Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-11 / 290. szám
CIFU A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM 1985. DECEMBER 11., SZERDA Nagy fegyvertény volt Új eljárás — a régi gárdával £ Munkahelyről lévén szó, ^ talán nem igazán ideillő ^ az a közmondás, miszerint: / „Bajban ismerszik meg, ki ^ az igazi barát.” Ám ha ^ szó szerint nem is ezen, de ^ mégis a jó közösségi szel- £ lemen, a vezetők és beosz- ^ tottak kapcsolatán múlt, ^ hogy a VÍZÉP vecsési 5 földmunkagép-javító és £ -gyártó üzemében már ^ most elmondhatják: kint ^ vannak a vízből. Magya- ^ rán: éves tervüket sikerül -i túlteljesíteniük. Nagy szó ez az ő esetükben, hiszen a korábbi esztendőkben egyre szaporodtak a gondjaik. Gyakran küzdöttek •— a beruházások csökkenése miatt — rendeléshiánnyal, a felhasznált alapanyagok miatt a csőszigetelésben — technológiai problémákkal. Ez utóbbi tevékenységi körük látszólag nem meghatározó, mivel az üzem termelésének és árbevételének 30—40 százalékát teszi ki. A vecsési VÍZÉP — ahogy a környéken ismerik — ezt az évet is gondokkal kezdte. Jellemző nehéz helyzetükre, hogy teljes kapacitásuk még májusban sem volt lekötve. Balogh Lajos üzemvezető és munkatársai már-már attól tartottak, hogy elúszik az idei tervük, amikor váratlan megrendelést kaptak. — Az Eurocom Rt. keresett meg bennünket, hogy elvállalnánk-e az általa képviselt Raychem cég gyártotta fóliával körülbelül 27 kilométernyi csőszigetelést. Szinte gondolkodás nélkül igent mondtunk, annyira égetően szükség volt a munkára — idézi fel az előzményeket Balogh Lajos. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy néhány éve ugyanezzel az alapanyaggal és technológiával már tartottak egy bemutatót a vecsési üzemben. Akkor azonban még a Raychem cég szakemberei dolgoztak vele, s — devizagazdálkodási okokból — alig volt remény a magyarországi fel- használására. Most azonban — az országos energiaprogram keretén belül — a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelö Vállalat, Világbank-hitelből Ülésen nyolc, mély szintre fúrt gázkutat épít. Az 1 ezer, 2 ezer 500 méter mélyről feltörő gáz az átlagosnál nagyobb nyomású, hőmérséklete a 100 fokot is meghaladja. Ezért kell a csöveket különlegesen erős s a legkülönbözőbb hatásoknak is ellenálló szigeteléssel ellátni. — Tudtuk, megoldjuk, meg kell oldanunk a feladatot, de hogy miképp, az menet közben alakult ki — mondja Balogh Lajos. — Ehhez igazán példátlan összefogásra volt szükség. Az üzemen belül a dolgozók és a termelésirányítók egyformán szívügyüknek tekintették ezt az üzletet. Persze tudta jól mindenki, sok ■ múlik azon, hogy sikerül-e a munkát jól elvégeznünk, s higgye el, nem mindegy, hogy az itt dolgozó vezetők többsége az alapító gárdához tartozik. s szakmunkásból lett irányító. A gyakorlati munka júniusban kezdődött. Párhuzamosan kezdték a tervezést és a munkára kijelölt csarnok átalakítását. Ehhez a régi betonpadlót föl kellett törni, kiépíteni az égőfejekhez szükséges gázvezeték nyomvonalát, a homokfúvással történő cső- tisztításhoz a nagy nyomású levegőhálózatot. Gyakorlatilag az egész műhelyt át kellett rendezni a technológiai, baleset- és a tűzvédelmi követelményeknek megfelelően. Új berendezésekre is szükség volt, s mindeközben gondoltak arra is, hogy a gépsor a hagyományos és gyakoribb Hungikor-szigetelés alkalmazására is megfeleljen. — Júniusban tehát bontással kezdtünk, augusztus első felében már próbaüzemelést tartottunk, s még abban a hónapban 21-én megkezdtük — három műszakban — a szigetelést — mondja nem kis büszkeséggel az üzemvezető. — Szükség volt az erőltetett tempóra, hiszen a munkát november 15-re igazoltuk visz- sza, de október 31-én végezni akartunk vele. Ez 400 méter híján sikerült is. — Hogyhogy ilyen rövid átfutási időt vállaltak? — Ehhez a munkához 146 ezer köbméternyi gázt kellett igényelnünk, annyit, amennyit egy szezonban fűtésre használunk. Ha elhúzódott volna a szigetelés, választanunk kellett volna, fűtünk-e vagy dolgozunk. Így szerencsére nem kerültünk ilyen válaszút elé. Néhány szót érdemes arról is ejteni, miért számít szakmai — nem egyszerűen gazdasági — sikernek a 27 kilométernyi gázvezeték szigetelése. Elsősorban is azért, mert egy teljesen új technológiát kellett a vecsésieknek — helyi kísérletek nélkül — bevezetni. A Raychem cég a következő receptet adta: a csövek felületét sörét- vagy ho- mokfuvatással fehér fémes állapotúra megtisztítani. Ezután öt órán belül a csövet szigetelni kell úgy, hogy folyamatos forgatással 25—25 gázégőfejjel egyenletesen föl kell melegíteni 213—238 Cel- sius-fokra. A szigetelőszalagot a csőre 27 kilogrammos feszítéssel, 2,5 centiméteres átfedéssel kell • rátekercselni. Ezután a hűtés következik a lágy fólia megszilárdulásáig egy erre a célra készített speciális asztalon. A szállítás kalodaszarűen záródó párnafákon történik, hogy a legkisebb sérülést is elkerüljék. — Egy-egy etaloncső volt a minta nálunk is, Ülésen is — mondja Balogh Lajos. — Rendszeresen ellenőriztük itt is, ott is a szigetelés minőségét, villamos átütési szilárdságát, mechanikai ütésállóságát, s azt hiszem, joggal vagyunk rá büszkék, hogy egyetlen hibás darab nem akadt. Az elvégzett munka értéke 46 millió forint, s ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a vecsési üzem a tervezett termelési értékét előreláthatóan 120, árbevételi tervét és üzemi eredményét 132,3—132,3 százalékra teljesíti. A közelmúltban levelet kapott a VÍZÉP Vállalat igazgatója az Eurocom Külkereskedelmi Képviseleti Rt. vezetőitől, a Raychem cég megbí- zo-ttaitól, amiben többek között ezt írták: — Vecsési üzemüknél bevezették az általunk képviselt Raychem cég új csőszigetelési eljárását, amely együtt járt az ott levő gyártósoruk kiegészítésével és módosításával. Ilyen módon egy Magyarországon teljesen új, magas minőségű csőszigetelési eljárás valósult meg, megrendelőjük -speciális igényeinek és követelményeinek megfelelően. A Raychem cég megbízásából ezúton szeretnénk köszönetét mondani vecsési üzemük vezetőjének és a munkában részt vevő szakembereiknek a minden esetben gyors és hatékony segítségért, amely rövid időn belül az eljárás eredményes, üzemszerű alkalmazásához vezetett. Vereszki János Fehér kenyér — barna kenyér Javul az ellenállóképesség Régi megfigyelés: „A fehér kenyér hizlal, a barna kenyér fogyaszt”. E népi bölcsességet a tudomány is igazolta, ám vagy kevesen tudják, vagy sokan nem veszik tudomásul, mert az üzletek polcairól a fehér kenyér fogy nagyobb mennyiségben. Ez a fogyasztási szokásunk egyfajta magatartást is tükröz. Nevezetesen, nem vagyunk olyan szegények, hogy barna kenyérre kényszerüljünk. Pedig korántsem anyagi jólétünkkel van összefüggésben a magasabb rosttartalmú élelmiszerek fogyasztása, hanem az egészségünkkel. Felmérésekkel számszerűen lehet bizonyítani, hogy mind többen szenvednek érrendszeri betegségekben, gyakoriak a bélműködési zavarok, amelyek egyszersmind a helytelen táplálkozás következményei. Elfeledett ételek Az egészségügyi szakemberek szerint mintegy 4 millió ember szorulna energia- és zsírszegény diétára. Ehelyett zsírban „tocsogó” pörköltet eszünk, szeretjük a magyarosan elkészített töltött káposztát, és döbbenten szemléljük azt az embert, aki például búzakorpát szór a kefirbe, s va- csoraidőben azt falatozza. Pedig ez utóbbi vigyáz egészségére, ő igyekszik megszabadulni helytelen szokásaitól. Voltaképpen nem tekinthető különcnek, hiszen a magasabb rosttartalmú ételek néhány évtizede még rendszeresen a családok asztalára kerültek. Sokan ismerik még a kukoricalisztből készült kását, a pró- szát, a kevésbé finomra őrölt lisztből sütött barna bélű kenyeret. Fogyasztásuk felelevenítése egészsegóvó cselekedet lenne, hiszen például az étkezési korpa csökkenti a zsírok felszívódását, az epekőképződést, mérsékli a vér koleszterinszintjét. A búzacsíra könnyen emészthető fehérjéket tartalmaz, megtalálhatók benne a különféle vitaminok, amelyek gátolják az erek elmeszesedését, lassítják az öregedés nemkívánatos folyamatát. A zabból készíthető ételek rendszeres fogyasztása javítja a szervezet ellenállóképességét, csökkenti a fáradékonyságot, segíti elkerülni a depressziós hatásokat. Az évtizedekkel ezelőtt gyakran fogyasztott, de mára jórészt elfeledett ételekről csupa „jót ír” a szakirodalom. Az egészség megóvásában elfoglalt szerepüket felismerte a gabonaipar is, 1979 óta fejleszti gyártásukat, igyekszik bővíteni a választékot. Forgalmaznak étkezési korpát, szója-, rizs- és borsólisztet, hántolt árpát, kukoricadarát, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Évente 1,6 millió tonna gabonát őrölnek meg, ebből 1,2 millió tonna liszt készül. Ennek persze csak elenyésző hányada a diétás termék, s éppen ebből következik, hogy többet is gyárthatnának belőle. Érdektelenség A gabonaiparnak ez volna az érdeke, hiszen a diétás termékeken szerény a nyereségük, ami a nagyobb forgalom révén még növelhető lenne. Nem gyárthatnak többet belőlük, mert nem kér többet a kereskedelem. Ugyanakkor a vásárlók is azt tapasztalják, hogy gyakran sokat kell kutatniuk egy-egy megkedvelt új Szerény jubileum előtt A kikapcsolódás eszköze Égy' hónap híján égy éve lesz, hogy megalakult az ecse- ri Rákosmezeje Tsz .önálló horgészegyesülete. Az ecsevi tó — ameiy a Tto2ös gazdaság ottani üzemeihez közel esik — nagyon elhanyagolt állapotban volt. Azt kellett rend- behozniuk, takarítaniuk, egyszóval horgászásra, kikapcsolódásra alkalmassá tenniük. Ehhez sok segítséget kaptak a termelőszövetkezet vezetőségétől is. Az engedélyezett horgászás első napja az idén június 16-a volt, amit egy háziversennyel tettek még emlékezetesebbé. Bekerítették a viszonylag nagy kiterjedésű tavat, amely 600 társadalmi munkaórát igényelt a horgászoktól és az önkéntes segítőktől. Megtörtént az őszi telepítés is. Októberben 600 kilogramm háromnyaras ponty, 100 kilogramm kétnyaras amur és ugyanennyi kárász és keszeg került a vízbe. A halakat a TEHAG tápiószecsői telepéről szerezték be. termék után, hiszen kevés üzletben árusítanak például étkezési búzacsírát. A forgalom növelésében érdektelen a kereskedelem, mert mint mondják, a néhány forintot érő korpa helyén elfér a kétszáz forintos ital is, s ez utóbbi jóval nagyobb hasznot hoz az üzletben dolgozóknak. Ráadásul a diétás termékek egy része nem tartható el sokáig, s ha lejár a szavatosság, kénytelen selejtezni a kereskedő, ami ugyancsak az ő kára. A gabonaipar igyekszik ellensúlyozni a kereskedelem érdektelenségét, s az országban 22 saját üzletet nyitott, amelyekben árusítja az említett termékeket. Szövetkeztek a sütőiparral és a Zöldért Vállalatokkal is, közösen 15 üzletet tartanak fenn, amelyekben ugyancsak megtalálhatók a diétás ételek alapanyagai. Mindez kevés, hiszen sokak számára elérhetetlen marad a termékek jó része mindaddig, amíg az élelmiszerboltok ,többségében nem árusítják azokat. Jámbor óhaj Üzleti szempontból persze érthető a kereskedők magatartása. Nekik a nyereség növelése fontos érdekük, s így a választék bővítésére az anyagi ösztönzéssel lehetne késztetni őket. Nem lenne ez haszontalan, hiszen újabb ízekkel, ételekkel gazdagodhatna étrendünk, s az egészséget óvó hatásuk révén csökkenhetnének betegségben töltött napjaink. Mindez ma még csak jámbor óhajnak tűnik, hiszen a tapasztalatok szerint rendkívül lassan terjednek e diétás készítmények. Búzacsírából 1981-ben 51 tonnát adtak el, három esztendő múlva 59 tonnát, s ugyanebben az időben a korpa fogyasztása is csak 98 tonnáról emelkedett 110 tonnára. Általános tapasztalat, hogy e termékek gyártása óta mintegy 10—15 százalékkal növekedett a forgalmuk. E szeréhy bővülésnél* predig többet érdemelnének a hagyományosan fogyasztott és ma is olcsó termékek. V. F. J. Levelesládánkból Művésztárlat Vasadon Vasad a monori körzet egyik legkisebb faluja. A főútvonal zajától távol eső, csendes község, páratlan környezettel. Ezt már régen felismerték a természetkedvelők. De felfedezték a környék szépségét a művészek is. Az utóbbi években rendszeresen volt itt festömüvésztá- bor felnőtteknek és alkotó- (művész) tábor az általános iskolás korúaknak. Igen sok Randevú az éterben Kábeltánc és a repülőhalak Tessék elképzelni szegény gavallér helyzetét: idejében megérkezik a randevúra, várakozik, várakozik, sehol senki. Egyszercsak figyelmeztetik, hogy a hölgy a hirdetőoszlop túloldalán vár rá, ráadásul nem is egyedül. S éppen ő, az a bizonyos harmadik szól át, s invitálja társaságukba a tanácstalanul toporgó közös ismerőst. Vajon hogyan folytatódhat ezek után az éppen csak kialakulóban lévő kapcsolat ... ? ‘ Nem érdemes töprengeni rajta, mert bár konkrét esetről van szó, a malőr nem így esett meg. Csak azért példálóztam vele, hogy ki-ki elképzelhesse, hogyan éreztük magunkat, félig-meddig lemaradva arról a randevúról, amelyet az éterben terveztünk a két, föld körül hajózó magyarral, Fa Nándor hajóépítővel és Gál József gépész- mérnökkel. Mint már többször is hírül adtuk, a monori rádiós versenyállomást is kifrekvencián várnak benneteket. A rádiósok egymásra néztek. Aztán az égre. — De hiszen a 14 mega 262-esröl volt szó! jelölték ugyanis a körülbelül két és fél évesre tervezett expedícióval való kapcsolat- tartásra. A 9,5 méter hosszú és három méter széles, 11 méteres árboccal felszerelt Balaton 31 típusú vitorlás az Atlanti- óceánon — Las Palmas és Fokváros között, de a Zöld- íöki-szigeteken már túl — bukdácsolt a többemeletes hullámok között. A megbeszélt időpont előtt a monori versenyállomáson már vételirányba fordultak az antennák, Hu- gyák József operátor bekapcsolta a készülékeket. Idegesítően gyorsan .múltak a percek. Már elmúlt 13 óra — a kapcsolatfelvétel megbeszélt időpontja —, de a hölgy egyre csak késett. Egyszer csak megszólalt egy távoli, brazíliai állomás: a PY2-PA felajánlotta segítségét. Ráadásul magyar fiú. Ám hiába minden, ő sem találta a Balaton 31-et. Egyszer csak egy magyar közvetítőállomás reccsent ránk. — Fiúk, mi van? A Nándiék a 21 262-es Ami ezután jött, az igazi kábeltánc volt. Néhány perc múlva minden vezeték, zsinór a helyére került. Hugyák József egyik-másik mozdulatát a művészi tornászok is megirigyelték volna. Csak hát addigra már a HA-4-KYN hívójelű állomás forgalmazott — valahonnan Székesfehérvár térségéből, a Csókahegy közeléből — a magyar hajósokkal. Az utóbbiak ugyan elég jól hallottak minket, mi azonban csak halkan és kihagyásokkal. így azután az a bizonyos „harmadik” közvetített ... A HA-4-KYN hívójelű állomás operátorától (kezelőjétől) tudtuk meg, bár ezt a hangfoszlányokból is kiérez- tük, hogy az expedíciósOik kiválóan érzik magukat. Jól haladnak, halat is fogtak, sőt volt egy váratlan találkozásuk egy csehszlovák hajóssal. A barátokkal, családtagokkal beszélgetve kérték, hogy küldjenek utánuk spanyol nyelvkönyveket és kazettákat, hogy könnyebben forgalmazhassanak az adott nyelvterület rádiósaival. Ám a csomagban, mint a hazaiak ígérték. QSR- (hívás-visszaigazoló) lapok is lesznek, amelyeket akár reklámcélokra is lehet hasznosítani. Végül egy érdekes megállapítás — külön kérésre — Fa Nándortól: — Nem igaz — mondta —, hogy a repülőhalak csak egyenes irányban tudnak repülni. Gál Józsi barátommal a hajó orrán ülve nemegyszer megfigyeltük, hogy akár 40-45 fokos szögben is képesek irányt változtatni. Üjra és újra a hullámok taréján landolnak, s onnan lőnek ki szinte rakétasebességgel. Ügy pattognak a vizen, mint a pingponglabda. — Mikor találkozunk újra? — Szerdán ugyanebben az időben, ugyanitt. — Az éteri randevú tehát ma megismétlődik. S reméljük, mi is a „hirdetőoszlop” jó oldalára érkezünk. V. J. alkotás készült itt, azonban ezeket a faluban élők nem láthatták, mert tárlat nem nyílt. Vasad történetében jelentős eseménynek számít, hogy a Nagy István-csoport művészeinek képei, szobrai láthatók voltak a vasadi klubkönyvtárban. A megnyitón a művészek közül jelen volt Ünyi István, Detzki Júlia, Gábor Éva, Pál Aranka. Reitz János és Sze- mők György. A körzetközpont művelődési szakemberein kívül ott voltak a helyi tanács vezetői is. Örömmel nyugtáztuk, hogy igen sokan voltak kíváncsiak erre az eseményre a falubeliek közül. A jelen levő művészekkel a látogatók hosszasan elbeszélgettek. A hét folyamán pedig szép számú közönség tekintette meg a kiállítást. Reméljük, hogy e kezdetnek lesz folytatása Vasadon. Lukács Béla HNF-elnök ■ Kulturális program Ecseren szerdán 17.30-tól: Dzsesszbalett, 18-tól: ifjúsági akadémia: Hogyan hódította meg az ember a Holdat? Előadó: Szüle Dénes csillagász. Gyomron 19-től: karate, a művelődési házban 16.30-tól filmvetítés: Szomszéd szeretők. Mendén 15-től: teremfut- ball, 17-től: művészi torna. Monoron a filmszínházban, 18-tól és 20-tól: Üldözők. Sülysápon 13-tól: ismeret- terjesztő előadás, Nemzetközi bolitikai kérdések. A magyar állam és az egyház kapcsolata címmel: 17-től: logopédia. Vecsésen 17-től: a Szekta együttes próbája. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
