Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-28 / 303. szám

Jó tanácsok Fűtéshez, disznóvágáshoz A fűtési idény kezdetével mindig szaporodnak a lakás- tüzek. Annak ellenére, hogy az olajíűtés a legdrágábbak egyike, még mindig jelentős számú olajkályha működik a háztartásokban. Mit kell tudni az olajkályhákról? Csak akkor üzemeltessük, ha meggyőződtünk kifogásta­lan műszaki állapotáról. Ha a kályha alatti felfogótálcá­ban olajcsöpögést, folyást észlelünk, a kályhát kapcsol­juk ki és hívjunk szakem­bert. Ne feledjük, üzemelő kályhát olajjal feltölteni ti­los! Számtalanszor előfordult már, hogy a tartály feltölté­se közben az olaj a tűztérre fröccsent, ott lángra lobbant. A feltöltést végző személy a hirtelen felcsapódó lángoktól megijedt, az üzemanyagkan­nát kezéből kiejtette. Az olaj szétfolyt, meggyulladt, je­lentős kárral, égési sérülések­kel járó tűz keletkezett. Volt olyan eset, ahol a ká­rosult a megdermedt fűtőola­jat egy fém üzemanyagkan­nában a gáztűhelyen melegí­tette, majd rövid időre őri­zetlenül hagyta. Visszatérte­kor a kanna kiöntőnyílásánál már kisebb lángokat látott. Ettől megijedve az edényt a gáztűzhelyről hirtelen le akarta venni. Viszont az át- tüzesedett fogantyú a kezét megégette. A kannát vissza­ejtette a tűzhelyre, az felbo­rult, az olaj égve gzétfolyt. Végül is egy kulturáltan be­rendezett hétvégi faház vált a lángok martalékává­Kellő figyelmet kell szen­telni a kémények állapotának is. Ha megfeledkeztünk a ké­mény tisztíttatásáról. a füstjá- rat beszűkül, a huzat leromlik. Ennek az a következménye, hogy az égés tökéletlen lesz, a leadott hőteljesítmény csökken. A huzat leromlása nemcsak a koromlerakódás miatt jöhet létre, hanem pél­dául a falazás, illetve ké­ményfelújítás közben a füst­járatba ejtett tégla miatt is. Sajnoá, kialakult egy szil­veszteri rossz szokás. Szil­veszter éjszakáján a lakóte­lepi lakások ablakaiból szám- lálhatatlan égő csillagszórót dobálunk ki. Ezek egy része az ott parkoló gépkocsikra hull. Ha közvetlenül tüzet nem is, de a fényezésen apró betegségeket okoznak. Persze, az akkor kellemetlen igazán, ha másnap a saját kocsinkon látjuk ezeket a nyomokat. Az ünnepek, idején gyako­riak a sertésvágások. Egy-két gondolat a sertés pörzsölésé- ről, illetve a húsfüstölésről: ma már csaknem kizárólag palackos PB-gázt használunk pörzsölésre. A jogszabály előríja, hogy nyomáscsökken­tő nélkül PB-palackot üze­meltetni nem szabad. A sertésvágást követi a húsfüstölés, ami' szintén tűz­veszélyes tevékenység. Mik a gyakran előforduló problé­mák? Nem megfelelően kötik fel például a szalonnát, az beleesik a tűzbe, és a zsírtar­talom miatt meggyullad, amelytől aztán leég a füstölő, és gyakorta a kapcsolódó melléképületek is. Az őrizet­lenül hagyott füstölő eseté­ben az addig szunnyadó tűz előbb-utóbb lángra lobban, a fölötte elhelyezett húsból zsír csöpög ki, és a fentihez ha­sonló eset alakul ki. Ha van rá lehetőségünk, építsük a húsfüstölöt különállóan, fala­zata, a födém, illetve tető- szerkezete nem éghető anya­gú legyen. Mi a teendő, ha mégis tűz ütne ki otthonunkban, ho­gyan hívjuk a tűzoltókat? Tüzet lehet jelezni telefonon, segélykérő telefonon, rendőr­ségen, tanácsoknál vagy akár személyesen is, ha a körül­mények miatt így célraveze­tőbb. A tűzjelzésnek minden ecetben tartalmaznia kell: a tűz helyét, címét, azt, hogy mi ég, mekkora terejdelmű a tűz, van-e életveszély, va­lamint a jelző személy nevét. Kérjük, fogadják meg taná­csainkat. Elsősorban saját ér­dekük diktálja ezt. F. E. Mozi DROSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM 1985. DECEMBER 28., SZOMBAT Környezetgazdálkodásunk korlátái és kilátásai Mekkora az a szükséges mérték? Vitray Tamás méltán nép­szerű csevegő műsorában, a Tóksóban bemutatott egy rendkívül rokonszenves meg­szállottat. Ha az emlékezetem nem csal, valami olyasmiről beszélt, hogy a legfőbb ideje felhagyni a környezet védel­mével — gazdálkodni kell ve­le! Már csak azért is. mert jelenleg környezetvédelmen idehaza és jórészt külföldön is csak a mérsékelt szennye­zés értendő. És ha márszeny- nyeztünk. az esetek nagyob­bik részében utólag már nem áll módunkban a szennye­zést megszüntetni. Közgazdasági egyszeregy A természet védelmében az emberiség tagjaiként mind­annyian érdekeltek vagyunk.' Ugyanakkor a gazdasági ver­senyfutás során egészen más, s nemritkán erősebb ellen­érdekeink keletkezhetnek. A környeztetbarát technikák- technológiák bevezetése, ki­fejlesztése ugyanis nem ke­vés pénzbe kerül, s ezeket a költségeket már nem az em­beriség, hanem egy szűkebb csoport, < akár egy ország, akár egy vállalat tagjaiként kell megfizetnünk. S innentől kezdve a köz­gazdasági egyszeregy jegyé­ben alakul minden. A gaz­dasági versenyfutás sorain, a a lemaradók, értsd: gyen­gébben gazdálkodók, ma-, gasabb költségeiket' a 'Ver­senyképesség érdekében ott faragják le, ahol; tudják. És sajnos ezek közt a ...költség­csökkentő tényezők”, között mindjárt a legelső sorban keil említenünk a környezetvédel­met. A világgazdasági centrum­hoz közelebb álló országok e költségeket fejlettségük, ala­M | ódra Ambrusnak a kisuj­jában volt az állattenyész­tés minden csínja-bínja. Csa­ládi hagyomány volt ez náluk: az apja meg a nagyapja ide­jében is úgy tartották, hogy senkinek sincs olyan jószága, mint a Módráknak. Meg is volt az eredménye Módra Ambrus tudományának. Any- nyi oklevelet nyert már a szö­vetkezet, hogy nem tudták ho­va tenni. Egyszer még vásári nagydíjat is szereztek Buda­pesten egy tenyészbikával. Csakhogy Módra Ambrus nyughatatlan ember volt. Min­dig azon törte a fejét., hogyan lehetné előbbre lépni a dol­gával. Így volt ez a legutóbbi té­len is, amikor egyszer etetés után az agronómushoz lé­pett. — Mondanék én valamit, agronómus elvtárs! — Mondja, Ambrus bácsi! — Hát... arról a zsombé- kos területről van szó, ame­lyik a tanyám meg az erdő között van. — Csak nem akar bele vet­ni valamit? Nem jó az sem­mire. — Hisz épp erről van szó. Azt mondta az elnök elvtárs a közgyűlésen, hogy sokba ke­rül a marhanevelés. Ha engem megbíznának vele. próbakép­pen felnevelnék ott húsz te­henet. Ha beválik, a tsz hasz­na. ha nem, annyival keve­sebbet keresek az idén. — Vissza akar térni a rideg marhatartásra? Módra Ambrus érezte, hogy megfogták, de kivágta magát. — Ez hagyomány, agronó­mus elvtárs. Az öregek tapasz­talata. Ha valamikor bevált, miért ne volna jó ma is. így jemmibe sem kerülne a jó- ?zá£. Azt a zsombékost ka­A hagyományok ssrsa szálni sem szoktuk. Érti már? Az agronómus megbeszélte az ötletet az elnökkel, s az, mivel fájt a feje a magas ta­karmányráfordítás miatt, be­leegyezett. így kapott Módra Ambrus tavaszra húsz borjút, hogy próbáljon velük, amit tud. Eltelt a nyár. A zsombékos- ■ban megnőttek a jószágok. Szeptember vége felé járt már, amikor Módra Ambrus újból az agronómus- elé állt. — Mondanék én valamit. — Mi a baj, Ambrus bácsi? i— Hát. .. baj az nincsen, de ha már elkezdtük ápolni a ha­gyományokat. folytatni is ké­ne. — Hogyhogy? — Be kéne vinni a jószágot a városi vásárra. — Árulni,, egyenként? . — Tessen csak rám bízni! A haszon úgyis a szövetkeze­té. így esett aztán, hogy a tsz autói bevitték a zsombékoson nőtt üszőiket az őszi vásárra. De Módra Ambrust elkísérte az agronómus is.. El is állt a szeme, szája. Mert nagy ku- pec veszett el Módra Ambrus­ban. Ügy eladta mind a húsz állatot, hogy alig fért a pénz az agronómus táskájába. Hazafelé együtt mentek az agronómus terepjáróján Mód­ra Ambrus izgett-mozgott, fészkelődött, végre mikor a tanyai csárdához értek, meg­szólalt. — Mondanék én valamit... — Nocsak? — Hát .. azelőtt, amikor az apámmal mag a nagyapámmal jöttünk haza a vásárból, itt mindig megálltunk. Mert ugye, az is hagyomány! hogy az ál­domást meg kell inni. Az agronómus odakanyaro­dott a csárda elé. Leszálltak, és bementek. Módra Ambrus fél liter bort rendelt meg két marhapörköl­tet: az egyiket az agronómus- nak. a másikat magának. A borból azonban csak ő ivott. El is fogyott, mire hozták az ételt. Módra Ambrus még egy fél litert kért. Mire megették a jó zsíros pörköltet, a má­sodik üveg is üres lett. — Feri, gyeride! — rikkan­totta az öreg a pincérnek. — Hozz még egy fél. litert! Amikor azonban kihozták a bort, az agronómus maga elé húzta az üveget. — Mondanák én valamit, Ambrus bácsi. Tudja, kétféle hagyomány van. Az egyiket követni kell, de a másikat nem szabad. Azelőtt a . legelőn ne­velték fel a jószágot: ez ha­ladó hagyomány; elvitték a vásárba, s eladták: ez is jó hagyomány. A vásár után a gazda betért a kocsmába: mgg ezt a hagyományt is átvehet­jük. De azt semmiképpen'sem szabad követnünk, hogy el is igyuk a tehenek árát. Érti, Ambrus bácsi? Itt az üveg. Fogja! Majd otthon megissza No. induljunk! Azzal fizetett, és kiment a terepjáróhoz. M ódra Ambrus is felállt, és imbolygó járással elin­dult utána. A csárda' ajtajá­ban azonban megállt; és zava­ros szemmel motyogta maga elé: — A fene egye meg! Össze­kevertem a hagyományokat! Tóth Tibor csonyabb önköltségük révén könnyebben ki tudják gaz-, dálkodni. Az idejében és meg-' felelően végrehajtott környe­zetvédelmi beruházások ugyanis elősegíthetik az adott gazdaság térnyerését. Elég, ha a japán személygépkocsik mi­nimálisra szorított légszeny- nyezésére gondolunk. Ilyen gyártmányok birtokában a ja­pán kormány nyugodtan ad­hat meg egészen alacsony szennyezőanyag kibocsátási normákat a gépkocsik kipu­fogógázaira, hisz saját piacán saját gépkocsijai még így is eladhatók maradnak, de ek­ként alaposan megnehezíti más gyártók bejutását a piac­ra. Nem kedvez a szabályozás Csak tetézi hazai gondjain­kat: az erdekeltségi rendszert mind ez idáig nem sikerült úgy beállítani, hogy a vállalatok valóban érdekeltek legyenek környezetbarát tecnolőgják be­vezetésében. És nemcsak azért, mert az érdekeltségi rendszer egyik oldalán negatív ösztön­zőként megjelenő környezet- védelmi bírságokat már eleve úgy alakították ki, hogy azok igazodjanak a vállalatok te­herviselő képességéhez, ha­nem azért is, mert az ilyen célú beruházásokra fordítha­tó pénzt a „legdrágább” fo­rintokból, az adózóit nyere­ségből képzett érdekeltségi alapból kell elvepni. Onnan, ahonnan példának okáért a béremelést is. Mindezek tetejébe a köz­vetlenül mérhető hasznot nem hajtó beruházás során épp­úgy keli fizetni felhalmozási adót. mint egyébként, s a megvalósult beruházás a va­gyonadó összegét növeli. S ha mindehhez még azt is hozzá­vesszük, hogy a környezetvé­delem nem tartozik a hitel- rendszer preferált céljai kö­zé, s így. semmiféle kedvez­mény e címen nem kapható, akkor teljesen érthetővé vá­lik az a vállalati stratégia, amelyik csak a feltétlen szük­séges mértékben valósít meg környezetvédelmi beruházáso­kat. De hogy mi is ez a feltét­len szükséges mérték, elég nehéz megmondani. Jelenleg ugyanis a szennyezést mérő műszerpark olyan szegényes, hogy a legnagyobb környe­zetkárosítókat leszámítva, a „kisebbeknek” csak 4—5 éven­te kell ellenőrzéssel számol­niuk. MosfoleSő érdekeltséget A megbízható mérési ada­tok híján az egész bírság! rendszer a vállalatok beval­lásán alapul. És annyira nai­vak mégsem lehetünk, hogy ne gyanakodjunk, ez a be­vallás egyik-másik esetben egv kicsit sántít. Ha valame­lyik vállalatot rajta is kap­nák a turpisságon, legfeljebb egv félévi összeggel megnö­velt bírságot kell fizetnie. De miért kapnák rajta? Azt jó előre lohet '-tudni, mikor jön­nek mérni, s ilyéhkOr elég kikapcsólh'i' vagy lelasiítáhia legfőbb szennyező művet, s újabb néhány évre „rendben van" minden. Természetesen vannak szép számmal e'kénzeiések avró. ho"v ezt az áldatlan állapoté' miként kellene megváltoztat­ni. Biztató, hogy a jelentő­sebb beruházásoknál ma már az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal el­nökének vétóiosa van. a meny - nyiben a kérdéses .beruházás nem felel meg az elvárhaló környezetvédelmi normáknak. De nagyon sok még a ten­nivaló addig, amíg a környe­zetvédelem lehetőségei javul­nak. Addig viszont, míg sem a személyi, sem a tárgyi fel­tételek nem adottak, megfe­lelő érdekeltségi rendszer hí­ján a környezetgazdálkodást megvalósítani nehéz. V. P. Piaci jelentés A hét végén, mint ünnepek után az lenni szokott, eléggé lanyha piac volt. Kocsis piac meg egyáltalán nem volt, ter­melők és kereskedők közül is kevesen hoztak portékát. A baromfipiacon néhány tyúkot 180—250 forintos áron kínáltak, a tyúktojást 3 fo­rintért adták. A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma 8—12, a héjas dió 40 forintért kelt, a fehér káposztát 10, a kelkáposztát 12 forintért adták, a vörös­hagyma 12, a karalábé 20, a karfiol 30, a petrezselyemgyö­kér 16—20, a sárgarépa 12, a burgonya 5 forintért kelt. Az ipari és használtcikk- piac ugyancsak eléggé gyér volt. K. L. Inti jelek! Minden jó tanács annyit ér, amennyit abból megfo­gadnak. Különösebb illú­ziói senkinek sem lehet­nek, annyi bizonyos. Mégis. Mégis, az esetek ismerteté­se talán némelyeket átbil­lenthet a kételkedés tarto­mányába, s talán kevesebb lesz a baleset... A statisztikusok a meg­mondhatói, minden időjá­rási változás kezdőnapja fekete betűkkel írandó. Nem kétséges, hogy de­cember 21-e, szintén az! Nagykőrös és Kecskemét között, a tizenöt kilométe­ren, körülbelül egy óra leforgása alatt hat gépko­csi került az árokba, il- letbe sérült meg, tört ösz- sze. Mi volt az oka a bal­eseti hullámnak? A hajnali jegesedés. A köd, a pára lecsapódott az útra, azon megfagyott, s szinte korcsolyapályává varázsolta. Azok, akik árokba csúsztak, bizonyára már tudják ezt, de hogyan lehet ezt a jelenséget ész­revenni? Csak a legtapasztaltab­bak kezdik ilyen időben az út melletti füvet, a piciny víztócsákat figyelni. A de- resedés, a víz felületén a hártyásodás határozott jel­zése a megváltozott körül­ményeknek. Ilyenkor nem az azonnali lassítás a cél­ravezető, hanem az, ha hagyjuk kifutni a kocsit, sokszor még a motorfék is sok, tehát pusztán kup­lungkezeléssel veszítse el a sebességtöbbletét a gépjár­mű. Ha nincs forgalom, óvatos próbafékezéssel te­gyük próbára magunkat — meg a kocsit —, nem elfe­lejtve, hogy csak azt kell tanulmányoznunk, hogyan reagál a pedálra a szerke­zet. Egyetlen óra alatt hat gépkocsi — több, mint in­tő jel! B. O. Sikerek asztaliteniszben A nagykőrösi asztalitenisze­zők több színhelyen újabb sportmegmozdulásokon szere­peltek, váltakozó sikerrel. Az NB III-as férfi csapat­bajnokságban: Nk. Kgy. Kinizsi—Jász­berényi Lehel 10 :ö Nk: Erdey (4), Varga S. («), Szakács (1), Varga I. (1). Idegenben vívták utolsó idei csapattalálkozójukat a körö­siek. Az őszi második helyet eldöntő mérkőzést meglepe­tésre, de jó játékkal meg­érdemelten megnyertek, a sok évig NB II-ben szereplő, volt NB I-es játékost is szerepel­tető ellenfelük otthonában. A megyei íérfi-csapatbaj- nokságban: Nk. Kgy. Kinizsi II.—Ke­mencéi Szokolyi SE 9:7 Korábban az északiak nem érkeztek meg a sportotthon­ba, de a helyi tartalékok sportszerűen beleegyeztek a meccs lejátszásába és jó mér­kőzésen győzelmet arattak. Perlaki 4, Pörge György 4 és Varga István 1 egyéni játé­kot nyert. Nk. Kgy. Kinizsi ifi— Kemencéi Szokolyi SE ifi 9:0 Játék nélkül. Az ellenfél utánpótlása másodszor sem jött el. Az 1985-06-os bajnoki év megyei serdülő csamíviadalá- nak nyitó fordulójában az ellenfelek ügyesebbnek bizo­nyultak a körösieknél. Ered­mények: Ferihegy SE (Yecsés) I. —Nk. K|ry. Kinizsi I. 3:0, Ferihegy SE I.—Nk. Kgy. Kinizsi II. 3:0, Ferihegy SE II.—Nk. Kgy. Ki"izsi I. 8:0. Ferih‘'<zv S’7 II.— Nk. Kgy. Kinizsi II. 3:0. A DC-renriszerű meg'-ei újonc espoatbálriokság első fordítóiéból a két szomszéd Vc'-osbe’i egyesület mérkőzé­seit előrehoztak. A hétközi sportotthoni összecsapásokon a üoiviek m'cöhérom pUo„_ foiííWel szemben m^-'k 3-° fío + njf ffhtt (''’prrl/irJf t.—Nk. Kgv Kinizsi 3-0. UVSE TT— Nk. Kgv Kioi-si z-0 és CV5F TTT.—Nk. K»v TCini-zcí 3-o CKasza 2 egyéni i z L nvert). Veoscsen rz űi. nngvmé’’ető tornateremben erős és fő'pe az utánpótiás-korúaknái igen népes mezőny vett részt a megyei asztalitenisz-viadalon. A ceglédieken kívül a teljes Pest megyei élmezőny ott volt. A felnőtt férfiaknál 80 sze­mély közül Erdey Pál jó játékkal egyéniben második lett. Felnőtt férfipárosban — igen erős mezőnyben — a Varga Sándor, Szakács István kettős a harmadik helyen végzett, A körösi utánpótlás korúak közül Varga István szerepelt a legjobban, aki az ifjúsági fiúknál a legjobb 16- ig jutott. Az 1935-86-os tanévi út­törő-olimpia városkörzeti leány asztalitenisz-viadalát a sportotthonban rendezték. A hét asztalon gyorsan peregtek a körmérkőzéses- selejtező, majd a döntő mérkőzések. A legjobban a következő paj­tások szerepeltek (az első he­lyezettek jutottak be a me­gyei döntőbe). IV. korcsoport (10 induló közül): 1. Kovács Éva (Nk. Arany isk.), 2. Striíler Helga (Nk. Petőfi isk.), 3. Debre- czeni Mónika (Kocséri isk.), szoros küzdelemben. III. korcsoport (8-án vol­tak): 1. Nagy Gabriella (Nk. Rákóczi isk.) kiemelkedett, 2. Pörge Rita (Nk. Kossuth isk.), 3. Angyal Zsuzsanna (Nk. Arany isk.), 4. Szorító Szil­via (Nk. Arany isk.). Jöjjön a Nagykőrös, Kalamáris büfébe reggelizni! Hamburger, pizza, hurka, kolbász, szendvi­csek. Nyitva: 6—18-ig. Köszönetnyilvánítás. Hálás szív­vel mondunk köszönetét mind­azoknak a rokonoknak, barátok­nak, méhész társaknak, .jó szom­szédoknak és ismerősöknek, akik szeretett jó férjem, drága jó édesapánk és nagyapám. id. Szabó Pál temetésén megjelentek, utolsó útjára elkísérték, sírjára koszorút és virágot helyeztek és nagy bánatunkban velünk érez­tek. Köszönet azoknak, akik távi­ratban fejezték ki részvétüket. A gyászoló család. Köszönetnyilvánítás. Hálás kö- szön etünket fejezzük ki mind­azoknak a rokonoknak, munka­társaknak, szomszédoknak, isme­rősöknek. akik szeretett férjem, édesapánk. Kapus László teme­tésén részt vettek, sírjára koszo­rút. virágot helyeztél?:, szóban és táviratban kívántak enyhíteni nagy fájdalmunkon. Gyászoló családja. ISSN MS8H8m »körösi Hírlap) Szombaton A nagyteremben A tűz háborúja. Színes 1 kánadai-francia kalandfilm. Előadás 5- és 7 órakor. A stúdióteremben Akit Bulldózernek, hívtak. Színes, . szinkronizált olasz kalandfilm, fél 6-Hor. Vasárnap A nagyteremben A tűz háborúja, előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Akit Bulldózernek hívtak, fél 6-kor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom