Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-05 / 285. szám

j»rvr Mt1. VE, 1985. DECEMBER 5., CSÜTÖRTÖK Damasztszövő Általában nyolc gépet kezel egy dolgozó a lyukkártyás ve­zérlésű damasztszövő gyek­ből a Budaflaxnál. SZENTENDREI Otílián A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Visszahat a termelésre Jólesik a köszönet A Szentendrei Ipari Szövet­kezet hosszú ideje élen jár a társadalmi munkában. Az idén is oklevelet kaptak a vá­rosi takácstól. * Szemlélet kérdése Kovács Győzöné, a szövet­kezeti bizottság elnöke igen rokonszenvesen arról beszélt, hogy az adottságaik miatt vé­geznek rendre az élen, semmi különöset nem tesznek. Mert úgytnond a szabás-varrásban adott segítség minden intéz­Természetpusztítás Bokáig ért az olaj... y A Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat 308/a számú szol- gáltató egységének konténerkazánjából november líi-án, ^ szombaton eltolyt 17 063 liter fűtőolaj. Mindössze cny- J nyi olvasható abban a feljegyzésben, amelyet Gombos ^ Ferenc, a munkásszálló gondnoka a városi tanácshoz el- '/ juttatott. A fűtő hazament A tisztánlátás kedvéért a körülményekről bővebben kell szólni. A Bükkvidéki Vendég­látó Vállalat munkásszállást tart fenn az említett helyen a 31-es Állami Építőipari Vál­lalat dolgozóinak, akik a Bu­dapesti Közlekedési- Vállalat beruházásában épülő két ha­talmas szerelőcsarnokot készí­tik. A szállóikat fűtik átok a konténenkazánok, amelyeknek egyikéből a nagy mennyiségű tüzelőanyag elfolyt. Egyértelmű, hogy a kár és a környezetszennyezés T ári János íűtő gondatlansága miatt következett be. ő ugyan­is szombaton reggel 8 és 9 óra között ittasan érkezett a mun­kahelyére, s a föld alatti tá­rozóból megkezdte a két két­száz literes, konténerkazán fed töltését. A szivattyú kézi üzemeléssel működik, ami azt jelenti, hogy, ki- és be kell kapcsolni. A fűtő déliig aludt a szálláshelyén, s bár délután 4 óráig kellett volna marad­nia, délben hazament. Az olaj pedig megtöltve a tartályo­kat, a túlfolyón át kiömlött az udvarra. Délután 4-fcor érkezett a vál­tótársa, aki észrevette, hogy a két épület között egészen a kapuig csaknem bokáig ér az olaj. Hiányos automatika A történtekhez hozzá kell tenni, hogy ezek a konténer- kazánok teljesen automatizál­hatok. A műszerek itt is a helyükön vannak, csak a ká­beleket kellene beléjük fűzni. Ez a beruházó BKV felada­ta lenne. Azonban a gépeket az átvételkor így is használ­hatónak minősítették. Még érthetetlenebb az, hogy a visz- szafolyó cső miért nincs ráté­ve a kazánra. Ez is ki van építve, még a karima is raj­ta van. Csakhogy 1982 augusz­tusa óta senki nem akadt, aki a helyére tette volna. Ez eset­ben ugyanis nem következik be a 200 ezer forintos kár, még akkor sem. ha Tlari Já­nos vétkes könnyelműséggel elfelejtette kikapcsolni a szi­vattyúkat. A kazán megtel é- se után a fűtőanyag visszafo­lyik a föld alatti tartályba. Az természetes, hogy a kár észlelése után Gombos Ferenc és Tari váltótársa próbálták menteni a menthetőt. A hiva­talos szervek is akcióba lép­tek. A BUVIZIG szakemberei hatalmas, kutatóárkot ásattak keresztben az udvaron, s min­tákat vettek a talajból a szeny- ayeződés mértékének megál­lapítására. Csonka Mihály, a Bükkvidéki Vendéglátó Vál­lalat műszaki, osztályvezetője' elmondta, hogy mind.ent meg­tesznek a csorba kiküszöbölé­sére. Tari Jánost fegyelmivel máris elbocsátották. Ki fizeti a kárt? "Á dolog azonban nem zá­ródik le azzal, hogy megálla­pítjuk: a kár mintegy 200 ezer forint. További kiadásokkal jár a mentesítés, s komoly bírságot is kell fizetni a szeny- nyezés miatt. Csakhogy ki nyúl a zsebbe? Az ugyanis csak túlméretezett optimizmussal képzelhető el, hogy a fűtőn be tudják hajtani a több száz­ezer forintos kárt. Nagy kér­dés , az is, hogy a kiét válla­lat, a Bükkvidéki Vendéglátó és a BKV hogyan egyeznek mag. A dologban ugyanis még tisztázatlan, Hogy a fűtő felelőtlensége mellett mekko­ra szerepe van az automatika és a túlfolyó hiányának. El­képzelhető, hogy a végső szót a bíróság mondja kii. Sajnos, a tényeken az ítélet sem vál­toztat, hiszen a Dunakanyar­ban újabb környezetszennye­zés történt. menynek jól jön, nekik pedig nem okoz nehézséget. Csakhogy az eredmények mögött jóval több van. Fontos az a szemlélet, amely a szö­vetkezetben uralkodik. A tár­sadalmi munka nem szüksé­ges rossz, hanem az ajándéko­zó öröme. Ha nem így lenne, nem patronálnák az összes óvodát, iskolát, a városi taná­csot, a szakrendelőt, a Petőfi SE-t. Tatabánya mellett, Csá­száriban van egy részlegük, az is neves arról, hogy a község intézményeinek varr. Ugyan­ezt teszik a pilisszántóiak. Kommunista műszak Hogyan segítenek a városon a SZISZ 13 brigádjának dol­gozói? A városi tanács részére egy kommunista műszak be­vételét ajánlották fel. Az ok­tatási intézményeknek műbőr- és textilhulladékot adnak, ta­karókat, függönyöket, fektető- fiuzatokat készítenek. A szak­rendelő gyógyászati segédesz­közöket kap. Ok varrják a Szentenrei Nyár zászlóit, transzparenseit. A kezük alól kerül ki a gyerekeknek a sok ezer Mikulás-csomag zacskója, A Petőfi SE felöltöztetéséhez tavaly ötezer forint értékű munkával járultak hozzá. Gyereküdülő-tábort tartanak Lakiteleken. A szentendrei is­kolák tanulói közül évente 40 főt fogadnak,, csak 7.50-et, az ottani üdülődíjat kell fizetni a nebulóknak. De fordult már hozzájuk a KISZ s más szer­vezet is. Évente mintegy 50 ezer forint értékben varrnak a SZISZ asszonyai társadalmi munkában. Erős közösség De mit kapnak cserébe? Az intézmények köszönetét, mű­sorokat a gyerekektől, tiszte­letjegyeket különböző rendez­vényekre. A lényeg viszont nem ez. Kovács Győzőné azt tartja, hogy a jó közösségi szellem visszahat a termelésre; a meg­becsülés, a köszönet pedig, amelyet lépten-nyomon érez­nek, mindenkinek jólesik. Aktív volt a sportfórum Embert formáló testedzés Az elmúlt héten a városi tanács nagytermé­ben nem várt érdeklődés mellett zajlott le a sportfórum. A meghívott aktívák előbb az el­múlt öt esztendő munkájának elemzését hall­hatták, majd a feladatok meghatározása kö­vetkezett 1991-ig. Az előgdók. Turcsányi Im- réné, az MSZMP városi bizottságának titká­ra, és Színi István, Szentendre tanácsának el­nöke voltak. Csaknem 20 résztvevő kért szót. A sporíaktíva-értekezleten részt vett Túróczi Béla, a Pest Megyei Sporthivatal titkára és Gáspár Ferenc, a Pest Megyei Sporthivatal elnöke, Piliscsaba nagyközség tanácselnöke is. Mérsékelt fejlődés Turcsányi imréne arról be­szélt, hogy a testedzés ellen hat az iparosodás, a motori­záció elterjedése, a- szórakozá­si, utazási lehetőségek kiszé­lesedése. A rendszeres mozgás nem általános. Az ifjúság ál­lóképessége a kívánt szint alatt marad. Sokak szemében az iskolai testnevelés másod­lagos, csak kevesen tekintik az emberformálás szerves ré­szének. A városi pártbizottság véle­ménye szerint az utóbbi öt esztendőben a sportolás tárgyi feltételei Szentendrén roha­mosan, a körzet községeiben mérsékelten fejlődtek. A Du­nakanyar legnagyobb telepü­lését két tornaterem, tanuszo­da, a Felszabadulás lakótele­pen futópálya épült, most ké­szül az izbégi fedett pálya, a Kossuth Lajos Katonai Főis­kolán a fedett uszoda, az új Móricz Zsigmond Gimnázium­ban a tornaterem. Testneve­léstagozatos osztályokat indí­tottak a város központi isko­lájában és Leányfalun. A körzetben viszont, 1980 óta csak egy tornatermet avattak Pomáz új iskolájában. Szentendrén és körzetében a különböző szakosztályokban 43 edző irányításával csaknem kétezren dolgoznak, 1983-ban volt úttörő-olimpiai és fel­nőtt Európa-bajnokunk is. A KLKF versenyzői ötven olim­piai pontot gyűjtöttek. Dicsé­retet érdemelnek a Petőfi SE asztaliteniszezői, a Vízmű SE ú^zói, az Óbuda Tsz sportgim- •nasztika szakosztályának tag­jaj.. .,. Fejlődött az utánpótlás-ne­velés, évente 20—28 szerve­zett akcióban vehetnek részt a mozgásra vágyók. Néhány üzemben (Papíripari Vállalat szentendrei gyára, a BVM szentendrei üzeme, a Pest Me­gyei Fémipari Vállalat) ko­moly hagyományai vannak a házi versenyeknek. Gondot jelent, hogy az egye­sületek anyagi problémákkal küzdenek, hogy az iskolák kö­zött nem bontakozott ki a ver­senyszellem. A fiatalok érdeke Színi István tanácselnök a jövőre vonatkozó elképzelése­ket vázolta. Első helyre tette az ifjúság sportolási lehetősé­geinek javítását, a másodikra a szabadidős testedzés támo­gatását, és harmadikra a ver­senysport kibontakoztatását. A VII. ötéves tervben kör­Válfalafi tanács a Petémnél Az elmúlt hét végén a Pest Megyei Fémipari Vállalat­nál a vállalati tanács Makó Lászlót választotta igazga­tónak. Ez a tény azonban csak befejezése annak a sza­kasznak, amely e gazdálkodó egység új irányítási for­mára való áttérésének végét jelzi. Az elmúlt hét szom­batjától ugyanis az öt gyáregységből álló jelentős vál­lalatot tanács irányítja. Alapot jelent A testület már ezen az első igazgatóválasztó ülésén fontos napirendet tárgyalt. Elfogadta a szervezési és működési sza­bályzatot. ' Alkalmunk volt részt venni a munkájukban, s meggyőződtünk arról, hogy roppant kritikusan, körülte­kintően, sok módosító javaslat figyelembevételiével készítet­ték el. azt az okmányt, amely az elkövetkező esztendőkben gazdálkodásuk alapja lesz. Bizalmat élvez A hosszan tartó ülés után Köteles Imrét, a veresegyhá­zi 5-ös számú fémöntó gyár­egység igazgatóját, a Vállalati tanács elnökét megkérdeztük, hogy miért pont Makó Lászlót választották igazgatónak? — Mert a kinevezése óta végzett munkája, az eiért eredmények,, s az emberi hoz­záállása bizalmat jelent szá­mára. Annyira, hogy a válla­lati tanácsnak más javaslata nem volt. — S milyennek ítéli a tes­tület összetételét? — Kedvező: a szakmai, a politikai és a munkásképvi­selet. Jók az arányok. Olyanok kerültek a testületbe, akik már bizonyították, hogy felké­szültségük, emberi-erkölcsi magatartásuk alapján képvi­selni tudják a dolgozók aka­ratát. — Mit vár a testület műkö­désétől? — Azt, hogy alkotó módon, a törvények , és rendeletek szigorú megtartása mellett, nyereséghez segítse a céget. Makó László 44 éves, több mint 10 éven át fizikai dolgo­zóként kereste a kenyerét, 1980 óta igazgatja a vállala­tot. A választás után megkér­deztük tőle, hogy mik a ter­vei a VII. ötéves tervben? A jövő tervei — A technológia tovább­fejlesztése, a' műszaki felté­telek javítása, a kereskede­lempolitika erősítése, a piac- feltárás és az információ- áramlás meggyorsítása. Makó László a 23 lehetsé­ges szavazatból 20-at megka­pott. Nem tagadta, hogy a választás előtt izgatott volt. Ez természetes, hiszen a meg­erősítés ezen módja még nem fordult elő az életében. Nem zavarja az sem, hogy a ha­tásköréből igen sokat leadott a. vállalati tanácsnak, összes­ségében a testület első mun­kaülését, a választást jónak és reálisnak értékelte. Azt, hogy a remények va­lóra válnak-e, 1990-ben lehet majd igazán lemérni. zetünkben hangsúlyt kap az Óvodások közötti vetewredö. Egész évben tartó sorozatokra gonüolnaK, komoly jutalmak­kal. (Számítógép, külföldi és belföldi utazás.) Az úttörőko- ruaknál, a KISZ segítségével a vízi sportokat támogatják. Hajóépítő szakköröket alapíta­nak, fejlesztik a .vízi telepeket.. Ilyeneket a szigeti községek partszakaszain is létrehoznak. A leányfalui iskolának már vannak csónakjai. A hagyo­mányokra támaszkodva, a ter­mészeti adottságokat, kihasz­nálva súlyt helyeznek az úszásra és az evezésre. Az egyes sportágakban kuparend- szerű versenyeket írnak 'ki. A körzetben kiemelt szerepet kap a kézilabda. A fenti cé- jok érdekében mindenáron befejezik az izbégi fedett, pá­lyának és a Móricz Zsigmond Gimnázium tornatermének az építését. Ez utóbbi a normál méret háromszorosa lesz, egy­benyitható termekkel, az is­kolai célok mellett városi ren­dezvények lebonyolítására is alkalmas lesz. Támogatást ígértek A Kőzúzó utcai pálya át­lagát legalább szinten tart­ják. A szabadidős test­edzésről szólva Színi István elmondta, hogy elsősorban a túrázást, a futást és a téli sportokat patronálják. Ezekre alkalmas a környezetünk. A családok bevonását a gyere­kek foglalkoztatásával próbál­ják elérni. Alapfokú bajnok­ságokat szerveznek. Nem nyug­szanak bele abba, hogy a vá­ros üzemeiben visszaesett a sporttevékenység.; ;,VlRíjnd.^r)ki- nek tudnia 'kell, hogy a rend­szeres testedzés termelőerő is. Miről beszéltek a hozzászó­lók? Kovács László, a KLKF SE elnöke, sportálláso­kat kért az élversenyzők szá­mára. Kifogásolta, hogy az at­létika és a természetjárás 'ki­maradt a támogatott tevé­kenységek sorából. Csentös László, a DMRVVV jobb paiju üzemigazgaxosagának igazgja. tója, ' a Vízmű SE elnöke azt kérdezte, hogy nóve- li-e a tanacs a sportkör támogatásának összegét, mert a kiadásaik az évi 500 ezer lorint tele közelednek. A tele­pülés üzemei közül csak a PEFEM nem bírja fedezni a költségeket. Szlovák András az Építéstudományi Intézet teniszpályáit ajánlotta fel a helyi bajnokság megszervezé­séhez. Bihari Józsefné, a Mó­ricz Zsigmond Gimnázium testnevelő tanára, az orszá­gos sikereket elérő röplabdá- zói támogatását kérte, s java­solta, hogy a Kőzúzó utcai pályát az atléták otthonává építsék ki. Az egész városban nincs ugyanis olyan hely, ahol például távólugrást lehetne gyakoroltatni, pedig ez tanter­vi követelmény. A budakalá­sziak 12 hajójukat ajánlották fel a vízi sportokhoz. A Kék Duna Szakszövetkezet csel­gáncs -s zakos ztály á na k edzője a tízéves múltjukról beszélt, s bejelentette, hogy Visegrá- don és Nagymaroson is ered­ményes a munka. Támogatást kért egy országos verseny megrendezéséhez. Fazekas Ár­pád, a Petőfi SE asztalitenisz- s: kosztályának vezetője több asztalt szeretne, mert a je­lentkezőket szinte el kell uta­sítani. Hornyák Jenő több iz- bégi lakos nevében - pénzt ajánlott fel fedett uszoda lé­tesítéséhez. Keresik a lehetőségeket A felszólalásokra a választ Színi István adta meg. A sportkoncepció végleges fór- mába öntésekor áz értekez­let résztvevőinek kéréseit fi­gyelembe veszik. Máris kere­sik a lehetőségeit annak, hogy a leányfalui medencét befed­jék. Az aktívaértekezlet csak­nem négyórás munka után ért véget. A Fagoda I. Könnyű és szép A kereskedelmi szolgáltatás fejlesztésié Pest megyében is fontos kérdés. A tanácsok szívesen adnak engedélyeket a különböző pavilonok felállí­tására. Csakhogy ezekből ke­vés az igazán ízléses és a funkcióra szabott házacska. Ezért láthatók jól-rosszul ösz- szefércelt bódék, ládák a köz­területeinken. A kifogyhatat­lan ötletek betonba, cserépbe önté$e gyakran nem szeren­csés. Kubányi Zoltán budakalá­szi tervező ezen a gondon kí­vánt segíteni, amikor elkészí­tett egy könnyűszerkezetes, több elemből összeállítható, szép vonalú, a környezetbe il­leszkedő pavilon/. Az alaptí­pus. a Fagoda /l. szállítható, 7—11 négyzetméteres, több célra hasznosítható. A továb­bi változatai az elemek variá­lásával kialakíthatók, bővít­hetők. Az épület csekély sú­lya miatt konténerként is gyártható. Alapozást nem igényel, hő­szigetelő képessége a lakóhá­zakéval egyenlő. Az egy-egy centiméter vastag betonip la­pok közé 8 centiméter vastag­ságban izolit hőszigetelőt és szigetelő fóliát tesznek. Bur­kolható, tapétázható, festhe­tő, fröcskölhető. A nyílászáróit a tervező termophán üveggel látta el. Az OMÉK-en az Óbu­da Tsz irodájául szolgált. Most van folyamatban a szerkezet KERMI-vizSigálata. Mintapél­dánya a képen látható. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdősi Agnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom