Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-11 / 9. szám
1986. JANUÁR 11., SZOMBAT “\JíídfM3 3 A varos termékeiből is rendeztek kiállítást. A képen (balról jobbra) Krasznai Lajos, dr. Korom Mihály, Cservenka Ferencné, Nagy József né Két kezüket, tudásukat adják A szigetszentmiklósi iskolások fergeteges tánca (Folytatás az 1. oldalról) kezet, a Költségvetési üzem. kollektívái örökké talpon voltak, rájuk mindig számíthattak, lelkei voltak a közös ügynek. A Csepel Autógyár neve tegnap sokszor hangzott el. Milyen nagy szerepe volt Szigetszentmiklós fejlődésében! A két százszemélyes óvoda, az orvosi rendelő bővítése, a tornacsarnok megépítése ... öt év alatt 23 millió forintot fordítottak munkásaik lakásainak megépítésére... Példamutató a gyár segítsége mások számára is. Természetesen hosszú az a lista, amely magába foglalja mindazok nevét, akik valamit is tettek az itt élőkért. Valamit? Nagyon sokat, annyit, ami tudásukból, erejükből tellett: mennyit fáradozott Endrei Ferencné az öregek napközijéért —, Vöó Imre az Ádám Jenő emlékház megvalósításáért? A Honismereti szakkörért P. Szabó József még 80 évesen, hajlott korban is mily lelkesen tevékenykedett. Ki feledné Csordás Imre nyugalmazott igazgatónak, mennyit fáradozott a mozgássérültek székházának megvalósításáért? Lokálpatrióták, vagy azok, akik munka közben kerültek kapcsolatba a nagyközséggel: Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, mint a település országgyűlési képviselője —, vagy dr. Korom Mihály, aki valamennyi Pest megyei város születésénél oly sokat segített, s Barinkai Osz- kárné, a megyei pártbizottság nyugalmazott titkára, akinek nevéhez, a kultúra, az egészségügy fejlődése fűződik. Cservenka Ferencné emlékeztetett arra; napjainkban sokan jellemzik úgy a most induló VII. ötéves tervünket, hogy óvatos léptekkel kívánunk tovább haladni. Vigyázni kell, intett: ez az óvatos előrehaladás is többet követel ma. mint amit a tegnap igényelt. Jobban kell takarékoskodnunk, törekednünk a jobb minőségű termékek gyártására. Még nagyobb összefogásra van szükség ahhoz, hogy dédelgetett vágyainkat valóra Váltsuk. A város fiatal vezetői, akiket az autógyár bocsátott útjukra, jól ismerik a szigetszentmiklósiak valamennyi gondját. Élnek a város új lehetőségeivel és a lakossággal együtt sikerre viszik terveiket. A párt XIII. kongresszusának határozatait is együtt fogadtuk el — megvalósítása is közös kötelesség. Ez hát a jelszó értelme is! Ezért bizakodhatnak a jövőben. Négy felszólaló mondotta el ugyanezt. Kobza István- né, a Pestvidéki Gépgyár dolgozója, új tanácstag, aki 1982- ben költözött a lakótelepre, Borsos Imre, a Szigetfő Termelőszövetkezet nyugdíjas elnökhelyettese, aki több cikluson át volt választott tanácstagja a helységnek, Ladányi Sándor, a Pestvidéki Gépgyár dolgozója a KISZ-tagok nevében, dr. Jakkel Ottó, a SZIMFI igazgatója, aki Ko- czogh András művészi faragását nyújtotta ajándékba a város tanácselnökének. Ki azt idézte: milyen volt itt a múlt, honnan hová vezetett a sorsuk, miig városi rangra emelkedett községük. Ki számbavette a sokéves gyarapodást. Ki azt, amit még tenni kell, hogy jobban éljenek! Ki az eszével, ki a szívével építsen — mondotta Borsos Imre: mindenkire szükség van. Se lentről felfelé, se lentről lefelé ne különböztessék meg az embereket: a munka határozza meg mindenki rangját. Ladányi Sándor szavait sem felejtik soká: a fiatalok javaikat nem adhatják, az nincs nekik. De felajánlják két kezük munkáját és szellemi tőkéjüket. Mindkettő a városé. Sok táviratban köszöntötték az ünneplő város lakosságát. Kiállítás, termékbemutató gazdagította a nap amúgy is dús eseményeit, programját. Átadták a Szigetszentmik- lósért emlékérmet a legjobbaknak; akik az évtizedek alatt legtöbbet tették a várossá fejlődésért: Cservenka Ferencnének, dr. Mondok Pálnak, dr. Novák Bélának és a Csepel Autógyár, valamint a Szigetfö Tsz és a Terminál Vállalat kollektívájának. Az ünnepi műsor szép volt. Gáti Oszkár Váci Mihály Méltó hatalmat című versét szavalta. Dévai Nagy Kamilla és Pelsőczi László házaspár előadóművészek éneke, versmondása aratott tetszést. Pelsőczi Lászlót érzelme. Sziget- szentmiklóshoz kötődése is ide vonzotta: itt élt, tanított, s ma is idejár édesanyját látogatni. Kiss Györgyné vezényelte a szigetszentmiklósi iskolások énekét: gyönyörű volt, nagyon magas színvonalú, jól összehangolt együttes. S az iskolások előadásában megelevenedett Szigetszentmiklós hol népes, hol kihalt település, hol felvirágzó történelme az évszázadok során, torokszorító volt. Mit élt át a magyar nép, mennyi küzdés, fájdalom kísérte útját és milyen hosszú volt az út a tegnapi ünnepig. Egy pillanat volt csupán a visszafogott csend, hogy utána felviduljanak az ünnepi tanácsülés résztvevői: ugyancsak az iskolások népi játékban gyönyörködtették ... S úgy, mint egy héttel korábban az ikertestvér Budaörsön, itt is azzal fejezhették be az ünnepet: mától megnövekedett felelősséggel, megnövekedett gondokkal, de nagy elégedettséggel kezdhetik a hétköznapi tetteket. Ezért írták fel transzparensükre is biztonsággal: bizakodnak a jövőben. Sági Ágnes Fotó: Erdősi Ágnes Ifire megvirradt, kisült a kenyér is Ünneppé avatott hétköznap Január 10., hajnali fél öt. Alszik a város, sötétek az ablakok, csupán néhány bundákba, kendőkbe burkolódzó asszonyt látunk kerékpározni a csontig hatoló hidegben. Kiderül, egy- felé igyekszünk: a szigetszentmiklósi postahivatalba. A hírlapelosztóban már nagy a nyüzsgés. Gyors kezek számolják, szortírozzák a Pest Megyei Hírlapot, amelyből a városavató tanácsülés alkalmából minden szigetszentmiklósi postaládába kerül egy példány. Lapot kapott midden család — Két órával korábban kezdődött kézbesítőinknek a műszak ma — magyarázza Cziáky Sarolta hivatalvezető — azért, hogy mire az emberek munkába indulnak, ott legyen az ajándéklap minden háznál. Hatezerötszáz újságot visz ki tizennégy kihordó. Közben megtelnek a kosarak, szatyrok, s a postások kerékpárjaikon egymás után indulnak a városba. 5 óra 10 perc. Három ember toporog fázva a Gyári úti autó- buszmegállóban. Álmosan és talán csöppet irigykedve néznek a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat szigetszentmiklósi üzeme felé, ahonnan kemencék melegét, a friss kenyér illatát hozza a fagyos szél. Odabent Világos József üzemvezető már jó napolta! köszön . Nem is csoda, hiszen a kocsiállásokon a sokadik kenyérszállító gyomra telik meg gusztusos veknikkel, kiflivel, zsömlével, foszlós kaláccsal. Akármelyik dísze lehetne a délutáni tanácsülés alkalmából rendezett termékbemutatónak, ám az odakerülő kenyérfélék még csak ezután készülnek. 5 óra 30 perc. Ekkor találkozunk Orbán Istvánnévál, aki a Pest Megyei Hírlapot hordja szét. a Munkásőr úti lakótelepen. Hatalmas kulcscsomójának darabjai a negyed valamennyi kapuját nyitják. Ám a megfelelő kulcs meglelése általában több időt vesz igénybe, mint az újságosztás. Pedig sietnie kell, nyolcszáztíz lap vár gazdára. Hajnali zeneszó az autógyárban Tóth Ignác, aki éppen a garázsajtót nyitja, rögtön kézhez kapja az újságot. — Régen volt ilyen ünnepi a hangulat Miklóson — mondja. — Kislányom nagyon készül a sportversenyre, amelyet a várossá nyilvánítás alkalmából rendeznek, s örül a tanítási szünetnek. Mi, a Csepel Autógyárban munkával ünnepelünk. Ha a tanácsülésre nem is jutok be, a térzenét szeretném meghallgatni. Orbán Istvánná több mint nyolcszáz újságot tett a renakívüll műszak Az újságkihordó magányossága alkalmával a Munkásőr úti lakótelepen élők postaládáiba Veress Jenő felvételei Hasonlóképpen nyilatkozik a szomszéd házban Oláh Lajos is, aki budapesti munkahelyére indul éppen: — Szerintem mindenki örül annak, hogy Szigetszentmiklós város lett, bár talán nem ünneprontás, ha azt mondom, hogy igazán boldogok akkor lennénk, ha az avató tanácsülést a „saját”, városi művelődési házunkban rendezhetnénk. 6 óra 30 perc. Bár még szinte éjszakai sötétség borul a tájra, a Csepel Autógyár környékén vidám a hangulat. A hangszórókból zene szól, a bemondó köszönti a Melánia, Ágota és Ernő nevű dolgozókat, akik ezen a hétvégen ünnepük névnapjukat. Szinte öt- percenként ismétlődik a tájékoztatás arról, hogy délután a gyár művelődési házában ünnepi, városavató tanácsülést rendeznek. — Ma jobban fogy a megyei hírlap — mondja Szentgyörgyi Károlyné hírlapárus. — Mindenkit nagyon érdekel a városavatás. Ügy érzem, hogy valóban örömteli eseménynek, igazi ünnepnek tartják a mai napot az emberek. 6 óra 50 perc. Világosak a tanácsháza ablakai, de a korai időpont ellenére nemcsak a takarítás jellegzetes neszei hallhatók. Egy távoli szobában írógép kopog. Mint kiderül, Fodor Antalné, a városi tanács vb-titkára írja a délutáni ünnepség köszöntő szövegét. Korán kelt, hogy nyugodtan dolgozhasson, mert mint mondja, hamarosan megkezdődik az izgatott munka, nyüzsgés, készülődés. 7 óra 5 perc. Valamennyi kézbesítő befutott a postahivatalba. Példásan gyorsan dolgoztak, igaz, néhányan a férjüket is segítségül hívták, hogy hamarabb ürüljön a táska. Amíg nincs ügyfél a hivatalban, az alkalmazottak a várossá avatás alkalmából kiadott emléklapokra ütik az első napi bélyegzést. ínycsiklandó bemutató akváriummal — Szép bélyegeket kértünk erre az alkalomra — meséli a hivatalvezető —, és már tegnap, akinek egy kis ideje volt, ezeket ragasztgatta az emléklapokra. Látták ezt az ügyfelek is, és legalább háromszázat már el is tudtunk volna adni. A tanácsülés színhelyén ketten árulják majd az alkalmi bélyegzővel ellátott emléklapolán valamivel lelkesebben baktatnak az iskola felé. A kisebbeknek filmvetítés, a nagyoknak sport- és egyéb vetélkedők sora lesz az ünnepi program. A város határában a költség- vetési üzem dolgozóival találkozunk, akik éppen az Üdvözöljük városunkban feüratot feszítik ki a közigazgatási táblánál. 8 óra 20 perc. Szokatlan a nyüzsgés a művelődési házban. A takarító asszonyok már rezzenéstelen arccal nézik, ahogy újra és újra végigtapossák a kiállítások rendezői a tizedszer felmosott folyosót. Már elkészült a helytörténeti bemutató, helyükön függnek a szigetszentmiklósi képzőművészek alkotásai, de a környékbeli üzemek, szövetkezetek termék- bemutatója még alakul. A gépipari gyártmányok már ott sorakoznak, de a Szigetfő Tsz húsüzemének ínycsiklandozó produktumai még ládákban várják, hogy avatott kezek a pultokra rakják. A Duna Tsz gombakonzervjei, gyümölcslével és fűszerei mellé Jakab Imre és segítői művészi gonddal rakják halmokba a füstölt csülköket, tarjákat, angolszalonnákat és gepsonkarudakat. A terem másik részében hatalmas akváriumban úszkálnak a Hal-inno vállalat „termékei”, harcsák, pontyok, kárászok. kát. 7 óra 30 perc. Sötét volt, amikor bementünk, ám már világosban hagyjuk el a posta épületét. Az utcák megelevenednek. A gyerekek ezúttal nem tömött táskákkal, de taS mire ezen a jeles napon felébredt a város, elkészültek a sütőüzemben a termékbemutatóra szánt kenyérféleségek is. A szigetszentmiklósiak munkával ünnepeltek. Móza Katalin Ma jobban viszik a lapot — mondja Szentgyörgyi Károlyné, ax autógyár előtti stand hírlapárusa Akármelyik a termékbemutató dísze lehetne. Hajdú Sándor a kocsihoz viszi az első sütést
