Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-30 / 305. szám

Hetente kétszer nagyvizit Dr. Tóth Zsuzsanna körútja során hetente két alkalommal a Kalocsa óvodába is ellátogat. A gyerekek kedves ismerősként fogadják a doktor nénit, pedig tudják, ilyenkor aztán alapos te­tőtől talpig vizitre kerül sor. No, de emiatt még soha nem esett sértődés, az sem veszi zokon a dolgot, akit netán a nátha miatt sürgősen ágyba parancsolnak ... A legnépszerűbb közlekedési eszköz A gyalogsebes futógépely Ezen a néven mutatta be 1835-ben a Honművész című lap a kerékpárt, a napjaink­ban újra .egyre inkább ked­velt közlekedési és sportesz­közt, amely Nagykőrösön so­ha nem is ment ki a divat­ból. A százötven éve bemuta­tott szerkezet neve nem csu­pán fura nyelvújítási szóía- csarmány, hanem a valóság­ra utaló, Igen képszerű elne­vezés: a legelső, a mai bicik- linkhez hasonló szerkezet két kereket egy deszkával kap­csolt össze, s a földön tapos- via lehetett hajtani. Hasonló szerkezetek már korábban is ismertek voltak. A legkorábbi egy, az időszá­mítás előtti 2. századból szár­mazó római domborművön látható, igaz, ez a gyerekjá­ték inkább a mai roller őse, a két kis kereke közötti falap­ra lehetett ráállni, s lábbal taszítani. A kerékpár ősének azt a kerekes falovacskát tart­hatjuk, melyet 1791-ben a párizsi Palais Royal kertjé­ben hozott divatba egy fiatal­ember. A kétkerekű lovacska nyergébe pattanva hol egyik, hol másik lábával lökött ma­gán egyet, s ha jól sikerült, pár métert egyensúlyozva sza­badon gurulhatott. Az ilyen szerkezetek legna­gyobb hátránya az volt. hogy nem lehetett kormányozni. Óriási lépés a kerékpárfejlő­dés történetében Drais erdő­mérnök 1817-es szabadalma, amely ezt a problémát meg­oldotta. A sportkedvelő ango­lok hoggyhorse-nak nevezték. Valami ehhez hasonló volt a címben említett gyalogsebes ■futógépely. Vagy ötven újabb esztendő kellett a talán leg­forradalmibb újításig: 1838 körül Micheaux pedált sze­relt az első kerékre. Igv már igazi sporteszköz jött létre, alkalmas a hosszú ideig tartó egyensúlyozásra is. És igazi sportembernek kellett lennie annak, aki e keményen rázó szerkezeten (ne feledjük, az utak még nem aszfaltozot- tak!) hódolt a mozgás örö­mének. Aki tud kerékpározni, az tudja, hogy a nagyobb se­bességgel haladó gép nyergé­be könnyebben, biztonságo­sabban lehet megülni, mint a lassúbb járásúban. Ez is meg a sebesség növelésének vá­gya is indokolta, hogy először kicsit, majd mind jobban nö­veljék a pedállal hajtott első kerék méretét. Jött a következő ötlet: hát­rább helyezték a nyerget, s az első kerékvilla láncos fo­gaskeréken áttétel segítségé­vel vitték a pedálról a hajtó­erőt. Ez volt az úgynevezett kenguru. A meghajtó pedálo­kat 1879-ben Lawson a két ke­rék közé helyezi. S az egyfor­ma nagyságú kerekek közül a hátsót hajtja meg. Lényegé­ben kész a mai kerékpár. Még egy forradalmi újítás: Dunlon levegővel felfújt gumitömlőt tesz az abroncsokra. Magyarországon már 1869- ben árusítottak Angliából be­szerzett kerékpárokat. Arról nincs adatunk, hogy Nagykő­rösön mikor jelent meg az el­ső. Nem sokkal később meg­kezdődött a gyártás is: először a józsefvárosi Simon utcában, később Csepelen. A század- forduló előtt már megalakult a kerékpár-kereskedők és ipa­rosok egyesülése. Ugyanebben az évben. 1894. május 3-án. a városligeti Weingruber ven­déglőben a Magyar Kerékpá­ros Szövetséget is létrehozták. Mi is lehetett volna jobb rek­lám, mint a sport? Anyakönyvi hírek Született: Angyal Márton és Csák Ildikó: Szabolcs; Túrkevei Nagy János és Ko­vács Karolina Ágnes: Ágnes; Török István és Czakó Er­zsébet: Ádám; Rajta István és Mészáros Klára: István. Névadót tartott: Erdélyi Gyula és Szécsény Eszter: Norbert; Madár Sándor és Ki­csi Ágnes: Ágnes; Nagy Zol­tán és Hertling Ildikó: Anett; Szikora László és Nagy Juli­anna: Anikó; Danóczi Gábor és Mészáros Julianna: Gábor. Meghalt: Németh József, Szolnoki u. 4., Kiss Zsuzsanna Gyopár utca 5., Bakos Amb­rus Barátszilos-dűlő 22., Mol­nár Dániel Pál, Pipa utca 12. Olvasóink többször kérték- kérdezték, az elhunytak élet­korát miért nem közöljük? Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, ba­rátoknak, jó szomszédoknak, is­merősöknek, a tanács dolgozói­nak, akik szeretett teleségem bú­csúztatásán megjelentek vagy más formában juttatták ki nagy fájdalmunkban együttérzésüket. Külön köszönjük dr. Bodnár Fe­renc kezelőorvosának rendkívüli gondoskodását, igazi emberségét; Magyar Sándor és családja. Jöjjön a Nagykörös, Kalamáris büfébe reggelizni! Hamburger, pizza, hurka, kolbász, szendvi­csek. Nyitva: 6—18-ig. Nos, a válasz egyszerű: a rendelkezések ezt nem teszik lehetővé. NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM 1985. DECEMBER 30., HÉTFŐ Vélemények a rendezési tervekre! Maradjon a kertvárosi jelleg A közelmúltban — rendhagyó módon— cikksorozat­ban mutattuk be városunk ezredfordulóig eltervezett fejlődésének főbb irányait, adatait. Már akkor jelez­tük, több fórum is tárgyalta mindezeket. Most a sorT rendben harmadikként tartott összejövetel érvelőit, vé­leményeit idézzük Jel. Mielőtt erre rátérnénk, nem hagyhatjuk szó nélkül azt a sajnálatos jelenséget sem, amelyről Csipö Balázs, a HNF városi bizottságának titkára is szólt. Nevezetesen azt, hogy míg dicséretes módon egyre több alkalommal kerül sor döntés-előkészítő jelleg­gel, azaz nem az utólagos magyarázkodást szolgálandó vitákra, véleménycserékre, addig ezen összejövetelek lá­togatottságával mintha vala­mi baj lenne. Például a mű­velődési központban kifüg­gesztett terveket a rendelke­zésre álló idő alatt senki sem tekintette meg. Lakótelep Azután, a fórumrendszer sajátossága az is, hogy ahány, annyiféle rétegnek, annyiféle körnek szerveződik. Mégis, az arcok szinte mindegyiken azonosak. Ami nem azért baj, mert valaki többször is hall­hatja a terveket, hanem ép­pen azért, hogy az nincs ott, aki később majd fölemlegeti a fórumok hiányát... A megelőző tervegyüttest 1978 decemberében hagyták jóvá, s a kilenc évig készült, két vállalat által összeállított dokumentum nagyszabású el­képzeléseket rögzített, ponto­san azokat, amelyek az idő­szak gazdasági elgondolásai­ra is jellemzők voltak. Ez előbb-utóbb változásra érett, s jellemző, hogy már a VI. ötéves tervre meghirdetett la­kótelep építése sem kezdődött meg. S míg például a népes­ség gyarapodásával számol­tak, addig — most az más kérdés, ennek milyen értel­met adunk — jó. ha stagná­lásról beszélhetünk. Az egyik legtöbbet szóba hozott téma a Kossuth Lajos utcai lakótelep volt. Van olyan vélemény is, hogy az idegen test a városban. Utó­lag persze nem túl nehéz ezt akár megállapítani, akár ki­jelenteni, az mindenképpen tény, hogy a város mennyisé­gi lakásigényeinek kielégíté­sében döntő szerepe volt. Ennyi lakást annyi idő alatt csakis házgyári technológiá­val lehetett megépíteni. Ugyanakkor ma már az is látható, hogy a tabáni vá­rosrész meglehetős társadalmi feszültség hordozójává is lett. Ez a legelavultabb környék, Kóstolásra kész az ebéd Az állandó és alkalmi vendégek egyaránt elégedetten szólnak a Kalamáris Étterem főztjcről. Az ízletes, változatos menü­kért Ecsct Fcrencné szakácsnőnek jár a dicséret, aki napjá­ban majdnem 200 adag ételt készít el a jókora edényekben. Varga Irén felvételei de sűrűn beépítve. A szanálás óriási pénzekbe kerülne, el kellene helyezni a jelenleg ott lakókat is, ám az építen­dő magasházaknak a piaca nem teljesen biztosított. Ma még S ide kapcsolható több vé­lemény. Dr. Novak László múzeumigazgató felvetette, meg kellene vizsgálni annak lehetőségét, hogy ezeket a la­kótelepi tömböket magastető­vel lássák el. Emberszabáisúbb lenne a kép — állítja a szak­ember. Egy későbbi szakmai értekezlet más oldalról köze­lítve hasonló álláspontra ju­tott. A lapos tetők ugyanis legfeljebb tizenöt esztendőre vízbiztosak, felújításuk ha­talmas pénzt igényel. Tehát, ha a jelenlegi tető kapna cse­repesei, palását, akkor alá akár még olcsóbb lakásokat is lehetne tenni, kialakítani. A kérdés már csak az, ki vi­selje a költségeket, illetve, van-e, lenne-e kereslet ilyen, az eddigieknél magasabban fekvő lakásokra? Áruk min­den bizonnyal döntő tényező lenne ... Ugyancsak a tervekkel kap­csolatos a tartalék területek sorsa. Ha valahová közintéz­ményt terveztek, akkor az csak arra használható. Eb­ben sok logika van, hiszen nem kell majd később kisa­játítani, szanálni. De a má­sik oldal meg az, ha sok az ilyen terület, nem marad hely a lakásoknak. Az új ter­vek könnyítő megoldásait is jó néven vették. B. Tóth Ferenc véleménye több dologra vonatkozott. Mi­előtt ezeket ismertetnénk, ki­fejezzük abbéli meggyőződé­sünket, hogy igen örvendetes­nek tartható, ha a szakmai szerv, az ÉTÉ, egyre többször nyilvánít véleményt. Nos, ezek egyike szerint nem kel­lene lemondani a buszmegál­ló végleges helyének kijelölé­sekor az egykori, vasútállo­más melletti területről. Sőt. A vasútállomás nincs annyira kihasználva, hogy ne felelne meg egyúttal buszállomásnak is! A telefon: próbaképpen Kecskemét felé lehetne puha­tolózni, ott ugyanis minden adott, Cegléden meg még minden kifejlesztendő. Erdő­sítés: a mélyen fekvő terüle­teken ez szinte azonnal adó­dó lehetőség, amivel környe­zetvédelmi okok miatt is él­ni kelllene. Egri Ernő a Cif­rákért sorsát emlegette. Fel­vetette: érdemes-e a terve­zett fedett uszodát kivinni a sporttelepre, s újabb beruhá­zásba bonyolódni ott? Barta István az ipar(Jci)- telepítésekről szólt. Bár ez önmagában természetesen fontos, nem közömbös az sem, az új terület megközelíthe­tő-e, milyen energiaviszonyok vannak ott, s így tovább. Je­lenleg a kijelölt terület meg­lehetősen mostoha viszonyo­kat mutat. Dr. Novák László vélemé­nyéből már idéztünk. Most újra, más összefüggésben szólunk véleményéről. Mint mondta, ma még Nagykőrös az Alföld legszebb városa. A kertváros-kisváros jelleget meg kell őrizni, azaz, ponto­sabban, megszüntetve meg­őrizni. Sz. Tóth László tsz-elnök véleménye több szempontból is fontos. Erdőkről, utakról, tanyákról szólt a koncepció­hoz, s alapos megfontolást ajánlott. A terv szerint a mostani egyik legjobban ter­mő területre kellene erdőt te­lepíteni, ami nyilván túlzás, pazarlás. A várost elkerülő délkeleti út vonalvezetése sem túl szerencsés, ugyanis a jelenlegi formában szintén nemrég meliorizált, jól termő földeket vonna ki a művelés­ből; az út vonalát körülte­kintőbb elhelyezéssel módo­sítani lehetne. A tanyák sor­sa átértékelődőben van, s ezt nem biztos, hogy helyesen tükrözi az elképzelés. Az elkerülő útról többen is szóltak. Különös figyelem azért érheti, mert az M5-ös autópálya éppen az ellenkező oldalról közelítene a város­hoz, tehát egy nyugati oldali út azt tenné elérhetőbbé. Persze, könnyű igazi megol­dást javasolni — mindkét ol­dalról kerüljön egy-egy út — a végleges megoldást a pénz­ügyi helyzet határozza majd meg. Vendégségben Mozgalmas klubélet Az Arany János Művelődé­si Központban 11 esztendeje alakult meg a nagykőrösi idős emberek népszerű fóru­ma, a nyugdíjasok klubja. Ahogy kezdettől fogva min­dig, .idén is mozgalmas volt a klubtagok élete. Kilenc jól sikerült kirán­duláson vettek részt, kevés költséggel, mivel öt alkalom­mal az utazást a Volánbusz félárú nyugdíjasjeggyel biz­tosította. négy alkalommal pe­dig a Toldi iskola adott szá­mukra autóbuszt. A klub alakulásakor még csak 24 tagot számlált, jelen­leg 90-en vannak, közöttük 10 házaspár. G. Nagy Ferenc - né. a klub közszeretetnek ör­vendő lelkes vezetője el­mondta. hogy mint minden esztendőben így a mostani ünnepek előtt is színes mű­sorral köszöntötte, és megven­dégelte a klub tagjait a vá­rosi szakmaközi bizottság. rendezvényen Járvás Ferenc, a TŰRI vezetője szép dalokkal szórakoztatta az idős embereket, majd a Toldi is­kola sütőüzemében készült fi­nom süteményekkel és üdítő italokkal vendégelték meg a tagokat. Ezután Torma Bálint tagtársuk harmonikajátéka mellett hosszú órákat töltöt­tek még együtt, s végül há­lás szavakkal köszönték meg a szakmaközi bizottság fi­gyelmét, törődését. K. L. Összhang A vélemények sora még hosszan citálható lenne — szándékunk azonban most sem az volt, hogy az idézette­ket, mint egyedüli üdvözítő megoldásokat mutassuk be. Sokkal inkább az, hogy el­gondolkodjunk mind a lehe­tőségeken, mind a valóságon, s ezek összhangján munkál­kodva készüljön majd él a végleges változat. Ballai Ottó Hétfőn A nagyteremben A házibuli folytatódik. Szí­nes, szinkronizált francia íiimvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Szomszéd szeretők. Színes, szinkronizált francia film, fél 6-kor. December 31-én, kedden nincs előadás. Szerdán A nagyteremben A házibuli folytatódik. Szí­nes, szinkronizált francia filmvígjáték. Élőadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Szomszéd szeretők, fél 6- kor. Sporthírek Középiskolás kézila’odáso! Az idén tizedik alkalommal rendezték Tatán a néhány éve nemzetközivé vált Dobi Kupa kézilabda-viadalt, amelyen most a szakmunkásképző is­kolák I—II. évfolyamos ta­nulói indulhattak. A kétnapos versenyen az élelmiszeripar és a mezőgazdaság utánpótlása 2x15 perces mérkőzéseken mérte össze erejét. A fiúknál 2 csoportban 6 csapat vetélkedett, majd hely­osztókat vívtak. Az Nk. Toldi igen jól játszott: a győrieket 26-4-re és a vépieket 19-5-re legyőzte, majd a döntőben a vendéglátó tataiak a hazai környezet előnyeit kihasznál­va 8-7-re győztek. A második helyen végzett körösi kézilab- dások: Hajdú Mihály (a tor­na legjobb kapusa volt) — Oláh Zoltán 7, Hriagyel Csa­ba 2, Szelei Mihály 3, Csányi Tibor 20 (a mezőny legtöbb gólt dobó játékosa volt ezzel), Gyárfás István 5, Farkas Gel- lért 1, Prepszl Tibor 2. Gaj­dácsa Ferenc 2, Pusztai Imre 8, Pintér Béla 2. A lányoknál 4 csapat kör­mérkőzést vívott. A körösiek (Potondi Csilla — Csiszár Il­dikó 2, Bállá Éva 9. Nagy Má­ria, Czeróczki Anita 1, Mol­nár Melinda 2, Bódogh Haj­nalka, Győr Judit 11. Horváth Magdolna. Molnár Erzsébet 2) szoros mezőnyben sorrend­ben a győriektől 12-8-ra vesz­tettek, a zalaegerszegieket 14-10-re legyőzték és a ta­taiaktól P-7-re kikaptak és vé­gül harmadikok lettek. A nevek melletti számok az elért összgólokat jelzik. Tekesikerek Tekézőink folytatták jó őszi szereplésüket. A temetőhegyi tekecsarnokban 2 nap három csapatbainoki mérkőzést ját­szottak és mindhárman győz­tesen hagyták el a pályát. Az NB Ill-ban: Nk. Mészá­ros Tsz SK—Szentesi VSC 6:2 (2306-2216 fa). Nk.: Farisas J. 357, Lóczy 380, Szabó B. 389 (1), Tóth F. 395 (1), Ko­vács 396 (1). NB III-asaink egységesnek bizonyultak és jó összteljesítménnyel biztosan győztek. A megyei bajnokságban: Nk. Mészáros Tsz SK B— Kecskeméti TE B 5:1 (1076-699) fa; egyik csapat sem volt teljes, a helyiek 1, a vendégek 2. fővel keveseb­ben szerepeltek; egyéni pont­szerzők: Szabó E. (370), Tóth I. (358) és Bálint S. (348). Nk. Mészáros Tsz SK ifi—Kecske­méti TE ifi 4:0 (705-655); a hazaiak jobbak voltak a múlt évi ezüstérmeseknél; egyéni pontszerzők: Nagy (351) és Szabó T. (346). Belügy'.k sportsikere Városunkban két színhelyen rendezték a belügyi dolgozók megyei röplabda-bajnokságát, 8 csapat 2x10 perces játék­idejű mérkőzéseken mérte össze erejét. A Nagykőrösi Vá­rosi Rendőrkapitányság (Mód­ra György, Lengyel István, Tomi esek István, Orbán Lász­ló, Horváth István, Pécsi László; csere: Módra Balázs, Forró Pál, Székely József, Debreczeni József) derék gár­dája összjátékban és techniká­ban is kiemelkedett a me­zőnyből. A Petőfi-tornacsar- nokbeli selejtező csoportban sorrendben a dabasiakat 27-7-re. a ceglédieket 34-6-ra és a monoriakat 36-6-ra le­győzték. A döntőt a Toldi- tomacsarnokban vívták,. ott a gödöllői éknél is jobbnak bi­zonyultak 31-15 aránvban. Ez­zel a városunkbeíiek az első helyen végeztek és továbbju­tottak a területi vetélkedőre. S. Z. ISSN MJS-5WS eíSS**Cr8sI Hírlap,

Next

/
Oldalképek
Tartalom