Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-12 / 291. szám

Felszabadulásunk napján Emlékező tisztelgés Negyvenegy évvel ezelőtt a december napos idővel köszöntött be. A front fo­kozatosan közeledett, az itt levő németeik és csatlósaik mind többet hallattak ma­gukról. A vasútvonalak robbantása, pusztítása, az elvihető értékek gépkocsik­ra rakása gyors ütemben folyt. Égett a MÁV-állo- más, a fűtőház, a királyi váróterem, a pályamesteri lakás és az irodák. A harci repülők tevé­kenysége most már éjjel- nappal növelte a félelmet. A bombázásoknak áldoza­tai voltak, az üldözött, megzavart lakosságból so­kan Pestre mentek, gondol­va, a nagy házak nagyobb biztonságot adnak. Decem­ber 8-án elvonultak a lég­védelmi tüzérek a község különböző pontjairól. A ro­hangáló németek és nyila­sok viselkedéséből érezhető volt, hogy szorul a hurok. A front Isaszegtől és azon túl észak felé húzódott. Széles sávon nyomultak előre a felszabadító sere­gek. A németek védelmi in­tézkedései nem tudták fel­tartóztatni a szovjet csapa­tokat. December 11-én a Juharos-tetőn és az Antal- hegyen megjelentek az elő­őrsök. Alaposan felmérve a helyzetet, óvatosan nyo­multak előre. A lánc egy­re szélesedett, elnyúlt az öreghegyen át a Blaháig. A nagyszámú gyalogost lovasok, híradósok követ­ték. A községet övező ma­gaslatokról messze elláttak és kémlelhették a helyze­tet. Az első népes táborral a felszabadítók a volt koro­nauradalmi présház pincé­jénél, s a Báthory utcai domboldalba vájt bunke­rekben találkoztak. Ide menekültek az emberek. Maguk ásták a földbe eze­ket a lyukakat, amelyek­ben aztán várták a felsza­badítókat. Az első napon, 11-én a község középpontjáig, a gyógyszertárig jutottak elő­re a felszabadítók. Itt már óvatosabban haladtak elő­re, a lövések hangja sza­porodott. Ahogyan világosodott, a harci cselekmények foko­zódtak, estére, azaz tizen- kettedike nyugovójára fel­szabadult Gödöllő. Ezután az események gyorsan pe­regtek, ahogyan teltek a napok, az élet beindult. A baloldali politika hívei munkához láttak, szervez­ték azt és példát mutatva irányítottak, vettek részt abban. Ma ezekre az ese­ményekre emlékeznek a túlélők, s az utánuk szüle­tettek. Meghajtjuk fejünket a hősök emléke előtt. Csiba József GQE)pLLOI Otília A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM 1985. DECEMBER 12.. CSÜTÖRTÖK Hol is lesz a versenypálya? Serkentő hatás két településre Tanácsadó vállalat A Konjunktúra- és Piac­kutató Intézet Marketing Ma­nagement néven marketing­tanácsadó leányvállalatot ho­zott létre. Az új szervezet munkájában részt vesz az Ipari Minisztérium, a Kül­kereskedelmi Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi Ka­mara is. Erről az érintett szervezetek a napokban együttműködési megállapodást írtak alá. Az új leányvállalat a mar­ketingmunka egészében — a piackutatásban, a piacigénye­ken alapuló termelésszerve­zésben, a reklámban, az új termékek piaci bevezetésében — segítséget nyújt a hazai vállalatoknak és szövetkeze­teknek. Szolgáltatásaival, a ta­nácsadással elsősorban a gya­korlattal nem rendelkező, újonnan külkereskedelmi jo­got szerzett vállalatok munká­ját kívánja támogatni. Különös kéréssel fordultak hozzánk két szomszédos tele­pülés vezetői. Vassné Nyéki Ilona országgyűlési képviselő, a kerepestarcsai és Holló Miklós, a mogyoródi tanács elnöke a Forma—1-es világ- bajnokság színhelyének elne­vezése körüli félreértések tisz­tázása és a lakosság tájékoz­tatása miatt kérték ezt a beszélgetést. A dombtetőre! Vassné Nyéki Ilona most mesélte el először, hogyan is történt a helyszín kiválasztá­sa. — A tervezők keresték a megfelelő területet Kerepes- tárcsán, Szilasligeten és a kórház mögött. A mérnökök már térképezték a leendő verseny helyét a Szilasmenti Tsz gyógynövényföldjein és a Rákosvölgye Tsz első osztályú szőlőjében. Ekkor találkoz­tunk a helyszínen, és mond­tam nekik, kár ezekért a jó minőségű földekért, van a kö­zelben erdős, ligetes terület, és ott nem kell értékes föl­deket kisajátítani. Ezt az új részt nemcsak HÉV-vel és a 30-as útról lehet megközelíte­ni. — Nem is akarták vállalni az újabb terület megtekinté­sét — nekik másnap a mi­niszterhelyettes asztalára kel­lett tenni a helyszínre vonat­kozó javaslatot —, de végül A tanács, a városszépítő kör tagjai, a helytörté­neti gyűjtemény, a művelődé­si ház képviselői gyűltek egy­be Gödöllőn, hogy kiválasszák azt a szobrot, amelyet a Ba­rátság-ligetben helyeznek el. A két bemutatott szoborterv közül, amelyet korábban öt­ven pályázatból szakmai zsűri választott ki, egyik sem nyer­te el egyértelműen a döntés­hozók tetszését, ezért úgy ha­tároztak, új pályázatot kell kiírni. Könnyen lehet, hogy Gödöl­lő történetében ez volt az el­ső ilyen alkalom, hogy a vá­ros lakosságának nyolcvanhá­rom képviselője dönthette el, mi legyen a sorsa két pálya­műnek. De nézzük előbb az előzményeket, amelyeket Papp István tanácselnök foglalt össze. Két éve a városban működő MSZBT-tagcsoportok kezdeményezték, az Alsó-park egy részén alakítsanak ki Ba­rátság-ligetet. Még korábban született az elképzelés, hogy az egész területet olyan sza­badidőparkká formálják, amely szervesen kapcsolódik a művelődési házhoz, s ahol valamennyi korosztály megta­lálhatja a pihenés, szórakozás neki legjobban megfelelő mó­dozatait. A park tervezésével Pirk Ambrus kertésztervezőt bízták meg. A nagyrészt tár­sadalmi munkával létrehozott Barátság-ligetet is az ő elkép­zelései szerint formálták ki. Később újabb gondolat tá­madt: a ligetben helyezzenek el olyan műalkotásokat, ame­lyek a barátságot szimbolizál­ják, illetőleg, amiket ennek a jegyében ide látogatók adomá­nyoznak. Az első, mondjuk úgy, alapozó mű létrehozásába írták ki a pályázatot. Az ar­ra érkezett tervekből váloga­tott a szakmai zsűri, mígnem maradt az a kettő, amit a helybeliek véleményeztek. Részt vettek az eszmecserén a szakmai zsűri képviselői is. Egybehangzó véleményük sze­rint egyetlen pályamű sem ébresztett bennük olyan ér­zést. hogy ez az, ez a minden vitán jelül odaillő, nagyszerű alkotás. Elmondták továbbá, hogy kevés olyan terv érke­Barátság-liget A demokratikus szobor zett, amely, akármilyen tágan értelmezzük is, a barátságot jelképezte volna. Ha igen ak­kor szokványos formában tet­te. A héttagú szakmai bíráló csoport mindenesetre 4:3 arányban Samu Gézának adta a pálmát. Most pedig le kéne írni, mit is láthattunk a maketteken. Ebből az olvasó nem sokat fog megtudni, hiszen még a kicsinyített szobrok sem érzé­keltethették azt, hogy a teljes méretben, belehelyezve az adott természeti és épített fái­ba, milyenek is lennének. A gödöllőiek szemében is jobb­nak látszó Samu Géza-féle alkotás egy életfából és egy bőségszaruból áll. Egymással szemben állítanák fel őket, keretül pedig pampaszfű szol­gálna. A pampaszt egyébként már a zsűri is elvetette, mint nem ideillő növényt. A máv'k elképzelés egy kettős oszlop a kastéllyal szemben. A vélemények szerteágazóak voltak, olykor megfoghatatlan gondolatmeneteket hallhat­tunk. Abban egyetértés mu­tatkozott, hogy a tetszetősebb változat sem árasztja magából a barátság gondolatát Habár az alkotó ez ellen tiltakozott, mondván, az is benne van. Az egyik szakember ott kezd­te, hogy feltette a kérdést: egyáltalán mi a szobor? S a válasz: olyan, levegőt kiszorí­tó tárgy, ami nem használha­tó semmire, de érzéseket, gondolatokat indíthat el. A tetszetős meghatározásból leg­alább egy dolog biztos. A szo­bor nem okvetlenül valami meglévőnek az égi mása. Akár jelentős személyiség, akár más az a meglévő. A barátságot következésképpen nemcsak összefonódó karok, egymásba kulcsolódó kezek szimbolizálhatják. Ezek után szemelgessünk a gödöllőiek véleményeiből. Polónyi Péter, a helytörténeti gyűjtemény igazgatója szerint először a város legnagyobb szülöttének, Török Ignacnak kellene szobrot állítani. A ta­nácselnök erre nyomban rea­gált. Török Ignácnak lesz szobra, mégpedig az új gim­náziumban. Sződi Sándor árammérőgyári párttitkár sze­rint az alapvető kritériumot egyik pályamű sem teljesíti. Vjváry Ferenc nyugdíjas ta­nár nem tartja oda valónak. Remsey András úgy velte, oszlop mellé oszlop, élő fa mellé szoborfa nem illik. Szá­vai Tibor tanácstag azt han­goztatta, ne engedjük magun­kat eltéríteni az eredeti gon­dolattól, a barátságtól, ehhez a mecénásnak joga van, írja­nak ki új pályázatot. Varga Kálmán, a művelődési ház helyettes igazgatója csinos kis előadást rögtönzött, amelyben kiállt Samu Géza alkotása mellett. Varga szerint ez egy olyan kompozíció, amely a vegetatív alapból elinduló fej­lődést ábrázolja, amelynek nyomán valami gazdag, vala­mi magasrendű jön létre a semmiből. íjenki se akadjon fönn a semmi olvastán, hiszen a felfúvódó világegyetem koz­mológiai elmélete szerint az általunk megfigyelhető min- denség is létrejöhetett így. Akadt még néhány hozzá­szóló, ők az eddig elhangzott vélemények valamelyikét erő­sítették. Tasi Mária pé'dáu! szintén az új pályázat mel­lett volt. Kirchofer József né tanár Samu Géza szobra mel­lett tette le a garast. Indok­lása szerint a szobor minden­kit megdöbbentene... V égül következett a szava- ' zás. Az egybegyűltek többsége, nyolcvanháromból hatvanegy személy új pályá­zat kiírását látja szükséges­nek. Az újabb szavazáson pe dig úgy döntöttek, hogy Samu Géza alkotása a város vala­mely másik pontján felállít ható. K. P. mégis meggyőztem őket, mondtam, csupán tíz percet vesz igénybe. Ahogy felér­tünk a dombtetőre Kerepes- tarcsa határától 300 méternyi­re, már láttuk a helyszínt, onnan pedig az M3-as autópá­lyát. A lényeg az, hogy első utunk a tervezőkkel azonnal Mogyoród tanácselnökéhez ve. zetett. Holló Miklóst váratlanul ér­te a látogatás, különösen azért, mert az idő rövidsége miatt a tervezők be sem men­tek a tanácsházára. — Beszélgetésünk után 1—2 nappal helyszíni szemlét tar­tottak és kérték a két tanács és a két tsz elnökétől, hogy elvi nyilatkozatban járuljanak hozzá a verseny megrendezé­séhez. Ekkor még senki nem tudta, hogy melyik települést és termelőszövetkezetet meny­nyiben érinti a területfogla­lás. Semmi más — Az első írásos bizonylat június 13-án kelt, ezután gyorsan peregtek az esemé­nyek. Valójában még a inai napig nem tisztázódott sok kérdés, a terveket is — min­den vonatkozásban — folya­matosan szállítják. A kerepestarcsai tanácsel­nök szerint azzal együtt, hogy a pálya Mogyoród közigazga­tási területén épül, Kerepes- tarcsának és Szilasligetnek is vannak gondjai, hiszen az érkező tömeg, jelenleg még csak százezerre számíta­nak (Mogyoródon 150 ezerre), ezen a két falun keresztül ér­kezik, itt parkol és étkezik, a szállást és az esetleges ki­sebb kórházi ellátást is vala­hogyan ők biztosítják. A ki­szolgáló létesítmények negy­ven hektáros területet foglal­nak majd el Kerepestarcsán. — Mi. a két tanácselnök egyformán érezzük és sejtjük, hogy ez körülbelül mit jelent a két község számára, de még pontosan nem is tudjuk, örü­lünk, hogy itt épül az ország­ban az első pálya, de félünk is, nem biztos, hogy csak elő­nyünk származik belőle. Ta­lán annyi, hogy a csömöri szabadidőközpont építése is erre és a további verseny­programokra támaszkodik. — Tisztában vagyunk azzal, hogy a Forma—1-től mi pénzt nem várhatunk, de törekszünk arra, hogy a lakosságot kel­lően tájékoztassuk, párhuza­mos beruházások ne legye­nek, inkább közösek, ami mindkét község lakosságának előnyös lehet. Most azt mond­ják a mogyoródiak, minden Kerepestarcsán történik, holott azon kívül, hogy volt egy te­rületbejárás, ott semmi egyéb nem történt. Nagybetűs címek Holló Miklós teljesen egyet­ért kollégájával. — Mogyoród és a környező települések sem a Forma—1- től várjuk bizonyos kérdések megoldását. A hírközlést a rendezőség saját hatáskörében oldja meg, vendéglátó szem­pontból a terület gazdája a Gödöllő és Vidéke Áíész. Ök azt ígérik, nyugati igé­nyeket is kielégítő reprezen­tatív egységet alakítanak ki. Jelenleg ez az egyetlen kéz­zelfogható eredmény, de az biztos, hogy a versenypálya megépítése a községre és a környező településekre fej­lesztő hatással lesz, mi is ezen vagyunk. — A lokálpatriótákat is meg lehet érteni, ők nagyon büsz­kék, ha olyan nagybetűs cí­meket olvasnak: Monte-Car'ó- tól Mogyoródig, de menten fellobban haragjuk, ha a ta­lálkozó helyszínéül Szilaslige- tet jelölik meg. Ez a félreér­tés abból adódhat, hogy az első budapesti sajtótájékozta­tón még úgy hangzott el. Mo­gyoród és Kerepestaresa kö­zött épül a pálya. Ki-ki más nevet ragadott meg. Nekünk ebből a versenyből, ha több nem is, annyi hasznunk lesz, hogy az M3-asról évek óta kért leágazást most megépítik — ezzel pedig mind a két falu nyer. B. E. Aszod Elismerés Aszód felszabadulásának 41. évfordulóján elismeréseket ad­tak át azoknak a személyek­nek és közösségeknek, akik és amelyek ebben az évben so­kat tettek a nagyközségért. Az Aszódért kitüntető plakettet Gál Géza, a GAVIT igazgató­ja, társadalmi tanácselnök­helyettes kapta, aki a do- monyvölgyi üdülőkerület ki­alakításában fejtett ki érté­kes tevékenységet. Díszokle­velet érdemelt ki a Petőfi Mú­zeum kollektívája az épület felújításában végzett áldoza­tos munkájáért, valamint a domonyi önkéntes tűzoltóegye­sület, amelynek tagjai az el­múlt öt évben háromszor let­tek elsők a körzeti versenye­ken. Árammérőgyár Vállalati Télapó A vállalat dolgozóinak gyer­mekeit látják vendégül a Ganz Árammérőgyárban december 16-án. Ekkor rendezik a Tél­apó-ünnepséget. amelyen ne­ves fővárosi művészek, köztük Szuhay Balázs, Verebéig Iván szórakoztatják a gyerekeket, a szakszervezeti bizottság pedig megajándékozza őket. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A mozdulat tánca és játéka. Vezeti: Horváth Rita, 15 óra­kor. Klubok, körök program­ja: Ajándék — ajándékkészí­tés — ajándékozás, 14 órakor. Egy város keresi a gyilkost, német film, készült 1931-ben, a Török Ignác Gimnázium filmklubja 15.30 órakor. A hét gödöllői műtárgya: Címeres fakulacs az 1910-es évekből, megtekinthető az előtérben. Gödöllő, Árammérőgyár: Nemezkiállítás, megtekint­hető 9—16 óráig. Kerepestaresa, pártbizott­ság: Horváth László és Horváth Lászlóné népi iparművészek kiállítása, megtekinthető 8— 16 óráig. Mozi A házibuli folytatódik. Szí­nes, magyarul beszélő francia filmvígjáték, 4, 6 és 8 órakor. lyolc egyesületből A futóverseny eredménye A városi atlétikai szövetség által Gödöllő felszabadulása tiszteletére rendezett futóver­senyre nyolc egyesületből ösz- szesen százharmincketten ne­vezték. A legidősebb kocogó a 40 éves Budai László, a leg­fiatalabb az 5 éves Juhász Katalin volt. Az Agrártudo­mányi Egyetem betonkörében rendezett versenyen a követ­kező eredmények születtek: 10x1 körös általános iskolai váltó: 1. Petőfi iskola (csalt fiúk), 2. Karikás (5 fiú, 5 lány), 3. Damjanich (5 fiú, 5 lány). 4x1 körös középiskolai vál­tó: 1. GEAC I., 2. GEAC II., Engedményes vásár Javában tart az engedményes vásár a Diana Ruhaipari Szö­vetkezet gödöllői népművészeti boltjában. Egészen karácsonyig 30—40 százalékkal olcsóbban kínálnak szabadidőruhákat, blú­zokat, kötöttárut és sok egyéb holmit. Az akcióba száznyolcvan- ezer forint értékű terméket vontak be Hancsovszki János felvétele 3. 202-es DSK Gödöllő I., 4. 202-es DSK Gödöllő II. 4 km-es futás, lányok: 1—2. Benedek Krisztina, Kéri Esz­ter (holtverseny), 3. Szobonya Virág. 20 km, férfiak: 1. Szendrei Sándor (Bp. Honvéd), 2. Kri- zsán Mihály (GEAC), 3. La­post Gyula (DUSE). Ebben a számban a legidősebb induló a 70 éves Koszta Emil volt. Az MN Híradó Technikai üzem AZON MAL FELVESZ megbízható ü^ysigbeszenőt és gcszdéfadé! Jelentkezni lehet az üzem személy és munkaügyi osztályán, cím: Gödöllő, Dózsa György út 63/a. Az Aszód Nagyközségi Közös Tanács V B. Építőipari Költségvetési üzem telvesz felsőfokú építőipari végzettséget szerzett műszaki vezetőt Fizetés: az 5/1983. (XI. 12.) ME rendelet alapján, megegyezés szerint. Jelentkezni lehet az üzem vezetőjénél, cím: Aszód, Kossuth Lajos u. 59. ISSN 0133—1957 ({38(381101 Hírláp

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom