or­szágot 'VmmHYé kísérletnek vetették alá, olyan kísérlet­nek, amelyben a múltat, a ha­gyományokat, az értelmiséget, sőt magát a népet is fel akar­ták áldozni valamiféle dema­góg baloldali jelszavaknak. AMIKOR már betelt a po­hár, 1979 januárjában az iga­zi hazafiak segítségül hívták a szocializmust építő Vietna­mot, s megteremtették az iga­zi függetlenséget. A khmerek a Kambodzsai Népi Forradal­mi Párt és a Nemzeti Egység­front vezetésével hozzálátták hazájuk újjáépítéséhez. Gáli Sándor Gödöllői művészek csoportos kiállítása nyílt meg szombaton Gödöllőn, a művelődési köz­pontban. A tárlaton — amely február 2-ig tekinthető meg — a városban élő és alkotó texti­lesek, festők, grafikusok, szob­rászok és fotósok mutatkoznak be a közönségnek. Anti Szabó János fajátékai j. Lázgörbéhez ha­sonlíthatjuk a televíziós ve­télkedők meghirdetéseit, lebo­nyolításuk rendszerét: egyszer ugyanis a legmagasabb értékek sávjában ugrándoznak e muta­tók, másszor meg a hőemelke­dés vonalkáját sem érik el, oly keveset láthatunk belőlük. Mostanában inkább az utóbbi tünetek kedvetlenítik el azo­kat, akik esküsznek a külön­böző Ki mit tud?-ok általános sikerére. Be lehet ugyan kap­csolódni ebbe a kérdezz-fele- lekbe, meg amabba is, de amo­lyan országosan mozgósító agytornát bizony már régen láttunk. Nos, végre-valahára ennek az ideje is elérkezett, hiszen a múlt szerdán kezdetét vette a Magyarország című hetilap és a Magyar Televízió közös ve­télkedője, az Utazás Quiz- landba. Aki végigizgulta, vé­gigtippelte e háromrészes soro­zat első jelentkezését, biztos lehet benne, hogy ez a java­részt külpolitikai témaköröket feszegető nyilvános vizsga ál talános sikert fog aratni. Egy­szerűen azért, mert nagyon közérdekű és nagyon képér nyőre illik! Tetszik, nem tetszik, tud­nunk kell — temérdek sajtó­termékünknek, valamint a rá­diónak meg a tévének hála, tudjuk is —, hogy a világnak emebben vagy amabban a sár' kában miért és mekkóra zaj­jal zörög a haraszt; összezsu­gorodott a földgolyó, az egyik kontinensről a másikra pilla­natok alatt átröppennek a mindenkit érintő, érdeklő* hí­rek. A Quizlandba indulóknak is, meg az őket képzeletben elkísérő előfizetőknek is bőven van tehát ismeretanyaguk, amiből egy-egy kérdés kap­csán meríthetnek. Ami pedig a föntebb jelzett tévészerűséget illeti, hát azt Liska Dénes felelős szerkesztő és csapata jól kifundálta: szán­té mindazokat á látványele­meket felsorakoztatta, amelyek kedves masináink elülső olda­lára odaillenek, -fémek. Azok a lelkes és még lelke­sebb újságolvasók, amatőr hír- magyarázók, akik az elözsűri- zé'sek után a nyilvános adáso­kig eljutottak, tapasztalhatólag gyorsan elfeledték, hogy höl is töprengenek, mert akárha egy baráti társaságban szik- ráztatták volna elméjüket, olyan közvetlenséggel tippel­tek, felelgettek. Nyilván azért Is, mert a minősítésükre vál­lalkozó zsűri éppen nem egy fennsőbbséges vizsgabizottság­ként, hanem az egyenrangú társalkodó partnerek kis kö­zösségeként ítélt, pontozott, élt a kiegészítés lehetőségével, ahol kellett. Színház. Szintén újdonság­ként nyugtázhatjuk, hogy a színházi közvetítések is kez­denek visszalopakodni a kép­ernyőre. Gyors egymásutánban láthattuk a kaposváriak egé­szen elsőrangú Liliom-előadá­sát; aztán Szép Ernő Májusát — megintcsak élvezhető tála­lásban, elviselhető terjedelem­ben — a Pesti Színházból; és most, szombaton Körmendi Já­nos és Gálvölgyi János közös estjét — talán a Radnóti Mik­lós Színpadról vagy valahon­nan. Közös tanulságuk ezeknek az átvételeknek az, hogyha egy-egy nagyobb formátumú alakításra (Liliom: Lukáts An­dor, az öngyilkos: Reviczky Gábor, meg az imént említett két János) épülnek, és ha nem lépik túl az elviselhetőség idő­határait, akkor nagyon jó per­ceket tudnak szerezni. Egyút­tal pedig olyan produkciókat hoznak nézőközeibe, amelyek­kel különben aligha találkozna az előfizetők túlnyomó többsé­ge. A kaposvári társulat az tényleg az ország égyik leg­jobb, legegységesebb társulata — győződhettek meg a saját tapasztalataik alapján, mind­azok, akik eddig csak hallot­ták, olvasták az amonnan, So­mogyitól szállingózó híreket. Kedves zenénk tehát ismét a teátrum! függönyök szárny­csapkodása ... Akácz László Tíz éve először Erős szállal kötődve a múlthoz Az alkotó munka keresztmetszetét látjuk Egy település városiasodását nemcsak a külső jegyeken mérhetjük le, még akkor sem, ha elsődleges követelmény­ként a megfelelő út-, víz- és csatornahálózatot állítjuk, vagy a szolgáltatások kielégítő rendszerét. Egy felnőtt korba lépő városnak — amilyen a húszesztendős Gödöllő — már szellemi javakat is illik fel­mutatnia, hisz ezzel többet árul el magáról, mintsem gondolnánk; nem kevesebbet annál, hogy képes-e vonzani s mi több, megtartani, ma­gához kötni alkotó szelle­mű embereket, csoportokat? Olyanokat, akik tudományos, kulturális, művészi tevékeny­ségükkel a város gyarapodá­sáért, hírnevének növeléséért is dolgoznak. Szellemi örökség Gödöllő nincs híján a váro­siasodás e kevésbé látványos jegyeinek. Gondoljunk csak az egyetemre, a hazai agrárkuta­tás és oktatás fontos bázisára, vagy a közművelődés új út­t — : i. t. rt« ^ 7/« /(■* — Ha nem is nevezhetjük ezt a ma Gödöllőin alkotó cso­portot az egykor.; művészte­lep egyenes ági utódjának, a kötődésnek igen erős szálait fedezhetjük fel. Maga a vá­ros sem feledkezik meg az örökségről: nemrégiben avat­ták föl például Remsey Jenő emléktábláját. A valamikori alkotóközösség szellemiségé­ből minden bizonnyal őriz még valamit a Remsey csa­ládnak az a négy tagja, akik ezen a mostani tárlaton is szerepelnek munkáikkal. Textil és fotó A tágan értelmezett folya­matosságnak vannak még en­nél is kézzelfoghatóbb jelei: a textiles hagyományok to­vábbélése például. A textil- munkák a kiállítás kiemelke­dő darabjai. Katona Szabó Erzsébet és Remsey Flóra éke­sen bizonyítják, hogy miként lehet korszerűen újat alkotni a hagyományos gobeli,nteehni- kával. De ebbe a sorba tar­tóznak Szekeres Erzsébet és Bartunek Katalin textiljei is. Sokszínű anyaggal jelent­keztek a gödöllői festők, gra­fikusok és szobrászok is a közös tárlaton. Említhetjük Bada Márta festményeit. Fó­bián Dénes grafikáit vagy Pet- rovics József szobrait, kis­plasztikáit. Feltétlenül külön kell szólni a gödöllői fotósokról. E vi­szonylag fiatal művészeti ág rangot vívott ki magának a városban. Szerepe van ebben annak a következetes munká­nak, amit Kincses Károly vé­gez g művelődési központban Barcza Zsolt: Birkózó nők a fotótörténet értékeinek fel­kutatásáért és átmentéséért. A koncepciózus kiállítások so­ra, az új' törekvések felkaro­lása Gödöllőn a többi művé­szeti ággal egyenrangúvá tet­te a fotót. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a kiállítás fotósblokkja. Áttörésnek is nevezhetnénk ezt, hiszen az első alkalom a mostani, hogy a fotósok a képzőművészekkel közösen állítják lei munkái­kat. Kresz Albert már-már a fotográfia klasszikusnak ne­vezhető stílusában készült ké­pei, Fuszenecker Ferenc szo­ciografikus ihletésű felvételei, Kincses Károly az újabb tö­rekvésekhez kötődő kompozí­ciói, vagy Barcza Zsolt ripor­teri erényeket megmutató fényképei fémjelzik az egyra erősödő gödöllői fotográfia színvonalát. Érdeklődő figyelem A gödöllői művészek tárlata keresztmetszetét adja a vá­rosiban folyó alkotói munká­nak, művészi törekvéseknek. A szombati megnyitó azonban szolgált egy másik tanulsággal is: azzal, hogy nem csupán az alkotók tartják fontosnak a bemutatkozást, nem csupán ők éreznek kötődést a városhoz. A tárlatnyitó nagyszámú kö­zönsége azt sugallja, hogy a gödöllőiek érdeklődve kísérik figyelemmel a városukban élő és alkotó művészek tevékeny­ségét. M. Nagy Péter Tervpályázat Műemlék kastély mentése Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, vala­mint az idegenforgalom és a műemlékvédelem fejlesztésé­ben érintett országos és helyi szervezetek közös pályázatot hirdettek a Keszthely melletti fenékpusztai műemlék kiskas- tély és a hozzá tartozó major- épületek idegenforgalmi hasz­nosítására, rendezésére és fej­lesztésére. A pályázat célja, hogy a Fes- tetics-hitbizomány hajdani hí­res ménesének fenékpusztai műemlék majorságában a Ba- laton-parti üdülés és lovassport rangos központját hozzák lét­re. Ennek a célnak megfelelő javaslatokat várnak a pályá­zóktól a meglevő épületek leg­célszerűbb felhasználására. Az előzetes elképzelések szerint ménest kap a majorság, mint­egy száz lovat tenyésztésre és export sportló nevelésre. Ezen­kívül további ötven lovat tar­tanak majd az üdülővendégek szórakoztatásának céljára, lo­vaglásra és kikocsizásra. Ja­vaslatokat kérnek a kiskastély berendezésére, olyan fogadó kialakítására, amelyben majd családos elhelyezésre alkalmas lakrészeket lehet bérelni. Gon­doskodni kell étterem, fodrász és kozmetikai szalon, továbbá borozók, sörözők, bárok elhe­lyezéséről is. A tervezők fel­adata az is, hogy megoldásokat kínáljanak a kastély előtti ró­mai castrum romterületének bemutatására. A pályázati kiírást már át­vehetik az érdekeltek az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumban, s a kész ter­veket legkésőbb május * 19-ig kell postán elküldeni a Keszt­helyi Városi Tanácsnak. Á leg­jobb tervek díjazására és meg­vásárlására 760 ezer forintot irányoztak elő. A bíráló bizott­ság legkésőbb június 20-ig hir­deti ki a pályázat eredményét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom