Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-11 / 9. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 9. SZÄM 1986. JANUÁR 11., SZOMBAT iost kell kezdeni Hasznát vehetik a kutatók Megörökítik a jelent a jövőnek Üjmód'i szórakozás elterjedésének vagyunk tanúi. Vannak, akik hadat üzentek a lapos és unalmas tv-műsorok- mak, és az ő képernyőjükön olyan csodaadás van, hogy megpukkadna a szomszéd az irigységtől, ha látná. Amióta szaporodnak a képmagnók városunkban, mind többek kedvtelése a képkazetták vetítése. A rossz nyelvek szerint itt-ott feltűnnek tiltott gyümölcsök is, de ezek dézs- málói nem verik dobra a dolgot. Akinek meg saját kamerája is van, az megörökítheti b családi örömöket, az emlékezetes kirándulásokat, a hobbikertet, a kötögető nagymamát, esetleg a csinos unokahúgát. Helytörténet Nagy találmány ez a szerkentyű, és felettébb hasznos lehet, ha megfelelően . alkalmazzák. Gyorsan ráébredt erre a ceglédi Kossuth Művelődési Központ is, amelynek idestova húsz éve működik a filmklubja. Költségvetési megtakarításból majd’ félmillió forintért vásároltak egy mindentudó felszerelést, valamennyi tartozékával. A filmeseknek ugyanis privát passzióik mellett van egy olyan kötelezettségük is, amely szerint dokumentumfelvételeket kell készíteniük a városról és annak életéről. Igen ám, de egy háromperces időtartamú fűimből, miire megvágták, maradt ás valami, meg nem is. Az évek során egyre jobban megdrágult a nyersanyag és az előhívás. Mind költségesebb lett az amatőrfilmezés. Így született meg az elhatározás a videóra való áttérésről. A filmes csapat kapva kapott a lehetőségen, igyekszik alaposan megismerni, mit tud az új felszerelés. A továbbiakban már ezzel pásztázzák a jeles események színhelyét és szereplőit, mint ahogy megörökítették a tiszthelyettesi eskütételt, a PerczeZ-szobor avatását és a november 7-i ünnepséget. Alig zajlott le a műsor, a pártházban a fogadáson már pergették vissza az alig néhány órája történteket. Nagyszerű eszköznek ígérkezik a képmagnó helytörténeti értékeink, a településhez fűződő fontos tudnivalók megörökítésére. A mai kutatók kitörő örömmel fedeznek fel minden megsárgult fényképet, térképet, rajzot, leírást, ami előbbre viheti a munkájukat. Az utókor viszont olyan szalagokhoz juthat, amelyeken rajta van a hang és a kép, egy gombnyomásra .lejátszhatók. Értő szakember irányításával megörökíthetők műemlékeink, s ilyen jellegű középületeink, néprajzi vonatkozású értékeink, utcaképeink. A két- ablakos házikók és a módos gazdaházak gipszből készült díszeikkel, amelyek egy korszak jellemzői. A főtéri boltok, épületek nagyszerű kovácsoltvas rácsai, a szépen renovált középületek, mint a bíróság, a múzeum, a nemzeti bank. Film a városról Ezentúl, ha valahol lebontanak egy utcasort, jellegzetes épületet, előbb megörökítheti az operatőr. Milyen jó lenne, ha volnának ilyen videokazettáink a Rákóczi úti kettős fasorról, a Bénkő-villáról, a Vigadóról, a Kossuth Ferenc utcai Kaspé-házakról. Szerencsére van még ma is mit felvennünk. Ebhez azonban nem elegendő az ötletszerűség. Meg kell teremteni a feltételeit az átfogó és következetes, szervezett munkának. Számba kell venni a teendőket, forgatókönyvet kell készíteni. Szakemberre bízni a munka irányítását, összefogását. A tervek között szerepel egy olyan videofilm elkészítése is, amely Ceglédet mutatja be a város vendégeinek, felidézve történelmi múltját, jelenét. És természetesen megörökítésire várnak új létesítményeink is; a tornacsarnok, az iskolák, a szobrok, a lakótelepek, a kertes városrészek a szép családi házakkal, hiszen mindez a közösség öröme is, amire méltán lehet büszke, aki itt él. Nadrágot varrnak a nők Télen is van munkájuk A mezőgazdasági üzemek életében volt egy olyan korszak, amikor a vezetőségnek komoly fejtörést okozott, hogy a téli hónapokban a nőknek milyen elfoglaltságot adjanak. A melléküzemek ki- fejlesztésével ezt az állapotot sikerült felszámolni, sőt helyenként a kiegészítő tevékenység oly mértékben fejlődött, hogy a tagok mellé alkalmazottakat is felvettek, így sok helyen a melléküzemek számottevő bevételi forrássá váltak. Az abonyi József Attila Tsz-ben hasonló a helyzet. Varrodájuk általában negyven asszonynak és lánynak kínál állandó munkalehetőséget. Van továbbá papírárut és fémtömegcikket gyártó üzemük, amelyekben ugyancsak nők dolgoznak. Az ipari varroda hajlékony konténer gyártásával foglalkozott, de 1985 második félévére már nem kaptak megrendelést. Mint Tarjám László üzemvezetőtől megtudtuk, az asszonyok ennek ellenére sem maradtak munka nélkül. Részben azért, mert amikor tudomásukra jutott a nem várt körülmény, nyomban sikerült egy fővárosi szövetkezettől bérmunkát vállalni. Nadrágokat készítenek azóta. Időközben ismét megbízást kaptak a hajlékony konténerekre, az év első felére teljesítőképességüket lekötötték. Igaz, a korábbinál komolyabbak a kívánalmak, de ők vállalják a megfelelő technológia kifejlesztését, hogy az igényeknek megfeleljenek. 1985 közepétől működik az a folyékony műtrágyát előállító üzem, amelynek a József Attila Tsz a gesztora. Ott is jelentős számban tudnak nőket foglalkoztatni. Sokan dolgodnak ezen a helyen a növénytermesztők közül. Ismerve a papír-, a fémtömegcikk- és a gumiüzem munkaerőigényét, a szövetkezet ezen a télen is valamennyi dolgozójának változatlanul kielégítő munkalehetőséget teremt. Gy. F. A helytörténeti, városra vonatkozó videokazetták őrzése a könyvtár gyűjtőkörébe tartozik, éppen úgy, mint a mikrofilmek, hanglemezek, műsoros magnókazetták együvé rendezése. Ott hozzáférhet, akinek szüksége van rá, másolatot készíthet róla. esetleg kölcsönözheti. ÉVIG es munkásgyülés Januártól leányvállalatként üzleti alapún Mostanában egy szórólap több ezer példánya szállong a városiban. A családi iroda propagálja legújabb szolgáltatását, a képmagnó-felvételek készítését. „Megörökíthetjük a jelent a jövőnek!” — hangzik a jelmondat. Ök szigorúan szolid üzleti alapon tesznek ajánlatot a családi események — névadó, házasságkötés, születésnap —, baráti összejövetelek, hobbikertek, nyaralók felvételére. A közülieteknek a vállalati ünnepségek megörökítését kínálják, oktatási anyagok összeállítását. Abból indulnak ki, hogy akinek ma még nincs képmagnója, az is csináltasson felvételt, mert holndp vagy később neki is lehet. Az el- iramló perceket nem lehet megái Irtani, vissza" ord italt i. Ezért időben kell élni az újonnan kínálkozó lehetőségekkel — az egyénnek és a közösségnek egyaránt. Tamasi Tamás Fogadóórák Sós János, a városi tanács elnökhelyettese január 15-én, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a városházán hivatali helyiségében. Fontos témákat tárgyaló munkásgyülés zajlott le a héten az ÉVIG ceglédi kisgép- gyárában. Az elnöki asztalnál foglalt helyet Bállá János, a városi pártbizottság első titkára, Bárki Kálmán vezér- igazgató, Tankó Zoltán gyárigazgató, Sápi Károly, a pártvezetőség, Balázs Sándor, az üszb és Törőcsik Ágnes, a KISZ-bizottság titkára. Bárki Kálmán kért szót elsőként, és közölte, hogy az 1985-ös évet sikeresen zárták. A vezérigazgató bejelentette, hogy az illetékes szervek egyetértésével a kisgépgyár 1986. január 1-től leányvállalat lett. Ez az új irányítási forma lehetőséget ad az önállóbb gazdálkodásra. Ezentúl a sikereik és az esetleges kudarcok az eddiginél jobban érintik majd a kollektívát. Ezért is körültekintően kell működniük, hiszen ez az úttörő vállalkozás sokaknak követendő példa lehet. Tankó Zoltán emelkedett szóra, aki először néhány vállalati adatot ismertetett, amelyből kitűnt, hogy a gyár az 1985-ös évet elfogadhatóan zárta. A terv főbb előírásait teljesítettük — mondta az igazgató, majd rátért a VI. ötéves tervben Cegléden megvalósult elképzelések ismertetésére. Űj üzemet hoztak létre, a Spherói, ezt betelepítették és a gyártást megindították. A Gettys-motorok bevezetése is kemény munka volt. Aluház- ra tértek át a VZ 80—90 és a 100—112 típusú családoknál. Üj mosógépmotorokat fejlesztettek ki. Megtervezték és gyártják a CF—120 típusú centrifugamotorokat. A kéziszerszámgyártást az F—10 L.k kézifúróval és szelepköszörűvel bővítették. Sikeres volt a Black and Decker kooperáció beindítása a fúró- gépgyártásban. Bajától átvették a HVM—2 húzómágnesprofilt. Folytatták a céilgépe- sítési programot. Tíz lakás vásárlásával támogatták dolgozóikat. A városi gondok megoldásához lehetőségükhöz mérten anyagi támogatást adtak. Jelentős értékű társadalmi munkát végeztek a gyáriak az elmúlt öt évben. Az 1985-ös évről Tankó Zoltán elmondta, hogy .bár nem volt könnyű, de eredménnyel zárult. Termelési értékük 463,3 millió forint volt, s ez 103.2 százalékos teljesítést jelent. Mindenféle piaci igényt kielégítettek a VZ-motorok kivételével. A belső kooperációs feladatok teljesültek, de olykor. adódtak zökkenők. Súlyos gond, hogy kevés a kéziGőziiántolóvai tisztítják Az új cv első napjaiban sárgarépa tisztításával kezdték meg a munkát a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi szárítóüzemében. Az ősz óta tárolt szép cs egészséges árut gőziiántolóvai tisztítják Apáti-Tútb Sándor felvétele szerszám-megrendelés, emiatt tavaly 10 ember vált meg a gyártól, mert az új helyzetből adódó átcsoportosítást nem fogadták el. A tőkés importanyagok bizonytalan érkezése sokszor okozott zavart a termelés folyamatosságában. Látványos műszaki fejlesztést nem hozott a tavalyi év. A gyártmányfejlesztés terén újdonság a CF—í20 és az F—183-as kézifúrógép. Gyártásfejlesztés- ban a kovácsolt alumínium pajzsok az utolsó pillanatban érkeztek meg. Újdonság a műanyag kapocs ház. Árbevételi tervüket 448 millió forintra, vagyis 101,8 százalékra teljesítették a ceglédiek. Az elért nyereség osz- szege mag nem ismeretes. A készletekkel jól gazdálkodtak, de van még javítanivaló. Az 1985-ös évre előirányzott bér- növekmény 6,7 százalék, ami teljesülni fog. A termelékenységi és a jövedelmezőségi adatokat is teljesíteni tudja a gyár. Ezek után az 1986-os évről beszélt Tankó Zoltán. A leányvállalati működési forma példamutató munkavégzést kíván mindenkitől. Önálló gazdálkodási teret kell kiépíteni és jóváhagyni. A teendőket a piaci igények, a kapacitás, az anyagellátás és a fejlesztési lehetőségek szabják meg. Újdonság lesz 1986- ban a lúgszivattyúk gyártása, amelyekből húszezer darab készül. A sarokcsiszolót kn vábbfejlesztik, a kefetartók gyártását átadják az Elzefct- nek. Új lehetőség az ALKÓ fűnyírógép előállítása, amit egy NSZK-beli cégnek készítenek húszezres szériában. A részletekbe manő tervismertetés után Bárki Kálmán bejelentette, hogy az ÉVIG a ceglédi leányvállalat igazgatójának 1990. december 31-ig Tankó Zoltánt nevezte ki. Kiss Sándor Pálma a könyvtárban Meghitt csend és barátságos környezet fogadja a betérőt az albertirsai könyvtárban. Az egyszerű épület falai között tartalmas kulturális élet folyik, immár húsz év óta. A könyvtárosok, Bene Tikomé vezető, Grimm Gyuláné, Nagy Csabáné és Magyarádi Márta igyekeznek az albertirsaiak tudásszomját kielégíteni. S hogy igyekezetük nem volt hiábavaló, arról azok tudnak legtöbbet beszélni, akik érzelmiszellemi gazdagodásukat a könytvári szolgáltatásoknak köszönhetik. A könyvtáravatáskor ültetett pálma-filodendron az épületben dolgozók munkájának szimbóluma is lehetne: soha nem szomjazott, szép fává cseperedett, még egy-két év, és kinövi a házat. Az évenként beiratkozó gyermeksereg az idő múltával mint egyetemista, gyári munkás, vagy termelőszövetkezeti dolgozó jár visz- sza. Van, aki pedagógusként keresi fel a könyvekkel zsúfolt olvasótermet. A növekvő igényekhez igazodva, a szolgáltatások színvonalúnak javulásával a könyvtár kinövi önmagát, miként az olvasóasztal mellett zöldellő szobanövény. A kölcsönzés mellett kulturális események megrendezésére is vállalkoznak. 1985-ben a gyermekek és a felnőttek egyaránt találtak érdeklődésüknek megfelelő programot. A hagyományokhoz híven a könyvtár ad otthont az iskolai szavalóversenynek. Márciusban nagy sikerű helytörténeti vetélkedőt rendezett a HNF helytörténeti albizottsága, Szántó József pedagógus irányításával. A hazánk felszabadulásának évfordulójára hirdetett rajzpályázatra száz iskolás gyerek nevezett be. A költészet napján Sellei Zoltán előadóművész lépett fel, aki májusban visszatért, és rendhagyó irodalomórát tartott a nyolcadikosoknak. Az abonyi Bihari János zeneiskola albertirsai növendékei sikeres zenei bemutatóval rukkoltak elő. Nyár elején Nagy Katalin írónő találkozott olvasóival. — A könyvtár felkérésére a juniálison az albertirsaiak által tisztelt, egykor sokukat tanító Hídvégi Lajos helytörténeti kutató dedikálta műveit. Év végéhez közeledve Schütz Ha és Balázs Péter színművészek léptek fel. Az idei tervek között szerepel a harmincezres könyv- állomány gyarapítása, a meglevő négy fiókkönyvtár mellé újabbak megnyitása. A megváltozott igényekhez alkalmazkodva tervezik az olvasószolgálat bővítését. Már az óvodás, apróságokkal — csoportos látogatás keretében próbálják megszerettetni a könyveket. Az első osztályos tanulók a . második félévben iratkoznak be. A két jól működő könyvtári közösség — a gyermekklub és a honismereti helytörténeti szakkör — rendszeresen lebonyolítja programjait. A lakosság különböző rétegeire gyakran gondolnak rendezvényekkel. Februárban a mezőgazdasági szakemberek a gazdálkodással kapcsolatos előadáson vehetnek részt. A helytörténettel foglalkozóké a március, s áprilisban egy színészházaspár lesz a vendég. Még tavasszal író—olvasó találkozó és egy kiállítás szerepel a programban. Terveznek békegyűlést, ii'odalmi estet és politikai fórumot, találkozót a tudományos-fantasztikus irodalom egyik képviselőjével. N. G, Olvasónk levele Egy másik pillanat Tisztelt szerkesztőség! Meglepődve olvastam a Ceglédi Hírlap 1935, december 27-i számának az egyik cikkét, melynek címe: Taxis pillanatok. Fodor Péter, a Cegléd-taxi elnöke úgy nyilatkozott a cikkben, hogy sokat segítenek a rendőrségnek. Éjjel-nappal az utcákon vannak. Ez szép és jó, ha gyakorolják is azt, amit mondanak. Sajnos, nekem van ellenkező tapasztalatom is. 1985. december 19-én (csütörtökön) este budapesti munkahelyemről megérkezve a ceglédi Utasellátónál 1 üveg sört megittam János nevű barátommal, mert névnapot köszöntöttünk. Utána elindultam lakásom felé. A Rákóczi útról befordulva a pénzügyőri hivatalnál a sötét járdán három fiatalember (kb. 16-18 évesek) belém kötött azzal, hogy cigarettát adjak nekik. Mivel nem dohányzom, adni sem tudtam. Ekkor a középső, a legmagasabb fiú leütött. (Arcukra emlékszem, mert jó az arcmemóriám.) Mire észhez tértem, a nálam lévő táskát sehol nem találtam. Dé a zsebemben lévő nagyobb pénzösszeg megvolt hiánytalanul. Visszamentem az állomásra véresen, sárosán és kábultan az ütésektől, hogy taxival a rendőrségre elmegyek. De a taxis megtagadta a fuvart. Sárosán sem a rendőrségre, sem a lakásomra nem fuvaroz, a kocsiját nem engedi összekenni. (A sáros kabátot levéve és kifordítva az ölembe tettem volna.) Hiába kértem, hogy segítsen eljutni a rendőrségre, mivel leütöttek. Személyes ismerősöm a taxis, egyfalubeli vagyok vele. Sajnos gorombán válaszolt, hiába kérleltem. Másnap reggel újra megkerestem az állomás előtt a taxist. Megismételte a goromba, sértő szavakat — és ez az ember a taxisok elnöke volt, személyesen. Berkes István Cegléd Kozma S. u, 1. sz. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)
