Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-10 / 289. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MM ■ ■' v *4V k l)w ä f ff Ir R I ff X l'Ä AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPU XXIX. ÉVFOLYAM, 289. SZÄM Ára: 1,110 forint 1985. DECEMBER 10., KEDD Tűzzünk ka elérhető célolmi (3. oldal) lapozgat® f5. oldal) Hetente csak kétszer (8. oldal) . Tudományos továbbképzés (8. oldal) Ma Lázár György Jugoszláviába utazik Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Milka Planinc- nak, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének meghívására kedden hivatalos baráti látogatásra a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaságba utazik. Körtelefonunk a rakodási helyzetről Közös hétvégi gondok Tegnapi számunkban arról tudósítottuk olvasóinkat, milyen gondot .jelent az üres vagonok hiánya. Ugyanakkor a megye vasútállomá­sain rendre ott állnak — gyakran napok óta — a megrakott kacsik, várva arra, hogy a megrendelő kipakolja az árut, újabb vagonokat biztosítva ezzel a szállító vasútnak. Körtelefonunk során arra igyekeztünk választ kapni, hogy december 9-én délután sikerült-e előrébb lépni, fel­szabadítani a foglalt vagono­kat. BUKSZA E redetileg a görög bu- xus. azaz puszpángfa kifejezés formálódott — több nép nyelvén át­gyúrva, átkerülve — a magunk magyar bukszájá­vá, azaz joggal vélelmezhe­tő, valamikor a puszpáng' jól megmunkálható fájából készültek a pénzt rejtő do­bozok, szelencék. Kellett is az akkori fizetőeszközökhöz — súlyos érmék voltak ezek — a doboz, a szelen­ce, napjainkban a nyom­tatott bankókhoz elegendő a buksza, sőt újabban mintha túlságosan is bő lenne ez a pénztárca a pa­pírpénzekhez ... A -jőve-- delmek miatti, körüli viták­hoz, a mire telik, mire nem telik megunhatatlan témá­jához elgondolkodtató ta­pasztalatokat társít az a tény. hogy a megyében je­lenleg a háztartásoknak az ötödé képes havi rendsze­res megtakarításra. A hang­súly, amint az eltérő nyom­dai szedésmód mutatja, a rendszeresre helyeződik, hiszen alkalmi, egy-egy nagyobb beruházást, vá­sárlást lehetővé tevő meg­takarításra a családoknak ennél sokkal nagyobb há­nyada talál módot. Maga a húszszázalékos arány sem ítélhető különö­sebben megnyugtatónak — az adat persze sokféle té­nyezőt takar, a többi kö­zött azt is. hogy a háztar­tások egy része, bár tud­na. de nem tesz félre rend­szeresen a jövedelemből, hanem feléli azt —, s még inkább töpren­gésre késztető az összeha­sonlítási alap. a három év­vel korábbi helyzet. Akkor ugyanis — 1982 nyarán — a rendszeresen, havonta bi­zonyos összeget félrerakó családok aránya az összes háztartáson belül harminc százalékot ért el- Ez a tíz- százalékos apadás sok! Sok akkor is, ha tudjuk, milyen gyors tempóban emelkedett a fogyasztói árszínvonal, ha tisztában vagyunk az­zal. mi módon változtak meg a jövedelemtöbblet el­érésének lehetőségei a bérből és fizetésből élők ' számára. A laposabb buk­sza nem csupán annak jel­zője, megváltozott a rend­szeres megtakarítások gaz­dasági környezete, hanem érzékeltetője annak is. hogy bizonyos társadalmi csopor­tok megváltoztatták ko­rábbi szokásaikat. ugyan még tudnának, de már nem akarnak takarékoskodni. A megváltozott és a megvál­toztatott kifejezések talán érzékeltetik, az egyik eset­ben objektív, a másikban viszont nagyon is szubjek­tív eredetű folyamatról van szó. A megye első félévi 13 milliárd forintos takarék­betét-állománya csinos összeg, ám csupán addig, míg rá nem jövünk, egy lakosra számítva ez való­jában nem több tizenhá­romezer forintnál, s mivel a gyűjtött összeg java la­kásépítési fedezet, az egyéb célokat szolgáló félretett pénzek súlya aligha ítélhe­tő döntőnek. Ami szintén szorosan kapcsolódik az előbbiekhez: a betétek, azaz a megtaka­rítások jóval lassabban gyarapodtak az idén a me­gyében, mint amilyen gyor­sasággal a felvett hitelek összege növekedett. Holott a hitelállomány kisebb mér­tékben nőtt, mint tavaly — a január, elsejétől érvé­nyes ún. engedményelszá­molási lehetőség tetemesen serkentette a lakásépítési éj lakásértékesítési hitelek törlesztését —, azaz vég­képp elgondolkoztató beté­tek és hitelek, családi ki­adások és megtakarítások arányainak, viszonyainak ilyen alakulása. Mintha ter­jedőben lenne — nem a könnyen! — a könnyedeb­ben élés akarása, s vele elválaszthatatlanul az is, hogy tartalék híján, hirts- lAül felmerülő kiadások fedezetekor a családok nagy része adós lesz, jobb esetben a hivatalos bank­kölcsön felvevője, rosszabb esetben a magánpénztárak — ne lepődjenek mes. van­nak ilyenek! — uzsorá­sainak kiszolgáltatottja. Í avaly a lakosság nyolc­van százalékkal több hitelt vett fel, mint amennyit törlesztett, azaz minden visszafizetett száz forintra száznyolcvan ju­tott kölcsönként..., ami tíz évre visszatekintve a legmagasabb arány. L u- ciliushoz intézett erkölcsi leveleinek egyikében Sene­ca azt írta. „... késő a ta­karékosság, amikor már fogytán van a vagyon.” Amit nyugodtan értelmez­hetünk nem pusztán pénz­ügyi — esetünkben: forint­ban kifejezhető — maga­tartás. cselekvés kárhozta- tásának, hanem ennél sok­kal általánosabb értelmű intelemnek is. a késedel­mes reakciók veszedelme felismerésének. Az emlí-r tett száz- és száznyolcvan forintos arányban ugyanis sűrűsödnek olyan feszültsé­gek, amilyenek ma még rejtettnek nevezhetők, hol­napra azonban — azaz né­hány esztendő elteltével — erőteljesen hatnak majd a háztartások magatartá­sára éppúgy, mint gondol­kodására. S a köz- és ma­gánbukszák akkori nyito- gatásából futja-e majd az arányok kései korrekciójá­ra?! Mészáros Ottó Budaörsi Tüzáp-.telep veze­tője, Oláh Mártonná: — A hét végén is ügyeletet tartottunk, hogy az ide ér­kező vagonok a hosszú vára­kozási idő miatt ne okozza­nak fennakadást a szállítás­ban. Vasárnap kaptunk egy tüzelőszállítmányt, amit még aznap kipakoltunk, s hétfőn újabb három vagon érkezett. Ez utóbbit is időben kiraktuk. Ezután a Délkerh-ez for­dultunk, akik hatvanhárom kocsi kiürítéséért felelősek. Urban Csaba szállítási előadó a következőket mondja erről: — Valóban gondjaink van­nak ezekben a napokban. Most ömlik befelé a déli- gyümölcs szerte a világból. Evek óta kérjük a MÁV-ot, hogy ne irányvonatokat küld­jenek az átvevő pályaudva­rokra — jelen esetben a Rákospalota-Űjpest állomásra —, hanem tízvagononként in­dítsák a szállítmányt. Ebben az esetben biztosítani tud­nánk a folyamatos kirako­dást. Azonban mpst is egy tel­jes — Kubából érkező — hajószállítmányt hoztak cl a kikötőből, Gdanskból, s ezt nem tudjuk időre kirakni. De nemcsak mi, hanem egy vál­lalat sincs felkészülve arra. hogy ilyen nagy mennyiség kipakolásáról gondoskodni tudjon. Sajnos nem kaptunk fel­világosítást három óra után néhány perccel a váci Hajó- és Darugyár illetékesétől a címükre érkezett, s hét vé­gén még ki nem rakott ó! vagon sorsáról. Annál inkább válaszolt kér­désünkre a Hungarovin borá­szati osztályának vezetője, Györy Ferenc — meglehető­sen ingerült hangnemben: — Miért kérdezik, hogy hány vagonunk áll Biatorbá- gyon? Talán tudnak segíteni? Mert akkor megértem, ha pe­dig nem, ne zaklassanak ben­nünket, elég gondunk van anélkül is. Tény és való, ezekben a napokban nemcsak a I-Iunga- rovinnek okoz gondot az áru- val teli kocsik garmadája, ha­nem sok. más vállalatnak is. Azonban nem ártana ezeken a nehézségeken minél gyor­sabban felülkerekedni, annál is inkább, mivel a közelgő ünnepek miatt a héten tető­zik a szállítási csúcs! F. A. M. Tudománypolitikai tanácskozás Százhalombattán A műszaki haladás kulcskérdés • Az elnöki megnyitót Nagy Sándorné tartja. A képen balról jobbra: dr. Csurgay Árpád, Radios Katalin és Szántó Borisz. El-elhangzik olykor a vád, amely szerint a kutatók hajla­mosak arra, hogy elefántcsont­toronyba zárkózzanak. Nos, az élettől elrugaszkodó szobatu­dós nem a mai kor embere. Még kevésbé engedheti meg magának egy-egy kutatóinté­zet, hogy az íróasztalnak dol­gozzon. Aminthogy a gazda­sággal foglalkozó szakemberek sem hagyhatják figyelmen kí­vül a kutatások eredményeit. Együttesen kell formálniuk a népgazdaság jövőjét, kölcsö­nös és folyamatos eszmecse­rével kimunkálva, hogyan jut­hatunk előre, hogyan dolgoz­hatjuk le a műszaki színvonal­ban meglevő hátrányunkat. Ennek jegyében hívta össze az MSZMP Pest Megyei Bizottsá­ga a tegnap megtartott tudo­mánypolitikai tanácskozást, amelynek a százhalombattai Magyar Szénhidrogénipari Ku­tató-Fejlesztő Intézet adott otthont. Párbeszéd a jövőért Nagy Sándorné, a megyei pártbizottság titkára üdvözölte a megjelenteket és a vendége­ket: Radics Katalint, az MSZMP KB tudományos-, köz­oktatási és kulturális osztályá­nak vezetőjét, dr. Csurgay Ár­pádot. a Magyar Tudományos, Akadémia főtitkárhelyettesét, Szántó Boriszt, a Tudomány- politikai Bizottság főosztályve­zetőjét, Csonka Tibort, a me­gyei tanács elnökhelyettesét, valamint László Tibort, aki az OMFB, és Erdődi Lászlót, aki az MTESZ képviseletében vett részt az összejövetelen. Mint Nagy Sándorné bevezetőjében kifejtette, a tanácskozás célja a Politikai Bizottság 1985. ja­nuár 29-i tudománypolitikai állásfoglalásának ismertetése, az MSZMP XIII. kongresszusa határozata végrehajtásának megalapozása, a tudomány- és a műszaki fejlesztéspolitika helyi kidolgozásának segítése. Napjainkban folyik országszer­te, így megyénkben is a VII. ötéves terv feladatainak kidol­gozása, amelyhez szervesen kell kapcsolódnia a kutatási­fejlesztési elképzeléseknek. Ezért fontos az érdekelt szak­emberek és a politikai vezetés párbeszéde, az együttgondolko­dás, s nem utolsósorban a szükségletek és lehetőségek összehangolása ilyen formá­ban is. Vitaindító előadást dr. Ko­csis Péter, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága gazdaságpo­litikai osztályának vezetője tartott. Mint elmondotta, Pest megyének a tudományos élet­ben elfoglalt helye és szerepe az utóbbi időszakban növeke­dett. Az elmúlt évek tudatos fejlesztési politikájának ered­ményeként például Gödöllőn kialakultak egy országos je­lentőségű agrárközpont kere­tei, míg Százhalombattán a hazai szénhidrogénipari kuta­tás egyik központja jött létre. Jelentős kutatások folynak az MTA vácrátóti Botanikai és ökológiái Kutató Intézetében, valafnint a gyógyszergyárak budakalászi gyógynövényku­(Polytatás a 3. oldalon) Tavasszal még amiatt ag­gódtunk, hogy túl nagy lesz a napraforgó vetésterülete, főleg a kukorica rovására. Megyénk­ben meg is haladta a 30 ezer hektárt, ez pedig már erősen közelíti a növényegészségügyi- leg megengedhető határt. Azt, hogy mennyire népszerű nö­vény, és milyen szívesen fog­lalkoznak vele az üzemek, az is mutatja, hogy 59 • megyei gazdaság termesztett naprafor­gót az idén. A terméseredmé­nyek még mindig nagy szóró­dást mutatnak, de a? 1,9—2 Szovjet exportra is *í “»«s: * Az idén 05 nagy értékű huzalzománcozó berendezés készült a Pestvidcki Gépgyárban. Képünkön: Fekete András és Rózner József műszerészek a PGZ 1 9-es gép kapcsolószekrényét szere­lik össze. Ebbűi a típusból 36-ot állítanak elő szovjet exportra a szigethalmi gyárban llancsovszki János felvétele tonna körüli mennyiségek az utóbbi években már megter- meszthetők. Nem kis, részük van ebben a különböző termelési rend­szereknek, amelyek a korszerű termesztéstechnológiát és a nagy termésű hibrideket elter­jesztették. Ugyanis a koráb­ban használt nagy olajhozamú fajták manapság visszaszorul­tak és helyükbe a lényegesen többéi termő hibridek léptek. A mázsánkénti felvásárlási alapár 931 forint, amelyből csak abban az esetben von le a növényolajipar, ha 10 száza­lékot meghaladja a nedvesség- tartalom és 98 százaléknál gyengébb a tisztaság. Éhhez a mázsánként 15 forint minőségi felár jár a termelőnek, ha az átadott termény nedvességtar­talma 8 százalék alatt van, és egyébként megfelel a Magyar Szabvány valamennyi követel­ményének. Minden olyan gaz­daságnak, amelyik az 1983—84. években termesztett és átadott napraforgó-mennyiségen felül teljesít, ez évben tonnánként 1500 forint termelési felárat is átutal az ipar. Mindez jól jö­vedelmezővé tette a naprafor­gó-termesztést, hiszen van olyan mezőgazdasági üzem, ahol csupán a felárként kapott összeg is milliós számmal fe­jezhető ki. Megyénk kedvező eredmé­nyeket mondhat magáénak az idén. Lényegesen nagyobb a termésátlag a múlt évinél. Az átadott napraforgó-mennyiség 40 százaléka után fizet olaj­tartalmi felárat az ipar. Mindezen felül pedig a Pest megyei napraforgót termesztő 59 üzem közül 40 megpályázta a1 többlettermesztés után járó felárat is. S. T. E. A magyar UNESCO-lizoUság közgyűlése A jövő év főbb feladata A magyar UNESCO-bizott- ság hétfőn közgyűlésit tartott a Néprajzi- Múzeum díszter­mében. Mód Péter, a bizottság el­nöke nyitotta meg az ülést, majd beszámolt az UNESCO- küzgyűlés XXIII. ülésszaká­ról, amelyet az idén október­novemberben rendeztek meg Szófiában. Ezután Rátkai Fe­renc művelődési miniszterhe­lyettes a közelmúltban befe­jeződött budapesti kulturális fórum munkájáról tájékoztat­ta a részvevőket. Salgó Lász- lóné, a bizottság főtitkára át­tekintést adott a bizottság idei tevékenységéről, majd az 1986. év főbb feladatait ismertette. A jövő évi rendezvények kö­zül kiemelte az UNESCO meg­alakulásának 40. évfordulója alkalmából rendezendő ünne­pi közgyűlést, valamint az UNESCO nemzetközi nevelés­ügyi irodájának 40. konferen­ciáját, amelynek témája a középszintű ciktatás lesz. Fon­tos esemény lesz jövőre a ma­gyarországi UNESCO-asszo- ciált iskolák — az UNESCO támogatásával működő taniin­tézetek — IX. országos érte­kezlete. amelyet a nemzetkö­zi békeév jegyében rendeznek meg hazánkban. M ígér az új termés? Még több napraforgó kelese

Next

/
Oldalképek
Tartalom