Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-11 / 9. szám
VEST MEGVET Vi LAC F R 0 LE TÁRJ AI, ELVES ÜLJETEK! MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI IS 1 MEGYEI TUtCS LEPJE XXX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Ara: 2,20 forint 1980. JANUÁR 11., SZOMBAT Cservenka Ferencné adta át a díszoklevelet Két kezüket, tudásukat adják Szigetszentníikíds a legújabb városa a megyének A legszebb pillánál: CscrvenUa Ferencné átadta a várossá nj'ilvánftó oklevelet Pongrácz Gábornak A képen mellettük balra dr. Korom Mihály, jobbra Krasznal Lajos Tegnap délután Szigetszcntmiklős város tanácstagjai, póttanácstagjai, a párt, a KISZ, a Hazafias Népfront, az országgyűlési képviselők, a Szigetszentmiklósért Emlékérem tulajdonosai, a társadalmi, a gazdasági élet vezetői a Csepel Autógyár Művelődési Közponljábm gyűltek össze, hogy ünnepélyes keretek között átvegyék Cservenka Ferencnétöl, az MSZMP Központi Bizottsága, tagjától, az Országgyűlés alelnökétől az Elnöki Tanács képviseletében a várossá avatás díszoklevelét. Az ünnepségen részt vett dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottság tagja, az Alkotmányjogi Bizottság elnöke, Krasznai Lajos, a Központi Ellenőrző Bizottság .titkárságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Patkó Imre, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetője, Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke, ország- gyűlési képviselő, dr. Budzsáklia Mátyás, a KB osztályvezető helyettese, Kovács Péter, a KB alosztályvezetője, V. I. Morozov, a hazánkban ideiglenesen állomásozó egyik szovjet alakulat parancsnoka és a megye számos politikai, társadalmi, állami szervének vezetője, képviselője. Ott volt Csapó Sándor, Budaörs város pártbizottságának első titkára, Fehérváry János, Budaörs tanácselnöke. Zászlódísz és szovjet katonák térzenéje, kiállítás és kulturális műsor fokozta az ünnepi tanácsülés ámúgyis emelkedett hangulatát. Pongrticz Gábor tanácselnök szavai fejezték ki legjobban a közösség érzelmét: ilyen lelkesen még nem ült össze soha tanácsülés e helyen. Sok évtizedes vágya valósult meg a lakosoknak: azoké, akik nem is hittek e nagy fejlődésben —, s azoké, akik valaha úgy indultak harcba, hogy győznek. Az esti fogadáson Nagy Józsefné, a város pártbizottságának első titkára, Balogh László, V. 1. Morozov, valamint Kiss B. László, a Duna Termelőszövetkezet elnöke mondott pohárköszöntőt. „Erőinket összefogva és gyarapítva, bizakodva tekinthetünk a jövőbe!” Ez a jelszó díszítette az ünnepi tanácsülés emelvényét. Ez a jelszó tegnap és ma, de holnap is bárhol mozgósíthatna új tettekre. Mégis, ahol szavakra bontom a mondatot és ízlelgetem értelmüket, tudom, hogy ez az általános érvényű idézet itt sajátos történelmet takar és az új város sorsában egyedi tennivalókra ösztönöz. Akik ezt a jelszót választották az ünnepség mottójául, jól ismerik Szigetszentmiklósnak, a több, mint hétszáz éves településnek viszontagságos, máskor fölemelő történelmét, s ennek birtokában írhatják zászlajukra bizakodásukat a holnapban. " . Cservenka Ferencné. az ünnepi tanácsülés' szónoka átérezve az elmúlt évtizedek küzdelmét, nagyon - széfen, hallgatóságát megindítva szólott a szigétszéntmiklósiak éleahol olyan nagy, jelentős ipari bázis alakult volna ki, mint itt. Igaz, még sok minden niányzik Szigetszentmiklóson is. Van bőven pótolnivaló. Két műszakban tanulnak az iskolások, javítani kell a közlekedésen, az ellátáson, még a lakás- helyzet sem kielégítő. Újult erőre van ahhoz szükség, felfrissített tenniakarásra, hogy a további fejlődést meggyorsíthassák. A szónok visszaemlékezett arra az időre, 1967—1971-es esztentdőkre, amikor ennek a területnek volt az országgyűlési képviselője, s a közös gondok nagyon közel hozták egymást. Akkor még sokszor lehetett hallani: ezen a településen lehetetlen megszervezni a társadalmi munkát. Sok az eljáró, a bejáró dolgozó. Ebben a hangulatban kezdték először szervezni, természetesen a szocialista brigádokra támaszkodva a község patro- nálását. Az első emeletes lakóépületek építésénél kommunista szombalokon-vaSár- napokon bizonyították: van olyan érő, amely összefogásra . kész. A Csepel Autógyár víz- és villanyszerelői vállalták elsőiként a társadalmi munkát. Hogy tudtak örülni minden egyes új jelentkezőnek! Voltak, akik az éjszakai műszak után nem hazafelé indultak, hanem ahol két-há- rom órát társadalmi munkában segíthettek. Földbe vájt kunyhókból általuk hozhatták ki az ott ten- gődőket. A nincstelenségtől való menekülés, a jobb utáni vágy hajtotta e tájon az embereket. S akik Szabolcsból, Hajdú megyéből telepedtek ide — nem sok idő múltán igazi otthonukat megtalálták. Lassan jutottak előre. De mindig, mindig előbbre mentek. A Csepel Autógyár, a Pestvidéki Gépgyár, a Szigetfő és a Duna lermelőszövet(Folytatás a 3. oldaloh.) térő!.' Megközelítőleg húsz eve — mondotta — született meg az elgondolás, hogy Pest megyét úgy kell fejleszteni: jelentsen egyaránt változást, előnyt a fővárosnak, az egész népgazdaságnak. Ma már nem szükséges részletezni ennek a fejlődésnek állomásait és annak igazát, hogy Pest megye gyarapodása, fejlesztése Budapest érdeke is. A terv valóra vált. Gödöllő, Százhalombatta, Érd, Dunakeszi után most e település is várossá érett, ikertestvérével Budaörssel együtt. Budaörs és Szigetszentmiklós egy napon született. Egyszerre — az Elnöki Tanács határozata szerint —, 1986. január elsején vált várossá. Cservenka Ferencné emlékeztetett arra, hogy e nap kettős ünnep. Kettős abban az értelemben, hogy két évtizedes következetes, szorgalmas, célratörő munka eredményét ünnepelhetik a várossá válásban. — Hiszen az, hogy január elseA tanács tagjai a közönség soraiban jétől szögezhették ki a várost jelző táblát, az csak forma: valójában hosszú folyamat eredménye. Ki tudja megmondani — emlékeztetett a Központi Bizottság tagja —, mikor is kezdődött a várossá válás a település történetében ? Ak- kor-e, amikor az első szovjet katona rálépett Szigetszentmiklós földjére? Akkor-e, amikor a lerombolt repülőgépgyár helyén megkezdték egy új, szocialista nagyüzem felépítését? Amikor az első új otthont átadták, vagy a lakótelep első épülete állt mór? Vagy amikor lakótömbök sora vonzotta ide a fiatalokat letelepedésre? Ezek és még sok minden más vezetett el máig. Kevés olyan helye van hazánknak, A VÁROS ÉBRED S zigetszenímililós várossá avatása alkalmából tegnap minden postaládába került a Pest Megyei Hírlapból. Munkatársaink az újsággal együtt érkeztek Szigctszent- mildösra, hogy beszámoljanak a város ébredéséről. Elkísérték a kézbesítőket hajnali útjukra, felkeresték azokat, akik pirkadat előtt már jó napot- tal köszönnek: a pékeket. Jártak a Csepel Autógyárnál, ahol vidám zene fogadta a munkába érkezőket és tanúi voltak annak a szeretetteljes, lázas készülődésnek, amellyel oly sokan dolgoztak azon, hogy sokáig emlékezetes maradjon a várossá avatás napja. Ezt szolgálja egyebek között a kiadott emléklapok első napi postai bélyegzése is, amely képünkön látható. (Riportunk a 3. oldalon.) Megkezdi© tanácskozását a MEDOSZ XXVI. kongresszusa h mozgalom a termelés támasza Havasi Ferenc Komárom megyében A legidősebb résztvevőt, Hunja Istvánt köszöntik Nagy Tamás, a gyáli Szabadság Tsz elnöke elmondotta, hogy gazdaságukban a célok megvalósításáért egymás mellett és egymásért dolgozik az ipari, az építőipari, a mező- gazdasági munkás és az őket segítő értelmiség. De azt is hozzátette, hogy a kezdeti lépések — a munkahelyi szak- szervezet megalakítása után — nem voltak súrlódásmentesek. A termelőszövetkezeti tagok kezdettől fogva nagy figye-. Két jelentős esemény színhelye volt pénteken Komárom megye: várossá avatták Kisbért, az ászári Aranykalász Termelőszövetkezetben pedig megtartották az első 1935. évi zárszámadó közgyűlést. A városavató \alkalmából rendezett kisbéri ünnepi tanácsülésen Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyújtotta át a magasabb köz- igazgatási kategóriába lépett település vezetőinek a város- sányilvánílásról szóló okmányt. A Kisbérrel szomszédos Ászár községben gazdálkodó Aranykalász Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésének meghívott vendégei között ugyancsak ott volt Havasi Ferenc. Felszólalásában gratulált a termelőszövetkezet kollektívájának,' él ismeréssel szólt tagjainak szorgalmáról, leleményességéről. azokíóí' az ötletekről, amelyekkel felül tudtak kerekedni a természeti viszonyok által okozott nehézségeken.' DK--'"' ' kai mázolták, a szocialista brigádok munkáját, az újitómoz- galmat. Segítségükkel több szociális beruházás valósult meg; új oktatási és szabadidő- központot hoztak létre, ahol évente 600—700-an tölthetik megérdemelt pihenésüket. A szakszervezeti bizottság üzemelteti a szövetkezeti könyvtárat, szervezi a dolgozók kulturális programját, Solyráos Gáborné, a Ceglédi Állami Tangazdaság szakszervezeti bizottságának titkára hozzászólásában kiemelte, hogy legnagyobb előrelépést a korszerűtlen lakások felszámolásában érték el az állami gazdaságok a VI. ötéves tervidőszakban. Míg 1981-ben több mint 800 korszerűtlen cselédlakást tartottak nyilván, ma már alig 90-et. Igaz, valamelyest szűkültek az építési lehetőségek, de az otthonteremtésre továbbra is nagy figyelmet kell fordítani. Csak így javítható a dolgozók közérzete az élet minden területén. Mint a felszólaló elmondotta, a Ceglédi Állami Tangazdaságban szociálpolitikai felmérést készítettek a VII. ötéves terv indítása előtt. Ennek célja az volt, hogy teljes képet kapjanak a dolgozók élet- és munkakörülményeiről, a szociális, kommunális létesítmények számáról, állagáról. Mindez nagy segítséget nyújtott a tervek elkészítésében, a tennivalók meghatározásában. Az anyagi alapokat azonban csak becsületes munkával lehet megteremteni. Aki többet dolgozik, többet is kap, de az is igaz, hogy sokan kétszer 8 órában is dolgoznak, ezért kevés idejük jut pihenésre, regenerálódásra. Jogos igény, hogy a hivatalos munkaidő alatt teremtődjön meg a dolgozók szociális és anyagi biztonsága. Pénteken megkezdte tanács- 1 kozását a MEDOSZ XXVI. kongresszusa a szakszervezet székházéban. A negyvenezer mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozót 321 küldött képviseli. A tanácskozáson megjelent Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, Szabó István, a TOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke is. A kongresszust Varga György, a MEDOSZ titkára nyitotta meg..Megemlékezett a földmunkás-mozgalom 80. évfordulójáról: 1906. január 7-én alakult meg a Magyarországi Földmunkások Országos Sző-, vétségé. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszámolójához Dobi Ferenc főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Mint elmondta, a MEDOSZ-hoz tartozó ágazatok az elmúlt öt évben sikeres erőfeszítéseket tettek a lakosság jó ellátásáért, az export növeléséért, és növekvő mértékben járultak hozzá a népgazdaság fizetőképességének megőrzéséhez. A vállalatok, gazdaságok általában jól éltek a gazdaságirányítási rendszer által biztosított új lehetőségekkel, és a korábbinál rugalmasabban alkalmazkodtak a piaci követélményekhez. A mezőgazdasági termelés színvonala több területen immár kiállja a nemzetközi ösz- szehasonlítást. Kedvezőtlen viszont, hogy. a termetesben felhasznált anyagok, gépek árának növekedése tartósan meghaladta a termelői árakét, s így szűkültek a termelés helyi fejlesztésének lehetőségei. Nőtt a veszteségesen gazdálkodó üzemek száma. Nehéz helyzetbe kerültek az erdészetek, mivel nyereségük — jórészt a kedvezőtlen külső tényezők miatt — folyamatosan csökkent. A vízügyi ágazatban a tervezettet meghaladó mértékben bővült az ivóvíz- és a csatornahálózat, ám a szennyvízművek teljesítménye elmarad a kívánttól — mondotta a főtitkár —, majd arról szólt, hogy egyes mezőgazdasági termények felvásárlási ára erősen ingadozik, ami csökkenti a termelői kedvet, akadályozza az előrelátó gazdálkodást. A fölszólalók elemezték az erdészeti és a vízügyi ágazat helyzetét. Hangoztatták: kedvező, hogy javult a szociális ellátás. Pest megyei felszólalások lemmel kísérték, hogy a szakszervezet a termelőmunka részesévé. válik, avagy megelégszik a gondok, visszásságok jelzésével. Gyálon sikerült elérni, hogy a tervek megvalósítása kapja a legnagyobb hangsúlyt. Talán a legkézzelfoghatóbb eredmény, hogy a gazdaság a helyi szakszervezet megalakulása óta évről évre teljesítette tervét. A szakszervezeti aktivisták munkaterületüknek megfelelően szervezték az ali
