Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-04 / 284. szám
1D85. DECEMBER 4., SZERDA ■ JoeI TANÁCSOK — Az értékkülönbözet! adó fele vissza- perelhető az elvált házastársiéi Kisiparosok társadalombiztosítási járulékáról i Ki után jár családi pótlék? • A jövedelemadót a közös vagyontárgy elidegenítése után az egyik házastárs (élettárs) terhére kell megállapítani. ' Olvasónk azt sérelmezi, Rogy házasságuk alatt szerzett nyaralójukat és' öröklakásukat eladták, de mindkét esetben olvasónkra szabták ki az ingatlanok 10 éven belüli értékesítése miatt az értékkülönbözeti adót. Házasságukat a bíróság még nem bontotta fel, bár két éve külön élnek. A ibontóperük szünetel, mert a még meglevő vagyon megosztásában nem egyeztek meg. Olvasónk a külön élő feleségétől egy fillért sem kapott az adóba, ezért azt kérdezi, Rogy az új jövedelemadó- „ rendelet jelent-e ebben változást? Nincs változás. A jogszabály szerint a házastársi (élettársi) vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonhoz tartozó vagyontárgy elidegenítéséből, hasznosításából származó jövedelem után az adót változatlanul az egyik házastárs terhére kell megállapítani, a másik házastárs egyetemleges fizetési kötelezettsége mellett. Ez annyit jelent, hogy az adóhatósággal szemben, ha olvasónk kifizette a teljes kivetett összeget, a feleségének sincs tartozása. Tartozik viszont olvasónkénak, az őt terhelő rész erejéig. .A'meglévő közös vagyon megosztásánál próbáljanak ebben megegyezni, ha nem sikerül, á bíróság dönt a vagyonmegosztásban és ott érvényesítse olvasónk követelését. # Az ipar szüneteltetése egy- .v*v magában nem elegendő a társadalombiztosítási járulék fi- zetésé" alóli mentesítéshez. F. B.-né iparát szüneteltetnie, majd visszaadta. Nem ment az üzlet, csak nőtt az ' adósság, az állammal szembeni tartozása. Sérelmezte az egyik csütörtöki tanácsadáson, hogy ipara szüneteltetésének idejére is kivetették reá a társadalombiztosítási járulékot, bár ez alatt az idő alatt bedolgozó volt, és az ottani ’ jövedelme után fizette a nyugdíj járulékot. ‘ Valóban nagy összegre rúgott olvasónk tartozása, mert a KlOSZ-besorolás szerint előírt társadalombiztosítási járulék összegét akadozva és hiányosan fizette, ezért jogszerűen vetettek ki reá késedelmi pótlékot. A kezdő kisiparosok részére a társadalom- biztosítási szerv minden esetben tájékoztatót küld, megállapítottuk, hogy ezt olvasónk is megkapta. A tájékoztató tartalmazza a mentesítési lehetőségeket is. Az ipar szüneteltetése azonban egymagában nem elegendő a mentesítéshez. Az érvényben levő rendelet értelmében annak a kisiparosnak, akinek bedolgozói keresete nem éri el a havi 3 ezer forintot, a kisipari társadalombiztosítási járulék fizetése alól mentesítés nem adható. Az illetékes társadalombiztosítási szerv azonban a beszerzett nagyon alapos környezettanulmány alapján kivételes méltányosságból — úgy értesültünk —, kedvező és gyors döntést hozott olvasónkkal szemben, bár a szünetelés alatt a bedolgozói keresete az előírt összegnél — hibáján kívül — kevesebb volt. • Családi pótlék szempontjából kiket kell figyelembe venni? M. Z. olvasónk gyermeke elmúlt 16 éves, és tartósan beteg, felgyógyulása évek múltán várható. S. K.-ék egyik gyereke diákotthonban, a másik gondozásban van. Jár-e utánuk családi pótlék, kérdezik. A családi pótlékra jogosultságnál azt a gyermeket lehet Az általános jövedelemadóról szóló 45/1983. (XI. 20,) MT számú rendelet módosításáról az 52/1985. (XI. 22.) MT számú rendelet és a végrehajtási rendelkezést tartalmazó 45/1983. (XI. 20.) PM számú rendelet módosításáról a 38/1985. (XI. 22.) PM számú rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 46. száma.) A lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályainak módosításáról is ugyanitt jelent meg az 54/1985. (XI. 22.) figyelembe venni, aki 16 évesnél fiatalabb vagy idősebb ugyan, de alsó vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatára jár. A tanuló gyermeket 19 éves koráig lehet figyelembe venni. Azt a gyermeket is számításba kell venni, aki tartósan beteg, testileg vagy szellemileg fogyatékos, ha ez az állapota 16 éves kora előtt kezdődött. Ha az említett iskolába járt, akkor a 19. életéve előtt bekövetkezett betegsége esetén is jár a családi pótlék. Ismert az a rendelkezés, hogy a háztartásban élő gyermek után illeti meg a jogosultat a családi pótlók. Azt a gyermeket, aki átmenetileg tartózkodik háztartáson kívül, például, mint olvasónknál, diákotthonban lakik, háztartásban levőnek kell tekinteni a családi pótlék szempontjából. Ha azonban a gyermeket valaki a tartós gondozás, nevelés szándékával vette magához, azt a gyermeket nem lehet annak a személynek a háztartásában levőnek tekinteni, ahonnan kikerült. Olvasóink kérdésére közöljük még azt is, hogy egy gyermek után hatéves korig 410,— forint, egyedülállónak 710,— forint a családi pótlék összege, két gyermek után 1420,— forint, egyedülállónak 1680,— forint. Dr. M. J. ★ Minden csütörtökön délután 5— 7-ig ingyenes jogi tanácsadást tartunk, ßp. VIII., Blalia Lujza tér 3. MT és a 39/1985. (XI. 22.) PM számú rendelet. Az építőipari dolgozók különélési pótlékáról szóló 16/1971. (V. 22.) ÉVM—MüM számú együttes rendelet módosítását a 17/1985. (XI. 22.1 ÉVM rendelet szabályozza, amelyet az érdekeltek szintén a Magyar Közlöny 46. számából ismerhetnek meg. Külön kérésre: az agrár- és élelmiszer-termelő ágazatok jövedelemszabályozásáról a Magyar Közlöny 42. száma tartalmazza a rendelkezéseket. Tíz nap rendeletéi Javaslatok, panaszok Közérdekű bejei öntések Az alkotmányban biztosított jog érvényesülésének, a közéleti demokratizmus kibontakoztatásának agyarám alapvető feltétele, hogy minden magyar állampolgár részt vegyen, vagy részt vehessen a közügyéit intézésében. A deklarált alapelv törvényi és más jogi garanciáit szolgálja a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. törvény, a végrehajtásáról rendelkező 11/1977. MT. rendelet és az ezeken alapuló, az egyes állami, gazdasági és társadalmi szervezetek hatáskörének megfelelő belső rendelkezések. tevékenységre, egyes személyek és kisebb csoportok gyanús magatartására és életvitelére, üzletszerű kéjelgésre és a szocialista együttélés szabályai megsértésének különböző eseteire hívják fel a rendőrség figyelmét. Rendőri hatáskör A törvényből egyértelműen kitűnik a közérdekű bejelentések, a javaslatok, valamint a panaszok elkülönülése, az azonos elvek érvényesülése melletti eltérő ügyintézés igénye. A rendőrségi hatáskörbe utalt ügyek intézésére is készült belső rendelkezés, ami alapjaiban és elveiben azonos, nem is lehet eltérő a magasabb szintű szabályozástól. Az eltérések csak és kizárólag a rendőrség speciális feladatköréből adódhatnak. A közérdekű bejelentések és javaslatok — a specializálódásából eredően — a szocialista törvényesség, a közrend és közbiztonság erősítését, az állampolgárok személyének és a különböző tulajdonformákhoz való viszonyának védelmét segítik elő. A panaszok intézése során a jogos egyéni érdekeknek kell érvényre jutniuk. A Pest Megyei Rendőr-főkapitánysághoz, beleértve a területi rendőrkapitányságokat is, évente ezer-ezerkettőszáz beadvány érkezik. Ezen felül hat-hétszázan személyesen, szobán teszik meg észrevételeiket, bejelentéseiket, kérve ügyük elintézését. Az írásban és szóban tett bejelentések száma összesen évenként ezernyolcszáz-kétezer. Az évenkénti hét-nyolc- száz közérdekű bejelentés a rendőri munka valamennyi területét érinti. Ezek zömmel testi sértés, becsületsértés, gondozási kötelezettség elmulasztása, közveszélyes munka- kéfüles, garázdaság, család és ifjúság elleni bűncselekmény, illetve szabálysértés elkövetésére utalnak. A megye agglomerációs jellegéből adódóan sok a tiltott italmérések gyanújára vonatkozó bejelentés. Állandóan emelkedő, jelenleg százhúsz-százötvenre tehető a vagyon elleni — főként a társadalmi és személyi tulajdon sérelmére elkövetett lopásokra utaló — bűncselekmények elkövetését bejelentők száma. Kevesebb bejelentés érkezik, melyekben engedély nélküli ipari vagy kereskedelmi Névvel, névtelenül A javaslatok általában a közérdekű bejelentésekhez kapcsolódnak. Egyedi esetekben — a bűncselekmény vagy szabálysértés — a felderítés és az elkövetők felelősségre vonása a javaslat hasznosítását is jelenti. Elenyésző az egyéb — például egyes községekben rendőrőrsök szervezésére, közlekedési lámpák, útburkolati jelek elhelyezésére vonatkozó — észrevétel, melyek közül a szervezetmódosításra vonatkozók állandóan napirenden vannak, mivel a rendőrségi szervezet is állandóan változik és korszerűsödik. Űjabb őrsök szervezése azonban egyelőre nem szerepel a tervek között. A felmerülő problémákat más irányú korszerűsítéssel kívánjuk megoldani. A közúti beruházásokra vonatkozó javaslatok megvalósítása pedig nem rendőrségi hatáskörbe tartozik. A közérdekű bejelentések 8—10 százaléka névtelenül vagy azzal a kéréssel érkezik, hogy nevük az eljárás során ne kerüljön felfedésre. A kérést minden olyan esetben teljesítjük, amikor az fontos közérdeket nem sért. E két bejelentő kategóriába tartozók alacsony száma arra utal, hogy az állampolgárok bátran és nyíltan teszik szóvá negatív előjelű észrevételeiket is. A névtelenséget az esetleges retorziótól való félelem és az ilyen jellegű szerepléstől érzett tartózkodás is motiválja. Ide kívánkozik viszont az a tény, hogy közérdekű bejelentés miatti hátrány vagy a bejelentettek részéről való hátrányos helyzet okozása, előidézése nem jutott tudomásunkra. Rendőrségi hatáskörbe tartozó panaszt, megközelítően fele-fele arányban, vagy rendőri intézkedés, vagy éppen az intézkedés elmulasztása miatt tesznek. Számuk a folyamatosán csökkenő tendenciára mutatva jelenleg évi 140—150-re tehető. A vizsgálatok során a közérdekű bejelentések 60—65 százaléka bizonyul megalapozottnak, 35—40 százaléka alaptalannak. A panaszoknál fordított az arány. Az alaptalannak való minősítés okai szerteágazók. Az állampolgári aktivitás, a demokratizmus és a bizalom növekedése nem jelenti a jogban való jártasság, vagy ismeret megközelítően arányos növekedését is. Ezért sok olyan dolgot is bejelentenek, amelyek a környezetet kellemetlenül érintik, de a cselekmény nem ütköztethető sem büntető, sem szabálysértési jogba, tehát nem szank- cionalizálható. E körben tapasztalható a gyors és látványos vagyoni gyarapodásra vagy erkölcsileg elítélhető, valóban antiszociális, de még nem büntethető magatartásra utaló bejelentések nagy száma. Hatásköri, illetékességi ismeretek hiányára utal a már összes fellebbezési fórumon, jogerősen és törvényesen elbír ráít ügyek ismételt — esetleg hatáskörrel vagy illetékességgel nem bíró szerveknél való — bejelentése, panaszolása. Ide tartozik a hatáskörrel vagy illetékességgel nem bíró szerveknél tett bejelentések problémaköre is. Evenként 200— 250 esetben nem rendőrségivagy már más hatáskörrel bíró szerv által elbírált ügyben érkezik beadvány. Ezeket természetesen nem áll módunkban intézni, többletmunkát okoznak, a bejelentők érdeke is később érvényesük A névtelenül érkező beadványokat — amennyiben tartalmuk szerint a realitás legkisebb esélye megvan — külön gonddal kezeljük. Ügy kell eljárnunk, hogy al HUMÚlÉM. káW‘íSéíé7ciüé«fE"M^rfMÍ!2, de az esetleges megalapozatlanság.ne vezessen vétlen emberek zaklatásához. Eddigi tapasztalataink. szerint a névtelen bejelentések megalapozottsága nem rosszabb arányú a név megjelölésével érkezettekénél. A közelmúltban is két olyan bűncselekmény és elkövetője vált ismertté, amelyekben, az okozott kár a több százezer forintot meghaladta. A rosszindulatú, oktalanul és alaptalanul vádaskodó névtelen levelek száma elenyésző. BscvaSkasást! Hamis volt az aláírás Érvénytelen végrendelet Ma Is sokan vásárolják az üzletekben a Patientia hajnövesztő- szert cs a Ilelia D arckrémet. Néhány évvel ezelőtt, mint ismeretes, az országhatáron túl is nagy feltűnést keltettek az idős szigetszentmik- ló;»i asszony: Nedeczky Jciiöné találmányai. S mire ezek a kozmetikumok zöld utat kapva bekerültek a kereskedelmi forgalomba, Nedeczky Jenőné 79 éves korában váratlanul elhunyt. A végrendelete kprül támadt hosszan elhúzódó polgári per ugyancsak felkorbácsolta a kedélyeket. Törvényes 01 okosok A 2 millió 234 ezer forint tiszta értékű hagyaték ügyében a Pest Megyei Bíróság — mint megírtuk — a közelmúltban hozott ítéletet. Kövessük tehát a per egyes állomásait. ; A felperesek az elhunyt asszony hozzátartozói. Az alperes az elhunyt régi ismerőse, Madari Lászióné. ; Az érdekelt hozzátartozók keresetükben annak a megállapítását kérték, hogy az Í932. november 2-án kelt végrendelet — mely Madari Lászlónét jelöli meg törvényes örökösnek — érvénytelen. Ennek folytán a felpereseket, mint törvényes örökösöket illeti meg a hagyaték, egyenlő .. arányban elosztva. ‘Keresetüket arra alapították, hogy a végrendeleten lévő -aláírás nem az örökhagyó kezétől szdrntazik. Matori Lás zl óné ezzel Bzemben a kereset elutasítását kérte.' Hivatkozott arra, hogy az örökhagyót mintegy 20 évErfcmerte, és nagyon jó kapcsolat alakult ki közöttük, ö volt az, aki gondoskodott róla. Üzleti ügyeiben is segítette, és tárgyalásaira is elkísérte. A közöttük kialakult bensőséges kapcsolat folytán többször is tett olyan kijelentést, hogy a javára kíván végrendelkezni. A Pest Megyei Bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapította, hogy néhai Nedeczky Jenőné kisebb panaszait leszámítva, teljes szellemi frissességnek örvendett. A találmányai hasznosításával , kapcsolatosan személyesen is részt vett az üzleti tárgyalásokon. Hajlott kora ellenére Amerikába és Olaszországba egyedül, rokoni vagy baráti kíséret nélkül utazott. Érdeklődő volt és agilis, az elmúlása gondolatával nem foglalkozott. Közelebbi és távolabbi rokonaival is kapcsolatot tartott. Nem szorult ápolásra Az idős asszony nem volt beteges, ápolásra nem szorult. A ház körüli munkák ellátásával egy szomszédasszonyt bízott meg. Az alperes Nedeczky Jenőné halálát megelőző néhány évvel korábban bukkant fel az örökhagyó környezetében, aki őt ismerőseinek mint pedikűrösét mutatta be. Látogatásai akkor kezdtek sűrűsödni, amikor egy budapesti lakás megvásárlása került szóba, majd a beköltözés elérhető közelségbe jutott. Az alperes Madari László- néna-k agronómus szakképzettsége van, és így tagja lett annak az 1980-ban alakult, gyümölcsfák megmentésével foglalkozó kistermelői polgári jogú társaságnak, melybe később az örökhagyó is belépett. A társaság vezetője dr. John Károly volt. Amikor Nedeczky Jenőné váratlanul elhunyt, az alperes ügyvéd útján jelezte, hogy öröklési igénye van. Ekkor még a javára szóló végrendeletet nem említette. Később azonban bejelentette, hogy egy mezőgazdasági szakcsoport jogtanácsosa, dr. John Károly készítette és adta át neki a végrendeletet. Ily módo-n a birtokába jutott végrendelet alapján kérte a hagyaték átadását, melynek a közjegyző végzésében eleget tett. A Pest Megyei Bíróság a bizonyítási eljárás során azt vizsgálta, hogy az alakilag szabályosnak látszó végrendelet érvényes-e. A felperesek megbízást adtak egy igazságügyi kéz- és gépírásszakértőinek, aki 19 darab okiratot, illetve spontán kézírásmintát hasonlított össze az örökhagyónak tulajdonított aláírással. Vizsgálata eredményeként megállapította, hogy a Szigethalom, 1982. november 2. keltezésű végrendelet vitatott aláírásai nem származtak néhai Nedeczky Je- nőnétől. Az alperes a szakértői vélemény helyességét vitatta, és az érintett hozzátartozókkal egyetértőén a BM írásszakértő Intézet szakértőként való kirendelését kérte. A szakértő kb. 50—60 darab írásmAntát vizsgált közvetlen megfigyeléssel, optikai eszközökkel és speciális ösz- szehasonlító mikroszkóp alkalmazásával. Vizsgálatának eredményeként a korábbi szakértői véleménnyel egyetértett. Látta a tévében Mindezek alapján a Pest Megyei Bíróság megállapította, hogy a végrendeleten lévő aláírás nem az örökhagyótól származik. A szakértői véleményeken túl. sor került dr. Jóhn Károly jogtanácsos és Barna Károly gépkocsivezető kihallgatására is, akik végendeleti tanúként szerepeltek. A bíróság vallomásukból számtalan ellentmondást, hiányosságot és egyéb bizonytalanságot talált, mely ellentétes a perben felvett bizonyítási anyaggal. Barna Károly végrendeleti tanú korábban személyesen nem ismerte az örökhagyót. Vallomása szerint dr. John Károly az aláírás előtt bemutatta őket egymásnak. A tanú csak arra emlékezett, hogy az ott lévő néni alacsony, ősz hajú volt. Valószínűnek tartotta, hogy azonos volt a tévében Vitray Tamás riportjában szereplő személlyel. Többszöri rákérdezés után is óvakodott határozottan kijelenteni, hogy kétséget kizáróan azonos lett volna az általa látott személy a tévében szereplővel. A bíróság megállapította, hogy Nedeczky Jenőnéről, aki személyi és gazdasági ügyeit a legnagyobb körültekintéssel és határozottsággal kezelte. fel sem tételezhető, hogy jelentős ingatlan- és készpénzvagyonáról, valamint szellemi alkotásaiért a jövőben esedékes díjakról olyan köny- nyelműen rendelkezzék, ahogyan azt a végrendeleti tanúk (illetve közülük dr. John Károly) előadták. Mindezeknek a körülményeknek figyelembevételével a Pest Megyei Bíróság meghozta az ítéletét, mely szerint Nedeczky Jenőné 1932. november 2-án kelt magán- végrendelete érvénytelen. Az ítélet nem jogerős. Gál Judit A rendőri intézkedés elmulasztása, vagy éppen az intézkedések megtétele miatti panaszok megalapozottsága lényegesen alacsonyabb az egyéb bejelentések megalapozottsági arányánál. Ennek egyik oka, hogy a rendőri intézkedés eleve valamilyen hátránnyal jár, mivel azt főként szabálysértés váltja ki. Ez esetben a hátrány tudata, illetve az eljáró határozott, hivatalos hangneme emocionálisan sértőnek tűnik, holott a rendőr csupán a kötelességét teljesíti. Az intézkedések elmulasztása miatti megalapozatlan panaszok magas száma viszont abból adódik, hogy olyan esetben is- rendőri beavatkozást kérnek, amikor annak jogi, törvényi feltételei hiányoznak. Ez esetben a rendőri intézkedés a másik fél részéről indokolna egy megalapozatlan intézkedés miatt tett panaszt. A társadalomnak, ezen belül a rendőrség minden tagjának érdeke, hogy valamennyi törvénysértő cselekmény felderítése, az elkövető felelősségre vonása megtörténjen. Ugyanakkor össztársadalmi érdek az is, hogy alaptalanul ne induljon eljárás, indokolatlanul senkit ne zaklassanak. A rendőrség a szocialista törvényesség e fontos alapél- vének figyelembevételével jár el a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok vizsgálatánál. Ehhez a jövőben még fokozottabban kéri a becsületes állampolgárok segítségét, támogató hozzájárulását. Sefcsik Gyula rendőr őrnagy
