Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-09 / 288. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM 1985. DECEMBER 9., HÉTFŐ Tápiószőlős tervei lövőre bővítik az Árbocakác a homoktengeren Újszilvás és Tápiószőlős körzeti orvosai ma már jó ideje rendszeresen helyettesí­tik egymást szabadságolás, be­tegállomány, vagy hét végi ügyelet alkalmával. Erre a megoldásra azért volt, s van szükség, mert a vonzáskörzet központi egészségügyi appa­rátusából egyelőre nem oldha­tó meg a helyettesítés. Éppen ezért nem volna rossz, ha még egy körzetet alakíthatná­nak ki, plusz egy körorvossal A valamivel több mint há­romezer lakosú kisközség igen - nagy területen fekszik, s ezért a távolságok is indokolnák a második orvosi körzet létesí­tését. A községbeli egészségügyi ellátás — a tanács intézmé­nyei közül — a legkedvezőbb helyzetben van, ami a költ­ségvetés ráfordításait illeti, tudtuk meg Veres Mihálytól, a tápiószőlősi tanácselnöktől. A tárgyi feltételek is elfo­gadhatók. A körzeti orvos már másfél évtizede él a faluban, szolgálati lakást kapott. Van fogorvosi rendelő is Tápiósző- lősön, igaz, maga a fogorvos nemrég elköltözött évtizedes helybeni munkaviszony után,' mert jobb lehetőséget kapott. Az óvoda mellett van a kör­zeti egészségügyi tanácsadó, anya- és ■ ■ csecsemővédelem, ppgyógyászat. ,A szolgálatot Kedves, öreg hodály a vas­útállomás várócsarnoka. Ha­talmas szivacsként szívja ma­gába a vonatokra várakozókat, hogy aztán kifacsarja őket a ködtől csapzott pályaudvarra. Vasárnap délelőtt van. Embe­rek sorakoznak a pénztár, és az újságárus előtt. Már meg­vettem a jegyet, így a révbe jutottak nyugodt közönyével szemlélődöm. Tenger az időm, a hangszórón keresztül az is­mert hang üzeni, hogy a vo­natom 20—25 percet késik. Va­lahol Ceglédbercel körül lófrál. Sebaj. Ráérek, és itt olyan kel­lemes a klíma. Lomha járású pasas igyek­szik a kijárat felé. Nagyot ta­szít az ajtón, amely tehetetle­nül kiváeódik. és úgy marad. Ez az, jökoma, adjad neki! — dicsérem gondolatban a pro­dukciót. Néhány másodperc, és érzem, hogy a hideg alattomo­san oson felém, a lábamra tá­mad. Csak pár lépést kellene tennem, és megoldhatnám a gondot. Ám a kíváncsiság ide- cövekel. Ugyan lesz-e, aki fel­éri ésszel a kilincset? Ifjú vagabundok érkeznek. Az egyik borjúnyi kutyát ve­zet. Vacogva mondja társának: — Juuuj. Egész klassz meleg ran itt. — Menjünk be busszal. — Magadnál vagy? Ennek a dögnek nincs szájkosara, fel sem engednének vele bennün­ket. Magasröptű a csevely, ki gondol ilyenkor ajtóra. irhabundás íédi távozik. Ke­ze nem mozdul. Minek is? ö nem fázik. Ősz hajú, szemüve­ges férfi, és szigorú, aggályos­kodó hitvese. Nem érnek rá. Copfos tini, csoszogó léptekkel, ö meg pláne nem. Behemót, ltosárlabdás fazon. Nem megy heki. se, nehéz a sportszatyor. Dáthásan tüsszögő szakállas. Dagyon siet. De ennyire? Diva­tos kalapú hölgy, ki a sínek­hez. Náluk ^ huzat bácsi szok­ta ... Nesze neked energiata­karékosság! 4—5 perc telt el. Sok van, mi csodálatos, de az embernél Ceglédről kijáró orvosok lát­ják el. A település nagy tervei közt említette a tanácselnök az öregek hetes napközi otthoná­nak létrehozását, mert már az idő múlásával egyre több ma­gára maradt jdős emberrel kell számolni, vagy olyanokkal, akiket kevésbé tudnak ellátni a fiatalabb családtagok. A me­gyei tanács jóvoltából egy há­zi szociális gondozót tudtak munkába állítani főállásban, akit öt tiszteletdíjas gondozó segít társadalmi munkában. Az iskolai oktatás feltételei azonban még gondokat okoz­nak Tápiószőlősön, éppen ezért a VII. ötéves tervidő­szak első két esztendejének legfontosabb feladata lesz a meglevő intézmény bővítése. Négy tanteremmel növekedik majd az iskola, valamint komplett kiszolgálóhelyisé­gekkel, tehát tanári szobával, igazgatói irodával, melegítő- konyhával, úttörőszobával. Azonban a ma is kicsi klub­könyvtár, amely kiscsoportos foglalkozásokat is szervez, már nem fér bele a bővítési keretbe. Valószínűleg az isko­labővítés utáni években ke­rülhet sorx a könyvtár jobb körülmények között való el­helyezésére, ha sikerül fölépí­teni a faluházát, a település leendő kultúrcentrumát. A további tervekről el­nincs csodálatosabb — idézem a bölcs görög mestert. Itt jön a nap hőse! 30 éves lehet, átla­gos külsejű, barna hajú, kábé 170 cm magas. Egyéb részletet nem figyelhetek meg, mert siet. És mégis becsukja az ajtót. Óriási! Valahogy úgy rááll a kezeB Biztos megszokásból csi­nálja. Persze, az is lehet, hogy flancol. Szobrot emeltetnék ne­ki a pályaudvar elé. A többit pedig az energiapazarlók pa­noptikuma számára mintáztat- nám meg. Ah, ez a szellőztetés véletlen volt. Esetleg előre kitervelt di­li, hogy számolom-e. De sze­rencsére vannak még remek honfitársaink. Hamarosan be­igazolódik, hogy optimizmu­som az önámítás csapdája. Kö­zéig a szép szőke hercegnő, és elárul. Végigriszál a pénztártól iskolát mondta még Veres Mihály, hogy jövőre bevezetik Tápió- szölösön az intézményes sze­métszállítást. Azonban a kör­nyezetkímélő szennyvízgyűj­tőt és -tisztítót nem lesz mi­ből megépíteni. Viszont szor­galmazni kell, hogy a lakos­ság egyre inkább lelkiismere­ti kérdést csináljon a környe­zet kíméléséből. Tisztelt Szerkesztőség! Lapjuk szeptember 30-d szá­mában olvastam azokról az árakról, amelyeket az állami felvásárlóhelyek fizetnek a szőlő kilójáért. A közlemény szerint ha az ezerjó eléri a 17 cukorfokot, akkor kilójáért 11—13 forirít jár. Én október 23-án szállítottam a nyársapá­ti pincébe 770 kiló 19,4 cu­korfokos ezerjót. A pincészet a szőlőt 10,70 forintos alapár­ral számolta el, amelyre adott — mivel 'szerződésem volt — 10 százalékos szerződéses fel­árat és mázsánként 10 forint fuvardíjat. A hírlapi tájékoztató olva. a kijáratig. Mögötte senki, csak a tolakodó férfipillantá­sok. Kecsesen kinyitja az ajtót, és.... és minden kezdődik elöl­ről. Nem várom meg, hogy újra tizenketten jöjjenek be. Odalépek, megfogom a kilin- cst, és kész a mutatvány. Sem­mi zsonglőrködés, bravúrosko­dás. Egyszerűen becsukom, mint otthon. Ajánlás. Feliratot kellene el­helyezni — nyomtatott betűk­kel — ilyen szöveggel: „A mi energiánk az ön energiá­ja”, vagy „Erezze nálunk ott­hon magát”. Elképzelhető, hogy a kérés hatna mindenki­re, aki ajtón jár be a lakásába. Persze, aki ablakon keresztül; és létrán, magasabb szempont­ból lenézhetné a dolgot. ERZSÉBET igencsak meg­rázta szoknyáját, keltve a gyermekekben hamis remé­nyeket, hogy megjött a tél. Az már megjött korábban, legalábbis a november eleji mínuszok arra utaltak, de a hó gyorsan latyakká változott, a táj újra feketére váltott. A pilisi határban estefelé elfe­ketedik az ég és a varjak ezerszámra, csapatostul vonul­nak a vasút melletti ligetes rétre. A télelő biztos jelei. Mintha őrtüzek égtek volna a határban, amíg meg nem jött az eső, kerti hulladéko­kat, avart, gallyat égettek mindenfelé — nem eléggé el­ítélendő formában és céllal. Ennek tűzveszélyességével és környezetszennyező hatásaival többet kell foglalkozni az el­következőkben. És a’ prédálás- sal! Bárkiről legyen szó, a kertes házak belső részén, nem hiszem, hogy olyan nagy a jómód, hogy a venyigét, gyümölcsfaág-nyesedéket el kell a szabadban égetni... Katalin és Borbála között kezdődik a fakitermelés, sőt a gyérítés is. Ekkor szedték meg a kinch-et karácsonyra, sása után levelet írtam a pin­cészetnek, hogy a 060428 szá­mú mázsajegy-vételijegyen a részemre elszámolt tétel egy­ségára nem egyezik meg a Ceglédi Hírlapban közölttel, és ráadásul nem is 17, hanem 19,4 cukorfokos szőlőt adtam le, aminek nézetem szerint magasabbnak kellene hogy legyen az egységára. Kértem a pincészetet, hogy vizsgálják felül a dolgot, mert szerintem valahol tévedésnek kell len­nie. Levelemre október 31-1 kel­tezéssel kaptam választ, amelyben közölték, hogy el­számolásuk helyes, mert a központjuk által kiadott ár­jegyzék alapján a 19,4 fokos ezerjó kilójáért 10,70 forint jár. És, hogy ők nekem nem is 10,70-et fizettek, mert ha a szerződéses felárat és a fuvar­díjat is számításba vesszük, akkor 11,87 forint jön ki, és ez megközelíti a hírlapban kö­zölt árat. Szerintem hihetetlen, hogy ha a 17 cukorfokos ezerjóért az önök által írottak szerint 11—13 forint jár kilónként, akkor az a 10,70 forint, amit a pincészet részemre a 19,4 fo­kos ezerjóért elszámolt, helyes legyen. Nagy Sándor Cegléd, Szarka u. 18. ★ Szeptember 30-án Növekvő átvételi árak címmel a Kecs­keméti Borgazdasági Kombi­nát ceglédi gyáregysége veze­tőjének tájékoztatása nyomán a következőket írtuk: „Bizo­nyára jó hír a szőlőszedöknek, hogy az elmúlt esztendeihez viszonyítva átlagosan 25 szá­zalékkal növekedtek a felvá­sárlási árak, persze fajtánként más és más arányban. A ki­s kapta meg a jobbágynép tűzifa-járandóságát az uraság­tól. Változtak az idők, régen- te rőzseszedőkkel gyakorta ta­lálkozhattunk a fák sűrűjé­ben, Munkácsy Mihály fest­ménye is idézi ezt a régi fog­lalatosságot. Ma amit kellene, azt sem takarítják össze. Nem az er­dészetben, ahol minden má­zsa, minden kiló számít. A „tüskök” sem az érzéketlen emberek jelzői, hanem komoly biomassza-tételek részei. Az akácerdősítések az új hibri­dekből, az árbocakácok kevés tisztogatást kívánnak, mert alig elágazó fácskák ezek; a hagyományosak az újszilvási határban, rengeteg veszendőbe menő hulladékot, száraz ágat adnak. Mégis elveszelődik, ezért kellenek az új fajták, mert kevés az erdőgazdasá­gokban is a kétkezi munkás. KATALIN-NAP azt is je­lenti, hogy a fenyő-csemete- kertekben megindul a kiter­melés, az állomány gyérítése, hisz közeleg a karácsony. A tavalyi egyértelmű fiaskó miatt nem a szüret után kez­dik a fenyőfaárusítást, ha­lónként zsebre vágható sum­ma az alapárból és az ár­kiegészítésből tevődik össze. Ráadásul, akik szerződtek, ezen felül 10 százalékos fel­árral távozhatnak.” A következő sorokban az imént leírtakat két példával illusztráltuk, itt kapott helyet az is, hogy a legalább 17 cu­korfokos ezerjó kilójáért 11 — 13 forint jár. Csakhogy ez — mint az a szövegből világosan kitűnik — nem az alap-, ha­nem a végső árat jelenti. Va­ló igaz, ennek bizonygatására nem kezdtünk újabb és még részletesebb számításokba. Ezt megtették a felvásárlóhelye­ken. A borgazdasági kombinát a minisztérium adta irányelvek alapján alakította ki az átvé­telkor használt fölvásárlási árjegyzékét. Ezt alapul véve fizették ki olvasónknak is a szőlőpénzt. Így: a 19,4 fokos ezerjó kilónkénti alapára 9,30 Ft, árkiegészítés 1,40 Ft, ezek­hez hozzávéve a 10 százalé­kos szerződéses felárat, éppen 11,80 Ft jön ki, amennyit ol­vasónk kapott. Csupán az ösz- szehasonlítás kedvéért: a 20 fokos ezerjó kilónkénti alap­ára 9,90 Ft, az árkiegészítés 1,50, s a felárral együtt 12,50 Ft a díjazás. Sajnos, nem tudjuk Nagy Sándor ceglédi szőlősgazdát a fentieknél jobb hírekkel ke­csegtetni, - hiszen a pincészet elszámolása helyes volt. Rész­letesebb tájékoztatást a bor­kombinát kecskeméti központ­jában. vagy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riumban kaphat. Tisztelt Szerkesztőség! Bár az élet 57 esztendeje elszakított és messze sodort Ceglédtől, a fiatalság derűs élményei — és a ceglédi ar­tézi víz íze feledhetetlen. Ezért örömmel olvasok min­den híradást szülőföldemről. így élvezhettem a néhány hete kezembe került, Kürti Béla írta Fejezetek a ceglédi sport múltjából című munkát. Nagy örömmel fedeztem fej benne gyerekkorunk számos „hősének” már-már elfele­dett nevét. Valami azonban szíven ütött. 1925-ös atlétikai verseny ifjúsági rúdugró szá­mának győzteseként Litás (?), így, kérdőjellel szerepl. Én erre a versenyre „di- rektből” emlékszem. VI—Vli­es gimnazisták voltunk, s Li­tás nem más, mint egykori kedves osztálytársam és ba­rátom, Mitas Emil. Emil nemcsak jeles atléta volt, de tehetséges tornász is, és mint egyik legutolsó ceglédi látoga­tásom alkalmával a gimná­zium előcsarnokában ' olvas­tam, tagja a gimnázium „örök labdarúgó-válogatottjá­nem amikor kell, adventben, tehát december elejétől. Ma már olyan a lakáskultúránk, hogy alig tudjuk megfelelő helyen tárolni a fákat, kiag­gatni az ablakba pedig ná­lunk nem szokás. A fenyőlopás napirenden van, szinte úgy, mint az őszibarackosban a gyümölcs­lopás. így, ha a mezőőr azt mondta, hogy nem lopták a barackot, nem vittek fenyőt — téved. Igazán nem nagy vállalko­zás a fenyő illegális kivágása, mert ára elviselhető, meg hát évente egyszer vesszük... Mégis felhívjuk a figyelmet rá, nem a ceglédi erdészet csemetekertjéből valók a fe­nyők, ezért vételezni se por- tyázzon senki a környező er- deinkben, az onnan kivágott egyetlen példány is súlyos kö­vetkezményekkel- jár, mert magtermő plantázs része, a’ kieső termés és a fák oltott volta értékessé teszi — csak termesztési szempontból — ezeket az erdei fenyőfákat. Megcsappant az élelem, a takarmány a mezőn, réten és az erdőben. A vadak kevésbé kerülik az embert, szinte ba­rátkozni igyekeznek a néhány generációval előbb indult ta­nulási folyamat következté­ben. A vadetetés az őszi-téli félévnek fontos része, helyes gyakorlat, mert a vadászat nemes sport, ősi szelekciós módszer, a faj gyengébb egyedei könnyebben kerülnek puskavégre, mint az erőseb­bek, bátrabbak, elszántabbak. A hurokban elpusztult szépsé­ges példányok oszladozó lát­ványa ezért is felháborító: sunyi és elemi szabályokat felrúgó, torz élvezet követ­kezménye. A LEGTÖBB EMBER per­sze inkább megveszi a fenyő­fát és kimegy a kertbe és az erkélyre, felszereli az etető­ket és napraforgóocsút, fény­magot, kimaradt avas szalon­nát köt zsinegre, s a szoba melege mellett nézegeti- a Bor- tiála-ágat, hogy púkor virág­zik ki. Surányi Dezső Daloltak Vasutasok aranya A november 30-án Érden megtartott énekkarok 9. or­szágos minősítésén a ceglédi Vasutas Szakszervezeti Ének­kar, Kis István karnagy ve­zetésével a vegyes karok kate­góriában arany fokozatot ért el. A Kóta részéről Pallos Bé­la, a szakmai bizottság elnö­ke elismerő szavakkal nyúj­totta át a dalosok nagy örö­mére — a minősítés eredmé­nyét dokumentáló oklevelet a kórus karnagyának. Az ének­kar ebben az évben különbö­ző felkérésekre, de elsősorban a ceglédi körzeti üzemiőnök- ség szakszervezeti bizottságá­nak felkérésére 10 alkalommal szerepelt szép sikerrel. nak”. Élethivatásául is a test­nevelő tanári pályát válasz­totta, és munkájával országos elismerést érdemelt ki. ö fe­dezte fel a vívópástok Gérard Phillipe-jének, Horváth Zoltán­nak tehetségét, s indította el karrierjét, amely az egyéni kardvívó-világbajnokság meg­nyerésével tetőződött be. örök kár, hogy ennek a re­mek ceglédi sportembernek a teljes neve betűtorzulás vagy félreolvasás miatt kimaradt a régi jeles sportolók névsorá­ból. Tisztelettel Koltai Győző dr. Gyöngyös, Csalogány u. 18. Szupersztár December 9-én este a Dó­zsa György Ifjúsági Klubban a nagy karriert befutott ame­rikai filmet, a Jézus Krisztus Szupersztárt vetítik. ISSN 0133—SSOO (Ceglédi Hírlap) Fehér Ferenc Bóják közt kanyargó diákok Két hónapja, hogy hosszú huzavona után végre nyugodt és biztonságos körülmények között gyakorolhatnak a ceglédi és környékbeli gépkocsis diákok a Dohány utcában kialakított új rutinpályán. A Volántefu. a KÖZGÉP, az Aszfaltútépítő Vállalat, a Városgazdálkodási Válla­lat és a Parképítő Kisvállalat dolgozói által jórészt társadalmi munkában megépített rutin­pályán az ATI és az MHSZ oktatói és tanulói készülnek a vizsgára Apáti-Tóth Sándor felvétel* Kilincsfigyelőben A mi energiánk az ön energiája A. L. A. Szőlőlevél A cukorfok és a felvásárlási ár Levél Gyöngyösről A rúdugró Mitas Emii

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom