Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-31 / 306. szám

Hajlamos a faposcdásra illa bél, vékony héj A testefégla is változott Olvasóink bizonyára emlékeznek rá, hogy a kör" sí ke i'.';r?yirr j sról.í híradásainkban tniihs/iir is I'm11 - test tettünk a beépítés alatt levő új alagútkenu-neérol. Mcg keil hagyni, türelmetlenül vártuk a napot, amikor üzembe helyezik a modern lengyel gyártmányú PTC típusú berendezést, főleg attól fogva, hogy az üzem vezetőitől megtudtuk, a kenyerek 7és péksütemények minőségében lényeges javulást eredményez az új tech- rii’-'i.-mm A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM. 308. SZÁM 1985. DECEMBER 31., KEDD Automatikus üzem Nos. a próbagyártás a na­pokban megkezdődött, sőt már a boltokba is jutott az új technológiával készült min­dennapiból. Egyelőre még ala­pos vizsgálat, elemzés tár­gya a gép. még inkább a ben­ne sült kenyerek, de az eltelt néhány nap tapasztalatai nyo­mán időtálló követkéz! etése- k ;t is levontak a szakembe­rek. Sághi Pál, a Dél-Pest 'Megyei Sütőipari Vállalat te- 'rületfelelöse és Fehér Sándor 'üzemvezető segítségével most csokorba szedtük ezeket. ' Elöljáróban vessünk pilian- ’tást egy fontos termelési adat­ra. Folyamatos üzem mellett 'óránként 450—500 kilogramm kenyér megsütésére képes az alagútkemen-e. Ez a szakem­berek szerint azt jelenti, hogy az eddiginél jóval rövidebb idő alatt képes több kenyeret sütni, magyarán, megvan a remény arra, hogy ezentúl minden esetben friss áruval tudnak szolgálni az üzletek, nem lesz szükség a kénysze­rű előresütésre. ami mindig szikkadt árut eredményez. — Az első próbálkozások után elmondhatjuk, a kemen­ce beváltotta a hozzá fűzött reményeinket. Természetesen egy ideig még számolnunk kell azzal, hogy nem megy minden úgy, mint a karika- csapás. Szakmunkásaink jó­szerével ezután tanulják meg működtetésének minden csín- ját-bínját. Újdonság, és per­sze szokatlan még számukra a teljes automatizálás, ami egyik napról a másikra a lapátolást küszöbölte ki- Egy biztos, "so­kat javított a munkakörülmé­nyeken, igaz, lényegesen több gondot, odafigyelést, no és szakmai intelligenciát kíván kezelése. Másrészt, mivel gáz­üzemű, gazdaságosabb, mint a régi olajfűtésű kemencék. Térfogstnövekedés — Mi a vélemény az első sütésekről? — A kereskedelemben rög­tön észrevették a változást, vannak elismerő, és kicsit fe­lemás vélemények is. Ez ért­hető, hiszen a fogyasztók szo­katlannak tartják a vékony héjat. a tapintásra igen pu­ha kenyértestet. Első benyo­másra olyannak tűnik, mint­ha nem volna kellően átsülve a termék. Persze erről szó sem lehet, az érzéki csalódást az igen ritka bél okozza, ami egyébként a térfogatnöveke­dóst is magyarázza. Ebből ered az a hátrány is, hogy hajlamos a nyomódasra, lapo- s.odásra, tehát kíméletesebb szállítást követel meg. — A kóstolók mit állapí­tottak meg? — A szakemberek egybe­hangzóan állítják. ízük, za­matok jobb, mint a hagyo­mányos sütésű termékeké. Vo­natkozik ez az egyszerű pék­süteményekre is. Ha valaki például azt mondja, hogy a kenyerekbe visszatértek a há­zi készítésű termékekre jel­lemző ízék, megvan rá az oka, ugyanis a tésztakészítés tech­nológiája is változott. A ha­gyományos, de üzemi körül­mények között alkalmazott kovászolásra tértünk át. Elégedettek — Az új techniká birtoká­ban mik a terveik? — Ügy véljük, megnyílt an­nak lehetősége. hogy a város lakosságának végre a kedvé­ben járjunk. Mindenekelőtt az egy kilogrammos rozslángos, és a házi jellegű kenyerek, Valamint az egyszerű péksü­temények termelését kívánjuk növelni. Ahol már ily módon sütik a kenyérgyárak a készítmé­nyeiket, a fogyasztók elége­detten nyilatkoznak a pékek munkájáról. Bízunk benne, hogy nálunk sem lesz az rosz- szabbul. Annyit azonban hadd je­gyezzek meg, hogy e korsze­rű berendezéssel is adódhat- na;k olykor nem várt problé­mák, amik ha kis időre is. de befolyásolhatják a minőséget. De ez nyilván nem azt jelen­ti, hogy a most bemutatott technikában alapvető hibák lennének. MIKLAY JENŐ Számítógépes adatfeldolgozás ? A városi tanács végrehaj- f tó bizottsága egyik ülésén ^ jelentést hallgatott meg a ^ lakosságadóztatási feladatok ^ végrehajtásáról. Nyilván az adófizetőt is érdekli, mi lesz í befizetett pénzével. A lakossági adó nem egysze­rűen csak bevételi forrás, ha­nem a gazdaságpolitikával szo­rosan összefüggő . adópolitika szerves része, és ezen félül esz­köz a munkaviszonyon kívüli jövedelem szabályozására. Ebadta ebadó Az adókat 1931 óta elektro­nikus adatfeldolgozás segítsé­gével vetik ki és tartják nap­rakészen. Ebben a személyi szám jutott fontos szerephez. Az adó mértékéről az ügyfél a második félévben értesül, az adóív útján. Mivel a befizeté­seket havonta írjak jóvá, az ezeket rögzítő lapok állandóan feldolgozás alatt vannak, ami­ből azután különféle problé­mák adódnak. Az elektronikai csoport évente tizenkétezer ilyen lapot készít el, állít ki. Házadót 7300-an fizetnek. Itt a legnagyobb a változás, sok ház cserél gazdát. Ha ez év közben történik — márpedig senki sem vár jeles napokra az adásvétellel —, úgy máris bajt okoz. Ugyanis a változásokat csak évente egyszer vezetik át a lapokra, éméllett áz új tüláj- donos sem siet bejelenteni a változást. Így sokszor a régi gazda kapja az adópapírt. A helyesbítéshez határozatra van szükség, ami megnöveli az ügyiratforgalmat... A háztáji és kisegítő gazda­ságok adója is érdekes képet mutat. A zártkerttel rendelke­zők körében meglehetősen nép­szerű a zöldségértékesítési szerződés. Aki ilyen papírt tud lobogtatni, az jól jár, ugyanis adómentességet élvez. Cserébe S okat jártam a várost és környékét, a házfalak és kulisszák mögül sok érdekes történetet feljegyeztem, sok örömöt és panaszt leírtam. Íme még néhány életkép. ★ 3 ómódú, tekintélyes család­hoz látogattam. A szép házat és vagyont szerzett há­zigazda már meghalt, de het- ven-egynőhány éves felesége még él a családdal, a gangból elrekesztett kis szobájában. Az idős asszonyt minden ér­dekelte. Ha vendég jött, leült a fal melletti székre. A házigazda fejcsóválva szólt hozzá. — Menjen be mama, pihen­jen. De az nem hallgatott rá. A fia életéről s munkájáról beszélt. — De nehogy olyat mondjál, amiből baj lehet — mondta a néni aggódva. Rossz emlékei lehették pár évtizeddel ezeiőtt- ről... A fia erre odalépett hozzá, kipirosodya, durván betolta a szobájába és rázárta az ajtót. A szobából csendes sírás hal­latszott. ~k Ő sz végi este volt. Ötven év körüli, rangos tisztviselő újságot olvasott. Bement a szobába a felesége, aki a negy­ven év körüli szépasszonyok veszedelmes korát élte. — Béla, ápertén megmon­dom neked, hogy új bunda nél­kül nem megyek bele a télbe. — De gondold meg édes, a mellékesek nem ütöttek be, ahogy számoltam. Meg a fiú­nak számítógépet kellene ven­ni... — Nem bánom, a kollégáid Hétköznapi történetek feleségei már a múlt télen is lenéztek a régi bundámban. — Látod, én már két éve nem csináltattam új ruhát. — Te sohase tartottál lépést a divattal, de engem „mások” is megnéznek ... és büszke le­hetsz a feleségedre. — Mondd csak, mikor lesz szabad napod? — Miért kérded? — Megyünk Pestre bundát venni. Az asszony lefekvéshez kez­dett készülődni, s ígéretesen rákacsintott az urára, az pedig eldobta az újságot, odalépett a feleségéhez és megcsókolta a kezét... ★ A z illető magas beosztást A töltött be a fővárosban, de a múlt években nyugdíjba ment. A felesége meghalt, szép, kényelmes lakásban lakott a lányával, vcjével és kis unoká­jával. Megunta a családja a minden beosztás nélküli, min­őén második nap színházba, vendéglőbe járó életét., lejött Nagykőrösre, szőlős tanyát bé­relt, s 'túl a hatvan-egynéhány esztendőn disznót hizlal, bir­kát tart, szőlőt és zöldséget ter­mel. Minden héten bejön az autó­ján a piacra és bevásárol, s egy jóképű fiatalasszonyt is lehet látni a társaságában. A család­ja a Balatonon nyaralt, őt csak néha látogatják meg. De nem­régiben megállt egy autó a ta­nya előtt. Pesti rangos veje jött le. — Apa — mondta, — hirte­len jött fizetnivalóm lett. Ad­jál kölcsön kétezer forintot... ★ A legszomorúbb kulisszatit­kot most, halottak napján jegyeztem fel. Kint voltam a temetőben, s az egyik sírnál a virágokat rakosgatta egy het- ven-egynéhány éves özvegyasz- szony ismerősöm. — Hogy könnyítsék a sorso­mon — mondta —, kijöttem emlékezni, beszélgetni, panasz­kodni az uramnak, aki másfél évtizeddel ezelőtt meghalt. Sokszor mondogatta, hogy nem sokáig él már. Fogadjunk örökbe egy kislányt, aki öreg­ségemben majd gondomat vi­seli. így is történt, a férjem elhalt es nőtt a kislány, mint a nyárfa. Ápoltam, gondoztam, neveltem, ahogy tudtam, de az egyre kevesebbet törődött ve­lem. Korán nagylány lett, s pa­rancsolgatni kezdett. Majd ál­lást vállalt. Nőttek az igényei, soha se eiég a fizetése. Min­dig pénzt kunyerál luxusdol- gokra. Odáig jutottunk, hogy rámförmedt: adjak, mert báj lesz. „Ha nincs pénzed, kérjél a szomszédban, péttz nélkül ne merj hazajönni” — mondta Többször a szomszédban alud­tam, féltem tőle, mert már be­lekapaszkodott a hajamba is ... Én csak azon csodálkozom, hogy a szomszédok, akik ezt látják, nem igyekeznek a lány lelkére beszélni. Mert mint az élet példái olykor igazolják, a gonoszságot előbb-utóbb eléri a büntetés, de addig meg so­kat szenved a szegény idős asszony. KOFA LÁSZLÓ az Afésszel kell szerződést köt­nie, majd annak teljesítését igazolnia. S míg csökken a lo­vak száma — és így az utánuk fizetendő adó is —, addig az erőgépek szaporodtak. Tulaj­donosaik is fizetési kedvez­ményben részesülhetnek. A tudósító számára van va­lami homályos az ebadóban. Egyfajta anakronizmust talál benne. Nos, év közben renge­teg a változás, elhullás, elaján­dékozás, elvesztés miatt. A több mint háromezer tétel s a 213 ezer forintos bevétel , sem­miképpen sem arányos a hi­vatal által ráfordított munka mennyiségével. (Jó pár eszten­deje hasonló okok miatt pél­dául a gépjárműadót megszün­tették ...) Az általános jövedelemadó viszont az utóbbi időszak egyik nagy beszédtémájává nőtte ki magát. Hogy néz ki az elv a gyakorlatban? A város terü­letén működő iparosok, keres­kedők, orvosok, tervezők, szo­bát bérbeadók adómegállapítá­sát adóközösség vagy az ille­tékhivatal végzi. A nagyobb forgalmat lebonyolítók beval­lás, a kisebbek meg átalány alapján adóznak. Közteherviselés A jogszabály meglehetősen kedvező adóztatást biztosít a szolgáltató, javító kisiparosok­nak, akiknek a száma nyolcvan, körül alakúk S mégis, évről évre kevesebben vannak. Sok az új, a kezdő — akik ekkor kedvezményben részesülnek, s mire adóznának, már abba is hagyják tevékenységüket... így az adóközösség határozat­tal korrigál, de ehhez időre van szükség, s előfordulhat, hogy a megkeresés a hátralék ügyében már jogsértésnek szá­mítana. Az adózókat persze ellen­őrizni is kell. Eredménynek számít, hogy több átlagosnál nagyobb jövedelmű bevallás született — fóliasátrak után például. Az adónak fontos szerepe van a reális közteherviselés ki­alakításában is. Ám Nagykőrös kis település, s például a kon­tárok — azaz ebben az össze­függésben a nem adózók — munkájának felderítése ko­moly akadályokba ütközik. Egész egyszerűen alig bizonyít­ható, hogy pénzért dolgozott a delikvens, s csak a tettenérés vezetne eredményre. A munka- díj kifizetésére, tanú nincs ... A bevételi terveket minden évben teljesítették, s a hátra­lék összege is csökkent. Az ál­lampolgárok nagy többségének fizetőkószsége jó, magyarán, önként fizetik az adót. Egy szűk réteg azonban többszö­rös felszólításra sem teljesíti a kötelezettségét. Ilyenkor fize- tésletillást alkalmaznak. Feladatok Magától értetődő kérdés, va­jon a vázlatos ismertetőben szereplő tevékenységek meny­nyire törvényesek? A válasz egyszerű: megfelelnek a vonat­kozó előírások betűinek, szel­lemének. Bár -a hatósági tevé­kenység megnőtt, a tartalmi munka javításán fáradoznak, cs igyekeznek a lehetőségekhez mérten egyszerűsített határo­zatokat hozni. A csoport rendkívül szoros határidőkkel dolgozik, a terü­leti munka sokrétű és emellett nagy helyismeretet igényel. Törekednek a tájékoztatásra éppúgy, mint az ügyek kultu­rált. gyors intézésére. Mint általában a hasonló esetek többségében. így most is, az ismertetettek egyben magukban hordozzák a to­vábbfejlesztendőket, a megol­dandó feladatokat. A végre­hajtó bizottság határozata ügy­félcentrikus bánásmódot, a jogszabályok maradéktalan be­tartását, s helyszíni ellenőrzési feladatokat tűzött az adócso­port valamennyi dolgozója elé célul. BALLAI OTTÓ Nyársapát A síévadéra emlékeztek Erdei Ferenc-emlékünnepsén színhelye volt a minap a nyársapáti általános iskola. Erdei Ferenc, a népi író, szo- ciográfus most tenne 75 esz­tendős — emlékezett megnyi­tójában Kovács Gizella, az általános iskola igazgatója. Az intézmény 1080-ban vette fel Erdei Ferenc nevét, akkor az épület falán egy dombor­művűt is elhelyeztek, A zsúfolásig megtelt iskolai előtérben a hallgatóság az ünnepi megnyitó után nagy figyelemmel tekintette meg a KISZ-esek műsorát, amelyet a névadó műveiből, életraj­zából állítottak össze. Ezt kö­vetően a párt-, állami és tö­megszervezetek képviselői az Erdei Ferenc képmását áb­rázoló domborműnél elhe­lyezték a tisztelet, megemlé­kezés koszorúit. Zenével, tánccá! búcsúztatták Sikeres évet zártak A 21-es számú Volán Vál­lalat nagykőrösi üzemének dolgozói hangulatos baráti, munkatársi találkozót rendez­tek az ünnepek előestéjén. A, volánosok mindig ilyen ze­nés, táncos, vacsorával egy­bekötött ' összejövetelen bú­csúztatják az esztendőt. Egy­ben á munkahely vezetésé­nek is alkalma nyílik meg­köszönni a dolgozók, az élen­járó munkatársak év közbeni helytállását. Ezen a napon mindenki együtt van, kétkezi munká­sok, társadalmi, gazdasági ve­zetők és természetesen a csa­ládtagok is. — Mondhatnám, hagyo­mány lett már nálunk, hogy ez a nap mindig a kikapcso­lódásé, de ilyenkor egyúttal az évközi eredményekről is_ beszámolunk ::tíblgözóirfRhak." Persze korábban is rende­zünk hasonló ■ és hivatalos jellegű fórumokat, de ezt a legutolsót tartjuk mindig a legfontosabbnak. Sokkal ol­dottabb, családiasabb a han­gulat, s ennek nagyon örü­lünk, hiszen azt tartjuk, a jó munkához elengedhetetlen a jó munkahelyi légkör meglé­te. Az ilyen rendezvények csak erősítik a közösségi kapcsolatokat — mondta Túri György üzemigazgató. — Hogyan vélekednek tehát a 85-ös évről? Elégedettek az emberek? — Azt tapasztaljuk, hogy jó a munkások hangulata, az emberek bizakodva tekinte­nek a jövőbe, noha. meg kell hagyni, a szokásosnál kemé­nyebb, de sikeres időszak végére tettünk pontot. Árbe­vételi tervünket 16 százalék­kal, az eredménytervet pedig 15 százalékkal teljesítettük túl. A jövedelempolitikai cél­kitűzéseinket is sikerült meg­valósítani, de az elmúlt év­ben nagyobb hangsúlyt he­lyeztünk a dolgozók anyagi, erkölcsi elismerésére is. — Mit várnak 1986-tól? — A VII. Ötéves tervidő­szakra vonatkozó gazdaságpo­litikai céljainkat mi is meg­fogalmaztuk. Az adatokból kitűnik, hogy ennek a terv- időszakhák éppen az első esz­tendeje lesz a legnehezebb. Ahhoz ugyanis, hogy a fej­lesztési, beruházási . felada­tainkat meg tudjuk oldani, növelni kell a teljesítményt, mintegy 5-—6 százalékkal. Ezek nagy célok, nem lesz könnyű a megvalósításuk, de munkatársaimat ismerve, bí­zom benne, hogy a következő időszak is ugyanolyan ered­ményesen zárul, mint a mos­tani. MAGYAR ANDREA A szövetkezet mindig támogatja Számadás és nótasző A Mészáros János Termelő- szövetkezetnek több mint öt­száz nyugdíjasa van. a minap az Arany János Művelődési Központ színháztermébe hív­ták őket össze. A hagyományos nyugdíjastálálkozó most nem könnyed társalgás, poharazga- tás formájában zajlott le, a szövetkezet vezetősége ismert budapesti énekeseket és egy cigányzenekart hívott meg vendégszereplésre, akik két órán át tartó, színes nótnest- tel szereztek örömet az idős embereknek. A műsor előtt Kovács Sán­dor, a termelőszövetkezet idén megválasztott új elnöke mutat- kozblt be a nyugdíjasoknak. Elmondta, hogy tíz esztendeig az állami gazdaságban dolgo­zott vezető beosztásban, a szomszédságból kifolyólag jól ismerte már korábban is a szövetkezetét. Természetesen nem rejtette véka alá a gazda­sággal kapcsolatos terveit sem. Kifejtette, hogy a jövőben szorgalmazni kívánják a gabo­natermesztést. növelik a nap­raforgó vetésterületét. A szarvasmarha-tenyésztés mel­lett nagy súlyt, helyeznek a sertés- és juhtenyésztésre. Ez­zel párhuzamban a géppark fejlesztését is napirenden tart­ják. Örömmel állapította meg. hogy az elmúlt években gyara­podott, a felső és középfokú végzettséggel rendelkező veze­tők száma. Az évi átlagkereset pedig ma, már meghaladja a 61 ezer forintot. A jó munkál megfizetjük, mert r.z mindig kamatozik, az idén is szép nye­reségre számíthatunk — tette hozzá. Ezután elismeréssel beszélt a városról, ecsetelte a közel­múltban végbement fejlődést, amit azért tartott fontosnak kiemelni, mivel véleménye sze­rint a környezet jelentősen be­folyásolja az emberek hangu­latát, közérzetét. A szövetkezet mindig készséggel támogatja a lakóhely érdekeit — fejezte be mondandóját, majd kellemes ünnepeket kívánt minden szö­vetkezeti tagnak, nyugdíjas­nak. Ezután megkezdődött a mű­sor, amelyet a vendégek nagy tetszéssel hallgattak végig. A régi és újabb magyarnótákból kötöttek csokrot a művészek, s Balogh Albert és cigányzene­kara mindent elkövetett, hogy igazi emelkedett hangulatot te­remtsenek. Nem volt nehéz dolguk, végül már a nézők is együtt énekeltek a népszerű művészekkel. K. L. Szalmavásár Az Arany János Termelő- szövetkezet az arai ás óla te­kintélyes/ mennyiségű alom- szalmát értékesített a tagok és kívülállók számára. Január 9-cn újabb szalmavásár lesz a szövetkezetben. Ezúttal a nagybálás áruból lehet igé­nyelni. amit az említett, na­pon reggel 7 órától 12 óráig az árbózi tónál levő Soós- féle tanya mellett árusíta­nak a gazdaság megbízottai. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom