Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-20 / 298. szám

4 Értik a gazdálkodás lényegét Felnőtt itt az új agrárnemzedék „Egy koronagyémánt s ezer koldustarisznya'’ Köztudomású, hogy a ma­gyar mezőgazdaságban az utóbbi negyedszázadban mély­reható változások következ­tek be. Nemcsak gyökeret eresztett a termelőszövetke­zeti mozgalom, hanem olyan termőfává terebélyesedett, amely alatt terítve az ország asztala. Mindemellett a mező­gazdaságnak van ereje nagy mennyiségű -termék exportjá­ra is. Mindez annak eredmé nye, hogy a gabonaföldek ho­zama két évtized alatt két és félszeresére nőtt, s az egy fő­re jutó hústermelésben is a világátlagot tekintve ugyan­akkora az arány. Jelentősen javult a belső ellátás színvo­nala, és ezzel együtt az élel­miszerkivitel a hatszorosára növekedett. Jeles múlt Mindez a nagy anyagi­technikai fejlődéssel együtt azoknak a szellemi erőforrá­soknak. is köszönhető, amelyek megvannak a mezőgazdasági nagyü zemekb en. A magyar gazdászképzés- nek jelentős múltja van. Gon­doljunk nemzetközi rangú egye temeinkre, elsősorban Gödöllő- lőre. Gödöllőre, ahová még Mó­ricz Zsigmond álmodta meg egyik 1919-es cikkében — „Egy koronagyémánt s ezer koldustarisznya’’ címmel — a jövendő magyar gazda­sági kultúra ideális góc­pontját, amely napjaink­ra megvalósult. A világ­hírű intézményből sok jó szakember került ki a felsza­badulás óta. Számuk évről évre gyarapodott. Például 1959-ben az ország termelő- szövetkezeteiben alig több mint ezer felsőfokú szakem­ber dolgozott, most mintegy húszezer, és ebből csaknem 3400-an dolgoznak Pest me­gyében, az ország hasonló közigazgatási egységei közül a legtöbben. Ez érthető, hi­szen a főváros közelsége vonz­za a kulturálódásra, szakmai fejlődésre is vágyó szakem­bereket. Ugyanakkor akadnak elhanyagolt országrészek, tel­ve éppenhogy vegetáló terme­lőszövetkezete kk el. A kiegyenlítődés folyamata azonban megindult. A külön­féle támogatások a megyék kedvezőtlen adottságú gazda­ságaiban is lehetővé tették, hogy értő, kellő felkészültségű vezetők irányítsák az üzeme­ket. Többet ér Néhány évvel ezelőtt sokat vitáztak a túlképzésről. Tör­tént is némi visszafogás. Még 1977-ben a többi egyetem és főiskola mellett Gödöllőn is csökkent valamelyest a hall­gatók létszáma. A Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium kiadta a jelszót: ke­vesebb, ám többet érő diplo­mát! Ugyanakkor nem biztos, hogy a túlképzést emlegetők- nek volt igaza, hiszen például a gödöllői egyetemre beérke­zett álláspályázatok száma év­ről évre két-háromszorosa a végzettekének. Még inkább világos képet kaphatunk, ha az összes diplomások arányá­ban vizsgáljuk az agrároso- kat. Az 1980-as adat szerint Magyarországon mintegy 500 ezren rendelkeztek diplomá­val, és ebből 44 ezer volt az agrárvégzettségű. Közülük is alig több mint 20 ezren dol­goznak a termelésben. Hová lett a többi? Igaz, kis száza­lékuk elhagyta a pályát, de többségük a közigazgatásba ment dolgozni, csaknem 4500- an — főként agrárgépészek — az iparban, a vegyiparban, a kereskedelemben vagy más, fontos helyen tevékenykednek, ahol munkájuk szintén nél­külözhetetlen. Régen elmosódott már az a határ, amikor egy agrármér­nök csak kint a földön dol­gozhat. A gazdasági fejlődés magával hozta a termelés át­rendeződését. Az oda-vissza történő áramlás folytán az iparból a mezőgazdaságba, a mezőgazdaságból az iparba, a közigazgatásból a kereskede­lembe. Sok közgazdász, jo­gász, gépészmérnök dolgozik a mezőgazdaságban, és mind­ez megfordítva is érvényes. Mert ki tagadná, hogy az ér­tő agrármérnökre szükség van, például a növényvédő­szer- vagy a műtrágyagyár­tásban. A diplomások többsé­gét tehát — az agrárosokat is beleértve — a termelés és az irányítás különféle terüle­tein lehet foglalkoztatni, és ma már ez a természetes. Mindegy, hogy a jól felké­szült szakember hol fejti ki tevékenységét, csak az a lé­nyeg, hogy népgazdaságilag is hasznos munkát folytasson. Alkalmazkodva Felnőtt egy olyan nemzedék, amely birtokában van a tel­jes tudásnak, a hozzáértés­nek, van szorgalma, tudja, mit, hogyan tegyen ahhoz, hogy az eredmények újra és újra bővüljenek. Ezt égy al­kalommal Polgár Mihály, a Pest Megyei Tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályvezetője így fogalmazta meg: „Az aszály okozta ká­rokat azért tudtuk mérsékel­ni, mert gazdaságaink vezetői a napi feladatokat jól irá­nyítják és előre tekintenek. Értik a gazdálkodás lényegét, felvetik a fogyatékosságokat, igyekeznek alkalmazkodni a gyorsan változó körülmé­nyekhez.” Bóna Zoltán A képzelet gazdagságát is felmérik Hova menjek, mit válasszak? A december és a január mindig nagyon nehéz időszak az általános iskolák nyolcadik osztályában: pályát kell választani. Igaz, a szülői törődés, vagy a gondos osztály- főnöki munka a tanulók nagy részét már átsegítette a döntésen, de a végső szót mégis most kell kimondani: hova menjek, mit válasszak? A nagykőrösi általános is­kolások számára az egyik utat az Arany János Gimnázium és Űvónői Szakközépiskola jelenti a továbbtanulásban. Ez az iskola a tanulók nagy részét tudja fogadni: mintegy száz gimnazistát és harminc­öt óvónői szakközépiskolást várnak ide minden évben. Az intézet az idén három le­hetőséget kínál a tanulóknak. A legnagyobb számban a ha­gyományos gimnáziumi osztá­lyokba jelentkezhetnek a vég­zős általános iskolások. Az 1985/86. tanévben két ilyen osztály nyílik az Arany Já­nos Gimnáziumban. Kiket várnak ide? Azokat, akik tovább kívánnak tanul­ni az érettségi után. Az itt végző tanulók döntő többsége ugyanis nem megy el dolgoz­ni az iskola befejezése után, hanem valamelyik felsőfokú intézetben folytatja tanulmá­nyait. A gimnázium felvételi eredménye 'kiemelkedően jó: az elmúlt tanévben a jelentke­zettek 63 százalékát vették fel valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Ez az eredmény a legjobb a megyében, de or­szágosan is csak néhány isko­la előzi meg a nagykőrösi gimnáziumot. Természetesein a gimnáziu­mi osztályokba való bekerü­lésnek vannak feltételei. Igaz, Pillanatfelvételek ünnep előtt A fényképektől könnyebb a táska Reggel hat óra. Az éjsza­kai eső nyúlós tócsáiba újság­lapokat gyűr a szél. A rádió azt mondja, ma plusz 13 fok lesz. A család fáradt, álmos szedelőzködését látva arra gondolok, a sorsnak ma sza­bad szombatot kellett volna rendelnie. De hétköznap van. Az iskolában kosárlabdaedzés de hová keveredett megint a tornacipő? És hol az óvo­dás uzsonnatáska? És külön­ben is, miért ilyen vigaszta­lan ez a reggel, és miért kell felébredni, elindulni és egy­általán ... De ekkor a házban valahol, valaki zongorázni kezd. Ta­lán egy gyerek, aki fellépés­re készül a Télapó-ünnepen. Azt zongorázza: Hull a pelyhes fehér hó, jöjj el, kedves Télapó. Hull a pelyhes... Az más. Ettől fel kell ébredni. A rabszállító kocsi a Mo- nori Bíróság előtt áll. Szürke, rácsos, szomorú. Elöl egyen­ruhások ülnek benne, hogy hátul kik, azt nem látni. A bíróság ódon, hatalmas ka­puja melletti népes család tudja. Áll ott vagy hat fel­nőtt és egy csapat gyerek. A karonülőket az asszonyok tartják, a nagyobbak ágas­kodnak, hogy átlássanak az élősövény felett. Mindenki arcán széles mosoly, a fel­nőttek biztatják az apróságo­kat: integessetek! És a kicsik integetnek, mintha pályaud­varon állnának, s a türel­mesen álldogáló rabszállító kocsi ekkor elindul, lassan és méltóságteljesen. A kiürülő Olvasó gyerekek Böngésznek, lapozgatnak is, neki is vannak odahaza pa pagájai, s abból a kötetből akarnak minél többet megtud­ni kedvenc madaraikról. ~k A kilencéves Lizik Zsuzsán na elmondta, hogy két éve jár a könyvtárba rendszeresen. Kora délután lévén nem volt természet? és a Búvár soroza- Nagyon szereti a meséket és a éppen csúcsforgalom Cegléd tokát forgatja szívesen, akár- „tudós” könyveket. Éppen a utcáin, mégis menedéknek tűnt csak a nála 3 évvel idősebb Két koldusdiákot. A Tenkes a piactér csendessége, és mel- Őze László, aki szintén a Tán- kapitányát és az Esze Tamás lette a gyermekkönyvtár. csics iskolába jár. Mindkettő- talpasait kereste a polcokon. A korukból adódó elevensé- jiiknek van odahaza saját kis — Van még otthon három get, a megszokott hangosko- házi könyvtára. fiú- és egy lánytestvérem, dást mintha otthon felejtették A tizenhárom éves Maksa egyikük 8 hónapos, a másik volna a gyerekek, érdeklődve Sarolta éppen egy polc előtt három hét-, nyolc- és és négy­lapozgatták az olvasmányokat állt. s már kiválogatta Belja- éves. A nagyobbak is olvasnak a polcok között Hóié Melinda jevtől A repülő embert, Fran- könyveket, a legtöbbet és leg- és Kánya Imréné könyvtáro- cisco Marins-tói Az aranybá- szívesebben a hétéves öcsém, sok felügyelete alatt. Mikulás nyák titkát. De mondta, hogy Zolika. Neki szoktam is aján- ide, ünnep oda, meglepő for- nagyon szereti a történelmi lani olvasmányt. De otthon is galom volt a gyermekkönyv- regényeket és a fantasztikus van apunak rengeteg könyve tárban, nem is csoda, hogy az tudományos irodalmat is. — mondja Zsuzsika, év során beiratkozott olvasó- öccsének gyakran ajánl olvas- Egy másik ifjú olvasó azzal tábor 1970-et számlál. mányaiból (Ö a Mészáros is- folytatja, hogy odahaza az ★ kólában tanul). anyukája már kezd aggódni a A tizenegy éves Űcsai Ta- A tízéves Jakab István sok olvasás miatt, mert nem más ezúttal nem a negyven- (Földvári iskola) kalandregé- nagyon jár el focizni a srácok- ezer kötet válamelyikét, ha- nyékről és meséskönyvekről kai. Igaz. most télen ez még nem a német nyelvű eredeti beszélt szívesen mint kedvenc érthető. Nemsokára jönnek az Piff-et nézegette, mondván, olvasmányairól. Az esztendővel ünnepek, a rengeteg játékkal, hogy szépek a rajzai és ötlete- idősebb Mekes Csaba (Déli úti amit aztán néhány nap alatt sek a történetei, mert olvasás iskola) nagy olvasmányéi- megunnak a gyerekek, s újra nélkül is megérti mondaniva- ménvkánt említi a Winnetout. előkerülnek a félbemaradt ol­lójukat, Ha tudásra, érdekes a Tüskevárt, s büszkén mu- vasmányok. könyvek, gyerek- olvasmányra vágyik, akkor a tatja a Hullámos papagáj cí- magazinok, képes újságok. Bölcs bagoly, a Mit mesél a mű könyvet, mert bátyjának Aszódi László Antal színen pedig átvonul egy kis teherkocsi, megrakva fris­sen vágott fenyőfákkal. iU:: mii Egy férfi azt mondja a Forrás Áruházról: — Én a Forrást bosszantó­háznak hívom, ugye, nem kell magyarázni...? Van úgy, hogy nem kell, de most épp kellene. Hálát­lanok vagyunk, vagy csak nem szívesen emlékszünk? Pedig alig pár éve, hogy egy­más veséjét könyököltük ki a gyerekszobányi papír- és já­tékboltban, hogy a szenes­kályhát kerülgetve álltunk sorba zokniért, hogy létrával rekesztették ki a vásárlókö­zönség felét a méteráru-szak- üzletből, mert nem fért be a tömeg, de be akart férni. És most? Sétálgatunk. Sző­nyeghalmok és kabáterdők között, kicsi, nagy és közepes Lego-készleteket válogatunk, elférnek az ünnepre díszített karácsonyfák is, és egy kelle­mes hang a hangszóróból, halk aláfestő zene közben elsorolja az aznapi kedvez­ményeket, az annyi és ennyi százalékos árleszállítást, bol­dog ünnepeket, jó vásárlást és kellemes időtöltést kíván. ... bosszantó-ház? üiiii Postás Esztike is siet, neki is tömve a táskája, még alig világosodik, amikor hordja az újságokat, egyszer meg kellene kérdezni, hány kiló karácsonyi üdvözlőlapot kéz­besít? Mennyi a súlya a „boldog karácsonyoknak”, pa­píron ? De egy percre most mégis megáll. Négy fénykép kerül elő a táskából, négy fiatal­ember mosolyog rajtuk. A legnagyobb már katona, a legkisebb még iskolás. Postás Esztike mindegyikükről mond valami szépet, büszke a fiaira. Aztán elteszi a képe­ket, és megy tovább. Ettől a négy fényképtől könnyebb a táska és rövi- debb az út. Koblencz Zsuzsa felvételi vizsga nincsen, de az olyan bizonyítvány, amelyben hármasok is vannak, rossz ajánlólevél; akik viszont zöm­mel jeles osztályzatokat sze­reztek, nyugodtan beadhatják ide a jelentkezésüket. Tavaly indult a természet- tudományos jellegű osztály, s ez az idén is bizonyára sok tanuló érdeklődésére tart szá­mot. Ide azokat a tanulókat várják, akik mérnöknek, or­vosnak, agrárszakembernek vagy állatorvosnak készülnek. Ebben az osztályban nagyobh óraszámban tanítják a diá koknak a matematikát, a fizi­kát, a biológiát és a kémiát. Akik ebbe az osztályba sze­retnének járni, azoknak felvé­teli vizsgát is kell tenniük, mégpedig matematikából és magyarból. Az előbbiből pél­dákat kell megoldani, az utóbbiból úgynevezett fantá- ziafoigalmazást kell írni, amellyel a képzelet gazdagsá­gát kívánják felmérni. A ter­mészettudományos osztályba jelentkezők esetében azt is megnézik, milyen volt az ed­digi tanulmányi eredmény: a sok négyes nem jelent bizta­tást. A harmadik lehetőség az óvónői szakközépiskola. Egy osztály lesz harminc—har­mincöt diákkal. Érdekes, hogy az utóbbi években csökkent az érdeklődés az óvónői szakkö­zépiskola iránt. Ennek oka minden bizonnyal az, hogy a pálya telítődött. Ezért gondolt az iskoja arra, hogy fakultatív formában napközis képzést is nyújt a növendékeknek. Az óvónői osztályba jelent­kezőknek is kell felvételi vizsgát tenni. Ez több részből áll. A tanulóknak népdalokat kell énekelniük, mesét vagy verset kell mondaniuk, és bi­zonyságot kell tenniük arról, mennyire talpraesettek, meny­nyire van bennük rátermett­ség az óvónői pályára. Aki az Arany János Gim­názium tanulója akar lenni, az a fenti lehetőségek közül választhat. Egy biztos, csak olyanok reménykedhetnek a felvételben, akiknek jó a ta­nulmányi eredményük. A dön­tést ugyan most kell meghoz­ni, de az alapokat, a bekerü­léshez szükséges jó osztályza­tokat már korábban kellett megszerezni. Tóth Tibor Festőpalánták körében Hosszú évek óta először népesedett be a váci Madách Imre Mű­velődési Központ képzőművészeti szakköre, amelynek veze­tője a zebegényi szabadiskola létrehívója, Dániel Kornél fes­tőművész. Továbbra is várják azoknak az iskolásoknak a je­lentkezését a szakkörbe, akik kedvet és tehetséget éreznek a rajzoláshoz, festéshez. Papp László felvétele Boldog karácsonyt! lesz, ha felnő és megkérdezi: Né­— Kérem, ne ben. Nem háza- tegye le a kagy- sodtunk össze, lót — hallatszott hogy megőrizzük kém miért nincs egy női hang a te- függetlenségün- apukám? Sokszor lefonban. — Vak- két. Későn jöttem arra gondolok, tában hívtam egy rá, hogy kell a nemcsak én, a számot, mert meg- törvényes kapcso- társadalom is hi- örülök, ha nem lat. Kerestem is bás: a gépek rá­beszélhetek vala- ilyen boldogságot, baja, a feszültség kivel. Ma van a de nem leltem, csendje, a fiatalok 35. születésnapom Közben hír jött: álomvágya. Évek­és egyedül élek. apám meghalt, kel ezelőtt a váci Tudom, én vagyok anyám öngyilkos művelődési a hibás. Még 17 lett. Szégyenében, pont éves se voltam, miattam. Halló. amikor falunkban otthagytam a szü­léimét, mert sza- — Tudja, mi a tünk össze egy- badulni akartam legszörnyűbb eb- más baján sírni, a családi keret ben az életben? Halló... szorításából. Ma Amikor az abla­már tudom, hogy kokban kígyóinak semmi sem pótol- a. karácsonyi fá­ja az otthon me- nyék, én meg a '' legét. Talán, ha Duna partján csa- va testvérem lenne, tangolok. En hiá­de anyám azt ba nézem a Na­mondta, ilyen fi- szály, vagy a Du­zetésre nem szül nakanyar kira- . .. ,.. még egy gyereket, katait. Nékem ajándékom, Apám évekig fék- nincs kinek aján­— Hallgatom. köz- a magunk­fajtáknak kará­csonyestet rende­zett. Négyen jöt­— Hallgatom. — Köszönöm. Nem zavarom to­Biztosan magának is van gondja, de nékem ez volt a születés- napi és karácso­nyi a, hogy valaki meg­vö beteg volt. dákot venni. Már hallgatott. Hal­Halló ... arra is gondoltam, 0meg azt — Hallgatom. hogy bárkitől szü­— Két évig egy lök, vagy magam­férfival éltem De- hoz veszek egy ákváron albérlet- gyereket, de mi se mondtam, hogy boldog kará­csonyt. Mészáros Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom