Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-14 / 293. szám

1985. DECEMBER 14., SZOMBAT

i«r.tr

A megyei pártbizottság tegnapi ülésén előterjesztett jelentés az idei gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről bevezetőben leszögezi: Pest megye gazdasága a nehezebb körülmények között is az országos átlagnál gyorsabban fejlődött. Lényegében megvalósultak a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai célkitűzései. A pártszervek megkülönböztetett figyelmet fordítottak az agitációra, a kollektívák mozgósítására, egész évben sokoldalúan segítették az üzemek gazdasági munkáját. A rendkívüli hideg és az energiakorlátozások okozta, mintegy 1 milliárd forintos termelési kiesést az iparvállalatok teljes mértékben, az építő- és épííőanyagipari vállalatok — főként

a beruházások csökkenése miatt — csak részben tudták pótolni. A mezőgazdasági üzemekben kedvező eredmények születtek a növénytermesztésben, a tervezettnél azonban kisebbek az állattenyésztés hozamai. A termelés bővülését a vállalatok jobb és több munkával, nagyobb erőfeszítésekkel, a múlt évinél mintegy 8 százalékkal kevesebb energia felhasználásával érték el. Dinamikusan nőtt a kivitel a szocialista országokba és a tőkés országokba egyaránt. A vállalatok és szövetkezetek növekvő mértékben járultak hozzá az ország fizetőképességének és egyensúlyi helyzetének javításához.

Eredményt hoztak a dolgozó kollektívák, a párt- és társadalmi szervek erőfeszítései

_t_

kisüzemekben egyaránt csökkent az állatlétszám és az állati' termékek termelése. A szarvasmarhák száma 6, a sertés 15 százalékkal kevesebb a műit évinél. A vágómarha- és sertéshústermelés 10 százalékkal marad el a múlt évitől. Az egy tehénre jutó tejtermelés emelkedett, a nagyüzemekben meghaladja az 5200 litert. A tej mennyisége azonban némileg elmarad a múlt évitől. A sertés- ágazatban a visszaesés főként a kistermelésben következett be. Ebben a nem kielégítő érdekeltség mellett közrejátszottak a takarmányellátás minőségi problémái, az átvételi nehézségek, az állategészségügyi gondok is.

,A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységére az útkeresés volt a jellemző. Ebben az évben további 13 ezerrel csökkent a létszám. A kisvállalkozások kedvezőbb szabályozása a szolgáltatásban és az építőiparban nehezítette a tsz-ek helyzetét.

A fejlesztési források szűkössége miatt az üzemek csak a legnélkülözhetetlenebb eszközöket vásárolták meg: fejlesztési lehetőségeiket főleg hiteltörlesztésre és alapfeltöl- tésre használták.-. ,A lakosság Metkarülményeit: javító - beruházásokra! a tanácsok' mintegy 2 és fél milliárd forintot fordítottak: az alapellátást szolgáló fejlesztésekre és a folyamatban lévő beruházások befejezésére. A kereskedelmi hálózat, mintegy 8 ezer négyzetméter eladótérrel bővült. Megyei támogatással megépült a dunakeszi és a gyömrői ABC, a szigetszent- miklósi áruház, bővült a nagykátai. Az ellátás összességében kiegyensúlyozott volt. Jelentős mértékben javult az építőanyag-ellátás, ugyanakkor súlyos feszültségek jelentkeztek a tüzelőanyag-kereskedelemben.

Az év végéig várhatóan felépül a megyében a tervezett 7500 lakás. A magánépítkezési kedv az év elején tapasztalt megtorpanás után az új szociális támogatások hatására felélénkült, és a tervezett személyi tulajdonú lakások elkészülnek. Kismértékű túlteljesítés várható a telepszerű és egyedi társasházaknál, elmaradás az állami és a csoportos korszerű lakásépítési formákban. A közműves telkek hiánya esetenként megnehezíti a megfelelő számú építési telek kialakítását.

Az egészségügyi ágazatban a. Semmelweis Kórházban átadott 120 új ágy enyhíti a zsúfoltságot. A rekonstrukció azonban a kívánatosnál las-, sabban . halad. A szociális otthoni ellátás a tervezettnél nagyobb mértékben javult. Az óvodai helyek száma összességében csökkent, mivel 429 új hely kialakításával 508-at megszüntettek.

A tervezett 80-nal szemben 180 általános iskolai tanterem épült, de ebből csak 46 az új. A középfokú oktatás feltételeinek javítását 41 új tanterem szolgálja.

A vízgazdálkodási ágazat fejlesztési céljai várhatóan teljesülnek. Bővül a víztermelő, s a tervnek megfelelően alakul a szennyvíztisztító kapacitás, elmaradás várható a víz- és csatornahálózat bővítésében. A postai fejlesztések terv szerint megvalósultak. Az úthálózat mintegy 15 km-rel növekedett, befejeződik a 2-es fő közlekedési út dunakeszi átkelési szakaszának korszerűsítése.

Nagy gondot fordított a megye a környezetvédelemre. Csökkent a termelésből kivont földterület, javult a vízbázisok védelme. Veszélyes hulladéktároló készült el Cegléden, és megkezdte működését az égető Százhalombattán. A természeti értékek megóvásában jelentős eredmény, hogy a Szentendrei-szigetet védetté nyilvánították.

Az éves tervek teljesítése jelentős erőfeszítéseket kívánt mind a dolgozó kollektíváktól, mind a párt- és társadalmi szervektől. A politikai munka alkalmazkodott a változó feltételekhez, erősödött a párt- szervezetek segítő, ellenőrző, koordináló tevékenysége. A feladatok teljesítésében nagy szerepe volt a politikai, a társadalmi és a gazdasági vezetők jó együttműködésének, a dolgozó kollektívák tettrekészsé- gének, szorgalmas és becsületes munkájának. Erősödött az alkotó, kezdeményező légkör. Hozzájárultak az éves tervfel- adátok tervteljesítéséhez a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny eredményei.

termelés fokozásával az eddiginél nagyobb mértékben járuljon hozzá a nemzeti jövedelem termeléséhez. Javuljon a termékek versenyképessége, minősége, gyorsuljon és legyen hatásosabb a tudományos eredmények alkalmazása, a műszaki fejlesztés. Mérséklődjön az anyag- és energiafelhasználás, a melléktermékeket és hulladékokat fokozottabban hasznosítsák. A megye mező- gazdasági üzemeiben az 1986. évi szabályozó változások a múlt évinél kedvezőbb lehetőségeket teremtenek az alaptevékenység, ezen belül az állattenyésztés fejlesztésére. Lehetőségeinket figyelembe véve a mezőgazdaságban 1986-ra — az elmúlt tervidőszakhoz képest — mintegy 3 százalékos bruttó termelésemelkedést kell megalapozni. Ezen belül az alaptevékenység valamivel nagyobb, a kiegészítő tevékenység szerényebb mértékben fejlődhet.

A gazdaságpolitikai célokkal összhangban, a tanácsi gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének alapvető vonása, hogy nő a helyi tanácsok gazdasági önállósága, döntési lehetősége és felelőssége. Ez szükségessé teszi, hogy korszerűsödjön a megyei tanács irányító tevékenysége, erősödjön a tervezőmunka demokratizmusa, a testületek dönrésíor- máló ereje. Az egységes pénzalap csökkenti a gazdálkodási kötöttségeket, megnő a céltámogatások szerepe, valamint a helyi tanácsi bevételek, saját pénzeszközök jelentősége. A pártszervek segítsék, támogassák és ellenőrizzék a célkitűzések megvalósítását. Az infrastruktúra fejlesztésében továbbra is nagy szükség van a társadalmi összefogás politikai, erkölcsi és anyagi erejére.

A kereskedelemben a fő figyelmet az alapellátás fejlesztésére és a helyi feszültségek feloldáséra kell fordítani. Jövőre mintegy 10—12 ezer négyzetméter alapterületű fejlesztésre, illetve korszerűsítésre lehet számítani. A s zabályo zór ends zer szigor í t á - sénak hatásait a kereskedelmi vállalatok és Áfészek tartalékaik feltárásával, takarékosabb költséggazdálkodással, az érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésével ellensúlyoz- záík.

A lakásgazdálkodásban, a

lakáselllátásbain a feszültségek csökkentésére nagyobb erőfeszítéseket kell tenni. A terü- letelőkészítéssel mintegy 6100— 6200 lakás építésének feltételeit alakítsák ki. Folytatni kell a középfokú és az általános iskolai intézményhálózat fejlesztését. Elsősorban helyi pénzeszközökből bővüljön az óvodai helyek száma. Az egészségügyi és szociális ágazatban fejeződjenek be az

1986-ra tervezett létesítmények, folytatódjon a rekonstrukció. Az anyagi lehetőségek arányában gyarapítani kell a műszerparkot.

A közlekedési ágazatban mintegy 18 km új út építésére nyílik mód. A vízgazdálkodás területén napi mintegy 7 ezer köbméter teljesítményű új víztermelő berendezést és napi 5 ezer köbméter kapacitású szennyvíztisztítót kell meglépi tana Kezdődjön el az érdi vízgondok megoldására a Duna alatti vezeték építése, folytatódjon a gváli és a dunakeszi fejlesztés.

Továbbra is gondot kel! fordítani környezetünk védelmére, természeti értékeink megóvására. Fokozni kel a vízbázisok védelmét, megteremteni a folvékonv és szilárd hulladékok megfelelő tárolásának feltételeit. Elkezdődik az aszódi veszélyes hulladéktár építése.

A fő irány a minisági tényezőkön alakié, intenzív fejlődés gysrs kibontakoztatása

Az 1986-os feladatokról szólva a jelentés rámutatott: a gazdaságpolitikát a párt XIII. kongresszusának határozatai, valamint a megyei pártbizottság VII. ötéves tervvel kapcsolatos célkitűzései határozzák meg. A fő irány a minőségi tényezőkön alapuló, a hatékonyságot és a versenyképességet növelő intenzív fejlődés gyors kibontakoztatása. Ezt elsősorban az anyagi és szellemi erőforrások jobb hasznosításával, a műszaki fejlesztés meggyorsításával, valamint az érdekeltségi viszonyok továbbfejlesztésével keli elérni. A társadalmi környezetet úgy kell formálni, hogy a nagyobb értéket alkotó munka kapjon nagyobb elismerést. A vállalati és személyi jövedelmek jobban igazodjanak a teljesítményekhez. Bővüljön a hatékony tevékenység, a nem gazdaságos szoruljon vissza. A vállalatok és szövetkezetek az eddiginél is nagyobb mértékben járuljanak hozzá egyensúlyi helyzetünk javításához. Az exportfeladatok teljesítésén kívül magasabb színvonalón elégítsék ki a belső keresletet is. A gazdálkodók jelentős részénél a fejlődés gyorsításának feltételei

a jövedelemtermelő képesség erőteljes fokozásával teremthetők meg: Ezért széleskörűen fel kell tárni a tartalékokat az anyag- és energiagazdálkodásban, az üzem- és munkaszervezésben, a munkaerő hatékony foglalkoztatásában, a munkafegyelem javításában.

A párt- és társadalmi szervek kiemelt feladata, hogy a központi gazdaságpolitikai célkitűzésekkel összhangban segítsék meghatározni a helyi feladatokat, és azokat már az 1986-os tervekben érvényesítsék. A városi és városi jogú pártbizottságok kísérjék figyelemmel, hogy az üzemi tervek kellően támogatják-e a gazdaságpolitika megvalósítását és nyújtsanak segítséget a végrehajtáshoz. Fontosnak tartjuk, hogy az új vállalatvezetési formák vezető testületéi döntéseikkel a vállalat hosszabb távú fejlődését határozzák meg és figyelmüket a legfontosabb kérdésekre irányítsák. A párt gazdaságpolitikájának helyi érvényesítésében ezért már jövőre nagy feladat hárul az új vezető testületek kommunistáira. Az új vállalatvezetési formák bevezetésétől azt várja a társadalom és a kisebb közösségek, hogy növekedjen a vállalat önállósága és felelőssége a gazdálkodásban, nagyobb mértékben érvényesüljön az üzemi demokrácia, jelentősen javuljanak a gazdasági eredmények.

Az iparban az a cél, hogy 1986-ban a termelés az országos tervvel és a megyei sajá- tosságofkkal összhangban 3—4 százalékkal emelkedjen. A növekedés továbbra is alapvetően a termelékenység javulásából származzon. Gyorsítani kell a termékszerkezet korszerűsítését, javítani a termékek exportképességét. Ennek feltételeit folyamatosan kell megteremteni. Arra kell törekedni, hogy kevesebb anyag- és energiafelhasználással jobb minőségű termékeket állítsanak elő. A gépiparban meg kell kezdeni azokat a műszaki és technikai korszerűsítéseket, fejlesztéseket, amelyek megalapozzák a VII. ötéves tervidőszak második felében a dinamikusabb növekedést. Ehhez vegyék igénybe a vállalatok a Világbank által kínált és a belső hitelfelvételi lehető, ségeket, törekedjenek közös vállalatok létrehozására, a belső és külső kooperáció szervezettebbé tételére. A vegyiparban tovább kell folytatni azokat a fejlesztéséket, amelyek növelik a feldolgozottsági fokot, javítják a versenyképességet. A DKV növelje tovább az értékesebb termékek arányát, a belföldi ellátás biztosítása mellett fokozza a tőkés exportját. A műanyagfeldolgozás az igényeknek jobban megfelelő termékeket gyártson. A könnyűipar termékszerkezetével rugalma. sabban alkalmazkodjon a piachoz. Javítsa termékeinek választékát, növelje gazdaságos exportját, emelje a belföldi ellátás színvonalát. A villamosenergiaipar biztosítsa az ipar és a lakosság energia- szükségletét, emellett készüljön fel a termelőberendezések rekonstrukcióiára. Az élelmi- szerivar feladata, hogy jó minőséggel és megfelelő választékkal járuljon hozzá a lakosság, jobb ellátásához és fordítson továbbra is kiemelt figyelmet az export fokozására. A műszaki és technikai színvonal emelésével, új készítmények bevezetésével javítsa a termelés gazdaságosságát. Az előkészítő munka gyorsításával el k“1! érni, hogy Cegléden kezdődjön meg a húsipari és sütőipari rekonstrukció, a gabonainarban folytatódjon a raktárépítés, a konmrvioarb'm a term'skszerk=zot és a csomagolás korszerűsítése.

Az építőiparral szemben alapvető követelmény, hogy igazodjon a kereslethez, javítsa a minőséget és a gazdaságosságot. Ehhez aktív vállalkozáspolitika, jó piackutatás, rugalmas szervezeti keretek kialakítása szükséges. A gyengén gazdálkodó szervezetek a belső követelmények növelésével, a munkafegyelem javításával, takarékosabb gazdálkodással törekedjenek stabilitásuk megteremtésére. A Cement- és Mészművek az importtal összhangban biztosítsa a belföldi cementigények kielégítését, kezdje meg a váci gyár rekonstrukcióját.

A mezőgazdaság a hazai igényekkel és a gazdaságos exportlehetőségekkel összhangban fejlődjön, a jövedelem

Végezetül a jelentés aláhúzza: célkitűzéseink eléréséhez jó. politikai légkörre, a párt- és tömegszervezeteknek a gazdasági vezetéssel összehangolt, hatékony munkájára van szükség. A szakszervezetek, a társadalmi és érdekképviseleti szervek programjaikban kapcsolódjanak a tervcélokhoz, karolják fel a jó kezdeményezéseket. Mozgósítsanak a megyei és a helyi feladatok végrehajtására. A

szocialista munkaversenyt igazítsák a változó körülményekhez és a követelményekhez. A tanácsok felelősen, demokratikusan, a szükségletekhez igazodva készítsék terveiket, támaszkodjanak a lakosság kezdeményezéseire. A Pest Megyei Hírlap és az üzemi lapok segítsék a gazdaságpolitikai célkitűzések széles körű megismertetését, mozgósítsanak azok eredményes végrehajtására.

i

i

H ® PJ • I r Ró. •$ , ti ••• rr r m • |

Az idei gazdasagpoíitika meríege, a jovo ev tennivalói

lárt. Számottevően növelte exportját a gépipar, főként a Csepel Autógyár, az Ipari Műszergyár, a Híradástechnikai Anyagok Gyára és a Ganz Árammérőgyár. A vegyiparból a Dunai Kőolajipari Vállalat, a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat és a váci Forte. A könnyűiparból a Váci Kötöttárugyár, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat. A rubel elszámolású export összességében 10 százalékkal nőtt. A szocialista export gazdaságossága javult, ugyanakkor tőkés relációban a vegyipar kivételével romlott ez a mutató.

Sikeresen, bár nem gondok nélkül halad az áttérés az új vállalatvezetési formákra. A vállalatok fele már így kezdi meg a tervidőszakot. A végrehajtás eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy folyamatosan felszínre kerülnek a szervezeti, jogszabályértelmezési problémák. Az érdemi kérdések megítélésében a .pártszervek is több helyen bizonytalanok voltak.

sjteA.:- mezőgazdaság termelése

yffnytgébMfrrelíx előző " 'évhez hasonlóan alakult. A szigorúbb közgazdasági feltételeket az üzemek vezetése és kollektívái a gazdálkodást javító intézkedésekkel — költségcsökkentéssel, nyereségessé nem tehető ágazatok felszámolásával — igyekeztek ellensúlyozni. Az erőfeszítések hatására a nyereség a tavalyihoz viszonyítva már nem csökkent, hanem 2 százalékkal emelkedett. Ezzel együtt is mintegy 10 gazdaságban romlott az eredmény és várhatóan ,3 tsz veszteséggel zárja az évet.

Kedvezően alakult a gabonatermelés. Búzából 5,15 tonna hektáronkénti átlagtermést takarítottak be a gazdaságok, ami a tervidőszak második legjobb eredménye. Kukoricából is jó közepes a termés, hektáronként 5,4 tonna. ^A terület csökkenése ellenére 40 százalékkal több kukorica került . a raktárakba, mint tavaly. Jó volt a termés napraforgóból és a fagykárok ellenére gyümölcsből is. A nagyüzemi zöldség-vetésterület tovább csökkent, a betakarított termés mennyisége azonban, a javuló terméshozamok eredményeként, több a tavalyinál. A súlyos és több évre kiható fagykárok miatt a szőlőtermés mindössze egy- harmada a többéves átlagnak. A lakossági ellátás zöldségből, gyümölcsből elsősorban a kistermelés hatékony integrálása eredményeként jó színvonalú volt. Az állattenyésztés tömegtakarmány- szükségletét az előző évinél 4 ezer hektárral kisebb területen termelték meg a mezőgazdasági üzemek.

Az állattenyésztésben tovább romlott a gazdaságosság. A növekvő ipari árak következménye a termelési költségek jelentős emelkedése, amit az üzemek nem tudtak teljes mértékben ellensúlyozni. Több gazdaságban a vezetés maga sem tett nagyobb erőfeszítéseket a feltételek javítására Az üzemek számára gazdaságtalan állattenyésztő telepek felszámolása a népgazdasági érdekek ellenére is több gazdaságban elkezdődött. A rövid távú szabályozás is hozzájárult ehhez. A nagy- és

Az ipari termelés volumene várhatóan 4 százalékkal emelkedik. A Dunai Kőolajipari Vállalat termelése nélkül a növekedés 1—2 százalékos. A termelés emelkedése összességében a termelékenység javulásából származik. Az ágazatok közül a gépipar és a vegyipar teljesítménye számottevően, a könnyűiparé mérsékelten . nő, az építőanyag- és a villaimosenergia-ipar elmarad a tavalyi szinttől. Folytatódott az iparban a termékszerkezet korszerűsítése, bővült a termelő kapacitás. A beruházások közül az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban befejeződött a keményfémlapka-fejlesztéiS. A DKV-nál, a Fortéban és a Váci Kötöttárugyárban terv szerint haladnák _a termelést bővítő beruházások. Az építőiparban a piaci kereslet csökkenése és a termelést korlátozó téli időjárás a termelés volumenének . 10 százalékot meghaladó csökkenéséhez vezetett. Az építőanyag-iparban a kemény tél hatására előbb termelési, majd értékésíiési: gondok' I'V" ;

jesíbmény. A tervet mo-.’hn'ndö import és a kereslet csökkenése különösen a nementioar- ban okoz jelentős feszültségeket. Az élelmiszeríi'bar teljesítménye nőtt, annak ellenére, hogy az év második felében kevesebb volt a feldolgozható hús. tej és gyümölcs, va'ammt a zöldségek közül az uborka. Mindezek az élelmiszerexport csökkenéséhez is vezettek. Az élelmiszeripari ágazatban megkezdődött a Világbank által nvűitott hitelekből megvalósítható fejlesztések előkészítése.

A foglalkoztatottak száma az iparban hasonló az előző évihez. A vállalatoknál a keresetszint- és a növekményszabályozási formákban emelkedtek legnagyobb mértékben a bérek. Egyes helyeken a növekedés a 10—18 százalékot is elérte. Előfordult azonban, hogy a jelentős béremelkedés nem járt együtt a termelés és a termelékenység arányos növekedésével, nem javult megfelelően a munkafegyelem, a munkaidő kihasználása. Ettől eltekintve az új keresetszabá- ^lyozási formák működésének tapasztalatai összességében kedvezőek. A fajlagos anyagfelhasználás csökkentésében a könnyűipar és a vegyipai^ ért el számottevő eredményeket. A fajlagos energia felhasználása az élelmiszeripar nélkül összességében 10 százalékot meghaladóan csökkent, míg az élelmiszeriparban a termelés bővülésével arányosan növekedett. 'A vegyiparban, a könnyűiparban a termelési technológia korszerűsítése, a villamosenergia- és az építőanyag-iparban pedig a korlátozó intézkedések hatása játszott közre az energiafelhasználás mérséklésében.

Az iparvállalatok és szövetkezetek nyeresége összességér ben 25 százalékkal nő. Az év végi várható eredmények alapján veszteséges ipari vállalat nem lesz a megyében. Az építőiparban viszont súlyos hiánnyal zár a KKMV és a Monori Építőipari Szövetkezet.

Az ipar nem rubel elszámolású értékesítése 13—14 százalékkal nő, várhatóan .meghaladja a 350 millió dől-