Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-09 / 288. szám

Kiállítás Veresegyház a sajtéban Veresegyház a sajtóban címmel- nyílt kiállítás a ve­resegyházi művelődési ház galériájában. A község min­dennapjait, életét újságokban, könyvekben bemutató kiállí­tást Horváth Lájos, a honis­mereti kör vezetője rendezte és nyitotta meg. Az érdeklő­dők két hétig tekinthetik meg a gyűjteményt; hétfőtől pén­tekig 10 és 20, szombat, va­sárnap 17 és 20 óra között. Költözik a rendőrség Félfogadási szünet Rövidesen átadják Gödöllőn a rendőrség új épületét. A költözés azonban már ezen a héten megkezdődik. A városi rendőrkapitányságtól kapott tájékoztatás szerint ezért e hét szerdájától a jövő ked­dig, tehát december 11-től 16-ig a személyi igazolvá­nyokkal, útlevelekkel és a közlekedésbiztonsági ügyekkel foglalkozó osztályokon a fél­fogadás szünetel. A követke­ző hét keddjétől már «az új helyen, a Petőfi utcai épület­ben várják az ügyeiket intéz­ni szándékozókat. (Az orvosi rendelőintézettel szemben.) Fontos kísérlet Az áüaíkérház kérése A gödöllői állatkórházból elveszett egy Dinó névre hallgató sötétvörös ír szetter. A kutyán olyan kísérleteket végetek, amelynek folytatása és eredménye a kórház mun­kája szempontjából igen fon­tos. Kérik, hogy akik látták, vagy tudják az állat tartóz­kodási helyét, jelentkezzenek az állatkórházban, a 20-081-es telefonon. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM 1985. DECEMBER 9.. HÉTFŐ Péceí-lsaszeg Áfész A szerződéses forma előnyei A Pécel—Isaszeg Áfész el­nöke és vezető munkatársai éppen az év utolsó előtti ver­senytárgyalását tartották a szövetkezet péceli központjá­ban. Témánk pedig éppen a kereskedelmi egységek szerző­déses üzemeltetési formája lé­vén, Körmendi Árpádné vál­lalta a tájékoztatást — s tel­jesítette is nagyon lelkiisme­retesen, s hivatásából adódóan minden lényeges részletre ki­terjedő pontossággal. Módosított terv — Milyen kereskedelmi egységeik voltak a legkelen­dőbbek az eddigi versenytár­gyalásokon? — kérdeztük első­ként. — Kezdeném talán ott, hogy 1982. január 1-én hirdettünk először versenytárgyalást. Így a rákövetkező évben tizenhá­rom, tavaly 14, az idén tizen­egy üzletet adtunk át szerző­déses üzemeltetésre, zömmel saját dolgozóinknak. Legha­marabb a vendéglátó egységek keltek el, aztán következtek a sorban a zöldség-, gyümölcs­ös tápboltok, az olajkút, a gázcseretelep, egy-két szemé­lyes élelmiszerboltok, valamint papír-, írószer- s ruházati üz­let. A hát gödöllői műtárgya Faragással díszes kulacs oszlott, s így többféle bort önt­hettek bele. A száján levő for­gócsap elfordításával hol egyik­ből, hol a másikból ittak. A századforduló előtt elmarad a bőrbevonat; a kulacs oldalát inkább fafaragással díszítik. Ilyen'- a héten a művelődési házban látható kulacs is, a-melyről nemcsak a bőrbevo- niart, de a fülek és a tartószíj is hiányzik. Inkább dísztárgy volt. Erre mutat a G betű fe­letti ötágú grófi címer, ame­lyet hímzéseken is szívesen alkalmaztak a gödöllőiek. F. Gy. — Sikeres ez az üzemelte­tési forma? — Igen, nagyon is! Ugyan­is 44 kiskereskedelmi és 14 vendéglátóipari egységünk van Pécelen és Isaszegen, ezek közül harmincnyolc. szerződé­ses formában működik. Idén az első háromnegyed évre 50 millió 420 ezer forint volt a szerződéses üzleteink árbevé­teli terve (ebből csak a ven­déglátóegységeké 44 millió 860 ezer forint!). — De ehhez az összeghez hozzá kell adni tíz üzletünk (vendéglátó, iparcikk és élel­miszer) 22 millió forinttal nö­velt, módosított árbevételi ter­vét, ami a jó eredmények egyértelmű bizonyítéka — vá- laszolgatott sorjában kérdé­seinkre a főkönyvelő, csupa jól hangzó adatokkal, de egy kényes kérdést nem lehetett kikerülni. Ellátás, minőség — Előfordult, hogy szerző­déses vállalkozás zátonyra fu­tott? — Az utóbbi évek felvásár­lási, piaci és termesztési gond­jai miatt, amelyek, azt hiszem, mindenki előtt ismeretesek, kellett már módosítani a zöld­ségboltok árbevételi tervén, s a befizetendő átalány össze­gén. Áz ilyen módosítások könnyebbé..váljtsik idén,, mert a Belkereskedelmi Miniszté­rium májustól rendelettel se­gíti a forgalommódosítást. Ezért több nehéz helyzetbe került zöldségüzletet nem kel­lett visszavennünk a szerző­dött felektől, legalábbis így igaz ez két kivételtől eltekint­ve. A két bolt esetében fél­tünk az eladósodástól, ezért azokat a szövetkezet vissza­vette, s tartozást folyamato­san törlesztik is volt szerző­dött feleink. — Általában mi tette szük­ségessé, hogy a Pécel—Isaszeg Áfész ilyen mértékben vál­toztasson az eddigi üzemelteté­si formákon? — A szövetkezeti hagyo­mányhoz híven törekszünk a minél jobb lakossági kereske­delmi ellátás kialakítására, ez azonban ma már csak az új üzemeltetési forma révén le­hetséges. Ugyanis a hatékony­ság egyik legjobb módszere, ha dolgozóinkat érdekeltté tesszük' a forgalom növekedé­sében. A szerződéses vállal­kozások tehát nemcsak a la­kossági ellátás* minőségét ja­vítják, de hozzájárulnak dol­gozóink megtartásához, s a szövetkezet eredményeinek növeléséhez is. — Eredményeinkre külön is felhívnám a figyelmet, hiszen a tervidőszak alatt kimagas­lóan teljesítettünk Pest me­gye szövetkezeteinek sorában. Bizonyíthatom ezt az állítá­somat azzal is, hogy a,szövet­kezet dolgozóinak idei első fél­évi átlagkeresete 5 ezer 630 forint volt, szemben a 4 ezer 846 forintos megyei átlaggal! Ha az összes árbevételt néz­zük, mondjuk tíz évre visz- szamenőleg, akkor nagyon szép adatokkal szolgálhatok. Ugyanis 1975-ben 263 millió forint volt az Áfész teljes ár­bevétele, idén pedig meglesz a 637 millió forint. Meghosszabbítva — Milyen további változta­tásokat terveznek a közeljö­vőben? — Nem szerződéses üzle­teink fele-fele arányban sza- badkasszás és szoros élszáriio- lásúak. Isaszegen négy, Péce­len 3 szoros elszámolású élel­miszerüzletünk van, ebből az isaszegi tízes számú ABC-áru- ház január elsejétől lett jöve­delemérdekeltségű. Pécelen pedig egy műszaki boltunk. Két vasboltunk nyereségérde- kelíségű. — A két jövedelemérdekelt- séaű üzletünk jövő évi szerző­désének meghosszabbításán most dolgozunk. Egyébként valamennyi szoros elszámolású egységünket jövőre szeretnénk az új üzemeltetési formák va­lamelyikével indítani, ahol a létszám lehetővé teszi szerző­déses alapon, ahol nem, jöve­delemérdekeltségi alapon. Aszódi László Antal Az átok nem fogott Ahonnan más elszalad A kulacs népművészetünk egyik legszebb tárgyi emléke. Ősét már a török idők lovas katonájánál is megtaláljuk, csak akkor más volt a formá­ja és fapalacknak hívták. A kulacs a pusztai emberek, csikósok, juhászoik és futóbe­tyárok ivóeszköze volt. .Ezen a néverj inkább, az Alföldön és a Felvidéken ismerték, míg a Dunántúlon, 1703-ból való fel­jegyzés szerint, csutora a ne­ve. Legrégibb formája az agyagból égetett cserépedény; ennél azonban jóval ismertebb volt az iharfából faragott ku­lacs, amelyet belülről viasz- szal öntöttek ki, kívülről pe­dig csikóbőrrel vontak be. Ké­szítője, a kulacsfaragó, való­jában két népi mesterségben mutatott jártasságot, a fafara­gásban és a bőrkikészítésben. Külső formáját tekintve ke­rek, vagy tojásdad alakú volt, 2—5 liternyi befogadó képes­séggel A felül levő szájnyílá­sát forgócsap (kupak) rászorí- tásával zárták el. A szájnyílás alatt, a kulacs két felső olda­lára egy-egy fület faragtak, amelyhez körülbelül egy mé­ternyi hordószíjat erősítettek. Ennél fogva a kulacsot vagy nyakba akasztva, vagy fél vál­lon hordták. De vitték kézben is, így lakodalmas hívogatás- nál a vőfély, aki útközben ro­kont jóbarátot egy-egy korty- tyal megkínált A kulacs aljá­ra fatalpat faragtak, amelyre rá lehetett állítani. Kü'ön kell említenünk a betyárkulacsot, amely belül­ről két vagy négy rekeszre — Emberek, szánjanak le, ez a tehervonat csak hajnal­ban megy tovább — kiáltotta a mozdony nyúzott arcú fűtő­je, és a vonat mellett futtában sokszor hírül adta: Nem*megy tovább! Rendes tőle, hogy sö­tétedés előtt még riadót fújt, de hová menjünk? — kérdez­tük egymástól odafönn, a krumpiijiegy tetején. — Ott, ni csak, ott egy ház! — bökött oldalt Guszti, aki szintén Kő­bányáról vágott neki élelmet gyűjtő útjának. A távolinak fűnő házban gyertyaláng pislákolt, odabenn mintha emberek mozogtak volna. A kőbányai fiú arra baktatott, gondolhatta: elég volt kétszer virrasztani a je­ges, barátságtalan februári éj­szakában a vagon tetején. Ott legalább fedél lesz a feje fö­lött. Vele tartottam. A talán száz méterre levő földszintes ház ajtaja hiány­zott, a tágas teremben egyet­len bútordarab se volt. A fa­padlón rozoga tábla hevert, rajta felirat: Péceli Atlétikai Club. A PÁC sportklubja volt tehát, ahová sorsom vitt. Há­tamról dehogy vettem volna le a húszkilónyi hófehér lisz­tet őrző hátizsáknak kikép­zett közönséges jutazsákot! Hajnali négy óra volt, mi­kor a klubteremben éjszaká­zok cihelődtek. Nagy nehezen feltápászkodtam. Csak azért nem jajgattam, mert szégyell­tem volna, hogy — maholnap legény létemre — eltörik a mé­csesem. Fájt mindenem. Nem hittem, hogy segítség nélkül eljutok a még mindig ott áll­dogáló tehervonatig. Az a száz méter maratoni távnak tűnt. A koromsötétet gyertyák fénye oldotta valamelyest. Ahhoz elegendő vblt, hogy az előttem osőszogók a vonathoz vissza­vezessenek. Ott. azon a rövid útqn ezerszer elátkoztam, hogy megszülettem, de annál is többször azt a községet, Pé- celt, ahová életemben akkor kerültem először. (Ez 1945 feb­ruár végén történt.) A meghívó négy órára invi­tált a péceli tanácsházára. A nagyközség vezetői az ünnep­séget megelőző egy órát a meghívott vendégekkel ismer­kedésre és a helyi önkéntes tűzoltóegyesület 100 évvel ko­rábbi megalakulását bemutató kiállítás megtekintésére szán­ták. Tóth István tanácselnök sorra üdvözölte az ünnepségre érkezett vendégeket. A kiállítás megtekintése után ismét az asztalnál helyet, foglalók a látottakról: a szá­zad eleji tűzoltókellékekről, jó­kora tagnyilvántartó könyvről, csákányról. sisakokrólf a kis helyiség falait csaknem telje­sen beborító sok-sok, oklevél­ről, serdülők, ifjúságiak és fel­nőttek csapatgyőze!merről, egy­szóval a 100 éves egyesületről beszélgettek. A helyiek tudni vélik, hogy az egyesület őse az az 1870- ben alakult egység volt, ame­lyet Lipták Gyula községi fő­jegyző hozott létre. A pontban öt órakor kezdődött ünnepi megemlékezés első szereplői viszont — a Péceli Szemere Pál Általános Iskola VI. osz­tályos tanulóiból alakult ének­kar tagjai, köztük a köszöntőt bájosan előadó Borbély Mó­nika —, a jelent képviselték. Azt, amiről Tóth István ért­hető boldogsággal szólt ünne­pi beszédében. Miről is? Pél­dául arról, hogy az 1960—75 közötti megtorpanást köve­tően, a nagyközségek önkén­tes tűzoltói; Dallos József egyesületi elnök. Kovács Já­nos parancsnok és a szemé­lyi állomány, nagyszerű mun­kát végeztek. Jóllehet az utób­bi tíz évben csupán két, je­lentősnek indult tűzeset volt szűkebb hazájukban ám a már Zsuk szerkocsival is ren­delkező péceli önkéntesek idő­ben helyszínre érkeztek, meg­fékezték a lángok terjedését, mire a hatóság vonuló egysé­ge akcióba lépett Forgács Géza ezredes, a BM képviselője, az ünneplő soka- dalom fiatalabb részvevőire nézett, s a dicséret hangján, elégedetten mondta: Boldogít a tudat, hogy jó néhányan, meghívott vendégként, a disz­kó helyett itt ülnek és haj­A nap programja Huszonhat lány kezdte meg a fonalgyártás fortélyainak el­sajátítását ennek az évnek az őszén a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyárában. Az elmélet mellett természe­tesen nagy gondot fordítanak a gyakorlati tudnivalók meg­ismertetésére. A műhelyben a vállalat régi, nagy tapasztala­tokat szerzett dolgozói vezetik be a lányokat a szakma rej­telmeibe. Képünkön: Hajdú Gyuláné a gyűrüsfonógép mű­ködését mutatja be Sejer Györgyi elsőéves tanulónak. Hancsovszki János felvétele Foíialgyártást tanulnak Gödöllő, művelődési ház: A betűk titkai: magán­hangzók — indulatszavák szü­letése, 1. osztályos fcapközis gyerekeknek, 13 órakor. Rend­hagyó óra, a Karikás iskola tanulóinak, 11 órakor. A vad. Amerikai film, 15.30 órakor. A Török Ignác Gim­názium filmklubja. Régi siker­filmek: A csúnya lány. Ké­szült 1935-ben, 17 órakor. Kertbarátok rendezvénye: Régmúlt és közelmúlt Gödöl­lőn, Polónyi Péter előadása, 18 órakor. Nyugdíjas pedagógusok klubja: Mikulás-est. Nyugdíjasklub: Fazekas Mátyás vetítettképes előadása. Remsey Jenő életműve, 1920 után született művek, kiállí­tás, megtekinthető 15—19 óráig. \ A hét gödöllői műtárgya! Cfmergs fakulqcs .az 1910-es évekből, megtekinthető az elő­térben. Gödöllő, könyvtár: Horgas Béla író barátkozik 4—5. osztályos gyerekekkel, 14.30 órakor. Kerepestarcsa, pártbizott­ság: Horváth László és Horváth Lászlóné népi iparművészek kiállítása, megtekinthető 8—16 óráig. Vége a bajnokságnak A túrái kispályás labdarúgó- csapatok között befejeződött a küzdelem. Az utolsó meccse­ken az alábbi eredmények születtek. landók nagyközségük tűzoltói­nak valóban szép eredményeit ünnepelni. Aki munkája mel­lett önként, saját megfontolá­sából, családja hozzájárulásá­val arra megy, rohan, ahon­nan mások inkább elszaladnak, emberbaráti tisztelet, köszönet és dicséret illeti meg — hal­lottuk. A jubileumi ünnep alkalmat kínált arra is, hogy a tűz el­leni védekezésben kiemelkedő munkát végzett önkéntesek társadalmi munkáját elismer­jék. Ennek jegyében Dallos József, a Tűzbiztonsági Érem arany. Tóth István ezüst foko­zata kitüntetésben. Kovács Já­nos országos parancsnoki di­csérét és dísztárgy. Berkes József, Csaba Miklós önkéntes tűzoltó őrmesterek — és né­hány tanácsi nődolgozó — di­cséretben és pénzjutalomban részesültek A kitűnően rendezett ün­nepségről távozóban vissza­néztem a fényárban úszó, ál­lagát immár 40 éve igen jó! őrző földszintes házra. Mert kívülről legalábbis ilyennek láttam akkor, sötétedéskor is. Szemem előtt kozmikus sebes­séggel annaik a februári esté­nek kellemetlenségei, másnap reggeli kínjai elevenedtek meg. amelyek hatásába oly durván ítélkeztem. Eszembe jutott ugyanis, hogy átkom nem fo­gott. Sőt. Idők múltán a sors fintorogva . nyelvet nyújtott nekem. Merthogy péceli lányt vettem feleségül. Ughy Tibor KIOSZ—Egyetértés 8-0. Gól­szerzők: Homok (4), Dorner (3), Bognár. A KIOSZ csapata bajnokhoz méltóan szerepelt az utolsó fordulóban is. Ilyen arányú győzelme megérdemelt volt. Fortuna—Spartacus 4-2. Gól­szerzők: Gulyás (2), Barna (2), illetve Kőműves, Szracska. IMI MÖ—Lendület 1-3. Gól­szerzők: Biliingef (2), Vincze, illetve Szabó. Remek mérkőzésen megér­demelt Lendület-siker. A—S Brasil—Tsz 3-0. Játék nélkül. A bajnokság 1. KIOSZ 2. Fortuna 3. Egyetértés 4. Lendület* 5. Pedasró^us 6. Munkásőr* 7. A-S, Brazil 8. Barátság* 9. Tsz* 10. Spartacus* 11. Törekvés végeredménye: 20 15 2 3 54­-17 32 20 14 2 4 62­-21 30 30 13 — 7 47­-50 26 20 10 4 6 47* •28 22 20 10 2 8 47­■51 22 20 11 1 8 40­•35 21 20 8 2 10 39­•45 18 20 6 3 11 52­63 13 20 6 4 10 44­■43 10 20 4 1 15 37­■68 7 t ö r ö 1 V e * = büntetőpontok levonva. A góllövőlista állása: 1. Gulyás József (Fortuna) 24, 2. Biliinger Sándor (Lendü­let) 16, 3. Zsiga László (Peda­gógus) 16 gól. Az Aszód Nagyközségi Közös Tanács V, B. Építőipari Költségvetési üzem felvesz felsőfokú építőipari végzettséget szerzett műszaki vezetőt Fizetés: az 5/1983. (XI. 12.) ME rendelet alapján, megegyezés szerint. Jelentkezni lehet az üzem vezetőjénél, cím: Aszód, Kossuth Lajos u. 59. ISSN 0133—19S7 ÍGödöHöi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom