Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-19 / 297. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM 1985. DECEMBER 19., CSÜTÖRTÖK Gyermekeink, unokáink érdekében A park, a fa, a virág - mindenkié Ki ne csodálta volna még meg Vácott a liget ha- ^ talmas fáit, rendezett sétaútjait, s a tó partján esőben- f szélben kitartó horgászokat? Hány váci családban em- ^ legetik fel: Emlékszel? Amikor a szigeten a csárdáid nál, a sportpályán, a Bakiban...? Környezetgazdálkodásunk korlátái és kilátásai Mekkora az a szükséges mérték? Előre tudják, hogy mikor jönnek mérni Ösztönzés Vác legszebb mai — és sajnos olykor már csak egykori — zöldterületeiről esik ilyenkor szó. A ligetről, amit a millennium idején a Gombáspatak két ága között elterülő mocsár rendezésével nyertek, s így az akkor ültetett fák már évszázadosak. (Csoda-e, hogy a környezetvédők zak- latottak, ha a károsodásról értesülnek?) S a szigetről, melyen valaha mozgalmas dunai élet folyt, majálisok emlékét idézik, s a nagy folyóbeli fürdőzésekét. Ezzel szemben mi van ma? Elméletileg az lenne az ideális, ha a város minden egyes lakójára 17 négyzetméternyi zöldterület jutna. Ha minden zöldterületet, illetve annak tekinthető parkot, teret, közteret ideszámítunk, jelenleg altkor is csak nem sokkal több, mint 11 négyzetméter jut belőlük egy-egy vácira. Ez a tény ösztönözte a város. vezetőit, hogy öt évre szóló zöldterület-fejlesztési tervet dolgoztassanak ki. Mi jijhet számba a fejlesztésnél ? A választ Csőri Lajos városi főmérnöktől kaptuk meg. A városban még ma is sok az olyan terület, melynek adottságai lehetővé teszik, hogy ott parkot, zöldsávot, teret építsenek. Ilyen például a Forte, valamint a Beton- es Vasbeton Ipari Művek váci telepe közötti jelenleg gondozatlan és gazos térség, a sörpalackozó és a laktanya közötti, pillanatnyilag mezőgazdaságilag művelt íödsáv, a vásártér, a Jázmin tér, a Kálvária-domb, a Béke tér is. Tovább terjeszkedhetnek a Duna mentén is a Buki-szi- gettől dél felé az Ifjúsági park, illetve a liget felé, ami után jelentős ártéri erdőterület következik. Ahhoz azonban, hogy ez megvalósulhasson, emberre és pénzre lenne szükség. Elméletileg ugyanis a ma meglévő terület ápolására, karbantartására is több pénz, és hozzá több munkáskéz kellene. Hiszen a 330 ezer négyzetmétert kitevő belterületi és a 42 ezer négyzet- méteres külterjes park folyamatos és kívánatos szintű gondozása is nehézségek árán valósulhat meg, s bizony nem mindig a kívánatos színvonalon. Az ehhez a munkához szükséges 43 ember helyett 35-öt tudnak csak foglalkoztatni, s kellene hozzá 7 millió 680 ezer forint, az idei 6 miiló 240 ezerrel szemben. (S akkor a költségek folyamatos emelkedését figyelmen kívül hagytuk.) Kényszerűség Ám ez az összeg is csak akkor igaz, ha feltételezzük, hogy eddig a kívánt szinten újították fel a fákat, a növényzetet, a köztéri létesítményeket. S hogy ez bizony — szükség szülte kényszerűségből — nem így van, mindannyian tapasztaljuk. Diákok vidám duruzsolása verte fel a napokban a Hincz- múzeum csöndjét. Előzetes ismerkedés, felkészülés után a város középiskoláit képviselő csapatok állnak ki versenyre egymással, számot adva tudásukról, arról, mennyire járatosak a XX. század modern művészetének útvesztőiben, hogyan ismerik Hincz Gyula munkásságát, a múzeum kiállításait. w Űj forma ez, mind a vetélkedőik gyakorlatában, mind a múzeumok hagyományaiban. A hétköznapi ember egyre távolabb kerül a kiállító- termeik csöndjétől. Nincs idő megállni, elmélyedni. meditálni a nekünk szóló üzeneteken. Egyre kevesebb a találkozási pontunk a művészettel. Mi hát a teendő? A következő tervcik’usban folytatni kell a Duna-part rendezését, a szabadidős területek kiépítését, harmonikusan összeillesztve a ligettel. A lakótelep építésének befejezésével egy időben a parkoknak és közterületeknek is el kell készülniük. -De meg kell szüntetni az elmaradásokat is, mint történt az most a Lenin út mentén épült házak között. Ellenőrzés Ösztönözni kell a magán- területen élők, illetve a kisebb lakóközösségek ilyen jellegű kezdeményezéseit is. Javíthat a helyzeten az is, hogy a Kommunális Üzemben bevezetik a parkgondozók teljesítményarányos fizetési rendszerét. S végül: kiemelten kell ellenőrizni e közös tulajdonunkat jelentő területeket s következetesen fel kell lépnünk, igen, mindnyájunknak, a parkok, fák, növények rongálói ellen! Enélkül ugyanis niába lesz több ember és több pénz ... Bányász Hédi Ennek, egyik oka, hogy a XIX. században kialakult múzeumi hagyomány nem korszerűsödött, nem igazodott a kor szelleméhez. A múzeum nem lett természetes közegünk, nem tudjuk, hogyan kell használni. A hagyományos tárlatlátogatások soli esetben nem elég vonzóak. Szerencsére számos szép példája akad már annak, hogy más művészeti ágak is otthonra leljenek egy-egy nagyobb múzeumban, kiállítóteremben. Elsősorban a hangversenyekre gondolok, de az irodalmi estek, tudományos előadások is életet lehelhetnek a képzőművészet otthonaiba. Ebbe a sorba illik Bakony- vári M. Ágnes kezdeményezése is. Azzal a kéréssel kereste fel a város minden középiskoláját, ha van kedvük a vetélkedőhöz, állítsanak ki egy-egy csapatot. A létszám nem volt megkötve. így szép számmal jelentek meg a diákok a gyűjteményben az első ismerkedésen. Sajnos sok gyereknek ez volt az első találkozása Hincz mester műveivel, mert szomorú módon nem sikerült eljutniuk még egyszer sem a három éve működő múzeumba, sem egyénileg, sem az iskola szervezésében. Most is kiderült, mennyire fogékonyak a fiatalok korunk izgalmas művészeti problémái iránt. Lelkesen tanulmányozták az előzetesen kiadott anyagot, nagyon sokat segített a felkészülésnél Bakonyvári Ágnes tárlatvezetése is. Jó érzés volt látni a vetélkedőn, hogyan tudták, ha kissé még dadogva is, előadni felfedezéseiket a művek kapcsán. Megható volt az az otthonosság, ahogyan az utolsó feladatnál — a tárlatvezetésnél — a kópék, szobrok között mozogtak. A sok elméleti kérdés mellett gyakorlati feladatot is kaptak, kiállítási katalógus makettjét kellett elkészíteniük. Itt mutatkozott meg leginkább a kreativitás hiánya, a bátortalanság, ami magyarázVitray Tamás méltán népszerű csevegő műsorában, a Tóksóban bemutatott egy rendkívül rokonszenves megszállottat. Ha az emlékezetem nem csal, valami olyasmiről beszélt, hogy a legfőbb ideje felhagyni a környezet védelmével — gazdálkodni kell vele! Már csak azért is, mert jelenleg környezetvédelmen idehaza és jórészt külföldön is csak a mérsékelt szennyezés értendő. És ha már szeny- nyeztünk, az esetek nagyobbik részében utólag már nem áll módunkban a szennyezést . megszüntetni. A természet vagy fel tudja dolgozni az idegen mocskot. vagy „torkán akad”, ilyenkor jönnek létre a nagy ökológiai tragédiák — haváriák, ' ahogy a szakemberek mondják. Közgazdasági egyszeregy A természet védelmében az emberiség tagjaiként mindannyian érdekeltek vagyunk. Ugyanakkor a gazdasági versenyfutás során egészen más, s nemritkán erősebb ellenérdekeink keletkezhetnek. A környezetbarát technikák- technológiák bevezetése, ki- fejlesztése ugyanis nem kevés pénzbe kerül, s ezeket a költségeket már nem az emberiség, hanem egy szőkébb csoport, akár egy ország, akár egy vállalat tagjaiként kell megfizetnünk. S innentől kezdve a köz- gazdasági egyszeregy jegyében alakul minden. A gazdasági versenyfutás során, a a lemaradók, értsd: gyengébben gazdálkodók, maható az egyre csökkenő rajzórák számával, de talán oktatásunk egész szemléletével is. A diákok gondolkodása szinte teljesen az elsajátítandó anyag pontos, reproduktív visszaadására korlátozódott. Az ismereteket alkalmazni tudó, az önálló alkotókészséget igénylő feladatok megoldása sokkal nagyobb nehézséget jelent számukra. Szegényesen, fantázia nélkül oldották meg a terveket. Ebben a feladatban, de a vetélkedő egészében kiemelkedett a Sztáron Sándor Gimnázium teljesítménye, de a szakközépiskolások lelkesedése sem volt kisebb. Az Egészségügyi Szakközépiskola két csapatot is állított, egyik sem vallott szégyent. A zsűri a város neves festőművészei közül került ki, Nagy B. István, Dániel Kornél, Orvos András részvétele emelte a vetélkedő rangját. Az a tény, hogy jó néhány diák, ha csak egy-két órára is, de a múzeumban élt. a képek között mozgott, akarva-aka- ratlanul megfigyelte a műveket, már nagyon nagy lépés előre, és lesz folytatás. A váci Vak Bottyán Múzeum a Madách Imre Művelődési Központtal karöltve gyermekfoglalkozásokat tervez a jövő évtől. Nemcsak vetélkedőket, hanem művészet- történeti órákat, festést, mintázást. kollázs-, montázskészítést a képek között. A művek inspiráló hatása bizonyára feléleszti majd a gyermekek alkotó fantáziáját. Ezekre a foglalkozásokra főként általános iskolásokat várnak, de a középiskolások is bizonyára szívesen kapcsolódnak majd be a munkába, hiszen számukra szinte teljesen megszűnt á rajzolás, a művészettel való ismerkedés lehetősége az iskolában. Ha ezek a kezdeményezések valóra válnak, elmondhatjuk, hogy városunk nemcsak egy szép képzőművészeti gyűjtemény. hanem egy élő múzeum tulajdonosa. K. R. gasabb költségeiket a versenyképesség érdekében ott faragják le, ahol tudják. És sajnos ezek közt a „költségcsökkentő tényezők” között mindjárt a legelső sorban kell említenünk a környezetvédelmet. A világgazdasági centrumhoz közelebb álló országok e költségeket fejlettségük, alacsonyabb önköltségük révén könnyebben ki tudják gazdálkodni. Az idejében és megfelelően végrehajtott környezetvédelmi beruházások ugyanis elősegíthetik az adott gazdaság térnyerését. Elég, ha a japán személygépkocsik minimálisra szorított légszeny- nyezésére gondolunk. Ilyen gyártmányok birtokában a japán kormány nyugodtan adhat meg egészen . alacsony szennyezőanyag kibocsátási normákat a gépkocsik kipufogógázaira. hisz saját piacán saját gépkocsijai még így is eladhatók maradnak, de ekként alaposan megnehezíti más gyártók bejutását a piacra. így válik a környezetvédelem az adminisztratív protekcionizmus eszközévé. Nem kedvez a szabályozás Csak tetézi hazai gondjainkat: az érdekeltségi rendszert mind ez idáig nem sikerült úgy beállítani, hogy a vállalatok valóban érdekeltek legyenek környezetbarát tecnológiák bevezetésében. És nemcsak azért, mert az érdekeltségi rendszer egyik oldalán negatív ösztönzőként megjelenő környezet- védelmi bírságokat már eleve úgy alakították ki. hogy azok igazodjanak a vállalatok teherviselő képességéhez, hanem azért is, mert az ilyen célú beruházásokra fordítható pénzt a „legdrágább" forintokból, az adózott nyereségből. képzett érdekeltségi alapból kell elvenni. Onnan, ahonnan példának okáért a béremelést is. Mindezek tetejébe a közvetlenül mérhető hasznot nem hajtó beruházás során éppúgy kell fizetni felhalmozási adót, mint egyébként, s a megvalósult beruházás a vagyonadó összegét növeli. Sha mindehhez még azt is hozzávesszük. hogy a környezetvédelem nem tartozik a hitel- rendszer preferált céljai közé. s így semmiféle kedvezmény e címen nem kapható, akkor teljesen érthetővé válik az a vállalati stratégia, amelyik csak a feltétlen szükséges mértékben valósít meg környezetvédelmi beruházásokat. De hogy mi is ez.a feltétlen szükséges mérték, elég nehéz megmondani. Jelenleg ugyanis a szennyezést mérő Vácott született: Lakatos István és Rácz Erzsébet fia, László; Bácskái András és Nagy Éva lánya, Éva; Bélák Mihály és Králik Zsuzsanna lánya, Zsuzsanna, Ruskó Ferenc és Papp Erzsébet fia, Krisztián, Svelán Lajos és Gyenes Margit lánya, Zsanett, Zöldi Gábor és Tagaly Mária lánya, Mónika; Zsámberger Mihály és Molnár Katalin lánya, Katalin; Krajcsek Ferenc és Berta Zsuzsanna fia, Gábor; Molnár István és Alt- soch Katalin lánya, Melinda; Nagy Pál és Orbányi Erzsébet fia, Kornél; Serfőző József és Molnár Éva lánya, Renáta, Kerekes László és Madácsi Marianna ikergyermekei, Tünde és Viktória; Gieber Gyula és Oláh Julianna lánya, Lilla; Komlósi István és Tamás Erzsébet fia, Tamás; Molnár László * és Sinkó Zsuzsanna fia, Gergely; Nagy László és Héricz Katalin lánya, Viktória; Borsos János és Disznós Mária lánya, Melinda; Aranyos Attila és Horváth Ágnes fia, Attila, Jilek Tibor és Sörés Anna lánya, Nikoletta; Lukács László és Bánfi Zsuműszerpark olyan szegényes, hogy a legnagyobb környezetkárosítókat leszámítva, a „kisebbeknek” csak 4—5 évente kell ellenőrzéssel számolniuk. Megfelelő érdekeltséget A megbízható mérési adatok híján az egész bírsági rendszer a vállalatok bevallásán alapul. És annyira naivak mégsem lehetünk, hogy ne gyanakodjunk, ez a bevallás egyik-más iik esetben egy kicsit sántít. Ha valamelyik vállalatot rajta is kapnák a turpisságon, legfeljebb egy félévi összeggel megnövelt bírságot kell fizetnie. De mii'.rt kapnák rajta? Azt jó előre lehet tudni, mikor jönnek mérni, s ilyenkor elég kikapcsolni vagy lelassítani a legfőbb szennyező művet, s újabb néhány évre „rendben van” minden. Természetesen vannak szép számmal elképzelések arról, hogy ezt az áldatlan állapotot miként kellene megváltoztatni. Biztató, hogy a jelentősebb beruházásoknál oia már az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének vétójoga van, ameny- nyiben a kérdéses beruházás nem felel meg az elvárható környezetvédelmi normáknak. De nagyon sok még a tennivaló addig, amíg a környezetvédelem lehetőségei javulnak. Addig viszont, míg sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem adottak, megfelelő érdekeltségi rendszer híján a környezetgazdálkodást megvalósítani nehéz. V. P. Egy téma - több előadó Érdekes kísérletet tervez a Szervezési és Vezetési Tudományi Társaság váci csoportja. Jövőre egy témát több előadó ismertet, előadássorozatok kapcsán. Először — előreláthatólag — a számítógépek jelenével és jövőjével ismerkednek meg a hallgatók. Mozi Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): december 19-től 22-ig csak 4 órakor A király, akinek nem volt szíve című színes finn mesefilmet vetítik. — Csütörtökön és pénteken nem jeleznek esti előadást. — December 21-én és 22-én fél 6 és fél 8 órakor az Anna és a vámpír című lengyel bűnügyi filmet játsszák, csak 16 éven felülieknek. zsanna, fia, Norbert, Csorba János és Bertyák Mária lánya, Zita, Dobra András és Lengyel Erzsébet fia, Mihály, Nyerges János és Steiner Zsuzsanna lánya, Georgina, Szekeres Attila és Ludman Mária lánya, Mária. Házasságot kötött: Oláh Imre és Szűcs Erzsébet, Csep- regi István és Jakab Éva, Fézler Csaba és Szabó Zsuzsanna. Elhunyt: Kiss Andrásné sz. Lipcsei Ilona (Vác), Bújna Péter (Dabas), Müller Ferenc (Nagymaros), Fogarasi Kálmán (Göd), Lábai János (Miskolc), Jámbor István (Vác), Hegedűs Béla (Vác), Debre- czeni Józsefné sz. Malisai Berta (Dunakeszi), dr. Fuchs Oszkár (Dunakeszi), Bodonyi Ferenc (Vác), Hazai Jánosné sz. Lipcsei Aranka (Vác), Kollár Jánosné sz. Kovács Erzsébet (Vác), Balogh Géza (Vác), Csókás József (Vác), Gyarmati Ignácné sz Szalma Ernesztina (Budapest VII.) Bálint István (Váchar- tyán), Forró Gyula (Vác). ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Magyar karácsony Végh Dezső festő-grafikusművész hagyatékából most került elő ez az eddig még nyomtatásban soha meg nem jelent grafika, mellyel a Madách Imre Művelődési Központ Madách Köre pénteken este hat órára, a 8-as terembe hívogatja a zene és irodalom barátait. A szentendrei Kecskés együttes ad műsort Magyar karácsony címmel Játék a múzeumban A művészetek otthona legyen m Anyakönyvi hírekw
