Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-23 / 300. szám

8 Titian 1985. DECEMBER 23., HÉTFŐ A Néprajzi Múzeumban Nagymarosi dalosok a pódiumon Vasárnap délelőtt ld-be Özönlött a nép a fővárost áruházak, bol­tok ajtaján, a karácsonyi ajándékok beszerzésének fináléja alkal­mával. Am voltak, ha nem is sokan, akik a maguknak szóló ajándé­kot egy múzeumi belépővel váltották meg. Aranyvasárnap délelőtti zenei élménnyel gazdagodtak, betérve az Országházzal szemközt a Néprajzi Múzeumba, helyet foglalva emeleti dísztermében. A Nagyma­rosi Szövetkezeti Férfikar műsorát hallgathatták meg, ugyanis ők voltaik a matiné szereplői. Nyakunkon a szünidő Hát megkezdődött, vagy ahogyan fülem hallatára egy édesanya fogalmazott: „nya­kunkon** a szünidő! Az idei karácsonyi, téli szünet egy ki­csit hosszabb az utóbbi évek­ben megszokottaknál, hiszen gyakorlatilag december 21-én, szombaton megkezdődött és január 6-án, hétfői napon nyitnak ki újra az iskolák. Ez, ha jól számolom, 16 ke­rek nap, vagyis jó két hét. Kedves szülők! Kedves anyuka, akinek a „nyakán” van a szünidő, tessék elhinni, nagyonis szükségük van a ki­sebb és nagyobb csemetéink­nek erre a két hétre. Talán még jobban szükségük van rá, mint nekünk, felnőtteknek, hi­szen nem kevés a feladatuk a tanulás hónapjaiban '<12 messze is van már az a szép augusztus vége!), s előttük áll a második félév. örüljünk a gyerekeink bő két hetének, és igyekezzünk minél szebbé tenni számukra (és a magunkéra is) ezt a két hetet. Sok szülő „tartalékolt** szabadságot ezekre a napokra. Ahol így van, ahol a szülő­nek módjában áll a gyerek­kel együtt tölteni a téli szün­időt, ott csak néhány dologra kell odafigyelni: legyen vál­tozatos a program, de ne mi, szülők találjunk ki mindent, hanem bízzunk minél többet a gyerek fantáziájára, és ami nem megy túl a lehetőségek határán, azt segítsük is meg­valósítani. A gyerek minél nagyobb, annál inkább igényli. hogy osztálytársaival, barátaival, felnőtt nélkül is tervezhessen programokat. Ellenőrizzük, de engedjük. Annyit adjunk önmagunkból a gyerekeinknek, amennyit igé­nyelnek. De azt adjuk! Hányszor elmondtuk, leírtuk, de még mindig nem elégszer: a legszebb, a legdrágább ka­rácsonyi ajándék sem pótolja az igényelt együttlétet. Ha a gyerek alkotó játékot kapott, akkor ha kell, segítsük őt az alkotásban, de mindenesetre legyen időnk megnézni, elis­merni, amit alkotott. Ezernyi a lehetőség szaba- don-szobában, otthon, bará­toknál, esetleg vidéki nagy­szülőknél, vagy éppen városi rokonoknál ahhoz, hogy szebb, változatosabb legyen ez a két hét. Akkor lesz igazi kikap­csolódás felnőttnek-gyereknek, ha mást csinálunk, mint az esztendő többi napjain, hetein. És ekkor hozza meg a kívánt célt is: az erő újragyűjtését ahhoz, hogy a gyerekek meg­kezdhessék a második félévet. Vár rájuk még épp elég munka: a pihenés két hete le­gyen valóban a pihenésé (nem a lustálkodásé), a kikapcsoló­dásé, a szórakozásé. Olyan legyen a két hét, hogy a gyerek jókedvében vár­ja az iskola kapujának kinyi­tását, legyen miről mesélnie társainak. S. M. Tv-EIGYELŐ' Klasszikusok kazettán Hangos könyvek A vakok és csökkent látó­képességűek részére magnóka­zettára f elvett irodalmi művek kölcsönzését vezette be a jász­berényi városi könyvtár, a he­lyi családsegítő központ segít­ségével. Egyelőre a magyar és a világirodalom 15 klasszikus regényét vették fel kazettára neves előadóművészek tolmá­csolásában. A művek előtt hallható rövid bevezetőből a hallgatók megismerhetik a szerzők életrajzát, és a mű keletkezési körülményeit is. Az arra rászorulóknak heten­ként egyszer otthonukba is el­juttatják az igényelt hangos könyveket, s a lejátszáshoz díj­talanul magnetofont is kölcsö­nöznek. A családsegítő köz­pont támogatásával a továb­biakban folyamatosan gyara­pítják a gyűjteményt, s olyan klub létrehozását is tervezik, ahol az érintettek közösen hallgathatják a műveket és el is beszélgethetnék róluk. A példa követésre méltó. Ebben a munkában fontos feladatot teljesít a népfront, amelynek múltja fél évszá­zadra tekinthet vissza hazánk­ban. Hogyan kezdődött, mi­ként teljesedett ki Magyaror­szágon, és hogyan tevékenyke­dik napjainkban a népfront? Ehhez -nyújt segítséget a Kos­suth Kiadó gondozásában a Mit kell tudni? sorozatban a napokban megjelent könyv, amely nagyon érdekes, min­denki számára fontos prob­lémát tárgyál. A kötet visszapillant az el­múlt ötven esztendő történel­mére. Ugyanis éppen fél év­százada, hogy Moszkvában ülésezett a Kommunista Inter- naeionálé, amely meghirdette a fasizmus elleni harcot, fel­hívta a világ népeit az össze­fogásra. a népfrontmunkára. Bizonyára a felhívásnak is köze volt, hogy Magyarorszá­gon már 1936-ban megindult ez a mozgalom. A KMP ugyanis levélben fordult a dolgozókhoz és ismertette a magyarországi helyzetet és ki­mondta: népfront azt jelenti, hogy a dolgozó társadalom minden erejét mozgósítani kell a fasizmus ellen. Ebben az időben született meg a Márciusi Front, és 12 pontja, majd a Történelmi Emlékbizottság, amely a há­ború ellen hívott fel. Ugyan­csak a második világháború évei alatt alakult meg ha­zánkban a Magyar Front, amely az ellenzéki pártokat tömörítette. Szerepe különösen akkor vált jelentőssé, amikor a hitleri Németország csapatai megszállták Magyarországot. Felhívása, amely történel­münk legsúlyosabb órájában hangzott el, harcra, felkelésre szólította a dolgozókat a né­met megszállók ellen. Amikor pedig a Horthy-féle kiugrási kísérlet nem sikerült, a Ma­gyar Front létrehozta a Ma­gyar Nemzeti Felkelés Felsza­badító Bizottságát, és szervez­ni kezdte a fegyveres felkelés katonai szervezetét. Sainos a kísérlet elkésett, elbukott, mert nem sikerült általános nemzeti felkelést kirobbanta­ni. De így is dicső feiezete a magyar történelemnek. A felszabadulás után, a fel­szabadító szovjet hadsereg csapatai nyomában sorra ala­kultak meg a nemzeti bizott­ságok, a pártok, amelyek a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörültek. Ennek a működését írják le a továb­biakban a szerzők, Horváth László és Juhász Róbert. Meg­tudjuk a könyvből, hogy mi­ként működtek a népfront 6zervei, a nemzeti bizottságok, & földigénylő bizottságok, ho­A nagymarosiak kórusa 1904-ben alakult. Szépet sze­rető, jóra fogékony, munkáit dallal könnyítő ősök alapítot­ták, s hagyták örökül. A mun- káslkórus zászlaját mindig volt ki vigye és mindig vol­tak, akik e jelképes zászló alá álltak. Tagjaik sorálba most Is tartozik időls és fiatal egy­aránt. A néprajzi múzeumi szerep­lésre igen szép műsort hoztak magukkal a nagymarosiak. Magyar népdal csokrokat és más népek dalait, melyek közt a lágyan ívelő ófrancia dalla­mok oly szépen megfértek a keresztes hadjáratok korát idéző kórusművel, a virágéne­abban az időiben a népfront, majd miként keletkeztek tor­zulások az MDP politikájá­ban, hogyan kapcsolták ki a politikából a demokratikus pártokat és a népfrontot. Ez­után a népfront megújulását, a folyamatosságot írják le, majd ismertetik a magyar népfrontmozgalam néhány sa­játosságát. A szerzők megmutatják, hogy a mai magyar közéletben milyen szerepet tölt be a nép­front, milyen a társadalmi te­vékenysége. Elemzik azt a sokoldalú tevékenységet, amely jielllamzi a maii niépfrontimoz- galimat. Hosszasan fog­lalkoznak. a mozgalom gazda­ságpolitikai munkájával, a te­rület- és településfejlesztési tevékenységével, a környezet­védelemben, a szövetkezet- és agrárpolitikában betöltött sze­repével. összegezik a nép­front és a közművelődés kap­csolatát, a népfrontnak a bé­ke, barátság és szolidaritási munkáját. Kitérnek a Hazafias Nép­front nemzetközi kapcsolatára is, s arra, hogy a szövetségi politika miként valósul meg hazánkban. Leírják, hogy a vallásos emberek miként tevé­kenykednek a népfrontban. A napokban éppen Pest megyé­ben, Albertirsán tapasztaltam, hogy ez a valóságban mikép­pen is alakul. A különböző rétegek és világnézeti felfogá­sú emberek között teljes az egyetértés abban, hogy a fej­lett szocialista társadalmat építjük. S ehhez minden ré­tegnek és vallási felfogású embernek is tevékenyen hoz­zá kell járulnia. Ezt elemzi a könyv. A Mit kell tudni a Hazafias Népfrontról? című kötet reá­lis képet fest a mozgalom múltjáról, mai munkájáról. Érdemes olvasgatni, mert hi­tet meríthetünk belőle, hogy a népfront az egész nemzetet szolgálja. Fontos szerepet tölt be a közéleti demokratizmus fejlesztésében, úgy is mond­hatnánk, hogy o közélet isko­lája. A demokratizmusra ne­vel. Tanúsítják ezt a népfront által szervezett összejövetelek, ahol szabad kifejteni a véle­ményünket, elmondani elkép­zeléseinket. A népfront ugyanis azt tartja: az ember önmaga jogát is csorbítja az­zal, ha lekicsinyli vagy figyel­men kívül hagyja mások vé­leményét és fordítva: önma­gát is becsüli, ha meghallgat­ja embertársait. Ez a summá- zaia e kötetnek. Gáli Sándor kék a pattogó ritmusú tán­cot ropni késztető huszámótá- vaL, a romantikus dalok a munlkásdalilal. A nagymarosi kórust ezen a múzeumi hangversenyen Kis­martoni Ferenc vezényelte, ő mutatta be a dalos csoportot. Utóbbi éveiket tekintve, ese­ménydús és eredményes idő­szak áll mögöittűk. November óta a fesztiválkórus kitüntető cím birtokosad. Nem ez volt az első múzeumi szereplésük. Fel­léptek már a Nemzeti Galériá­ban többször, énekeltek a Bu­dapesti Történeti Múzeum hangversenyén, szerepeltek a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában nagy sikerrel. Az NDK-iban háromszor mutatta be műsorát a nagymarosi da­losok csoportja. Szeretik a régi kórusműve­ket, de törekvésük, hogy mi­nél több olyan számot adjanak elő, amelyek újinak számítanak a kórusmozgalom repertoárjá­ban. A Néprajzi Múzeumban felcsendültek közt szerepelt most például egy angol mun- kátsdal, melynek érdekessége, hogy Raics István József At­tiila-díjas költő írta hozzá a szöveget a kórus számára. Jól hangzottak a Vasi népdalok Békefi Antal gyűjtéséből, a Kalocsa vidéki bordalok, me­lyeket a nagymarosiak Cserey- né P. Jolán vezetésével adtok elő. Tisztán, ércesen csengtek a többszólamú kórusművek, ám ha kellett, finom lágyra váltott a dal, mint például az Ófran­cia bordal bemutatásakor. Ezt az éneket László Zsigmond fordítása nyomán Balázs Ár­pád dolgozta fel, korabeli stí­lusban. A magánhangzókkal teli magyar szavak szinte'a francia nyelv daliam vonulását követték, összhangban volt a szó a muzsikával. Rimszkij— Korszakon romantikus, Arany- felhő című dala Szabó Mik­lós fordításában a kórus egyik sikarszáma volt. Befejezésül népek dalai csendültek fel, bol­gár, lengyel, belorusz népda­lok, s természetesen hazaiak, zonigoraikíséretteL A jó egyórás műsort, hogy a dalosak kicisiit pihenhessenek, Bartók Béla Este a székelyeknél című ze­neművével osztották meg fél­idő tájt, ezt fuvola-zongora kettős adta elő, Királyné Mun- di Margit fuvola- és Csereyné P. Jolán zomgoraszakos zene- pedagógusok szólaltatták meg. Eszes Katalin Villanyvonat. Mindenkinek van egy álma ... — nyugtáz­za a közismert sláger a maga közhelyes nyelvezetével. Tu­lajdonképpen így is van: ki azt a nótobeli másikat óhajtja; ki az óceánon szeretne egyet­lenegyszer átröpülni; kinek pedig egy villanyvonat a min­dene. Ügy, mint abban a te­levíziós filmben, amelynek forgatókönyvét Vámos Miklós írta, és amely igen-igen laza szövésű mai meséből Gát György próbált meg tűzön- vízen át valami elfogadható mozifélét eszkábálni. Az a bizonyos kisfiú, aki­nek minden karácsonyra azt ígérik,» hogy majd a papa bátyja, a londoni nagybácsi egy igazi, mozdonyos, teher- és postakocsis vagonkészletet fog küldeni a hozzávaló sín- meg váltórendszerrel, nos, ez a legényke bizony nem úgy téb- lábolt a szegényes családi mi­liőben. mint egy még soha nem látott, izgalmas karakter. Inkább csak afféle kigondolt, elképzelt ködalakként hordoz. ta a reá aggatott korjelző gú­nyákat (lásd: úttörőegyenruha, pineénmundér!), és minden különösebb egyénítés nélkül sorolta el a szájába adott köz­helyeket a kamaszvágyakról, majd az ifjúvá serdült legé­nyek, illetőleg férjek életkez­dő gondjairól. És nem volt ez másként a főszereplő körül ringlispilező rokonság, baráti kör tagjait illetően sem! Régi tapasztalás, hogyha va­lami kamerák elé szánt elbe­szélést csak felskicceitek, de a mese gördítésének, a fő- és a mellékszereplők hitelesítésé, nek pluszmunkáját már nem végezte el a dramaturgia, ak­kor a rendező próbál meg ki­találni valami olyan tálalást, amely, legalábbis szerinte, megdobja, átdimenzionálja, egyszóval a szokványtól meg­különbözteti a jelenetek sorát. Gát György is ilyesmire kény­szerült: Mindez együtt már jóval több volt, mint ami televíziós játék gyanánt egy téli csütör­tök estén nyugalommal és he­lyesléssel elviselhető! Eme Pesttől a britek fővárosáig, majd onnan megint visszave­zető szereplőjártatást egyes egyedül csak azért lehetett el­viselni, mert ebben a hab­könnyű Tévedésben néhány színész igazán a kedvére lu­bickolhatott. Mindenekelőtt a régen látott Gábor Miklós. aki a korán elhunyt apaként — beosztása szerint éppen a Pest Megyei Térképészeti In­tézet (?) osztályvezető-helyet­teseként — megrendítsen ját­szotta el egy kicsi élet kurta­furcsa tragédiáját. (Rokkant- kocsihoz kötött milliomos nagybácsiként már korántsem ragadtatott tapsra!) Vass Éva liihbenő-repeső anyukája me­gint csak azt tudatta, hogy a semmiből is ki tud hozni va­lamit egy jó színész. Rudolf Péter ellenben, mint főszerep­lő, inkább csak tengett-lengett- artikulációs gondjai ellen pe­dig még sokat kell hadakoz­nia. Kálmán György. Nem elő­ször tekintett vissza színi pá­lyájára a Gábor Miklóshoz ha­sonlóan újabban keveset fog­lalkoztatott Kálmán György. Most azonban, hogy Zsolt Ist­vánnal, a Nemzeti Színház nyugalmazott főügyelőjével magázgatták egymást, sokkal rokonszenvesebben — mert kevésbé vádlóan, nagyobb megértéssel, így is mondhat­juk: kellő bölcsességgel — vonta meg karrierje mérlegét. Tehát azt, hogyan lett ő, a nem született, hanem a kiís- kolázott komédiás, az ország első számú teátrumának meg­becsült tagja, és hogy mi, mennyire és hogyan hiányzik neki most abból az eihervadt — netán elhervasztott — kö­zös boldogságból. Őszinte, tisz­ta vallomás volt! Akácz László A Nagymarosi Szövetkezeti Férfikart Kismartoni Ferenc karnagy vezényli. Erdősi Agnes felvétele Most lenne hetvenöt éves Erdei Ferenc Küzdelem és helytállás TV egyvenagy évvel ez- előtt Magyarország felszabadult országrészei­ben, majd pár hónappal később Budapesten és a Dunántúlon is, megjelen­tek az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulását bejelentő plakátok, ame­lyeken az új miniszterek arcképe is látható volt. Sokan örömmel fedeztünk fel ismerősöket, köztük az akkor harmincnégy éves szociográfust, Erdei Feren­cet, akinek szárszói felszó­lalását éppoly odaadással olvastuk újra meg újra, mint a vele sok tekintet­ben ellentétes Németh Lászlóét. Hogy kinek lett igaza? Most már meg­mondhatjuk: tulajdonkép­pen mindkettőjüknek, de hogy a nagyobb, a törté­nelmi távlatot Erdei tárta föl, azóta nyilvánvalóvá lett. Erdei Ferenc a gazdasá­gi gyakorlat, a makói hagy­mások ügyei felől érkezett el az általánosig, a szo­ciológia tudományáig, ezen keresztül a szövetkezeti gazdálkodás, a mezőgazda- sági nagyüzemek szerepé­nek felismeréséig, megbe­csülve, sőt igazolva olyan magyar sajátosságokat, mint a tanyarendszert, vagy az alföldi mezőváro­sok településszerkezetét. A népi írók és szociográ- fusok közül egyedül Erdei volt, aki ezt az érzelmi te­lítettségű mozgalmat való­ban tudományos fölkészü­léssel igyekezett alátámasz­tani — eltekintve persze épp Németh László más irányú enciklopédizmusá- tól, mondhatni zsenialitásá­tól. Csakhogy "Erdei a né­pi gondolat szakszerű fel­fogásával eljutott a mar­xizmusig. Ami a népi írók és híveik tevékenységében közös volt. azt ő is magáé­vá tette. Ott volt a Már­ciusi Front létrehozásánál és eszméi kimunkálásánál. Mi volt a közös ebben a táborban, a mai népfront elődjében? A demokratiz­mus. a népképviselet kiví­vása, a népi erkölcs, a népi kultúra megbecsülése és — mutatis mutandis — meg­tartása egy új, szabad de­mokratikus Magyarorszá­gon; a harc a független de­mokratikus hazáért, azaz szembenállás a hitleri fa­sizmussal, a paraszti élet­forma átalakításának igé­nye, elsősorban a földre­form követelése, s mindez­zel együtt és összhangban a szomszéd népekkel, or­szágokkal való megbékélés. Erdeinél ehhez következe­tes baloldaliság járult, amely a parasztpolitikában konkrétan a munkásosz­tállyal való szövetsé­get jelentette. Ily módon lett a Nemzeti Parasztpárt balszárnyának vezére, s ezt a forradalmisághoz kö­zeledő parasztpolitikát kép­viselte 1944 végétől minisz­terként is. Mindig megtette, amit megtehetett. Az ötvenes évek elején az önkéntes szövetkezés és a szakszerű­ség igényével lépett fel — már amennyire lehetett. A népfrontnak pedig — mi­kor már tehette — legha­tékonyabb szervezője volt, hogy aztán a honi tudo­mányosság legfőbb irányí­tójává váljék. Különösen fontos szerepe volt a hat­vanas években a paraszti életforma szövetkezeti ke­retekben történő átalakí­tásában, a valóban korsze­rű nagyüzemi termelés megvalósításában, amely ugyanakkor lehetőséget adott a háztáji gazdálko­dásra, az egyéni érvénye­sülésre és a parasztok sze­mélyes létbiztonságára. Mindez nem kis mértékben Erdei Ferenc érdeme. Emellé még számtalan do­log járul: cikkei légiója, könyvei egész sora, a kul­túra egészének áttekintése, amelyben még arra is mód­ja, tehetsége és szemléle­ti készsége adatott, hogy ő írja a legszebb sorokat a vásárhelyi festőkről, köz­tük Kohán Györgyről. IV/I őst lenne hetvenöt éves. Még alkothatna, de aki ily hőfokon élt, küz­dött és helytállt, ritkán él­heti meg ezt az életkort. Kristó Nagy István Mit kell tudni a Hazafias Népfrontról ? A közélet iskolája A Hazafias Népfront nemrégen tartotta kongresszusát. Ezt meg­előzően zajlottak le a helyi, megyei értekezletek és megválasztották a népfront tisztségviselőit. Mindez fontos eseménye volt társadalmi életünknek. Érdekes, időszerű róla azért is szólni, mert beszédek, ösz- szejövetelek témája. A népfront egyben közéletünk nélkülözhetetlen mozgalma. Beszédtéma ez napjainkban azért Is, mert nem fogyatkozik szerepe, sőt inkább nő, mert a párt politikai munkája, vezető szere­pe mellett egyre inkább előtérbe kerül a dolgozók összefogásának erősítése, a szocialista demokrácia szélesítése. gyan egyesült a két munkás­párt, miként szerveződött újjá

Next

/
Oldalképek
Tartalom