Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-13 / 292. szám

TEK! * rfVtYn'Y U H I b ll V L VILÁG PHOIETARJ PEST MEGYEI HZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI T1NÍCS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM Ára: 1,00 forint 1985. DECEMBER 13., PÉNTEK MA:----------------­Po litikai, cselekvési egységben (3. oldal) Rádió- és tele víziómüsor a /óVq hétre (5—6. oldal) Közbeszólt az Ikarus (T. oldal) Ünnepi hétköznap (8. oldal) NÉPFRONTMÉRLEG M egkezdi háromnapos munkáját ma a Ha­zafias Népfront Vili, kongresszusa. A küldöttek — soraikban Pest megye ötvenkilenc képviselője — áttekintik a mozgalomnak a VII. kongresszus — 1981. március 14—15. — óta megtett útját, egyben a következő fél évtizedre is meghatározzák a fő irá­nyokat, a legfontosabb ten­nivalókat. A kongresszus kiemelkedő esemény, még­is, talán első hallásra, ol­vasásra, furcsán hangzik az állítás, távol áll tőle a demonstratív látványossá­gok közepette kinyilvání­tott szándék, akarat. A köznapok örömei, gondjai vonulnak be a küldöttek­kel az ülésterembe — az Építők Szakszervezete Ró­zsa Ferenc Művelődési Há­zába —, természetesen, a tanácskozás jellegéből kö­vetkezően, az elemző /ösz- szefoglalás, o részből az egészre következtetés igé­nyével. Igen, bevallottan a mun­káról, az országépítés sok­rétű, bonyolult teendőiről, elért eredményeiről, szorító adósságairól, kíván szólnia kongresszus, természetesen úgy, hogy a népfrontmoz- galom szemszögéből elem­zi mindezt, s mert a moz­galom a társadalmi, a gaz­dasági élet valamennyi te­rületén jelen van, részt vállal a feladatokból, bi­zonyos, ebben a mérleg­ben ott lesz mai valósá­gunknak szinte minden eleme, a közjogi munká­tól a településfejlesztésen át a környezetvédelemig, az olvasás népszerűsíté­séig. Ehhez a sokszínűség­hez alapot ad az érdeklő­dő. a köz ügyeibe egyre inkább alkotó módon be­leszóló állampolgárok tá­borának gyarapodása. Az idei általános választáso­kat megelőző tanácstagi je- lölőgyűléstken a megyében — pusztán egyetlen példá­val érzékeltetve az előbb leírtakat — 112,5 ezer ál­lampolgár jeleit meg, ti­zenötezren kértek szót kö­zülük, nem, csupán a jelöl­tekről nyilvánítva véle­ményt. hanem értő módon értékelték közös haladá­sunkat éppúgy, mint az akadályozó tényezőket, helyben és országos ösz- szefüggésben. S okféle tény, tapasz­talat sorakoztatható fel arra, miként tevé­kenykedett a mozgalom a két kongresszus közöti idő­szakban. Ilyen részlet egye­bek mellett — a megyénél maradva — az. hogy 1981 és 1985 között majdnem megkétszereződött a tár­sadalmi munka értéke — egy főre vetítve 684 forint­ról 1283-ra nőtt —. s 6500 személy kapott ebben az időszakban érdemes, kiváló társadalmi munkás kitün­tető jelvényt. Sorolhatók azonban más­féle tények, tapasztalatok is. így az, hogy a megyé­ben nópfronttestületek mu­tattak rá: sok helyen ir­reálisan alacsony a tanács­tagi jelöléseknél a nők. a fiatalok aránya. Azután a népfróntbizottságok mos- tani. kongresszust megelő­ző újiáválasztásánál kide­rült. a bizalmat kapottak között kevés a nő.' a fia­tal... Néni mentes téliét a népfrontmozgalom sem, szavak és tettek, szándé­kok és ténylegesen elért célok elétéréseitöl, az ér­demi viták mellőzésétől. Indokoltan állapítja meg az Országos Tanácsnak a kongresszus számára ké­szített és ma beterjesztés­re kerülő jelentése, hogy „sok helyütt tapasztalható a különböző álláspontok nyílt ütközésétől való fé­lelem, a viták megkerülé­se, a vitapartnerekkel szem­ben megnyilvánuló bizal­matlanság, vagy a kérdé­sekre adandó válaszok el­maradása.” Márpedig ép­pen a népfront fórumai azok, melyek iskolái lehet­nek a közéleti demokrácia gyakorlásának, kettős ér­telemben is, hiszen nem csupán élni, lehet és kell a demokrácia adta lehető­ségekkel, de elviselni is tudni kell a demokráciát, ami tagadhatatlanul, né­melynek nehezen megy ... azaz a következő években ebben is haladni lehet és szükséges. E zernyi dologban lehet­séges és szükséges a haladás, hiszen a me­gyei népfrontértekezleíen — november 30-án — a bizottsági beszámolóban például ez hangzott el: „Szeretnénk elérni, hogy a megyében minden népfront­bizottság a VII. ötéves ta­nácsi terv jóváhagyásával párhuzamosan, ahhoz kap­csolódva készítse el a tár­sadalmi munka szervezésé­re és végrehajtására vo­natkozó tervét. Bízunk ab­ban. hogy azok a települé­sek is felzárkóznak a te­lepülésfejlesztésben élen­járókhoz, ahol eddig csak szerény eredményeket ér­tek el.” Ismét nem több, mint il­lusztráció az előbbi annak érzékeltetésére, milyen le­hetőségek, tartalékok rej­lenek a mozgalomban, a magyar társadalom kisebb — munka- és lakóhelyi — közösségeiben. Ezeknek a lehetőségeknek, tartalékok­nak a hasznosítását hiba lenne azonban a tárgyi, do­logi alakban megjeleníthe­tő feladatokra korlátozni, sőt, elsősorban olyan meg­határozó területekre értjük, mint a szocialista demok­rácia, a hatalom gyakorlá­sának' mindennapjai, a mű­velődés, a rétegpolitika. A folyamatosan változó f-1- ■adatok elvi alapjai szilár­dak, biztonságot adnak. Időben távolról idézünk. „Mindazok, akik kezdettől fogva együtt voltak ve­lünk, kommunistákkal a népfrontmozgalom harcai­ban, jól tudják, hogy e népi tömörülés számunkra sohasem napi, sohasem taktikai kérdés volt. hanem a nagy Lenin tanította szö­vetségi politika maga, amely az egész, nagy törté­nelmi korszakra szól.” Ká­dár János mondotta e sza­vakat. több mint negyed- százada, a Hazafias Nép­front 1960. május 27—28- •án tartott U. ■kongresszu­sán. Az azóta eltelt évek bizonyították az akkor el­hangzottak igazát, igazol­ták, hogy a szövetségi po­litika volt az a pillér, mely a társadalmi-gazdasági vál­tozások nehéz próbáit el­viselhetővé tette, s hogy ma js e pillérre támaszkod­va láthat neki anépfront- rcjozgalöm á következő fél évtized nem könnyű teen­dőinek. A KGST keretében Légi kooperáció Tíz esztendővel ezelőtt ala­kult meg a KGST polgári re­pülésügyi állandó bizottsága. Az együttműködés eredménye­ként valamennyi tagországban jelentősen fejlődött a polgári repülés. A tagállamok légi közlekedése ma kiterjed a világ valamennyi fontos nem­zetközi vonalára. Több mint száz államba repülnek gé­peik, esztendőnként átlagosan 9 millió utast és 148 ezer ton­na árut szállítva. Tervezés művészi színvonalon Védjegyzett márkákkal a piacon Az egész magyar lenipart magában foglaló Buda-Flax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat a hazai textilipar termelésének csaknem hét százalékát adja. A több tevékenységet folytató iparvállalat önállóan látja el feladatát, a len termelésétől kezdve a külke­reskedelemig. Ezért is tervezhették árbevételüket három és fél milliárd forintra az idén. A vállalat tíz gyárában évente ötezer tonna lenfona­lat, harmincmillió négyzetmé­ter szövetet, ötvenezer sátrat, háromszázezer különféle kon­A különválásról döntöttek Pécelen Három kisszövetkezet Tegnap a péceli Triton Há­ziipari Szövetkezet közgyűlé­sén a különválásról döntött a tagság. A régiből három új önálló kisszövetkezetet alakí­tottak. Az egyik a Triton Számítástechnikai és Távköz­lési Kisszövetkezet, amelynek elnöke Hódosi János lett, a jogelőd vezetője. S mint ne­vében is utalnak rá, elsősor­ban elektronikai' termékek, gyártására vállalkoznak, het­venegy tagnak adva munkát. A másik gazdasági egység az Aranyolló Kisszövetkezet ne­vet vette fel, s a korábbi kö­zösség konfekcióipari hagyo­mányait folytatják tovább hetvenhat dolgozóval és Pé- terjiska Győző vezetésével. A Rekord Játék, Nyomda és Elektronlkai Kisszövetkezet a volt szövetkezet harmadik profilját vállalta magára. Negyvenhárom dolgozóval és külső belépőkkel tevókenyked- nak tovább. Vezetője Boron- kai Géza. A kisszövetkezetek 1986-os terve is elkészült már, esze­rint a Triton legalább 93, a Rekord 65, az Aranyolló 15 millió forint árbevételt kíván elérni. A régi Triton 80 millió fo­rintos árbevételt produkált. Az önállóság, az azzal járó nagyobb szabadság a vezetők­től a dolgozókig mindenkire érvényes. Nagyobb felelősség, még szorosabb anyagi érde­keltség, a munkafegyelem nö­velése eleve jobb eredménye­ket feltételez á kisszövetkezeti formákban. A gazdasági sza­bályozók is segítik a piaci igé­nyekhez való rugalmasabb a líkalmazkod ást. fekcionált terméket állítanak elő. Az elmúlt években 35 szá­zalékot meghaladó mértékben nőtt a termelési érték, mint­egy 50 százalékkal az árbevé­tel. Ezen belül az exportszál­lítások 80 százalékkal, a nem rubel elszámolású kivitel pe­dig 90 százalékkal emelkedett. Mindezt a létszám 11 százalé­kos csökkenése mellett érte el az ipari nagyvállalat. Ebben szerepe volt annak is, hogy a munka termelékenysége 50 százalékot meghaladó mérték­ben növekedett. A Buda-Flax 1981—84. kö­zött 455 millió forint nyere­ségre tett szert, az állandóan emelkedő anyag- és energia- költségek, valamint a gyakori deviza árfolyamváltozások mellett. Termékeik keresettek a hazai és külföldi piacokon egyaránt. A len-, szövő- és kötőfonalak, kötözőzsinegek, ipari varrócérnák mellett gyártanak lentartalmú ruhá­zati divatszöveteket, filmnyo­mott, tarkánszőtt, darabfestett lakás- és háztartási textíliá-' kát, műszaki textíliákat, pa­mut alapanyagú szabadidőru­házatot. Védjegyezett árujuk a TRAPPER, a WEEK-END és a SAFARI márkák, valamint az angol licenc alapján készí­tik a LEE COOPER márkájú termékeket. A Buda-Flax Műszaki Tex­tília Alkalmazástechnikai Szol­gálata 100 felhasználóval tart rendszeres kapcsolatot, díj­mentesen elemzi a műszaki és védőruházati textíliák haszná­lat közbeni tapasztalatait. A vállalat saját kezelésű buda­pesti mintaboltján keresztül a legújabb termékek próba­értékesítésével a vevőigények minél jobb megismerésére tö­rekszik. A gyártmány fejleszté­si stúdió keretében az új ter­mékek megalkotói között Munkácsy-díjas iparművész is tevékenykedik. A termékek a ■Budapesti Nemzetközi Vásáro­kon, a gyártmányfejl-esztési és ipari formatervezési pályáza­tokon sikeresen szerepelnek. B. Z. Hagyományápolók Nemzetiségi albizottság Tegnap délelőtt a megyei ta­nácson alakuló ülésére gyűlt a megyében élő nemzetiségek képviselői. Vecsésról az NSZK-ba és belföldre Dobozolt savanyú káposzta Ki ne hallotta volna már a vecsési Ferihegy Termelőszövetkezet nevét, de ha ez nótán ismeretlenül is csengene, a vecsési ká­posztáról bizonyosan a jóízű savanyúság jut eszébe valameny- nyiünknek. össze a tanács művelődési bi­zottságának nemzetiségi albi­zottsága. Az értekezleten részt vett Balázs Gézáné, a megyei tanács elnökhelyettese, a mű­velődési bizottság elnöke, Stark Ferenc, a Művelődési Minisztérium nemzetiségi ön­álló osztályának vezetője, Manhertz János, az újonnan megalakult bizottság elnöke, s Balázs Gézáné általános tá­jékoztatót adott a nemzetiség­gel kapcsolatos feladatokról, s az 1978-as tízéves intézkedési terv' végrehajtásáról, melyet a megyei tanács hozott az anya­nyelv ápolása érdekében. A tájékoztató után az albizottság jövő esztendei munkaprogram­ját vitatták meg a résztvevők. Pártvezetők látogatásai A káposzta termesztésének nagy hagyományai van­nak a gazdaságban és nen\ véletlenül. Itt takarítják be a legízletesebb, leg­zamatosabb termést. Érté­kesítése háromféle mó­don történik: friss fogyasz­tásra közvetlenül leszedés után, savanyítva, vagy szárítva. Ta­valy, amikor több volt a ter­més a kelleténél, bizony nem kis gondot okozott a nagy­üzemnek a fejek értékesítése. Sokat ki kellett szántani, job­bik esetben az áUatoklcaíeíét- ték fel a termés egy részét. tulajdonába is kerülhet a bérbe veti gép. A vecsésiek élnek, sőt jól élnek a lehető­séggel, hiszen a külföldi cég­nek késztermékkel fizetik vissza a lizing díját és a cso­magoláshoz szükséges dobozok árát is. A bérleti idő lejártá­val öt év múlva a dobozoló gépsor a gazdaság tulajdoná­ba kerül. Az elképzelések sze­rint az ily módon feldolgo­zott. káposztából, ,jut bel- és külföldre egyaránt. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese csütörtökön a fővá­ros XI. kerületébe látogatott. A kerületi pártbizottság szék­hazában fogadták. Ezt köve­tően' megtekintette a Kondo­ros! úton, jelentős társadal­mi összefogással és lakossági támogatással épülő fedett uszodát. A kerületlátogatási program a Kismotor- és Gépgyárban folytatódott. Maróthy László végül a kerületben működő trösztök és több nagyüzem vezetőivel eszmecserét folyta­tott időszerű gazdaságpoliti­kai kérdésekről. ★ Az utóbbi időben egyre gyakrabban alkalmazott ke­reskedelmi módszer, hogy az ipari üzemek és néhány ter­melőszövetkezet nem vásárol­ja meg a szükséges gépet, ha­nem bérlemény formájában, úgynevezett lizingdíjat fizet érte: Később, a szerződésben meghatározott használati idő után "esetleg az' adott vállalat A (lömsödi Dózsa Tsz-ben felépült biogázlelepen mezőgazda­sági hulladékokból fűtésre, világításra alkalmas, városi gáz­hoz hasonló metángázt állítanak elő, amelynek értéke egy évben 440 tonna fűtőolajjal ér fel. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem kutatóinak közreműködésével létrehozott telepet a dömsödiek referenciaüzemének tekintik, gyártására különféle méretekben vállalkoznak és a jövendő kezelőszemélyzetet is betanítják. A képen: fáklyagyújtás a tartályok egyikének te­fején. A tartósítással ugyanakkor sok értékes termést meg le­hetne menteni, de sajnos az értékesítés lehetősége nincs összhangban a termeléssel. A szárítás viszont a jelenlegi árak mellett gazdaságtalan. Ennek ismeretében a szövet­kezetben keresték azt az utat, amely lehetővé teszi a nagy mennyiségű termés vesz­teség nélküli gazdaságos fel- használását. A munka nem volt hiábavaló, mert azonnal elfogadták az NSZK-beli Manz-cég ajánlatát, miszerint a német fej előbb bérbe, ké­sőbb pedig véglegesen átadja savanyú káposzta-konzerv fel­dolgozó gépsorát. Ennek ka­pacitása 160 doboz percen­ként. így három műszakban napi 170 tonna savanyított káposztát tudnának eltenni. Biogáztelep Dömsödön Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra kétnapos látogatást tett Ba­ranya megyében. Szerdán, a kora esti órákban az MSZMP pécsi székházában Baranya és a megyeszékhely vezetői fogadták a vendéget. Csütörtökön a pécsi Pollack Mihály műszaki főiskolát ke­reste fel a Központi Bizottság titkára. Ezután meglátogatta a Mecseki Ércbányászati Vállalat kutató-fejlesztő üzemét, majd a pécsi pártszékházban rende­zett aktíva ülésen az időszerű politikai kérdésekről!., < a mű­szaki fejlesztés ; feladatairól 'tartott előadást. ‘ IKöTTTma Kádár János, az MSZMP fő­titkára és Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke távirat­ban köszöntötte Kaysone Phomvihane-t, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bi­zottságának főtitkárát, a Lao­szi Népi Derbokratikus Köz­társaság BJinisztertanácsának elnökét 65. születésnapja al­kalmából. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom