Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-23 / 300. szám
8 Titian 1985. DECEMBER 23., HÉTFŐ A Néprajzi Múzeumban Nagymarosi dalosok a pódiumon Vasárnap délelőtt ld-be Özönlött a nép a fővárost áruházak, boltok ajtaján, a karácsonyi ajándékok beszerzésének fináléja alkalmával. Am voltak, ha nem is sokan, akik a maguknak szóló ajándékot egy múzeumi belépővel váltották meg. Aranyvasárnap délelőtti zenei élménnyel gazdagodtak, betérve az Országházzal szemközt a Néprajzi Múzeumba, helyet foglalva emeleti dísztermében. A Nagymarosi Szövetkezeti Férfikar műsorát hallgathatták meg, ugyanis ők voltaik a matiné szereplői. Nyakunkon a szünidő Hát megkezdődött, vagy ahogyan fülem hallatára egy édesanya fogalmazott: „nyakunkon** a szünidő! Az idei karácsonyi, téli szünet egy kicsit hosszabb az utóbbi években megszokottaknál, hiszen gyakorlatilag december 21-én, szombaton megkezdődött és január 6-án, hétfői napon nyitnak ki újra az iskolák. Ez, ha jól számolom, 16 kerek nap, vagyis jó két hét. Kedves szülők! Kedves anyuka, akinek a „nyakán” van a szünidő, tessék elhinni, nagyonis szükségük van a kisebb és nagyobb csemetéinknek erre a két hétre. Talán még jobban szükségük van rá, mint nekünk, felnőtteknek, hiszen nem kevés a feladatuk a tanulás hónapjaiban '<12 messze is van már az a szép augusztus vége!), s előttük áll a második félév. örüljünk a gyerekeink bő két hetének, és igyekezzünk minél szebbé tenni számukra (és a magunkéra is) ezt a két hetet. Sok szülő „tartalékolt** szabadságot ezekre a napokra. Ahol így van, ahol a szülőnek módjában áll a gyerekkel együtt tölteni a téli szünidőt, ott csak néhány dologra kell odafigyelni: legyen változatos a program, de ne mi, szülők találjunk ki mindent, hanem bízzunk minél többet a gyerek fantáziájára, és ami nem megy túl a lehetőségek határán, azt segítsük is megvalósítani. A gyerek minél nagyobb, annál inkább igényli. hogy osztálytársaival, barátaival, felnőtt nélkül is tervezhessen programokat. Ellenőrizzük, de engedjük. Annyit adjunk önmagunkból a gyerekeinknek, amennyit igényelnek. De azt adjuk! Hányszor elmondtuk, leírtuk, de még mindig nem elégszer: a legszebb, a legdrágább karácsonyi ajándék sem pótolja az igényelt együttlétet. Ha a gyerek alkotó játékot kapott, akkor ha kell, segítsük őt az alkotásban, de mindenesetre legyen időnk megnézni, elismerni, amit alkotott. Ezernyi a lehetőség szaba- don-szobában, otthon, barátoknál, esetleg vidéki nagyszülőknél, vagy éppen városi rokonoknál ahhoz, hogy szebb, változatosabb legyen ez a két hét. Akkor lesz igazi kikapcsolódás felnőttnek-gyereknek, ha mást csinálunk, mint az esztendő többi napjain, hetein. És ekkor hozza meg a kívánt célt is: az erő újragyűjtését ahhoz, hogy a gyerekek megkezdhessék a második félévet. Vár rájuk még épp elég munka: a pihenés két hete legyen valóban a pihenésé (nem a lustálkodásé), a kikapcsolódásé, a szórakozásé. Olyan legyen a két hét, hogy a gyerek jókedvében várja az iskola kapujának kinyitását, legyen miről mesélnie társainak. S. M. Tv-EIGYELŐ' Klasszikusok kazettán Hangos könyvek A vakok és csökkent látóképességűek részére magnókazettára f elvett irodalmi művek kölcsönzését vezette be a jászberényi városi könyvtár, a helyi családsegítő központ segítségével. Egyelőre a magyar és a világirodalom 15 klasszikus regényét vették fel kazettára neves előadóművészek tolmácsolásában. A művek előtt hallható rövid bevezetőből a hallgatók megismerhetik a szerzők életrajzát, és a mű keletkezési körülményeit is. Az arra rászorulóknak hetenként egyszer otthonukba is eljuttatják az igényelt hangos könyveket, s a lejátszáshoz díjtalanul magnetofont is kölcsönöznek. A családsegítő központ támogatásával a továbbiakban folyamatosan gyarapítják a gyűjteményt, s olyan klub létrehozását is tervezik, ahol az érintettek közösen hallgathatják a műveket és el is beszélgethetnék róluk. A példa követésre méltó. Ebben a munkában fontos feladatot teljesít a népfront, amelynek múltja fél évszázadra tekinthet vissza hazánkban. Hogyan kezdődött, miként teljesedett ki Magyarországon, és hogyan tevékenykedik napjainkban a népfront? Ehhez -nyújt segítséget a Kossuth Kiadó gondozásában a Mit kell tudni? sorozatban a napokban megjelent könyv, amely nagyon érdekes, mindenki számára fontos problémát tárgyál. A kötet visszapillant az elmúlt ötven esztendő történelmére. Ugyanis éppen fél évszázada, hogy Moszkvában ülésezett a Kommunista Inter- naeionálé, amely meghirdette a fasizmus elleni harcot, felhívta a világ népeit az összefogásra. a népfrontmunkára. Bizonyára a felhívásnak is köze volt, hogy Magyarországon már 1936-ban megindult ez a mozgalom. A KMP ugyanis levélben fordult a dolgozókhoz és ismertette a magyarországi helyzetet és kimondta: népfront azt jelenti, hogy a dolgozó társadalom minden erejét mozgósítani kell a fasizmus ellen. Ebben az időben született meg a Márciusi Front, és 12 pontja, majd a Történelmi Emlékbizottság, amely a háború ellen hívott fel. Ugyancsak a második világháború évei alatt alakult meg hazánkban a Magyar Front, amely az ellenzéki pártokat tömörítette. Szerepe különösen akkor vált jelentőssé, amikor a hitleri Németország csapatai megszállták Magyarországot. Felhívása, amely történelmünk legsúlyosabb órájában hangzott el, harcra, felkelésre szólította a dolgozókat a német megszállók ellen. Amikor pedig a Horthy-féle kiugrási kísérlet nem sikerült, a Magyar Front létrehozta a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságát, és szervezni kezdte a fegyveres felkelés katonai szervezetét. Sainos a kísérlet elkésett, elbukott, mert nem sikerült általános nemzeti felkelést kirobbantani. De így is dicső feiezete a magyar történelemnek. A felszabadulás után, a felszabadító szovjet hadsereg csapatai nyomában sorra alakultak meg a nemzeti bizottságok, a pártok, amelyek a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörültek. Ennek a működését írják le a továbbiakban a szerzők, Horváth László és Juhász Róbert. Megtudjuk a könyvből, hogy miként működtek a népfront 6zervei, a nemzeti bizottságok, & földigénylő bizottságok, hoA nagymarosiak kórusa 1904-ben alakult. Szépet szerető, jóra fogékony, munkáit dallal könnyítő ősök alapították, s hagyták örökül. A mun- káslkórus zászlaját mindig volt ki vigye és mindig voltak, akik e jelképes zászló alá álltak. Tagjaik sorálba most Is tartozik időls és fiatal egyaránt. A néprajzi múzeumi szereplésre igen szép műsort hoztak magukkal a nagymarosiak. Magyar népdal csokrokat és más népek dalait, melyek közt a lágyan ívelő ófrancia dallamok oly szépen megfértek a keresztes hadjáratok korát idéző kórusművel, a virágéneabban az időiben a népfront, majd miként keletkeztek torzulások az MDP politikájában, hogyan kapcsolták ki a politikából a demokratikus pártokat és a népfrontot. Ezután a népfront megújulását, a folyamatosságot írják le, majd ismertetik a magyar népfrontmozgalam néhány sajátosságát. A szerzők megmutatják, hogy a mai magyar közéletben milyen szerepet tölt be a népfront, milyen a társadalmi tevékenysége. Elemzik azt a sokoldalú tevékenységet, amely jielllamzi a maii niépfrontimoz- galimat. Hosszasan foglalkoznak. a mozgalom gazdaságpolitikai munkájával, a terület- és településfejlesztési tevékenységével, a környezetvédelemben, a szövetkezet- és agrárpolitikában betöltött szerepével. összegezik a népfront és a közművelődés kapcsolatát, a népfrontnak a béke, barátság és szolidaritási munkáját. Kitérnek a Hazafias Népfront nemzetközi kapcsolatára is, s arra, hogy a szövetségi politika miként valósul meg hazánkban. Leírják, hogy a vallásos emberek miként tevékenykednek a népfrontban. A napokban éppen Pest megyében, Albertirsán tapasztaltam, hogy ez a valóságban miképpen is alakul. A különböző rétegek és világnézeti felfogású emberek között teljes az egyetértés abban, hogy a fejlett szocialista társadalmat építjük. S ehhez minden rétegnek és vallási felfogású embernek is tevékenyen hozzá kell járulnia. Ezt elemzi a könyv. A Mit kell tudni a Hazafias Népfrontról? című kötet reális képet fest a mozgalom múltjáról, mai munkájáról. Érdemes olvasgatni, mert hitet meríthetünk belőle, hogy a népfront az egész nemzetet szolgálja. Fontos szerepet tölt be a közéleti demokratizmus fejlesztésében, úgy is mondhatnánk, hogy o közélet iskolája. A demokratizmusra nevel. Tanúsítják ezt a népfront által szervezett összejövetelek, ahol szabad kifejteni a véleményünket, elmondani elképzeléseinket. A népfront ugyanis azt tartja: az ember önmaga jogát is csorbítja azzal, ha lekicsinyli vagy figyelmen kívül hagyja mások véleményét és fordítva: önmagát is becsüli, ha meghallgatja embertársait. Ez a summá- zaia e kötetnek. Gáli Sándor kék a pattogó ritmusú táncot ropni késztető huszámótá- vaL, a romantikus dalok a munlkásdalilal. A nagymarosi kórust ezen a múzeumi hangversenyen Kismartoni Ferenc vezényelte, ő mutatta be a dalos csoportot. Utóbbi éveiket tekintve, eseménydús és eredményes időszak áll mögöittűk. November óta a fesztiválkórus kitüntető cím birtokosad. Nem ez volt az első múzeumi szereplésük. Felléptek már a Nemzeti Galériában többször, énekeltek a Budapesti Történeti Múzeum hangversenyén, szerepeltek a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában nagy sikerrel. Az NDK-iban háromszor mutatta be műsorát a nagymarosi dalosok csoportja. Szeretik a régi kórusműveket, de törekvésük, hogy minél több olyan számot adjanak elő, amelyek újinak számítanak a kórusmozgalom repertoárjában. A Néprajzi Múzeumban felcsendültek közt szerepelt most például egy angol mun- kátsdal, melynek érdekessége, hogy Raics István József Attiila-díjas költő írta hozzá a szöveget a kórus számára. Jól hangzottak a Vasi népdalok Békefi Antal gyűjtéséből, a Kalocsa vidéki bordalok, melyeket a nagymarosiak Cserey- né P. Jolán vezetésével adtok elő. Tisztán, ércesen csengtek a többszólamú kórusművek, ám ha kellett, finom lágyra váltott a dal, mint például az Ófrancia bordal bemutatásakor. Ezt az éneket László Zsigmond fordítása nyomán Balázs Árpád dolgozta fel, korabeli stílusban. A magánhangzókkal teli magyar szavak szinte'a francia nyelv daliam vonulását követték, összhangban volt a szó a muzsikával. Rimszkij— Korszakon romantikus, Arany- felhő című dala Szabó Miklós fordításában a kórus egyik sikarszáma volt. Befejezésül népek dalai csendültek fel, bolgár, lengyel, belorusz népdalok, s természetesen hazaiak, zonigoraikíséretteL A jó egyórás műsort, hogy a dalosak kicisiit pihenhessenek, Bartók Béla Este a székelyeknél című zeneművével osztották meg félidő tájt, ezt fuvola-zongora kettős adta elő, Királyné Mun- di Margit fuvola- és Csereyné P. Jolán zomgoraszakos zene- pedagógusok szólaltatták meg. Eszes Katalin Villanyvonat. Mindenkinek van egy álma ... — nyugtázza a közismert sláger a maga közhelyes nyelvezetével. Tulajdonképpen így is van: ki azt a nótobeli másikat óhajtja; ki az óceánon szeretne egyetlenegyszer átröpülni; kinek pedig egy villanyvonat a mindene. Ügy, mint abban a televíziós filmben, amelynek forgatókönyvét Vámos Miklós írta, és amely igen-igen laza szövésű mai meséből Gát György próbált meg tűzön- vízen át valami elfogadható mozifélét eszkábálni. Az a bizonyos kisfiú, akinek minden karácsonyra azt ígérik,» hogy majd a papa bátyja, a londoni nagybácsi egy igazi, mozdonyos, teher- és postakocsis vagonkészletet fog küldeni a hozzávaló sín- meg váltórendszerrel, nos, ez a legényke bizony nem úgy téb- lábolt a szegényes családi miliőben. mint egy még soha nem látott, izgalmas karakter. Inkább csak afféle kigondolt, elképzelt ködalakként hordoz. ta a reá aggatott korjelző gúnyákat (lásd: úttörőegyenruha, pineénmundér!), és minden különösebb egyénítés nélkül sorolta el a szájába adott közhelyeket a kamaszvágyakról, majd az ifjúvá serdült legények, illetőleg férjek életkezdő gondjairól. És nem volt ez másként a főszereplő körül ringlispilező rokonság, baráti kör tagjait illetően sem! Régi tapasztalás, hogyha valami kamerák elé szánt elbeszélést csak felskicceitek, de a mese gördítésének, a fő- és a mellékszereplők hitelesítésé, nek pluszmunkáját már nem végezte el a dramaturgia, akkor a rendező próbál meg kitalálni valami olyan tálalást, amely, legalábbis szerinte, megdobja, átdimenzionálja, egyszóval a szokványtól megkülönbözteti a jelenetek sorát. Gát György is ilyesmire kényszerült: Mindez együtt már jóval több volt, mint ami televíziós játék gyanánt egy téli csütörtök estén nyugalommal és helyesléssel elviselhető! Eme Pesttől a britek fővárosáig, majd onnan megint visszavezető szereplőjártatást egyes egyedül csak azért lehetett elviselni, mert ebben a habkönnyű Tévedésben néhány színész igazán a kedvére lubickolhatott. Mindenekelőtt a régen látott Gábor Miklós. aki a korán elhunyt apaként — beosztása szerint éppen a Pest Megyei Térképészeti Intézet (?) osztályvezető-helyetteseként — megrendítsen játszotta el egy kicsi élet kurtafurcsa tragédiáját. (Rokkant- kocsihoz kötött milliomos nagybácsiként már korántsem ragadtatott tapsra!) Vass Éva liihbenő-repeső anyukája megint csak azt tudatta, hogy a semmiből is ki tud hozni valamit egy jó színész. Rudolf Péter ellenben, mint főszereplő, inkább csak tengett-lengett- artikulációs gondjai ellen pedig még sokat kell hadakoznia. Kálmán György. Nem először tekintett vissza színi pályájára a Gábor Miklóshoz hasonlóan újabban keveset foglalkoztatott Kálmán György. Most azonban, hogy Zsolt Istvánnal, a Nemzeti Színház nyugalmazott főügyelőjével magázgatták egymást, sokkal rokonszenvesebben — mert kevésbé vádlóan, nagyobb megértéssel, így is mondhatjuk: kellő bölcsességgel — vonta meg karrierje mérlegét. Tehát azt, hogyan lett ő, a nem született, hanem a kiís- kolázott komédiás, az ország első számú teátrumának megbecsült tagja, és hogy mi, mennyire és hogyan hiányzik neki most abból az eihervadt — netán elhervasztott — közös boldogságból. Őszinte, tiszta vallomás volt! Akácz László A Nagymarosi Szövetkezeti Férfikart Kismartoni Ferenc karnagy vezényli. Erdősi Agnes felvétele Most lenne hetvenöt éves Erdei Ferenc Küzdelem és helytállás TV egyvenagy évvel ez- előtt Magyarország felszabadult országrészeiben, majd pár hónappal később Budapesten és a Dunántúlon is, megjelentek az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulását bejelentő plakátok, amelyeken az új miniszterek arcképe is látható volt. Sokan örömmel fedeztünk fel ismerősöket, köztük az akkor harmincnégy éves szociográfust, Erdei Ferencet, akinek szárszói felszólalását éppoly odaadással olvastuk újra meg újra, mint a vele sok tekintetben ellentétes Németh Lászlóét. Hogy kinek lett igaza? Most már megmondhatjuk: tulajdonképpen mindkettőjüknek, de hogy a nagyobb, a történelmi távlatot Erdei tárta föl, azóta nyilvánvalóvá lett. Erdei Ferenc a gazdasági gyakorlat, a makói hagymások ügyei felől érkezett el az általánosig, a szociológia tudományáig, ezen keresztül a szövetkezeti gazdálkodás, a mezőgazda- sági nagyüzemek szerepének felismeréséig, megbecsülve, sőt igazolva olyan magyar sajátosságokat, mint a tanyarendszert, vagy az alföldi mezővárosok településszerkezetét. A népi írók és szociográ- fusok közül egyedül Erdei volt, aki ezt az érzelmi telítettségű mozgalmat valóban tudományos fölkészüléssel igyekezett alátámasztani — eltekintve persze épp Németh László más irányú enciklopédizmusá- tól, mondhatni zsenialitásától. Csakhogy "Erdei a népi gondolat szakszerű felfogásával eljutott a marxizmusig. Ami a népi írók és híveik tevékenységében közös volt. azt ő is magáévá tette. Ott volt a Márciusi Front létrehozásánál és eszméi kimunkálásánál. Mi volt a közös ebben a táborban, a mai népfront elődjében? A demokratizmus. a népképviselet kivívása, a népi erkölcs, a népi kultúra megbecsülése és — mutatis mutandis — megtartása egy új, szabad demokratikus Magyarországon; a harc a független demokratikus hazáért, azaz szembenállás a hitleri fasizmussal, a paraszti életforma átalakításának igénye, elsősorban a földreform követelése, s mindezzel együtt és összhangban a szomszéd népekkel, országokkal való megbékélés. Erdeinél ehhez következetes baloldaliság járult, amely a parasztpolitikában konkrétan a munkásosztállyal való szövetséget jelentette. Ily módon lett a Nemzeti Parasztpárt balszárnyának vezére, s ezt a forradalmisághoz közeledő parasztpolitikát képviselte 1944 végétől miniszterként is. Mindig megtette, amit megtehetett. Az ötvenes évek elején az önkéntes szövetkezés és a szakszerűség igényével lépett fel — már amennyire lehetett. A népfrontnak pedig — mikor már tehette — leghatékonyabb szervezője volt, hogy aztán a honi tudományosság legfőbb irányítójává váljék. Különösen fontos szerepe volt a hatvanas években a paraszti életforma szövetkezeti keretekben történő átalakításában, a valóban korszerű nagyüzemi termelés megvalósításában, amely ugyanakkor lehetőséget adott a háztáji gazdálkodásra, az egyéni érvényesülésre és a parasztok személyes létbiztonságára. Mindez nem kis mértékben Erdei Ferenc érdeme. Emellé még számtalan dolog járul: cikkei légiója, könyvei egész sora, a kultúra egészének áttekintése, amelyben még arra is módja, tehetsége és szemléleti készsége adatott, hogy ő írja a legszebb sorokat a vásárhelyi festőkről, köztük Kohán Györgyről. IV/I őst lenne hetvenöt éves. Még alkothatna, de aki ily hőfokon élt, küzdött és helytállt, ritkán élheti meg ezt az életkort. Kristó Nagy István Mit kell tudni a Hazafias Népfrontról ? A közélet iskolája A Hazafias Népfront nemrégen tartotta kongresszusát. Ezt megelőzően zajlottak le a helyi, megyei értekezletek és megválasztották a népfront tisztségviselőit. Mindez fontos eseménye volt társadalmi életünknek. Érdekes, időszerű róla azért is szólni, mert beszédek, ösz- szejövetelek témája. A népfront egyben közéletünk nélkülözhetetlen mozgalma. Beszédtéma ez napjainkban azért Is, mert nem fogyatkozik szerepe, sőt inkább nő, mert a párt politikai munkája, vezető szerepe mellett egyre inkább előtérbe kerül a dolgozók összefogásának erősítése, a szocialista demokrácia szélesítése. gyan egyesült a két munkáspárt, miként szerveződött újjá
