Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-13 / 10. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA XXX. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM Ára: 1,80 forint A MEGYEI TANACS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1985. JANUÄR 13., HÉTFŐ MA: Eredményeink cselekvő részesei (2—3, oldal) Erős sxáíiail kötődve a múlthoz (5. oldal) Focifarsang (7. oldal) Szigethalmi telefonokról (8, oldal) Hat ágazati szakszervezet kongresszusán tanácskoztak Javulás jobb munkától várható A segélykérő telefonnak itt kellene lenni Zord az idő orvosnak, betegnek a saláta is. van) s allergiás rosszullét miatt. Akinek naponta kell injekciót adni, azt a /körzeti orvosa az ügyeletre küldi szombaton, vasárnap. A falun élők megszokták már az ügye­let új rendjét, de áz üdülők morgolódnak, nincs helyisme­retük, nehezen igazodnak el. Az idősek némelyike pedig nem boldogul a telefonnal, Szombaton a szakszervezet Jókai téri székhazában folytat­ta tanácskozását a MEDOSZ XXVI. kongresszusa. A tanács­kozáson részt vett Szabó Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a TOT elnö­ke, Villányi Miklós mezőgaz­dasági és élelmezésügyi állam­titkár és Nagy Sándor, a SZOT titkára. A kongresszuson felszólalt Szabó István, aki átadta a Központi Bizottság üdvözletét. Kifejtette: az elmúlt öt évben a mezőgazdaság nemcsak ösz- szességében felelt meg a bel­földi ellátás és az export köve­telményeinek, hanem a részfel­adatokat is teljesítette. A kongresszus a vitát köve­tően szombaton határozatot hozott, s megválasztotta a MEDOSZ vezető testületéit és a szakszervezet tisztségvise­lőit. A szakszervezet elnöke: Hunya István, főtitkára: Dobi Ferenc, titkára: Bereczki And­rás, Czirmay Tibor és Varga György. Január 11-én — szombaton a szakágazat Cházár András utcai székhazában megkezdte kétnapos tanácskozását a Pos­tások Szakszervezetének XII. kongresszusa. 85 ezer szak- szervezeti tag képviseletében csaknem 283 küldött vitatta meg a szakmai szakszervezet ötéves munkáját és a további tennivalókat. Megjelent Szűrös Matyi?, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Bara­nyai Tibor, a SZOT főtitkára, Szlovatsik Károly, a SZOT tit­kára és Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke. A szakszervezet központi ve­zetőségének írásos beszámoló­jához Csáki Lászlóné főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést, A vitában felszólalt Szűrös Má­tyás és az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntöt­te a kongresszus résztvevőit. Többek között hangsúlyozta, hogy a postai dolgozók helyt­álltak és helytállnak nehéz és felelősségteljes posztjukon. A távközlés, a hírközlés és egyéb postai szolgáltatások fejlesz­tése nélkül nincs előrelépés. Vasárnap szólalt fel Szlo- vatsik Károly. A vita lezárását követően a kongresszus hatá­rozatban foglalta össze a kö­vetkező öt évre szóló legfonto­sabb feladatokat. Végül meg­választották a szakszervezet vezető testületéit és tisztségvi­selőit. A postások szakszerve­zetének elnöke ismét Benke Gézáné, a főtitkár Gricserné Heszky Enikő, a titkár pedig továbbra is Megyeri László és Péntek Petronella. Szombaton, a szakszervezet székházában megkezdte ta­nácskozását a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgo­zók Szakszervezetének XXIX. kongresszusa. 650 ezer szerve­zett dolgozó képviseletében 569 küldött vitatta meg az el­múlt öt évben végzett munka tapasztalatait, és a soron kö­vetkező feladatokat. A szom­bati tanácskozáson részt vett Lázár György,, a Miniszterta­nács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Marjai József miniszter­elnök-helyettes, Kapolyi László ipari miniszter, vala­mint a párt-, állami- és tár­sadalmi szervek több más ve-' zetoje. A vendégek -sorában ott volt Alain Stern, a Szak- szervezeti Világszövetséghez tartozó Fémipari Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének főtitkára. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszámo­lója és Herczeg Károly főtit­kár szóbeli kiegészítése egy­aránt hangsúlyozta: az elmúlt öt éhben a szakszervezet ki­emelt figyelmet fordított a munkához szükséges feltéte­lek megteremtésére. Számos jó és rossz példa bizonyítja, mennyire fontos idejében vé­leményt mondani, ha kell, elv- szerűen vitatkozni az egyes iparágakat érintő fontos dön­tések kialakításánál. A szak- szervezeti munkát sok újszerű gond is nehezítette, amelyek megoldásában még senkinek nem volt gyakorlata. Különö­sen az utóbbi két-három év­ben a dolgozók tízezreit fog­lalkoztató nagyvállalatok ke­rültek az alaphiányos vagy veszteséges kategóriákba. A szakszervezet azt az álláspon­tot képviseli, hogy mindenek­előtt a vállalatok saját erejük­ből, tartalékaik kiaknázásával találjanak megoldást és ki­utat. Egyes esetekben azonban indokolt a külső segítség is. A beszámoló szóvá tette, hogy sok központi és ágazati döntés elhúzódik. Ezt lehetett tapasztalni több nehéz hely­zetbe került vállalat ügyének rendezésekor, és a szervezet- fejlesztési intézkedések végre­hajtásánál is. A késedelmes döntések a vállalatoknál bi­zonytalanságot keltenek, el­vonják a figyelmet a munká­ról. A szociálpolitika kérdéseit elemezve a beszámoló főként arra hívta fel a vállalatok fi­gyelmét, hogy segítsék lakás­hoz jutni rászoruló dolgozói­kat, s a szakszervezet azt is szorgalmazza, hogy a lehető­ségek szerint növeljék az ál­lami bérlakások arányát. Lázár György felszólalása A központi vezetőség be­számolóját követő vitában fel­szólalt Lázár György. Köszön­tötte a kongresszust, s átadta a párt Központi Bizottsága, személy szerint Kadar János és a kormány üdvözletét, jó­kívánságait. Emlékeztetett a vasasok népes táborának, a hazai munkásosztály derék­hadának tiszteletet parancsoló harcos múltjára, majd így folytatta:, a vasas dolgozók­nak, minden iparban dolgozó­nak van biztos perspektívája. Örvendetes — mondotta a kormányfő —, hogy a kri­tikus, • önkritikus hozzászólá­sok nemcsak a helyzet fel­tárására szorítkoztak, hanem előre mutattak, keresve-kutat- i va a gyorsabb előrehaladás útját. — Időnként hallani olyan véleményt, hogy általában el­fogytak a tartalékok. A köz­vetlenül szemünk előtt levő tartalékok talán elfogytak, de az igaziakhoz úgyszólván még hozzá sem nyúltunk — muta­tott rá a kormány elnöke. Rég­óta ismert például, hogy a munkaidő egy tetemes hánya­da valamiképpen kárba vész. Ha. valóban hatékonnyá akar­juk tenni munkánkat, ha ténylegesen javítani akarjuk a magyar gazdaságot, ha azt akarjuk, hogy több jusson fej­lesztésre, a jogos szociális igé­nyek kielégítésére, akkor e tartalékokat mozgásba kell hozni — hangsúlyozta a mi­niszterelnök. Ezután így folytatta: ha­zánkban. társadalmi normává, kell tenni, hogy minél fejlet­tebb technikával dolgozik az ipar, annál nagyobb szükség van arra, hogy rend, fegye­lem, nagyfokú szervezettség jellemezze a termelést. Lázár György végül leszö­gezte: ahhoz, högy tovább ha­ladhassunk a megkezdett úton, meggyorsíthassuk az előreha­ladást, nem nélkülözhetjük a kollektív tudást és tapasztala­tot, amely a szocialista demok­rácia további erősítésével hasznosítható. A kongresszus vasárnap folytatta munkáját. A vitában felszólalt Baranyai Tibor, aki azt hangsúlyozta, hogy a szak- szervezeti mozgalom eddigi eredményeire építve szükséges a szakszervezeti testületek munkamódszereinek és mun­kastílusának megújítása. A tagság az eddiginél több ön­álló kezdeményezést igényel az érdekképviseleti szervektől. Kapolyi László hozzászólásá­ban elsősorban az ipar előtt álló feladatokat elemezte, s mindenekelőtt a műszaki fej­lesztés gyorsítását és a kiemelt fejlesztési programok megva­lósítását szorgalmazta. A kongresszus végül megvá­lasztotta a Vas-, Fém- és Vil­lamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének vezető szer­veit és tisztségviselőit. A szak- szervezet elnöke Borovszky Ambrus, alelnökök: Szabó Pi­roska és Schiller János. Főtit­kára Herczeg Károly, titkárok: Baranyai Géza, Farkas Lajos­(Folytatás a 3. oldalon.) A betegség, ha támad, sors­csapásnak tekintjük. Hiszen nem válogat, nem kérdi, rossz­kor jön-e. (Igaz, mindig rossz­kor jön.) Azt sem nézi, kedd van-c, péntek vagy vasárnap, s azt sem, akad-e a közelben orvos. Nem véletlenül fogal­maztak úgy az illetékesek, hogy a hétvégi központi kör­zeti orvosi ügyeleti szolgála­toknak a hétköznapival egyen­rangú ellátást kell adniuk. S. hogy így van-e? Elérhető-e az ügyelet? Tudakozódni indult három munkatársunk vasár­nap. Közben ismét szembeta­lálkoztak a téllel is. Reggel 9 óra, Kisoroszi. A rendelő zárva, kapuján fel­irat: Orvosi ügyeleti szolgálat hét­köznapokon 17-től másnap reg­gel 7-ig. Szombaton és mun­kaszüneti napokon 7-től kö­vetkező nap 7-ig. Helye: Ta- hitótfalu, körzeti orvosi ren­delő, Ifjúság u. 11. sz. Tel.: 27-030. Már az is bravúr, hogy meg­találtam a rendelőt, az út mel­lett ugyanis nem hirdette táb­la a helyét, csak az épület fa­lán. Most azonban gondban vagyok: honnan telefonáljunk? Szemközt idős néni söpröget. Kérdezem, de nem érti. — Tudja, kedves, rosszul hal­lok ... — magyarázza. Fiatal fiú jön, Surányi Ger­gely, ötödikes. Készségesen el­kísér, megmutatja, hol az ut­cai telefonfülke, s hol a pos­ta. A segélykérő telefonnak az utóbbinál kellene lennie. Ám nincs ott. Még akkor sincs, ha a postaépület bejá­ratánál táblácskán ez áll: te­lefonálás és táviratfeladás a segélykérő állomásnál a pos­ta előtt. Szabó József hajóvezető, helybéli, visszafelé mutat: — Ott a posta mögött vagy 8 ház­nyira, a templomnál a fülke. Csak onnan lehet tárcsázni. Hol működik, hol nem. Ta­lán fél órát is eljátszadozhat Több hóra várnak a mezőgazdák jól telelnek a vetések Megkapó látvány a havas határ, a földet borító hóbunda, amely óvja, védi a hidegtől az elvetett magot, a jövő évi ke- nyérnekvalót. Most viszont ag­gódnak a mezőgazdák, mert a legutóbb hullott hó elvékonyo­dott és ha tartóssá válna a hi­deg, bizony megsínylenék az őszi vetések. Annál is inkább, mert a mintegy 110 ezer hek­táron elvetett kalászos gabona 45 százaléka mediterrán erede­tű, ami bő hozamú, de kevés­bé tűri a fagyot. örvendetes, hogy az ősszel még tartó aszály miatt később földbe került búza is szépen fejlődésnek indult, helyenként már bokrosodik. Ahol sat­nyábban keltek a növények — a többi között Gödöllő térségé­ben —, megkezdték a fejtrá­gyázást. A mélyszántást — amit 117 ezer hektáron kellett elvégezni a múlt őszön — befejezték a mezőgazdasági nagyüzemek­ben. Munkát a szerves trágya szarvasba rakása ad a földek szélén, a műhelyekben a gép­javítás, a- határban pedig a mezei leltár készítése ad dol­got. A szerződéskötések, a ter­vezések időszaka szintén a ja­nuár, mint a zárszámadásokra készülődésé is. Mert az idén is 72 szövetkezet készít majd mérleget, mutatja ki fehéren, feketén, hogy miként sikerült valóra váltani a múlt évi ter­veket. Mindemellett jut energia a szőlőtőkék és gyümölcsösker­tek fáinak metszésére. E mun­kának 20 százalékát végezték el eddig a gazdaságokban. A fűthető, termesztőberendezé­sekkel rendelkező üzemekben megtették az előkészületeket a primőrök magjának vetésé­re. így várhatóan rövidesen megjelenik a piacon, elsősor­ban a Pest megyei kistermelők fóliái alatt nevelt hónaposre­tek és Munkában a hóekék a 30-as úton, Gödöllő határában Megérkezett a mentő VáckJsii,(faluba, hogy a hatvani kórházba szállít­sa a beteget. Barcza Zsolt felvételei vele .'.'.Ha elkapja a rosszal­lót, - okosabb, ha gyorsan ke­res egy autótulajdonost, hogy vigye Tahiba. Marad tehát a fülke piros nyomógombos készüléke. S lám első próbálkozásra ad vo­nalat, fel is veszik a kagylót az ügyeletén. Éppen 9 óra van. Bemutatkozom, s mondom, in­dulok Kisorosziból, az orvos­sal beszélnék. • Miközben a csaknem szűz havon Tahiba tartok, azon töprengek, vajon hogyan te­lefonál az ügyeletre, aki pa­pír és toll nélkül rohan orvo­sért? Mert a rendelőtől a fül­kéig jó 10 perc az út, elfelejt­heti a számot, s a fülkében nincs kiírva a központi ügye­let hívószáma, nincs telefon­könyv sem, legfeljebb a men­tőket riaszthatja. Tahitótfalu. Bár eligazító tábla itt sem mutatja, hol a rendelő, azért rálel a keres­gélő a híd tövében. Dr. Bella- vics Erzsébet ezt mondja: —■ Fél éve dolgozom és ügyelek Megkezdődött a gépek téli nagyjavítása a kartall Petőfi Termelőszö­vetkezet bagi gépműhelyében. A tavaszig tartó munka során hat nagy teljesítményű Rába-erögépet, a hozzá tartozó munkagépekkel, négy Tornádó műtrágyaszórót, hét IFA-tehergépkocsit és tizenegy kombájnt javítanak meg vagy újítanak fel teljesen •* ’ Barcza Zsolt felvétele eddig senki sem reklamált, mert nehéz elérni a rendelőt. Igaz, ha valaki Pócsmegyer- ről hív, és a kocsival épp Vi- segrádon járok egy betegnél, meg kell várnia, míg odaérek. Ilyen havas időben jó félóra. De erre Lídia nővér, Nemes- magasi Györgyné félkész!ti'az illetőt, s azt is elmondja, ha a beteg állapota rosszabbodik, telefonáljanak Ismét, • s ő azonnal -hív mentőt. A szent­endreiekkel kiváló a kapcso­lat. /. . A doktornő és a sofőr/köz- ben egy telefon nyomán fel­kerekedik, Lídia nővér,épedig elmondja; Visegrád, Duna- bogdány, Leányfalu, Kisoroszi, Tahitótfalu, Pócsmegyer, Szi­getmonostor, Horány és Su- rány több mint negyedszáz­ezer lakóját kell ilyenkor, hétvégén ellátniuk. Nyaranta háromszor-négyszer ennyi em­bert, az üdülőket, kiránduló­kat is. Most szombaton reg­gel 7 óra óta tíz hívásuk volt, szívtáji panaszok, idegrendsze- " frontátvonulás nem tudja, hogyan kell ke­zelni. — Jó ez az URH — fűzi hozzá —, volt rá példa, hogy egymás után három hívást kaptunk Dunabogdányból, s a kocsiban elértem az orvost, gyorsan lejárta a három be­teget. Közben visszaért az orvos Pócsmegyerről. Míg ő a be­tegnél volt, a kocsi a szűk út árkába csúszott, s a vezető, Baranyai István beszéli el; a kenyereskocsi húzta ki a Moszkvicsot. A közlekedésre terelődik a szó. Az ügyeleti (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom