Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-03 / 283. szám

1985. DECEMBER 3., KEDD ián írott szónak nélkülözhetetlen személyiségfejlesztő, végső eredményét tekintve pedig társadalomformáló szerepe van. Elsősorban azért neveljük a kisdiákokat olvasásra, hogy később művelt, kulturált em­ber váljék belőlük, s igy le­hessenek a társadalom hasz­nos, képzett és boldog tagjai. A könyvek segítenek életút­juk alakításában, a hivatás megválasztásában és abban, hogy eligazíthassanak a való világban. A szülőknek az ol­vasás megszerettetésén túl az is feladatuk, hogy megtanít­sák utódaikat arra, hogyan élvezzék a szépirodalom esz­tétikai értékét, hogy helye­sen értsék azt. amit olvas­nak és hasznosítani tudják a korszerű természet- és társa­dalomtudományos könyvek tudásanyagát. Ízlésüket fokról fokra kell fejlesztenünk. Ol­vassatok mindennap! Olvassa­tok rendszeresen! Ez a de­cember 9-ig tartó gyermek­könyvhét jelszava. A vonzó, tartalmas könyvek kiválasz­tásához válogattunk a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó újdonságai közül. Pöttyös Panni történetei Újabb kalandok felé Az ember -nosztalgiával em­lékezik gyermekkora kedves olvasmányalakjaira és bizony semmiféle hatalom sem men­ti meg saját gyermekeit at­tól, hogy ugyanazokat, a ne­künk nagy élményt jelentő könyveket elolvastassuk ve­lük. Mark Twain két vásott, eleven, ám jóravaló fiúhose. Tom Sawyer és Huckleberry Finn kalandjairól eddig úgy hittük, hogy két kötetnyi ter­jedelműek. Most azonban a fordítók — Dezsényi Katalin és Révbíró Tamás —, vala­mint a Móra Kiadó jóvoltá­ból két újabb kisregénnyel ismerkedhetnek meg a gyere­kek — és mi. felnőttek is, azok, akik annak idején _ a szívükbe zárták a kedves csir­kefogók figuráját. Mark Twain izgalmas, for­dulatos és mulatságos két tör­ténetének címe: Tom Sawyer, a léghajón és Tom Sawyer, a detektív. Az elsőben Tom és elmaradhatatlan barátai. Hűek és a néger Jim elkötnek egy léghajót, s utazásuk során számos izgalmas kaland ré­szesei lesznek. A második kis­Hama.r közkedveltté vált a Hetedhét Magyarország című sorozat, amelyben most Fo­tonját király címmel Békés, Szolnok és Hajdú-Bihar me­gye népmeséiből válogatott Dömötör Ákos. A sorozat ne­gyedik kötetében az ízes han­gulatú. fordulatos mesék hí­ven tükrözik a táj lakóinak életmódját. hagyományvilá­gát. A könyvben néhány, egyéb vidékeken is ismert me­sénknek más típusú, új mo­tívumokkal gazdagított elő­adásával is találkozunk. Néhány anekdotaszerű mese is bekerült a válogatásba. Megtudhatják például a gye­rekek. hogy a szájhagyomány szerint miért nincsenek szen­tek a kálomista templomban, hogy hogyan verték meg a szalontaiak a törököket, mi történ t Mátyás-király és cin­ke tai kántor között, hogyan áldozd föl Vnágát égy betyár a búidosó honvédekért, mit tett Rózsa Sándor a zsadányi bíróválasztáson. ,................ A mesekönyv színpompás regényben Tom, mint detek­tív azt a feladatot vállalja magára, hogy megtalál jon két óriási, ellopott gyémántot és nyomára akadjon egy gyil­kosnak. A számunkra eddig isme­retlen Mark Twain-műveket Barczánfalvi Ferenc illuszt­rálta. Nagy parancs az indulásra Az ember évezredes álma — már Ikarosz óta — a re­pülés. Nincs olyan fiú, aki ne szeretne pilóta lenni, hogy úgy lebegjen a levegőben, mint a madarak, hogy felülről gyönyörködhessen erdőkben, hegyekben, városokban és fo­lyókban. Simoné Avarosy Éva viitor- lázórepülő. Egy kislánynak, Pankának — s rajta keresz­tül minden gyereknek — me­sél a repülésről. Kéktündér — maga az ég kékje — telep­szik Panka ágyára, hogy vá­laszoljon a kíváncsi kérdések­re és bemutassa azokat a kü­lönböző utakat, amelyeken az ember elindult, hogy repül­jön, mint a madár. Nemcsak a repülés történetét és fizi­káját írja meg dióhéjban a 7—10 esztendős olvasók szá­mára, hanem vágyat is éb­reszt bennük a repülés szép­ségei, csodálatos élményei iránt. A madárszárnyakon az ég felé törő Ikarosz történetén kívül megismerkedhetnek a kicsinvek az izomerő-repülő­géppel. az utast szállító lég­gömbbel. a léghajóval, a vi­torlázó- és a sárkányrepülő­vel. a Zeppelinnel, a helikop­terrel és a mai repülőgéppel. Azt is megtudhatják a gye­rekek, miért repül a repülő­gép. mi az a gravitáció, a fel­hajtóerő, a levegő ellenállá­sa és hogy mitől forog a lég­csavar. Megismerkedhetnek korunk új találmányával, a sugárhajtású repülővel is. A Mesélj a repülésről! című könyvet Molnár Ottó és Bán- falvy Ákos illusztrálta. dűl Mallorcán évente har­mincmillió énekesmadár szol­gálja az élelmezés céljait. Az ENSZ égisze alatt időn­ként úgynevezett Vörös Köny­vek készülnek a világ súlyo­san veszélyeztetett növényei­ről és állatairól. A névjegy­zék alkalomról alkalomra ijesztően vastagodik. A ter­mészetet szerető ember azon­ban nem nyugszik bele egy­könnyen abba, hogy egy faj csak úgy egyszerűen eltűnjék, ne létezzen többé. Menteni próbálja, ami menthető. Van már példa arra is, hogy a cél érdekében több nemzet össze­fog, hiszen egy nép kulturált­sága azon is mérhető, hogyan védi a természetet. Bogyó és kis barátai Válság a családban? A családra azért van “ szükség, mert még nem találtak ki jobbat he­lyette — haliam gyakran a megállapítást, jelezve ez­zel is, hogy sokak szerint válságban van a család in­tézménye. Jómagam azon­ban változatlanul állítom, hogy az emberi élet nélkü­lözhetetlen része a családi közösség, hiszen valameny- nyiünk alapvető igénye a valakihez való tartozás. Az előbb említett válság valóban létezik, ám első­sorban a családot összetar­tó értékek, tartalmak vál­tozása, átalakulása miatt. Ez a folyamat a kis közös­ségen belül lezajló belső, és az azon kívüli társadal­mi változásokra vezethető vissza. Föllelhetők az ér­zelmi kapcsolatok gyengü­lésére utaló jelek is, holott éppen eze.knek kellene egy­betartani a családot. Az ér­zelmi igény látszólag egy­szerű dolog, ám évek hosz- szú során át nehezebb ele­get tenni ennek a követel­ménynek. A legtöbb gondot azonban az a megbillent értékrend okozza, amely­ben a pénz hajszolása, az anyagi boldogulás minde­nek fölé nő és eltakarja az érzelem, a művelődés, az egyéni és az egymásért érzett felelősség humán ér­tékeit. Ez még akkor is veszedelmes, ha csak idő­leges, hiszen a mindenna­pok légköre, a szülők sze­mélyes példája elsődleges a nevelő hatások között. • Valamennyien hazavisz- szük gondjainkat, sérelme­inket — sokszor még meg­oldandó feladatainkat is — munkahelyünkről. Otthon szintén akadnak konfliktu­sok s mindez néha elkerül­hetetlen villongásokhoz ve­zet, ami természetes. Nem várható el egyetlen család­ban sem abszolút és tartó­san idillikus állapot, arról nem beszélve, hogy gyér1 mekeittknek is meg kell ta­nulniuk tűrni és megolda­ni a konfliktusokat, akár­csak az emberi életmód legdöntőbb elemét, a mun­kát. Az eredményesség leg­fontosabb feltétele, hogy a család együttesen tevé­kenykedjék. Olyan együt­tesként, amely a takarítás­tól a bevásárlásig minden feladatot közösen old meg. Sajnos, ez utóbbi nagyon kevés helyen van így. Nemcsak azért, mert — tisztelet a kivételnek — sokszor még mindig az anya az, aki két-három műszakot vállal naponta magára, hanem azért is, mert sajnáljuk a gyerekek­től elvenni a szabad időt. Csak tanulj fiam — mond­juk — s azt a kevés, lefek­vésig fönnmaradó egy-két órát töltsd játékkal, leve­gőzéssel, olvasással! Valóban szükségük van a kis és nagy diákoknak erre is, ám mégsem nélkü­lözhető az otthoni rendsze­res munka. Az ország minden isko­lájában lezajlottak az idei első szülői értekezletek. Nem volt talán egyetlen olyan oktatási intézmény s*m, ahol ne hangzott vol­na el: adjunk feladatokat gyermekeinknek! Az isko­láktól hihetetlenül sokat várunk. Nemcsak azt, hogy tanítsák meg a diáko­kat mindarra, ami az álta­lános műveltséghez hozzá­tartozik, hanem azt ugyan­csak, hogy nevelje is — olykor helyettünk — sze­münk fényét. S itt a nagy tévedés! Nem helyettünk — legfeljebb mellettünk, velünk együtt nevelhet. Egy időben az iskolák megszervezték a . tanulók szabad idejének hasznos eltöltését. A szülők nagy többsége nem igényelte ezt, ám azt sem, hogy a hétvé­gi házi. munka, építkezés vagy gmk-zás helyett ők foglalkozzanak a gyerek­kel. így marad a televízió és a játszótér, de ez a job­bik eset. Gyakorta előfor­dul, hogy a diákok időtöl­tése éppen ezért ellenőriz­hetetlenné válik, eseten­ként súlyos nevelési hely­zeteket okozva. C ezt általában követi az iskolára mutogatás, hogy ott nem foglalkoznak a fiúkkal, lányokkal. Hol­ott — úgy gondolom — a gyereket valamennyien a magunk ötömére hozzuk a világra, vállalva ennek a döntésnek minden boldog­ságát. esetleges szomorúsá­gát, és mindenkori felelős­ségét. Körmendi Zsuzsa Rádiófigyelő TIZENHAT. Négyszer négy, ez a vetélkedőmúsor címe, amely hétről hétre szombaton, fő műsoridőben jelentkezik a Petőfi hullámhosszán. Tizen­hat a játékosok száma, akik részt vehetnek a szellemi pár­viadalban. Ügy tűnik, min­den korosztály számára ez a legvonzóbb műfaj, s a vetél­kedő nemigen veszít népsze­rűségéből. Légyen az a mű­velődési házban, a rádióban avagy a televízió képernyő­jén. Kétségtelen, hogy a leg­aktívabb forma, ha valaki ré­szese a vetélkedőnek. De a rá­dió előtt ülve is izgalmas le­het a párbaj. Olyannyira, hogy érdemes fő műsoridőben közvetíteni. Ha a tetszés! indexeket néz­zük, akkor látjuk, hogy a legtöbb szavazat erre a for­mára esik. Nem véletlen, hi­szen az emberek keresik a le­hetőségeket, ahol felmutathat­ják tudásukat. Ugyanakkor a játék izgalma közösséggé ko­vácsolja őket. Nem csupán az a tizenhat tartozik ilyenkor abba a bizonyos csoportba, ha­nem a rádióhallgatók is. Ve­lük együtt drukkol, örül a megfejtésnek. Igyekszik, hogy mintegy megelőzve a felelet­adót, saját magának megfejt­se a kérdést. Ezen a héten Bölcs István és Petur István körültekintő szerkesztése ha­tározta meg az egyórás mű­sort. Bizonyára szándékosan adtak fel irodalmi rejtvénye­ket. Korántsem didaktikusán, ám megfelelő határozottsággal figyelmeztettek a mindennapi életünkben is fontos tényekre. Például arra, hogy idézni csak pontosan szabad. Ugyanis a költemények verssorait kellett kiegészíteni. S bizony gyakor­ta megfigyelhettük: milyen felületes citálóképességünk. A vetélkedő nyomán érde­mes lenne elmeditálni azon, hogy jó lenne ismét bevezetni az irodalomórákon a gyakori verstanulást. Mindenkinek csak előnyére válhatna, ha a nagyok bölcseletéit fel tudná idézni. TÖBBET ÉSSZEL ... Bánkúti Gábor egy órába sű­rített számtalan okos ötletet és hasznos tudnivalót. Nem véletlen, a műsor súlypontja a módosuló jövedelemadó­rendelet volt. A vendég, Bé­kési László pénzügyminiszter­helyettes a januártól életbe lépő rendelet körüli mende­mondákat oszlatta el. Azzal, hogy világos képet nyújtott a bekövetkező változásokról. Mintegy érzékeltette, hogy az alapelv: a differenciálás, s az, hogy az adóztatás jobban iga­zodjék a jövedelmekhez. Hangsúlyozta, hogy itt nem újdonságról van szó, hanem az elmúlt évben bevezetett rendszer finomításáról. Föltet­te a kérdést is — ami tulaj­donképpen mindenkit izgat —, kinek, miként alakul az adó­ja? Keveseket érint — úgy­mond — kimondottan hátrá­nyosan. mert a háromszázezer forint fölötti éves jövedelem esetén progresszív. Ugyanakkor azt is megtud­hattuk, hogy érdemes átlapoz­ni majd alaposan a paragra­fusokat. Ugyanis nem csupán emelkedik, adott esetben csök­ken is az adózás. Meglehető­sen bővül az adókedvezmény lehetősége. Természetesen majd ismét a gyakorlatban dől el a módosítás hatása. Erdősi Katalin alakját olyan jól megrajzol­ta Győrffy Anna. Ebben a mostani kötetben Pöttyös Pan­ni nyaralni megy egyetemis­ta nagybátyjával Jakab-pusz- tára, ahol sportolók között töl­ti vidáman az időt, felnőttek­kel köt barátságot. A törté­net a valóság és a fantázia világát egyaránt bejárja. Ez a nyár — ahogy a fel­nőttek szokták mondani — az utolsó igazi szabadság, mert ősztől már elsős lesz Panni­ből. Iskolába megy. és kezdő­dik az igazi nagylányélet. Azok, akik első ízben is­merkedtek Pöttyös Panni ked­ves történeteivel, ma már ma­guk is anyák, s most ők ad­ják kislányaik kezébe a ne­vezetes mesealak újabb és újabb kalandjait. Szepes Má­ria könyve, a Rőzse néni kunyhója, a Pöttyös óvoda so­rozat záró darabja; hatodik része. Szepes Mária valóban isme­ri a gyermeki lélek mélysé­geit. Ha nem így lenne, nem volna olyan népszerű Pöty- työs Panni figurája, akinek illusztrációit Lipták György készítette. A sorozatban eddig a Le­geltetés a három sárkány pusztáján című kötetben a Dél-Alföld és Szeged környé­kének meséi, Varjúkirály címmel bukovinai székely népmesék, a Zöld vitéz és Vi­rág Péter című könyvben pe­dig erdélyi magyar népmesék jelentek meg. Föronfoí. király A hét végén Kecskeméten tartották az országos gyer­mekkönyvhét megnyitóját. Az ifjúsági és a gyermekiroda­lom e rangos eseménye elő­ször 1978-ban különült el a felnőtt könyvhéttől. A gyer­mekkönyvhétnek az a célja, hogy fejlessze a gyerekek, a fiatalok olvasási kultúráját, felkeltse bennük az igényt a rendszeres olvasás, a könyv­újdonságok, az értékes iroda­lom iránt. A könyvnek, az Újabb népmesegyűjtemény A barátság óhajtása az óhaj most egyszerre, ezen a késő őszi délutánon telje­sült. Ott állt mellette a paj­tás, akit ő kívánt,.magának, aki azt magyarázta, hogy ad­jon neki nevet, mert arról megfeledkezett. S most itt ez az idegen fiú, akit ő akart magának, társ­nak, akinek nevet ad, aki se­gít neki, mellette áll kisebb- na-gyobb kalandjai során, de aki egyszercsak eltűnik, s Berti csak később tudja meg, hogy ez a pajtás tulajdonkép­pen megvan, hiszen benne rejtőzött el. s nem hagyja el soha. Látni ugyan nem lát­hatja őt Berti, de bármikor beszélgethet vele. S olyan ba­rátot is talált számára, aki mindig vele jár, Kareszt. Ö már igazi barát, amilyenről minden kisfiú álmodik. Szépen illusztrált, kedves meseregényt adott ki a Móra Kiadó a Madách Könyvkiadó­val közösen, hét éven felüli , gyérekekhék,' Ezüst kaland címmel. Bertivel. a hegedűórára in­duló kisfiúval hihetetlen dol­gok történnek. Anya és apa folyton siet, nem érnek rá, sok a dolguk. Nagyi már nem siet, mert fáj a lába. de ép­pen ezért nem is tudja uno­káját messzebbre elkísérni. Miután nem volt, aki vele menjen, egyedül nem enged­ték a folyópartra fürdeni. Ak­kor, nagy fájdalmában, azt kívánta, bárcsak lenne egy fivére, vagy egy jó pajtása! Ha kérhetne valamit, egy olyan fiút kívánna magának, mint ő, s az a fiú bizonyosan elmenne vele a folyóhoz. Ez Szárnyal, mint a madár tud levegőt fújni! Fan-tasz- ti-ku-san! Igen ám, de a túlzott lel­kesedés állandóan bajba so­dorja. Mindent túlfúj. és ál­landóak a botrányok, a ki­pukkadt gumik miatt. Végül semmi felfújnivaló sem akad, de Gombóc Artúr, a kövér madár, aki annyira szereti a csokoládét, hogy mindig fo­gyókúráznia kell. segít két­ségbeesett barátján. A mesé­ben ismét találkozhatnak a kis olvasók Radírpókkal és Festéktüsszentő Hapci Benő­vel. Gombóc Artúr, a Radírpók, a Festéktüsszentő Hapci Be­nő, a bátor Tintanyúl, a Ma­dárvédő Golyókapkodó, a ci­vakodó cipőiikrek és az Ásító Szörnyeteg után most újabb kedves figurát mutat be Bo­gyónak. a kíváncsi kislány­nak Pom Pom. aki egyszer ilyen, egyszer olyan, mindig más és igazán senki sem is­meri. Legtöbbször egy mocor­gó szőrsapkához hasonlít. Csukás István új könyve a Pom Pom meséi sorozatban az Óriástüdejű Levegőfújót szeretteti meg a gyerekekkel. Sajdik Ferenc bájosan otrom­ba rajzát és az író humoro­san előadott meséjét minden bizonnyal — a többihez ha­sonlóan — a szívükbe zárják a kicsinyek. Az enyhén ele­fántra emlékeztető, csíkos or- mányú Öriástüdejű Levegő­fújó amúgy, külsőre, elég ki­csi, csők a tüdeje óriási. Egy focit felfújni neki semmi. Egy leengedett, vacak bicikligumit keményre fújni egy pillanat! Egy kicsit csücsörít. így csi­nál. hogy sss! — és kész. Egy szó, mint,száz, fantasztikusan Hova, hogyan és miért ván­dorolnak a költözőmiadarak? Merre, hol töltik el a hűvös őszt és a zord telet? S tavasz- szal mindig visszatérnek, sok­sok ezer kilométert repülve, hogy a nyarat régi lakóhelyü­kön töltsék. Vannak olyan vi­lágcsavargók is közöttük, akik Szibériától Afrikáig repülnek, majd a jó idő beköszöntével ismét vissza. Sterbetz István, aki hosszú éveken keresztül képviselte hazánkat a Nemzetközi Vízi- vadkutató Iroda természetvé­delemmel foglalkozó testüle­tében, a madárvonulás izgal­mas kérdéseivel ismerteti meg a kisika mászó kát. Ez a rejtély mindenkor megragadta az emberek képzeletét. Vajon honnét tudják ezek az apró jószágok, hogy nemsokára minden megváltozik? Kitől kapnak indítóparancsot, ki ve­zérli őket messzi útjuk során? Hogyan tájékozódnak? Ezek­re, a sokokat izgató kérdések­re kapunk választ A nagy pa­rancs című könyvben, mi­közben megismerkedhetünk a vándormadarak szokásaival, hagyományos vonulási útjaik­kal, a mad árjelölés módsze­reivel és tudományos haszná­val, jelentőségével, az ornito­lógusok érdekes, izgalmas munkájával. A szerző arról Is mesél a tizenéveseknek, miért olyan fontos dolog a madárvédelem. Az ember ugyanis kíméletle­nül pusztítja a madarakat. A Nemzetközi Madárvédelmi Ta­nács statisztikája szerint a vadrécék vagy a szalonkafé­lék vámolásában a közel-ke­leti országok vezetnek. Li­banonban 15—20 millió, Szí­riában 5—10 millió az egy tél­re jutó teríték. A dél-európai országok az énekesmadarak vadászásában állnak az első helyen. Máltán a legkímélet­lenebb a pusztítás. Őket kö­veti Olaszország. Franciaor­szág és Spanyolország. Egye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom