Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-31 / 306. szám

1985. DECEMBER 31., KEDD

"xMütai

3

MINDENNAPJAINKRÓL TÁRGYILAGOSAN

írta: Balogh László, a megyei tanács elnöke

a

z óév búcsúztatása és az új év köszöntése hagyományaink szerint nem csupán a szilveszter esti önfeledt órákat, a pezsgőspoharak koccanását jelenti, hanem azt is, hogy ki-ki számadást készít az elmúlt esztendő mérlegéről, átgondolja saját és környezete sorsának alakulását, kialakítja előrehaladásának irányát és feladatait. Természetesen nemcsak munkát szoktunk a következő évre tartogatni, hanem reményt és optimizmust is arra, hogy mindaz, amit nem tudtunk elvégezni, vagy szándékainknak megfelelően befejezni, mindazt sikerül az új esztendőben folytatni és megoldani. Ez a bizakodás, a magunkba és a jövőbe vetett hit feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a gazdasági nehézségek, társadalmi programok és a nehezen olvadó, feszült nemzetközi helyzet sötét felhői mögül előcsalogassuk a jobb és tartalmasabb életet jelentő napsugarakat. Ezen gondolatok jegyében hívom megyénk valamennyi lakosát asztalhoz, hogy közösen vessünk számot az idei év gondokkal, problémákkal és örömökkel teli, mozgalmas 12 hónapjáról, és közösen tekintsük át, hogy mit várhatunk a jövő évtől.

Egy 6VC a nemzetközi helyzet, a világ sorsának alakulása kevésbé volt biztató számunkra, mint ahogy azt ma elmondhatjuk. A regionális konfliktusok száma nem csökkent, a világgazdasági helyzet sem sokat javult. Az afrikai kontinenst sújtó éhhalál veszélyét csak kismértékben sikerült csökkenteni. Nem történt megállapodás az atomháború meglőzése, a világ egyes részein felhalmozódó katasztrofális nagyságrendű atomfegyverek számának csökkentése, a katonai leszerelés kérdésében. A régóta várt, a béke és haladás erői által fáradhatatlanul szorgalmazott genfi találkozó azonban talán megállított egy olyan folyamatot, amely az elmúlt években egyre inkább mérgezte a nemzetközi együttműködés levegőjét, és veszélyeztette a világbékét. A föld népei és országai számára, így különösen a hazánkéhoz hasonló kis országok számára sorsdöntő fontosságú az a békés nemzetközi légkör, amely nem az értelmetlen fegyverkezésre, hanem a békés gazdasági vetélkedésre és együttműködésre sarkallja a nemzeteket.

A genfi csúcsértekezlet egyértelműen ebbe az irányba mozdította el nem csupán a két nagyhatalom egymás közötti kapcsolatát, hanem Európa különböző társadalmi, gazdasági berendezkedésű országainak, bonyolult kapcsolati rendszerét is. Jól példázza ezt többek között a nemrég Budapesten befejeződött európai kulturális fórum eseménysorozata is.

Az 1985-ös esztendő belpolitikánk szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Szinte már megszoktuk, hogy ebben az évben is a korábbiakhoz képest nehezebb feltételek mellett kellett dolgoznunk. A nemzetközi gazdasági helyzet kedvezőtlen változásai és a tervcélok nehezebb elérése miatt év közben több olyan gazdasági, pénzügyi intézkedés meghozatalára kényszerültünk, amelyek feltétlenül szükségesek voltak elért gazdasági pozícióink megőrzése érdekében. Az elmúlt év jelentőségét külön aláhúzza az a tény, hogy számos olyan politikai, közéleti esemény részesei és tanúi lehettünk, amelyek új mérföldkövet jelentettek, s meghatározói életünk további alakulásának.

Ez év márciusában tanácskozott pártunk XIII. kongresszusa. A kongresszuson és az azt megelőző megyei küldöttértekezleten párttagságunk áttekintette és értékelte gazdasági építőmunkánk és társadalmi fejlődésünk eredményeit. Gondosan elemezte gondjaink lényegét, és azok ismeretében körvonalazta közvetlen és az 1990-ig tartó időszakra feladatainkat. Irányt szabott a megvalósítás módjára és eszközeire.

JÓ alkalom volt a számvetésre felszabadulásunk 40. évfordulójának megünneplése. Továbbléptünk a szocialista demokrácia fejlesztésében is. Valamennyien érdekeltjei és érintettjei voltunk az országgyűlési képviselői és tanácstagi választásoknak. Pártunk egyértelműen állást foglalt amellett, hogy gazdasági nehézségeink és társadalmi gondjaink megoldásához az alkotó energiákat épp a demokrácia kiterjesztése útján lehet felszabadítani. Az új választójogi törvény alapján a kötelező többes jelölés nyomán valóban nem csupán szavazás, hanem választás volt. A jelölő gyűlések ezáltal az országos, néggyel és helyi tennivalókról szóló, cselekvési készséget tükröző, össznépi fórumokká váltak.

A választásokkal egy eseményekben bővelkedő, a tanácsok irányítási, igazgatási szerkezetében döntő változást hozó tanácsciklus zárult le. A járások megszűnésével megteremtődtek a helyi tanácsok önállóságának, önkormányzati jellegük kiteljesedésének feltételei.

A szocialista demokrácia továbbfejlesztésének másik fontos területe gazdálkodási rendszerünk korszerűsítése. A csaknem két évtizede megkezdett gazdasági reformfolyamat új szakaszában jelentős előrehaladást értünk el a gazdaérzet erősítésében, a korábban is gyakran hangoztatott tulajdonosi magatartás gyakorlati megvalósításában. A vállalati tanácsokban helyet foglaló munkások és alkalmazottak felelős döntéseikkel segítik ez össznépi tulajdon keretében érvényesülő közvetlen demokráciát.

Végül, de nem utolsósorban szólni kell arról is, hogy ez évben fejeződött be a VI. ötéves terv, mellyel egy újabb tervciklus küszöbéhez értünk. Fontos ezért, hogy az elmúlt öt év tapasztalatait összegezve tervezzük meg az évtized második felében reánk váró tennivalókat.

Valamennyi felsorolt politikai, társadalmi, közéleti eseményből megyénk lakossága is tevékenyen kivette a részét. Áldozatkészen, szorgalmasan dolgozott, s ha nem is látványos, de tisztes eredményeket ért el. Ezt bizonyítja, hogy gazdaságunk a nehezebb körülmények ellenére is az országos átlagnál erőteljesebben fejlődött. A rendkívüli időjárás okozta termeléskiesést gazdálkodó szervezeteink zöme pótolni tudta. Ipari termelésünk 4 százalékkal emelkedett, a mezőgazdaság eredményei pedig az előző évhez hasonlóan alakultak. Jelentős összeget költöttünk a lakosság életkörülményeit alapvetően meghatározó beruházásokra. Ennek nyomán bővült az egészséges ivóvízzel ellátott települések sora, 7500-zal nőtt a megye lakásállománya, s a tervezettet jóval meghaladó tanteremfejlesztés egyértelműen az oktató-nevelő munka feltételeinek javítását szolgálta, összességében kiegyensúlyozott volt a lakosság ellátása, számottevően bővült a kereskedelmi hálózat.

A kórházi fekvőbeteg-ellátás javulását eredményezte a Semmelweis Kórház rekonstrukciója során ez évben átadott 120 hely, s a szociális otthoni ellátásban is sikerült a tervezettnél nagyobb eredményeket elérni. Növekedett úthálózatunk, a közlekedési viszonyok említésre méltó javításához járult hozzá a közelmúltban átadott M5-ös autópálya első szakasza és a 2-es fő közlekedési út dunakeszi átkelési szakaszának korszerűsítése. Gazdagabbak lettünk egy, a kor követelményeinek mindenben megfelelő, új művelődési házzal Százhalombattán. A lakosság régi óhaja vált valóra a szobi sport- és szabadidő-központ létrehozásával.

Fejlődött településhálóztunk. Gyarapodtunk két új községgel, 9 községünk vált nagyközséggé és január 1-től, holnaptól Budaörsről és Szigetszentmiklósról is már a városok között szólhatunk. Ötvenegy településen megalakultak az elöljáróságok, a társközségek lakosságának új, népképviseleti fórumai.

S mindezt hogyan értük el? Fáradhatatlan energiával, tenniakarással és nem kis erőfeszítéssel. Ügy, hogy egyre többen vannak közöttünk, akik gondjainknak nemcsak szószólói, puszta szemlélői. Eredményeink ma nem ilyenek lennének a megyében működő vállalatok, üzemek, szövetkezetek, s nem utolsósorban az állampolgárok nagy többségének közreműködése, áldozatvállalása nélkül. Elismerés és köszönet illeti valameny- nyiüket.

Az eredményekről még volna mit mondani, büszkélkedhetnénk még jó néhány létesítménnyel, de szólni kell életünk árnyékosabb oldaláról is. Bár ünnep van, mégis túl kell lépnünk a csak a szépre emlékezem andalító ábrándján, s reálisan szembe kell néznünk problémáinkkal, hiszen csak ezek ismeretében oldhatjuk meg a jövő év feladatait. Épp ezért nem szabad élfeledkeznünk arról, hogy ezrek várják, hogy végre eljusson hozzájuk is az egészséges ivóvíz, hogy lakásproblémájuk megoldásához megfelelő építési telket kapjanak, vagy hogy lakóhelyükön vásárolhassák meg azokat az alapvető cikkeket, amelyekért ma még egy-egy nagyobb városba, körzetközpontba kell utazniuk.

Gondjaink ismeretében is állíthatjuk, hogy lehetőségeink a jövő évben sem lesznek rosz- szabbak a mostaninál, de látnunk kell azt is, hogy sokkal gazdagabbak sem leszünk. Alapvetően munkánk minősége, a közösségek együttgondolkodása és összefogása dönti majd el, hogy miként tudunk élni forrásainkkal. Fő törekvésünk ezért az legyen, hogy azzal, amivel rendelkezünk, hatéko-' nyabban, átgondoltabban, szervezettebben gazdálkodjunk. Eszköztárunk mindehhez tovább bővüli.

Az MSZMP Központi Bizottságának az irányítási rendszer továbbfejlesztését meghatározó 1984. évi áprilisi állásfoglalása alapján megkezdett folyamat további kibontakozását jelenti az új vállalatveztési formákra történő áttérés. Üj rend szerint, a nagyobb önállóságra és felelősségre építve gazdálkodnak tanácsaink is. Lényeges új elem, hogy a településfejlesztési hozzájáruláson keresztül a lakosság maga dönti el, hogy hozzá kíván-e járulni egy-egy olyan fontos cél eléréséhez, melyhez a tanácsi pénzeszközök már nem nyújtanak lehetőséget.

Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán elfogadott jövő évi népgazdasági tervünk két alapvető cél meghatározásával — nevezetesen a VII. ötéves terv megalapozása és az 1985-ös esztendő negatív jelenségeinek megállítása — jelölte meg a jövő évi feladatokat. Épp ezért a hangsúlyt a vállalati önállóság és aktivitás erősítésére, a vállalkozói szellem fokozására, a termelési és értékesítési szerkezet változtatására, felgyorsítására kell helyeznünk.

Pest megye vállalatainak többsége eddig is megállta helyét, még akkor is, ha a gazdálkodás a beruházások visszafogásával megtorpant. Most még többről van szó, és ehhez tovább kell növelni a vállalati gazdálkodás hatékonyságát. Ennek fontos kritériuma a műszaki-technikai feltételek javítása, hatékony kutató- és fejlesztőmunka, a belső tartalékok feltárása. Az idén megrendezett megyei innovációs napok rendezvénysorozata is felhívta a figyelmünket arra, hogy milyen feltáratlan és eddig még kihasználatlan értékekkel rendelkezünk, melyek hasznosítása elengedhetetlen érdekünk.

Erre figyelemmel fel kell karolni minden

új és hasznos kezdeményezést, ötletet. és törekedni kell minél gyorsabb megvalósításukra. Döntő szerepet keli vállalniuk ebben mindazon szervezeteknek, amelyek a dolgozók egészét vagy egy-egy rétegét, csoportjait, így a fiatalokat, műszaki értelmiségieket mozgósíthatják. Jelentős tartalékaink vannak még az anyag- és energiagazdálkodásban, az üzem- és munkaszervezésben, a munkafegyelem javításában is. Csak így, az eszközök és módszerek széles skálájának alkalmazásával lehet exportfeladatainkat teljesíteni, és a lakosság szükségleteit javuló színvonalon kielégíteni.

Mezőgazdaságunk ma is szilárd alapokon áll, és jelentős szerepet vállai a hazai ellátás biztosításán túl külgazdasági egyensúlyi helyzetünk fenntartásában is. Gondot ókoz azonban országosan, de Pest megyében is, hogy a kisüzemek, kisgazdaságok nem vették át olyan mértékben a zöldségtermelési feladatokat, amilyen mértékben az a nagyüzemekből kiszorult. Ennek következményét piaci bevásárlásaink során naponta, pénztárcánkon tapasztalhatjuk.

Az állattenyésztés, egyik sikerágazata a sertéstartás és -hizlalás. Egy évvel ezelőtt még azt mondhattuk, hogy megyénk sertés- állománya minden eddigi rekordot megdöntött. A kissé kedvezőtlenné vált külpiaci helyzet és a közgazdasági feltételek romlása jelentősen csökkentette a tartási kedvet. Kormányunk, észlelve e negatív jelenségeket, azonnal, intézkedett a feltételek javításáról, s ennek, reméljük, már a jövő év derekán érezhetjük hatását.

A gazdasági szabályozók az eddiginél kedvezőbb lehetőséget teremtenek a mezőgazda- sági alaptevékenység és ezen belül elsősorban az állattenyésztés fejlesztésére. Mindennél többet mond, hogy a támogatások és elvonások eddigi negatív rendje 1986-tól egyértelműen a támogatások javára billen. Most már a gazdaságok feladata lesz, hogy a belső anyagi és szellemi tartalékok feltárásával biztosítsák az 1986-os tervcélok elérését. A növénytermesztésben folytatjuk a jól bevált gabonaprogramot. Az őszi előkészítő munkák megalapozott reményt nyújtanak arra, hogy az üzemek az eddigieket meghaladó termelési eredményeket érjenek el. Üzemeink stabil gazdálkodásának fenntartásához továbbra is szükség van a kiegészítő tevékenységre.

A gazdaságpolitika céljaival összhangban, tovább nő a helyi tanácsok gazdasági önállósága, döntési lehetősége és felelőssége. A döntési jogkörök decentralizálásával feladatukká válik az alapfokú és részben a középfokú lakossági infrastrukturális intézményellátás fejlesztése, működtetése és fenntartása. Az egységes tanácsi pénzalap rugalmasabb, a helyi igényeket messzemenően figyelembe vevő gazdálkodást tesz lehetővé. A reális, megalapozott tervkészítés, a tervek pontos végrehajtása, a bevételi tervek maradéktalan teljesítése a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kap, mivel a megváltozott körülmények között újabb, pótlólagos anyagi forrásokra a megszokott módon nem számíthatnak tanácsaink. Az új gazdálkodási formára való áttérés nagy erőpróbája lesz a jövő év.

A tanácsi népképviseleti, önkormányzati munka kibontakoztatásának azonban nemcsak a gazdasági önállóság, az anyagi eszközökkel való széles körű rendelkezés az egyedüli módja. A helyi testületeknek a település életét, a lakosság életkörülményeit befolyásoló valamennyi kérdéssel, az oktatási, kulturális intézmények tevékenységével, az egészségügyi ellátás helyzetével, a kereskedelmi szolgáltatások alakulásával egyaránt foglalkozni kell, képviselve, közvetítve és figyelembe véve azok véleményét, akiket mindez közvetlenül érint.

Tanácsaink csak akkor végezhetnek igazán eredményes munkát az új feltételek között, ha döntéseiket a lakosság véleményére alapozva hozzák meg, és azok végrehajtásához igénylik is tevékeny részvételét. Ehhez pedig szükséges, hogy a tanácstagok elevenebb, életteli kapcsolatot alakítsanak ki választóikkal. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a tanácstagok közül sokan első ízben tesznek eleget e nem könnyű, de megtisztelő megbízatásnak, ezért munkájuk segítése kiemelt feladatunk.

Az elmiílt években kézzelfogható eredményei voltak tanácsaink és a lakosság összefogásának. Jelentős sikerként könyvelhetjük el az egyre érdemibbé és konkrétabbá váló párbeszéd kialakulását, az állampolgárok bevonását a közös ügyek elhatározásába és megvalósításába. A megye lakossága tenni- akarását már bizonyította az elmúlt ötéves terv során is, hiszen 4,7 milliárd Ft értékű társadalmi munkával járult hozzá a közösségi célok megvalósításához.

A VII. ötéves terv megyei tanácsi tervkoncepciójának ismeretében bátran állíthatjuk, hogy mind a megye egésze, mind az agglomeráció számára a korábbiaknál kedvezőbbek a lehetőségek. Így van ez akkor is, ha ennek látványos jeleit jövőre még nem érzékelhetjük. Sok ugyanis a befejezetlen, 1986. évre áthúzódó beruházás, amelyek mind a megyei, mind a helyi tanácsokra jelentős terheket rónak. Azt az évet terheli továbbá a nem elhanyagolható nagyságrendű hitelek visszafizetése, s ebben az időszakban kell felkészülni az új beruházások indítására is. Éppen ezért fejlesztésekre csak ott kerülhet sor, ahol az elengedhetetlen. Így például a tervcélokban szereplő lakásszám megépítéséhez szükséges telekkialakításokat máris el kell kezdeni. Tudjuk, hogy a következő fél évtized minden esztendejében 2000-rel több gyerek éri el a középiskolás kort. Beiskolázásuk még a tervezett középiskolai tantermek megépítésével sem lesz gond nélküli. A VII. ötéves terv céljaival összhangban 1986-ban is elsőbbséget kell biztosítani a megye egyes térségei vízellátási gondjainak enyhítésére, meg kel] oldani, vagy legalábbis el kell kezdeni a legkritikusabb problémák felszámolását.

Tanácsaink jövő évi tennivalói között feltétlenül szólnunk kell az állampolgárok, a lakosság közérzetét döntően befolyásoló hatósági ügyintézésről is. Munkánkat e területen két irányba is szükséges továbbfejleszteni. Fontos, hogy tovább növekedjen a meghatározott időn belül, a tényállás körültekintő feltárásán alapuló, törvényesen és szakszerűen elintézett ügyek száma. A hozott határozatok végrehajtásának pedig minden esetben következetesen érvényt kell szerezni. Nem elhanyagolható tennivalónk az állampolgárokkal való még kulturáltabb, emberségesebb foglalkozás sem. Egy adott ügy mögött ne csak az aktákat lássuk, hanem az embert is, aki sokszor egy-egy bonyolultabb eljárás útvesztőiben nehezen igazodik el. Lehetőségeinkhez mérten könnyít- sük meg számukra az eljárást, és tegyük lehetővé a központi elképzeléssel összhangban azt is, hogy ügyeiket munkaidőn túl intézhessék, és ne kényszerüljenek azt a szabadságuk vagy munkaidejük terhére tenni.

Mielőtt a közös gondolkodás asztalától fel- állnánk és poharainkat reménybeli sikereinkre ürítenénk, idézzük Weöres Sándor néhány sorát: Küszöbön már az újév, / Topog. Csizmáról havat ráz, / Arcát csuklyája rejti el, / Nem látni hogy zord-e vagy mosolygós ...

Az, hogy a jövő esztendő mosolygós vagy zordabb arcát fordítja-e felénk, az csak rajtunk, tehetségünkön és szorgalmunkon múlik, hiszen a lehetőségek adottak. Mi döntjük el, hogyan élünk vele. Lehet, hogy közhelyként hangzik, de ez az igazság: a jövő év sikerének letéteményesei mi magunk vagyunk. Nem jelent ez többet, mint hogy mindenki tisztességgel, lelkiismeretesen tegye a dolgát, s ha még lehet, egy kicsivel jobban is!

Megyénk valamennyi lakosának ezekkel a gondolatokkal kívánok eredményekben gazdag, sikeres és békés új esztendőt!