Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-28 / 303. szám
Jó tanácsok Fűtéshez, disznóvágáshoz A fűtési idény kezdetével mindig szaporodnak a lakás- tüzek. Annak ellenére, hogy az olajíűtés a legdrágábbak egyike, még mindig jelentős számú olajkályha működik a háztartásokban. Mit kell tudni az olajkályhákról? Csak akkor üzemeltessük, ha meggyőződtünk kifogástalan műszaki állapotáról. Ha a kályha alatti felfogótálcában olajcsöpögést, folyást észlelünk, a kályhát kapcsoljuk ki és hívjunk szakembert. Ne feledjük, üzemelő kályhát olajjal feltölteni tilos! Számtalanszor előfordult már, hogy a tartály feltöltése közben az olaj a tűztérre fröccsent, ott lángra lobbant. A feltöltést végző személy a hirtelen felcsapódó lángoktól megijedt, az üzemanyagkannát kezéből kiejtette. Az olaj szétfolyt, meggyulladt, jelentős kárral, égési sérülésekkel járó tűz keletkezett. Volt olyan eset, ahol a károsult a megdermedt fűtőolajat egy fém üzemanyagkannában a gáztűhelyen melegítette, majd rövid időre őrizetlenül hagyta. Visszatértekor a kanna kiöntőnyílásánál már kisebb lángokat látott. Ettől megijedve az edényt a gáztűzhelyről hirtelen le akarta venni. Viszont az át- tüzesedett fogantyú a kezét megégette. A kannát visszaejtette a tűzhelyre, az felborult, az olaj égve gzétfolyt. Végül is egy kulturáltan berendezett hétvégi faház vált a lángok martalékáváKellő figyelmet kell szentelni a kémények állapotának is. Ha megfeledkeztünk a kémény tisztíttatásáról. a füstjá- rat beszűkül, a huzat leromlik. Ennek az a következménye, hogy az égés tökéletlen lesz, a leadott hőteljesítmény csökken. A huzat leromlása nemcsak a koromlerakódás miatt jöhet létre, hanem például a falazás, illetve kéményfelújítás közben a füstjáratba ejtett tégla miatt is. Sajnoá, kialakult egy szilveszteri rossz szokás. Szilveszter éjszakáján a lakótelepi lakások ablakaiból szám- lálhatatlan égő csillagszórót dobálunk ki. Ezek egy része az ott parkoló gépkocsikra hull. Ha közvetlenül tüzet nem is, de a fényezésen apró betegségeket okoznak. Persze, az akkor kellemetlen igazán, ha másnap a saját kocsinkon látjuk ezeket a nyomokat. Az ünnepek, idején gyakoriak a sertésvágások. Egy-két gondolat a sertés pörzsölésé- ről, illetve a húsfüstölésről: ma már csaknem kizárólag palackos PB-gázt használunk pörzsölésre. A jogszabály előríja, hogy nyomáscsökkentő nélkül PB-palackot üzemeltetni nem szabad. A sertésvágást követi a húsfüstölés, ami' szintén tűzveszélyes tevékenység. Mik a gyakran előforduló problémák? Nem megfelelően kötik fel például a szalonnát, az beleesik a tűzbe, és a zsírtartalom miatt meggyullad, amelytől aztán leég a füstölő, és gyakorta a kapcsolódó melléképületek is. Az őrizetlenül hagyott füstölő esetében az addig szunnyadó tűz előbb-utóbb lángra lobban, a fölötte elhelyezett húsból zsír csöpög ki, és a fentihez hasonló eset alakul ki. Ha van rá lehetőségünk, építsük a húsfüstölöt különállóan, falazata, a födém, illetve tető- szerkezete nem éghető anyagú legyen. Mi a teendő, ha mégis tűz ütne ki otthonunkban, hogyan hívjuk a tűzoltókat? Tüzet lehet jelezni telefonon, segélykérő telefonon, rendőrségen, tanácsoknál vagy akár személyesen is, ha a körülmények miatt így célravezetőbb. A tűzjelzésnek minden ecetben tartalmaznia kell: a tűz helyét, címét, azt, hogy mi ég, mekkora terejdelmű a tűz, van-e életveszély, valamint a jelző személy nevét. Kérjük, fogadják meg tanácsainkat. Elsősorban saját érdekük diktálja ezt. F. E. Mozi DROSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM 1985. DECEMBER 28., SZOMBAT Környezetgazdálkodásunk korlátái és kilátásai Mekkora az a szükséges mérték? Vitray Tamás méltán népszerű csevegő műsorában, a Tóksóban bemutatott egy rendkívül rokonszenves megszállottat. Ha az emlékezetem nem csal, valami olyasmiről beszélt, hogy a legfőbb ideje felhagyni a környezet védelmével — gazdálkodni kell vele! Már csak azért is. mert jelenleg környezetvédelmen idehaza és jórészt külföldön is csak a mérsékelt szennyezés értendő. És ha márszeny- nyeztünk. az esetek nagyobbik részében utólag már nem áll módunkban a szennyezést megszüntetni. Közgazdasági egyszeregy A természet védelmében az emberiség tagjaiként mindannyian érdekeltek vagyunk.' Ugyanakkor a gazdasági versenyfutás során egészen más, s nemritkán erősebb ellenérdekeink keletkezhetnek. A környeztetbarát technikák- technológiák bevezetése, kifejlesztése ugyanis nem kevés pénzbe kerül, s ezeket a költségeket már nem az emberiség, hanem egy szűkebb csoport, < akár egy ország, akár egy vállalat tagjaiként kell megfizetnünk. S innentől kezdve a közgazdasági egyszeregy jegyében alakul minden. A gazdasági versenyfutás sorain, a a lemaradók, értsd: gyengébben gazdálkodók, ma-, gasabb költségeiket' a 'Versenyképesség érdekében ott faragják le, ahol; tudják. És sajnos ezek közt a ...költségcsökkentő tényezők”, között mindjárt a legelső sorban keil említenünk a környezetvédelmet. A világgazdasági centrumhoz közelebb álló országok e költségeket fejlettségük, alaM | ódra Ambrusnak a kisujjában volt az állattenyésztés minden csínja-bínja. Családi hagyomány volt ez náluk: az apja meg a nagyapja idejében is úgy tartották, hogy senkinek sincs olyan jószága, mint a Módráknak. Meg is volt az eredménye Módra Ambrus tudományának. Any- nyi oklevelet nyert már a szövetkezet, hogy nem tudták hova tenni. Egyszer még vásári nagydíjat is szereztek Budapesten egy tenyészbikával. Csakhogy Módra Ambrus nyughatatlan ember volt. Mindig azon törte a fejét., hogyan lehetné előbbre lépni a dolgával. Így volt ez a legutóbbi télen is, amikor egyszer etetés után az agronómushoz lépett. — Mondanék én valamit, agronómus elvtárs! — Mondja, Ambrus bácsi! — Hát... arról a zsombé- kos területről van szó, amelyik a tanyám meg az erdő között van. — Csak nem akar bele vetni valamit? Nem jó az semmire. — Hisz épp erről van szó. Azt mondta az elnök elvtárs a közgyűlésen, hogy sokba kerül a marhanevelés. Ha engem megbíznának vele. próbaképpen felnevelnék ott húsz tehenet. Ha beválik, a tsz haszna. ha nem, annyival kevesebbet keresek az idén. — Vissza akar térni a rideg marhatartásra? Módra Ambrus érezte, hogy megfogták, de kivágta magát. — Ez hagyomány, agronómus elvtárs. Az öregek tapasztalata. Ha valamikor bevált, miért ne volna jó ma is. így jemmibe sem kerülne a jó- ?zá£. Azt a zsombékost kaA hagyományok ssrsa szálni sem szoktuk. Érti már? Az agronómus megbeszélte az ötletet az elnökkel, s az, mivel fájt a feje a magas takarmányráfordítás miatt, beleegyezett. így kapott Módra Ambrus tavaszra húsz borjút, hogy próbáljon velük, amit tud. Eltelt a nyár. A zsombékos- ■ban megnőttek a jószágok. Szeptember vége felé járt már, amikor Módra Ambrus újból az agronómus- elé állt. — Mondanék én valamit. — Mi a baj, Ambrus bácsi? i— Hát. .. baj az nincsen, de ha már elkezdtük ápolni a hagyományokat. folytatni is kéne. — Hogyhogy? — Be kéne vinni a jószágot a városi vásárra. — Árulni,, egyenként? . — Tessen csak rám bízni! A haszon úgyis a szövetkezeté. így esett aztán, hogy a tsz autói bevitték a zsombékoson nőtt üszőiket az őszi vásárra. De Módra Ambrust elkísérte az agronómus is.. El is állt a szeme, szája. Mert nagy ku- pec veszett el Módra Ambrusban. Ügy eladta mind a húsz állatot, hogy alig fért a pénz az agronómus táskájába. Hazafelé együtt mentek az agronómus terepjáróján Módra Ambrus izgett-mozgott, fészkelődött, végre mikor a tanyai csárdához értek, megszólalt. — Mondanék én valamit... — Nocsak? — Hát .. azelőtt, amikor az apámmal mag a nagyapámmal jöttünk haza a vásárból, itt mindig megálltunk. Mert ugye, az is hagyomány! hogy az áldomást meg kell inni. Az agronómus odakanyarodott a csárda elé. Leszálltak, és bementek. Módra Ambrus fél liter bort rendelt meg két marhapörköltet: az egyiket az agronómus- nak. a másikat magának. A borból azonban csak ő ivott. El is fogyott, mire hozták az ételt. Módra Ambrus még egy fél litert kért. Mire megették a jó zsíros pörköltet, a második üveg is üres lett. — Feri, gyeride! — rikkantotta az öreg a pincérnek. — Hozz még egy fél. litert! Amikor azonban kihozták a bort, az agronómus maga elé húzta az üveget. — Mondanák én valamit, Ambrus bácsi. Tudja, kétféle hagyomány van. Az egyiket követni kell, de a másikat nem szabad. Azelőtt a . legelőn nevelték fel a jószágot: ez haladó hagyomány; elvitték a vásárba, s eladták: ez is jó hagyomány. A vásár után a gazda betért a kocsmába: mgg ezt a hagyományt is átvehetjük. De azt semmiképpen'sem szabad követnünk, hogy el is igyuk a tehenek árát. Érti, Ambrus bácsi? Itt az üveg. Fogja! Majd otthon megissza No. induljunk! Azzal fizetett, és kiment a terepjáróhoz. M ódra Ambrus is felállt, és imbolygó járással elindult utána. A csárda' ajtajában azonban megállt; és zavaros szemmel motyogta maga elé: — A fene egye meg! Összekevertem a hagyományokat! Tóth Tibor csonyabb önköltségük révén könnyebben ki tudják gaz-, dálkodni. Az idejében és meg-' felelően végrehajtott környezetvédelmi beruházások ugyanis elősegíthetik az adott gazdaság térnyerését. Elég, ha a japán személygépkocsik minimálisra szorított légszeny- nyezésére gondolunk. Ilyen gyártmányok birtokában a japán kormány nyugodtan adhat meg egészen alacsony szennyezőanyag kibocsátási normákat a gépkocsik kipufogógázaira, hisz saját piacán saját gépkocsijai még így is eladhatók maradnak, de ekként alaposan megnehezíti más gyártók bejutását a piacra. Nem kedvez a szabályozás Csak tetézi hazai gondjainkat: az erdekeltségi rendszert mind ez idáig nem sikerült úgy beállítani, hogy a vállalatok valóban érdekeltek legyenek környezetbarát tecnolőgják bevezetésében. És nemcsak azért, mert az érdekeltségi rendszer egyik oldalán negatív ösztönzőként megjelenő környezet- védelmi bírságokat már eleve úgy alakították ki, hogy azok igazodjanak a vállalatok teherviselő képességéhez, hanem azért is, mert az ilyen célú beruházásokra fordítható pénzt a „legdrágább” forintokból, az adózóit nyereségből képzett érdekeltségi alapból kell elvepni. Onnan, ahonnan példának okáért a béremelést is. Mindezek tetejébe a közvetlenül mérhető hasznot nem hajtó beruházás során éppúgy keli fizetni felhalmozási adót. mint egyébként, s a megvalósult beruházás a vagyonadó összegét növeli. S ha mindehhez még azt is hozzávesszük, hogy a környezetvédelem nem tartozik a hitel- rendszer preferált céljai közé, s így. semmiféle kedvezmény e címen nem kapható, akkor teljesen érthetővé válik az a vállalati stratégia, amelyik csak a feltétlen szükséges mértékben valósít meg környezetvédelmi beruházásokat. De hogy mi is ez a feltétlen szükséges mérték, elég nehéz megmondani. Jelenleg ugyanis a szennyezést mérő műszerpark olyan szegényes, hogy a legnagyobb környezetkárosítókat leszámítva, a „kisebbeknek” csak 4—5 évente kell ellenőrzéssel számolniuk. MosfoleSő érdekeltséget A megbízható mérési adatok híján az egész bírság! rendszer a vállalatok bevallásán alapul. És annyira naivak mégsem lehetünk, hogy ne gyanakodjunk, ez a bevallás egyik-másik esetben egv kicsit sántít. Ha valamelyik vállalatot rajta is kapnák a turpisságon, legfeljebb egv félévi összeggel megnövelt bírságot kell fizetnie. De miért kapnák rajta? Azt jó előre lohet '-tudni, mikor jönnek mérni, s ilyéhkOr elég kikapcsólh'i' vagy lelasiítáhia legfőbb szennyező művet, s újabb néhány évre „rendben van" minden. Természetesen vannak szép számmal e'kénzeiések avró. ho"v ezt az áldatlan állapoté' miként kellene megváltoztatni. Biztató, hogy a jelentősebb beruházásoknál ma már az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének vétóiosa van. a meny - nyiben a kérdéses .beruházás nem felel meg az elvárhaló környezetvédelmi normáknak. De nagyon sok még a tennivaló addig, amíg a környezetvédelem lehetőségei javulnak. Addig viszont, míg sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem adottak, megfelelő érdekeltségi rendszer híján a környezetgazdálkodást megvalósítani nehéz. V. P. Piaci jelentés A hét végén, mint ünnepek után az lenni szokott, eléggé lanyha piac volt. Kocsis piac meg egyáltalán nem volt, termelők és kereskedők közül is kevesen hoztak portékát. A baromfipiacon néhány tyúkot 180—250 forintos áron kínáltak, a tyúktojást 3 forintért adták. A gyümölcs- és zöldségpiacon az alma 8—12, a héjas dió 40 forintért kelt, a fehér káposztát 10, a kelkáposztát 12 forintért adták, a vöröshagyma 12, a karalábé 20, a karfiol 30, a petrezselyemgyökér 16—20, a sárgarépa 12, a burgonya 5 forintért kelt. Az ipari és használtcikk- piac ugyancsak eléggé gyér volt. K. L. Inti jelek! Minden jó tanács annyit ér, amennyit abból megfogadnak. Különösebb illúziói senkinek sem lehetnek, annyi bizonyos. Mégis. Mégis, az esetek ismertetése talán némelyeket átbillenthet a kételkedés tartományába, s talán kevesebb lesz a baleset... A statisztikusok a megmondhatói, minden időjárási változás kezdőnapja fekete betűkkel írandó. Nem kétséges, hogy december 21-e, szintén az! Nagykőrös és Kecskemét között, a tizenöt kilométeren, körülbelül egy óra leforgása alatt hat gépkocsi került az árokba, il- letbe sérült meg, tört ösz- sze. Mi volt az oka a baleseti hullámnak? A hajnali jegesedés. A köd, a pára lecsapódott az útra, azon megfagyott, s szinte korcsolyapályává varázsolta. Azok, akik árokba csúsztak, bizonyára már tudják ezt, de hogyan lehet ezt a jelenséget észrevenni? Csak a legtapasztaltabbak kezdik ilyen időben az út melletti füvet, a piciny víztócsákat figyelni. A de- resedés, a víz felületén a hártyásodás határozott jelzése a megváltozott körülményeknek. Ilyenkor nem az azonnali lassítás a célravezető, hanem az, ha hagyjuk kifutni a kocsit, sokszor még a motorfék is sok, tehát pusztán kuplungkezeléssel veszítse el a sebességtöbbletét a gépjármű. Ha nincs forgalom, óvatos próbafékezéssel tegyük próbára magunkat — meg a kocsit —, nem elfelejtve, hogy csak azt kell tanulmányoznunk, hogyan reagál a pedálra a szerkezet. Egyetlen óra alatt hat gépkocsi — több, mint intő jel! B. O. Sikerek asztaliteniszben A nagykőrösi asztaliteniszezők több színhelyen újabb sportmegmozdulásokon szerepeltek, váltakozó sikerrel. Az NB III-as férfi csapatbajnokságban: Nk. Kgy. Kinizsi—Jászberényi Lehel 10 :ö Nk: Erdey (4), Varga S. («), Szakács (1), Varga I. (1). Idegenben vívták utolsó idei csapattalálkozójukat a körösiek. Az őszi második helyet eldöntő mérkőzést meglepetésre, de jó játékkal megérdemelten megnyertek, a sok évig NB II-ben szereplő, volt NB I-es játékost is szerepeltető ellenfelük otthonában. A megyei íérfi-csapatbaj- nokságban: Nk. Kgy. Kinizsi II.—Kemencéi Szokolyi SE 9:7 Korábban az északiak nem érkeztek meg a sportotthonba, de a helyi tartalékok sportszerűen beleegyeztek a meccs lejátszásába és jó mérkőzésen győzelmet arattak. Perlaki 4, Pörge György 4 és Varga István 1 egyéni játékot nyert. Nk. Kgy. Kinizsi ifi— Kemencéi Szokolyi SE ifi 9:0 Játék nélkül. Az ellenfél utánpótlása másodszor sem jött el. Az 1985-06-os bajnoki év megyei serdülő csamíviadalá- nak nyitó fordulójában az ellenfelek ügyesebbnek bizonyultak a körösieknél. Eredmények: Ferihegy SE (Yecsés) I. —Nk. K|ry. Kinizsi I. 3:0, Ferihegy SE I.—Nk. Kgy. Kinizsi II. 3:0, Ferihegy SE II.—Nk. Kgy. Ki"izsi I. 8:0. Ferih‘'<zv S’7 II.— Nk. Kgy. Kinizsi II. 3:0. A DC-renriszerű meg'-ei újonc espoatbálriokság első fordítóiéból a két szomszéd Vc'-osbe’i egyesület mérkőzéseit előrehoztak. A hétközi sportotthoni összecsapásokon a üoiviek m'cöhérom pUo„_ foiííWel szemben m^-'k 3-° fío + njf ffhtt (''’prrl/irJf t.—Nk. Kgv Kinizsi 3-0. UVSE TT— Nk. Kgv Kioi-si z-0 és CV5F TTT.—Nk. K»v TCini-zcí 3-o CKasza 2 egyéni i z L nvert). Veoscsen rz űi. nngvmé’’ető tornateremben erős és fő'pe az utánpótiás-korúaknái igen népes mezőny vett részt a megyei asztalitenisz-viadalon. A ceglédieken kívül a teljes Pest megyei élmezőny ott volt. A felnőtt férfiaknál 80 személy közül Erdey Pál jó játékkal egyéniben második lett. Felnőtt férfipárosban — igen erős mezőnyben — a Varga Sándor, Szakács István kettős a harmadik helyen végzett, A körösi utánpótlás korúak közül Varga István szerepelt a legjobban, aki az ifjúsági fiúknál a legjobb 16- ig jutott. Az 1935-86-os tanévi úttörő-olimpia városkörzeti leány asztalitenisz-viadalát a sportotthonban rendezték. A hét asztalon gyorsan peregtek a körmérkőzéses- selejtező, majd a döntő mérkőzések. A legjobban a következő pajtások szerepeltek (az első helyezettek jutottak be a megyei döntőbe). IV. korcsoport (10 induló közül): 1. Kovács Éva (Nk. Arany isk.), 2. Striíler Helga (Nk. Petőfi isk.), 3. Debre- czeni Mónika (Kocséri isk.), szoros küzdelemben. III. korcsoport (8-án voltak): 1. Nagy Gabriella (Nk. Rákóczi isk.) kiemelkedett, 2. Pörge Rita (Nk. Kossuth isk.), 3. Angyal Zsuzsanna (Nk. Arany isk.), 4. Szorító Szilvia (Nk. Arany isk.). Jöjjön a Nagykőrös, Kalamáris büfébe reggelizni! Hamburger, pizza, hurka, kolbász, szendvicsek. Nyitva: 6—18-ig. Köszönetnyilvánítás. Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, méhész társaknak, .jó szomszédoknak és ismerősöknek, akik szeretett jó férjem, drága jó édesapánk és nagyapám. id. Szabó Pál temetésén megjelentek, utolsó útjára elkísérték, sírjára koszorút és virágot helyeztek és nagy bánatunkban velünk éreztek. Köszönet azoknak, akik táviratban fejezték ki részvétüket. A gyászoló család. Köszönetnyilvánítás. Hálás kö- szön etünket fejezzük ki mindazoknak a rokonoknak, munkatársaknak, szomszédoknak, ismerősöknek. akik szeretett férjem, édesapánk. Kapus László temetésén részt vettek, sírjára koszorút. virágot helyeztél?:, szóban és táviratban kívántak enyhíteni nagy fájdalmunkon. Gyászoló családja. ISSN MS8H8m »körösi Hírlap) Szombaton A nagyteremben A tűz háborúja. Színes 1 kánadai-francia kalandfilm. Előadás 5- és 7 órakor. A stúdióteremben Akit Bulldózernek, hívtak. Színes, . szinkronizált olasz kalandfilm, fél 6-Hor. Vasárnap A nagyteremben A tűz háborúja, előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Akit Bulldózernek hívtak, fél 6-kor.
