Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-04 / 284. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM 1985. DECEMBER 4., SZERDA Városfejlesztési elképzelések 2000-ig III. Parkok, erdők, környezetvédelem Az általános rendezési terv javaslatait ismertető soroza­tunk mai darabja a zöldfelü­letekkel foglalkozik­A felülvizsgálat alatt álló 1978-as elképzelésnek hármas célja volt. Először is a meglé­vő, értékes növényeket véde­ni, maradéktalanul megtarta­ni illik. Másodszor, városi sza­badidőközpontot kell kialakí­tani a meglévő elemek fel- használásával, a kapcsolódó szabad területek feltárásával, k i égés zí tő par kérdő - tel ep í t és - sei. Harmadsoron, lakóterüle­ti közparkhálózat kialakítása a tervezett városközponti re­konstrukcióhoz, az alközpont- kialakításokhoz és telepszerű lakásépítésekhez kapcsoló­dóan. Az első két pont ismerte­tett javaslata kisebb változ­tatásokkal szerepel a módo­sításban is. A harmadik pont szerinti elképzelés viszont megváltozik. Végeredményben a Kőrös­ér, és a Kinizsi sporttelep tér­ségében, a Csónakázótó re­konstrukciójával és környe­zetrendezésével lehet új, na­gyobb zöldfelületet alkotni. Közparkokat a Bokrosi teme­tő mellett, a Kárpát—Tároga­tó utcai tömbben, a Nyereg utcai tömbbelsőben, a tsz- irodák mellett, a volt homok­bányánál, a városközpont és Kossuth Lajos utcai lakótelep kapcsolódásánál lehetne 2000- ig megépíteni. Érdekes az elképzelés a stranddal kapcsolatban is. Annak területe ugyan növel­hető a fatelep kihelyezésével, s oda szabványméretű úszó­medence is kerülhetne. Ám fedett uszoda elhelyezését nem javasolják túlzott hely­igénye miatt. Ennek telepí­tését a Ménesi út mellé java­solják, á sporttelep közelébe. A Kinizsi telepét egyébként a szabadidőközpont részeként tervezik. A református temető bőví­tése délre és nyugatra lehet­séges, a zsidótemetőt kegye­leti parkká szükséges nyilvá­nítani. A katolikus temető fenn­tartása ugyan kedvezőtlen, ám mégis szükséges. Ennek északi része azonban szintén kegyeleti parkká kel! hogy alakuljon. A bokrosi temető fennmarad, esetleg észak fe­lé bővíthető. A Cifracsárdától északra, a kertészetig, kisebb kemping is létesülhetne, amely nem csökkenti a közparkok terüle­tét. Az előzőekben javasolt, Páliájában építendő kemping így elhagyandó. Minőségi javulást eredmé­nyezne a tervelőzményben is javasolt parkerdő-telepítés, ami a várostól északnyugatra, illetve északkeletre valósulhat­na meg, nagy távon össze­függő tömbben. E mélyfekvé­sű területek fásítása mind városiklimatikai, mind funk­cionális szempontból előnyös lenne. kell kialakítani, amely ezek­nek a feladatoknak is megfe­lel. Az iparterületeket lényegé­ben az előző koncepció által jelölt helyekre tervezték, a vasút nyugati oldalára. Ide kitelepítésre javasolják a NEFAG üzemeit, a TRAKIS telepét, a Gépgyártó Szövet­kezet telepeit, a Városgaz­dálkodási Vállalat telephe­lyeit, az Áfész vágóhídját, a Ceglédi Építőipari Vállalat Rákóczi utcai lakatosüzemét, s az Építőipari Kisszövetkeze­tet. Ezeket valamilyen módon közös telepre gondolják a ter­vezők összegyűjteni. A környezetvédelem terve­zete is töibb részre tagozódik, nézzük sorjában az elképze­léseket. A földvédelemben a melio­ráció folytatása, a táblahatá­rok fásítása, a bányaterüle­tek rekultivációja szükséges. A vízvédelem területén leg­fontosabb a minőség romlá­sát megállítani. A jelenlegi hatvanszázalékos vízellátott­ságot hosszú távon 75—80 százalékra célszerű fejleszte­ni. Természetes ezzel egyide­jűleg — sőt, inkább ezt meg­előzve! — szükséges a szenny­vízcsatorna-hálózat tovább­építése. A közművek teljes kialakítását, a Kőrös-ér víz­minőségének rohamos javulá­sát a biológiai szennyvíztisz­títás megvalósulásával lehet­ne elérni. A csatornahálózat fejlesz­tésének elsőbbséget kell él­veznie egy sor egyéb feladat­tal szemben. Elsősorban külterületen ■ táv­latban is számolni kell a szip­pantás szükségességével. A s zennyví ztis ztí tó rekons tr u k- ciójía során olyan technológiát A városban nagyobb lég­szennyező forrás nincs — a konzervgyár és a sütőüzem légszűrő berendezéseit célsze­rű korszerűsíteni. A javaslat szerint meg kell szüntetni az illegális hulladékégetést a NEFAG-nál. A csendvédelemben a zaj­források okozzák a bajokat. A leginkább a közlekedés hi­báztatható a főútvonalak mentén. Ezekről később rész­letesen beszélünk. Az ipari üzemek közül a gyári doboz­üzem, a NEFAG íádagyára. a Gépjavító Szövetkezet Szol­noki utcai telepe zajos. Nem kívánatos a beépített terüle­teken az éjszakai műszak, de ez nem is valószínű, ugyanis ma sincs. Ballai Ottó (Folytatjuk) Elég, ha fél éjszaka ég Csökkentés, takarékosság, gáztűz Kevesebb olaj, több áram fogyott Az energiatakarékosság or­szágos ügy, hiszen a föld meg­újuló energiaforrásait hazánk­ban még aüg-alig tudjuk fel­használni, az ásványiakért meg egyre többet kell fizetni a világpiacon. Így egyáltalán nem véletlen, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága egyik legutóbbi ülésén az in­tézmények energiagazdálko­dását. az energiatakarékosság lehetőségeit tekintette át. Tények, számok A VI. ötéves terv erre irá­nyuló programja főként a fű­tési és világítást energia taka­rékos felhasználására, illetve csökkentésére irányult. A harc a kávéfőzők, rezsók, hő- sugárzók ellen indult meg, a fontosabb persze a fokozott karbantartás, a rendszeres el­lenőrzés, az olajtüzelés más módszerrel történő felváltása, s például iskolai tantermek­ben a fénycsővilágításra való áttérés volt. Ha a tényszámo- kat nézzük, azok most objek­tivitásuk ellenére sem mutat­nak szemléletes képet, ugyan­is mindig minden változott. Kevesebb olaj fogyott ugyan, de a kórház Ceglédhez tarto­zik. Nőtt a villamosenergia- és gázfogyasztás, ám közben a Petőfi iskola meg a 900 ada­gos konyha megkezdte műkö­dését — hogy csak két pél­dát említsünk. További prob­léma, hqgy a gázt nem rend­szeresen mérik, így az ada­tok sem „stimmelhetnek'’. Tendenciájában üdvözölhető az a törekvés, hogy ahol csak lehet, a vezetékes gázra tér­tek át, így például a műve­lődési központban, az Arany Olcsóbb és jól szigetel A lakóházak és kommunális épületek kivitelezésében az •eddiginél jóval szigorúbb hő- szigetelési követelményeket támaszt az 1986. január 1-én életbe lépő hőtechnikai szab­vány. A hagyományos kismé­retű tömör téglával már kép­telenség lenne az új követel­mény teljesítése, mert csak­nem egy méter vastag falat kellene építeni, hogy megfe­leljen a szabványnak. Ezért az építőanyagipar a szigorú hőszigetelési előírásokat telje­sítő régi termékek gyártásá­nak bővítésével és újabbak kifejlesztésével készítette elő a jól szigetelt, energiatakaré­kos házak építését. így jövőre már több mint kétszeresére bővül például a kiváló hőszigetelő képességű gázbeton falazóelemek kíná­lata, amely évente mintegy 25 ezer családi ház felépíté­séhez lesz elegendő. A Tégla- és Cserépipari Trotzt kifej­lesztette a Rába falazóblok­kot. Osztrák licencek alapján meghonosították az ugyancsak jó hőszigetelő Poroton tégla és a kétsoros hungarocell be­téttel ellátott Thermoton tég­la gyártását. A választékot gazdagítják jövő év januárjá­tól a Thermopor falazóblok­kal, aminek gyártására egy NSZK-beli cég licence alap­ján rendezkedtek be. A Thermopor is üreges fa­lazóelem, s érdekessége, hogy anyaga is porózus, tele van szabad szemmel alig látható légbuborékokkal, amelyek to­vább növelik a termék hőszi­getelő képességét. A nyers agyagba ugyanis fűrészport kevernek, amely a tégla ki­égetésénél megsemmisül ugyan. ám létrehozza az anyag porozitásút. E falazó­blokkok gyártása lényegesen olcsóbb, mint a Poroton tég­láé. Vásár - üzletkötés nélkül A TIGÁZ — ha nem is túl gyorsan — egyre több utcában épít gázvezetéket. Pontosabban: az utcák lakói adják össze a szükséges pénzeket, társulást alakítva. A korszerű fűtőanyag egyik vezetékrendszere a Zrínyi utcában halad. Ez már kö­zépnyomású lesz, a Gépgyártó Szövetkezetét is ellátja majd Hancsovszki János felvétele Az idei nagykőrösi országos vásárok sorában a legkisebb és forgalom tekintetében a leggyengébb a vasárnap meg­tartott decemberi vásár voflt, annak ellenére, hogy az idő­járás még elég tűrhető volt. A gyalogvásárra sokan kilá­togattak. Pestről és vidéki vá­rosokból is sok szép divatos béli portékát hoztak, amelyek­ből bizony keveset adtak el. Az állatvásáron hasonló volt a helyzet. Nemcsak helyi és környékbeli jószágokat hajtot­tak fel, hanem még tiszán- és dunántúliak is voltak. A leg­több most is a sertés, a kis­malac volt, de csak fele a szo­kott mennyiségnek. A jövőre való kismalacokat már nem­igen vették, az áraik lefelé morzsolódtak. A jó 8 hetes malacért megadtak 800—850 forintot, a jobbért 900—1000 forintot is, de sokan a 6—7 hetes kismalacot csak 5—600 forintért kérték. A 12 hetes malacok 1500, a félévesek 2000 forint körül keltek el. Anya­sertés csak néhány volt, a szép jószágokat 8—9000 forintért árulták. Bár egyre többen foglal­koznak jühtarfással, most ke­veset hoztak. Éves anya 2000 forint körül kelt, bárányért 1200—1400 forintot kértek. A lóvásár elég nagy volt, de alig kelt el valami. Az árak elég tág keretek között mo­zogtak. A fuvaroslovat 40—50 ezer forintra tartották, a kö­zepes és jobb kocsislovat 20— 35 ezerre. Nagy Különbségek voltaik az árakban, egyéves csikót például 18 ezer forin­tért kértek, és egy kereskedő majdnem hasonlót 9000 forin­tért vett meg, mert gazdája feltétlenül el akarta adni. Egy idős gazdálkodó 3000 forintért árulta régi csézáját. A cséza nem kelt el, a lovát kérték, azt azonban nem adta el, mert maga nevelte. A marhavásárra kevesebb jószágot hoztak. A Húsforgal­mi Vállalat nem vásárolt. Ma­gánosok a fiatal bikát 70 fo­rintos kilónkénti áron vették. Igazi jó tehenet 30 000 forintért adtak, de volt 20—25 ezer fo­rintos is. Éves üszőborjú 10 ezer forint körül kelt. Kis üszőborjút 5—6 ezer forintért adtak. A mostani téli vásáron nem volt tolongás a cukorkások sátránál, nem sütötték és árul­ták a régi vásárok kedvelt csemegéjét, a meleg geszte­nyét, csak a pirított tök- és napraforgómagoit. A lacikony- hásokat és az italmérőkeí most is elég sokan felkeresték. Kopa László János utcai hetes otthonban, s készül a Kinizsi utcai Er­zsébet iskola átállítása is. Ugyancsak folyamatban van a tüdőgondozóba is a gázbe­vezetés. Energiahordozó a gőz is, ezzel a Toldiban fűtenek. A gőz a szomszédos konzervgyá­ri kettes telepről érkezik — három évig volt hibás az ezt mérő műszer. Az eddigi át­lagolás helyett ma már ren­deződött (azaz csökkent) a fo­gyasztás. Ide földgázüzemű ka­zánok kerülnek, ha a tárgya­lások sikerrel járnak majd az energiafelügyeleti szervvel. Ha a kiadásokat a megnöve­kedett energiaárakhoz (vil­lany: 1981-ben 2,20, 1985-ben 3,50; földgáz: 4,90 helyett 7,70 forint) viszonyítjuk, megálla- píható, hogy lényeges emelke­dés nincs. (1981-ben 16 és fél millió forint. 1984-ben 21,4 millió a kiadás.) A közvilágítási költségek a lámpahelyek számának növe­kedése arányában nőttek. A hagyományos izzókat minde­nütt alacsonyabb fogyasztású, korszerű égőkre cserélték ki, s jelenleg folyamatban van az úgynevezett féléjjeles üzem­mód kialakítása is. (Egy-egy lámpatestben több izzó van, nagyobb fény az éjszaka első felében lenne, vagyis csak egyet hagynak égve.) Több te­rületen fényérzékelős kapcso­lással vezérlik a közvilágítást, ami a legjobb módszerűnek mondható. Biztonság A korszerű fűtés lehetősége a városban a földgázhálózat fejlesztése révén terjedhet. Ezt szinte kizárólag' önerőből végzik, a város legkülönbö­zőbb területein. Ma 2810 a gázfogyasztók száma. Meg­jegyzendő tény, hogy Nagy­kőrös az első helyen áll a me­gyében a közel négymillió köbméteres fogyasztásával. Az is kiszámítható, hogy egy ház­tartásra 1532 köbméter jut. A további igények kielégítésére bővíteni kell a városi gázfo­gadó állomást, amire az idén kerül sor. A DÉMÁSZ a terv­időszak alatt építette meg a 120 kilovoltos állomást, ami biztonságosabbá tette a város energiaellátását. Az intézmények felújítása­kor és az új fejlesztések ter­vezésekor a hőtechnikai elő­írásokat figyelembe vették, s több helyen a nyílászárókat kicserélték. Javítani kell A tanács végrehajtó bizott­sága — megtárgyalta ,a pénz­ügyi terv- és munkaügyi osz­tály előterjesztésében a ta­nács és intézményei energia- gazdálkodásának helyzetét — megállapításokat tett. Ezek szerint eredményesen töre­kedtek a takarékos energia­felhasználásra. A város ellá­tása megbízható, jó. A követ­kező ötéves tervben is bizto­sítani kell mindezt, különös tekintettel a hőszigetelések javítására. B. O. Jótékony célú koncert A Budapest Sportcsarnok­ban 1985. december 26-án 15 órai kezdettel a legnépsze­rűbb hazai énekesek és együt­tesek közreműködésével kon­certet rendeznek. Az itt be­folyt összeget az éhező világ megsegítésére fogják fordíta­ni. Az eseményre külön autó­busa indul 12 óra 30 perckor a művelődési központ elől. Je­lentkezni és befizetni a műve­lődési központ emeleti irodá­jában lehet december 13-ig. Sporthírek Teke, futball, pingpong Tiszakécske SC—Nk. Mé­száros Tsz SK 5:3 (2219-2179). Nk.: Kovács 385 (1), Nagy 339, Farkas J. 367 (1), Tóth F. 350, Szabó B. 345, Lóczy 393 (1). Tekézőink hagyományosan szaros NB III-as csapatbajno­ki tekemérkőzést vívtak a Ti- sza-partiakka!, s csak a jobb összf'a döntött a vendéglátók javára. Cegléden rendezték öt üzem dolgozóival a megyei KISZÖV Kupa tekeviadalt, amelyen először vettek részt városunk- beliek. A személyenként száz vegyesdobásos vetélkedőn 29 induló közül egyéniben Gál- los Sándor 385 fával negye­dik, Nagy Péter 378-cal ötö­dik lett. Az Nk. Gépgyártó és Szolgáltató Szövetkezet csa­pata hiányos volt: 6 fő he­lyett csak 5 versenyzett. Az említetteken kívül Tóth Ist­ván 366-os, Szabó Tibor 357-es és Nagy György 192 fás eredményt ért el. KISPÁLYÁS VILLÁMTORNA A városi és a konzervgyári KISZ-bizottság, a szakmakö­zi bizottság, valamint a váro­si tanács művelődési, egész­ségügyi és sportosztálya 6 csapattal, 2X15 perces mérkő­zésekkel kispályás labdarúgó villámtornát rendezett. Jó és lelkes hangulatban sportoltak a résztvevők. A Pedagógusok (Szabó Imre — Máté József, Erdey Pál, Bűz Ferenc, Sza­bó Tamás, Suba Lajos) meg­érdemelten végeztek az élen. A Kinizsi-sporttclepi selej­tezőben: Konzervgyár—Ama­tőr MTE 4-0, Mészáros Tsz— Konzervgyár 1-0, Mészáros Tsz—Amatőr MTE 3-1. A Vági-lakótelepi pályán, selejtezőben: Pedagógusok— Tormási Építőipari Kisszövet­kezet 3-3, Pedagógusok—Gim­názium 9-3, Gimnázium—Tor­mási ÉK 4-2. A Kinizsi-sporttelepi hely­osztókon. Az 1—2. helyért: Pedagógusok—Mészáros Tsz 3-0 (Szabó T. 2 és Suba gól­jával). A 3—4. helyért: Kon­zervgyár—Gimnázium 8-6. A győztes értékes vándor- serleget, az 1—3. helyezett csapat tagjai szép érmeket kaptak jutalmul. ASZTALITENISZEZÖK A megyei csapatbajnokság­ban szereplő férfi asztaliteni­szezőink kettős találkozón a Sportotthonban, többi három együttesünk idegenben küz­dött a bajnoki pontokért. Az NB Ill-ban: Nk. Kgy. Kinizsi—Eleki Tsz ÍÍK 11:5. Nk.: Varga S. (4), Erdey (3), Szakács (3), Varga I. (1). Az újonc otthonában biztos győ­zelmet arattak a körösiek és ezzel őszi dobogóesélyesekké léptek elő. A megyei férfi csapatbaj­nokságban. Ceglédi VSE III. —Nk. Kgy. Kinizsi II. 16:0; az igen jó képességű szom­szédok biztosan nyertek a fia­talokkal felálló helyiek ellen.' Ceglédi VSE ifi—Nk. Kgy. Ki­nizsi ifi 7:2; az NB I-esek utánpótlása jobb volt: Juhász G. és Kiss 1—1 győzelmet ér­tek el. A megyei női csapatbajnok­ságban. Monori SE—Nk. Kgy. Kinizsi 8:1; betegség miatt tartalékosak voltak a kinizsi- sek: Csépéné (1). Szatmári, Nagv összeállításban. Mono­ri SE ifi—Nk. Kgy. Kinizsi ifi 9:0; a körösieknél újon­cok is szerepeltek, s ez dön­tő VOillt. S. Z. Moziéi« A nagyteremben Halálcsapda. Színes, szink­ronizált amerikai krimi. (16 éven felülieknek!) Előadás 5 és 7 órakor. A stűdióteremben Maximka. Szovjet film, fél 4-kor. Meztelenek és bolondok. Szí­nes, szinkronizált amerikai filmszatíra. (16 éven felüliek­nek!) Fél 6-kor. ISSN »JM-MW fs*QyStflrösi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom