Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-07 / 287. szám

Gumiüzem a Siilasmentifeen Évente körülbelül tizenkét­millió forint értékű terméket állítanak elő a kerepestarcsai Szilasmenti Termelőszövetke­zet gumiüzemében. A szolgál­tató főágazathoz tartozó üzem­ben óriási hengerek között pré- selődik, melegedik a gumi. Jobb oldali felvételünkön: Barka János műszaki tömíté­seket készít a vulkanizálógé­pen. Alsó képünkön: Molnár Fe­renc és Kerék István tizenöt- húszféle adalék felhasználásá­val készíti el a gumilap- anyagot. Hancsovszki János felvételei Kereskedelmi őrjárat A rakodás is benne van Mérhetnének tőkehúst is Az Isaszegre vezető út men­tén, a 17. számú házban, az egykori Bárdi Béla-féle ven­déglő és sörlerakat helyén ez év márciusában a Gödöllő és Vidéke Áfész egy kis ABC-t nyitott. A boltban tett látoga­tásunk során az iránt érdek­lődtünk, milyen a forgalom, az ellátás és a nyitva tartás. Cseresznye János elmondta, hogy a nyitás után egy hó­nappal vette szerződésbe a boltot. Élelmiszerek, vegyi és háztartási áruik, ruhafélék, iparcikkek kaphatóik itt. Maga az üzlet nem mond­ható nagynak, de a raktárhe­lyiségek megfelelőek. A teljes vásárlókör még nem alakult ki, sokan nem is tudnak erről az üzletről, ahol pedig gazdag választékkal várják a vásárló­kat. Hétfőtől péntekig 6 és 17, szombaton 6 és 13, vasárnap 7 és 11 óra között tartanak nyitva. Probléma, hogy a te­lefont a sörösök elvonultával kikapcsolták. így minden ügy­intézés hosszabb időt vesz igénybe. A környékbelieknek pedig az hiányzik, hogy itt nem mérnek tőkehúst. A városban összetalálkoztam Simon Istvánnal, a termelés­ellátási felügyelet vezetőjével. Véleménye szerint nincs aka^- dálya annak, hogy tőkehúst mérjenek, csak a Köjál ide­vonatkozó rendeletéit tartsák be. Z A piacon néhány fázős árus ácsorgóit a hideg időben. A kereskedőik bódéi előtt szép áru hívta fel magára a figyel­met. Szépek ezek a portékák, csak drágábbak, mint Pesten. !Ez igaz, csak ennek a Bos- nyákról ■ ide kell érkeznie. Az utazás, a rakodás is be van kalkulálva az árakba. A zöldpaprika kilója 44, da­rabja 4,50 és 7 forint. A lila hagyma 20, a vörös 12, a dió­ból 140—180, a sóska 40, a 'spenót 44, a káposzta 10, a 'kelkáposzta 16, a karfiol 24, a paradicsom 40—60, a gomba 100, a burgonya 6, a fokhagy­ma 80 forint. A körte 14—24, az alma 20, a szőlő 40 forint. A tojás darabja 3—3,20 forint. Cs. J. S zombat este van. ^ágy pelyhekben hull a hó. Családom tagjai a televíziót nézik, nekem valami nagy be­szélgetésre lenne kedvem. Ki kellene mozdulnom itthonról és felkeresni valakit a roko­nok, szomszédok, barátok kö­zül. Ezeknek a kapcsolatoknak faluhelyen valamikor óriási volt a jelentősége, de mára bi­zonyos mértékig megkopott a mögöttük levő értékes tarta­lom. Édesanyám általam alig is­mert személyeket sógornak szólít, s ha érdeklődöm, meg is magyarázza, milyen ágon, milyen mélységben vagyunk rokoni kapcsolatban, mondjuk a Rajkó vagy éppen a Szovics családdal. A régi falu keresz- tül-kasul volt szőve rokonsági szálakkal. Hogy ez mennyire így van, azt a mai lakodalmak népes vendégserege még iga­zolja. Apámék heten voltak testvé­rek, s mi unokatestvérek húsz­nál többen vagyunk. Ök is fel­nőttek, s utódaikat csak a la­kodalomban vehetném számba. — Ez már az unokám! — mondja Pali. — Ez pedig az enyém — mutat a másikra Já­nos. Nem is tudom, hogyan veszik számba a rokonokat, hogy mindenki ott legyen az esküvőn, mert ha egyet is le­felejtenének a meghívandók listájáról, abból egész életre szóló harag keletkezne. Apámtól hallottam, hogy_ a nagy rokonság nagy érték, amit illik óvni, s amire büsz­kék lehetünk. Vigyázni, őrizni kell a rokoni kapcsolatokat, akár a szemünk világát. — Ha rokonaid vannak, soha nem leszel egyedül, s minden ba­jodban számíthatsz támogatóra — mondogatta —, még egy kocsmai verekedésnél is. Mert akinek nagy a hada, vagyis a nemzetsége, attól a legizgá­gább legények is tartanak. Néprajzi tanulmányaimból tudom, hogy a falu hagyomá­nyos rendjében nem számított teljes értékű tagnak, akinek nem volt komolyabb rokonsá­ga. Az igazi rokonságtudat egymás segítésében nyilvánult meg. A közösen végzett mun­kára házépítéskor vagy beta­karításkor került sor. Ha a rokonság valamelyik tagját elemi csapás érte, azt igyekez­tek talpra állítani. Ez a hely­zet mára megváltozott, de ál­talában még harmad- vagy másodízig számolják a rokon­ságot. Természetesen a falvakban is nagyobb a mozgás. Több a messziről benősülő, vagy me­nyecskének hozott lány. Akad eladó ház, amit idegenek vesz­nek meg. Kevésbé sértő, nem is nagyon használják a jött- ment jelzőt, nem mondják le­nézően: Mit keres itt, ahol XII. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM 1985. DECEMBER 7., SZOMBAT A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Nagytarcsa, Szada, Vsrseg Iültéljesítik az ötéves tervet Komplex felügyeleti ellenőr- | zést tartottak a megyei szak- igazgatási szervek a nyár vé­gén Nagytarcsán, Szadán és Versegen. Elsősorban azt ele­mezték, hogy a közigazgatási átszervezés következtében megváltozott körülmények kö­zött, a gödöllői szakigazgatási szervek közreműködésével ho­gyan oldják meg feladataikat a községi tanácsok. A vizsgá­lat után a helyi tanácsok vég­rehajtó bizottságai értékelték saját tevékenységüket, s ekkor kaptak tájékoztatást az ellen­őrzések tapasztalatairól is. Mindhárom vb reálisnak mi­nősítette az ellenőrzések meg­állapításait, pozitívan fogadták a megyei szervek segítőkészsé­gét. Vélemény, ellenőrzés A tanácsok tevékenységéről megállapították, hogy a testü­leti ülések előkészítése, az elő­terjesztések színvonala általá­ban kielégítő. A határozatok az esetek többségében konkrét feladatokat jelölnek meg, né­hányszor azonban a felmerült módosító javaslatot nem vet­ték figyelembe. A határozatok nyilvántartása hiányos, a vég­rehajtás megszervezése nem mindig következetes. A tanács­rendeletek megfeleltek a tör­vényes előírásoknak. A tanácstagoknak a testületi üléseken való megjelenési ará­nya Szadán megfelelő, 85—90, Nagytarcsán és Versegen ala­csony, 60—70 százalékos. A választókerületekben kifejtett tevékenységük, kapcsolatuk az állampolgárokkal mind a há­rom településen példás. Ennek egyik ékes bizonyítéka a tár­sadalmi munka értékének ki­magasló volta. Beszámolási kötelezettségük­nek is rendszeresen eleget tet­tek a tanácstagok. Szadán és Versegen tervszerűen működ­nek a tanácsi bizottságok, Nagytarcsán nem. Tevékenysé­gük lényegében a testület elé kerülő anyagok véleményezé­sére korlátozódott, az ellenőr­zésben való közreműködésük kevésbé érvényesült. A települések fejlődését elő­nincs se fia, se hornya, se ro­konsága! Az idősebbek elbeszéléseiből ismerem, mekkora volt régeb­ben a rokonoknak a lányok ki- házasításában a szerepe. Az idősebb nőrokonok — ha meg­volt a kiszemelt — elhíresz­telték a faluban, milyen dol­gos, szorgalmas, ügyes, taka­rékos az ő húguk. Azt sem tit­kolták, mennyi lesz a várható hozománya. Hány vánkos, dunyha kerül a vetett ágyba, s a határ melyik részén hány kadrát földet ad az apa a lá­nyával. Napjainkban többnyire a fiatalok hajlandósága dönti el a párválasztást. Harminc, negyven esztendővel ezelőtt csak közölték a lánnyal: Férj­hez mentél, llusunk — és meg­mondták a vőlegény nevét. Ma fordítva van. A lány vagy a legény állítja kész tények elé a szülőket. Természetesen ki­vételek akadnak. Ha már a rokonságról ír­tunk. essék szó a szomszédság­ról is. Ismerek ilyen mondást is: Többet ér egy jó szomszéd tíz rossz testvérnél. A szom­szédok kapcsolata részben tár­sadalmi, részben gazdasági jel­legű. A gyerekek együtt játsza­nak, az asszonyok napjában többször is átszaladnak egy­segítő társadalmi és gazdasági kapcsolataik rendezettek. Szo­ros együttműködést alakítottak ki a népfrontbizottságokkal, a Vöröskereszt-, s többé-kevésbé a KISZ-szervezetekkel is. A te­rületükön működő gazdasági szervek Szadán és Nagytarcsán részt vállaltak az általános is­kola építésében, az óvoda fel­újításában, a gázhálózat ki­építésében. Versegen sem a termelőszövetkezettel, sem az Áfész-szal nem sikerült ilyes­fajta együttműködést teremte­ni. A lakosság is eredményesen vesz részt a tanácsok által szervezett feladatok megoldá­sában. Élénk érdeklődést ta­núsítanak a tanácsi rendezvé­nyek iránt. Ilyenek a falu- és jelölő gyűlések, tanácstagi be­számolók, ünnepségek. A jó együttműködés megmutatkozik a községek rendezettségében, kiemelkedően magas a társa­dalmi munka értéke, évek óta szép eredményeket érnek el a megyei versenyben. Építési tilalom Célszerűség és takarékosság jellemzi a tanácsok gazdasági tevékenységét. A reális igé­nyek kielégítésére törekszenek. A hatodik ötéves terv előirány­zatait, a helyi források kihasz­nálásával, általában túlteljesí­tik. Jelentős érdemei vannak ebben a lakóknak, a Rákos- völgye, a Szilasmenti termelő- szövetkezetnek, valamint az áfiászsknek. Nagytarcsán és Szadán nem készült rendezési terv. Verse­gen a terv realizálásához szük­séges intézkedéseket, például építési tilalom elrendelése, nem tették meg. A telekigénye­ket valamennyi helyen ki tud­ják elégíteni. A Veresegyház­zal és Erdőkertessel közösen megvalósítandó vízvezetékhá­December 7-én: Gödöllő, művelődési ház: A Magyar Cirkusz és Va­máshoz egy kis beszélgetésre. A férfiak az esti etetés után az istállóban jöttek össze. A rádió, de főleg a televízió tömeges elterjedésével ez a kapcsolat meglazult. Természe­tesen nem minden szomszédi kapcsolat ért aranyat. Olyan eset is előfordult, hogy valaki a szomszédja miatt eladta a házát, s a falu másik részébe költözött. Hogy is írta a költő? Rossz szomszédság török átok! Azt hiszem, a régi falusi öregek nem nagyon ismerték a barátság, barát fogalmát. A le­gények és lányok pajtáskodtak ugyan, de az ő barátkozásukat is a földrajzi helyzet határozta meg. Felvégiek az alvégiekkel, újsorosiak az újsorosiakkal tartották a kapcsolatot. Ez a merev zártság a negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején lazult fel, mára pedig — elsősorban a termelőszövet­kezeti munkaszervezet kiala­kulásának eredményeként — teljesen megszűnt. Hallottam is a mondást, ami a barátsá­got dicséri: — A rokont ka­pom, a barátot magam vá­lasztom! Régebben inkább ez járta: — Nagy barátságnak ha­ragszom rád a vége! H ová induljak át ezen a ha­vat hullató estén egy kis beszélgetésre? Átmegyek a szomszédba. Ha szerencsém lesz. beszélgetünk, ha nem. hát nézzük a tévét. Mint itthon tenném a családdal. Fercsik Mihály lózattal Szadán is megoldódik ez a gond. Versegen szintén megkezdték a vízmű építését. A tanácsi utak karbantartását jelentős társadalmi erők bevonásával rendszeresen elvégzik. Verse­gen az okoz nehézséget, hogy az utak alatt a török időkben épített búzavermek vannak. Feltárásukra nincs meg a pénzügyi fedezet. Jó a községekben az egész­ségügyi alapellátás. Megfelelő a szociálpolitikai tevékenység, a segélyezésre fordítható össze­gek mindenütt emelkedtek. Szadán van házi szociális gon­dozás, Nagytarcsán indokolt a megszervezése, Versegen ilven igény eddig nem merült fel. Ügyfélszolgálat Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a tanácsok az okta­tásra és a közművelődésre. Az óvodákba mindenkit fel tud­nak venni. Szadán lényegesen javult az általános iskolai ok­tatás helyzete. Nagytarcsán a 12 tantermes iskola nem csak a jelenlegi, hanem a jövőbeli tanulólétszám fogadására is képes. Versegen egyműszakos az oktatás, a napközis ellátás is megfelelő. Szadán a közművelődési munka és a könyvtári tevé­kenység színvonalas. Nagytar­csán a művelődés körülményei nem a legjobbak, sokat fejlő­dött a könyvtári tevékenység. Versegen az általános műve­lődési ház létrehozása után még nem alakultak ki azok a feltételek, amelyek segítenék a differenciáltabb kulturáló­dási. A kereskedelmi és szolgál­tató hálózat általában megfe­lel a lakosság igényeinek, álla­pították meg a komplex vizs­gálat nyomán, a tanácsi ügy­félszolgálat is megfelel az elő­írásoknak. rleté gyermekműsora, 10 óra­kor. Csiribiri-bemutató és vásár 10—17 óráig. Na És klub, Ünnepi hangulat címmel a klubvezetőség meg­lepetése. Remsey Jenő életműve, 1920 után született művek, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. A hct gödöllői műtárgya: Ezüst gyertyatartó a XVIII. századból, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Remsey Jenő korai alkotásai, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Nagytarcsa, falumúzeum: B. Fekecs Piroska festőmű­vész tanár kiállítása, megte­kinthető 10—18 óráig. December 8-án: Gödöllő, művelődési ház: Csiribiri-bemutató és vásár, 10—17 óráig. Remsey Jenő életműve, 1920 után született művek, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Ezüst gyertyatartó a XVIII. századból, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Remsey Jenő korai alkotásai, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Nagytarcsa, falumúzeum: B. Fekecs Piroska festőmű­vész tanár kiállítása, megte­kinthető 10—18 óráig. BBRHG M 0 ZIH December 7-én és 8-án: Házibuli. Színes, magyarul beszélő francia filmvígjáték. 4, 6 és 8 órakor. A nap programja s Szombati jegyzet l Kincs Ami nincs? Ami van! Méghozzá se vége, se hosz- sza mennyiségben. Ha így igaz, illethető-e egyáltalán a címbeli szóval, ami a megnevezett jelenség, tárgy ritkaságára is utal. Ami kimeríthetetlen mennyiség­ben rendelkezésünkre áll, kincs hogyan lehetne? A gyémánt, az arany igen. Amelynek ujjhegynyi da­rabjáért keserves, inat szaggató munkával kell fi­zetnünk. Szemünk is az, egészségünk szintén. Noha kétségtelen, ezekre sem úgy vigyázunk, ahogy kellene. A velük kapcsolatos há- nyavetiség azonban eltör­pül amellett, ahogyan leg­nagyobb kincsünkkel bá­nunk. Azt tíz kézzel her­dáljuk, olybá vesszük, mint a szaharai homokot. Képes beszéd ez persze. Ezt a kincset ugyanis egyáltalán nem lehet her­dálni. Ebből nem keletke­zik hulladék, jóllehet hal­lottam már szólni róla így: hulladékidő. Hulladékidő nincs. A se vége, se hosz- sza időkincs legfőbb jel­lemzője, hogy minden pil­lanata egyszeri és megis­mételhetetlen. Kincsként újabban már emlegetik, mint tette mi­nap tisztújító közgyűlésén az MTESZ városi intéző bi­zottságának elnöke, mond­ván, rövid lesz, igyekszik gazdálkodni eme kincsünk­kel, az idővel. Mondta a megjelölt kezdési idő után tizenöt perccel. Két évvel ezelőtt, az intéző bizottság alakuló ülésén is beszélteic az időről. Akkor a hall­gatóság soraiból állt fel valaki. Rögzítette, hogy ne­gyedórával később kezdték az összejövetelt, s mivel itt olyan szakmák képviselői foglalnak helyet, tette hoz­zá, akik mindenkinél in­kább tudhatják az időténye­ző jelentőségét, fogadják meg, máskor nem lesz így. Ezúttal senki sem említet­te saját késedelmüket. Azt mondhatjuk, a ma divatos szóval, előrelépés nem tör­tént. Más terepeken szétnéz­ve még siralmasabb a hely­zet. Lapunkban is megszo­kott jelenni a gödöllői szín­házi előadások kezdési ide­je. Általában este hét óra. Nos, aki ebben az órában benéz a színházterembe, néhány lézengőt lát ott. A többiek lenn tollászkodnak, ilyenkor még a feljáró fe­lese sem pislantanak. Át­szellemült arccal bámulnak a semmibe, totyorognak a büfé körül, elmély ültén szív­ják cigarettájukat. A jegy- szedő fönt csodálkozik, csak nem marad el az elő­adás? De amikor vége van! Gyorsan be az autóba, még a párás ablakot sincs ide­jük letörülni, sipirc. Aki ebben a kiélezett versenyben nem győzi szusszal, az menthetetlenül lemarad, mondogatják gaz­dasági emberek. Figyel­meztetnek, ez nem atléti­kai verseny, amit egy-két hét múlva megismételhet­nek, s akkor lehet javíta­ni. Itt a vereség, ha nem is örök időkre szóló, de tartós. Újítani, vagyis más­kor győzni, az eredetinél jóval nagyobb erőfeszítés­sel lehet csak. Aki későn érkezik, annak még elné­zést kérnie sincs módja, akkor már nincs ott sen­ki. Hiába hozott például akármilyen csodás gyárt­mányt, a lehetséges vevők árkon-bokron túl vannak. S még ha utolérné is őket, csak legyintenek, már más­sal foglalkoznak. Nálunk még mindig ah­hoz kell nagy erőfeszítés, hogy fölismertessük az idő fontosságát, kincs voltát. Akik közvetlenül kapcso­latban állnak a külfölddel, azoknak könnyebb, saját kárukon tanulhatják meg becsülni. Akik a határokon belül tevékenykednek, azok még csak odáig jutottak el, hogy szeretik a pénzt. Igyekeznek minél többhöz hozzájutni. Ha tisztában volnának vele, hogy az idő is pénz, talán könnyebben menne. Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Tél eleji meditáció Barátságról, rokonságról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom