Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-18 / 296. szám
( 1985. DECEMBER 18., SZERDA Megismételt beszámoló taggyűlés Felülkerekedett a józanság Ami nem jött össze Bagón, az sikerült* Hévízgyörikön. A nagyközségi-termelőszövetkezeti pártvezetőség összevont taggyűlése az első alkalommal határozatképtelennek bizonyult. Hévízgyörkön bőven megvolt a megfelelő többség. Önállóan, tanáccsal Elöljáróban szükségét érezzük megjegyezni, máskor is megesett, hogy nem jöttek össze határozatképes létszámban az idetartozó párttagok. A nagyközség két települése, Bag és Hévízgyörk a főút mentén egybeépült, a termelőszövetkezethez tartozó másik két község jókora távolságra van innen. Gyakran mondogatják párttagok, vezetők, hogy a kartaliakat, vérségiekét nem nagyon érdekli, ami történetesen a bagi, hé- vízgyörki pedagógusokat, nyugdíjasokat. És fordítva; a bagiakat, hévízgyörkieket kevéssé érintik a vérségi, kar- tali problémák. Ami persze egyáltalán nem jelentheti azt, hogy bárki kivonja magát az önként vállalt feladatok teljesítéséből. A vezetőség beszámolóját ismertetve Gál Attila titkár mindjárt az elején olyasmire utalt, ami az utóbbi időszakban megterhelte a két falu, Bag és Hévízgyörk társas viszonyát. Hévízgyörkön ugyanis néhány hangadó biztatására kezdték követelni, hogy váljanak szét, ismét legyenek önállóak, saját tanáccsal, mert így könnyebben boldogulnának, gyorsabban fejlődnének. Amiről a kora nyári jelölőgyűlésen még szó sem volt, annak többen hangot adtak az őszi falugyűlésen, amikor megújították a nép- fronttestületeket. Vélt és valódi sérelmekről beszéltek, emelte ki' a pártvezetőség titkára. A valódiakat azóta orvosolták, tette hozzá, s ma ismét- nyugodt a légkör a településen. Ügy látszik, a hangadók is belátták, Györknek az együttmaradás az érdeke. A belátáshoz nyilván hozzájárult az elöljáróság megalakulása, ami a hivatalosság szintjén is kifejezi a nagyobb önállóságot. Megszívlelendő hozzászólást is hallottunk ezzel kapcsolatosan, előbb azonban nézzük röviden a beszámoló további részét. Mindenekelőtt kiemelésre kívánkozik, hogy a hatodik ötéves terv céljait elérik, hála a többmilliós társadalmi munkának. A lakosság ott volt például az utak, járdák építésénél, a bagi sportpálya felújításánál. A hévízgyörki iskolát azonban nem sikerült a tervezett időben elkezdeni, az elcsúszott 1985-re. Kiemelkedő eredményeket ért el a termelőszövetkezet, amihez az idén az ipari ágazat is hozzájárult. A korábbi esztendők veszteségei után ismét nyereségesen dolgozott. Kovács László termelőszövetkezeti elnök hozzászólásában adatokkal egészítette ki a beszámolót. Az 1981-es évet vette alapnak. Ehhez képest ötvenezerről hatvanhétezerre emelkedett az egy személyre jutó évi átlagbér. Négy és fél tonnáról hatra nőtt a búza hozama. A tej 3792 liter volt tehenenként, ma eléri az ötezret. A tagság létszáma ugyanebben az időben csökkent, ötszázhetvenről ötszázháromra. Amiből egyenesen következik, hogy a megmaradtak jobban dolgoztak. A györki iskola A pártszervezet belső életéről a beszámoló önkritikusan szólt arról, hogy noha jelentős a fiatalok száma a területen, még sincs életképes KISZ-szervezet, a tagnevelésben sem érték el a kívánt eredményeket, a népfrontmozgalomban csak elvétve találunk fiatalt. Ezek után nézzünk néhány hozzászólást. Jamrik László nagyközségi tanácselnök arról beszélt, hogy a pártvezetőség négy éve dolgozik együtt, valamennyi tagját jó szándék vezeti. Az is igaz, tette hozzá, hogy néha olyanokban is megbíztak, nem a vezetőségről van most szó, akik rossz információkat adtak. Bizonyítékokkal szolgált, hogy a nagyközségi lét óta mindkét település szép eredményeket könyvelhetett el. Arra törekedtek, hogy mindig ott segítsenek, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ennek a jövőben is így kell lennie, nincs helye az állandó mé- ricskélésnek, ki kapott többet, a bagiak vagy a györkiek. A legnagyobb feladat most a hévízgyörki iskola építése, erre kell összpontosítani az erőket. Kovács László termelőszövetkezeti elnök a gazdasági adatok taglalása után szintén a Györkön kialakult helyzettel foglalkozott. Elítélte az ilyen felelőtlen kezdeményezőket, hozzátéve, ezek csak kis csoportocskák voltak, komoly érvek nélkül. Bejelentette, javasolni fogja a gazdaság vezetőségének, szavazzanak meg kétszázezer forintot a hévízgyörki iskola építéséhez, de ha erejük engedi, akár több is lehet az összeg. Ellentét nincs Bazan István, a hévízgyörki alapszervezet titkára, iskolaigazgató, az elöljáróság vezetője érezhetően gondosan felkészült hozzászólására. Kritikával kezdte: a jövőben, hangoztatta, a nagyközségi pártvezetőségnek többet kell adni a györki alapszervezet véleményére. Kérte, rendezzék a hatásköröket. A szeptember 29-i falugyűlésre emlékeztetve úgy vélte, a határozat nem változtatja meg egy csapásra a közhangulatot, fontos, hogy azonosuljanak a döntések végrehajtásában, igyekezzenek minél többeket meggyőzni a különválás helytelenségéről, ahogy őt is meggyőzték korábban a felsőbb vezetők. Részt vett a megismételt taggyűlésen Simon János, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. Azt kérte, hogy ne az érzelmeikre hagyatkozzanak a szétválás mellett kar- doskodók, hanem az értelmükre, s akkor be fogják látni, a jelenlegi helyzetben a mostani felállás a gazdaságosabb. Az elöljáróságra célozva kérte, adjanak neki időt és türelmet, hogy a tizennégy ember összeková- csolódhassék, bizonyíthassa életrevalóságát. Végül idézzük fel Gergely János nyugdíjas szavait, aki korábban harminckét évet Györkön "ólt, most pedig bagi. Szerinte a két település lakói között nincs ellentét, amit a baráti szálak, a munkakapcsolatok és nem utolsósorban a házasodások is bizonyítanak. Az^g lényeg, hangsúlyozta, hogy ott fejlesszenek, ahol arra szükség van. K. P. A tervek elkészültek Társulatot alakítanának A településfejlesztési hozzájárulás szinte minden településen gyakori beszédtéma ezekben a napokban. Hol már végigjárták a ' tisztségviselők a családokat, hal még csak rtidst ‘Válik’’’lérhertté, hogy milyen településfejlesztési célok megvalósításában számít a helyi tanács a lakosság anyagi áldozatvállalására. Tápióság azon kevés községek közé tartozik, amelyben egyelőre nem kerül napirendre a teho bevezetése. Ennek oka az. hogy hamarosan a hozzájárulás mértékénél jóval nagyobb összeget kell a tá- pióságiaknak kifizetni. Legalábbis ebben reménykednek. Ugyanis évek óta várják, hogy rendkívül súlyos ivóvízgondjaik megoldódjanak. Már a házaknál található mélyebb, fúrt kutak is csak igen csekély mennyiségű vizet adnak, s az is általában egészségre ártalmas anyagokat tartalmaz. A megoldást csak a vezetékes hálózat kiépítése jelentheti. A terveidet már régebben elkészíttette a tanács, és csupán a megyei jóváhagyásra. várnak, hogy indíthassák a beruházást. Egy százalék kifogás Ne maradjanak a megállóban Megyénk közúti személy- szállításának gondja a Volán 20-as Vállalaté. Pontosabban 1986. január 1-től a Volánbuszé, mert névváltozás elé néznek a sárga csikók gazdái. Kétségtelen, hogy az említett cégnél évek óta jelei vannak a saját arculat kialakítására való törekvésnek. Arra gondolunk, hogy a sofőrök egyenruhát kapnak, azonos felségjellel és színnel futnak a buszok, egyformáik az eligazító ás megállót jelző táblák. S van még valami, ami nagyon fontos: az autóbusz- vezetők és az utasok viszonya. Tapasztalható, hogy a ritkuló kivételektől eltekintve a Volán-busz (maradjunk ennél az elnevezésnél), alkalmazottai udariasan tájékoztatják és kezelik a járataik vendégeit. Saját arculat Sohár István, a forgalomirányítási önálló osztály vezetője arról beszélt, hogy miiként erősítik a cég irányítói az arculat kialakítását. — Az udvariasságot nagyon fontosnak tartjuk. A szakmai, KRESZ-, műszaki ismeretek mellett a különböző oktatási rendszerekben magatartási formákat is ajánlunk a munkatársainknak. Hangsúlyozzuk, hogy a viselkedésük a vállalat tevékenységének megítélésére erősen kihat. A többségük szereti azt, amit csinál. Itt egyébként sem dolgozhat hanyag ember, mert a közlekedés rendje, a forgalom, az útviszonyok rákényszerítik a sofőrökre a fegyelmezettséget. Az udvariasságot nem tudjuk mérni. Vannak utasok, akiknek tetszik, ha az alkalmazottunk kedélyesfcedő, má- sökát éiS'kavar. Azt iázon-bab mondhatom, hogy az ilyen panaszok száma csekély. — Tagadhatatlan, hogy a buszok egyes napszakokban zsúfoltak, máskor bőven van bennük hely. Milyen az arány a kocsiparkjuk befogadóképessége és az utaslétszám között? — A tarifaemelést követően a szolgáltatásunkat igénybe vevők száma húsz százalékkal csökkent. Elsősorban a hétvégi üdülőterületeken és a távolsági járatokon csappant meg a létszám. Általánosságban megállapítható, hogy azok, akik addig a szabadidejük eltöltésének helyére közúton érkeztek, most más közlekedési eszközöket' választottak. Csúcsidőben — reggel a munkába és iskolába menet délután 4 és 6 óra között — viszont a kocsik igénybevétele nem változott. Vagyis a kapacitásunk kihasználtsága két rövid napszakra korlátozódik. Bizony, ilyenkor állnak az emberek a buszon. Azonban fölösleges bizonyítanom, hogy ezért nem vehetünk újabb és újabb kocsikat, mert a kihasználtságuk tovább romlana. A jelenlegi körülmények között csak az lehet a célunk, hogy senki ne maradjon a megállóban. Ülőhelyet nem tudunk mindenkinek biztosítani. Tehát az a véleményem, hogy a kocsipark kapacitása és az utaslétszáim között nincs feszültség. Számunkra az a fő kérdés, hogy csúcsidőben hogyan lehet jobban szervezni a forgalmat újabb eszközbeállítás nélkül. A járatokat figyeljük, ahol szükséges és lehetséges, a szólókat csuklósra cseréljük. Jó arány — Hogyan szereznek információkat az utaslétszámról? — Erre nagyon sok csatornával rendelkezünk. Ismerjük az ingázók számát, napi kapcsolataink vanna a települések tanácsi illetékeseivel. Havonta egyszer minden fontos csomóponton 123 van ilyen a megyében) forgalomszámlálást végzünk. Pontosan tudjuk, hogy a napi 6500 járat melyike zsúfoltabb, melyike kihasználatlan. — Megyeszerte lezajlottak a menetrend-egyeztetö értekezletek. Milyen tapasztalatokat jelentenek az ezeken felvetett észrevételek a vezetőknek? Bogáti Zoltán forgalomfejlesztési önálló osztályvezető: Hogy utolérhessék magukat Új lakásba költözhetnek vissza Van, aki főnyereménynek, ölébe hulló ritka szerencsének tartja, ök azok, akik nagyon gyorsan hasznot is húznak a dologból és igen előnyös cserét csinálnak. Mások nyűgnek tartják, értelmetlen kellemetlenségnek, s ezért egyfolytában elégedetlenek. A többség azonban egyszerűen csak örül. Türelmetlenül várják a napot, amikor újra birtokba vehetik az újjávarázsolt otthont. Jön a bútorszállító A szigetszentmiklósi tanácsi kezelésű lakások felújításáról van szó. A József Attila lakótelep első házai az ötvenes években épültek, s már akkor sem a legkorszerűbb technológiával, a legjobb anyagokból. Az első" házaik teljes- felújítása már ezelőtt tíz—tizenöt évvel időszerű lett volna, de az anyagi feltételek csupán néhány esztendeje teremtődtek meg. — Két lakást próbaképpen még 1982-ben újítottunk fel — magyarázza Szilasi László, a szigetszentmiklósi építőipari költségvetési üzem vezetője. — Kiköltöztetés nélkül bizony elhúzódott a dolog és a költségek is rendkívül magasak voltak, lakásonként elérték a 268 ezer forintot. A következő évben lehetőség nyílt arra, hogy egy elkészült panelházat, a szomszédos Munkásőr úti lakótelepen átmeneti elhelyezésre igénybe vegyünk. Manapság bútorszál- lító áll a felújításra váró ház elé. A bérlők összecsomagolt holmiját, bútorait átszállítják az összkomfortba, majd átlagosan negyvennyolc nap múlva vissza a felújított lakásba. Aki kéri, ann-ak nagyobb bútorait raktárban helyezzük el. Persze egy költözés sohasem leányálom, de azt hiszem, ezt. nagyon kulturált formában, a lehető legkevesebb gondot okozva végezzük A házakban nemcsak a lakások belső részeit újítják feV A világszínvonalú PEVDI műanyag nyílászárókon, a szalag- parkettán, új kádon, csempén, konyhabútoron kívül korszerű anyagokat építenek be az elhasználódott közművezetékek helyére is. — Sok helyről olyan vízvezetékeket távolítottunk el, mint a szita — folytatja az üzemvezető. — Fel kell újítani a teljes elektromos hálózatot is, hiszen harminc évvel ezelőtt ezek keresztmetszetét a világításhoz -és a néprádióhoz méretezték. Ahhoz, hogy hatékonyan és előrelátóan tudjunk dolgozni, olyan technológiát választottunk, mint a lakótelepeken. Vagyis az elektromos vezetékeket a falakon kívül csatornában visszük, a víznyomó és lefolyórendszer szerelőszekrénybe kerül. Érdekes, hogy amit a lakások bérlői az új, panellakásoknál természetesnek. magától értetődőnek tartanak, attól a felújított lakásokban idegenkednek. Ezért barátkoznak nehezen a falon futó villanyvezetékkel. A sze- relőszekrényekérí csak addig valy már 290 ezer, ebben az évben pedig várhatóan hatezer forinttal több lesz. Tehát nemcsali a lakások állagának romlása, de az állandó anyagáremelkedés is arra ösztönözne bennünket, hogy minél előbb érjünk a munka végére. Különben előáll az a fura helyzet, hogy be sem fejeztük, s már kezdhetjük elölről. — A VII. ötéves tervben kettő híján négyszáz lakás felújítása időszerű — veszi át a szót Pongrácz Gábor tanácselnök. — Reméljük, hogy pénzünk is lesz erre. Annál is inkább fontos ez, mert olyan szakembergárda toborzódott az üzemben, amelyet csak akkor lehet összetartani, ha folyamatosan lesz munkájuk. Igazságosabban kellene A tanácselnököt más is nyugtalanítja, ami már a társadalmi igazságosság kategóriájába tartozik. — Megdöbbentőek a tapasztalataink, amikor végigjártuk a kiköltöztetett házak lakásait.' Van, ahol talán a három évtizeddel ezelőtti beköltözés óta nem festettek, ahol a kádat egy vödör, a csaptelepet egy gumicső helyettesíti. Ezeket az „otthonokat” teljesen felújítjuk, bár tudnivaló, hogy fél év múlva újra jön a vödör és a gumicső. Ugyanakkor vannak lakások, ahol mindent megkíméltek!. Rendben tartották a parkettát, javították a csapokat, a szerelvényeket. Itt nem lesz szalagparketta, új csempe, jjj kád. Meg kell találjuk a módját, hogy ezt az ellentmondásos helyzetet feloldjuk, hogy ne azt büntessük, aki dicséretet érdemelne, és fordítva. Móza Katalin — A megyében összesen 258 olyan érdemi felvetés hangzott el, amely figyelmet érdemel. Több ötlet, javaslat hasznosítható. Jellemző, hogy a járataink egy százalékával kapcsolatban hangzottak el kifogások. Ezt az arányt mi jónak tartjuk. A menetrend- egyeztetö értekezletek széles körű visszajelzést adtak a munkánkról. Az észrevételek nyomán a járataink számát 25—30-cal növeljük, jövőre két új útvonalon járnak a buszaink: Dány—Isaszeg—Pécel —Rákoskeresztúr, illetve Pusz- tavacs—Albertirsa között. A menetrend-egyeztetö értekezleteken olyan kérések is elhangzottak, amelyek minimális utaslétszámot érintenek és többségi érdekeket sértenek. Ezeket el kell utasítanunk. Megszüntettük a tavasszal indított közlekedést Pilisszántó és Pilisszentkereszt között. Az átlag utaslétszám hónapokig 0,8 volt. — Milyen a kocsik műszaki állapota? — Nem olyan jó, mint szeretnénk. A 38 százalékuk nullára amortizálódott. Ettől azonban még biztonságosak. Évente 100—130 buszt újítunk fel. Ez nálunk azt jelenti, hogy szétbontjuk és újjáépítjük. A javítások az egész kocsipark 10—12 százalékát érintik. 1986-ban száz új járművet szeretnénk vásárolni. Látványos fejlesztésre tehát nincs lehetőség. Az erőfeszítéseink arra koncentrálódnak, hogyne romoljon tovább a gépek műszaki állapota. Azt megígérhetjük, hogy jövőre sem esik a szolgáltatásunk színvonala. — A közlekedéssel kapcsolatban mindenkinek vannak pozitív és negatív észrevételei. Ä nem csekély viteldíjért az emberek kifogástalan körülmény éket várnak. A kivételek Ügy ítélem meg, hogy a Volán-busz járataira lehet számítani, a kocsik tiszták, a vezetők udvariasak, figyelmesen hajtanak. Még a téli fűtésre sincs panaszom. Vannak azonban kivételek. Hamarabb indul a gép az előírtnál. A sofőr indokolt esetben sem engedi le az utast az első ajtón. Neim áll meg a megállóban. De ha belegondolunk, hogy a megyénkben működő Volán-busz napi 6500 járatot indít, igazat kell adnunk a nyilatkozóknak: a reklamációk száma elenyésző. V. M. A vevők érdekében December 1-én minden hírverés nélkül egyesült a Skála és a Zöldért. Az ok: tavaly 170 milliós veszteséggel zárta az évet a Zöldért, s az idei esztendő első három negyedét is komoly adóssággal fejezték be. A döntés számunkra kedvező oldala: az üzleteket 1986 áprilisától újszerű együttműködési formában átadják a szövetkezeti és magán-zöldségtermelőknek. Ami azt is jelenti, hogy olcsóbb lehet a zöldségáru és a gyümölcs, hiszen a láncból hiányoznak majd az ügynökök, közvetítők, illetve a nekik kifizetett és rajtunk, vásárlókon behajtott forintok. A Skála célja az is, hogy a butikok kontra S-Modell boltok mintájára az új üzletek versenyre hívják a magán- zöldségkereskedőket. A boltvezetők ugyanis közvetlenül a termelőtől is beszerezhetik majd az árut, s érdekük lesz a választék és a minőség javítása, mert ennek arányában kapják a bérüket. A Skála bizonyára nyer a fúzióval, s remélhetőleg mi, vásárlók sem vesztesen szemléljük majd a pultokat. morognak, amíg az első vízvezetékhiba bekövetkezik, amit viszont falbontás, koszolás nélkül el lehet hárítani, Ha kevés a pénze... A költségvetési üzem az első lakások felújításának tapasztalataiból okulva berendezkedett az önellátásra, s csak a legritkább esetben dolgozik alvállalkozókkal. Olyan gárdát toboroztak, amely igen jó szakemberekből, tucatnyi szakma képviselőiből áll, s akik nagy rutint szereztek az eltelt csaknem három esztendő alatt. Mindez azt sugallná, hogy a lakások egyre gyorsabban és olcsóbban készülnek el. Sajnos, még sincs így. Anyagellátási gondok hátráltatják a munkát. Legutóbb például hónapokig hiánycikk volt a PEVDI -ablak. A forgóalap hiánya miatt nincs lehetőségük arra, hogy nagyobb mennyiségű szerelési anyagot raktározzanak. Szinte minden év végén bizonytalan a következő esztendő felújítási pénzforrása és összege. így azután Szigetszentmiklóson is érvényes az a. jobbára családiház- építőkre használt mondás, miszerint, akinek kevés a pénze, az drágán építkezik. — A településen ezerkétszáz, olyan tanácsi kezelésű lakás van, amely megérett vagy hamarosan megérik a felújításra. A megszerzett rutin ellenére is évről évre drágább egy lakás rekonstrukciója. Míg 1988-ban 246 ezer, ta-
