Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-05 / 285. szám

Önzetlen segítség Immár hagyományos a véradónapok szervezése a Kinizsi sportotthonban. A mostani akción éppen kétszázan adtak az életmentő, mással nem helyettesíthető folyadékból embertársaik megsegítésére. A nyolcvan liter vér nemcsak betegeknek adha­tó, de sok gyógyszernek is alapanyaga Varga Irén felvétele Koordináló iroda Jobb alkatrészellátás A szeméygépkocsi alkatrész- ellátás javítására a Mogürt, a Merkur, az Autótechnika és a Mobil vállalatok gépjármű- és alkatrészellátást koordináló irodát hoztak létre. Az irodát gesztorként a Merkur Vállalat működteti. Az iroda összehangolja a gépjárművek és az alkatré­szek, tartozékok beszerzésé, nek és értékesítésének lehető­ségeit, feltárja a beszerzési forrásokat annak érdekében, hogy a belföldi igényeknek megfelelő mennyiségű alkat­rész kerüljön forgalomba. Fi­gyelemmel kiséri, hogy a meg. kötött szerződésekben rögzí­tett a lka tr és z- m en ny i s ég ele elegendők-e a forgalomban le­vő gépjárművek javításihoz, felújításához. Az iroda megvizsgálja, hogy megfelelő-e a rendelkezésre álló alkatrészek, tartozékok elosztása a javító hálózatban. Ezenkívül ajánlásokat dolgoz ki a használt alkatrészek fő­darabok felújítására, valamint új alkatrészek és tartozékok belföldi gyártására. A felada­tok jobb ellátása érdekében egységes számítógépes nyil­vántartási rendszert is kidol­goznak, s közreműködnek an­nak gyakorlati bevezetésében is. Az iroda úgynevezett nyi­tott szervezetként működik, ami azt jelenti, hogy társulhat bármely gépjárművet, gépjár­műalkatrészt és -tartozékot forgalmazó, valamint javító szolgáltatást végző állami, vagy szövetkezeti vállalat, il­letve a kisiparos. Az újonnan belépők az igazgató tanácsban tanácskozási joggal .vehetnek részt. Új Sahin-rend A városi Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőség és a védőnői szolgálat értesíti a kisgyermekes szülőket, hogy a Sabin-oltás rendje megválto­zik. Az oltási szövődmények el­kerülése végett a Sabin oltó­anyag csak egy szűk időszak­ban adható. Ezért az eddigi három nap helyett csak egy napig tart az oltás. Ennek idő­pontja december 9., reggel 8 órától délután 4 óra 30 percig tart. Kérik a szülőket, hogy gyer­mekeiket az idézőn megjelölt időpontban vigyék az oltásra, a zsúfoltság elkerülése vé­gett. Sabin-oltást lázas gyermek nem kaphat! Az elmaradt oltás pótlására egy héten túl nincs mód! El­hagyása azonban a gyermeket kiteszi a járványos gyermek- bénulás veszélyének. Tormási Mikulás A bisztróban, Dudás Tibor együttesének muzsikálására — immár hagyományos —• bál lesz december 6-án, pénteken, azaz Miklós napján. A viga­lom este 6-tól a szervezők szerint hajnali 3-ig tart. A tiniknek 8-án. vasárnap 2—6-ig Farkas Lóránt hajtja majd a lemezeket Télapó­köntösben. A nagyteremben A bég csapdájában. Szovjet film 5 órakor. Jim Graig. Színes, szinkro­nizált ausztrál kalandfilm. Előadás 7 órakor. A stúdióteremben Szemben a világgal. Színes francia film. (Csak 16 éven felülieknek!! Fél 6-kor. Álmában még ma is megjelenik Az öreg szakit becsületes munkájáért, szorgalmáért na­gyon szerették a műhelyben. Amikor elérkezett a nyugdíja­zás ideje, örömmel vették, hogy szeretne még maradni egy keveset. Évekkel toldotta meg a tisztes négy évtizedet, mígnem a derékfájás végleg pihenőbe kényszer* tette. De később sem furcsállta senki, hogy amikor jobban érezte magát, vissza-visszatért. Ter­mészetesének vették jelenlétét, elfogadták tanácsait, odaen­gedték az új gépekhez, hadd próbálkozzon az öreg. A kapus sem kérdezte, mi járatban van, jól ismerte, csak mosolygott különös mániáján, s megértette okát e gyakori jövetelnek. Így ment ez jó ideig, mígnem új portás ke­rült a posztra. Füllenteni res­tellt neki az öreg, az meg hi­tetlenkedve hallgatta a ké- redzkedés okát. „Nem, nem bácsikám, a műhelybe tilos idegeneknek a bemenet. — Én, idegen ... ? — méltatlan­kodott az öreg, de a porta szi­gorú őre hajthatatlan maradt. Még büszke is volt egy kicsit erélyes fellépésére, s fejcsó­válva nézett' a hajlott hátú ember után. Nem is sejtette, hogy annak könnyek csorog­nak az arcán, amint lassú lép­tekkel ballagott hazafelé. w Eddig a régi anekdota, ami minduntalan eszembe jutott ezen a délutánon. Bárkinek meséltem el, nemigen vették komolyan, azt mondták, mese, túl messze van a hétköznapok valóságától. Valószínű, hogy nem pon­tosan így történt, de akik-ki­színezték, szélsőségessé for­málták. elérték céljukat, időt­álló szép példája lett a mun­kás ragaszkodásának. Való­ságalapja mindenképp kellett, hogy legyen, mert lám, Kere­kes Lajos bácsi azt mondja itt mellettem, ő is gyakran meglátogatja odakint az aszta­losokat, azok meg hívják, vár­ják, pedig 13 éve már, hogy átadta szerszámait a fiata­loknak. Milyen nehéz lehetett a bú­csú, amikor ennyi idő múltán is ilyen erősek a szálak. Hon­nan ez a vonzerő? — Hát kérem, nagy volt itt mindig a barátság, jó társa­ságban dolgoztunk. En úgy mentem el innen, hogy .senkit sem hagytam sértődésben, iri- gyem, haragosom nincs — jegyzi meg büszkén Németh Antal. — Csak tudja, engem kétszeresen is bántott a nyug­díjazás, beteg lett a szemem, máskülönben még ma is a he­gesztők között lenne a helyem. Sápi Bandi bácsi a földek­ről került a szövetkezetbe, öt évet töltött el itt segédmun­kásként, a goromba acél, a vas keményre edzette tenye­rét. m w — Bizony, azelőtt azt sem tudtam, mi fán terem a gép­gyártás. Jórészt csak az volt a dolgom, hogy élezzem, csi­szoljam a munkadarabokat, de még ebbe az egyszerű munkába is csak kínnal szok­tam bele. Sokat kellett dolgoz­ni, magam sem tudom, miért szerettem itt lenni. Talán mert nagyon jól megértettem ma­gam a többiekkel, mert bele­való brigád volt ám a miénk is. Ha elfeledkezek róluk egy időre, nem sértődnek meg, fogják magukat, és felkeres­nek. Mindig nagy az öröm, ha találkozunk. A ragaszkodás tehát nem egyoldalú, a hajdani munka­társak kölcsönösen azon mun­kálkodnak, hogy soha ne szűnjön meg ez a kapcsolat. Ahogy végigtekintek az arco­kon, felfedezem az elégedett­séget, a megnyugvást. Jólesik a tudat, hogy törődnek velük, számon tartják őket. A jó szó, a figyelmesség, a megkülön­böztetett tisztelet önmagában is bizonyítéka a megbecsülés­nek, ám a kollektíva ennyivel soha nem éri be. Idén az egyik kommunista szombat teljes jövedelmét a mai napra tették félre. K. Tóth István­nak, a szövetkezeti bizottság elnökének jutott most a meg­tisztelő feladat, hogy a fehér borítékokban átadja a szövet­kezet munkásainak ajándékát. A Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezetben hagyo­mány már ez a bensőséges nyu gdíjas találko zó. F eh éras z- talok mellé invitálják a mun­kában megfáradt idős embe­reket elkölteni együtt a va­csorát, elbeszélgetni a régi szép időkről. A vendégek per­sze kíváncsiak arra is. mi tör­tént a búcsú napja óta. ho­gyan dolgoznak a fiatalok, hol tart ma a szövetkezet. Barta István elnök a meleg hangvételű köszöntő után mindjárt be is avatja a meg­jelenteket. Milyen érdekes, a száraz számok, tények egészen más értelmet kaptak ebben a légkörben. Másutt egyszerű A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM 1985. DECEMBER 5., CSÜTÖRTÖK Városfejlesztési elképzelések 2000-ig IV. Még a biciklisekre is Az általános rendezési terv javaslatait a közlekedési ösz- szefüggések tárgyalásával foly­tatjuk. Az országos úthálózat-fej­lesztési javaslat szerint Nagy­kőrös térségében halad a hosszú távon megvalósítandó. Kecskemét—Szolnok elsőren­dű főútvonal. Ez a várost dél­keletről kerüli el, nagyjából a CÁT telephelyéről kiindul­va, majd az úgynevezett Só­deres út felhasználásával ha­lad tovább Szolnok felé. Az út észak szakaszának (amely nagyjából a Sóderes úti ve­gyesboltnál csatlakozna a már említett ágra) kiépülése után a várost teljesen elkerülné a közút, az átmenő forgalom a külterületre helyeződne át, ez egyben lehetőséget adna ar­ra. hogy a vasúti átjárót kü­lön szintre helyezzék, felüljá­rót létesítsenek. Az út vonalát Nagykőrös térségében úgy tervezték, hogy az a zártkerteket és a gyümölcsösöket elkerülje, sa meglevő utakat minél jobban felhasználja. A tervből az is tájékoztatónak hatnának e mondatok, most inkább kö­szönetnek szánja az elnök, hi­szen napjaink szép eredmé­nyeit az itt ülők alapozták meg nehéz, keserves munká­val. Ok valamikor még csak álmodhatták, hogy a 270 mil­lió forint árbevétellel a város egyik legeredményesebben működő munkahelye lesz az övék. — Bizony, volt idő, amikor csak 6—700 forintot kerestünk havonta, s ráadásul olyan rossz szalagfűrészekkel dol­goztunk, hogy recsegett-ropo- gott az egész tákolmány. A mostani gépeket össze sem le­het hasonlítani azokkal — jegyzi meg a kérges tenyerű asztalos —, de örültünk, hogy vannak gépeink, s nem szé­gyellem, a tizenegy gyalupa- dot megsirattuk, amikor 17 vagy 18 éve porig égett a mű­hely. Ki tudja, hányszor felidéz­ték már a régi emlékeket, azok mindig új^a csak szóba kerülnek, ha akarnánk, se tudnánk más irányba terelni a beszélgetést. Csodálkozva hallgatom a bátor, vállalkozó­kedvű asszonyokat, akik a férfimunkától sem riadtak vissza. Tóth Sándorné két hó­napja köszönt el a többiektől. Álmában még ma is megjele­nik a csattogó présgép a mil­liónyi szegeccsel. Réger Györgyné mosolyogva mesél a konyákig olajos asszonyokról, az első napokról, amikor nem fúrt a fúró, csak tört az is­tenadta, a főnök meg károm­kodott. w Nevetnek a történteken, a legnehezebb időszakra is szí­vesen emlékeznek. Közben fogy a marhapörkölt, a sör, a bor, ki mit szeret. Kitűnő a vendéglátás. Aztán hatalmas kosár kerül elő, benne színes Télapó-csomagokat hozott a szövetkezeti bizottság. Zizeg­nek a zacskók, elcsendesedik a beszéd, az érzékenyebbek arcára kiül a meghatódottság. Csak K. Tóth István kedélyes lénye, tréfás megjegyzései oldják fel a zavart. Visszatér az emelkedett hangulat, aminek azután jó ideig nem szakad vége. Senki nem siet hazafelé. Késő estére jár már, amikor az első ven­dég útra készülődik. Miklay Jenő látható, hogy a koncepció el­veti az eddigi, éppen ellen­kező irányba tervezett, úgy­nevezett elkerülő utat. A város közúthálózatának szerkezete távlatban is meg­marad, a gyűjtőutak kiépíté­sével kiegészül. A Cegléd— Nagykőrös—Kecskemét átke­lési szakasz később városi forgalmi úttá válik. A kelet— nyugati közúti tengely a Bu­dapest—Tiszakécske összekö­tő út. A Nagykőrös—Kiskun­félegyháza összekötő út for­galmi jelentősége nem szá­mottevő. A helyi forgalmi utak kö­zül a Petőfi utca—Örkényi út változatlanul megmarad, míg a József Attila utca déli olda­lán a Béke utcai közvetlen csatlakozás és a konzervgyár igényei miatt felül kell vizs­gálni a Zalán utca felé veze­tő vonalat. A' belterületi gyűjtőutak egységes hálózatának kialakí­tásához további szakaszok kiépítésére van szükség. Ezek részben meglevő utcában, részben új vonalakon való­sulnak meg. A meglevő és megmaradó gyűjtőutak az Abonyi, a Zsemberi, a Somo­gyi, a Kustár, a Bajza, a Han­gácsi. a Váncsodi, a Dózsa, a Damjanich, a Bajcsy-Zsilinsz- ky, a Szabadszállási, a Vá­sárszél. az If júság, valamint a Rákóczi utcák. A javaslat hosszú távon ki­építésekkel is számol. így a Ba­laton—Kárpát—Tabán, Dam­janich—-Csipvári. valamint a Reviczky—Csokonai utca, a Harmadik éve immár, hogy a Petőfi Sándor Általános Iskolában közös tömegsport- eseményeket szerveznek. így volt ez a minap is. Ízléses kivitelű szórólapok hívták az érdeklődőket az intézmény tornacsarnokába és aulájába, az ..Edz a család” elnevezésű tömegsportnapra. Deák György iskolaigazgató köszöntötte a megjelentekét. Lévay Márta és Láposi Felicia nyolcadik osztályos tanulók irányításá­val diszkózenés aerobikszerű bemelegítés máris megadta az alaphangulatot az érdeklődők­nek. A legidősebb, a 68 éves Pécsi Sándor volt. a legfiata­labb pedig a 21 hónapos Feldmájer Máté, aki termé­szetesen kevesebb és könnyí­tett feladatokat oldott meg a többieknél. Ugrókötél, hasizomgyakor­lat. labdapasszolás, járás a gerendán és bordásfalon füg- geszkedő. mászás, célbadobás, kézilabdával, fekvőtámasz, 4 ütemű gyakorlat, kosárra do­bás. kötélmászás, súlypont- emelkedés. asztaliteniszezés, sakkozás közül válogathattak a résztvevők, s megmérethet­ték edzettségi állapotukat. A gyerekek közös játékban vet­tek részt az igen jól sikerült háromórás program végén. 237 gyerek és 117 felnőtt, ösz- szesen 354 személy vett részt a petőfis tömegsoort-vetélke- dőn. Mindenki jól érezte ma­gát, szórakozva mozgott az egészségéért. ÜTTÖEÖK KISPÁLYÁN A Rákóczi iskolai pályán rendezték a városkörzeti III. gondolnak Béke—Mikes—Fáskert utca összekötésével, s a Niklosz Já­nos utca teljes kiépítését, a Gyopár—Rák—Losonczi— Dabasi utca megépítését is tervbe veszi. Nagyobb távra a Kárpát, a Tabán, a Csipvá­ri, a Kinizsi, az Ádám, a Csil­lag, a Háromszék, a Salamon, a Váncsodi, a Zrínyi, vala­mint a Hosszúhát utcák a ki­építendő gyűjtőutak. A Sza­badság tér előreláthatóan már hamarabb jelzőlámpás forga- lomirányitásit igényel. Mint már írtuk, az autó­buszváró jelenlegi helye ideig­lenes, a tervezők nagy távra a Kecskeméti út mentén java­solják felépíteni a végleges állomást. A kerékpárosok jelenlegi nagy száma miatt a legfonto­sabb irányokban önálló ke­rékpárutakat javasolnak. El­sősorban a Kossuth Lajos ut­ca vonalában, valamint a Ceg­lédi út és Kecskeméti út hosz- szában. Hosszú távon — mint már azt korábban írtuk — a mai üzemanyagtöltő-állomás nem felel meg az igényeknek. Ezért új iker-töltőállomás telepíté­sét javasolják az elgondolt Kecskemét—Szolnok főútvo­nal mellé, s nagy távlatban még a Ceglédi út külterületi szakaszára és a vasútállomás térségébe képzeltek kutakat. A vasúti közlekedésben lénye­gében különösebb változás, fejlődés nem várható. korcsoportos kispályás úttörő labdarúgó-bajnokság őszi for­dulóját. A hideg, kellemetlen időben is jó játék volt a 2X15 perces mérkőzésre a jellemző. Az erősebb fizikumú, magasabb növésű testnevelés tagozatosok kiemelkedtek a mezőnyből. Érdekesség, hogy kereken tíz gól esett. Eredmények, sorrendben: Nk. Petőfi isk.—Kocséri isk. 1-1. Nk. Kossuth isk.—Kocséri isk. 2-1. Nk. Kossuth isk.—• Nk. Petőfi isk. 5-0. Ez az ál­lás az ősz után, tavasz előtt: 1. Nk. Kossuth isk. 2 2 — — 7-14 2. Kocséri isk. 2 — 1 1 2-2 1 3. Nk. Petőfi isk. 2 — 1 1 Hl SZÖVETKEZETIEK Négy üzem dolgozói vettek részt Abonyban, a megyei KISZÖV Kupa lövészverse­nyen. Nagykőrösről a Gép­gyártó és Szolgáltató Szövet­kezet dolgozói vetélkedtek. Kispuska egyéniben 2. Gállos Sándor 10/79; 3. Dobos Ta­más 10/79. Légpuskával leg­jobb körösiek: Gállos 10/69 és Győrfi Gergely 10/67. ősz- szetett csapatversenyben: 3. Nk. A (Gállos. Dobos és Bog­nár Zoltán) 60/384; Nk. B, 5. Nk. C-csapata. ORSZÁGJÁRÓ DIAKOK Nagykőrösi középiskolások is részt vettek a változatos programokon, aktívan szere­peltek, s jól szórakoztak az országjáró diákok ötnapos salgótarjáni, XVII. országos találkozóján. S. Z. ISSN vm-sm {SKaykflrösi Hírlap) Ballal Ottó (Folytatjuk) —Sporthírei«^ Edződnek a családok

Next

/
Oldalképek
Tartalom