Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-12 / 291. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM 1985. DECEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Megindult az élet a föld alatt A többlettergnésből fizetik ki Kövérek, fáradékonyak Keveset tornászík ai ifjúság Máig sem párolgott még el teljesen a mérgük az Arany Játios Termelőszövetkezet traktorosainak, ki is mutatják, amikor az őszi szántás-vetés­re terelődik a szó. A szeptem­beri, októberi szárazság itt is alaposan feladta a leckét a dübörgő masinák gazdáinak, a csonttá keményedett talajo­kon a szokásosnál jóval las­sabban tudtak haladni a szán­tással. Műtrágyaadagcldk A szövetkezet nő vényter­mesztési ágazatának vezetőit meg az bántja a legjobban, hogy a kedvezőtlen körülmé­nyek az anyagiakra is érez­hetően kihatottak, gyors számvetéseik igazolják, hogy az idén minden tekintetben nagyobb ráfordítást igényelt az őszi vetemények talajelőké­szítése. November első nap­jaiban e sürgető munkálatok­nak is a végére értek, né­hány nap múltán a vetést' is befejezték. Így 680 hektáron búza, 470 hektáron rozs, 370 hektáron pedig árpa került a szövetkezet földjeibe, de ezen­kívül elvetettek még közel 80 hektárra való takarmányke­veréket, s több mint száz hektáron káposztarepcét is. Most eléggé tarka képet mutat a határ, ahol már jó­val korábban földbe kerültek a magvak. Szépen zsendül a gabona — elsősorban a ho­moktalajokon — másutt még csak sejteni lehet, hogy ép­pen megindult az élet a föld alatt. Szerencsére a termé­szet kárpótolja a korábbi mostoha talajviszonyokért, a kiadós esőzések nyomán kel­lően átázott magágyakban in­dulhatott fejlődésnek a jövő évi kenyérnek- és takarmány- makvaló. Napjainkban a tavaszi ka­lászosok talajának előkészíté­se sürgeti a közös gazdaság növénytermesztőit. Szerves és folyékony műtrágyaadagoló gépek járják a határt, a táp­anyag-utánpótlással párhu­zamban pedig 3—4 erőgép' is nekifogott a mélyszántásnak. Az átázott földeken már jó­val könnyebb a dolguk, a ta­vasszal bevetendő területnek mostanáig már több mint a felét megművelték. A tervek szerint napraforgóból 500 hek­tár területet, a tömegtakar­mányt adó silónövényekből 350 hektárt vetnek majd be, ezeken kívül tíz hektár lucer­na telepítése is a kora tavasz feladatai között szerepel. A kertészek 40 hektáron •paradicsomot, 43 hektáron sárgarépát szándékoznak ter­melni, 25 hektáron pedig a petrezselyemtől várnak bősé­ges levéltermést. Az idei év gazdálkodásával összehasonlít­va megállapíthatjuk, hogy a zöldségtermő területek nagy­sága nem változik, viszont az ipari és gabonanövények ve­tésterülete nőtt, az utóbbinál a búza javára módosult a helyzet. Gulyás Lajos, a termelő- szövetkezet növénytermesztési ágazatvezetője egy korábbi beszélgetésünk alkalmával jól érzékeltette a gazdaság szem­pontjából a kenyérgabona-ter­mesztés helyzetét, annak nye­reséges voltát. — Vajon csak ez az oka, hogy közel 10 százalékkal nö­velték a termőterületet? — A helyzet jobb áttekint­hetősége kedvéért hasonlít­sunk össze újból néhány ada­tot. A szövetkezet tonnánként 3600 forintot kap a búzáért, s ehhez jön még 17 százalék állami támogatás. Ha ebből levonjuk az összes felmerülő költséget, a legóvatosabb szá­mítás szerint is 1200 forint hasznot könyvelhetünk el. A búzatermesztés tehát egyértel­műen nyereséges vállalkozás, újabban pedig az ipari gabo­nanövény- vagy röviden az XGP—5-ös program keretében gazdálkodásunk szempontjá­ból kiemelkedő jelentőségre tett szert ez a növény. Köztudott, hogy az alapte­vékenységet folytató ágazatok fejlesztése országos érdek, te­hát központilag elősegítik, így szövetkezetünk is mintegy 10.5 millió forint értékű gépi beruházásra tarthat igényt, amennyiben vállalja az emlí­tett program feltételeit. En­nek alapján meghatározták, hogy minimálisan mekkora területen kell búzatermesztést folytatni. Az eszközöket .meg­előlegezik, azok értékét a többlettermés árából kell fo­lyamatosan visszafizetni, ná­lunk 1987-ben esedékes a tör­lesztés megkezdése. Első hallásra — A szövetkezet helyzeté­nek, adottságainak ismereté­ben mennyire tartják szigorú­nak e követelményeket? — A helyzet eléggé kedve­ző, hiszen az előző 5 év ter­mésátlaga a hektáronkénti 3,2 tonna jelenti az alapot, ezen felül számoljuk a többletter­mést, ami eddig még csak nö­vekedett. Az idén 4,2 tonna volt a búzaföldek hozama, a jövőben szeretnénk elérni a 4,4 tonnát. — Erre mi a biztosíték? — Első hallásra lehet, hogy A napokban vonaton utaz­tam az egyik szomszédos vá­rosba. A fülkében rajtam kí­vül még ketten ültek, egy fia­talember, aki néhány éve ke­rült Nagykőrösre és egy leány, akinek valahol Szentes környékén ringott a bölcsője. Mozgalmas kor Érdekes témáról, a század- forduló fcözeledtéről beszél­gettek. Vajon hoz-e az olyan lendületes fejlődést, mint ami­lyet búcsúzó századunkban tapasztalhattunk ? — Képzelem, milyen csen­des kis falu lehetett a század elején Kőrös — jegyezte meg a leány. Bevallom, szíven ütött ez a gondolat, főleg a belőle ki­csengő tájékozatlanság, ám gondolatban megbocsátottam neki, hiszen, sajnos, még a tősgyökeres földiek is alig ismerik a század eleji város életét. Pedig mozgalmas kor volt az, érdemes néhány pil­lanatképet felvillantani a 70 —80 évvel ezelőtti városról. A városközpontban, a mai művelődési házban, barátságos vendégfogadó és szálloda volt, amelynek földszintjén télen télikert várta a vendé­geket, ebbe, a télre, D. Szűcs Judit kertészetéből köl­csönkérték a nagy dézsákban nevelt narancsfácskákat. ame­lyeken januárban már sár­gulni ■ kezdtek a gyümölcsök. A szállodának külön omnibu­sza volt, egyensapkás kocsis­sal, aki minden érkező vonat­hoz kiment a vendégeket vár­ni. Gyakran jöttek külföldi ke­reskedők, az egyik legnagyobb furcsának tűnik, de éppen a fentebb említett gépi beruhá­zás jóvoltából tudunk majd előbbre lépni. Eddig 2 IFA gépkocsit, ekéket kaptunk, rö­videsen 2 John Deer traktor is érkezik a munkagépekkel. Tavaszit ősszel Az új technika a régivel együtt lehetővé teszi, hogy a termés alakulását hátrányo­san befolyásoló tavaszi szán­tásokat ősszel végezzük el. Másrészt a folyékony műtrá­gyázás bevezetésétől is az eredmények javulását várjuk, mert egyrészt csökkennek a szállítási és egyéb költségek, de a tapasztalatok szerint a technológia kedvezően hat a hozamok alakulására is. Jól­lehet nem minden év egy­formán szerencsés, bízunk ab­ban, hogy a program nyúj­totta lehetőségek kihasználá­sával a továbbiakban — már 1—2 éven belül — ha nem is látványos, de mindenképp ér­zékelhető fejlődésről adha­tunk számot a gabonatermesz­tés vonalán. My. J. SS MozTiii A nagyteremben Éretlenek. Színes, szinkroni­zált francia filmvígjáték. Elő­adás 5 és 7 órakor. A stúdió teremben Szökés a halál elől. Színes francia krimi. (14 éven alu­liaknak nem ajánlott!) Fél 6- kor. magyar baromfiexport cég­hez, a körösi Benedekékhez, dióbéllel hizlalt pulykát ven­ni, mert mint a világlapok megírták, abban az időben karácsonykor még az angol király is körösi pulykahúst ebédelt. És jöttek a külhoni kereskedők uborkamagot ven­ni. mert nyáron a körösiek száz vagon számra termelték az uborkát, télen meg az ízle­tes körösi uborka magját árul­ták vetőmagnak. Svájcba küldte Virágzott az 5 ezer holdas szőlő- és gyümölcskultúra. A kertészeti egyesületnek 500 tagja volt és az egy forint évi tagsági díj fejében minden tagnak két nemes gyümölcs­facsemetét adott ajándékba a városi Mintakert faiskolájá­ból Papp Gedeon helybeli ta­nító. Faiskolája pedig 20—30 fillérért árulta a legszebb fák darabját. Soós László szőlő- teleptulajdonos a francia sző­lőtermelőkkel versenyezve Svájcba szállította a finom nyársapáti bort. Az ügyes gazdák sok sertést hizlaltak, s többen levágva, tisztítva, kettévágva szállítot­ták a pesti Duna-parti piac­ra a jó, puha. kövér sertése­ket, mert akkor nem a félig hizlalt, húsos jószágra volt a népnek gusztusa. Várady Pál hentesárugyáros naponta öt- venfelé küldte a 20—50 kilós körösi f üstöl tkolbász-cso ma­gokat. Molnár Dániel kerá­miagyára pedig az ország minden részébe készítette a cserépkályhákat és kandalló­kat, meg az épületdíszítése­ket. A MÁSODIK gimnazista Feri ül a tornaterem falánál elhelyezett pádon és nézi. hogy az osztálytársai torná ­nak. Ülhet, hiszen papírja van róla. Orvosi. Az egészsége érdekében ül. Hogy közben szerte az országban a mozgás- kultúra fejlesztésére agitál­nak? Az más kérdés. Arra más papír utasít. Talán kissé talányos ez a bevezetés, de néhány adat. tény után világosabb la-z az összefüggés, illetve — sajnos — annak hiánya. Tehát: az Egészségügyi Minisztérium és a Művelődési Minisztérium közösen rendelkezik az isko­lások testnevelési órákon való részvételéről. A középiskolá­sok egészségügyi állapotuk szerint négy csoportba kerül­hetnek. Szerencsére a több­ség az elsőbe tartozik: egész­ségesek; a tanterv minden előírása vonatkozik rájuk: a gyakorlatok végrehajtása és a minőség után az osztályzat. A második csoport a laikus számára kissé homályos, ök kétféle megoldás között vá­laszthatnak. Vagy az előírt gyakorlatokat végzik, de tel­jesítménykövetelmények nél­kül, vagy külön csoportban A Nagykőrösi Kgy. Kinizsi labdarúgói az őszi bajnoki idény befejeztével nem tértek teljes téli pihenőre, hanem azóta is heti egy tornatermi edzéssel készültek a Pest Me­gyei Labdarúgó Szövetség téli teremtornájára. Az edzések minden héten este 7—9 óráig voltak a Toldi sport csarnok­ban, amelyeken a részvétel és intenzitás megfelelő volt. A téli teremtornára 37 csa­pat nevezett, három helyen kerül lebonyolításra. A Kini­zsi Cegléden játszik. Itt — a Sportcsarnokban — 14 csapat mérkőzik két hetes csoportra osztva. Az első játéknap de­cember 8-án volt, a következő 14-én és 21-én lesz. Az első mérkőzésre 12 játékost lehetett jelölni. A kultúra terén még töb­bel dicsekedhettek apáink és nagyapáink. Nagyszerű taná­raink az ország minden ré­széből vonzották a gimná­ziumba a növendékeket. Ta­nítóképzőnk hangversenyei országos hírűek voltak, dalka­runk és zeneegyesületünk já­tékához hasonlóan. A tűzoltó- egyesület, iparoskor és a több mint 10 gazdaegylet évente számos táncmulatsággal egy­bekötött, nagy sikerű műsoros előadásokat rendezett. Évente egy-két hónapot töl­tött itt a kecskeméti vagy a szolnoki színtársulat. Szín­pártoló egyesület segítette a színházba járást. Nemesszívű mecénások támogatták a mű­vészeket. Miskolczi- társulat A színházi idény alatt Mis- kolczi Henrik színiigazgató kétnapos vendégszereplésre lehozta Nagykőrösre a legna­gyobb akkori magyar színész­nőt. Jászai Marit, aki Sophok­les tragédiáját, az Elektrát játszotta el. Másnap Viktor Hugó Angelo című romanti­kus darabjában aratott nagy sikert. Az akkori Miskolczi színtár­sulatban játszott a későbbi híres, nagy magyar színész: Rózsahegyi Kálmán is. Nos e néhány emlékkép, epizód is bizonyítja, Nagy­kőrös mindig igyekezett ha­ladni a korral, az akkori idők­ben is élénk mozgás volt ta­pasztalható, mind a gazdasá­gi, mind a társadalmi, kultu­rális életben. Kopa László „lötyögnek”. Nem szép kifeje zés, de mit lehet mondani, ha az egészséges osztálytárs idő­re fut, távolságra dob. a2 ebbe a csoportba tartozó gye­rek pedig lődörög a 45 perc alatt. Mi az ő bajuk? Valami apró nyavalya, s az aggódó szülő rohan az orvoshoz, az pedig javasolja a könnyíteti tornát. Persze — szerencsére — orvosa válogatja, de oly nehéz ellenállni a kezét tör­delő szülőnek: kövér (sovány) a gyerek, hamar elfárad A rendszeres mozgásigény ki- elégítetlensége miatt később még fáradékonyabb lesz, de úgy tűnik, ezt nem veszik fi­gyelembe. A harmadik csoportba tar­tozók az iskolában speciális gyógypedagógus irányítása mellett végzik a gyakorlato­kat. Ráadásul különböző al­csoportokban. Asztma, gerinc- bántalmak, gyönge szem ... Valóban helyes ez a megoldás és éppen a gyerek érdekében De ez megint csak papíron igaz. Én csupán néhány kö­zépiskolában érdeklődtem, de kissé sajnálkozva néztek rám. „Miből gondolja, hogy Egyszerre a kapus és négy mezőnyjátékos lehetett a pá­lyán, cseresorok- voltak, a mérkőzések 2x15 percig tarta­nak, döntetlen esetén 7 méte­resek következnek, elekor a győztes 2 pontot, a vesztes 1 pontot kap, a játékidőben el­ért győzelemért 3 pont jár. A Kinizsi a következő játé­kosokat szerepeltette: Leskó, Orell — Bélteki, Szabó, Sallai, Benkó, Vigh, Szalai, Farkas J.. Kovács Z., Toricska, Farkas 1., Dajka, Kovács L. Eredmé­nyele: Albertirsa—Nagykőrösi Kinizsi 3-3 (2-1) büntetőkkel nyert Irsa. Jól játszott a kő­rös! csapat, többet is táma­dott, de túlkomplikálták a helyzeteket, pontatlanul lőttek, a védőjátékba pedig sok hiba csúszott. A nagy védelmi hi­bából kapott irsai gólt Vigh szép fejessel egyenlítette, de ismét az irsaiak szereztek ve­zetést, majd Leskónak volt egy bravúros védése. Fordulás után Sallai nagy helyzetet hagyott ki, majd Vigh egyenlített. Benkó a ka­pufát találta el, az irsaiak vi­szont ismét vezetést szereztek, ezt Szabó átadásából Benkó egyenlítette, 3-3, Szalai óriási helyzetben fölé lőtt, az irsaiak pedig a kapufát találták el. Farkas J. két ízben is jó hely­zetben fölé lőtt. Jobb helyzet- kihasználással a rendes já­tékidőben nyerhetett volna a Kinizsi, viszont a büntetőrú­gásoknál alulmaradtak. Nk. Kgy. Kinizsi—Gyömrő 2-1 (1-0). Leskónak volt több jó vé­dése, a körösi csapatnál nem volt igazi összjáték, jó akciók, csak távoli próbálkozások, eredménytelenül. Benkó mel­lé lövése után Bélteki szerez­te meg nagy lövéssel a veze­tést. Gyömrőiek előbb kapu­fát lőttek,-majd egyenlítettek. Kovács L. kapu mellé lőtt. Egy kapu előtti tömörülésnél Daj­ka sodorta felső testtel a ka­puba a labdát. 2-1. Nehéz győ­zelem volt. További eredmények: Ceg­lédi VSE—Tápiószentmárton 1-1 (büntetőkkel nyert Ceg­léd); —Manor 7-1; —Nagyká- ta 3-1. Nagykáta—Monor 3-1. —Tápiószentmárton 5-2. Al­bertirsa—Gyömrő 2-2 (bünte­tőkkel nyert Irsa). Tápiószent­márton—Monor 2-0. Jelenlegi állás: Ceglédi VSE 8 pont, Nagykáta 6, Albertir­sa 4, Nagykőrös 4, Tápiószent­márton 4, Gyömrő 1, Monor pont nélkül. Szombaton, december 14-én a két legjobb csapat, a Ceglé­di Vasutas és Nagykáta lesz a Kinizsi ellenfele. Reméljük, a tapasztalatokat hasznosítva, jól helytáll a Kinizsi. P. S. a gyógypedagógusok hemzseg­nek, az iskolának pedig erre a megoldásra van helye, ide­je, pénze?” Mafla módon a rendeletből gondoltam. A negyedik csoportba a valóban beteg gyerekek tar­toznak. Ők külön időben, or­vosi felügyelet mellett végzik a gyakorlataikat. A változa­tosság kedvéért megint csak papíron. Szép-szép a rendelet, de mit ér, ha a feltételek hiányoznak. Orvos, helyiség, külön idő, egyebek. Ez utóbbi­nál az országos helyzet igy fest: két helyen megoldották a problémát. Miskolcon négy körzetben orvosi felügyelet mellett történik a diákok mozgásigényének kielégítése, s a fővárosban pedig csak Üj- pesten. E két helyen komoljmn vet­ték a rendeletet és előírásai­nak megfelelően a feltételeket is biztosították. Ismereteim szerint iskolák és beteg gye­rekek az országban máshol is vannak. Ott mi a helyzet? Valószínűleg a gyógyulás he­lyett további egészségromlás. Ez bátran állítható, hiszen a statisztika is ezt bizonyítja. Dr. Öry Imrével, az Egész­ségügyi Minisztérium anya- és ifjúságvédelmi főosztályá­nak helyettes vezetőjével be­szélgettem. A feltételeket ő is hiányolta, de mint mondta: „a középiskolásoknak csupán 12 százaléka tartozik az utolsó három csoportba”. Csupán? Ez bizony nézőpont kérdése. Főleg, ha figyelembe vesszük: az általános iskolásoknál még tíz százalék üMatt van ez a szám. De a középiskola be­fejezése után tovább romlik az arány. A katonaköteles fiatalok 16—20 százaléka nem alkal­mas a mundér viselésére. Egészségügyi okok miatt. S itt csupán a fiúkról van szó. Bár a lányok nem mennek ka­tonának, de náluk sem jobb az arány. Néhány szakember­től hallottam: az ipari tanulók egészségesebbek, mint a kö­zépiskolások. Nos, én ebben nem hiszek. A gyerekek több­sége nem a testnevelési „mi­nősítése” miatt megy ebbe vagy abba az iskolatípusba. Inkább a szülők, orvosok döntenek a — talán — el­kényeztetett középiskolások hátrányára. Mert hátrány ez a javából. Hol van az elő­írva, hogy egy tanár, mérnök betegesebb legyen? ÉPPEN, MIKOR ezt a cik­ket írom, tanácskozott a Magyar Biológiai Társaság mozgásbiológiai szakosztálya, Az egyetemi és főiskolai hall­gatók sporttal kapcsolatos szemlélete címmel. A rende­letek és feltételek, no meg a kialakult gyakorlat mellett érdemes idézni — és elgon­dolkodni — dr. Fésűs László­nak, a debreceni DOTE ta­nárának egy, az ENSZ alap­okmányában is megtalálható mondatán: „Az ifjúság egész­sége az ország biológiai va­gyona.” Ne herdáljuk el! V. L. Gyöngyszemek A mai délután két. tartal­mában igencsak eltérő, de ér­deklődésre annál inkább szá­mot tartó programra hívjuk fel olvasóink figyelmét. Fél 5-kor a konzervgyáriak nyug­díjasklubjában Miért szép? címmel a világirodalom gyöngyszemeiből kaphatunk ízelítőt Tóth Tibor értő tol­mácsolásában. Az ifjúsági házban 17 órá­tól pedig a nyolcadikosok klubja rendezésében Waltner Istvánné dr. tart előadást a fiatalkori bűnözés, és bűnül­dözés városunkbeli helyzeté­ről. Ami késik... A Nagykörös és Vidéke Áfész a dolgozók gyermekei részére december 15-én. va­sárnap délelőtt 10 órakor, Télapó-ünnepet rendez a filmszínházban. Alkalmi fil­met mutatnak be, majd meg­ajándékozzák a gyerekeket. ISSN mz-Vm ÍHfcSykSrösl Hírlap) Az angol király is körösi pulykát ebédelt A szállodának omnibusza volt SporíIírík Nincs teljes téli pihenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom