Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-18 / 296. szám
Díjbefizetés Újra a régi Januárban még sorba kell állniuk a «donoriaknak a Takarékszövetkezet Mátyás király utcai kirendeltségén, hogy befizethessék a villanyszámlát — információnk szerint azonban ez ügyben ez lesz a második, s egyben utolsó sorbanállás. A Takarékszövetkezet a továbbiakban nem vállalkozik az áramdíjak beszedésére, márciusban már újra a megszokott díjbeszedők járják ahá- zakat. Időseknek Közös ünnep Fenyőfaüinnepséget rendeznek a községben élő idős emberek részére Üllőn, a művelődési ■ házban, december 19-én, csütörtökön délután fél három óraikor. Az ünnepségen minden idős ember részt vehet, szeretettel várják őket a rendezők. Kulturális program Ecseren szerdán 9 órakor: mafcekszakkör, 17.30-tól : dzsesszhalett, 19-<től: ifjúsági klubfoglalkozás. Gyomron 19-től: karate, 16.30-fól, filmvetítés: A tanítványok. Az úttörőházban, 17-től: a számítógépes szakkör foglalkozása. Mendén 15-től: teremfut- baJl, 17-től: művészi torna. Monoron a moziban, 16.30- tól: Hamupipőke, 18-tól és 20-ttóI: Break. Sülysápon 17-től: logopédiai tanfolyam. Vecséscn 17-től: a Szekta együttes próbája. Vecsésen Hangverseny A helyi zeneiskola növendékei adnak hangversenyt december 19-én, csütörtökön 17.30 órai kezdettel Vecsésen, a József Attila Művelődési Házban. Jelentős szakmai siker ŐRI A közelmúltban adtunk hírt a vecsési VIZÉP nagy szakmai és üzleti sikeréről. Egy Magyarországon teljesen új technológiai eljárás alkalmazásával 27 kilométernyi acélcsövet láttak el különlegesen erős és ellenálló szigeteléssel a Roychem cég „receptje” szerint. A csöveket a Szegedhez közeli üllési gázmezőkön fektették le. Köteles Gyula a vezérlőberendezést állítja be — képünkön — az egyik munkafázishoz. Ez a cső az egyik etalon. A másik minta a szegedi átvevőhelyen található. A VIZÉP-nél szigetelt vezeték minden egyes elemének ugyanilyen jó minőségűnek kellett lennie. Susa István a szigetelőszalagok takarását vizsgálja. Mutnéfalvy Zoltán felvételei Levelesládánkból Fél évszázada együtt Monoron, a Mikszáth Kálmán utcában él id. Púpos József, otthonában beszélgettem vele. Nagy családból származik, tizenhatan voltaik testvérek. ö 1908-biain, Monoron született. Jegyzet Szabálytalan szabályok /I lykor az az érzésem: jól szabályozott életünkben némelyik szabály kimondottan azért van, hogy legyen mit félre-, illetve átértelmezni. Sőt az is előfordul, hogy szabály nincs, de csinálunk egyet, mert épp jókor jönne ... Mint a következő esetben: A monori Forrás áruház kereskedőinek mostanság nemigen akad szabad perce, aki él és mozog, be van fogva az ünnepi forgalom lebonyolításába. Ezért aztán az iparcikkosztály dolgozói a saját kolléganőjük esküvőjére sem tudtak elmenni, s a telefonhoz is csupán délután két órakor jutottak, hogy feladjanak egy dísztáviratot. De mert szombat volt, a táviratfelvevő kijelentette: ilyenkor táviratot már nem vesznek fel, ez a rendelkezés. A szabály. Hogyhogy? Akkor hát megáll az élet a postán? — kérdezték a Forrás dolgozói. Mint utóbb kiderült: az élet egyáltalán nem áll meg. a távírdán is azért vannak az ügyeletesek, hogy dolgozzanak, s ez a hirtelen gyártott szabály az érintett dolgozónak jutalma megvonásába került. S bár mentségül kínálkozik ugyan magyarázat, az ünnepi csúcsforgalom, ám a kereskedők akár vissza is kérdezhetnének: mi lenne, ha egy „saját szabály’’ okán nem szolgálták volna ki a szombati, ugyancsak ünnepi csúcsforgalomban a táviratfelvevőt...? •*r Egy másik szabállyal is a napokban találkoztam, ennek is furcsa íze volt. Megnyílt Gyomron a közelmúltban egy használt cikkek vételével és eladásával foglalkozó üzlet, Monorra már úgy jutottéi a híre, hogy rendkívüli a forgalom, bizonyítva: az üzlet hiányt pótol. Valaki felkapta a fejét a dicséretre: de hiszen ilyen üzlet már Monoron is van, nemrég nyílt az is, a Kossuth Lajos utcában. — Tehát nem kell ide- oda rakosgatni a kinőtt gyerekholmikat, a kihízott, de még jó állapotban levő kabátot, ruhát? Ez pompás! — mondták többen, sokan pedig annak örül- gettek. hogy olcsón hozzájuthatnak ehhez-ahhoz. En iS mentem, megkérdeztem: — Tehát átvesznek használt, de ép ruházati cikkeket? Lehet hozni? A tulajdonos úgy nézett rám. mintha én képviselném a logikátlanok gyülekezetét, és röviden szólt: — Nem lehet. Venni újat is tudok! Ezek után még egyszer megnéztem az út szélén virító öles feliratot: „használt műszaki és ruházati cikkeket adok-veszek”. Ha tehát mégsem vesz, az csakis valami szabály lehet. hiszen az ilyen üzletek mégiscsak valamiféle szabályozott keretek között működnek. De ha újat vesz, akkor mitől lesz használt, mire eladja? Vagy ha újonnan adja el, akkor mitől használtcikk- kereskedés? T/ annak dolgok, amik “ attól igazán izgalmasak, hogy végképp nem értjük őket... kJ zs. Feleségével 58 év óta élnek békés házasságban. Hét gyermekük él. öt fiú és két leány. Mind a bét gyermeknek szák- mát adtak a kezébe. Egyik iányuik Pege Aladár felesége, Budapesten laknak. Büszkén mutatta Púpos József az éppen akkor érkézéit New York-i üdvözlőlapot, amelyet unokája küldött, aki bőgősként öt hetet töltött 40 tagú zenekarral külföldön Zenei főiskolát végzett a fiú. Púpos Józsefek Lajos fiuk kai egy házban élnek, itt két kisfiú unoka van. Unokáik száma összesen huszonegy. Aikad közöttük autószerelő, bolti eladó, aranyműves. Púpos Józsefek nagyon szeretik gyermekeiket, az unokáikat, dédunokáikat, akik közül va laki szinte mindennap meglátogatja őket. Ritka szép család, azért tartottam érdé mesnek beszélni róla. Olasz Józsefné Monor A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 296. SZÄM 1985. DECEMBER 18., SZERDA Két esztendőn belül megtérül A csodaszerből gyógyszer lett Mintha múlóban lenne egy divat a mezőgazdaságban. Vagy talán pontosabb úgy, hogy egy mindenhatónak tartott csodaszer besorol méltó helyére, a hétköznapok gyógyszerei közé, az összes előnyével és mellékhatásával. Pár esztendővel ezelőtt még ugyanis szinte hetente, havonta alakultak a különböző gazdasági társulások, termelési rendszerek és a szövetkezetek egy része igyekezett minél több ilyennek tagja lenni. Érthető is az akkori magatartásuk, hiszen ezek az üzleti'közösségek funkciójuknak megfelelően általában egy-egy növénytermesztési ágazat fejlesztését tudtak elősegíteni. Jó vetőmaghoz, korszerű technológiához, gépekhez juthattak rajtuk keresztül a közös gazdaságok. Később azonban a népgazdaság helyzetében bekövetkezett — sokat emlegetett — változások, eltolódások a rendszerek működésében is éreztették hatásukat. Sok olyan tevékenység, amely korábban csak rajtuk keresztül volt megoldható, a termelő- szövetkezetekben is kifejlődött, megerősödött a helyi szakembergárda, bővültek saját lehetőségeik. Ekkortájt kezdett bebizonyosodni, amit jó néhány szakember már korábban is állított: a termelési rendszer nem minden területen, s nem minden belső bajra ad gyógyírt. Bevált ugyan a kukoricatermesztésben, de nem hozott megoldást a rét- és legelőgazdálkodásban. Mindezeket a jelenségeket egy olyan mezőgazdasági nagyüzemben, mint a Monori Állami Gazdaság, felerősödve lehet érzékelni, s természetesen fontos, hogy a szakvezetés idejében levonja a megfelelő következtetéseket. Nos, ők meg is tették, hiszen gazdálkodási politikájuknak, céljaiknak megfelelően folyamatosan módosították kapcsolataikat a különböző gt-kkel, társulásokkal, termelési rendszerekkel. Akadt, ahonnan kiléptek, de ugyanakkor több helyen új tagként jelentkeztek. Magyarán: a vállalati gazdálkodás keretein belül, a következtményekhez igazodva a nagyobb eredmények eléréséhez vezető utat keresték. (A közelmúltban erről a Monori Népi Ellenőrzési Bizottságnak is beszámoltak, s a testület elismerően értékelte tevékenységüket.) A Monori Állami Gazdaság, mint Hajdinák János megbízott igazgatótól megtudtuk, jelenleg kilenc gazdasági társulásnak, két vállalatnak és két termelési rendszernek tagja. Vagyoni betétük meghaladja a 23 millió 500 ezer forintot, költségszerű hozzájárulásként tavaly 1 millió 500 ezer forintot fizettek. Az utóbbi két esztendőben öt társaságból léptek ki. Tagjai maradtak, illetve lettek viszont az olyan társulásoknak, amelyek meggyőződésük szerint jól és hosszas célok érdekében egyesítik tagjaik anyagi, szellemi eszközeit. Az Állami Gazdaságok Egyesülése — az ÁGK jogutódja 1985. június 30-tól — az élelmiszer-gazdaság tanácsi céljait hivatott szolgálni a tagvállalatok érdekében is, a szakmai, ágazati feladatok összehangolásával. Ezen felül érdekegyeztető és érdekvédelmi szerepe is van. Az ÁGKER KFT az állami gazdaságok kereskedelmi tevékenységének koordinálására jöt létre, tizenöt évvel ezelőtt. Az utóbbi két évben a monoriak számára gondot jelentett, hogy az ÁGKER-en keresztül nem sikerült az almát értékesíteniük, ezért — erre 3 feladatra — más partnert kerestek. Más területen, például az állateladásban viszont jelentős szerepet játszottak. hértói borkősavüzeme a szőlőtörköly, a bortörköly jövedelmező hasznosításáról gondoskodik. A Monori Állami Gazdaság — előreláthatóan — tagja maradt ennek a társaságnak is, annak ellenére, hogy 1983 óta a szőlőt a Hungarovinen keresztül értékesítik. ' A bábolnai 1KR vállalat megalakulásakor — 1973-ban — a mezőgazdasági nagyüzemek növénytermesztésének — elsősorban a kukoricáénak — fejlesztését, integrációját tűzte ki célul. Az állami gazdaság szakembereinek véleménye szerint az IKR tevékenysége az utóbbi években else- kélyesedett. Korábban ugyanis közvetlenül beszerezte a termeléshez szükséges gépeket, alkatrészeket, a vetőmagot, műtrágyát és a növényvédő szereket, ma már csak az első kettőre vállalkozik. A többit alvállalkozókra bízza, ők viszont nem tudják garantálni a kielégítő ellátást. A Monori Állami Gazdaság részben ezért, részben más költségtényezők miatt, bár tagja maradt az IKR-nek, szolgáltatását nem veszi igénybe. Az AGROCORP Kereskedelmi Közös Vállalat az állami gazdaság almájának, a Trudinak és egyéb malomipari termékeinek értékesítésében nyújt nagy segítséget. Az állami gazdaságok kunfeA következő években várható a Heves. Megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat — mint társaság — tevékenységének gazdasági hatása. Legfőbb céljuk a vágómarha-előállítás, exportalap- bővítés és -fejlesztés. A Pest—Nógrád Megyei Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomása növényanalitikai vizsgálatokat végez, szaktanácsadást vállal, kidolgozzák a megfelelő ültetvénytelepítési technológiát, közgazdasági elemzéseket, információs szolgáltatásokat nyújtanak. Nem rövid úton, járatlan terepen jutottak el addig, hogy ma az üzem kapacitása 5 tonna baktérium évente, s ezt szeretnék további 50 százalékkal növelni. A kft nyereségesen gazdálkodik, így a vagyoni betétbe helyzeti ösz- szeg várhatóan két éven belül megtérül. Vereszki János Az elvándorlás okai Hány kiloit emelnek mental MAGYARORSZÄGON hozzávetőlegesen négyszázezer nő dolgozik ma a kereskedelemben. Ügy tartják: meglehetősen rossz körülmények között. A baj jószerivel már akkor kezdődik, amikor az új üzlet felépül. Nyitás előtt ugyanis kiderül; kicsi a mozgástér, a raktár. Így például az italok egy része ládástul kiszorul az eladótérbe, ahol a vevők kénytelenek kerülgetni, de az eladók is mérgelődnek miatta. Ám e tekintetben az öreg üzletekben sem jobb a helyzet. Évekkel ezelőtt kezdődött a konténerprogram. A kereskedelemszervezők azt vallották: ez a szállítási és raktározási módszer lényegesen megköny- nyíti az eladók munkáját. A cukorral, liszttel, sóval, darával, morzsával telt nehéz dobozt csak be kell tolni az eladótérbe, s máris vevőközeibe kerül A konténer azonban nem terjedt el eléggé. Sokféle áru ömlesztve érkezik a boltokba, maguk az eladók emelgetik, méricskélik, töltik zacskókba. Továbbá, mivel az árak majdnem naponta változnak — hiszen mind több termék lesz szabadáras —, újra és újra kell árazni az egyes cikkeket. Ez a munka többnyire hétvégekre esik; a kereskedőnők hétvégi otthoni munkáját is nehezíti. Egyáltalán: még soha senki nem számolta ki, hogy az eladók voltaképpen hány kilót emelnek naponta. A kereskedelem gépesítése igen hiányos, sok helyütt már a pénztárgépek is elavultak. Mindenesetre a kereskedelemben dolgozó nők közül sokan éppen a nehéz fizikai munkára hivatkozva változtatnak munkahelyet. A munkaerő-elvándorlás megközelítőleg 40 százalékos. Különösen sok szakképzett kereskedő fordít hátat e pályának, s jó né- hányuk másutt, szakképzetlen dolgozóként áll munkába. Az elvándorlás okai között szerepel a kedvezőtlen munkaidőbeosztás, a nem mindig kielégítő szociális körülmények, és nem utolsósorban az alacsony jövedelem. Elsődleges — például vegyi — szakmai ártalom nincs a kereskedelemben, de feltűnően sok az ízületi, az ideig és az érrendszeri megbetegedés, ami évtizedek során fejlődik ki. Hogyan igyekeznek mindezeken segíteni? A szociális körülményeken a vállalatok általában csak azzal tudnak javítani, hogy köz- étkeztetést biztosítanak, hogy hévízi beutalójegyeket osztanak szét a dolgozók között. A létszámhiányt — főként a nagy forgalmat, hozó ünnepek előtt — nyugdíjasok foglalkoztatásával próbálják csökkenteni. A kereskedelemben 4 ezer 770 forint az átlagjövedelem. Azt tartják, ez nincs arányban az elvégzendő munkával. Az új kereskedelmi beruházások hitellel terheltek, ezért a költségek is jócskán megemelkedtek, a jelenlegi 8—10 százalékos árrés néha csak a műkődésre elegendő, haszon alig van belőle. A kereskedők szerint a kereskedelmi vállalatokat jobban kellene támogatni, kivételes pénzügyi szabályozókkal is, annak ellenére, hogy már most is élveznek bizonyos kedvezményeket. Sőt, szerintük az árrést is tovább kellene növelni. Ezeket az igényeket a kereskedők szakszervezete, a KPVDSZ is támogatja, kielégítésüket a továbblépés feltételének tartja. A MEGOLDÁS nehéz, mivel az a fogyasztói árakat is érintheti. De a kereskedők, és különösen a kereskedőnők helyzetén könnyíteni kellene. II. T. Ezúton tudatjuk mindenkivel, hogy szeretett, drága édesanyánk, nagymamánk, dédnagymamánk, tfzv. Tu nyögi György né elhunyt. Temetése 1935 december 19-én, csütörtöki délután egy órakor lesz a Gvömrői telepi temetőben. A gyászoló család. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a barátoknak, pedagógusoknak, a Vetőmag Vállalat kollektívájának, ismerősöknek, akik férjem, édesapánk, Rónay György temetésén Monoron részt vettek, síriára koszorút helyeztek és osztoztak mély fájdalmunkban. Rónay család. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)