Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-04 / 284. szám
Új gépek 900 millióért Kitüntetéseket adtak át a munkásőrség országos parancsnokságán Sajtónapi megemlékezés Több mint 260 taggazdaság jövő évi tervét hagyták jóvá a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat kedden megrendezett tervtárgyaló közgyűlésén. Tóth János, a közös vállalat igazgatója elmondotta, hogy a nehezebb körülmények ellenére sem torpan meg a termelési rendszer fejlődése, sőt intenzív fejlesztéssel megteremtik a feltételét annak, hogy a hetedik ötéves tervben az eddigieknél nagyobb terméshozamokat érjenek el. A közös vállalat 1,7 milliárd forintot költ beruházásokra és 900 millió forint értékű új gépeket ad át gazdaságainak 1986- ban. A magyar sajtó napja alkalmából kedden ünnepséget rendeztek a munkásőrség országos parancsnokságán. Az eseményen részt vett és felszólalt Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Megjelent Karvalics László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese is. Borbély Sándor országos parancsnok beszédében méltatta a szocialista riiagyar sajtó érdemeit. Az országos parancsnok díszoklevelet és kitüntető plakettet adományozott a Magyar Rádiónak és a Magyar Televíziónak. Az elismeréseket Hárs István, a rádió elnöke, illetve Kígyós Sándor, a televízió párt- bizottságának titkára vette át. A munkásőrség 1985. évi nívódíjában Tábori András, a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese, Nagy Jenő, a Fejér Megyei Hírlap főszerkesztője, Révész László Liszt-díjas karnagy, a Magyar Rádió zenei rovatvezetője, Tihanyi János, a Szabad Föld főmunkatársa és Cseri Sándor, a Pest Megyei Hírlap főmunkatársa részesült. Tizennégy újságíró a Haza Szolgálatáért Érdemérem különböző fokozatait vehette át, többen jutalmat kaptak. Teljesítettük kötelességünkéi Ünnepélyes évzáró-évnyitó egységgyűléseinkre készülünk. A december első napjaiban megtartott megyei parancsnoki értekezletünkön már meghatároztuk azokat a legfontosabb teendőket, amelyek a munkásőrség e fontos, munkaértékelő és feladatmeghatározó eseményeinek megrendezéséhez szükségesek. Erről az évről elmondhatjuk, hogy jelesen bővelkedett közéleti eseményekben. Mun- kásöreink hallatták szavukat a pártértekezleten, az ország- gyűlési és tanácstagi választások jelölőgyűlésein, a szak- szervezeti és népfrontválasztásokon, s még többen vettek részt a különféle politikai és társadalmi események rendjének a biztosításában. Anélkül, hogy elébevágnók az egységparancsnokok munka- értékelésének, elmondhatom, hogy a munkásőrség országos parancsnokának irányelveire, döntéseire és a megyei párt- végrehajtóbizotfsag“ 1M4 novemberében hgzptt,, határozatára épülő feíadatiérűünkei sikerült végrehajtanunk. Az ifjúság hazafias-honvédelmi nevelését ebben az évben elsősorban az úttörők körében sikerült tovább javítanunk. Egységeink irányításával jelenleg már negyvennyolc úttörőgárdának 1234 tagja ismerkedik meg a munkásőri élet alapelemeivel, persze az életkori sajátosságainak megfelelő formában, A KIS2-ko- rúak körében eddig 16 alapegységet sikerült alakítani, s azokban összesen 317 ifjúgárdistát tartunk számon. Tudjuk, hogy a KlSZ-szerveze- tekkel kialakítandó jobb kapcsolat e téren is újabb ered-' ményekhez vezethet. Munkásőri állományunkról elmondható, hogy politikai elkötelezettsége és morális állapota szilárd. Nem mond ennek ellent az a tény, hogy akik nem tudnak megfelelni a nálunk természetes követelményeknek — és egy tucatnyian voltak ilyenek ebben az évben — azoknak nem lehet helyük sorainkban. Az italozó életmód és más vétségek miatt heten jutottak a kizárás sorsára, s a többiek is szigorú büntetéseket kaptak. Tanulságképpen azt állapíthatjuk meg, hogy a könnyelműségekre hajlamos emberek tévútra térésének megelőzésére bármilyen sokat teszünk is, az soíhasem lehet elég. Külön szeretnék szólni társadalmi parancsnoki állományunkról, amelynek felkészültsége tovább javult ebben az évben. Kiválasztásuk és beiskolázásuk szervezettségét erősíthetjük azáltal, ha egysé-i geink kádernevelési . terveit egyeztetjük a nagyobb bázisvállalatok személyzeti osztályainak káderutánpótlási terveivel. Meggyőződésem ugyanis, hogy az az alegységparancsnok, aki a mi központi parancsnoki iskolánk magas színvonalú képzésében részesül, s több éve egy-egy raj, szakasz, vagy század munkáját irányítja, tud annyira bánni az emberekkel, hogy nála jobb brigád-, csoport- vagy művezetőt keresve sem talál a bázisüzem. Az ilyen egyeztetett kádernevelés kettős hasznát aligha kell tovább magyarázni. Az állományszervezés szempontjából is sikeres esztendőt zárunk. Pedig közhellyé vált már az a megállapítás, hogy szabad idő felértékelődésével párhuzamosan egyre nehezebbé válik a társadalmi feladatra való mozgósítás. Állományszervező munkánk sikerét látva azonban az a vélemény is igazolódott, hogy az emberekben él egy olyan kollektívához való tartozás igénye, amelyben meghallgatják gondolatait és segítséget kap egyéni gondjai megoldásához. Ilyen közösséget adhat a jó munkásőrszakasz, s ezért nagy vonzerőt gyakorol környezetére. Nem véletlen, hölgy már 42 kisiparos szolgál munkás- őregységeink soraiban. Amíg foglalkozáson. szolgálatban, alegységgyűlésen töltik idejüket, pénzt kereshetnének, mégsem tudnak lemondani arról a közösségről, amely befogadta őket. Testületünk a kommunistává nevelés egyik iskolája. Az előképzősök között' most is alig több, mint .30 százalékot* a párttagok aránya. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban tudjuk, hogy évek múltán nagy többségük kérni fogja felvételét a párt soraiba. Alegységeink szavakban és tettekben kifejeződő légköre olyan, hogy ez a fejlődés az egyének életében szinte törvényszerűen bekövetkezik. Munkánknak csupán néhány vonását említettem. Egységgyűléseinken a beszámolók minderről részletesebben szólhatnak. S az egységgyűlésekről a Pest Megyei Hírlap — hagyományaihoz híven — ezúttal is beszámol. DR. VARSÁNYI GYÖRGY, a munkásőrség Pest megyei parancsnoka lent: azzal gazdálkodhatnak, ami a központi keretből jut rájuk és amivel helyi forrásokból képesek kiegészíteni. L eírni ezt is egyszerű. De a gyakorlat szolgál napi példákkal: nehéz leszokni a kérésről, nehéz lemondani a támogatásról. Nehéz megérteni, hogy nem „szív” kérdése: kapnak-e pluszpénzt a községi feladatok megoldásához vagy sem. Lehet-e régi beidegződésekről máról holnapra leszokni? Lehet-e megváltoztatni egykönnyen a szemléletet? Kivált akkor, ha pénzről van szó? Akkor, amikor szembe kell állni a lakossággal és azt mondani: most nem tudjuk teljesíteni a kéréseket? Nyugtatni a kedélyeket: ma nem, de holnap valósítjuk meg a dédelgetett álmokat. Bevallhatjuk; nehéz az újat megszokni. Mert ha elvileg, általában terveztünk, addig felhőtlen az ég, hiszen melyik, pártbizottság vagy tanács ne lenne tisztában ázzál, mi mindent kellene felújítani, fejleszteni? Jövőre vagy az új ötéves terv idején. Természetes azonban, hogy hiába gyűj-* tik össze a mégoly jogos kívánságokat is. csak azt emelhetik törvényerőre majd, amire biztosítani tudják az anyagi fedezetet. A felelős döntéseket minden szinten kemény csatákban hozzák meg. És senki nem türelmetlenkedhet annak láttán, milyen nehéz a döntés. Mily nehéz a döntés meghozataláig újból és újból megmagyarázni: csak saját magukra számíthatnak. Akkor is, ha elodázhatatlan valaminek a megépítése, kijavítása ... A tervezés demokratizmusa — állítják a megyei tanács vezetői — soha ilyen fokot nem ért el. mint napjainkban. Egyidejűleg készültek a megyei és a helyi koncepciók. Ahol jó a kontaktus a lakossággal, az intézményekkel, több feladatra vállalkozhatnak a helyi tanácsok. Ahol keresik az új megoldási lehetőségeket, ahol fordítani tudnak a megszokott magatartáson, messzebbre juthatnak. Községek foghatnak össze községekkel, községek szomszédos fővárosi peremkerületekkel egy-egy közös célért. A tervezés nemcsak pénzkérdés. Legalább annyira fontos a felelős szervezés, az elképzelések valóra váltásának előkészítése. Nem szabad belenyugodni a határidők elcsúszásába: büntetlenül senki ne felelőtlenkedjen. Sok a panasz az építőiparra? Drága és minőségileg is sok a kifogás? Nem annyi forintért készülnek el a beruházások, mint amennyiért tervek szerint el kellene készülniük? A helyi tanácsok ellenőrzésén, a szerződéskötésükön is múlik, hogy a rossz munka következményét, hátrányát az szenvedje, a,ki a bajt okozta. Szűnjön meg az a gyakorlat, hogy látszat nélkül folyjék el a lakosság nehezen szerzett forintja. Ne óhaj legyen csupán, hogy mindenki csak annyi pénzt vehessen fel, amennyit dolgozott érte. Ha nyolc óra helyett öt-hat órát ér a munka — annyi legyen a bére. De éppen úgy igaz az is: ami elkészült, annak nagyobb legyen a becsülete. A közös pénzből megépített tanácsi látón ne lehessen évszámra építési anyagot tárolni, kihordani a közös útra szemetet, amely mindent elborít, feltörni az aszfaltot csak azért, mert a megengedettnél nagyobb jármű hajtott fel rá. A lakásokat — amelyekért csillagászati összegeket vesznek fel az építők — ne legyen bocsánatos bűn égbekiáltó mi- (nőségi hibákkal átadni, de a beköltözők is vigyázzanak a nemzeti vagyonra ... Ha a céltámogatáson kívül sok millió forinttal segíti majd az állam a víztársulások által összehozott pénzt, hogy minél több település aggasztó vízgondja számolódjék fel — utána közösen kell óvni a szennyeződéstől a vizet. Sorolhatnánk vég nélkül: a lényeg azonban az, van mit tennünk közös tulajdonunk védelméért. Nincs olyan település, ahol ma ne főne súlyos gondoktól a vezetők feje: a legjobb szándékkal, a legjobbat akarják tető alá hozni. A kevesKét aszályos és egy fagyos év után Benta-földön épült lakások Az érdiek számára a Bentavölgyc Tsz több egyszerű mezőgazdasági nagyüzemnél, amely történetesen éppen a város és Százhalombatta közös határában 2000 hektáron gazdálkodik. Mert nem csupán munkaadó és adózó üzem, hanem tiszteletreméltó szerepet vállal a város és körzete húsellátásában, a háztáji és kisgazdaságok segítésében. Érd társadalmi és politikai életében. A városban működő gazdasági egységek közül a legnagyobb termelési értéket állítja elő, ezért a legnagyobb segítséget nyújthatja. Kulturális centrum A napokban volt alkalmam ezekről beszélgetni Mógor Bélával, a városi tanács elnökével. Ö azt is említette, hogy a korábbi években több alkalommal területéből is engedett át a gazdaság ellenszolgáltatás nélkül, több millió forint értékben, fejlesztési célokra. Ilyen telkeken építettek például sorházas lakóházakat nagycsaládosoknak, s Benta- földön alakították kd a sportpályát, amelynek egyik rend- bentartója a tsz, és egyáltalán külön cikkben méltathatnánk szerepét a város minőségi sportjának támogatásában is. Nemcsak birtokával, hanem még nevével is e tájhoz kötött szövetkezeti Pazdaság tagjai, vezetői ott vannak a város politikai, állami és társadalmi testületéiben, részt vesznek a döntéseikben, s azok megvalósításában. A választókörzetében eredményesen tevékenykedő hat Bentás tanácstagnak is a munkahelye a biztos, háttér, a támasz. Mógor Béla a tsz településfejlesztésében vállalt szerepét úgy summázta: nincs Érden olyan oktatási intézmény, amely a Bentavölgye Tsz nélkül épült volna fel, s nagy részük volt a nyári napközis tábor létrehozásában. Évente több millió forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá a város gyarapításához. Emellett patronálnak iskolát, „gyermekintézményt, öntevékeny művészeti csoportot.:.!.' »„.ói»-: ,,, , „ 1 Klubházuk Érd egyik kulturális centruma. Szinte kizárólag csak ott rendezik a társadalmi és tömegszervezetek a bálokat, amelyeknek a bevételét azután közhasznú célokra fordítják. De nyitott a klubház számos más városi rendezvény előtt is, nem ritkán ellenszolgáltatás nélkül. És ez a ház — illetve szép parkja — a színhelye nyaranta a város rangos zenei eseményének, a nyári zenés esteknek. E hagyományos hangversenysorozat finanszírozója és rendezője a Benta Tsz. Ráadásul rendkívül jó propagandistája is Érdnek. Rendszeresen fogad külföldi delegációkat, s ezek tagjai nem csupán a köböl sokat teremteni. Tartalékolni kell az intézmények fenntartására, működtetésére, hiszen nem elég az, ha felújítanak, fejlesztenek: helyi felelősség a zavartalan működtetés biztosítása is. S ha nem lesz elegendő pénzük valamire, más megoldást kell találniuk. így például a középiskolások számára művelődési intézményben kell helyet találniuk, míg elég tanterem nem lesz befogadásukra... G yarapodjék minden község — az egész megye érdeke ez.' Ha tárgyilagosan .mérik fel lehetőségeiket és demokratikusan vitatják meg — a pártszervezetek, a tanácstagok, a Hazafias Népfront-bizottságok, a KISZ-, a szakmaközi bizottságok segítségét is igénybe véve — a lakossággal az őket közvetlenül érintő jövőt, nem kell aggódniuk a holnapért. Együttes tervezésük és a tervek közös valóra váltása a záloga annak, hogy saját forintjaikra nagyon vigyáznak majd. Valamennyiünk érdeke, hogy állampolgári fegyelemmel, lelkesedéssel vállaljuk az 1986-os s majd a VII. ötéves terv belátható, vagy később megfogalmazott programját. Olyan megajánlással, ahogyan megszoktuk, ahogyan már sokszor vitték szét az országba Pest megye hírét egy-egy tett nyomán. S most tettek sora van készülőben. Sági Ágnes zös gazdaság, hanem a város életébe is bepillantást nyernek, megismerkednek az itt élő, dolgozó emberekkel. Jó húsellátás Az is természetes a város és körzet lakóinak, hogy jó a húsellátásuk. Tavaly a tsz vágóhídja és húsüzeme 40 vagon friss húst és húskészítményt szállított a boltokba, közöttük a saját üzemeltetásűekbe. S ez a mennyiség az idén sem csökkent. Naponta százszámra dolgozzák fel a sertéseket — néhány hónapja marhát is vágnak —, az összesen évi 170 millió forint árbevételű húsáruból jut a főváros több nagy élelmiszerüzletébe is. De min- denekelőtti kötelességüknek a város és körzete ellátását tartják. Csak azt ne higgye ezután bárki, hogy ebben a most már évente félmilliárd körüli árbevételt produkáló gazdaságban gombnyomásra, optimális időben esik az eső, és süt a nap, szaporítva, érlelve a növénykultúrát, vagy más gazdasági szabályozók érvényesek, mint másutt. Emlékszem, a párt XIII. kongresszusát mgelőző februári városi párt- értekezleten Dékány István, a tsz Eötvös-díjas elnöke — e tisztségéből 30 év után, az idén nyáron ment nyugdíjba — arról is beszélt, hogyan kutatják, vizsgálják azokat a módokat, amelyekkel hatékonyabbá tehetik a munkájukat, kigazdálkodva át Időjárás' okozta veszteségeiket, meg a szabályozók szigorításait. Az alaptevékenységet, a növénytermesztést és az állattenyésztést ért kedvezőtlen hatásokat a gazdaság jelentős ipari tevékenységgel árbevételben ellensúlyozta tavaly, de nyereségben már csak részben. Nem szóbeszéd tárgya Az elmúlt két aszályos esztendő után — ami miatt tavaly például 700 szarvasmarhának Vásárolni kellett a takarmányt —. az idén a fagy okozott komoly károkat a növény- és gyümölcstermesztésben. Az őszibarackosban szüretelt gyümölcs hatoda volt a tavalyinak, a szőlőskert pedig teljesen odalett, ki kellett vágniuk. Igaz, a búza rekordtermést hozott: 65,7 mázsás hektáronkénti átlagtermés-eredményükkel harmadikok lettek a megyében. Jó közepes kukoricatermést takarítottak be. Az állatállomány számára már betárolhattak 470 vagon siló- és 71 vagon szálastakarmányt, mint arról a tsz párttitkára, Gellert István tájékoztatott. 'Ám a termelés szerkezetét, de akár csak a főágazatat is tekintve ez önmagában még kevés a boldoguláshoz. Nem véletlenül mondta nemrég a tsz új elnöke — a korábbi elnökhelyettes —, Hegedűs Géza: gondokkal teli esztendő ez az idei, de szövetkezetünk ilyen körülmények között is teljesíteni fogja a velünk szemben támasztott követelményeket. A csaknem 700 aktív taggal és alkalmazottal dolgozó nagyüzem ez évi munkájáról korai lenne még csupán rögtönzött zárszámadást is készíteni. Hiszen az év utolsó hónapjaiban, heteiben is nagy erőfeszítéseket tesznek, s a kollektíva minden tagja azért dolgozik, hogy gyarapítsa az eredményt a nyereséges gazdálkodás érdekében. Persze a Benta gondja nem szóbeszéd tárgya a városban.- Nem - panaszkodnak nehézségeikről. Dolgoznak. Miht hallottuk, a városért is. Kádár Edit Vállalati tanácstagok képzése Helyzeteket elemeznek Újszerű közoktatási forma szolgálja a MÉM-hez tartozó vállalataknál, üzemeikben és gazdaságokban a vállalati tanácsok tagjainak képzését. Nem szerveznek központi tanfolyamot, hanem az üzemben, a helyszínen tartják a tájékoztatást, . az előadásokat. Az egy-, két-, illetve háromnapos rendezvényeket a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbkép- ző Intézetén dk szakemberei irányítják. Ám nem csupán az intézet szakgárdája foglalkozik a tanácstagokkal, hanem az ÉDOSZ és a MEDOSZ munkatársai is bakapcsoiddnak a képzésbe. A vállalati tanácsok tagjai a jogi és adminisztratív teendőkről fcaipnafc részletes tájékoztatást. A konzultációkon sajátos feladataikat is megvitathatják, és választ kaphatnak a helybén felmerülő kérdéseikre is. Az előadók korábban tájékozódnak a vállalat helyzetéről és felmérik a vállalati tanács működésének eddigi tapasztalatait, a konzultációkon ezek Ismeretében építik fel a tanfolyam munkarendjét. A MÉM intézetének jól bevált gyakorlatát alkalmazzák a tanácstagok képzésénél is; adott helyzeteket elemeznek közösen a hallgatókkal. Az üstben ízesítik m A jövő évben 1000 tonna rágógumi gyártását tervezik a Rákosvölgye Termelőszövetkezet mogyoródi üzemében, s ennek a mennyiségnek egyharmada tőkés országokban talál vevőre. A hatféle ízesítéssel készülő rágnivalókat a képünkön is látható forgó üstökben zamatosítják Barcza Zsolt felvétele
